Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-21 / 92. szám

1959. április 21. SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 3 Az ez évi program nagyméretű takarmánybázis megteremtését írja elő — A jászapáti Velemi Endre Tsz gazdasági terveiből — Nincs talán a napnak olyan órája, hogy ne lapoznának bel* a tsz tagjai, vagy a szer­vezők a kékszínű nyomtat­ványtömbbe. A Jászapáti Ve­lemi Tsz-ben mindenkit egy tormán érdekel; milyen gaz­dálkodást akarnak folytatni az idén a 2400 holdon, hogy mit rögzítenek a gazdálkodá­si célkitűzések. Itt is, mint a többi tsz-ben a terv magán viseli az elmúlt hónapok nagy átalakulásá­nak nyomait. Több vonatko­zásban, inkább összeíorialó mint terv7, a gazdálkodás ösz- szegezése, mert a búzavetés- nél is csak akkor tudták a tervszámokat beírni, amikor felmérték, hogy mennyivel szaporodott a közösbe hozott búzavetés. S hogy mennyi szerződéses növényt kell ter­melni, azt is az új belépők előzőleg kötött szerződési kö­telezettségei szabták meg. Amíg a tsz előző évi ter­vezete a jövedelem 62 száza lékát az állatállomány bévé teléből irányozta elő. addig most a jövedelem — a meg­szaporodott határ és a kisebb mértékben nőtt állatállomány miatt — a növénytermesztés­ből ered. A tervezet szerint a jövedelem 70 százaléka nö­vénytermelési és 30 százalé­ka állattenyésztési eredetű. Tudván tudja a Velemi ísz mindén tagja, hogy ez nincs így jól, mert éppen fordítva kellene lenni. Az idén azon­ban el kell fogadniuk ezt a helyzetet. De csak az idén! A jövő az téridő már más lesz és annak az alapját ebben az évber. vetik meg. De nem­csak a jövő esztendőjét, ha­nem az utána következőkét is. Ezt . az állítást híven bizo­nyítja a szövetkezet terve. Nem lehet kifejezetten ál­lítani. hogy a jövő alapjának a megvetése az idei terv cél­ja, mert az idei jó jövedelem elérését is célozza, összefüg­gésében azonban az idei terv a jövő alapja a Velemi Tsz- ben és ez vörös vonalként húzódik minden tervrészle­ten keresztül. Kezdjük talán ott, hogy a gazdálkodás ez évi program­ja óriási méretű takarmány­bázis megteremtését írja elő. A jövő esztendőben az állat­tenyésztés felfutását a takar­mánybázis megteremtésével teszik lehetővé. Vetnek pél­dául 80 hold fővetésű silót, ami 12 000 q takarmányt ad A 118 hold borsó, amelyből már 30 holdat be ts kapáltak, 340. q fehérjedús takarmányt b'.ztosit. Elvetették 241 hol­don a lucernát és a vöröshe­rét, 62 holdon a zabosbük­könyt, 24 holdon a takar­mányrépát. A termelőszövet­kezet ossz területének több mint felén; 57,5 százalékán takarmányt termelnek az idén. Mindent együttvéve 478 vason töm eső takarmányt állítanak elő a szövetkezetben, aminek csak egy részét használják tel. a többi a jövő esztendő takarmányszükségletét fedezi. Hogy mennyire előre gon­dolkozna* « Velemi Tsz-ben mutatja az is: sok idei vetésű takarmányféleség, csak jövő- j re ad termést, másrészt jöve- I delmet. A 130 hold fűmag, a I zeller, a maghozó répa ter- i mesztése is az idén. csak be­fektetést követel, jövedelem nélkül. Nem úgy vannak a gazdálkodással a tsz tagjai, hogy „csak idei jövedelmező­ségű dolgokkal foglalkoz­zunk’', gondolnak a holnapra is. A szövetkezet tervezete a takarmánybázis megteremté­se után. legfontosabb dolog­ként. a belterjességre való törekvést mutatja. A belter­jes gazdálkodás lehetővé te­szi, hogy a tagok munkaere­jét, legkifizetőbben fel lehes­sen használni. Van 17 hold gyümölcsös. 28 hold kerté­szet, 100 hold cukorrépa. 