Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-25 / 71. szám
195®. március 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 cht a háméti h ám mi A képen látható kis bárányok ikrek, s a szászbereki Béke Termelőszövetkezet gazdáit örvendeztették meg. A szövetkezet 140 anyajuha közül 52-nek lett kettős bárá nya. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége Tbilisziben A Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége, Kassai Géza vezetésével hétfőn Moszkvából Tbiliszibe érkezett. Megtekintették Tbiliszi nevezetességeit, megismerkedtek a város életével, este pedig találkoztak a köztársaság politikai és gazdasági vezetőivel, akik képet adtak Grúzia fejlődésének a szovjet hatalom éveiben elért eredményeiről. Autóbusz társasutazás Dobogókőre Az IBUSZ szolnoki irodája Budapest érintésével autóbusz társasutazást rendez április 12-én Dobogókőre. A kirándulás résztvevői hazafelé megtekintik az „Ujjé a ligetben nagyszerű’1 című jégrevű-előadást. Az autóbusz a Kossuth térről 6.Ódkor indul; a visszaérkezés ideje kb. 22.30. Részvételi díj: 78.40 forint; ehhez járul a jégnevű-belépöjegy áraként 19 forint. Jelentkezni legkésőbb április 9-én, csütörtökön délig lehet az IBUSZ irodában. E gészséges módon növekszik pártunk Az asszonyok feladata: lendítsék fel a baromfitenyésztést Tizennégy évvel ezelőtt a nők is elinultak az emberibb élet útján. Ehhez adott kezdettől fogva segítséget számunkra a nőmozgalom is. A nők százai, ezrei kapcsolódtak be a termelő munkába' és a politikai életbe. Abban is része van az asszonyoknak, hogy szövetkezeti megye lettünk. A nevéhez számos kezdeményezés fűződik- Ilyen, például a „keltess több baromfit”, a ,,200-as munkaegység mozgalom”, a „vonjunk be a termelőmunkába minél több családtagot” és több hasonló elgondolás. A mezőgazdaság átalakulásával megsokszorozódtak a feladatok, méginkább szükség van az asszonyok munkájára, lelkesedésére. A nőmozgalom munkájában is az általános feladatok mellett új vonások jelentkeznek. Az eddigi egyénileg dolgozó paraszt asszonyok gondolkodásának formálása helyett, az új tsz-asszonyokkal, tsz-tagok feleségeivel kell főként foglalkozni, hogy megismerkedjenek a közös munkával, megértsék, hogy a nők egyenjogúsága csakis a közös munkában, a termelőszövetkezetben érvényesülhet igazán. Ott, ahol együtt lelkesednek a szövetkezetben elért eredményekért és munkájukkal is hozzájárulnak a szövetkezet fellendítéséhez, megszilárdításához. Bár nincs még megyénk területén a nőtanácsok munkájában az új helyzetnek megfelelően kialakult irányvonal, egyes helyeken már megbeszéltük, mit tehet a nőmozgalom, a tsz-ek megszilárdításáért, a termelés növeléséért. A kunszentmártoni Zalka Máté’ Tsz-ben a nőtanács ismét feleleveníti á 2ÖÍT hfuhlfáégyáég“'hTo2g3T- mat. Ott a női dolgozók vállalják az összes ipari növények megmunkálását, hogy a férfiak az építéssel, kaszálással és egyéb munkálatokkal foglalkozhassanak. A nők munkájának megkönnyítése érdekében pedig idős asszonyokból ruhát, — zsákot foltozó munkacsapatot szerveznek A karcagi Május 1. Tsz asszonyai vállalták, hogy a jelenlegi 9 ezdrnyi baromfi- állományukat többezer darabbal szaporítják. Azok az asszonyok, akik tanyán laknak és a gyermekektől nem tudnak a tsz-ben dolgozni, saját portájukon nevelnek aprójószágot a közös gazdaságnak. Egy-egy asszony 250—300 baromfi nevelését vállalta, s ezért munkaegységet kapnak. A kunhegyes! járásban a nőtanács a liba-, kacsanevelési mozgalmat szervezi. A kezdeményezésnek nemcsak A pártkongresszus tiszteletére verseny Indul a szolnoki Sütőipari Vállalatnál A Szolnoki Sütőipari Vállalat vezetősége pártszervezete és szakszervezeti vezetősége a március 6.-i párthatározat alapján és a nagybudapesti pártbizottság felhívása nyomán kidolgozta azokat a célkitűzéseket, melyeket a dolgozók javaslataival kibővítve megvalósítanak a pártkongresszus tiszteletére. A vetélkedés céljául az önköltségcsökkentést tűzték ki. Még ebben az évben el akarják érni az 1960-as tervév szintjeit. Ennek érdekében az üzemek, brigádok és dolgozók közötti versenyt javasolták. A vetélkedés célkitűzései sütőüzemekben a fajlagos lisztfelhasználás csökkentése a normához viszonyítva. A tüzelőanyagfelhasználás, továbbá a fajlagos élesztő és fogyóeszközök fel- használásának csökkentése. A vetélkedés a minőség fokozása mellett történik. Az irányelvek a'anián a vetélkedésben élenjáró dolgozókat, brigádokat, üzemeket az erkölcsi megbecsülésen túlmenően megfelelően jutalmazzák is. A sütemény készítéssel foglalkozó üzemek részére is elkészítették a vetélkedés irányelveit. Itt döntő súlyt helyeznek a liszt-anyagnor- ma és a járulékos anyagok normáinak betartására, tüzelőtakarékosságra, s a legjobb minőségű szabványszerűségre. Az az üzem, amely a megengedett selejtszázalékot túllépi, illetve a minősége kifogás alá esik, kiesik a versenyből. A jutalom itt sem marad el. A legjobban dolgozó üzem 1600 forintot kap. A munkaverseny kiértékelését — az üzemi bizottság a vállalat vezetőségével együtt végzi és félévenként értékeli. Az eredmények végleges Kiértékelése és a jutalom kiosztása az évi mérleg jóváhagyása után törté nik meg. a szövetkezet, hanem az egyes asszonyok is hasznát veszik. Nőtanácsaink munkájában tehát egyre inkább előterbe kerül a pulyka, a gyöngytyúk, a vizi- és a többi szárnyasok tenyésztési mozgalmának patronálása. El akarjuk érni, hogy minden asz- szony udvarán többszáz baromfi legyen és a szövetkezetekben is fellendüljön a haromfinev.elés. .Ehhez azonban segítségre, megértésre van szükség^ s arra, hogy a tsz-ek vezetői támogassák, segítsék az asszonyok, a nőtanácsok hasonló kezdeményezését Csathő Mihályné a Nőtanács megyei titkára Az MSZMP egyre nagyobb befolyásra és tekintélyre tesz szert falun és városon egyaránt. Ennek oka helyes politikája. A párt befolyását erősíti az a tény is, hogy az ellenforradalom után a legosztályhűbb emberek maradtak soraiban. Javult a párttagság összetétele is. — Megnőtt a munkások és a parasztok százalékaránya, és ezzel egységesebbé, harcké- pesebbé vált a párt. 1957 tavaszától 1958 tavaszáig mintegy 50 százalékkal növekedett a párttagság létszáma. Ugyanezen idő alatt 5.8 százalékkal emelkedett az üzemi munkások aránya a tagjelöltek között. Ez az arányszám az idén tovább javult. Megyénk pártbizottságainak, pártszervezeteinek munkája jelenleg is komoly mértékben irányul arra, hogy a párttagság sorait a munkások, a termelőszövetkezeti tagok és az értelmiségiek legjobbjaival ^bővítsék. Ez- évben a tsz-tagok száma emelkedett egészségesen. Tovább javult az összetétel is, és igen jónak mondható például a kunhegyesi járásban. Tiszaigar községben is felmérte a pártszervezet, hogy kik voltak a fejlesztés legjobbjai és ezek közül kik közelednek a párt felé. Lehetővé tették számukra, hogy belépjenek. Ezek közé tartozik például ifj. Geröcs Bálint, Gál Lajos, Kovács Balázs. Most ezek a tagjelöltek a termelőszövetkezetek megszilárdításán tevékenykednek. Várt jelenség az, ami napjainkban a falun lezajlik. A dolgozó parasztok eddig minden vonatkozásban egyetértettek a párt politikájával, csak a szövetkezésre adott tanácsot nem követték egységesen. Ennél fogva kevesen közeledtek a párthoz is. Most, hogy a dolgozó parasztok belátták: számukra leghelyesebb a párt tanácsolta termelőszövetkezeti gazdálkodás, az utolsó kapun is átjutva, kérik felvételüket a pártba. Ezek közül a dolgozó parasztok közül többen személyesen felkeresik a párt- szervezeteket és kérik: adják meg a lehetőséget a tagjelöltfelvételükhöz. Karcagon például Kiss Miklós jelentkezett, így és azóta az első vonalban küzd a szövetkezetek megszilárdításáért folyó munkában. Ez a jelenség azonban nem lehet általános. Nemcsak az a módja a tagjelöltfelvételnek, hogy a kívülállók önként keressék fel a pártszervezeteket, bár ilyet lehet sűrűn találni. Az a módszer a helyes, hogy ha maguk a pártszervezetek segítik elő a tagjelöltfelvételt, a közvetlen tagfelvételt, politikai előkészítő munkával. Túrkevén például 95 olyan pártonkívülivel foglalkoznak rendszeresen az alapszervezetek, akik már bebizonyították, hogy méltók a párttagságra és most felkészítik őket a tagje....,elvételre. — Meghívják őket nyilvános pártnapra, a vezetőség tagjai rendszeresen beszélgetnek velük a párt politikájáról, célkitűzéseiről. Ugyanezt teszik a pártcsoportok vezetői és tagjai is. Legtöbb helyen maguk a pártcsoportok kutatják fel. hogy kik azok a pártonkí- viiliek, a párt politikájával egyetértő emberek, — akik közelednek a párt felé és foglalkozni kell velük. Az az elv, hogy az MSZMP politikáját jól ismerő, mát tömegszervezeti megbízatást teljesített és munkában élenjáró emberek kerüljenek csak a párt soraiba. Ezen a téren a pártszervezetek figyelembe veszik azt a munkát, amit a tagjelöltfelvételre javasolt tag a tömegszervezetekben végez. A közvetlen tagfelvétel is nagyban elősegíti falun a pártszervezetek erősödését. Tiszaburán például tizenhárom új. tsz-tagot javasoltak közvetlenül tagnak, hogy elősegíthessék a Rákóczi és Petőfi termelőszövetkezetekben a pártszervezetek létre- j jöttét. i Azok a termelőszövetkezeti tagok, akiket a pártszervezetek közvetlen párttagfelvételre ajánlanak, tudják, hogy ezzel tekintélyük, személyük nagyot nőtt a falu előtt. Kinyilvánították ezek az emberek, hogy továbbra is úgy akarnak dolgozni, ahogyan a párt politikájának végrehajtása megkívánja tőlük. Csaknem valamennyien azt is kijelentették: érzésünkben kommunisták voltunk mi már, egyetértettünk a néphatalommal, a párt tevékenységével, csupán a gazdálkodás további formájának a megválasztásánál nem követtük eddig a párt tanácsát. A közvetlen módon felvett párttagokkal és az új tagjelöltekkel fokozott mértékben foglalkoznak a pártvezetésig ek, a párt- csoportok. Ellátják őket pártmegbi- zatásokkal és péluaul a törökszentmiklósi járásban a pártoktatásba is bevonják őket. Egészségesen növekszik hát pártunk, de ezt minden vonatkozásban mégsem lehet állítani. Nem kielégítő ugyanis a nők arányszáma a párt soraiban. Most az MSZMP-ben jelentős százalékkal kevesebb a női párttagok száma, mint az MDF idejében volt. A falusi és a városi pártszervezetek elfelejtkeztek egy kicsit a párttagságra érdemes nők felvételéről. Pedig a mezőgazdaság átszervezéséből is példásan kivették részüket a nők és ezzel ismételten bebizonyították, hogy jelentős tényezők a politikai téren, a párt célkitűzéseinek végrehajtásánál. Ha pártszervezeteink a nők felvétele és falun az értelmiség körében kifejtett politikai munka terén előbbre lépnek, akkor minden vonatkozásban beszélhetünk a párt egészséges növekedéséről. Tóth József Egy falu útnak indult — Jászdózsa tsz község ma K ét hónappal ezelőtt a parasztság döntő többsége itt, ebben a községben egyénileg gazdálkodott. A határnak mindössze 17 százalékát uralta akkor a már működő tsz, ,s most két hónappal később Jászdózsán — mert erről a községről van szó — a helyzet a következő: egyéni gazda nincs. Egészen pontosan utcáról-utcára járhat az ember, amíg aztán nagyon elvétve találkozik egy- gyel. De az már leginkább olyan, hogy mindennek számít, csak éppen vérbeli igazi gazdának nem. Ezért mondják teljes joggal a jászdó- zsaiak, hogy náluk egyéni gazda nincs. Minden arra érdemes paraszt ember ott van a helyén, vagyis valamelyik mezőgazdasági termelőszövetkezetben. Ez a helyzet ma. A változás oly nagy volt és oly gyors, hogy nyomon követni nem lehetett. Egyszeriben csak megtörtént. Feltétlenül és elsősorban pártunk kétéves egészséges politikájának hatására. Meg azután a faluban elhangzott sok-sok felvilágosító szó után egyik reggel megkezdődött szinte minden átmenet nélkül. A gazdák jöttek-mentek egyik szomszédtól ki, a másikhoz be. Tanácskoztak, tanakodtak, s közben reggeltől estig egyfolytában írogatták alá a belépési nyilatkozatokat. Mindez három napig tartott. H árom nap múlva Rimó- czi Jánosné elvtársnő, a községi Tanács VB elnöke vette a telefonkagylót és az izgalomtól kissé remegő hangon a következőket jelentette a járásnak: „Jászdózsán a mezőgazdaság szocialista átalakítását befejeztük. A régebb