Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-05 / 54. szám

» miAG PPblETWAI EGYESÜLJETEK} (SZOLNOK MEGYEI') X. évfolyam, 54. szám. Ára SO fillér------__________________—ÁáaA JhA' Ak iben szív és életerő van, nem állhat az útszélen j * I CSALÁDI KÖR Ben * I Vigyázat, mázolva! 1959. március 5. csütörtök. TETTEKEN II SOR; VÁR IIHUTIÍRIA mezőgazdasági tsz-eb A TÉL MÉG soha nem hozott Szolnok megyébe olyan tavaszt, mint most. A márciusi napsugár új föl­dekre, szövetkezeti földekre szórja melegét. Végig a Ti­sza mentén Tiszafüredtől Ti- szejenőig, Jászberénytől Mes­terszállásig mi idenütt meg­történt, vagy most formálódik a nagy változás. Szolnok ter­melőszövetkezeti megye. Ezt hozta a tél. Űj dologra kínál­ja magát a szép napos idő. Az új úton járó szövetke­zeti gazdákat várja a határ, hívja a mezsgyéktől megsza­badított, még szebb életet ígérő termőföld. Ekét kér a barázda, magot a puha hu­musz, műtrágyát a búza. A tavasz kissé korán jött, de itt van, s az igazi, vérbeli gazdát ilyenkor már még rudalókö- téllel sem tarthatná otthon senki. Csinálni, tenni-venni —ezt kívánja ilyen gyönyörű időben a földek kétkezi mun­kásainak vére. A jó gazda beteg, lia tétlenségre kárhoz­tatják. Igen, de itt van ez a külön­leges, új és nagyszerű hely­zet. A dolgozó parasztok tíz­ezrei tegnap még egyéni gaz­dák voltak, ma szövetkeze­tiek. Tegnap még az egyik mezs-gyekarónál megálltak és meglátták a másikat, köny- nyefcben megtalálták az ilyenkor sűrűsödő sok munka elejét, hogy Lépésről lépésre elérjék a végét, mert a pár holdon könnyebb volt eliga­zodni. De ma ezerholdak gazdái. A tagok, a vezetők, s az elnö­kök egyaránt: hát most ho­gyan, hol kezdjék, hogy be­végezzék. Ez a kérdés min­den bizonnyal felmerül sok- sok újonnan alakult termelő- szövetkezet gazdáinak és ve­zetőinek fejében. A gond nem is olyan egyszerű, de eltú­lozni is balgaság lenne. Hi­szen mi a lényeg? Az, hogy itt a tavasz és a tábla vala­melyik végén kezdeni kell Ne várják a bíztatást, hiszen eddig is a földdel bántak, gazdák voltak, de gazdák is maradtak. CÉLSZERŰ gyorsan meg­teremteni a közös munka elő­feltételeit. Mik ezek? Azok a dolgok, amelyeknek első lánc­szemét egyik-másik újonnan alakult többezerholdas mező- gazdasági termelőszövetkezet­ben a szövetkezet gazdái na­gyon ügyesen máris megra­gadták. Hogyan? Elsősorban a tapasztalt helyi vezetők se­gítségével és nem utolsósor­ban a helyi szakemberek tá­mogatásával. örményesen, Ti- szaföldváron, Jászberényben és még több községben, vá­rosban az új szövetkezeti gazdák helyzetét a helyi ve­zetők megértették, s azonnal segítettek; Ezekben a napokban a földművesszövetkezetekben dolgozó mezőgazdászok is be­bizonyíthatják szakértelmü­ket, a nagy ügy iránti oda­adásukat olyan módon, hogy hívás nélkül jelentkeznek az új tsz-ekben, segítik a közös munka megkezdését. Tiszaföldvár egyik legna­gyobb mezőgazdasági tsz- ében, amely pár nappal ez­előtt alakult, örvendezve lát­ja az ember a sietős, szorgal­mas munkát. Mindenki tal­pon van, mindenki mozog és dolgozik valamit. Viszonylag könnyű volt az indulás, mert a helyi vezetők okos taná­csokkal elősegítették a külön­böző brigádok létrehozását. A szövetkezet gazdái megalakí­tották a leltározó bizottságot, így nyomban megkezdhették g közösbe adandó szerszá­díjasok, akik