Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-03 / 52. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! X. évfolyam, 52. szám. Ara 50 fillér 1959. március 3. kedd. 4. 3 3 3 3 4 3 4 4 4 Mit iszik, aki vizet iszik... 'Tudomány.— TECHNIKA rrrfWTWvrvwvfvrvyywTtvr'fniivvffiTímvrrrrrf* • wr,. , .. hat es íelszaz belepő Két nap alatt A. r„ , r a tiszaturedi jarasban A termelőszövetkezet: tiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiííiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiitiiii a parasztság holnapja, jövője Dobi István mondott beszédet a jászapáti ünnepségen Zászlódíszbe öltöztek vasárnap délelőttre a jászapáti utcák, házak, középületek. A kultúrhaz és a pxn ácsháza homlokzJ - n transzparensek hirdették: Termelőszövetkezeti járás lett a jászapáti. A tavaszias napsütésben többezer ember töltötte meg a főteret, a kultúrház előterét, akik fészere hangszórón közvetítették az ÜnnepDéle lőtt 10 órakor foglalta el helyét az elnökség, amelyben résztvett Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Czineae Lajos, a Megyei Pártbizottság első titkára, Oláh György, a Megyi Tanács VB elnöke, Kökény István, a Járási Pártbizottság első titkára, és még több szövetkezeti és kőzSzombat és vasárnap újabb eredményeket hozott a tiszafüredi járásban. Vasárnap Tiszafüreden és Tiszaörsön zajlott nagy erővel a fejlesztés. Kunmadarasról mintegy nyolcvanan — régi és új tsz- tagok fogtak össze és látogattak el Örsre és Füredre, hogy segítsenek a helybeli gazdák elhatározásában, s elmondják néhány hetes tapasztalataikat a szövetkezeti község munkájáról. Nem jártak hiába, mert Őrsön is soNagykabátűzően szórja már sugarait a máiciusi nap. A határ zöldül, s az élet megelevenedett. Traktorok, néhol még fogatok járnak dű- löhosszat. Megpezsdült az élet, megindult a munka. A jászság az élen A Jászkiséri Gépállomás körzetében 1200 holdon már elvégezték a tavaszi kisada- gú fejtrágyázást. Bár kevés a műtrágyaszóró gép, minden igyekezetei kihasználva (hajnali négykor már kezdik „r munkát) képesek elvégezni, a nagy tavaszi munkákat. Eddig 250 hold tavaszi árpát már elvetettek a tiszasülyi Sallaiban, Vörös Csillagban. Vetik a jászkiséri Táncsicsban, Kossuthban, a jászapáti Alkotmányban. A hét közepén megkezdik a lucerna vetést. a gépállomás körzetében 1200 hold lucernát telepítenek gépi erővel. Árpából 1900 holdat vetnek géppel. Ugyancsak a gépállomásra vár a mák vetése és a hagyma duggatása. Az utóbbi két növényféleség jóformán a földben van már. A kunsági városokban a máho‘, lucerna', árpát vetik Legutóbbi jelentés szerint Karcagon 400 hold tavaszi árpát, 100 hold mákot, 70 hold lucernát tett földbe a Béke, Lenin, Hunyadi, Május 1 és Haladás Termelőszövetkezet eddig. További 250 holdon elvégezték a talajelőkészítést. A turkevei Vörös Csillagban a hét elején kezdték a vetést. Túl vannak a simítózáson, a műtrágyaszóráson. A városban 4660 holdra szórták ki a műtrágyát és 1355 holdat vetnek be tavasziakkal. Ezzel egyidőben a termelőszövetkezetekben befejezik a trágyakihordást, ötvenhárom vágón istállótrágyát hordtak eddig a szarvasokba. A Táncsics, Búzakalász, Dózsa a vetési munkákhoz is hozzáfogott. A BúzaApa, fia és veje egy tsz-ben Tiszaörsön az utóbbi néhány napban közel kétszázan választották a szövetkezei útját. Nemrég alakult egy tsz Búzakalász néven, s megválasztották a tsz intéző bizottságát is. Elnöknek Lengyel György 12 holddal belépő gazdát választották, aki