Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-15 / 63. szám
# 1959. március 15. SZOLNOK tot .>« Kl NLi Gyenge eredménnyel zárt a jánoshidai földművesszövetkezet Erősebb vezetésre, alaposabb szakismeretekre van szükség Jánoshida község tanácsának végrehajtóbizottsága megtárgyalta a helyi fmsz. beszámoló jelentését. Ez az írás meglehetős tárgyilagossággal számolt be az 1958- ban elért eredményekről, melyek bizony elég gyengék. Elöljárójában annyit: az fmsz-ben több, mint egy évvel ezelőtt súlyos visszaéléseket lepleztek le, többeket elbocsátottak. A bűnösök elvették büntetésüket; szellemük azonban — a hivatásérzet hiányának képében — minha még tavaly is kísértett volna. A kiskereskedelmi terv teljesítésében 380 ezer forintos lemaradás mutatkozott. Jól működött a vendéglátóipari üzemág, mely 121 eZer forintos; valamint a szolgáltatási üzemág, mely 40 ezer forintos nyereséggel zárt. A felvásárlási üzemág azonban nem teljesítette kukorica- és zöldségfelvásárlási tervét. — Mindent összevetve: a jánoshidai fmsz az 1958-as gazdasági tevékenységét a tervezett 77 ezer forintos jövedelmezőség helyett csak 44 ezer 600 forintossal zárta. Köznapi értelemben vett véletlen a kereskedelemben nincs; ott mulasztások, bajok idézik elő a lemaradást — nem „véletlen csapások.” A jánoshidai fmsz-ben a bajok egyik forrása: a túlságosan nagy, részben elfekvő raktár- készlet. Több jel arra mutat, hogy egyes boltvezetők túlságosan önállóak — vagy éppen magukra hagyottak. Já- noshidán nem sok töprengés előz meg egy-egy 20—30 ezer forintos árurendelést. A gondosság hiányára mutat, hogy szándéktalanul esetenként előfordult: a hivatalos árnál többért mértek tüzelőt. Jánoshida lakói Szolnokról szállított húst fogyasztanak. A szállítási költséget ugyan a vágóhíd nem hárítja át a vevőkre — népgazdasági szempontból még sem közömbös, hogy „utazgat”-e a áru. A falubeli mesteremberek szerint 2.000—2.500 forintos költséggel — társadalmi munka igénybevételével olcsóbban is — lehetne építeni marhavágó-helyet. így a fogyasztók frissen vágott húshoz juthatnának. Az fmsz. dolgozói arra hivatkoznak, hogy a MÉSZÖV nem biztosított keretet. Nem látszik megalapozatlannak az a vélemény, mely szerint az fmsz-esek nem is igen szorgalmazták a szükséges ősz- szeg folyósítását. Hasonlóan keveset tettek annak érdekében, hogy a község anyagi segítséget kapjon a TÜZÉP-te- lep áthelyezéséhez. A rossz gazdálkodás — kétes értékű — eredménye: 130 ezer forintos banktartozás; mely valószínűleg 100 ezer forinttal megnövekedik március végére. A községi tanács VB vitája során az a vélemény alakult ki, hogy a jánoshidai fmsz-ben — a súlyos hiányok ellenére sem — beszélhetünk bűnös gondatlanságról. Inkább arról van szó, hogy a vezetés erélytelen; vezetők és beosztott dolgozók között laza a kapcsolat; s nem éppen kedvező a vezetők és a MÉSZÖV viszonya sem. Jánoshida vezetői elhatározták, hogy — a kommunisták mozgósításával — konkrét segítséget nyújtanak az fmsz munkájának megjavításához. Ennek érdekében részletes tervet dolgoztak ki. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum a város A termelőszövetkezetek megerősítésében önként vállalt munkával vesznek részt a technikum tanárai, tanulói. Bihari Lajos igazgató tagja a járási termelőszövetkezeteket megszilárdító bizottságnak. Szabó Gábor, Hajdú József, Szász Ferenc, Pető József és Szudi Antal tanárok a városi üzemszervezési bizottság tagjai. Ezenkívül vállalták egy- egy termelőszövetkezet pat- ronálását is. Segítséget nyújtanak a tervek, póttervek elkészítésében, a leltározásban, a vetőmag és műtrágyakészlet biztosításában, a gépállomási szerződés megkötésében stb. Javaslatokkal szolgálnak a táblásításra, a tanyaközpontok és munkaszervezet kialakítására. Gondoskodjunk idős társainkról A mi