Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-06 / 55. szám
1959. március 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 CALAI Magyarul beszélő spanyol film. Szolnok Vörös Csillag mozi március 5—11. Fi atalasszony ok klubja Válniuszban a városi Kom- szomolbizottság kezdeményezésére megnyílt a fiatalasszonyok klubja. A klub azzal a céllal alakult, hogy széles körben népszerűsítse a hétéves népgazdaságfejlesztési terv teljesítésével kapcsolatos feladatokat Ezenkívül a klub aktívái népszerű gyermeknevelési, egészségügyi, lakáshigiéniai, stb. előadásokat fognak tartani. A klub nagy figyelmet szentel arra, hogy megtanítsa a fiatalasszonyokat főzni, varrni, hímezni, asztalt teríteni, megismertesse velük a háztartási kisgépek kezelését. A klubnak máris kétszáz tagja van. Az Isten hozta, Mr, Marshall, az Egy kerékpáros halála és a Főutca után a „Ca- labuig” a negyedik spanyol film, amely hazánkban bemutatásra kerül. A „Calabuig” sok tekintetben hasonlít az Isten hozta, Mr. Marshall-hoz. A film egyik alkotója is ugyanaz, Lus G. Berlanga. Calabuig- ban, a kis tengerparti falucskában főszórakozás a tűzijáték. —; Nagy ünnepeken a szomszédos falvak egymással versenyeznek, melyikük lövi messzebbre a rakétái. Egy napon öreg, szakállas ember tűnik fel a faluban. Jorge, aki hamarosan megbarátkozik a falusiakkal. A legközelebbi tűzijáték alkalmával kiderül, hogy a jövevény kiválóan ért a rakétákhoz. A versenyben Calabuig győz, de ugyanakkor kiderül az öreg titka is: Ő az a híres atomtudós és rakéta-fizikus, akinek nyomtalan eltűnése az egész világot izgalomban tartotta. Nemsokára érte jönnek és elviszik nyugalmas menedékéből. A tudós azonban megszerette az egyszerű életet, a békés embereket, s megfogadja, hogy a jövőben tudását csak az emberiség javára fogja felhasználni. Tréfa, szatíra, irónia — mindez együttesen jellemzi a „Calabuig”-ot. — A film szűkszavú ismertetéséből is kitűnik — telve van humorral, helyzetkomikummal, de egy pillanatra sem téveszti szem elől fontos mondanivalóját. A „Calabuig” hősei furcsa figurák: Langosta, a falu mozigépésze, a nagypénteki körmenet kellékeinek szállítója és a helyi csempészbanda vezetője. — Matias, a csendörparancsnok bár nagy eréllyel gyakorolja funkcióját, börtöne csak éjjeli szállás a bűnözőknek. KÖZEL NYOLCVANÖT MILLIÓ LEJ VÁLLALATI ALAPBÓL LAKÁSÉPÍTKEZÉSRE A bukaresti vállalatok és gazdasági szervek tavaly november 21rtől, idén február 7-ig összesen 84,938.477 lejt i bocsátottak a bukaresti nép- i tanács rendelkezésére, lakás- építkezés céljaira. Gyalog és tutajon a múltban és JELENBEN Könyo Készül a Tisza pacijától Bőrkabátos, biztos fellépésű ember keresett fel a minap. Otthonosan levetette kabátját és mellém telepedett. Eleinte, bevallom, azt hittem, könyvügynök. Később magamban bocsánatot kértem a gyanúsításért, amikor Balázs Árpád, a neves néprajzi kutató és író elmondotta, mi cél vezette a mi vidékünkre. Megtudtam, hogy érdekes könyvet ír, amelynek talán Tiszai képeslap lesz a címe. A' Tiszáról és a tiszamenti emberekről ír. Bejárja a nagy folyót a szovjet határtól a jugoszláv határig. Négyszáznyolcvan oldalon, 32 oldalnyi képes melléklettel új könyv születik, amelyből megismerhetjük magunkat, de megismerhetjük őseinket is. A könyv megírásáról sok érdeTakarébos ember többre