Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-25 / 71. szám

195®. március 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 cht a háméti h ám mi A képen látható kis bárányok ikrek, s a szászbereki Béke Termelőszövetkezet gazdáit örvendeztették meg. A szövetkezet 140 anyajuha közül 52-nek lett kettős bá­rá nya. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége Tbilisziben A Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége, Kassai Géza vezetésével hétfőn Moszkvából Tbiliszibe érke­zett. Megtekintették Tbiliszi ne­vezetességeit, megismerked­tek a város életével, este pe­dig találkoztak a köztársa­ság politikai és gazdasági vezetőivel, akik képet adtak Grúzia fejlődésének a szov­jet hatalom éveiben elért eredményeiről. Autóbusz társasutazás Dobogókőre Az IBUSZ szolnoki irodá­ja Budapest érintésével autó­busz társasutazást rendez áp­rilis 12-én Dobogókőre. A kirándulás résztvevői haza­felé megtekintik az „Ujjé a ligetben nagyszerű’1 című jégrevű-előadást. Az autó­busz a Kossuth térről 6.Ód­kor indul; a visszaérkezés ideje kb. 22.30. Részvételi díj: 78.40 forint; ehhez járul a jégnevű-belépöjegy ára­ként 19 forint. Jelentkezni legkésőbb április 9-én, csü­törtökön délig lehet az IBUSZ irodában. E gészséges módon növekszik pártunk Az asszonyok feladata: lendítsék fel a baromfitenyésztést Tizennégy évvel ezelőtt a nők is elinultak az emberibb élet útján. Ehhez adott kez­dettől fogva segítséget szá­munkra a nőmozgalom is. A nők százai, ezrei kapcsolód­tak be a termelő munkába' és a politikai életbe. Abban is része van az asszonyok­nak, hogy szövetkezeti megye lettünk. A nevéhez számos kezde­ményezés fűződik- Ilyen, pél­dául a „keltess több barom­fit”, a ,,200-as munkaegység mozgalom”, a „vonjunk be a termelőmunkába minél több családtagot” és több hasonló elgondolás. A mezőgazdaság átalakulá­sával megsokszorozódtak a feladatok, méginkább szük­ség van az asszonyok mun­kájára, lelkesedésére. A nő­mozgalom munkájában is az általános feladatok mellett új vonások jelentkeznek. Az ed­digi egyénileg dolgozó pa­raszt asszonyok gondolkodá­sának formálása helyett, az új tsz-asszonyokkal, tsz-tagok feleségeivel kell főként fog­lalkozni, hogy megismerked­jenek a közös munkával, megértsék, hogy a nők egyen­jogúsága csakis a közös munkában, a termelőszövet­kezetben érvényesülhet iga­zán. Ott, ahol együtt lelke­sednek a szövetkezetben el­ért eredményekért és mun­kájukkal is hozzájárulnak a szövetkezet fellendítéséhez, megszilárdításához. Bár nincs még megyénk területén a nőtanácsok mun­kájában az új helyzetnek megfelelően kialakult irány­vonal, egyes helyeken már megbeszéltük, mit tehet a nőmozgalom, a tsz-ek meg­szilárdításáért, a termelés növeléséért. A kunszentmár­toni Zalka Máté’ Tsz-ben a nőtanács ismét feleleveníti á 2ÖÍT hfuhlfáégyáég“'hTo2g3T- mat. Ott a női dolgozók vál­lalják az összes ipari növé­nyek megmunkálását, hogy a férfiak az építéssel, kaszá­lással és egyéb munkálatok­kal foglalkozhassanak. A nők munkájának meg­könnyítése érdekében pedig idős asszonyokból ruhát, — zsákot foltozó munkacsapatot szerveznek A karcagi Május 1. Tsz asszonyai vállalták, hogy a jelenlegi 9 ezdrnyi baromfi- állományukat többezer da­rabbal szaporítják. Azok az asszonyok, akik tanyán lak­nak és a gyermekektől nem tudnak a tsz-ben dolgozni, saját portájukon nevelnek aprójószágot a közös gazda­ságnak. Egy-egy asszony 250—300 baromfi nevelését vállalta, s ezért munkaegy­séget kapnak. A kunhegyes! járásban a nőtanács a liba-, kacsaneve­lési mozgalmat szervezi. A kezdeményezésnek nemcsak A pártkongresszus tiszteletére verseny Indul a szolnoki Sütőipari Vállalatnál A Szolnoki Sütőipari Vál­lalat vezetősége pártszerve­zete és szakszervezeti veze­tősége a március 6.-i pártha­tározat alapján és a nagy­budapesti pártbizottság felhí­vása nyomán kidolgozta azo­kat a célkitűzéseket, melye­ket a dolgozók javaslataival kibővítve megvalósítanak a pártkongresszus tiszteletére. A vetélkedés céljául az önköltségcsökkentést tűzték ki. Még ebben az évben el akarják érni az 1960-as terv­év szintjeit. Ennek érdeké­ben az üzemek, brigádok és dolgozók közötti versenyt javasolták. A vetélkedés cél­kitűzései sütőüzemekben a fajlagos lisztfelhasználás csökkentése a normához vi­szonyítva. A tüzelőanyagfel­használás, továbbá a fajlagos élesztő és fogyóeszközök fel- használásának csökkentése. A vetélkedés a minőség fo­kozása mellett történik. Az irányelvek a'anián a vetélke­désben élenjáró dolgozókat, brigádokat, üzemeket az er­kölcsi megbecsülésen túlme­nően megfelelően jutalmaz­zák is. A sütemény készítéssel fog­lalkozó üzemek részére is el­készítették a vetélkedés irányelveit. Itt döntő súlyt helyeznek a liszt-anyagnor- ma és a járulékos anyagok normáinak betartására, tüze­lőtakarékosságra, s a legjobb minőségű szabványszerűség­re. Az az üzem, amely a megengedett selejtszázalékot túllépi, illetve a minősége kifogás alá esik, kiesik a versenyből. A jutalom itt sem marad el. A legjobban dolgozó üzem 1600 forintot kap. A munkaverseny kiértéke­lését — az üzemi bizottság a vállalat vezetőségével együtt végzi és félévenként értékeli. Az eredmények vég­leges Kiértékelése és a ju­talom kiosztása az évi mér­leg jóváhagyása után törté nik meg. a szövetkezet, hanem az egyes asszonyok is hasznát veszik. Nőtanácsaink munkájában tehát egyre inkább előterbe kerül a pulyka, a gyöngy­tyúk, a vizi- és a többi szár­nyasok tenyésztési mozgal­mának patronálása. El akar­juk érni, hogy minden asz- szony udvarán többszáz ba­romfi legyen és a szövetke­zetekben is fellendüljön a haromfinev.elés. .Ehhez azon­ban segítségre, megértésre van szükség^ s arra, hogy a tsz-ek vezetői támogassák, segítsék az asszonyok, a nő­tanácsok hasonló kezdemé­nyezését Csathő Mihályné a Nőtanács megyei titkára Az MSZMP egyre nagyobb befolyásra és tekintélyre tesz szert falun és városon egy­aránt. Ennek oka helyes politikája. A párt befolyá­sát erősíti az a tény is, hogy az ellenforradalom után a legosztályhűbb emberek ma­radtak soraiban. Javult a párttagság összetétele is. — Megnőtt a munkások és a parasztok százalékaránya, és ezzel egységesebbé, harcké- pesebbé vált a párt. 1957 tavaszától 1958 tava­száig mintegy 50 százalék­kal növekedett a párttag­ság létszáma. Ugyanezen idő alatt 5.8 százalékkal emelkedett az üzemi mun­kások aránya a tagjelöltek között. Ez az arányszám az idén tovább javult. Megyénk pártbizottságai­nak, pártszervezeteinek mun­kája jelenleg is komoly mértékben irányul arra, hogy a párttagság sorait a munká­sok, a termelőszövetkezeti tagok és az