10 hold saláta, 14 hold dohány, — mind jó jövedelmű pö- yényféleségék. Van is mun­kalehetősége a , tagságnak, s bár egy hold megmunkálása1 ra. még 36.4 munkaegységet fordítanak, a gyenge gépesí­tés miatt. Azt tervezik, hogy 24 munkaegységgel művel­nek majd meg egy holdat, amikor a gépállomás minden télén elegendő gépi segítsé­get tud adni. Az állattenyésztésre is gondoltak A megszaporodott földte­rület miatt ugyan a növény- termesztés adja a jövedelem nagyrészét, de nem hanyagol­ják el az állatállomány fej­lesztését sem. Az ál lattes nyésztésüket is a - jövőről va-1 ló gondoskodás -ellemzi. Egy­részt növendék bikákat vesz­nek. amelyeket apaállatokká nevelnek. A behozott álfáto­kat is alapos orvosi vizsgá­nak vetik alá hogy a leg­megfelelőbbekből a törzs ál­latállományt bővítsék. 70 da­rabbal növelik a szarvas- marha törzsállományt és 65- öt hizlalnak. Ezenkívül 224 sertést is hízásba fognak. Di­csérendő, hogy komoly gon­dot fordítanak a baromfite­nyésztésre. Tízezer napos­csibét a törzsállomány meg­teremtésére nevelnek fel- — Ezenkívül 4000-et- árubarom- íinak. Ez -a termelőszövetkezet azok közé a termelőszövet­kezetek közé tartozik, ahol ha még több állatot hoztak vol­na be az új belépők, mind el­helyezik. Saját munkaerővel, saját építőanyaggal alakítanak át istállókat. 125 férőhelyes nö­vendék marhaistállót építe­nek, 250 férőhelyes juhho- dályt. 30 férőhelyes sertés- fiaztatót és mind ez csupán 113 000 forintba kerül. Régi épületanyagokból átalakítás­sal. saját faanyag felhaszná­lásával. vályog előállítással oldják meg az építkezést. A tervnek jelentős kitétele még a talajerő utánpótlás, bál­áz állatállomány létszáma ké­vés a földterület nagyságához viszonyítva, s így a szerves- trágyázás lehetősége is csök­keni mértékű, de a tsz mégis mindent megpróbál a talaj­erő nagyméretű utánpótlásra. Az állami hizlaldából vásá­rolnak fel trágyát, a saját is­tállótrágya készletből pedig az Ő6szes szántó 15 százalé­kán, tudják a, talajerőt pótol­ni. Műtrágyát már bővebben használnak: 900 q pétisói. 450 szuperfoszfátot, 100 q káli- sót. összességében azt mutatja a szövetkezet terve, hogy - jó irányban . halad a ts£. gazdál­kodósa, Okos, előrelátó. terv­nek lehet jellemezni a Vele­mi Tsz ezévi gazdasági prog­ramját. Ahogy a tagság lelke­sedése. munkakészsége és a gazdasági munkák állása mu­tatja, rövidesen gyümölcsöző valósággá válik minden terv­szám és célkitűzés. — Tóth — Szervezzük, irányítsuk a munkaversenyt, a dolgozók kezdeményezését A z MSZMP kongresszu­sára egyre szélesebb körben bontakozik ki a szo­cialista munkaverseny, vár­ható eredménye mindinkább megállapítható. Az eddig megtett felajánlások alapján megyénk minisztériumi ipa­rában foglalkoztatott mun­kások az évi terven felül 70 millió forint értékű termékei állítanak elő. Termelékenysé­gi előirányzatukat 2—3 szá­zalékkal teljesítik túl. A he­lyiiparban főleg az anyagta- karékosságot tűzték ki célul. Mezőgazdasági vonalon el­sősorban az állami gazdasá­gokban és gépállomásokon kapott új erőre a verseny. Az előirányzott termésátla­gok és az állatnevelés túl­szárnyalására tett vállalások is sok millió forintot jelen­tenek majd, számottevő mé­retekben hozzájárulnak az életszínvonal növeléséhez, s — ez sem mellékes: a nyere­ségrészesedés fokozásához. A felajánlások várható gazdasási kihatásából is kö­vetkeztetni lehet arra. — s aki az üzemekben megfor­dul, személyesen is meggyő­ződhet erről — rég nem ta­pasztalt munkakedv. friss, él­tető erő, alkotásvágy fűt) dolgozóinkat. Kezdeménye­zésük, a munkaverseny felka­rolásával, szervezésével és irányításával sokat tehetnek gazdasági és szakszervezeti vezetőink az ország boldogu­lásáért. Sok helyen azt mond­ják erre: mi már megtettük a magunkét, pontokba fog­laltuk felajánlásunkat. Ta­gadhatatlanul jelentős ez, hi­szen a lehetőségek felmérése, a célkitűzések megszövege­zése nélkülözhetetlen lépés, de csak a kezdet a kimagas­ló teljesítményekhez vezető úton. Néhány vállalatnál — főleg a helyiiparban — azon­ban még ezt sem tették meg a vezetők. Tapasztalható az is, hogy a dolgozók versenyé­vel való foglalkozást kény­szerű tehernek tartva, ne­hezen értékelhető, általános célokkal jelölnek meg. — fő­leg a kereskedelmi vállala­toknál — például ilyeneket: „növeljük a kereskedelmi kul­túrát’'. De. hogy ennek érde­kében hány gyorskiszolgáló, önkiválasztó boltot nyitnak, milyen gyakorlati intézkedé­seket tesznek, azt már nem Illetékesek, figyelem, a mester szállási t ttörő Tsz esöztetö berende­zésének üzemeltetése még mindig nincs biztosítva A mesterszállási Úttörő Tsz gazdái pár hónappal ez­előtt elhatározták, hogy még intenzivebb öntözéses gaz­dálkodást folytatnak. Fel­használják az éltető vizet és ezévben cukorrépát, vöröshe­vét. lucernát, kukoricát ön­töznek. hogy növeljék a ter­mésátlagokat. Elkészült a tervük, ahol célul tűzték a szükséges berendezés megvá­sárlását és 140 holdon alkal­mazását. Az esöztetö gépeket megvá­sárolták. A Mezöszöv le is szállította. De itt megállt a tudomány; Szűcs Kálmán, az Úttörő Tsz elnöke hetek óta járkál jobbra is. balra is. pontosabban Kunszentmár­toniéi Szolnokra, Szolnokról Mezőtúrra, de semmi ered­mény. Az a helyzet ugyanis, hogy el szeretnek végezni a próbaüzemeltetést de ezt a munkát néhány alkatrész hiá­nyában egyszerűen képtele­nek megcsinálni. Az esöztetö berendezés csak akkor teljes — és ez világos —. ha minden hozzá­való szükséges alkatrész meg­van. Az Úttörő Tsz gazdái viszont nem kapták meg a pipacsöveket, végdugót, toló­zárat stb. ígéret viszont an­nál több van. Az Ígéret még kevés. Fennforog annak ve­szélye. hogy a drága esöztetö berendezést éppen az alkat­részek miatt nem tudják használni és nem öntözhet­nek a betervezett területen. Sürgős és gyors intézkedésre lenne szükség annál is in­kább. mert a hírek szerint nemcsak az Úttörő Tsz-ben, hanem másutt is vannak ha­sonló bajok. Nagyszerű kezdeményezés — kiűzik megyénkből a baromfipestist Megyénkben a nagyüzem: baromi inevelés nagy lépési haladt előre az elmúlt év­ben. A termelőszövetkezetek előtt bebizonyosodott, hogv •jövedelmező ez az állatte­B rigádgyűlésen Akadozva All meg a ceruza egy-egy kis időre az asztalra simított füzeten, a brigádvezető gondolkozik, mit is írjon fel, ami feltétlenül fontos. amiröl beszélni kell a tagtársaknak. Azám, beszélni! Ettől fázik egy kicsit. Nem azért, mintha nem tudná, hogy mit mondjon, de nincsen ahhoz hozzászokva, hogy annyi ember előtt szónokoljon. Egyéni gazda korában nemigen gyakorolta az ilyesféle szerep­lést. De azért legyűri aggályait, újból nekiereszti a ceruzát a papírnak és szép so'rjában leírja, amiröl az első brigád- gyűlésen szólni kíván. Kint, a központi tanya udvarán egyre nagyobb a mozgolódás. Gyülekeznek az I-es számú brigád tagjai, akiknek több­sége ez év tavasza■ óta szövetkezeti gazda. Mert tudni kell, hogy a tiszaföldvári Sza­bad Nép Tsz-ben most egy brigád területe akkora, mint a tavalyi összes föld. A Szabad Nép gazdái 3500 hóidat monda­nak magukénak, a tagok száma pedig nyolcszázhatvan. Az l-es számú brigád 500 holdon gazdálkodik, s rajtuk kívül még négy növénytermesztési, egy állatte­nyésztő és. egy szőlősbrigád képezi a munkaszervezetei. Együtt vannak a brigádtagok. A né­hány ülőalkalmatosságot a folyosó lépcső­jével pótolják. Mások meg csak