Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-24 / 70. szám
1959. március 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP á A pártkongresszus tiszteletére mánfél millió forint értékű mezőgazdasági terméket ad terven felül n 1 iszasseníimrei Állami Gastluttág — 635 tsz-t patronálnak az állami gazdastígok A Rizstermelő Állami Gazdaságok igazgatói és vezető szakemberei, szombaton tanácskozásra gyűltek össze Szolnokon. A tanácskozáson megjelent Sándor Kálmán, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes. Horváth Imre elvtárs, a Megyei Párbizottság titkára, valamint Szolnok és Békés megye párt- és tanácsszervezeteinek több vezető személyisége. Elsőnek Bozsik Tibor elv- társ, a Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője tartott értékelés^ az elmúlt esztendő gazdasági eredményeiről. Többek között elmondotta, hogy az állami gazdaságok jelentős lépést tettek előre. Az elmúlt esztendőben csaknem 23 és félmillió forint eredményjavulást értek el. Az aktívan gazdálkodó állami gazdaságokban több mint 4 millió forint nyereségrészesedést osztanak ki és 1 200 OOO forint prémiumot kapnak azok a dolgozók, akik a legkiválóbb eredményeket érték el. Az ülés második napirendjeként Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes beszélt az állami gazdaságok fejlődéséről, idei feladataikról. Bejelentette, hogy az állami gazdaságok tavaly a szélsőséges aszályos időjárás ellenére országosan mintegy kétszázmillió forintos eredményjavulást értek el. Saját gazdálkodásuk fejlesztésén kívül, az új termelési módszerek bátor alkalmazása mellett, az állami gazdaságok legfontosabb feladata a fiatalabb testvér, a termelőszövetkezeti mozgalom, s főleg az újonnan alakult termelőszövetkezetek segítése. Az állami gazdaságok jelenleg országosan 635 termelő- szövetkezetnek nyújtanak rendszeres állandó segítséget. Az idén terveik és a 3004/1. számú kormányhatározat értelmében 6000 vagon kalászos. 1500 vagon hibridkukorica. és 100 vagon pillangósvirágú takarmánynövény vetőmagot adnak át a szövetkezeti gazdaságoknak. Ezenkívül .2500 tehénüszővei, 4000 tenyészikocával, 4800 juhval, 70 000 előnevelt jércével és több mint 420 000 napos baromfival támogatják a szövetkezetek közös állatállományának fejlesztését. Az állami gazdaságok ebben az esztendőben 93 szakembert adtak át a termelőszövetkezeteknek elnöki, agronómusi munkára. A, tanácskozás további részében számos állami gazdasági vezető szólalt fel és méltatta a kongresszusi verseny jelentőségét a mezőgazdaságban, valamint az időszerű feladatok megoldásában. Pólyák Imre. a bánhalmi Állami Gazdasági igazgatója többek között elmondotta, hogy a pártkongresz- síZus tiszteletére hathatósan segíti a környék újonnan alakult termelőszövetkezeteit. Többek Között 1900 mazsa szálastakarmányt, 1200 mazsa minőségi vetőmagot és 720 tenyészjószágot juttatnak a szövetkezeteknek. Jelentős segítséget adnak a tsz-ek építkezéseihez is. 50 férőhelyes tehénistállót építenek, ezenkívül 10 ezer köbméter földet mozgatnak meg a termelőszövetkezetek rizstelepeinek rendezése során. A tiszaszentimrei Állami Gazdaság vállalta, hogy a kongresszus tiszteletére egy és félmillió forint értékű mezőgazdasági terméket állít elő terven felül. A többi között, a tervezettnél 700 mázsával több minőségi vetőmagot. 500 mázsával több hibridkukoricát és 100 mázsával több évelő pillangós vetőmagot állítanak elő a termelőszövetkezetek részére. Csatlakozott a kongresszusi versenyhez a nagykunsági Állami Gazdaság is. Vállalták, hogy pénzügyi tervüket két és félmillió forinttal teljesítik túl. Ennek keretében a rizs terméshozamát holdanként egy mázsával, a kukoricáét 4 mázsával, a cukorrépát 42 mázsával szárnyalják túl. Növelik a nemzetgazdaság szempontjából igen fontos hústermelést is. Gyapjúból 10 mázsával többet állítanak elő, mint korábban tervezték. Az állami gazdaságok vezetői és dolgozói valameny- nyien örömmel fogadták a három állami gazdaság kezdeményezését és elhatározták, hogy hazamenve megtárgyalják a kongresszusi verseny részleteit és valameny- nyien résztvesznek abban a mozgalomban, amely az állami gazdaságok termelési színvonalának emelésére az újonnan alakult és a területileg megnövekedett termelőszövetkezetek gazdasági, szervezeti megerősítésére irányul. Az eredményes munka feltétele a műszaki színvonal emelése NINCS A MEGYÉBEN másik olyan vállalat, mely akkora területen dolgozna, — mint az Alföldi Kőolajíürási Üzem. Munkahelyei megtalálhatók a Duna-Tisza közén, s úgyszólván az egész Tiszántúlon. A fúráspontok egymástól való átlagos távolsága eléri a 70 kilométert. Mondani sem kell, ez a szétszórtság igen megnehezíti a műszaki vezetést. Azelőtti sokkal szűkebb körben dolgoztak. 1957- től kezdődött az üzem kutatási terének ilyen. nagymérvű kiterjedése. Két fő cél lebegett ekkor a műszakiak előtt. A szétszórtság ellenére is biztosítani a munka eddigi intenzitását, illetve növelni azt. s amellett az önköltséget a lehető legkisebbre szorítani. E cél érdekében biztosítani kellett a központtól távoli munkahelyek állandó műszaki felügyeletét. így került sor mérnökök és főfuró- mesterek állandó kihelyezésére. EZZEL azonban még korántsem oldódott meg teljesen a probléma. A furáspon- tokhoz kihelyezett műszakiak 60 százaléka ugyanis mindössze egy éves gyakorlattal vagy még annyival sem rendelkezett. Ezért egy-egy fúrás komplex munkáját nem lehetett rájuk bízni. Ez a helyzet szükségessé tette a nagy szaktudással, gazdag tapasztalatokkal rendelkező mérnökökből álló műszaki osztály létrehozását. Három fővel meg is alakult ez. Feladata a munkák helyszíni ellenőrzése, segítése, a fiatal műszakiak konzultálása. A fúrások részfeladatait mindig előzetesen megbeszélik a kihelyezett szakemberekkel. Ha meg különösebb probléma adódik, maguk is napokig kint tartózkodnak a töréspontokon. Mikor például a Törtei 8-as és Tóalmás 2-es munkahelyen szerszámszorulás volt. Barka Vilmos és Hol- landai József, a műszaki osztály tagjai a helyszínen irányították a munkát. A közelmúltban meg Hajdúszoboszló 2-es munkahelyen volt gázkitörés. Megfékezésére Tornyai Géza ment ki a műszaki osztálytól. Gyakran elkíséri őket Tóth elvtárs, az üzem főmérnöke is. Persze, nemcsak akkor szorgoskodnak, ha már beütött a baj. A fúrások állandó ellenőrzéséből adódóan minden munkamozdulattal tisztában vannak, s ha könnyen baleset okozó „nehézséget” várnak, akkor előre megszervezik központi erősítéssel az állandó műszaki és geológiai szolgálatot. — így volt ez a közelmúltban a Pusztaföldvár 1-es fúrás- pontos is. Ezzel a módszerrel érték el a fúrási sebesség további növelését. s különösen 1958 közepétől kezdve a munka minőségének örvendetes javulását. És ami a fő: a korábban veszteséges vállalat 1958 végére nyereségessé vált A FELADATOK azonban a fejlődésből adódóan náluk is növekedtek, emellett az élet is újabb problémát vetett fel: Békés megyében olyan reményteljes gáz és olajtelepekre bukkantak a közelmúltban, hogy az üzem összes berendezéseinek 40 százalékát oda kell — mintegy 60 kilométeres körzetben — összpontosítani. Ezáltal új, bizonyos mértékig az 1957 előttihez hasonló helyzet keletkezik. Uj üzemvezetőséget hoznak létre. Megfelelő szakembereket már biztosítottak. A Békés megyei új üzemvezetés hatékonyságát azonban nagyon akadályozza az anyagtárolási és ellátási problémák, valamint a karbantartó brigádok létrehozásának és elhelyezésének megoldatlan volta. A különböző gyakorlati intézkedések mellett — különösen, hogy a Központi Bizottság legutóbbi határozata is felhívta erre a figyelmet — nagy gondot fordítanak a fiatal szakemberek továbbképzésére. Ez a célkitűzés három irányú. A tudomány fejlődésével való lépéstartás érdekében nagymeny- nyiségű külföldi szaklap — fordítást rendelnek meg és juttatnak el minden mérnökhöz. Másrészt a Bányászatikohászati Egyesületen belül az őket legjobban foglalkoztató témákból havonta egyszer előadásokat tartanak. — TAPASZTALATCSERE akciókat is gyakran szerveznek a műszakiak mellett a fizikai dolgozóknak is. Ilyen alkalmakkor meglátogatják testvérüzemüket. Ennek a módszernek van még egy magasabb formája: a külföldi tanulmányút. A kőolajiparból most is 10 fiatal mérnök ment ki egy évre a Szovjetunióba. Hasznosak ezek a módszerek, mert elő- segitik á kiváló eredmények nélkülözhetetlen feltétele, a műszaki vezetés színvonala emelkedését. (si) Megyeszerte méltó módon ünnepelték a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját Forradalmi hagyományokban, hősi harcok emlékeiben gazdag megyénk méltó módon ünnepelte a Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulóját. Talán csak a május elsejei felvonulásoJASZBERÉNY A jász fővárosban pénteken este a Déryné Művelődési Otthonban Bacsa János elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Ezal- kalommal harmincnégy ti- zenkilenees veterán mellére került az Elnöki Tanács által adományozott Tanácsköztársasági Emlékérem. Az ünnepség színvonalas kultúrműsorral zárult. Szombaton délelőtt a honvédség és a munkásőrség díszszakaszának felvonulása után, hatalmas tömeg jelenlétében leplezték le a Kommunisták Magyarországi Pártja 1919-es székhaza falán a nagy idők emléktábláját. Ezt követően Bányai János elvtárs, a városi tanács VB elnöke nyitotta meg a könyvtárban a Tanácsköztársaság dokumentumaiból összeállított kiállítást. A JÁSZBERÉNYI JÁRÁS KARCAG A városban a Tanácsköztársaság kikiáltása negyvenedik évfordulójának ünnepségeit már pénteken megkezdték. Ezen a napon a város iskoláiban emlékeztek meg — az utolsó tanítási órákon — a dicsőemlékű Tanácsköztársaságról. Másnap — szombaton — délelőtt többszáz résztvevő jelenlétében koszorúzták meg a város határában elesett ismeretlen vöröskatonák sírját. Délután Lengyel Zoltánná, a városi pártbizottság munkatársa nyitotta meg a Tanácsköztársaság dokumentumaiból és tárgyi emlékeiből összeállított kiállítást. — Ugyané napon délután a művelődési otthon nagytermében ünnepi gyűlésen találkoztak a karcagiak a Tanács- köztársaság őszhajú harcosaival. Kovács István elvtárs, a városi pártbizottság titkárának ünnepi beszéde után úttörő küldöttség köszöntötte a veteránokat, az ünnepségen résztvevő szovjet vendégeket. Az ünnepi be- J szedet követően Kovács elvtárs negyvennégy volt vöröskon, választási gyűléseken sereglettek ennyien össze. Az ünnepségeken meleg szeretettel és a hősöknek kijáró tisztelettel vették körül a Tanácsköztársaság negyven év előtti harcosait. teket. Az ünnepi beszéd után került sor a Tanácsköztársasági Emlékérmek kiosztására, melyet a régi harcosok meghatottan tűzték fel egymás mellére. községei között Pusztamonostoron kezdődött az ünnepségek sorozata, pénteken este. A többi község szombaton ünnepelt. A jászberé-,, , .,, nyi járásban negyvennyolc i katonának nyújtotta at a idős kommunista kapta meg a Tanácsköztársasági Emlék! érmet. A jász falvak népe virággal, Jászágó lakossága emléktárgyakkal juttatta kifejezésre szeretetét a veteránok iránt. Igen sokan jelentek meg valamennyi ünnepi gyűlésen; Jászágón kétszázra, Jászjákóhalmán háromszázra, Jászárokszálláson hatszázötvenre tehető a résztvevők száma. TURKEVE A nagy évfordulón zeneszóra ébredtek Turkeve lakói. Igen sokan jelentek meg az ünnepségen, melynek során Vad Adrás elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára mondott beszédet. — 1919 hőseinek tiszteletére emléktáblát lepleztek le a régi munkáskor épületének falán. Délután a Tanácsköztársaság — jórészt korabeli dokumentumaiból kiállítás nyílt a városi múzeumban. A művelődési otthonban rendezett ünnepélyen Sz. Kovács József elvtárs, a városi tanács VB elnöke szólott az ünneplőkhöz. Tanácsköztársasági Emlékérmet. A gyűlés után a városi pártbizottság és a városi tanács fogadáson látta vendégül a nagy idők hőseit. TISZAFÜRED A járási székhely dolgozói nagy tömegben vettek részt az ünnepségeken. A járási tanács épületének árkádjai alatt emléktáblát lepleztek le a Tanácsköztársaság hőseinek tiszteletére. A megemlékezés során Jónás lnne elvtárs, a községi tanács VB. elnöke és Miskolci Kálmánná, a Hazafias Népfrontbizottság tagja mondott beszédet. A művelődési otthonban tartott gyűlésen Mándi Sándor elvtárs, az MSZMP járási bizottságának titkára emlékezett meg a nagy napokról. KUNSZENTMÁRTON A járási székhelyen ünnepélyes keretek között emlékeztek meg azokról a veteránokról, akik vérüket ontották negyven évvel ezelőtt. A művelődés otthonban rendezett ünnepi gyűlésen Vadász István elvtárs, az MSZMP járási bizottságának titkára köszöntötte az idős harcosokat és a megjelenMEZÖTUR Szombaton délelőtt a város iskoláiba ellátogattak a ti- zenkilences Tanácsköztársaság harcosai és beszéltek élményeikről a legfiatalabb nemzedéknek. Vasárnap délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek, melyen Papp József elvtárs, a városi tanács VB- elnöke mondott beszédet több száz dolgozó jelenlétében. — Délután kezdődött az ünnepi nagygyűlés a tanácsházán. Itt Máté Lajos elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára méltatta az ünnep jelentőségét. Különböző szervek ajándékokkal örvendeztették meg a veteránokat. — Százötvennyolc idős harcos kapta meg az emlékérmet. Nevükben Nyerges Ferenc elvtárs köszönte meg a kitüntetést — majd felolvasta . dr. Münnich Ferenc elvtársnak, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének táviratát, melyben melegen üdvözölte a vörös katonákat, az ünnepi gyűlés résztvevőit. UJSZÄSZ A községben rendezett ünnepségen nemcsak helybeliek közül jelentek meg sokan, de az ország minden részéből eljöttek azok közül akik egykor az újszászi internáló táborban szenvedtek. Az úttörők kutatták fel, ők hívták meg őket. A II. Rákóczi Ferenc és a Ságvári Endraoil- törőcsgpat tagjai hosszú időn keresztül fáradoztak azért, hogy községük méltóan ünnepelhesse az évfordulót. A nagygyűlésen dr. Agárdi Ferenc elvtárs, a partizánszövetség tagja szólott az egybegyűltekhez. Agárdi elvtárs 1944-ben a II. Ukrán Hadsereg 9. lovashadosztályának katonájaként résztvett Uj- szász felszabadításában. Az ünnepség után leleplezték és megkoszorúzták 1919 mártírjainak emlékművét. KISÚJSZÁLLÁS Szombaton a városi párt- bizottságon Zagyi János elvtárs, városi pártbizottság titkára adta át harmincnégy idős harcosnak az emlékérmeket. Ezután ünnepi ebéden látták vendégül a veteránokat. AZZAL a szándékkal utaztam a minap Tiszabőre, ebben a 3000 lélekszámú tisza- parti községbe, hogy beszélgetek a falu egyik tekintélyes középparasztjával, aki ma már a termelőszövetkezetben egyengeti gondtalanabb jövője útját. * — Nehéz lenne a sok jó tekintélyes gazdaember közül akár melyiket is kiválasztani — mondotta Öllé István tanácsenök. Iviintegy háromszázan vannak olyanok, akik — úgy mondjam — mezőgazdaságunk eszének számítanak. Azért mégis említsünk meg néhányat. Itt van például K. Rézsó Mihály bácsi — fűzte tovább a szót a tanácselnök. A maga 55 éves deresedő fejével 14 kát. hóid földön gazdálkodott. Igazi tekintélyes parasztember, aki ismeri a föld minden csinját-binját és jószágai olyanok, amelyekhez hasonlót csak festeni lehet. Mihály bátyánk sokszor elmondta, hogy keserves neki már azon a 14 holdon gürcölni, de mégis nehezen adta rá a fejét. Nem rosszmátsz-ben most épül egy 50 férőhelyes szarvasmarhaistálló. Úgy tervezik, hogy a jelenle- gigi 50 darab szarvasmarhaállományt két éven belül háromszázra emelik fel. A kikapcsolt rizstelepeken 90 kát. hold vörösherét, lucernát és egyéb takarmányféleségeket termelnek, ugyanakkor kiszélesítik a legelők öntözését is. A növénytermelési tervek is, mind a szövetkezet fejlődését dokumentálják. 50 kát. hold gyümölcsöst már telepítettek, s rövid időn belül újabb 50 holdat ültetnek be. 40 kát. holdon kiválóminőségű csemegeszőlőt telepítenek, hogy csak néhányat említsünk a megvalósításra kerülő elgondolások sokaságából. Az új szövetkezeti gazdák, — akiknek a zöme a Petőfi tsz-ben, kisebb része az újonnan alakult Búzakalász tsz- ben kezdte meg a közös nagyüzemi munkát, — megtalálják helyüket a termelőszövetkezetek közösségének nagy családjában. S ez a tény biztosíték arra, hogy a szocialista nagyüzemi termelés nagy távlatokat nyit meg Tiszabőn és a Tisza éltető vize, a gépesített termelés párosulva a közösség erejével jómódú, gazdagembereket formál ebben a községben is. — E. S, — Nagyra értékelik az új szövetkezeti gazdák hozzáértését juságból, hanem azért, mert évtizedek alatt megrögződött benne az egyéni gazdálkodás. Az utóbbi időben azonban már látta, hogy legjobb az az egyenes út, amelyen a helyi Petőfi tsz tagjai járnak. Termelőszövetkezeti tag lett. Határozott lépése az egész utcabelieket megmozgatta, hiszen többen voltak olyanok, akik egyre-másra csak azt hajtogatták: ha Mihály bátyánk belép, mi sem maradunk ki. És beléptek. A 10 ÉVES fennállását ünneplő Petőfi termelőszövetkezet 4000 kát. hold földnek lett a gazdája, amelyen 450 család munkálkodik. — Mondani sem kell, hogy az ilyen nagy gazdaságban szinte aranyat ér a középparasztok szakmai tudása, sok évtizedes termelési tapasztalata. Úgy mondják erre, hogy az okos paraszti ész még a tisza- bői szikből is termékeny földet csinál. S ha erre az észre ha valaha szükség volt, akkor ezután már többszörösen szükség lesz rá. Maga a szövetkezet vezetősége is felmérte ezeket az adottságokat s rendkívül nagyra értékeli az új szövetkezeti gazdák hozzáértését, tanácsait. A középparasztok megbecsülését a termelőszövetkezetben mi sem bizonyítja jobban, — mint hogy K. Rézsó Mihály egy-két hét alatt bekerült a tsz vezetőségébe és aktívan részt vesz a közösség sorsának intézésében. De nemcsaj^ ő. Sokan viszonylag rövid idő alatt megtalálták helyüket a közösség nagy családjában. Itt van például Fekete Pál, Ballók József, Cseh László, Négyest Gábor, Vincze János és a többiek, akik nagy szakértelmükkel sokat tehetnek a közösség javára. ÉS TESZNEK is. A Petőfi tsz olyan terveket sző, amelyeknek megvalósítása minden eddiginél magasabbra emeli Tiszabőn a mezőgazda- sági termelés színvonalát. Fi- gyelembevéve, hogy a tisza- bőiek a megye határán túl is híres jószágtenyésztő gazdák. az, állattenyésztés fejlesztése lesz az egyik legfontosabb feladatuk. A Petőfi