jut 'ífyaocuzm késziíL a kereskedelem Idestova egy éve már, hogy az időjárás — a naptári hónapra való tekintet nélkül — áprilisi, szeszélyes meglepetésekkel kedveskedik. Ki tudja, tán napokon belül kellemes meleg köszönt be; S ugyan kinek volna kedve a tavalyi kopottasban megjelenni a szolnoki utcán? ... Ezek a napok a kereskedelem felkészülésének jegyében kergetik egymást. Hét elején kontiner-szám- rá érkezett a Nagykereskedelmi Vállalathoz női és férfi tavaszi kabát, felöltő. A műszaki átvételt követően — napokon belül — válogathatunk belőlük. A ballon kedvelőinek nem kell. üres kézzel távozniok a boltokból, — aki azonban a legdivatosabbra: a sanzsán-ballonra vágyik, még egy ideig várni kényszerül. Kesztyű, sál, sapka, kalap — már most bőséges választékban kínálja magát. Svájci sapkából gazdagabb színválasztékot remél a kereskedelem. Tájékozódásunk szerint: nem hiába. A KISKER Vállalat szakemberei most azon fáradoznak, , hogy kellő mennyiségben biztosítsanak nyílon- és panlonpullovert. Az Alföldi Állami Áruházból tegnap reggel négy osztályvezető utazott Budapestre. hogy a legfrissebb divatkreációk legszebbjeit eljuttassa városunkba. Félfüllel arról értesültünk, hogy nemcsak tavaszi, de — előrelátható módon — néhány nyári cikket is hoznak magukkal ; fürdőruhát, sortot. Szinte valamennyi boltunk megrendelte már cipöszük- ségletét, melynek tetemes részét az immár világhírű Tisza Cipőgyár szállítja. — „Legxürgébbnek” a női szandálok ás papucsok bizonyultak; belőlük mintegy ízelítőül csinos választék érkezett már városunkba. Aggodalomra tehát semmi ok: elegánsak lehetünk tavasszal. Hárommillió hivatalosan nyilvántarott takarékoskodó ember van ma országukban. Abban az országban, ahol néhány évtizeddel ezelőtt 3 millió nincstelenről, másfél- millió kitántorgóról lehetett beszélni. Még jobban örülünk, liogy megyénkben mind a takarékbetétek összege, mind a takarékoskodók száma az előző évhez viszonyítva majdnem megkétszereződött. A megtakarítások növekedése mindig azt jelenti, hogy van miből megtakarítani és nem utolsósorban azt is, hogy azok, akik nem költik el mind a jövedelmüket, okosan, beosztással élnek, gondolnak későbbi. nagyobb terveik megvalósítására is. Jó dolog ez, hiszen a takarékos ember többre jut, jobban él és a mi célunk az, hogy hazánkban évről-évre jobban éljenek az emberek. Egyre többen tudják, hogyha az életszínvonal növeke- déséről beszélnek, nemcsak az árcsökkentésre vagy béremelésre, vagy más felülről jövő rendelkezésre kell gondolni. Az egyéni jólét növelésének más eszközeit is* felismerik. Ismeretes, hogy azonos jö vedelmű családok közül is az egyik jobban, másik kevésbé jobban él, mert sol múlik azon, ki mire költi hogyan osztja be jövedelmét Alti fizetésének jelentős részét italra, vagy más mellőzhető dologra költi, az bizony hiába keres magyarázatot arra. miért nem futja többre keresetéből. A takarékos emberek nemcsak azért élnek jobban mert váratlan, előre nem látott kiadásaik nem jelentenek számukra nagy megpróbáltatást — bár ez is nagy előny, hanem azért is. meri nagyobb terveiket, komolyabb beruházást igénylő vásárlásaikat is könnyebber megvalósíthatják. A nagyobi: értékű árucikkek vásárlása pedig — bútor, szőnyeg, háztartási gépek vagy hasonlót — nagy lépést jelentenek £ család