Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-12 / 60. szám

1959. március 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP HA 11YVK TAVA Színes szovjet balettfilm. Bemutatja március 12—15-ig a mezőtúri „Dózsa” „Félórái vártam az egyisben*4 Gyorsabb kiszolgálást várnak a szolnoki vásárlók Köznapi dolgok TITKAI Hányszor és hányszor fájdul meg az ember szíve, amikor a könyvesboltok kirakata előtt viszik el léptei. Ott sorakoznak a kötetek, finom papírjukra feketével nyomták mindazt, amit az ember elgondolt magáról, a világról. Novellák sorakoznak, regények és költemények, finomak és megfoghatatlan ok, mint az értelem. Jl (lÓ-HtyV Hálátlan dolog lenne a szolnoki KISKER Vállalat 1. sz. boltjának dolgozóit rest­séggel Vádolnunk. Készsége­sen, gyorsan, szakértelemmel végzik feladatukat — a vá­sárló mégis hosszabb időt tőit az üzletben, mint (nézetünk szerint) kellene. Az 1-es és 60-as boltban tett összehason­lító vásárlásaink során úgy találtuk, hogy az utóbbiban körülbelül harmadával röv-i- debb idő alatt végez a vásár­ló. Megjegyezzük: a vásárlá­sokat azonos cikkekkel, csúcs- forgalmi időben hajtottuk végre. Miből adódik a különb­ség? Véleményünk szerint a „kétkasszás rendszerből”, melynek lényege: az egyik pénztárnál csemegeárukat és gyümölcsféléket, a másik­nál pedig a fűszereket és il­latszereket fizetik ki. Csúcs- forgalmi időben-—-képzeljük ete=>- így bonyolódik le -a* vá­sárlás: A vevő várakozik, míg 10 deka párizsira blokkot kap; ugyancsak várakozik 2 deka paprika blokkjának ér­dekében. „Balszerencsés’’ esetben két várakozással bő­vül a kényszerű program — például alma- és fogpasztavé­telnél. A blokkok boldog bí­rója ezután két pénztárnál várakozik, majd az áruért visszavándorol a pultokhoz. Lassú dolog ez így ... Joggal felmerül a kérdés: miért van szükség, s van-e egyáltalán a kétkasszás rend­szerre. A boltvezető szerint az áruféleségek csoportosítása után két reszort-felelőst jelöl­tek ki, aki anyagilag is felel az átvett áruk értékéért. Az intézkedés tehát a társadalmi tulajdon hathatósabb védel­mét szolgálja. Ez helyes — mindnyájunk érdeke. A kívá­natos mégis az volna, hogy emiatt a vásárlók ne kény­szerüljenek felesleges vára­kozásra. Ügy .gondoljuk, hogy az eddig is jó munkát végzett 1-esbeliek mihamar megtalál­ják a segítség módját­INNEN-ONNAN Peron volt argentin diktá­tor pert indított az Argentin Köztársaság ellen, amelyben követeli 1952-ben elhunyt fe­lesége, Evita Peron hamvai­nak kiszolgáltatását. . * Hailé Szelasszié, Ethiopia császára egy londoni cégtől alumíniumból készült „kis nyári palotát” rendelt. Ára: 400.000 svájci frank. * Bagdadban egy körutat és egy partrészletet neveztek el Gamal Adbel Nasszerről. , Hiszem és vallom, hogy utazni hasznos, kellemes. Az útiélméiyek sokasága még hajlott korban is derűs pilla­natokkal ajándékozhatja meg a visszaemlékezőt. Tessék el­képzelni — például —, amint egy tisztes kort megért tégla a fal mélyén, így szól kollé­gájához, valahol Ujszászon: — Hej, de szépen pöfögtek a traktorok, amikor Szajol táján kocsikáztunk! E bizarr ötlet nem lázálom szülött«?, hanem megrende­lés-igazolások vizsgálatáé. A MEZÖSiZÖV aktarengetegé­ben szép számmal akad do­kumentum, mely arról ta­núskodik, hogy Ujszászra Makóról utazik a tégla 156 kilomé .eres vonalon; más pirosrakományú szerelvény Derekegyházáról érkezik Martfűre (54 kilométer); is­mét más téglarakomány Gyo­méról Fegyvernekre, 69 kilo­méter távolságról... Mindez rendjén valónak találta nék’ ha — például — Ujszász nem feküdnék lé­nyegesen közelebb a tégla­gyárral bíró Szolnokhoz, mint Makóhoz; ha az igen jó téglát gyártó Törökszent- miklós nem volna Fegyver­nek kiizeiében — ellentétben Gyomáival. Az pedig éppen az ért retetlenségek