Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-18 / 65. szám
1959. március 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Központi Bizottság határozata után — a Szolnoki Cukorgyárban Az MSZMP Központi Bizottságának márc. 6.-i ülésén hozott határozata elemzi a munkaverseny-mozgalom sajátosságait és feladatait. „Ma az a jellemző, hogy a munkaverseny konkrét és a felajánlásokat a dolgozók teszik: a szocializmus ügye iránti lelkesedéstől áthatott munkások ezrei, tízezrei fejlesztik, alakítják a munkaverseny új formáit” — mondja ki a határozat. Igén nagy érdeklődést váltott ki ez a határozat az ipari munkások körében is. A Szolnoki Cukorgyárban például a határozatot követő napon a legtöbb üzemrészben, többek között a kazánházban dolgozó munkacsoport megvitatta, hogy milyen feladataik vannak a határozatból eredően, majd javaslatokat tettek a munka megjavítására. — Az üzem pártvezetősége még a határozat megjelenése utáni napokban összeült és elemeztük, megvitattuk a határozattal kapcsolatos dolgokat — mondja Herman Ke- resztély, üzemi párttitkár. A pártvezetőség úgy látja, hogy a Cukorgyárban a Központi Bizottság iránymutatása szerinti a munkaverseny. Bizonyítja ezt, hogy például a minőség megjavítása érdekében jelenleg is komoly átalakítások vannak a cukorfeldolgozó üzemben. Bepáro- lótestet, dobszűrőt, új cu- korosztályozót építenek, — amelyek üzemeltetése néhány százalékkal javítja a cukor minőségét. Ezek az építkezések önerőből történnek és az új létesítmények alkalmazása a termelés önköltségét is csökkenti. Óránként 6 tonna gőz megtakarítást tudnak elérni, amely a feldogozási idényre számítva 4 millió forint körüli megtakarítást jelent. A pártvezetőség megállapítása szerint jó a dolgozók kezdeményezése az üzemben is.. Szolnok üzemeihez jnté- zeft'-versenyfelhívásukat maguk a dolgozók kezdeményezték. — A szakszervezet feladata a verseny megszervezése, a pártvezetőség pedig ellenőrzi a munkaverseny szervezését, irányítását és ügyel arra: nehogy sablonos legyen a verseny-mozgalom — számol be Feitel Erzsébet pártvezetősé- gi tag a versenyszervezésről. A brigádokban dolgozó kommunisták figyelmét felhívták a példamutatásra, a kezdeményezésre, közvetlenül a határozat megjelenése után. Ennek meg is lett az eredménye, mert március 6. óta mind az 56 brigád tett munkavállalást. A fogadalmak a minőség javítására, a megtakarításra irányulnak. A brigádok között pedig verseny kezdődött a szocialista brigád cím elnyeréséért. — A pártvezetőség nemcsak a munka alapján javasolja a verseny elbírálását, hanem felmérjük a brigádok közszellemét, az ottani hangulatot, hogy az emberek ne- csak a nagyobb keresetért versenyezzenek, hanem a szocializmus ügye iránti lelkesedésből is — mondja Herman elvtárs. Az üzem pártvezetősége a tömegszervezetek vezetőségét 's mozgósította a Központi Bizottság határozatának végrehajtására. Ez azzal kezdődött. hogy mindegyik tömegszervezet vezetősége tanulmányozta a határozatot, a pártvezetőség pedig megszabta a határozatból adódó feladataikat. Az üzemi tanács például összehívta a brigádok vezetőit a verseny első tíz napi tapasztalatainak értékelésére. Ezen a tanácskozáson az üzem igazgatója, Kar László elvtárs vezette a vitát és az emberek elmondották, hogy miként gondolják a további feladatok végrehajtását. A tanácskozás tapasztalatait pártvezetőségi ülésen is megbeszélik, majd azután párttaggyűlést hívnak össze, többek között a