fiával és vejével együtt elsők között lépett a szövetkezetbe. A huszonegy taggal induló tsz-nek már több mini százharminc tagja van, legtöbbjük tekintélyes középparaszti kát emelkedett a szövetkezeti művelés alá vonható terület aránya, Füreden pedig a réti területen két új tsz alakult tegnap este, Ugyancsak tsz-t alakítottak a Tiszaszentimre— Ujszent- györgyi határrész dolgozó parasztjai is. Tiszaörvé- nyen és Tiszaszöllősön tegnap este ünnepi tanácsülés volt, ahol kimondták, hogy a községben megteremtették a szövetkezeti község kalász 60 hold tavaszi árpát vetett, s 10 hold mákot. A Kunság déli részén, Kun- szentmártonban az agyagos talajszerkezet miatt későbbre húzódik a tavaszi munkakezdés. A kunszentmártoni Búzakalász mégis a földbe tett már 12 hold borsót. A hét közepén pedig kezdik a vetést Kungyalun, Csépán, Cserkeszöllőn, Tiszaugon, Ti- szasason. Fegyvernél», Törokszenfmlkiős körzetében A fegyvernek! Vörös Csillag 10 hold mákot vetett. Az örményesi Uj Élet 20-at, a kuncsorbai Vörös Október pedig 50-et. Ezen a részen jól jövedelmező növény féleség a mák. A borsó és a len ugyancsak. A kétpói Szabadság és Zöld Mező látott hozzá az utóbbiak elvetéséhez. A tiszabői Petőfiben elvégezték a simítózást, a fejtrágyázást, az örményesi Táncsics ősszel kezdi a gazdálkodást nagyrészben, ám 240 holdat már most közösen művelnek, s azon a Fegyvernek! Gépállomás meg is kezdte a munkát. Törökszentmiklóson 440 q nitrogént, 130 q foszfort, kisebb mennyiségű káliumot tettek, szórtak a földbe eddig. A simítózást 500 holdon, a műtrágyázást 900 holdon végezték el. A Dózsa Termelőszövetkezet hozzákezdett a tavaszi vetéshez is, a hét folyamán a város minden termelőszövetkezete követi a Dózsát. A jászberényi járásiban legutóbbi híradásunk óta is jelentős változások történtek. Március 3-ig újabb két községben teremtették meg a szövetkezeti község cím elnyerésének feltételeit: Alaty- tyánon és Jászteleken. Ezzel a járás tsz-községeinek száma hatra növekedett, mert Jász- árokszálláson, Jászfooldogná- zán, Jászjákóhalmán és Já- noshidán már elérték ezt a nagy fordulatot. A járásban az elmúlt két nap alatt ezersizázhatvan- nyolc új tag 6259 hold földdel választotta a fejlődés legbiztosabb, legjárhatóbb útját. Alattyánban kétsizázhatvan- hárman, Jászteleiken kétszáz- harmincötén döntöttek szombaton és vasárnap a szövetkezés mellett. Legnagyobb volt azonban az előrelépés Jászfényszarun, ahol ezen a két napon négyszázhatvanhat tag 2524 kh. földdel kezdett cím elnyerésének lehetőségeit. „ A járás többi községeiben is tovább folyt a szervező munka. Ennek tudható be, hogy szombaton háromszáz- hatvanötén, vasárnap kít- százkilenevenhárman, a két nap alatt tehát hatszázötven- nyolcan léptek szövetkezetbe. A hat és félszáznyi új tag 3837 kh. földdel növelte a szövetkezeti gazdaságok területét. Ezzel a tiszafüredi járás is elérte a szövetkezeti járás címet, mert a járás művelés alatt álló területének több mint 87 százalékát vitték a nagyüzemek kötelékébe. A fejlesztési munka mellett nagyon nagy gonddal végzik a most már a tavaszi munkákat is. A járás területén lévő állami gazdaságok eddig elvetettek több mint 3 ezer kh tavaszit, mákot, borsót és árpát. Megkezdték a vetési munkát a járás termelőszövetkezetei is, Jászfényszarun öt új tsz alakult Künn a szántókon, ahol már a nap melegét vi»y:V»- heli a porhanyó« föld, nagy a sürgés-forgás. Hordják a trágyát, alakítják, formálják a melegágyakat, vetik a magot, hogy mielőbb palánta nőjjöm. S közben születik az új. Két nap alatt, február 28-án háromszázhuszoranyol- can és március 1-én százhar- minonyolcan választották azt az utat, ahol még gazdagabban terem majd a megerősödött palánta, ahol könnyebben, kevesebb munkával termelik a kenyérnek valót. öt tsz-t alakítottak a napokban a község jobb sorsra vágyó gazdái, Boldogulás, Búzakalász, Ujreménység, Zöldmező és Lehel Kürtje néven. — A Zöldmezőnek, amely az elmúlt hét péntekjén kezdte működését, hétfő délig több mint száz tagja volt. új utat. így a járás egyik „legnyugalmasabb“ községe is megbolydult, s megkezdte a felzárkózást a szövetkezeti községekhez. Ezekkel az új tagokkal a járás területén az új tsz-ta- gok száma jóval meghaladta az ötezret, a bevitt földterületek összege pedig közel jár a 34 ezer kát. holdhoz. A járás területén 33 új szövetként alakult. MiwimiHiHHmmimmmiiHiiiiiiimmmiti Szolnok város nyolcadik termelőszövetkezete Szombaton megalakult Szolnok nyolcadik termelőszövetkezete, az Aranykalász. Ezúttal a malomszögi-pusz- tapalotási gazdák fogtak ösz- sze, s alakították meg a város utóbbi két hetében negyedik új termelőszövetkezetét,^ seg lefolyását. Megnyitót Kökény István elvtárs mondott. — Történelmi dátum járásunkban 1959 február 25-e — kezdte beszédét —, mert akkor fejeződött be a mező- gazdaság szocialista átszervezése. Ny Győzött és erős gyökeret eresztett az uj. A járás földterületének 95.8 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz. Hatalmas tapsot váltott ki a járási titkár bejelentése. A jelenlévők, az elnökség tagjai felállva tapsoltak az örömhírnek és mindenki arcán látszott a jövőbe vetett bizalom, az öröm. Majd számadatokkal ismertette Kökény elvtárs a nagyarányú fejlődést és köszönetét mondott egyrészt a , fejlesztésben résztvevőknek, másrészt? a járás dolgozó parasztságának, hogy megértették a párt és a kormány tanácsát: a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek. Megnyitója befejező részében pedig a szövetkezetek előtt álló feladatokról beszélt. A megnyitó után Dobi Ist— Rádöbbent arra: nincs vesztenivalója, mert a közös gazdaságban emberségesebb lesz az élete, és biztosabb a jövője. — De a jövedelem csak akkor emelkedhet, ha a tsz- tagok magukénak érzik a szövetkezetei. A szövetkezetben a tagok érdekelve vannak a nagyobb termés elérésében, mert részesedésért dolgoznak. Ha 14 mázsa búzát termelnek egy holdon, akkor annyi az övék, ha 7-et, akkor csak annak arányában oszthatnak. Ezért kell minden egyes szövetkezeti tagnak jó gazdának lenni és felelősséget érezni a növénytermesztésért, az álván, a Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra. Köszöntötte a járás parasztságát, akik bátran vállalták az új életet a maguk és a köz hasznára. — Köszöntötte a más munkaterületen dolgozókat, akik fáradságot nem kímélve dolgoztak azért, hogy a dolgozó parasztság megtalálja a helyes utat. — Tudom azt, hogy nem volt könnyű új életet kezdeni, mert a régi életformában született és nevelkedett paraszt ember húzódozik az újtól. Ősrégi szokások, törvények kötik az egyéni gazdálkodáshoz — mondotta többek között Dobi elvtárs. Arról is bővebben beszélt, hogy a kisparaszti gazdálkodási életforma mennyi embertelenséggel járt együtt. A látáslól-vakulásig folyó munka Ttcai adott ■tehrtősíget-'a társadalmi életre, a kulturális igények kielégítésére, de szociális kedvezményekben sem részesülhettek elegendő mértékben