termelőszövetkezetünk az idős, munkából kiöregedett tagjait olyan feladatokkal bízza meg, amit könnyen és szívesen végeznek. Korábban, a kollektivizálás kezdetén az idősebb dolgozó parasztok többször elmondták: szívesen választanák az új utat, de már nem tudnak dolgozni, hát mi lesz velük? Mi megnyugtattuk őket, s most már látják, hogy valóban gondoskodunk róluk. T. Balogh Andor mindkét kezére rokkant. Olyan munkakört biztosítottunk neki, amit mégis el tud látni. Nappali őr a tsz székházánál. A többi idősebb embert éjjeliőrnek osztottuk be, vagy a szölöművelő brigádba helyeztük. Mindenkinek figyelembe vettük kívánságát, éveinek számát és emberségesen oldottuk meg a problémát. Arra gondolunk, emberi, kommunista kötelességünk velük szemben, hogy békésen, anyagi gondok nélkül éljék le hátralévő éveiket. HORVÁTH DÁVID Kunmadaras, Petőfi Tsz. A mezőgazdasági könyvkiadás terveiből Az elmúlt nyolc esztendő alatt számos olyan szakkönyv jelent meg, amely a szocialista mezőgazdaság fejlődését is elórevitte. Az elmúlt esztendőben elindított „Mezőgazdaságunk a belterjesség útján” című sorozat az Agrártudományi Egyetem Továbbképző Intézetében elhangzott előadásokat ismerteti a képzett mezőgazdákkal. Ezt a sorozatot a jövőben folytatják. KÍ idén megjelenik az új szocialista mezőgazdasági üzemtan Végsellyei és kollektívájának szerkesztésében, amelyet az agráregyetemün- kön és főiskoláinkon tankönyvként is használhatnak majd a hallgatók. A nagyüzemi gazdálkodás fejlődését segíti elő ezenkívül Szigeti: önetetők a sertéstenyésztésben, Váradi-Varga: Traktorok. autók, Hajas-Rázsó: Szántóföldi gépesítés című műve is. Külön ki kell emelni a nemrég megjelent Berzsenyi: Hibridkukorica című művet, amely sok segítséget nyújt a hibridkukorica vetés- területének növeléséhez. Nagy számban jelennek Még hajnalban beült a váróterem sarkába a padra mind a négy asszony. Igaz, mire a vonat előkerül, beletelik abba majd egy óra, ha nem másfél, de mindegy. Az az igaz, amit a szélen ülő asszony mond, amelyiknek olyan rikítószínű a kabátja, hogy csúnyábbat már festeni sem lehet. Kék, meg piros stráfok, lila meg kék kockák ékesítik és még a jó ég tudja, milyen színek adnak találkozót ezen a kabáton, ami nem is kabát, hanem inkább felöltő. Az az igaz tehát, amit ő, a zebra-felöltős most már nyomatékosan megismétel, mintha ellenkezne valaki felfogásával amely szerint: — Inkább félórával előbb, mint két perccel később. Hát ez így igaz. Ki korán kel, aranyat, vagyis vonatot lel, aki viszont nem kel korán, az könnyen pórul jár, mire az állomásra ér nem lel aranyat, illetőleg vonatot. Lám-lám, álmos ésszel miket kigondol az ember. Jár az eszekereke össze-vissza, meg pislog és bámészkodik. Bámészkodik, hogy micsoda erős, egészséges asszony ott a pádon, az a négy. Istenments, ha megragadnának valami vékony dongájú legényt, akkor abból igazi kutyavilág lenne. — Szóval egészségesek, de nicsak, hozzá még étkesek is. A zebrakabátos már kalamol a kosár mélyén éshogy a többi hallgat, ő beszél megint. Az a nyaoaíya — Élment-e már ugyan a a szentandrási? — néz ki az ablakon és vizsgálódik. — A hajnali szürkeségben kutat. Oszladozik a sötét, de még nincs annyira világos, hogy a permetező eső látszódjék. Odakint ugyanis esik és hűvös van. Itt bent is csak nemrég langyosodon kicsikét a levegő, amikor bejött egy bakter-fóle ember, megrakta a kályhát, hát azért. — A szentandrási? — néz rá kérdően és méltatlankodva a zebrafelöltősre a másik asszony. — Hogy ment volna el. Négykor van annak az ideje. — Ügy bizony, négykor — bólogat erre megadóan a zebrafelöltős és nyugodalmasan ölébe rak még négy föt- tojást. nagy szelet kenyeret és kolbászt. — Piri, meghoztad az étvágyam — jelenti ki a harmadik asszony, aki idáig csendben ült, de most szaporán bontogatja ő is a kendőt, ahonnan