verseny-mozgalom és a Központi Bizottság határozatából eredő feladatok megtárgyalására. A KISZ külön megbízatást 1 kanott az üzem pártvezetőSzuperzetor tanfolyam Mezőtúron A Mezőtúri Mezőgazdasági Technikum több hónapon keresztül a szuper-zetor traktorral dolgozók részére gépkezelői és vezetői tanfolyam ot tart. Egy-egy tanfolyamnak 50—60 hallgatója van. A tanfolyam azért vált szükségessé, mert az országba érkezett szuper-zetorok rövid idő alatt a hozzá nem értés miatt elromlottak. Most, mielőtt valamelyik traktorista ráülne, a mezőtúri technikumban tanfolyamot végez, megtanulja kezelését, s utána feltehetően az erőgépnek nem történik baja. Bútor Lajos, a Mezőhcki Állami Gazdaság traktorosa, Jak- sics Dezső tanár előtt a zetormetszeten az erőátvitelt magya rázza. ségétől a versenymozgalom Kiszélesítésére. Az ifjúsági szervezet tagjai ugyanúgy élenjárnak a munkamozgalmakban, mint „ párttagok. Mivel a fiatalok nem dolgoznak külön munkabrigádokban, hanem csaknem valamennyi brigádban megtalálhatók, személyenként kaptak megbízatást, hogy kutassák fel a takarékosság lehetőségeit. Az üzem pártcsoportjai szintén résztvállalnak a Központi Bizottság határozatának megvalósításából. A saját területükre feldolgozzák a határozatból adódó feladatokat, a tennivalókat, és a pártcsoportok vezetői irányítják, ellenőrzik a területükön lévő versenymozgalmat A tömegszervezetek, a pártcsoportok és a KISZ tagok az alapanyag-takarékosság érdekében is sokat tevékeny kednek. Legtöbb alapanyag ára emelkedett és emiatt pártvezetőség felhívta az üzem munkásainak, vezetőinek figyelmét, hogy mindenki a maga területén keresse meg a módját az alapanyagok ésszerű felhasználásának. Ennek érdekében jött létre például a műszaki bizottság is a Cukorgyárban Ez a bizottság a gazdasági vezetőkből, műszakiakból tevődik össze, akik felmérik nemcsak az tizem korszerűsítésének lehetőségeit, hanem a takarékosság módjait is. A Központi Bizottság határozatának megvalósítása állandó feladatot ró a pártvezetőségre, az üzem munkásaira, mert az üzem minden területén lelkes, aktivagárda működik. Ezek az aktívák nemcsak a párt politikájának szószólói, hanem önmaguk is példamutatóan tevékenykednek a határozatok megvalósításáért. , Az üzem igazgatója, Kar elvtárs a vezető szemével vizsgálva mond véleményt a pártszervezet tevékenységéről: — Az üzemi pártvezetőség jól mozgósít a munkákra, a versenyre, ügyel a verseny- szellem ápolására és ez egyik alapja eredményeinknek. Reméljük. hogy a szocialista munkaverseny segítségével határidőre át tudjuk építeni az egyes üzemrészeket, ami pedig a 4 millió forintos megtakarítás alapja. Tóth A falusi értelmiség feladata Az 61 millió könyv kínai nemzetiségek nyelvén A Kínai Népköztársaságban 11 kiadó az 1949—1957-es években 6750 könyvet jelentetett meg a Kínában élő nemzetiségek nyelvén, összesen több mint 61 millió példányszámban. — Az 1949 —1958-as években 300 filmet szinkronizáltak a népi Kínában élő nemzetiségek nyelvére. (ADN) Vizsgáznak az ezüstkalászos gazdák Félinillió forint megtakarítást terveznek a sütőiparban Oláh Sándor gyakorlati oktató a mellső járszerkezet állítását tanítja a tanfolyam hallgatóinak. A szolnoki Sütőipari Vállalat vezetői és műszaki szakemberei áttanulmányozva a párt március 6.