világába tartozik, hogy miért kell(?) ugyanarra a Martfűre téglát szállítani Derekegyházáról, mely Martfű vonat-számra termel s szállít más közsé­I A Szolnoki Nyomdában nem készítenek bibliofil, mű­vészi köteteket, nem nyom­ide és oda ... gekbe, városokba téglát... Mibe kerül ez a téglakocsi- káztatás? — arról jobb nem beszélni. A szemlélőnek csak akkor megy el a kedve a tréfálko­zástól, mikor eszébe ötlik: Beszéljünk csak arról, meny­nyivel kerül többe! Több termelőszövetkezet kifejezet­ten kérte, hogy igényelt tég­láját a megyéből kaphassa — így ezer darabonként mint­egy háromszáz forintot ta­karíthatnának meg a közös gazdaságok. Nem mindegy, hogy a szállítást a MÁV végzi — messziről; vagy a szövetkezet saját fuvarral — közelről. Meg kell említenünk, hogy megyénk téglagyárai gyárt­mányaikat a legváltozato­sabb minőségben, különböző nyomószilárdságban állítják elő. Ennek ismeretében kü­lönösen jogos a kérdés: a Budapesten székelő Építő­anyagellátó és Értékesítő Vállalat miért nem veszi sokkal alaposabban szemügy­re Szolnok megye téglater­melési kapacitását és szük­ségleteit? — A MEZÖSZÖV többször figyelmeztette az elmondott visszásságokra... A népgazdaság érdekeit szem előtt tartók számára bizonyára öröm, hogy Jeru­zsálem nem tartozik Szolnok megyéhez. Ellenkező esetben félő, hogy oda sem szállíta­nának máshonnan téglát, mint — Makóról. — b. z. — nak regényeket: de könyv azért itt is készül, ha más nem, hát naptár, a megyei írók antológiája, vagy éppen szakácskönyv, mint most is. A Néplap szakácskönyve. Az író, a költő — illetve adott esetben a szakács — hosszan töpreng, amíg végle­ges formába önti a szavakat. Ekkor a kézirat, amelyet gépírók papírra kopognak ritkított sorokban, a gépsze­dőhöz, Horváth Zoltánhoz kerül. Különös gép ez a Linotype. A szekrényben betűk réz ön­tőmintái sorakoznak, ame­lyek a megfelelő billentyű könnyed érintésére lecsusz- szannak a megfelelő rekesz­ből és sorrá állnak össze. Áram hevíti a forró ólom és antimón keverékét, a betű­fémet. A kiszedett sor aztán eltűnik, alámerül a forró ólomban és a következő pil­lanatban a nyomdász egy kis fémlapot tart kezében: a könyv egyik sorát, mondjuk az aszpikos zöldségsalátát. A rézbetűmintákat pedig meg­ragadja a gép hosszú keze, a levegőbe emeli, és a szó, a mondat ismét betűkre hull szét —, hogy aztán, mikor a nyomdász ujja ismét azokat a billentyűket érinti köny- nyedén, más mondatba for­málódjanak. Később a betű­fémmel is ez történik: be­olvasztják, majd újra sorrá öntik. Egyelőre sok társával együtt oldallá alakul. Ez a gépterembe kerül Locskai István birodalmába. Kere­tekbe rakják, aztán a gyors­sajtóra teszik. A hatalmas hengerek alatt görgőkön — vagy a régebbi rendszer sze­rint fogaskeréken — szalad ide-oda a kocsi, amelyen 16 oldal várja, hogy papírra nyo­módjék. A kocsi fölött henge­rek forognak, feketére festik a domború betűket és Gellei Sándomé az egyik gépnél, Juihász Józsefné a másiknál figyelmesen helyezik egyik ívet a másik után a gép tor­kába. A papír, egy pillanatra érintkezik csupán a hintázó kocsival és már ott van raj­ta vagy százféle recept, kezd­ve a majonézes gombától egé­szen a gyomorbajosoknak va­ló szágókrémig. Tizenhat oldal van egy íven. Egymással szemben, tó­tágast állva vár a szöveg arra, hogy kihaj fogassák ér­telmét. Először a vágógép alá kerül: okos gép ez, szeme van. Ha bárki cd anyúl a ha­talmas kés felé, amely egy­szerre 500 papírlapot vág át és 3500 kiló erőt tud fejtem, a gép leáll. A fotocella fény­sugarát megszakítja a beha­toló emberi kar, az áramkör megszakadt, a gép kikap­csolt. A figyelmes tekintetű vágógép nemrég érkezett Csehszlovákiából. Nem is működik másképpen, csak ha zöld szemében már világít a figyelő sugár. A hajtogató gép, ahol Tar­ján! Rozália és Malgay Vik- tomé dolgozik, örökké zúg. Párhuzamos szíják viszik a papírt a nagy asztal közepéig, ahol egy hosszú fémlap, af­féle vonalzó, köziépen meg­érinti, s ekkor egy résben oly fürgén tűnik el, mint a kis­egér a padló repedésében. Mikor viszontlátjuk, már ösz- sze is hajtotta a gép. A könyvkötészeten vékony dróttal fűzik össze az íveket, majd leenyvezik a hátát és ráerősítik a borítólapot. 10 ív, 160 oldal. És ezzel végére is jutottunk. Kész a könyv. Két tonna pa­pírt használtak fel hozzá, két tcnnányi recept hamarosan a háziasszonyok asztalára ke­rül. — bd — légla-taligázás Korai csirke-keltetés Tojás-ételek A KORAI keltetés előnye az, hogy akkor vihetünk csirkét a piacra, amikor jó árat kapunk érte. Vagy ha nem eladásra szánjuk őket, akkor korai tojókat kapunk. A keltetés kétféle lehet: ter­mészetes és mesterséges. A keltetésre szánt tojáso­kat gondosan kezeljük. A keltetésre szánt tojások felü­lete síma legyen és 10—12 napnál nem idősebb. A sár­ral vagy trágyával szeny- nyezett tojásokat nem szabad mosni, hanem fakéssel leka- pargatjuk a szennyeződést. A keltetésre szánt tojásokat fű- tetlen helyiségben tartsuk. Vi­gyázatlan, durva kezelés ese­tén a tojás héja megsérül, megreped és keltetésre alkal­matlan lesz. A tojás frissesé­gét a tojás tompa végén lé­vő légkamra térfogatából állapíthatjuk meg. Minél ré­gibb a tojás, annál nagyobb a légkamra nagysága (apadt tojás.) Kotlóval akkor kelte­tünk, ha kisebb számú szapo­rulat szükséges. Kottásnak középnagyságú tyúkokat vá­lasztunk, egészséges, külső és belső élősködőktől és fertőző betegségektől mentes legyen. A megkotlott tyúk jellegze­tes hangot hallat, tollát bor­zolja és fészket készít magá­nak. Ültetés előtt, végezzünk próbaültetést. így meggyő­ződhetünk róla, hogy való­ban komoly kotlási hajlama van. ÜLTETÉS előtt féregmen­tesítsük a kotlókat. Tollai közé rovarirtóport szórunk. Meszes lábú és bélférges kot­Iokat ne ültessünk meg elő­zetes kezelés nélkül. Megül- tetésre legalkalmasabb az alkonyai! óra, mert a kotló az éjszaka alatt megszokja a kijelölt fészket. A kotló- fészkeket csendes, félhomá­lyos, tégla vagy döngölt agyag padlózató, tiszta szel- lős és 10—12 fokos meleg, páratelt levegőjű, egértől, patkánytól mentes helyiség-! ben készítsük. A kotlófészekhez fűzfa­vessző kosarat vagy ládát használjunk. Nagyobb számú kotló esetén célszerű egy­mástól 60—70 cm. magas vá­laszfalakkal őket egymástól elkülöníteni. A kotlófészek fenekére 8—10 cm. vastag, nyirkos földet, későbbi idő­ben gyeptéglát teszünk. Ez­zel a tojások kiszáradását akadályozzuk meg. Erre 10— 12 cm. vastag széna, vagy szalmából lapos, tányéralakú fészket készítünk. Ebbe he­lyezzük el a tojásokat. A fé­szek káváját 10 centiméter­rel magasabbra készítjük a tojások szintjénél. A kotlók- nak naponta biztosítsuk a fürdési lehetőséget vagy a keltető helyiségban vagy a szabadban. Itt történik eteté­sük és itatásuk is. Az itató edényben állandóan legyen előttük tiszta viz. A kotlók etetésére 20—35 perc elegen­dő. Ez idő alatt végezzük a kotlófészek ellenőrzését is. A sérült vagy romlott tojásokat eltávolítjuk. A kotlók távol­létében a tojásokat tiszta ru­hával takarjuk be. A tavasz közeledtével a piacon is napról-ntpra több és o-lcsöbb lesz a tojás. A tél egyhangúsága után változatosságot hoz étren­dünkbe a könnyű tojásételek beikts tása. Általában gyorsan készülnek és magas tápértékkel bírnál:. Főleg vacsorára, regge­lire, alkalmi ételeknek készít­jük, de igen nagy szerepe van a hidegkonyhán is, SAVANYÚ TOJÁS Hozzávalók: 2 személyre 4 tojás. 3 dkg zsír, 3 dkg liszt, 1 dkg cukor, 1 dl tejföl. A zsírból, lisztből, cukorból barna rántást pirítunk. Egy kávéskanálnyi ap- róravágott hagymát beleadunk, 3—1 dl vízzel felengedjük, ba­bérlevéllel, sóval, ecettel, eset­leg kevés mustárral ízesítjük, 10 percig csendesen forraljuk. A tojás>kat beleeresztjük és csen­desen pár percig forraljuk, amíg a tojássárgája keményedni kezd. Tálalás előtt a mártást még cit­romlével és tejföllel ízesítjük, önálló gyors vacsoraétel. TÖLTÖTT TOJÁS MELEGEN Hozzávalók: 4 személyre 6 to­jás, 3 zsemlye, 6 dkg vaj, 2 dl tejföl. A tojásokat keményre főzzük, hosszába kettévágjuk, a sárgákat kiszedjük és szitán át­törj ik. A zsemlyéiket tejbe meg­Heti étrend Csütörtök: Zöldségleves. Mar­hapörkölt rizzsel. Péntek: Bableves csipetkével. Töltött tojás. Szombat: Karalábleves. Hagy­más rostélyos sós vízben főtt burgonyával. Vasárnap: Csontleves csurga­tott tésztával. Kolozsvári ká- pos; ta kolbásszal. Darázsfészek. Hétfő: Reszelt tésztaleves. Ra­kott burgonya céklasalátával. Kedd: Halászlé. Túróscsusza. Szerda: Lencseleives., Hóvirág­puding. áztatjuk, kicsavarjuk és az át­tört tojássárgával elkeverjük, megsózzuk. Hozzáadjuk a tej­fölt, esetleg kevés mustárt és apróra vágott petrezselyemzöl­det. Egy kizsirozott tűzálló tál­ba belehelyezünk egy ujjnyit a töltelékből, a többivel a fél to­jásokat felpűpozva megtöltjük és a töltelékre helyezzük. A to­jások tetejére egy-egy vajdarab­kát helyezünk és forró sütőbe 10—15 percig sütjük, amíg pirul­ni kezd. Tálaláskor zöldpetrezse­lyemmel megszórjuk. Előételnek vagy rizs és főzelékikörettel fő­ételnek tálaljuk. DARÁZSFÉSZEK KARCAGI MÓDRA Hozzávalók: fél kg liszt, 5 to­jássárgája, 25 dkg vaj, 25 dkg cukor, egy csésze tej, 2 dkg élesztő, 1 es. vanília, 2 dl tej­szín. Az élesztőt fél dl langyos tej­ben felfuttatjuk és a lisztből, to- jássárgából, langyos tejből fél dkg sóval rétestészta keménysé­gű finom kelt tésztát készítünk, deszkán jól kidolgozzuk. Utána vékonyra kinyújtjuk négyzet- alakra és megkenjük a vajjal, amit előbb a cukorral és vaní­liával jó habosra kikavartunk. A tésztát hengeralakúra felcsa­varjuk és 3 om széles karikákat vágunk belőle. Tepsit vagy lá­bast .fagyos zsírral bekenünk és á tésztákat 2 cm távolságra he­lyezzük egymástól. A tésztát Így hagyjuk kelni langyos helyen 3 óra hosszáig. Utána egyenle­tes tűznél sütjük. Amikor a te­teje pirosra sült, az egész tö­meget 5 dkg cukorral édesített tejszínnel meglocsoJjuk. Utána még 10 percig sütőben tartjuk. Kiborítjuk és tálalásig letakarva melegen tartjuk. A köd pusztítja a nylonharisnyát Az amerikai harisnyagyáro­sok a levegő szennyeződésével indokolják a szemlefutást a nylonharisnyákon. — Szerintük sem a gyárosok, sem a keres­kedők nem okolhatók azért, hogy a nylonharisnya rövid élettartamú. A nylonharisnyát mikroszkopikus, savtartalmú porszemecskék teszik tönkre, amelyek hozzátapadnak és fel* oldják a nylonszálat. A New York területén idén már több­ször tapasztalt füstös köd, az úgynevezett „smog” rekordfor­galmat idézett elő nylonharis­nyákban. öttözködi Ízlésesen és olcsón — te­hát minél változatosabban használjunk ki egy-egy ruha­darabot. Erre nyújtunk mó­dot az alábbi tervekkel: 1. Vasszürke szövetszok­nya, kék- vagy piroskockás düftin blúzt viselhetünk hoz­zá. A szoknya derékrészébe a blúz színeivel egyező övét fűzzünk. 2. A fázósabbaknak ajánl­juk a szoknya anyagaool ké­szült divatos mellénykét, amely alá blúzt, pulóvert vi­selhetünk felváltva. 3. Fejlődő könnyűiparunk lehetővé tette a műanyagból készült cikkek jelentős ár­csökkenését, így egy nylon­blúz sem elérhetetlen a dol­gozó nő számára. Harmadik megoldásként tehát ezt ajánl­juk, az öltözéket fekete anti­lop-öv egészíti ki. 4. A szoknyához kabátkát is viselhetünk, a kiskosztüm blúz nélkül, gyöngysorral es­tére is alkalmas, divatos vi­selet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents