Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-05 / 54. szám
I 1959. március 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A jászberényi kenyérgyárban Mezőtúrra tátogat a Népszabadság TavaszKezdés A jászberényi kenyérgyárban naponta többtizmázsa kenyeret sütnek. Az üzem be rendezése a legkorszerűbb. A Népszabadság „Tudomány és Technika” rovata a négy termelőszövetkezeti községben A lisztadagolást és keverést is gép végzi. Kenyérvetés a gőzkemencébe. Muharj János a kisült ke nyeret szedi a kemencéből Magyar—szöv et műsoros-est Jászki séren mezőtúri tanácsháza nagytermében pénteken délután 6 órakor ankétet rendez, melyet Hevesi Endre elvtárs, a rovat szerkesztője vezet. A közönség kérdéseire Nagy Ernő, a Magyar Űrhajózási Bizottság titkára és Bahas Gergely matematikus válaszol. Érkeznek bíztató hirek. Az új és a területileg megnövekedett mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a felkészülésen túlmenően megkezdték a tavaszi mezőgazda- sági munkát. Egyik-másik helyen azonban késlekednek. A helyi vezetők, akik kiválóan dolgoztak a kollektivizálás idején, itt-ott kissé fáradtak. Elmulasztják határoA Bútorgyárban kiosztották a nyere j ségrészesedést ! Március 4-én délután ünnepélyes keretek között osztották ki a Tisza Bútorgyárban a nyereségrészesedést. A nyugdíjasokkal és a katonának bevonult dolgozókkal együtt összesen kétszázegy fő kapott 18157 forintot. Az egyfőre eső átlagnyereség tehát meghaladja a 900 forintét. Ötvös Gábor gépmunkás és fia összesen 2444 forintot vitt haza. A Takács házaspár együttes részesedése pedig 1691 forint volt. Urban László asztalos csak 7 hónapja dolgozik a vállalatnál, s nyereségrészesedése 609 forint. Csősz László asztalos 3 hónapra 341 forintot. Kovács Imre kát hónap után 313 forintot kapott. Voltak a vállalatnál olyan dolgozók is, akiknek ez a nap az örömön kívül bosszúságot is okozott. Igaz, emiatt csak magukat hibáztathatják. — így Deák István anyagtéri dolgozó csak 625 forintot kapott, mert igazolatlan mulasztásai miatt 511 forint levonásra került. Sebestyén Gyula gépmunkás 679 forinttal kapott kevesebbet, s csak 226 forintot talált a borítékban. Palla István gépmunkás 945 forintos részesedése is 95 forintra olvadt le az igazolatlan hiányzások miatt. Ezek a dolgozók szomorúan jegyezték meg, hogy a könnyelműen elúsztatott napok nem érték meg a súlyos anyagi veszteséget. Balesetmentes hónap a Tiszámén!! Vegyiművekben A Tisznmenti Vegyiművekben övendetes javulás van a balesetek számának és az ebből kifolyólag kiesett munkaórák csökkentésében. Tavaly az első félév eredményei alapján országos szinten is kimagasló eredményeket értek el ezzel kapcsolatban, s ezért a biztonsági megbízottat, s a balesetvédelmi felelőst pénzjutalomban részesítették, az ÜB elnököt és a főmérnököt ajándéktárgyakkal jutalmazták. 1,958. II. félévének versenyét országos szinten még nem értékelték, de annyi máris biztos, hogy a Vegyiművek nem vall szégyent. 1957. II. félévéhez viszonyítva a baleset és az azokból kifolyólag kiesett munkaórák száma több mint 50 százalékkal csökkent.' Csatlakoztak az Egyesült Gyógyszergyár versenyfelhívásához is. Ennek eredményeként — a fokozott elővigyázatosság folytán — februárban baleset nem fordult elő az üzemben. zottan megtenni a második lépést, a termelés megszervezését. Ahol így van, ott ezen gyorsan változtatni kell, hiszen itt a tavasz, a föld, a mag nem tűri a bizonytalankodó időhúzást. Jászalsószentgyörgy Minden újságolvasó ember tudja, hogy Jászalsószent- györgyön a község dolgozó parasztsága pár nap alatt szakított a régivel és tömegesen választotta az újat. A haladás hívei örömmel értesültek ezen község dolgozó parasztságának nagyszerű és bátor múlt szakításával. — Nyilvánvaló, hogy a község vezetőit is elismerés illeti. De itt vannak az új tennivalók: a közös munka megkezdése, ami a legfontosabb és e téren nincs még minden a legnagyobb rendben. Az ottani Béke Tsz néhány nappal ezelőtt alakult kb. 2000 holdon. S gazdái. úgy határoztak, hogy már most tavasszal megkezdik a kollektív gazdálkodást. Eddig azonban még nagyon kevés történt. Jóformán semmi. Leltároznak ugyan, de már vetni is kellene. A helyi vezetők, az ottani szakemberek adjanak ahhoz gyors és hathatós támogatást, hogy a Béke Tsz gazdái rövid időn belül elkezdhessék a közös tevékenységet. Örményes Ez a község is pár nappal ezelőtt szerezte meg a szövetkezeti címet. Itt gyorsabbak voltak a helyi vezetők. Hamarabb megkezdték a közös munkára való felkészülést. A Táncsics Tsz —, amely néhány nappal ezelőtt alakult — gazdái a hét elején megkezdték a háztáji gazdaságok méreteit meghaladó jószág, felszerelés, szerszám összegyűjtését. A hét közepén a Táncsics Tsz gazdái megkezdték a közös munkát is; fogasolnak, beszerzik a műtrágyát, u vetéseiket fej trágyázzák, s utána rendre-sorra folytatják a soron következő feladatok elvégzését. A Táncsics Termelőszövetkezetben elkészül a termelési terv is. A járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozol segítKeznek ebben a szövetkezeti gazdáknak a helyi vezetőkkel együtt. A területileg megnövekedett Uj Élet Tsz tagjai vetnek, s készülnek a soron következő feladatokra. Bánhalma 1959-ben itt Szolnok me- I gyében Kenderes-Bánhalmán alakult az év első termelő- szövetkezete, a Füleki András Tsz. A szövetkezet gazdáit a szomszédos Bánhalmi Állami Gazdaság segíti. így könnyebb az első lépések megtétele, a közös munka- szervezése a nagyüzemi gazdálkodás megkezdése. A Füleki András Tsz-ben a vetéstervet a Bánhalmi Állami Gazdaság szakembereinek segítségével készítették el. Sokat segített Süveges Lajos, a gazdaság központi üzemegységének könyvelője. Az új tsz gazdái a földeken munkálkodnak, a koratavasziak egyrészét elvetették. Tiszát öldvár A szövetkezeti község egyik legnagyobb mezőgazdasági tsz-e a nemrég alakult Aranykalász. Ennek a földterülete 2500 hold. Gazdái a szétszórt parcellákon máris megkezdték a közös munkát, vetik a borsót és a talajelőkészítést végzik. Az Aranykalász Tsz-ben dicsérendő módon kialakították a brigádokat is. Egyik a mezei leltárt veszi fel. Másik a növénytermesztésben munkálkodik, az építőbrigád tagjai pedig már készítik, rendezgetik az épületeket a közös jószágállomány számára. Akiben szív és életerő , nem állhat az útszélen V — A Tanácsköztársaságért harcoló szolnoki munkásokról — Jászkisér termelőszövetkezeti község is ápolja a magyar és a szovjet nép közötti barátságot. Ezt nemcsak a szovjet könyvek olvasottsága, a szovjet filmek látogatottsága bizonyítja, hanem az a műsoros est, amelyen a magyar és szovjet művészek látogattak el a mi községünkbe. Megkülönböztetett szeretettel fogadtuk a szovjet művészeket, mint a békeszerető nagy szovjet nép képviselőit, A műsor magyar részében a Harsányi együttes fakasztott derűt és Rab Erzsébet tehetséges fiatal énekesnő emelkedett ki az együttes tagjai közül. Dörgő taps kisérte a szovjet számokat. — Asztyel Leontin bajánmű- vész, Anatoli Beljakov bala- lajkaművész magasszínvona- iú játékokkal gyönyörködtették a közönséget. Edmond és Valentin Kalmikcv xilofonduettjének is igen sokan tapsoltak. Legnagyobb sikere talán Margaréta Petrova moszkvai énekesnőnek volt, aki orosz és magyar nyelven énekelt. A zsúfolásig megtelt kultúrotthon több mint négy-! száz nézője felejthetetlen em-1 lékkel távozott. ! Donkó Ottó ! kultúrotthon igazgató! I TISZTELETET ébresztő, követésre méltó példákban ^gazdag, hasznos tanulságokéban bővelkedő dicső korszak *\öelzöszöníésének, a Tanácsai köztársaság kikiáltásának évfordulóját ünnepeljük ebben Jn hónapban. Régi újságok ol- dalairól, megsárgult feljegy- ilzések, fakó betűiből, idős har- lijcosojc emlékezéseiből felvil- M ian, megelevenedik a hozzánk «{.nagyon is közelálló, éltető “jerőt sugárzó múlt. Hogyan is “volt? A háború teremtette különösen nehéz helyzet nyomasztó hatása Szolnokon is érző- Idött. Cinóber pék előtt hosszú sorban, félnapokat álltak az asszonyok, s a nagyobb gyere- 'kek — legtöbbször eredmény mnélkül. Egyre fokozódott a háborúellenes hangulat. A !város két legjelentősebb üzemében több sztrájkot szervezetek a munkások. A MÁV mű- \hely dolgozóit például még az sem félemlítette meg, hogy az ,üzemet katonaság szállta meg. F. Bede László, Szántó Illés, Kovács Mátyás, stb. példája nyomán még ekkor is abbahagyták a munkát jogos követelésük érvényesítése érdekében. ! ! Részben saját tapasztalatuk — elsősorban azonban az Oroszországból hazatért hadifoglyok elbeszélése nyomán egyre világosabbá vált előttük, hogy tüntetésekkel, sztrájkokkal csak pillanatnyi eredményeket lehet elérni, helyzetük végső javulását csak a hatalom átvétele és megtartása biztosítja, E felismerés hatására egyre fokozódott a forradalmi hangulat. A szolnoki munkások a városháza elé vonultak, s ott követelték az őket megillető jogokat. Harcos, egységes kiállásukkal ők is hozzájárultak az „őszirózsás forradalom’1 győzelméhez. Abban, hogy a forradalom győzelme nem hozta meg a munkások által várt változásokat, jelentékeny szerepet játszottak a szociáldemokraták. Kunfi szociáldemokrata miniszter kijelentette: „ ... hat hét alatt az osztálygyűlölet eszközével nem akarunk élni”. A rendcsinálásra hivatkozva a burzsoázia pozícióit erősítették ezalatt az idő alatt, fokozták a harcot megyénkben is a kommunisták ellen. Példájuk intő tanulság: nem mindig a munkások érdekéért küzd az, aki a munkásak nevében beszél. EZ A TÖRTÉNELMI korszak talán minden előzőnél jobban kimutatta, hogy a munkásosztály és a parasztság érdekei azonosak, hogy csak együttesen érhetnek el eredményt, a szolnoki üzemek bátor kiállásán felbuzdulva új erőre kapott a mun- liásmozgalom a megye parasztságának körében is. A munkások és parasztok egyaránt továbbhaladást, erős prole térhatalmat akartak. Éppen ezért leírhatatlan lelkesedéssel fogadták a Tanácsköztársaság kikiáltásának hírét. Szolnokon hatalmas tömeg vonult fel a proletárhatalmat éltetve. Az élen a MÁV műhely és a fűrésztelep dolgozói haladtak — jelképéül annak, hogy a proletárdiktatúráért ők tettek legtöbbet a megye- székhelyen. A kormánybiztosi teendők ellátásával megbízott 3 tagú direktóriumba is az ő képviselőiket — F. Bede Lászlót, Szabó Károlyi és Pálfy Jánost — választották. A munkáshatalom fennállásának rövid ideje alatt is igen sokat tett. Államosították az üzemeket, a földet elvették a nagybirtokosoktól, előjegyezték a munkáskerii- let csatornázását, nagyméretű könyvtár felállítását kezdték meg Szolnokon, rendeletet hoztak a város köz- tisztaságára, különböző intézkedéseket tettek a lakás- problémák enyhítésére, a dolgozók kulturális, szociális helyzetének javítására, stb. Nem csoda, hogy a dolgozók magukénak érezték a Tanácsköztársaságot, s mikor annak léte veszélybe került, nem késlekedtek a segítéssel. A Szolnokon 1919 április 13-án tartott „Vöröskatona napon” közel kétezer ember — döntő részben üzemi munkás — állt be a Vörös Hadseregbe és indult az antant csapatok ellen. — A munkások nemcsak az idegen elnyomók, hanem hazai cinkosaik, az 1919 május 2-án pillanatnyilag Szolnokon uralomra jutó ellenforradalmárok ellen is kérlelhetetlen harcot folytattak, érvényt szereztek Szamuely elvtárs szavának: „.. aki a proletariátus hatalma ellen emeli fel a kezét, aki... ellenforradalmat szít..., az a saját halálos ítéletét írja alá”. Példájuk arra int bennünket, s az ellenforradalmi események ezt csak aláhúzzák: a proletárhatalom magatartását minden eszközzel, megalkuvás nélkül biztosítani kell. DE MÁSRA IS TANÍT bennünket az az időszak, arra, hogy pillanatnyi kudarcok, csatavesztések késleltethetik ugyan, de végképp feltartóztatni nem tudják a munkáshatalom győzelmét. Töretlen hittel bíztak ebben a Tű nácsköztár saság bukása után a szolnoki munkások. Magabiztosságuk hű jelképe Úri Szabó elvtárs, a fűrésztelep volt dolgozójának cselekedete: Rendőri kínzások, állandó házkutatások ellenére a Horthy-rendszer hosszú évein át becsülettel őrzött egy vörös zászlót, melyen még most is ott fénylik aranyló betűkkel: „Világ proletárjai egyesüljetek!” A Tanácsköztársaságért harcoló szolnoki munkások becsületes, igaz ügyért, a néptömegek boldogulásáért küzdöttek, éppen ezért, aki nemcsak egyéni érdekeket néz, hanem a köz ügyét tekinti elsődlegesnek, akiben szív és életerő van, nem állhat tétlenül az útszélen, hanem előrelép, beáll azok sorába, akik folytatják az 1919-ben megkezdett viunkát. isi)