-Í határozatát, kidolgozták az üzem gazdaságos termelésének feladatait. A vállalati lehetőségek felmérésénél figyelembe vették a kenyér minőségének javítását és keresték azt a takaré- rékossági lehetőséget, ahol legtöbbet tudnak elérni. A sütőipar jellegéből következik, hogy a termelési költségek felszámításánál mintegy 80 százalékot az anyagköltség tesz ki. így az intézkedés döntő része az anyagtakarékosságra irányul. Mielőtt hozzákezdtek volna a főbb szempontok kidolgozásához, alaposan áttanulmányozták a multévi eredményeket. Kiderült, hogy a liszt felhasználásánál is vannak lehetőségek a megtakarításra. így éves viszonylatban 134.210 forint az a reális ösz- szeg, amit elérhetnek. Az élesztőnél közel százezer forinttal kevesebbet kell fel- használniok. A tüzelő gazdaságosabb fel- használásával több, mint 50 ezer forintot takarítanak meg. Hasonló lehetőségek mutatkoznak a fogyóeszközök célszerű és gondos fel- használásában. Igen jelentős összeget emészt fel az igazgatási költség: a múlt évben az ezerforintra eső termelési értékből 6.48 forintot tett ki. Az idén 50 fillérrel csökkentik a korábbi kiadást és így 19 ezer forintos megtakarítás lehetséges. További 72 ezer forintot várnak a termeléssel összefüggő költségek csökkentésétől. így a vállalat az év végére a tervszerű munkával mintegy félmillió forintot tudhat magáénak. Ezekben a nációkban kétéves szorgalmas tanulás után 19 másodéves ezüstkalászos tanfolyamon 450 gazda vizsgázik a mezőgazdaság alapfogalmaiból. A hallgatók megkapjk a bizonyítványt, az ..Ezüstkalászos'* jelvényt, valamint az „Ezüstkalászos gazda’’ címet. Ugyancsak most folynak az elsőéves tanfolyamok vizsgái is. Több mint 60 tanfolyamon 1700 parasztember számol be az elsőévben tanultakról. Űk még csak igazolványt kapnak, mert még hátra van egy év. A nyári szünidőre pedig termelési feladatot kapnak a mezőgazdaság különböző területein. Az itt elért eredményekről majd ősszel kell számot adni. A két évfolyamon több mint 2000 ember sajátította, illetve sajátítja el azokat, a legfontosabb mezőgazdasági ismereteket, melyek nélkül ma már nem lehet gazdálkodni. Idősebb emberek, középkorúak, fiatalok ültek be az iskola padokba, hogy gyarapítsák tudásukat, megismerkedjenek foglalkozásukkal. Igaz, kezdetben nehezen mozgott a ceruza a munkától elnehezedett kezekben. Itt- ott még a számolással is baj volt. De nem riadtak vissza. Nekigyürkőztsk és most már az év végére mindenki örömmel gondol vissza a tanulásban eltöltött hosszú téli estékre. Okosan használták ki az időt, mert művelődtek, sőt még szórakozásra is akadt lehetőség. Sok egyéni gazda, — sőt akkor sem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy szinte kivétel nélkül mindannyian — az ezüstkalászos tanfolyamon tanulta meg mi a különbség a kispai'cellás gazdálkodás, és a nagyüzemi gazdaság között Nemcsak megtanulták, hanem ők voltak az elsők, a kezdeményezők a mezőgazdaság szocialista átszervezésének munkájában. Azok, akik most elvégezték a második évfolyamot, tovább tanulhatnak, művelődhetnek. A fiatalabbakat szívesen fogadják a mezőgazda- sági szakiskolák, a felvételnél előnyben részesülnek. — Akik nem iskolában akarnak továbbtanulni, azok továbbra is szervezett formában — akár az eddigi előadó vezetésével mezőgazdasági szakkört alakíthatnak. A szakkörökben egy-egy kiválasztott növény- termesztési, állattenyésztési, vagy kertészeti témával foglalkozhatnak. Fő cél ezeknél a kísérletezés, kutatni azt a módszert, mellyel az adott területen a vidéknek megfelelően legmegfelelőbben lehet termelni vagy tenyészteni. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya ezeket a szakköröket segíti anyagiakkal és eszmeiekkel egyaránt. Itt már nem kell vizsgázni. A vizsgát a szakkör együttesen teszi le azzal, ha munkájuknak meg tudják mutatni a gyümölcsét. Azt javasoljuk, hogy a végzett ezüstkalászos tanfolyam hallgatók a termelőszövetkezeteiken belül fogjanak össze és alakítsanak szakkört, mutassák meg, mit tanultak a két év alatt. Legyenek büszkék arra, hogy ezüstkalászos gazdák, tudásukat pedig hasznosítsák a közösség javára. Az elsőéves hallgatóktól csak azt kérjük, hogy lelki- ismeretesen végezzék ei a nyári termelési feladatot, őszszel pedig folytassák tovább a tanulást. r U j kép tárul azok elé, akik ma megyénkben járják az országutakat. Majdnem minden falu bejáratánál a névtábla alatt új felírás olvasható: Termel őszö- ■ vetkezeti község. Üj élet, másfajta, jobb élet kezdődött ■ el ezeken a helyeken. Másfajta gondok, másfajta örö- ■ mök foglalkoztatják a falu ■ népét. És másfajta feladatok is. A régimódi, az egyéni úton gazdálkodók kialakult, évszázadokon keresztül megcsontosodott életrendje megváltozott. Üj módon gazdálkodnak majd és ehhez az új gazdálkodáshoz nekik is át kell alakulniok. Egész sor szokás, hagyomány vált semmivé és egészen más, lényegesen nagyobb tudással kell rendelkeznie annak, aki nem öt, de sokszor ötezer holdon gazdálkodik, akinek szőlejében nem harminc, hanem háromezer hektó borok teremnek. Kétségtelen, hogy az átalakulás gyorsan végbement, azonban az emberek tudatában sokkal nehezebb, sokkal nagyobb feladat ezt a változást elérni, megértetni és megszilárdítani. A „kicsi, de az enyém” fogalma helyett a „nagy és mindnyájunké” jelszót kell megértetnünk minden termelőszövetkezeti gazdával. Ez a folyamat hatalmas munkát kíván meg azoktól, akik a falui egyetemes kultúrájáért, az iskoláért és a színjátszócsoportért, az egészségügyi ellátásért és a jobb terméseredményekért egyaránt felelősek. A falu értelmiségére gondolunk. Azokra az emberekbe, akiknek zöme már eddig is számos tanujelét adta, hogy együtt érez azzal a községgel, amelyikben lakik, szívügyének tartja, hogy kulturáltabb. jobb életet biztosítsanak a parasztembereknek, hogy több legyen a fény a falun minden értelemben. A falu értelmiségének az új helyzetben, megnőttek a feladatai. Sokkal többet kell adniuk — mindeniknek a maga posztján, — mint amennyit eddig nyújtottak. A falu értelmiségének legnagyobb százalékát a pedagógusok teszik ki. így természetszerűleg a nevelő, felvilágosító munka legnagyobb százaléka az ő váltókra ne-. hezedik. Igen sok községben a tantestület ezzel már számot is vetett. Jászszentand- rás pedagógusai például teljes létszámban bekapcsolódtak a kulturális munkába és ezzel igen nagy segítséget nyújtanak a helyi tanácsnak. Igen változatos az a munka, amiben résztvesznek és megmutatják ezzel, hogyan kell a falu értelmiségének segítségére lennie a parasztságnak élete átalakításában. Több pedagógus adminisztratív munkákat végez a termelőszövetkezetekben, könyvel, összeírásban, munkaegységkiszámításban segédkezik, illetve tanít ja ezekre a szövetkezetbelieket. A pedagógusok itt célul tűzték ki maguk elé, hogy a termelőszövetkezeteken belül is ki fogják alakítani a kulturális életet. Éppen ezért úgy döntöttek, hogy a tsz kultúr- csoportok megalakításához segítséget nyújtanak és ügyelni fognak arra, hogy tartalmilag is kifogástalan, szocialista életünket ábrázoló, vagy nemesveretű klasszikus színdarabokkal, énekszámokkal, népi táncokkal ismertessék meg a jászszentandrásia- kat. T öbb helyen is tapasztaljuk ezt az általános lendületet. Fellendültek, különösen a Kunságban az ismeretterjesztő előadások. — Nemcsak hogy többet tartanak belőle a pedagógusok, hanem arra is . ügyelnek, hogy minőségileg többet adjanak, és ezzel is igényesebbé tegyék hallgatóságukat. Van egy olyan kulturális terület, amelyben éppen a pedagógusok tehetnek a legtöbbet ezek a családlátogatások és a velük összekapcsolódott pedagógiai, nevelési kérdések. A közvetlen kapcsolat kétségtelenül elősegíti az emberek nevelését. A családlátogatások alkalmával lehet legkönnyebben leküzdeni az előítéleteket, közel kerülni a tsz-gazdák leikéhez, alakítani, formálni az újtípusú embert. Az, hogy a falusi pedagógusokról ilyen sok szó esik, nem homályosíthatja el a többi, más foglalkozású értelmiségiek rendkívül fontos szerepét. Az átszervezés során és most a megszilárdításnál rendkívül sokat és rendkívül példamutatóan dolgoznak az agronómusok. Ha kellett, agitáltak, ha kellett, járták a határt, előadásokat tartottak, most pedig az új termelőszövetkezeteknek segítenek a nagy táblák kialakításában, a közös gazdálkodás megszervezésében. Munkájuk ezután is az egyik legfontosabb lesz, hiszen jó, vagy rossz munkájukon múlik nagyrészben, be tudjuk-e bizonyítani azt, hogy parasztságunk helyesen választott, amikor az új útra lépett. Feladatuk; alkotó, tervező és nevelő feladat együtt. Egész embert kíván. Nagy örömmel halljuk mindnyájan azokat a híreket, amelyek egy- egy központi beosztásban, s vagy más munkakörben dol■ gozó agronómus szándékáról ’ szólnak, aki visszamegy fa■ lura egy-egy tsz munkáját : segíteni, győzelemre vinni. A z orvosok, állatorvosok gyógyszerészek megbecsült alakjai a falunak. A, | emberek bíznak bennük é ’ nemcsak egészségi okokból hanem egyéb tanácsokért ii gyakran fordulnak hozzájuk Orvosaink többsége érzi, < megtisztelő bizalom sokrt kötelezi őket. Olyan embere két tisztelhetünk közöttük mint dr. Kertész Dénes ci- baikházi állatorvos, aki községe kulturális életében, társadalmi megmozdulásaiba! ’ vezető szerepet játszik, ajtaji I nyitva áll mindenki előtt ét mindig van jótanácsa az állattartó gazdák számára. Dr . Mészáros Elek kunhegyes! já- t rási tisztiorvost a járás dal- . gozóinak bizalma tanácstag- . gá tette. Sokat dolgozott já- . rása átszervezésén, nagy ré . sze van abban, hogy a gaz- ! dák az újat választották. Sói . előadást tart és lankadatlanul dolgozik járása egészség • áll.., ■''Iának jobbátételén, í i higiérLa szabályainak elsajá- , títtatásán, mert ez az ember kultúrának igen jelentős fok- mérője. Az általános lelkesedés közepette vannak még néihá- nyan olyanok is a falu értelmiségében, akik nem tudtak belekapcsolódni teljes szívvé az építésbe, talán közömbösségből, talán bizalmatlanságból. Még akad néhány (igea: kisszámú) község, amelyben s lelkesen dolgozó értelmiségiek mellett akad néhány visszahúzódó, bizalmatlan ember. Az a szerencse, hogy eredményeink a körülöttünk élő, forrongó világ csodálatos változásai előbb vagy utóbb minden értelmes embert ön- vizsgálatra, kényelmes álláspontjának megváltoztatására ' Írnak. Ez azonban nem egyik napról a másikra történik: De a kommunisták, a tanácsi vezetők meleg baráti gesztusai meggyorsíthatják és a legtöbb községben meg is gyorsítják a folyamatot. Az építésben részt vevő értelmiségiek száma napril napra nő.