álldogál­nak. Gulyás Ferenc brigád vezető az em- bergyürü közepére lép. beszélni kezd. Zavara hamar eloszlik, s már nyugodt a hangja, amikor sorolja, mennyi területen végeztek szántást, tárcsázást, mit vetettek. s mityen munkák várnak a brigádra. Majd az tanácsolja, , gondolkozzanak a tagok, hogy az l-es számú brigádból kit javasol­janak a termelőszövetkezet vezetőségibe. Ugyanis a legközelebbi közgyűlésen a ve­zetőség kiegészítése is napirenden szere­pel. Az emberek mindjárt megneveznek egy-két olyan tagtársukat, akit alkalmas­nak tartanak erre a posztra. Sebestyén Géza. a termelőszövetkezet fiatal elnöke azt tanácsolja, gondolkozza­nak. még pár napig azon. hogy ki lesz a legmegfelelőbb. A cél az, hogy felfrissít­sék. a, régi vezetőséget, s az újonnan belé­pett gazdák is. képviselve legyenek abban. Elmondja véleményét a brigád munkájá­ról is.' Elismeréssel szól a■ tagok szorgal­máról, különösen az asszonyok igyekezeté­ről. akik a kertészetben és más munkák­nál is megállják helyüket. Majd az állat­tenyésztő ismerteti, miiyen jószágállo­mánnyal rendelkezik a közös gazdaság, mennyivel kívánják növelni az állatok számát ebben az esztendőben. Elmondja azt is, hogy hízót adtak át a minap szer­ződésre, amelyekért 26 835 forintot ka­pott a termelőszövetkezet. 1250 naposcsi­bét, 450 kislibát .vásárolnak. A kislibák gondozását az l-es számú brigádból Kan- fék Oszkárné új tsz-tag és özv. Marinka Lajosné vállalták. Szóesik a tehénistálló és a juhhodály építéséről és a sertésólak renoválásáról ts. A tagok figyelmesen hallgatják a brigád gyűlésen elhangzottakat, de véle­ményt nem nagyon mondanak. Szokni kell azt s ők még a közös gazdálkodás első heteit, hériápjaii élik. nyésztési ág és érdemes be­ruházásokat is eszközölni ra. A nagytömegű baromíinevelés azonban veszélyt is rejt ma­gában és azt követeli a szö­vetkezetektől, hogy a pes vagy egyéb megbetegedések ellen megtegyék a kellő óv­intézkedéseket. A 12 szövetkezetei patro­náló törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat az elsők között segít a közös gazdaságoknak. A legnagyobb veszélyt a nagyüzemi tenyésztésben a pestis jelenti, így elsősorban az ellen kell a harcot indí tani. Egy-egy pestises meg­betegedés súlyos károkat okozott egyes gazdaságok­nak, hátráltatta az export terv teljesítését is. A korábbi években védő­oltásokkal mentesítették az állatállományokat. Ma már ez nem megfelelő, mert egy- egy termelőszövetkezet, mint például a túrkevei Búzaka­lász és a Táncsics, vagy a törökszentmiklósi Dózsa többezres baromfi gazdasá­gában hetekig tartana ez a védekezési mód. újabb és hatásosabb megoldásra van szükség. A patronáló vállalat és Zsigri István elvtárs, a me­gyei szakállatorvos nagysze­rű kezdeményezést próbál­nak ki, hogy megakadályoz­zák a pestises megbetege­dést. Az úgynevezett „Spré’' eljárással kísérleteznek, amit április első felében kezdtek meg a megyében első ízben Az új eljárás szerint a szé­rumot nem oltással, hanem permetezéssel juttatják az állatok szervezetébe. Orszá­gos viszonylatban van már kezdeményezés. A nagyevi- nyini gazdaságban sikerrel próbálták ki ezt az eljárást, mely sok munkaóra megta­karítással jár. A vállalat, a kísérleti „Spré'’ eljárással permetezett jósza­gokat saját hizlaldájába szál­lítva ellenőrzi. Ha a kísérlet beválik, akkor megyénkből könnyűszerrel kiűzhető a baromfipestises megbetege­dés és a tenyésztő szövetke­zetek elhullási százaléka minimálisra csökkenthető A kísérletek ma már túl­haladják az eddig ismert el­járásokat is. A vállalat szak­emberei és a megyei állat­orvosok Zsigri elvtárs