a dolgozó parasztok. Beszélt arról is, hogy a parcellagazdaságban nem érvényesülhet a mezőgazdasági tudomány és ez hátráltatja a termelést. lattenyésztésért és az egész gazdálkodásért. Felhívta a figyelmet arra Dobi elvtárs, bogy igen jő. szakképzett parasztokból álló vezetőségeket válasszanak a szövetkezetek élére, olyanokat, akik nem azt mondják a tsz-tagoknak, hogy: „Menjenek emberek és tegyék”, hanem azt: „Gyerünk emberek és csináljuk” A vetéstervek, gazdálkodási tervek gyors előkészítésére is felhívta a figyelmet beszédében az Elnöki Tanács elnöke. — A termelőszövetkezet a parasztság holnapja és jövője — szögezte le Dobi elv- társ, amikor a termelőszövetkezetek előtt álló jövő lehetőségeiről beszélt. — Az állam gondoskodik a szövetkezetekről a jövőben is — mert eddig is ezt tette —, de ez egyedül nem elég. Az állami támogatásnak találkozni kell a szövetkezeti tagok akaratával és akkor lesz teljes a siker. Beszédének befejező részében szólt a gépállomások szerepéről is. Elmondotta, hogy igen nagy szerep jut a gépállomásokra a szövetkezetek megerősödésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindenütt jó kapcsolat alakuljon ki a tsz-ek és a gépállomás között. — E vidék új életet kezdett parasztságának sok erőt, egészséget és szép eredményeket kívánok a további munkájukhoz — fejezte be beszédét Dobi István. * A szövetkezeti parasztok nevében Csajági János, a jászkiséri Táncsics Tsz elnöke szólalt fel, aki elmondotta, hogy a tsz-tagok nagy erőfeszítéseket tettek a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, majd annak a hitének adott kifejezést, hogy a dolgozó parasztság a szövetkezetekbe tömörülve jobban megtalálja számítását, mint egyéni gazda korában. Czinege hajós elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára zárta be a díszünnepséget, a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a járás termelőszövetkezeti parasztságát. Elmondotta, hogy jó a hangulat az új útra tért parasztság között, tervezgetik az új életet és bátran szembenéznek a kezdeti nehézségekkel. Azt ajánlotta a szövetkezeti tagoknak, hogy a magasabb terméshozamok, a nagyobb jövedelem elérése érdekében keljenek egymással versenyre és tegyék az eddiginél sokkal virágzóbbá a Jászságot. Az ünnepség után a járási tsz-fejlesztési bizottság látta vendégül az átszervezés legkiválóbb munkásait. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOó Két nap — újabb sikerek A kunszentmártoni járásban február végéig több mint kétezer ember választotta a szövetkezeti utat, kerekben mondva 10 ezer hold földdel. A legutóbbi néhány nap is újabb sikereket hozott a járásban. Öcsöd szövetkezeti község lett. Szombaton este mintegy 500 ember vett részt az ünnepi tanácsülésen, ahol kérték: községük mezőgazdaságában 89 százalékban győzött az új, kapják hát meg a szövetkezeti község címet, s ennek megfelelően rendezzék a határt. Szelevényen is nagyok a változások, ott jelenleg 80 százaléknál tartanák a mező- gazdaság nagyüzemi átszervezésével. Nagyréven és Ti- szakürtön tegnap megindult a szervező munka. _ Tiszaugon negyvenhatan I léptek hétfőig a szövetkezés * útjára. A mezőgazdaságért ...sokat tesznek ipari üzemeink. A képünkön látható Hungária Vegyiművek dolgozói is évrői-évre növelik termelésüket, hogy minél több műtrágya kerülhessen * falvakba. ! Tavasz a földeken Újabb tsz-községek a jászberényi járásban A dolgozó parasztság ebben a tárásban is megértette az idők szavát