óta működő Petőfi Tsz földterülete 1010 holdról 3080 holdra nőtt, a gazdák két új tsz-t is alakítottak. Az Üj Hajnalt 1400 holdon, a Tarnamentit 2100 holdon. Jászdózsa szövetkezeti gazdái azonnal megkezdték a közös munkát, így a falu elindult az új úton, amely a szocializmus felé halad”. Aztán másnap egy kis rendezgetés következett, majd az ötödik nap reggelén hosszú kocsisorok indultak a határba. Munkához láttak a szövetkezeti gazdák. így volt. Három nap kellett ahhoz, hogy ez a Heves megyével határos, a szelíd Tárná folyó által körülölelt község kálóduljon évszázados, rozsdás sarkaiból, s útnak induljon. Méghozzá egy- emberként és nem valamiféle noszogatásra, hanem mindenki a saját jószántából. (Ez egyébként nemcsak Jászdózsára jellemző, hanem más községekre is.) A szónál maradva, ez az útnak indulás azért, mert nagyon gyorsan kezdődött, valójában roppant nagy és izgalmas dolog. Az odáig rendjén van, hogy a gazdák azt mondták: elég volt a régiből — jól mondták. Csakhogy azt a -régit ismerték, járatosak voltak benne. Jó, az újat is ismerik persze, de csak úgy hallásból, meg látásból és most egyszeribe belecsöppentették magukat. Jól van ez így, nagyon jól van, hiszen egyszer meg kellett már kezdeni, de most hogyan boldogulnak vele, ezzel az újjal. Ez az a nagyon izgalmas kérdés itt Jászdózsán, ahol a szív, vagyis az érzelem megtalálta a helyét, de az értelem ott, azokon a hirtelen nőtt ezerholdakon jóllehet nem mindig képes eligazodni. Hogy nem képes, az csak feltételezés. Bizonyosságot most elsősorban a határtól kell szerezni. Azt megkérdezni, mert a határ ilyenkor, március végén nagyon bőbeszédű, nem részrehajló, nincs olyan, hogy majd ennek, vagy annak pártját fogja, a határ csak az igazat mondja. És mit mond? Hát azt, hogy az eligazodással nincs különösebb baj. Mindhárom tsz-ben rendesen, szépen megyen a közös munka. Mindenféle eddig földbe való magot elvetettek. S vetik majd sorba a többit. Az idő nagyon szép, s a határ teli van emberekkel, meg fogatokkal. Dolgoznak. Ehhez pedig az kellett, hogy jókor, idejében kialakítsák a munkaszervezeteket. Minden ember tudja helyét és dolgát. Ez megtörténhetett minden bizonnyal, mert máskülönben nem menne ilyen nagyon jól a határban a munka. De azért a határ még nem minden. A kocsmát is célszerű megkérdezni. Ha ilyenkor, ebben a nagy dologidőben tele van a pult eleje, akkor a munkakedvvel valami baj van. Hát nézzük a kocsmát. Néhány lézengő mindig akad. Most is találkozunk velük, de csak velük. Mással nem. Ez megint csak jó jel, arra vall, hogy ez a Jászdózsa nemcsak immel- ámmal, hanem szívvel-lélek- kel indult erre a nagy útra. Es végül mit mond Ri- móczi Jánosné, a községi tanács elnöke, aki napjában többször tart rövid megbeszélést a tsz-ek elnökeivel. Most is együtt találjuk őket; Nem az elnöknő, hanem helyette ők, a szövetkezeti vezetők beszélnek. Érdekes, pár héttel ezelőtt még mindany- nyian egyéni gazdák voltak, most meg öröm hallgatni azt, ahogyan a nagyüzemi gazdálkodásról szólnak. — ísak nagyon röviden, tőmondatokban arról, amit mondtak. Mindkét tsz- nek van irodája, mindkettő újnak van már mezőgazdásza. Többször tartanak megbeszéléseket, valamennyi szövetkezeti gazda véleményét, tanácsát kérik, igénylik. A tagok dolgoznak. Az Űj Hajnal a közeljövőben halastavat akar létesíteni, és mintegy 20 holdon kertészkedni. Most már az első esztendőben rendeltek kétezer naposcsibét. A gépállomással a szerződést megkötötték, s ami nagyon-nagyon fontos, mindkét új tsz-ben megalakították a pártszervezetet. — Azt mondja az egyik elnök: — Nem akarjuk elkiabálni elvtárs, de nálunk jól mennek a dolgok. Derűs mosollyal rávágja a másik: — Mert mi nemcsak a földet vittük,, hanem a szívünket is. Igen. Ez az, ami a legfontosabb. A dolgok valóban jól mennek, még akkor is, ha akadnak kisebb-nagyobb zökkenők. S. lám, mégis csak a szív a fontos. Mert ahol a szív is a nagyüzemi gazdálkodásé, ott nincs baj. A szív szépen eligazítja az értelmet. Jászdózsa szépen, okosan indult el. Szekulity Péter