irányí­tásával újabb területet kí­vánnak meghódítani. Kísérle­tek kezdődtek a kisújszállási Kinizsi Tsz állatállományá­ban arra, hogy a szérumot az ivóvízbe keverve adagol­ják az állatoknak. Mindkét módszer — az ed­digi tapasztalatok szerint bizakodásra ad okot és remélhető, hogy az állatorvo­sok ár szakemberek fárado­zása meghozza a várt sikert. említik. Az ilyen vállaláso­kat olvasva arra lehet kö­vetkeztetni, hogy néhány gazdasági vezető önmagáért való, kirakatpolitika szerű valaminek tartja a munka­versenyt, lebecsüli embert- tormáló s ugyanakkor a vállalat eredményeit is foko­zó hatását. E lőfordul az is, hogy a verseny célldtüzéseit sebtében állították össze, « így az nem a legfontosabb feladatokra irányul, vagy legalább is igen fontos, erő­összpontosítást igénylő ten­nivalók szorulnák háttérbe. Éppen ezért, most a verseny kezdetén még nem volna ké­ső a felajánlások átvizsgá­lása. szükség szerinti kiegé­szítése. A mezőgazdaság meg­segítése például igen sok üzem vállalásából hiányzik, pedig közvetlen érdeke ez a munkásosztálynak. Vannak ugyan jó példák. A Török­szentmiklósi Baromfifeldol­gozó Vállalat például a ter­vezett 90 ezer naposcsibe he­lyett 120 ezret ad a szövet­kezeteknek. Néhol arra hi ­vatkoznak: hogyan vegyük be vállalásunkba a szövetke­zetek segítését, mikor még azt sem tudjuk, melyik cso­port patronálásával bíznak meg bennünket. Ezt valóban sok helyen nem tudják még. De azt igen. hogy milyen te­hetőségeik vannak, milyen anyagi és egyéb erőt csopor­tosíthatnak erre a célra. Ha idejében felkészülnek, hasz­nos lesz segítségük, hiszen az új tsz-ek általában minden­hol azonos gonddal gyürkőz- nek. Nem kap megfelelő súlyt a felajánlásokban a takarékos- sági lehetőségek kiaknázásá­ra irányuló törekvés sem. Sok helyen még nem is készí­tették el a takarékossági in­tézkedési tervet — követke­zésképpen nem mérték fel alapos gonddal, hogyan le­hetne olcsóbbá tenni a ter­melést. ’•fájón ez nem'szüksé­ges és a nyereségrészesedésre gondolva hasztalan célkitűzés lenne? Korántsem. Bizonyít­ja ezt a Tiszamenti Vegyi­művek példája. A drága im­portanyag egy része helyett melléktermékként keletke­zett. gáztisztító masszából nyernek ként. s így több mint egymillió forintot takaríta­nak meg. A múlt évben az üze: ek megtakarítása mint­egy 20 millió forintot ered­ményezett megyénkben. Ez is arra vall, olyan cél ez, melyért érdemes versenyezni. Máskülönben sem mindegy, hogy milyen áron teljesítjük túl előirányzatunkat. Nemér semmit az olyan verseny, mely a tervezettnél több ter­méket produkál ugyan, de közben a termeié«; költségek az égig emelkednek. A Vegyiművekéhez ha- sonló. egész üzemre ki­terjedő lehetőségek felméré­se és a megvalósítás módjá­nak kidolgozása — a terme­lésben betöltött helyükből adódóan — a vezetőkre há­rul. De hadd tegyük hozzá: legyen bármilyen hasznosnak ígérkező elképzelése valame­lyik vezetőnek, foglalják bár a versenypontok közé, mit- sem ér az, ha megvalósításá­hoz pem kérik a dolgozók segítségét, nem hallgatják meg azok véleményét. A Szolnok megyei Malomipari Vállalatnál hasonló a hely­zet, még eddig nem beszél­ték meg alapos gonddal a dolgozókkal a célkitűzéseket. Márpedig ha a munkások nem tudják, hogy nekik sze­mély szerint mit kell ten- niök, miben versenyezhetnek egymással — nem születhet kellő eredmény. A dolgozók versenye csak akkor lesz eredményes, ha az üzemi pártszervezetek, a szakszervezet és a gazdasági vezetők szervező, irányító és értékelő munkája az eddigi­nél sokrétűbbé, rendszeressé válik. SIMON BÉLA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents