Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-29 / 75. szám
1939. március 29. SZOLNOK MEGYÉI NÉPLAP a 7 ÚJSÁGHÍR: Cca 650 liter kölnivizet és parfümöt adtak el a húsvéti ünnepekre. 7. csípés SZATIRIKUS OLDAL 1959, l/LC'S&’C' S’C'fvtf'ftt’ “■ fú-gd meg, f'O’t’ # • • Ep nnek fele se tréfa. Na- pák óla álmatlanul forgolódom ágyamban és tűnődöm, de rengeteget. Az az igazság, hogy amikor néhány nappal ezelőtt először olvastam erről az egész dologról, egyszerűen csak nevettem és azt gondoltam magamban: ■micsoda marhaság. Valami pihent agyú riporter ráérő idejében találta ki az egészet. Aztán elolvastam ezt a rendkívül fontos közleményt egy másik újságból, később egy harmadikból, majd egy negyedikből, és végül egy ötödikből is. Ettől kezdve aztán nem bírok aludni. Teljesen eltölt a részvét és már mindenfélét kigondoltam, de hiába. Erről jut azonban eszembe, hogy az olvasó idegein nem illik zongorázni. Becsületbeli dolog megmondani; mitő’ az álmatlanság. Hát kérem, attól, hogy kitört a pánik a világ leghosszabb nevű falujában. Ez nem vicc, sőt nem is akármilyen esemény, mert lapjaink egyike-másika közölte. Hát miért is tört ki a pánik? Azért, mert a világ leghosszabb nevű faluja Walesben van. És ezt a világ leghosszabb nevű faluját ezidáig A tiltott gyümölcs JZátityh'écs&teh' sok belföldi és külföldi túrista kereste fel, hogy saját szemével lássa és lefényképezze a falu nevét és címerét feltüntető 6 méter hosszú táblát, amely a falu állomásán ékeskedett. Erre fel mit ád az a magasságos ég. A táblának nyoma veszett. Valaki ellopta. Lehet, hogy éppen a szomszéd községbeliek, akik irigyelték a világ leghosz- szabb nevű falujának örvendetes idegenforgalmát. Mindegy, szóval eltűnt a 6 méter hosszú tábla s ebből lett aztán a szenzáció. (Legalább is a tudósítás szerint.) 4 világ leghosszabb nevű falujának a lakói (legalább is a tudósítás szerint) most jobbhiján ugyanis kétségbeesetten kutatják, keresik a táblát, amely állítólag méter hosszú, tehát a tűnél valamivel nagyobb. Keresik. Padláson, ágyak alatt, kamrákban, pincékben, sőt egyjk-másik gyanús pofának még a zsebeit is kiforgatják (ez már nem a tudósítás szerint van, ezt én gondolom). A h s most azért nem tudok aludni, mert állandóan ez a tábla és az a szegény hosszúnevű > fjatit, » foglalkoztat. Uramisten, mi lesz velük ha nem találják m'g a táb lát? Hová folyamodnak, mit csinálnak? Rettenetes álla pót! Addig-addig törtem < fejem, míg tegnap éjjel, pontosan háromnegyed háromkor eszembe jutott a megváltó ötlet. Levelet írok a világ 1 g- hosszabb nevű falujának lakúinak. Mindössze csak pár sort. Azt írom nekik, hogy ne gyulladjanak be. Egy tábla még nem a világ. Akad még talán asztalos a faluban és csináltassanak vele egy iné sikat. Csak ne pocsékolják drága idejüket ezzel a ha szántaion kereséssel. Szóval mondom, írok nekik, ha már ez az igen egyszerű dolog és megoldás nem jutott eszükbe Ügy látszik, ők nem olyan leleményesek, mini az az új■ ságíró, aki megszülte róluk ezt a bizonyos szenzációs tudósítást, amely hogy úgy mondjam, afféle nesze semmi — fogd meg jól. — szp —' Jó utazás A szolnoki va- • sútállomáshoz érkező buszoknak csak az egyik ajtaját nyitják ki leszálláskor. Javaslatunk az utánpótlásra Az ajtó megtalálása céljából viszont jó lenne az alaesonyabb növésű utasokat iránytűvel ellátni. Kép szöveg nélkül Újrateremtem a világot! Minden házasságban élő ember jól tudja, a világ rendje nem éppen jól van így, ahogy van. Legfőképpen a f eleségem— ... És mondja uram. — szeretne ön gyereket is? Csupa erény Hle^UökUcnt'ó pillanatok — Azt mondják Edith férjhez ment és minden addigi kalandját bevallott a férjének. — Ö micsoda bátorság? — És micsoda emlékezőtehetség...’ Néha van úgy, hogy' az ember egy-egy kérdésre, vagy jelenségre nem tud válaszolni, vagy nem tud reagálni. Az élet apró megnyilvánulásai meghökkentik, aztán megy minden tovább a maga útján. Az apró pillanatok megmaradnak és éve!', múltán is élénken élnek az ember emlékezetében. — A történet ott kezdődött, hogy Kucseráék előtt megjelent egy sima modorú pincér, miután már félóráig várakozva nézték a szardini- ás dobozhoz hasonló bár-terem vidáman kacagó társaságát. — Hölgyeim’ — Uraim! — Amint látják sajnos helyünk nincs— a nyomaték kedvéért kétszer széles ívben szétdobta karjait. — Kucsera gondolt egyet. ?ckatsejtetően benyúlt a zsebébe és egy barnaszínű pa- pirocskát csúsztatott a pincér kezébe. A pincér — á pardon főúr — elmosolyodott, alig észrevehetően megremegtek szempillái és — Pillanat uram — felkiáltással eltűnt a konyhafelőli ajtón. Kis idő múlva visszajött. — Erre parancsoljanak hölgyeim! uraim! — a konyhán, a raktárak sokaságán keresztül áttörve leültette őket a bár egyik eldugott zugában. Hosszú tanakodás után a közóhajnak engedve megrendelték a nyelvoldó italokát és pár kényelmes órát töltöttek el az elegáns mulatóban. Kedvük és pénzük fogytával fizetésre került a sor. — Az annyi, mint annyi nyálazta a ceruzáját a főúr: összesen egyszázkilenvenki- lenc forint öt fillér. Kucsera annak rendje módja szerint belenyúlt a. zsebébe és kétszáz forintot átadott a fö- úrnak. A főúr csak állt és Várt, mint aki nem ért valamit, majd gúnyosan rándított a vá.llán és eltűnt. Már a ruhatárban jártak, amikor lélekszakadva megjelent a íőúr és egy öt fillérest nyújtott át Kucserának. — Uram tessék a visszajáró öt fillér, elnézést sajnos csák most tudtam szerezni. nek kellene tudnia. De én hiába magyarázom: a teremtés hibájának tudható be. hogy csillárszakadás miatt a színházi előadás elhúzódik hajnali négyig s hogy a délutáni röpgyűlés este 11-ig tart, mert a rendkívüli téma miatt mindenki kétszer szól hozzá. — Azt mondja, a bibliából hallott ilyen meséket. Ha már ennyiszer szóba- kerül. előszedem végre, mert hát akkor abban az írásban bizonyára minden helyzetre hihető, elfogadható históriákat tárolnak. Fenét. Nincs abban egyéb, mint a világ teremtése. Csakhogy éppen itt történt a végleges hiba. Ki is dolgoztam a világ újrateremtésének munkatervét. Elsőnek is munkaversenybe kezdek, s felajánlom, hogy a tervben kitűzött hat nap helyett négy nap alatt végzek a teremtéssel. Módszerem is elmondom frissiben. Első nap: Nincs különösebb dolog, tudósok kiszámították, az első nap kihülő- ben, a második is járna, hát majd fellőnek az utánam következők egy szputnyikot, ha éppen szükségét érzik. Tehát már az első napon jöhet a második nap tennivalója. A másodikon a harmadiké, a negyediken az ötödiké. S ezzel végeztünk is. Hogy hol hoztam be még egy napot? Ja, hogy Ádám még ott alszik s az oldalbordájából még nem teremtettem meg a nőt, ami a hatodik nap feladványa? Hát azt mégsem teszem, hogyha már újrateremtem a világot, ismét magunkra szabadítsam a katasztrófát. ‘ — borzák — Schopenhauer és a házasság Schopenhauertől megkérdezték egyszer, szándékszik-e megnősülni. — Nem! — felelte határozottan a filozófus. — És miért nem?.— tették fel neki a kérdést. — Mert amúgyis csak bánatom származnék belőle.:. — Ugyan miért gondolja ezt? — Mert féltékeny lennék. — De miért lenne Schopenhauer úr féltékeny? — Mert megcsalna a feleségem. — Honnan veszi, hogy megcsalná a felesége? — Mert megérdemelném. — Dehát miért érdemelné meg? — Hát hogyne érdemelném meg, ha megnősülnék...