kikandikál majd egész szál kolbász, szalonna olyan félkilónyi, meg félrúd mákoshajtott és persze a kenyér. Néhány perc múlva olyan édesen falatoznak mind a négyen, hogy szemben velük a bóbiskoló ván-lorhegedűs hirtelen kinyitja szemét, lopva nézegeti őket és majd elnyeli ádámcsutkáját. Az asz- szonyok meg szépen, ráérősen — hiszen nem zargatja őket a tatár — szelnek egy falásnyi kolbászt, utána harapás kenyeret és eszegetnek. Időnként azért csipegetik a szavakat is. Talán hogy jobb íze legyen a hajnali falatozásnak? — Nem tudom, mit szól majd? — kérdezi az egyik. — Rád néz, és hazaküld. — Állapítja meg a másik. Legyint erre a harmadik és csak akkor szól, amikor lenyelte a falatot: — Énvelem is így csinált. Rámnézett. Azt rrinodta: tát- sam fi a számat, meg nyújtsam ki a nyelvem és utána hazaküldött, hogy édes lelkem, nincs magának, semmi baja. Hát ű érzi, vagy én? — nézett körül kissé fájdalmas tekintettel. — Igaz, én tudom legjobban, — hagyta helyben a negyedik, és utána egy kis ideig hallgattak, majd újból megszólalt az egyik: — Most kilenc napra megyek. Addig a lábom nem eresztem haza, amig nem mondják meg, mi a baja a gyomromnak. — Jaj, ne hozd elő. mert ha már beszélsz róla, az enyémbe akkor is beleáll a fájás — jajdult fel a másik asszony és hirtelen a gyommeg a közeljövőben kertészeti szakkönyvek. Újabb kiadásban jut el az olvasóhoz az idén Fenyvesi Pál: Uj gyümölcsös telepítése és gondozása, Pálinkás: Szőlészeti és borászati zsebkönyv, Pro- hászka: Elhanyagolt szőlők rendbehozása, Angeli-Besse- nyei: Zöldségtermesztés, An- geli: Paprikatermesztés, — Csepregi: A szőlő metszése, Rayman-Horváth-Szabó: — Gyümölcstermesztés, — Jeszenszky: Oltás, metszés, dugványozás, Mohácsy-Por- páczy: A szamóca, a málna és a szeder termesztése, Szabó: Gyümölcsborok házi készítése és Szakátsy: Az almafák rendszeres termésének biztosítása című munkája. K><)CK>0<K)<K>aCKK><>0<K>CH>0 Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik forrón szeretett férjem, illetve édesapám temetésén resztvettek és mély fájdalmunkat enyhítették. özv. Hernek imréné és fia, Imre Szolnok rához kapott, de utána nyu- ♦ godtan tovább falatozott. * — Az orvosokat ismerni | kell. Ügy ismerem őket, minit a tenyerem — jegyezte meg * ismét a harmadik. De hogy ♦ mire mondta, azt ki tudja. ♦ Fütyült a vonat és ők gyor- * san összelopkodták a cók-* mákot, aztán futás. $ Majd amikor újból elhe- X lyezkedtek, ismét elővették t az élelmet és beszélgettek, ♦ meg falatoztak, meg időn-1 ként szidták az orvosokat, * akik olyan értetlenek, hogy * még a gyomorbajra sem ta-* Iáinak orvosságot. így ment J ez egészen Szolnokig. Mire * a vonat beért, teljesen meg- 5 virradt. Már az eső sem sze-X metelt, csak a piszkos-szürkeX tócsák árulták el, hogy volt.X Az utasok türelmetlenül* taszigálták egymást, a négyX asszony hasonlóképpen és ♦ mérgesen tudtára adták min-X denkinek, hogy őket kímélje X az emberiség, mert kórháziX kezelésre mennek. A pero-X non csepp-ideig megálltak,X hogy kifújják magukat. A* zebrakabátos nagyot sóhaj-* tott. 2 — Halljátok, én úgy félek* a vizsgálattól — a többiek * egyetértőén bólogattak és el- J indultak együtt a város felé,X lábalták az akkor már igenX könnyű kosarakat. Bizony, * bizony. Mit csináljon az em-1 bér, ha egyszer állandóan X kerülgeti a gyomrát az az* átkozott nyavalya? } SZEKULITY PÉTER I Két műszakban dolgoznak a Mesterszállási Gépállomáson Jordán Béla és Szilágyi Benedek traktoristák kint a földön váltanak. Ilyenkor előkerül Papp Lajos brigádveze- tő is, s megadja a feladatot. D. Tóth András traktorisla gyorstankoló szivattyúval feltölti a motor üzemanyagtartályát, hogy a második műszakhoz elég legyen. Elérkezett a bátor tettek, a nagyszerű alkotások ideje Mezőgazdasági szakembereinken a sor C ok szó esett már arról, ^ a nagyüzemi mezőgazdaság vezetése, gazdálkodása lehetetlen szakember nélkül. A szakértelem, a nagyüzemi gyakorlat nélkülözhetetlen feltétele a termelőszövetkezetek tervszerű, okos gazdálkodásának. A régebbi tsz-ek gyakorlatból jól tudják már ezt az Igazságot. Az új, közös gazdaságok tagjai is hallottak róla többször. Jelen pillanatban, amikor az ígész megyében uralkodóvá lett a szocialista szektor, ti nagyüzem, nem tudnánk elő •-» jutni szakemberek né) kül. Megyénkben 530 ezer holdon 370 termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport gazdálkodik. A felfutás, a termelőszövetkezetek alakulása oly nagymérvű volt az utóbbi hetekben, hónapokban, hogy nem jut minden termelőszövetkezetbe agronómus. Nem azért, mintha nem lenne annyi szakember a megyében. Nagyon sok ; mezőgazdasági szakember i más beosztásban dolgozik, i Most minden mezőgazdászra, : a legjobb szakemberekre a i termelőszövetkezetekben, a ; termelőszöveíkezetek segíté- i sében van szükség. Emberek ezrei hittek, bíztak a párt szavában, amikor egyik napról a másikra választották a nagyüzemi utat. Ahhoz azonban még nincs elegendő képzettségük, hogy a megnövekedett gazdaságokat a szövetkezéssel felnőttesí- tett táblákat egyszerre szakszerűen vezessék. Azt várják, s jogosan várják, segítsük őket szakmai vonatkozásban. Aki jószándékkal, szakmai tanácsokkal közeledik a termelőszövetkezetekhez, nagyon szívesen fogadják. Az is igazság, hogy szakembereink többsége, nagy lelkesedéssel, önzetlenül vállalta a termelő- szövetkezetek segítését. Állami gazdaságaink, gépállomási, földművesszövetkezeti "ág- -ronómusok, régebbi termelőszövetkezetekben, kísérleti gazdaságokban vagy más helyeken dolgozó mezőgazdászok jelentkeztek a termelő- szövetkezetekbe. Technikumi, szakiskolai tanárok tették át székhelyüket a szövetkezetekbe. A Földművelésügyi Minisztérium ugyancsak csoportosított át szakembereket Szolnok megyébe. XT onkrét példák is van- nak már. A Nagykunsági Kutató Intézet tudományos munkatársai védnökséget vállaltak a*, tiszafüredi járás több községe fölött. A cibakházi Vörös Csillag kertésze a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum tanára lesz ez évben. A jászapáti járásból tömegével hozhatnánk példákat a segítségadásra. A jászdózsai Ui Hajnal Tsz tervkészítésénél az ottani, régebben gazdálkodó Petőfi Tsz agronómusa segít. A jászapáti Zöld Mezőnél Aszódi János, a földművesszövetkezetek járási agronómusa dolgozik. A Ti- szasülyi Állami Gazdaság három szakembere: Dénes Bertalan, N o v á k Ferenc és Acs György vállalták a község termelőszövetkezeteiben —, ahol nincs agronómus, — segítenek ellátni a teendőket. A fény mellett jobban előtűnik az árnyék. Mert ilyen is van. A szolnoki járás több községében a múlt hét végén még hozzá sem kezdtek a munkához, többek között Ti- szajenőn, Vezsenyen, Várko- nyon, Nagykörűben. Az elképzelések, a munkabeosztás is meg van, csak a tettek hiányzanak. Noha itt is Ígéretet adtak az illető szakemberek. Félreértés ne essék, a segítés nem kötelező. Aki azonban megérti az idők szavát vállalkozik e nemes munkára, azt megbecsülés illeti. Mezőgazdasági szakemberek ne várjanak hívásra, küldésre, ők tudják legjobban, hol van szükség rájuk, hol kell legjobban az új élethez vezető ütőn néhány gyakorlati útmutatás, szakmai segítségadás. A parasztság nem felejti el ezt a segítséget. ■\ z időjárás rendkívüli ezen a tavaszon. Úgy néz ki, a megnövekedett munka hatványozódik éppen a furcsa tavasz miatt. A várakozásra, huzavonára nincs idő. Minél sürgősebben el kell készíteni az új termelő- szövetkezetek gazdasági tervét, a megnövekedetteké módosításra vár. A munkaszervezetek kialakítása nem halasztható feladat. A termelésben már ez évben alkalr mazni kell az agró- és zoó- technikai módszereket.