falun élnek és nyugdíjuk megtartása mel­lett ellátnák a. tsz admi­nisztrációs tennivalóit. Jelentkezni lehet a mező- gazdasági tsz-ek irodáin és a járási tanácsok mezőgaz­dasági osztályain. Hruscsov az NDX-ba ufe ott MOSZKVA (TASZSZ). Nyi- kita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán reggel a Német De­mokratikus Köztársaságba repült. A szovjet kormáuyfő az NDK kormányának meg­hívására megtekinti a lip­csei nemzetközi tavaszi vá­sárt. (MTI). Fejlesztik a Szolnoki Papírgyárat A Szolnoki Papírgyár termelése az utóbbi években ug­rásszerűen megnőtt. Jelenleg két és félszer annyi papírt termelnek, mint 1941-ben. Az üzemet állandóan fejlesz­tik. Az I.-es számú papírgép korszerűsítése például még az idén befejeződik. Erre a célra 7 millió forintot for­dítanak. Ez a beruházás évente egy ezer tonna papírral jelent többet. Rövidesen három űj zacskókészítő gépet állítanak üzembe. Képünkön; szerelik az első zacskóké­szítő gépet, üzembehelyezésére még ebben a hónapban Sor kerül. Hősi harcokra, bátor harcosokra emlékeznek Szolnokon Szolnok városban is ké­szülődnek a Tanácsköztársa­ság évfordulójának megün­Új üzemrésszel bővül a Tisza Cipőgyár tériumokkal való megbeszé­lés szerint előreláthatóan négy és fél­millió forintot fordítanak erre a célra. A tervezésre és a kivite­lezés megkezdésére az idén kerülne sor, a befejezésre meg 1961-ben. Az építkezés előrehaladtával a földszin­ten és az első emeleten rész­leges üzembehelyezés már előzőleg történik. A nagytétényi gumigyár lábbeli-konfekció részlegé­nek átvétele előreláthatólag 800 fővel növeli a Tisza Ci­pőgyár munkáslétszámát. — Ezáltal különösen a környék­ben lakó lányoknak, asszo­nyoknak nyílik jó munkale­hetőség. Ez a terv nem új keletű, régen megvalósult volna, ha nem jön közbe az ellenforra­dalom. neplésére. Az Szemekben mindenhol ünnepi műsza­kot tartanak. Március 18— 19-én pedig a pártszerveze­tek rendeznek ünnepségeket, ahová meghívják az üzemek régi harcosait, nyugdíjas munkásait is, hogy tartsanak megemlékezéseket a régi idők küzdelmeiről; A jövő héten az alapszer­vezetekben pártnapokon be­szélnek a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXI. kong­resszusáról, s az 1919-es ma­gyar Tanácsköztársaság je­lentőségéről. Az előkészületek során az úttörők is nagyon szorgalma­san kiveszik részüket a mun­kából. Ünnepi rajgyűléseket tartanak, ahová meghívnak idős harcosokat; idézzék fel emlékeiket a fiatalok köré­ben, hogy azok is megismer­jék a múlt küzdelmes életét. Elkészült a nyomolvasó al­bum is, amelybe a város út­törői bátor harcosokról, hősi halottakról gyűjtöttek mara­dandó emlékeket; Az évforduló napján, már­cius 21-én a városi pártbi­zottság ünnepélyes külsősé­gek közt adja át az emlékér­met azoknak az idős elvtár­saknak, akik a Tanácsköztár-’ saságot mint vöröskatonák védték, direktóriumi tagok voltak, vagy valamilyen mó­don építették, védték a nép­hatalmat, Este a Nemzeti Szállodán, a Keleti Arcvonal főparancs­noksága régi székházán lep­leznek le emléktáblát a ta­nácshatalom védelmét irá­nyító Stromfeld Aurél és ve­zérkara tiszteletére, emléké­re. A leleplezést ünneplő közönség előtt Sipos Károly elvtárs, az MSZMP városi bizottságának első titkára mond emlékbeszédet, Ezután a Gépipari Techni­kum előtt Szamuely Tibor mellszobrát leplezik le, aho­vá a hős özvegyét is meghív­ják. Az évfordulót követő na­pon, március 22-én a megyei és városi pártbizottság közö­sen rendez ünnepséget a Szigligeti Színházban, ahol külföldi delegációk tagjai is részt vesznek, s a régi har­cosok közül is sokakat meg­hívnak. Az ünnepi beszéd után kultúrműsor lesz. Este a körzetekben is ünnepséget rendeznek. Az ötös körzet párthelyiségében veteránok, régi párttagok, mártírok, — Tisza Antal, Tóth Ferenc elvtársak képeit helyezik el. Magyar gépek dolgoznak a kínai, indiai, spanyol és délamerikal bányákban Nagy hírnévnek Örvend vi­lágszerte a magyar bánya- gépgyártó ipar, s a népi de­mokratikus országokon kívül Spanyolországban, Németor­szágban, Indiában és Argen­tínában is találkozhatunk gyártmányaival. A Duclos Bányagépgyár most kötött többmillió rúpia értékű szer­ződést Indiával, s ennek alap­ján több újonnan létesített indiai bányát szerelnek fel magyar gépekkel. Londonban júniusban nagy Sányagépé- szeti kiállítást rendeznek, melyen a magyar ipar is részt vesz. Spanyolországban ugyancsak nagy nemzetközi bányagépkiállításon mutatja be gyártmányait a Duclos Gyár. Megérkezett a megyábe a Fiüdművilésiigyi Minisztérium segítőbrigádja Szerdán Szolnokra érkezett a Földművelésügyi Miniszté­rium hattagú segítőbrigádja. Valamennyien tapasztalt szakembereik, akik az újon­nan alakult és a területileg megnagyobbodott mezőgazda­sági termelőszövetkezet gaz­dáinak nyújtanak támogatást a közös munka megindításá­hoz. A segítőbrigád vezetője, Szabó Kálmán elvtárs, az FM Szövetkezetpolitikai Főosztá­lyának dolgozója. A jászkiséri Táncsics Termelőszövetkezetben L. Kovács István és Balogh Gábor szövetkezeti gazdák az újonnan vásárolt Zetor traktorhoz egy rossz állapotban lévő pót­kocsit javítanak, mert a tavaszi munkáknál ennek nagy hasznát veszik. mok, jószágok összeszedését s mivel volt szerszám, voll jószág, a földeken a munkát De jószágnak hely kell Ezért létrejött az építészet, brigád. Az abban dolgozó szö­vetkezeti gazdák rendbehoz- zák az aifa alkalmas istálló­kat, hogy a közös jószág állo­mányt be lehessen kötni. HA SZORGALOM VAN, még mi minden kell? Vető­mag, műtrágya, a közös jó­szágállománynak takarmány, a termelési terv összeállítá­sa, s annak gondos felmé­rése, mit hová vessenek. Ez az utóbbi különösen fontos, hiszen legtöbb újonnan ala­kult mezőgazdasági tsz-ben végeredményben ez évben még nem lesznek nagy táb­lák, bár a földrendezők pa­píron már kialakítják azo­kat, de a gyakorlatban, a ha­tárban lehetetlen ugyanezt megcsinálni. Márcsak a sok, néhányholdas búzaparcel- lácskák miatt is, amelyek keresztbe-hosszába szabdal­ják a dűlőt. Ezért a szövetkezeti gaz­dák úgy mérjék fel a terü­letet, hogy a kisebb, néhány holdas parcellákba lehetőleg tavaszi kalászos, vagy kevés­bé munkaigényes növény ke­rüljön, az 5—10—15 vagy 20 holdas összefüggő táblákba vessék viszont a kapásokat és a munkaigényesebb növé­nyeket. Ez majd megköny- nyíti a későbbiek folyamán a növényápolást, nem aprózza annyira szét a brigádot, s a növényápoló gépeknek keve­sebb lesz az üresjáratuk. De van még egész sereg előnye ennek a dolognak és a szak­emberek feladata ezt a szö­vetik izehi gazdákkal megbe­szélni. S nézzük a vetőmagot, a műtrágyát. A vezetőség bíz­zon meg néhány arra alkal­mas tagot a vetőmagvak