életszínvonalánál; emelkedésében. Esetenkénl azt is láthatjuk, hogy sokaknál a rendszeres havi jövedelmen kívüli bevételei » + * * * * KÖNYV ESPOLC Bars Sári: A második műszak Közérdekű és ismerős problémával foglalkozik a sorozat újabb kötetében: a dolgozó nők kettős elfoglaltságával, a munkahelyen végzett „első műszak” után rájuk háruló otthoni feladatokkal. A szerző színesen, érdekesen tárja fel a két műszákká) küszködő asszonyok életének sokféle problémáját —, de mégmutatja azokat a gyakorlati intézkedéseket, lehetőségeket, azt a sokoldalú társadalmi segítséget is. amellyel a mi rendszerünk megoldást keres és talál a termelésben dolgozó nők háztartási, gyermeknevelési és egyéb gondjainak megkönnyítésére. A kis könyv elsősorban a nőolvasókat érdekli. Bizonyára mindegyik úgy érzi, hogy egyik-másik problémát szinte az ő életéből leste el az író — s bizonyára mindegyik olvasó talál benne megszívlelendő, hasznos tanácsot, ötletet. 152 old. — Ára: 7 Ft. Kovács Judit: Mai lányok Éva, Zsuzsi, Aliz, Magdi, Klári, Gizi Vica, Ilona, Pir- kó és a többiek mind egészen mai lányok. Olyanok, akikkel naponta találkozunk, lakunk és mégis oly kevéssé ismerjük őket. Pedig mennyi, érték lakozik bennük! Kovács Judit könyvében igaz történeteket ír le a különböző társadalmi helyzetű, korú és hajlamú lányokról. Nem volna azonban teljes a kép, ha nem mutatná meg az otthonnak, a környezetnek egy-egy darabját is. A leírások érdekes tartalmát, a változatos formák teszik még élvezetesebbé: napló, párbeszéd, riportok, amelyek az első oldaltól az utolsóig felkeltik az érdeklődést a szereplők sorsa iránt. ,152 oldal. — Ára: 6.50 Ft. Felemelték a selyemgubó álvételi árát Ez évben államunk felemelte a selyemgubó átvételi árát. Az I. és II. osztályú vételára egységesen 40 forint, kilogrammonként. A III. osztályút továbbra is 5 forintért veszik át kilogrammonkénti Egyébként megyeszerte jó ütemben halad a szerződés- kötés a selyemgubótermelés- re. A szerződésekét a helyi földművesszövetkezetek kötik. késsé get mondott el vendégem. — Nagyon szeretnek alapos munkát végezni — kezdte a beszélgetést Balázs Árpád. — Először a múlt események forrásait kutattam. Múzeumban, könyvtárban töltöttem két hónapot, nyolc hónap pedig a helyszíni vizsgálatokra megy rá. Mintegy százötven község fekszik a Tisza tövében, vagy a régi Tisza árterületén. Ezeket a községeket felkeresem, s múltjukról, mostani életükről feljegyzése. két készítek. A télutót Szolnok megyében töltöm. Mikor egészen kitavaszodik, gyalog indulok el a nagy Tisza mentén. Tíz nap tataion Megkérdeztem tőle, gondolt-e arra, hogy a vízen utazzék? — Arra is sor kerül. Április elején tíznapos tutajozáson vetjzek részt Tiszafüred és Szeged között. Itt működik az egyetlen szakszerűen képzett tutajos brigád Szécs'i György vezetésével. így megismerkedem a vízi-emberek életével is. — Kaphatnánk-e valami ízelítőt az eddig gyűjtött anyagból? —■ Második hete járom Szolnok és Heves megye községeit. Rengeteg régészeti adat, tárgy került kezem közé. Meglepetéssel láttam, hogy majd minden községben — Tiszaszöllősön, Tisza örvény ben, Tiszaigaron — folyik az adatgyűjtés. Hiányzik azonban a gyűjtésben résztvevő pedagógusok központi irányítása és segítése. Baj van a halakkal Elmondotta Balázs Árpád, hogy a Tisza halállománya a Tiszalökl Erőmű és a Paljío- nyai Vegyimű üzembeállítása óta feltűnően változik. A halaik a szivattyúikon keresztül bekerülnek az öntözőcsa tornákba. s ott nem fejlődnek úgy, mint a nagy Tiszában. A folyón pedig az a baj. hogy nincsenek megfelelő ívási helyek. Kolozsvári Gábor egyetemi tanár vizsgálata szerint olyan anyahal is akad, amely jegy esztendeig is hordja magában ikráit és azok többnyire tönkre is mennek. A halállomány csökkenésének következménye, hogy a halász szövetkezetek sem olyan jö- vedelmezőek már, mint régebben. Az elzátonyosodás miatt ezen a szakaszon a hajózás is visszafejlődik. Tiszafüred fölött például egy 16 holdas sziget született. — Milyen emberekkel találkozott útközben? — Talán itt is a múlttal kezdeném, amennyiben az öregemberek a múltat jelképezik. A tiszaimenti falvakban feltűnően sok maga,s kort ért ember él. Tiszaszentimrén Gargyi Gergely 93 éves öreg így hasonlította össze a jelent a múlttal: „Ma már jó világ Ugyanazt uexanúsy olcsóbban A termelőszövetkezeti mozgalomba az utóbbi hetekben bekapcsolódott gazdák közül többen fordultak kérdéssel hozzánk: „A közösbe vitt jószágot még egyéni gazda koromban biztosítottam. Érvényes maradt-e a biztosítás a szövetkezetbe lépésem után is?” Kérésünk alapján a leghi- vatottabb. Tömön Sándor elvtárs. a tíz éves Állami Biztosító SJzolnok megyei igazgatója adott választ: — A megkötött biztosítás mindaddig érvényes, amíg a jószág után a biztosítási díjat fizetik. Érvényes tehát akkor is. ha a jószág a régi gazda közvetlen gondozásában marad; de akkor is, ha a közös istállóba vezetik át. A termelőszövetkezetbe vitt állatok biztosítási díját a tsz- nek kell fizetnie. A volt egyéni gazda kérésére az előre befizetett díjat az Állami Biztosító visszatéríti. Tömön elvtárs jellemző módon dokumentálta, hogy az Állami Biztosító mennyire az anyagi segítség szerve: — Azok a gazdák járnak el helyesen, akik a közösbe vitt jószágaik biztosításának gondját a tsz-re ruházzák. A közös állatállomány biztosí- tósi díja állatfeieségektöl függően — 20-—40 százalékkal olcsóbb. mintha egyéni gazda részére kötött biztosítás alatt állna. van, olcsón visz az autóbusz, vagy 80 éve pedig 3 forint volt egy szekérfuvar, amiért akkoriban csizmát is csináltak.” Találtam egy olyan öregasszonyt Tiszafüreden, aki este nem gyűjt lámpát nehogy felgyűljön a ház. A holdvilágnál jegyeztem fel tanácsát arról, hogyan kell a szemet sértő vadszört kiirtani. Tiszán áruin 102 éves ember mondta el nekem az emlékeit. A Petőfi Tsz és a Széky-uradalom Vendégem szívesen beszélt a falu mai megváltozott életéről is, hiszen ez is jelentős helyet foglal el majd könyvében. Elmondotta, hogy tanulmányozta Tiszaigar egykorú írásait, mát termeltek Széky Péter 1400 kát. holdnyi birtokán. Azt is megnézte, hogy mit termel ma ezen a birtokon a tiszaígari Petőfi Tsz. A Széky-uradalomiban 30 hold lucerna, 27 hold dohány, a többi területen búza, kukorica, csalamádé termett. A Petőfiben 34 hold lucerna, 73 hold vöröshere, 50 hold siló, 40 hold étkezési borsó, 7 hold zöldség, 20 hold cukorrépavetés a szemeste rménye ken kívül. Ebből az létezik, hogy máris jobban gazdálkodnak, mint a régi uraság. A birtokon 20 családot „tartott el” az uraság 50 és 80 filléres napszámon, a 300 holddal kevesebb területen gazdálkodó Petőfi pedig 90 családot tart el ügy, hogy az egyes tagoknak 15—20 ezer forint a jövedelme. Rendkívül tanulságos Balázs Árpád megállapítása a tiszaigari nép táplálkozásáról. Ezzel még bajok vannak. Hallgassuk csak, mit mond róla az író: — Az általános iskola egyik ■délútán járó osztályában harminchat gyerek közül huszonöt nem ebédelt, mert ezen a vidéken megmaradt az a régi rossz szokás, hogy csak reggel és este étkeznek. Ez azonban rossz hatással van a gyermek fejlődésére és a pedagógus munkáját is akadályozza. Jó lenne, ha erre felfigyelnének a szülők és a megszokott kétszeri táplálkozás helyett beiktatnának a gyermekek számára legalább harmadikat is. A tönkrement múzeum Balázs Árpád mély sajnálkozással említi meg, hogy a Tiszántúl egyik legértékesebb múzeuma — a tiszafüredi — tönkrement. Egy időben a Debreceni Múzeum kezelte, de volt olyan időszak is, amikor boldog-boldogtalan pré- dálta. A tizenkettedik órában vagyunk, hogy mind Tiszafüreden, mind másutt megmentsük népünk kultúráját bizonyító tárgyakat, írásokat. Helyes lenne, hogy ha a Damjanich Múzeum megyeszerte. segítene feltámasztani a falu-múzeumokat. Ez azért is fontos, hogy a fiatalság, amely nem ismeri szülőhelye múltját, ezért könnyebben vándorol el a faluról, megismerje az ősök küszködéséi, harcát faluja történetét. Helyesen tenné az ifjúság, ha a tanácsköztársasági adatok gyűjtése után a népi hagyományokat kutatná fel. A 70—80 évesekben még most benne él a sok hagyomány a múltról. Ha most meg nem óvjuk, elvész. Búcsűakcdunk Balázs elvtárstól. Elmondja még nekünk, hogy a könyvek sokmindent megőriztek a számunkra, de a szájhagyomány, a nép emlékezése valóságos kincsesbánya. Ezt jött látni, hallani, megörökíteni Báláz- Árpád, aki megyénk mai nagyszerű újjászületésének is hű krónikása akar lenni. Nagy János Tiszafüred — prémium, államkölcsön- nyeremény vagy más kisebb- nagyobb összegek — észrevétlenül elfolynak. Másoknál pedig már ez is, mint rádió, mosógép stb. maradandó értékké válnak. Közeledik a nyereségrészesedés kifizetése, amely a dolgozók múlt évi jó munkájának eredménye. Sokan már elhatározták, mások tervezgetik, mire fordítsák, — mit vásároljanak belőle. Előre kiszámították, menynyit kell még spórolniok, s addig is, nehogy felesleges apróságokra költsék, takarékbetétben tartják a nyereségrészesedés összegét. Olyanok is vannak, akik nem „ütemezték be” ezt az összeget, semmilyen kiadásokra, akik á nyereségrészesedéssel akarják megteremteni a családi tartalékot, amely mindig biztonságot ad. A nyereségrészesedés ösz- szegének okos felhasználása i mindenképpen jó dolog, hiszen minél nagyobb örömet szerzünk vele magunknak, családunknak idén, annál jobb munkára serkent ez majd a következő évi mun- j kában. I iiimiiiHiiiiiHiiiaMHiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiii* Többmillió palack bor kerül forgalomba a húsvéti ünnepekre Az Élelmezésügyi Minisztérium Borforgalmi Igazgatóságán a húsvéti bor ellátásról elmondották, hogy bőséges készlet van és ki tudják elégíteni a lakosság húsvéti igényeit. Mintegy százezer hektoliter bort hoznak forgalomba. Ebből a mennyiségből a palackozó üzemek is többezer hektolitert dolgoznak fel. Újdonság lesz a félliteres üvegekbe töltött bor. Teljesítik a vevők régi kívánságát: több olcsó bort bocsátanak a vendéglátóipar és a kereskedelem rendelkezésére.