értelmiségiek legjobbjaival ^bővítsék. Ez- évben a tsz-tagok száma emelkedett egészségesen. To­vább javult az összetétel is, és igen jónak mondható pél­dául a kunhegyesi járásban. Tiszaigar községben is fel­mérte a pártszervezet, hogy kik voltak a fejlesztés leg­jobbjai és ezek közül kik kö­zelednek a párt felé. Lehető­vé tették számukra, hogy be­lépjenek. Ezek közé tartozik például ifj. Geröcs Bálint, Gál Lajos, Kovács Balázs. Most ezek a tagjelöltek a termelőszövetkezetek megszi­lárdításán tevékenykednek. Várt jelenség az, ami nap­jainkban a falun lezajlik. A dolgozó parasztok eddig minden vonatkozásban egyetértettek a párt poli­tikájával, csak a szövetke­zésre adott tanácsot nem követték egységesen. Ennél fogva kevesen köze­ledtek a párthoz is. Most, hogy a dolgozó parasztok be­látták: számukra leghelye­sebb a párt tanácsolta ter­melőszövetkezeti gazdálko­dás, az utolsó kapun is át­jutva, kérik felvételüket a pártba. Ezek közül a dolgozó parasztok közül többen sze­mélyesen felkeresik a párt- szervezeteket és kérik: adják meg a lehetőséget a tagje­löltfelvételükhöz. Karcagon például Kiss Miklós jelent­kezett, így és azóta az első vonalban küzd a szövetkeze­tek megszilárdításáért fo­lyó munkában. Ez a jelenség azonban nem lehet általános. Nemcsak az a módja a tagjelöltfelvétel­nek, hogy a kívülállók ön­ként keressék fel a pártszer­vezeteket, bár ilyet lehet sűrűn találni. Az a módszer a helyes, hogy ha maguk a pártszer­vezetek segítik elő a tag­jelöltfelvételt, a közvetlen tagfelvételt, politikai elő­készítő munkával. Túrkevén például 95 olyan pártonkívülivel foglalkoznak rendszeresen az alapszerve­zetek, akik már bebizonyí­tották, hogy méltók a párt­tagságra és most felkészítik őket a tagje....,elvételre. — Meghívják őket nyilvános pártnapra, a vezetőség tag­jai rendszeresen beszélgetnek velük a párt politikájáról, célkitűzéseiről. Ugyanezt te­szik a pártcsoportok vezetői és tagjai is. Legtöbb helyen maguk a pártcsoportok kutatják fel. hogy kik azok a pártonkí- viiliek, a párt politikájá­val egyetértő emberek, — akik közelednek a párt felé és foglalkozni kell velük. Az az elv, hogy az MSZMP politikáját jól ismerő, mát tömegszervezeti megbízatást teljesített és munkában élen­járó emberek kerüljenek csak a párt soraiba. Ezen a téren a pártszervezetek figyelem­be veszik azt a munkát, amit a tagjelöltfelvételre javasolt tag a tömegszervezetekben végez. A közvetlen tagfelvétel is nagyban elősegíti falun a pártszervezetek erősödését. Tiszaburán például tizenhá­rom új. tsz-tagot javasoltak közvetlenül tagnak, hogy elősegíthessék a Rákóczi és Petőfi termelőszövetkezetek­ben a pártszervezetek létre- j jöttét. i Azok a termelőszövetkeze­ti tagok, akiket a pártszer­vezetek közvetlen párttag­felvételre ajánlanak, tudják, hogy ezzel tekintélyük, sze­mélyük nagyot nőtt a falu előtt. Kinyilvánították ezek az emberek, hogy továbbra is úgy akarnak dolgozni, ahogyan a párt politikájának végrehajtása megkívánja tő­lük. Csaknem valamennyien azt is kijelentették: érzé­sünkben kommunisták vol­tunk mi már, egyetértettünk a néphatalommal, a párt te­vékenységével, csupán a gaz­dálkodás további formájá­nak a megválasztásánál nem követtük eddig a párt taná­csát. A közvetlen módon felvett párttagokkal és az új tag­jelöltekkel fokozott mér­tékben foglalkoznak a pártvezetésig ek, a párt- csoportok. Ellátják őket pártmegbi- zatásokkal és péluaul a tö­rökszentmiklósi járásban a pártoktatásba is bevonják őket. Egészségesen növekszik hát pártunk, de ezt minden vo­natkozásban mégsem lehet állítani. Nem kielégítő ugyanis a nők arányszáma a párt soraiban. Most az MSZMP-ben jelentős száza­lékkal kevesebb a női párt­tagok száma, mint az MDF idejében volt. A falusi és a városi párt­szervezetek elfelejtkeztek egy kicsit a párttagságra érdemes nők felvételéről. Pedig a mezőgazdaság át­szervezéséből is példásan kivették részüket a nők és ezzel ismételten bebizonyí­tották, hogy jelentős té­nyezők a politikai téren, a párt célkitűzéseinek végre­hajtásánál. Ha pártszervezeteink a nők felvétele és falun az értelmiség körében kifejtett politikai munka terén előbb­re lépnek, akkor minden vo­natkozásban beszélhetünk a párt egészséges növekedésé­ről. Tóth József Egy falu útnak indult — Jászdózsa tsz község ma K ét hónappal ezelőtt a parasztság döntő több­sége itt, ebben a községben egyénileg gazdálkodott. A határnak mindössze 17 szá­zalékát uralta akkor a már működő tsz, ,s most két hó­nappal később Jászdózsán — mert erről a községről van szó — a helyzet a következő: egyéni gazda nincs. Egészen pontosan utcáról-utcára jár­hat az ember, amíg aztán na­gyon elvétve találkozik egy- gyel. De az már leginkább olyan, hogy mindennek szá­mít, csak éppen vérbeli igazi gazdának nem. Ezért mond­ják teljes joggal a jászdó- zsaiak, hogy náluk egyéni gazda nincs. Minden arra ér­demes paraszt ember ott van a helyén, vagyis vala­melyik mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben. Ez a helyzet ma. A változás oly nagy volt és oly gyors, hogy nyomon követni nem lehetett. Egysze­riben csak megtörtént. Fel­tétlenül és elsősorban pár­tunk kétéves egészséges po­litikájának hatására. Meg az­után a faluban elhangzott sok-sok felvilágosító szó után egyik reggel megkezdődött szinte minden átmenet nél­kül. A gazdák jöttek-mentek egyik szomszédtól ki, a má­sikhoz be. Tanácskoztak, ta­nakodtak, s közben reggeltől estig egyfolytában írogatták alá a belépési nyilatkozato­kat. Mindez három napig tartott. H árom nap múlva Rimó- czi Jánosné elvtársnő, a községi Tanács VB elnöke vette a telefonkagylót és az izgalomtól kissé remegő han­gon a következőket jelen­tette a járásnak: „Jászdózsán a mezőgazdaság szocialista átalakítását befejeztük. A régebb óta működő Petőfi Tsz földterülete 1010 holdról 3080 holdra nőtt, a gazdák két új tsz-t is alakítottak. Az Üj Hajnalt 1400 holdon, a Tarnamentit 2100 holdon. Jászdózsa szövetkezeti gaz­dái azonnal megkezdték a közös munkát, így a falu el­indult az új úton, amely a szocializmus felé halad”. Aztán másnap egy kis rendezgetés következett, majd az ötödik nap reggelén hosszú kocsisorok indultak a határba. Munkához láttak a szövetkezeti gazdák. így volt. Három nap kel­lett ahhoz, hogy ez a Heves megyével határos, a szelíd Tárná folyó által körülölelt község kálóduljon évszáza­dos, rozsdás sarkaiból, s út­nak induljon. Méghozzá egy- emberként és nem valami­féle noszogatásra, hanem mindenki a saját jószántá­ból. (Ez egyébként nemcsak Jászdózsára jellemző, hanem más községekre is.) A szónál maradva, ez az útnak indulás azért, mert nagyon gyorsan kez­dődött, valójában roppant nagy és izgalmas dolog. Az odáig rendjén van, hogy a gazdák azt mondták: elég volt a régiből — jól mond­ták. Csakhogy azt a -régit is­merték, járatosak voltak benne. Jó, az újat is ismerik persze, de csak úgy hallás­ból, meg látásból és most egyszeribe belecsöppentették magukat. Jól van ez így, na­gyon jól van, hiszen egyszer meg kellett már kezdeni, de most hogyan boldogulnak vele, ezzel az újjal. Ez az a nagyon izgalmas kérdés itt Jászdózsán, ahol a szív, vagyis az érzelem megtalál­ta a helyét, de az értelem ott, azokon a hirtelen nőtt ezerholdakon jóllehet nem mindig képes eligazodni. Hogy nem képes, az csak feltételezés. Bizonyosságot most elsősorban a határtól kell szerezni. Azt megkér­dezni, mert a határ ilyen­kor, március végén nagyon bőbeszédű, nem részrehajló, nincs olyan, hogy majd en­nek, vagy annak pártját fog­ja, a határ csak az igazat mondja. És mit mond? Hát azt, hogy az eligazodással nincs különösebb baj. Mind­három tsz-ben rendesen, szé­pen megyen a közös munka. Mindenféle eddig földbe való magot elvetettek. S vetik majd sorba a többit. Az idő nagyon szép, s a határ teli van emberekkel, meg foga­tokkal. Dolgoznak. Ehhez pe­dig az kellett, hogy jókor, idejében kialakítsák a mun­kaszervezeteket. Minden em­ber tudja helyét és dolgát. Ez megtörténhetett minden bizonnyal, mert máskülön­ben nem menne ilyen nagyon jól a határban a munka. De azért a határ még nem minden. A kocsmát is cél­szerű megkérdezni. Ha ilyen­kor, ebben a nagy dologidő­ben tele van a pult eleje, akkor a munkakedvvel va­lami baj van. Hát nézzük a kocsmát. Néhány lézengő mindig akad. Most is találko­zunk velük, de csak velük. Mással nem. Ez megint csak jó jel, arra vall, hogy ez a Jászdózsa nemcsak immel- ámmal, hanem szívvel-lélek- kel indult erre a nagy útra. Es végül mit mond Ri- móczi Jánosné, a községi ta­nács elnöke, aki napjában többször tart rövid megbe­szélést a tsz-ek elnökeivel. Most is együtt találjuk őket; Nem az elnöknő, hanem he­lyette ők, a szövetkezeti ve­zetők beszélnek. Érdekes, pár héttel ezelőtt még mindany- nyian egyéni gazdák voltak, most meg öröm hallgatni azt, ahogyan a nagyüzemi gazdálkodásról szólnak. — ísak nagyon röviden, tőmondatokban arról, amit mondtak. Mindkét tsz- nek van irodája, mindkettő újnak van már mezőgazdá­sza. Többször tartanak meg­beszéléseket, valamennyi szö­vetkezeti gazda véleményét, tanácsát kérik, igénylik. A tagok dolgoznak. Az Űj Haj­nal a közeljövőben halas­tavat akar létesíteni, és mintegy 20 holdon kertész­kedni. Most már az első esz­tendőben rendeltek kétezer naposcsibét. A gépállomás­sal a szerződést megkötötték, s ami nagyon-nagyon fontos, mindkét új tsz-ben megala­kították a pártszervezetet. — Azt mondja az egyik elnök: — Nem akarjuk elkiabálni elvtárs, de nálunk jól men­nek a dolgok. Derűs mosollyal rávágja a másik: — Mert mi nemcsak a föl­det vittük,, hanem a szívün­ket is. Igen. Ez az, ami a legfon­tosabb. A dolgok valóban jól mennek, még akkor is, ha akadnak kisebb-nagyobb zök­kenők. S. lám, mégis csak a szív a fontos. Mert ahol a szív is a nagyüzemi gazdál­kodásé, ott nincs baj. A szív szépen eligazítja az értelmet. Jászdózsa szépen, okosan in­dult el. Szekulity Péter

Next

/
Thumbnails
Contents