összegyűjtésével. Mások hoz­zanak rendbe egy olyan épü­letet, ahol néhány napig vagy pér hétig a vetőmagva­kat minőségi romlás nélkül tárolni lehet. Jó dolog az őszi kalászosokat fejtrágyáz­ni. A műtrágya megrendelé­sében a földművesszövetke­zet mezőgazdásza, vagy a községi tanács mezőgazda- sági felügyelője bizonyára szívesen segítkezik. Egy a fontos, nem szabad bizonytalankodni, mert ami­kor az ember megkezdi a munkát, egyik jön a másik után. S akik nincsenek el­foglalva a férőhelyek bizto­sításával, a vetőmagvak, a közös takarmány összegyűj­tésével, azok kérjenek a nö­vénytermesztési brigádokban munkát. AZ IDŐ NEM VÁR. A te­rületileg megnövekedett me­zőgazdasági tsz-efcben is ha­ladéktalanul és gyorsan ren­dezni kell a sorokat, meg­szervezni a termelést. Segít­senek ebben mind az új, mind a régi tsz-eknek a gép­állomások úgy, mint a Ci- bakházi Gépállomás dolgozói teszik. Vagy ahogyan a mes­terszállásiak. A Mesterszál­lási Gépállomáson már szer­vezik a két műszakot. Be- senyszögön viszont egyik-má­sik tsz panaszkodik, hogy kevés támogatást kap a gép­állomástól. A tetteken a sor. Termelő- szövetkezeteink dolgos, mun­kaszerető gazdái sürgessék vezetőiket és segítsék is a közös munka gyors megkez­dését ♦ :Ez már tavaszi készülődés * Az ország egyik legnagyobb {cipőipari üzeme, a Tisza Ci­pőgyár új üzemréssszel bő- ► vül a tervek szerint. A nagy- [ tétényi gumigyár lábbeli- r konfekció részlege Martfűre [kerül. [ Az üzemrész áttelepítése [azért vált szükségessé, mert fa Nagytétényi Gumigyár mű- [ szaki gumianyagokat, első­porban különböző műanyago­dat gyárt. A lábbeli konfek­ció előállítása nem tartozik [profiljába, gátolja hivatása [betöltését. [ Martfűn viszont elősegíti [ a modern gumigyár jobb [ kihasználását. [ Az új részleg befogadásá­ba a már meglévőhöz hason­ló, kétemeletes épületet lé­tesítenek. Javul ezáltal az [üzem öltöző és fürdő ellátása fis. Az új üzemrész kezdési J engedélye még nem érkezett ►meg, de az illetékes minisz- ______1__í_________ _ . ♦ M a meg bajos felmérni ♦ hogy Szolnok megyében a; {elmúlt hetekben hány ú. I mezőgazdasági tsz alakult »Arra sincsenek teljesen pon- {tos adatok még, hogy egy 1 *egy régebbi közös gazdaság földterülete és taglétszám! milyen mértékben növelte dett. Annyi azonban bízó jnyos, hogy a kollektivizálás ( teljes befejezése felé tartunk Hatalmas, 2—3, sőt 5—( ezer holdas új tsz-ek alakul­tak. A régebbiek földterü­lete is megkétszereződött 5 megháromszorozódott. Szak­emberekre, mezőgazdászokra | könyvelőkre, adminisztráto­rokra van szükség, mert e; ♦ is kell a termelőmunka be- {indításához. Jelentkezzenek {azok az érettségizett paraszt- I fiatalok, akik otthon mun­kálkodtak eddig vagy másutt {dolgoznak, de szívesebben {mennének abba a termelő- szövetkezetbe, ahol esetleg {édesapjuk is gazda. { Hívják és várják a szövet­kezeti gazdáik azon szakembe Íreket, állattenyésztőket, me- t /lőgazdászokat, akik szintér ♦ szívesen vállalnának otthon ♦ saját falujukban munkát, [jelentkezhetnek a nyugdíjas ♦tanítók, a mezőgazdasági [szaktanárok és más nyug­♦ várják az otthon dolgozó érettségizett • fiatalokat, a más területen munkálkodó [szakembereket és a tsz adminisztrációban [ segíteni óhajtó munkabíró nyugdíjasokat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents