Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-22 / 69. szám

w 1959. március 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP FOGADOORAN I A martfűi Tisza Cipőgyár igazgatója. Grósz István elvíárs hetenként két alkalommal, kedden és csütörtökön fogadó­napot tart. Ilyenkor a vállalat dolgozói ügyes-bajos prob­lémáikkal felkeresik, segítségét kérik. Képünkön Vass Ist- vánnéval, az üzem egyik dolgozójával beszélget az igaz­gató. A tanácsköztársaság} tudományos ülésszak záróülése A Magyar Tanácsiköztársa­ság 40. évfordulója alkalmá­ból rendezett tudományos ülésszak záróülését szomba­ton tartották az akadémián. Elsőnek Henryk Malicweki- nak, a Lengyel Párttörténeti Intézet tudományos munka­társának előadása hangzott el a lengyel és a magyar munkásmozgalom néhány közös forradalmi hagyomá­nyáról. címmel. AZ EIFFEL TORONY VETÉLYTÁRSA Nem telik bele egy év, s az Eiffel torony nem dicse­kedhet többé Európa legma­gasabb építményének büszke címével: Marseillesben ú; to­rony épül, melynek magas­sága 350 méter lesz. Jelentés a hibridkukorica-vetésről Az állattenyésztés fellendí­tésének, a mezőgazdaság jö­vedelmezővé tételének lénye­ges alapja a hibridkukorica termesztés. Ahol megfelelő takarmánybázist akarnak te­remteni, ott elsősorban hib­ridkukoricát termesztenek, . mint a tiszafüredi járás köz­ségeiben is. Tiszaigar A Petőfi Termelőszövetke­zet 120 holdon termeszt ösz- szesen hibridkukoricát. A ter­melőszövetkezet tagjai úgy döntöttek, hogy háztáji terü­letüket is — 90 holdat — hibridkukoricával vetik be. A községi legeltetési bizott­ság 12 holdon termeszt hib­ridet apaállatai takarmányo­zására. A községben már előkészítették a hibridkuko- irica : vetőágyát, általában őszi szántásba vetik. * Tiszafüred mázsa, hibrid vetőmagot cőe- réftCTr* idáig A legfőbbet a ■ Harcos Tsz — 26 mázsát — cserélt és 150 holdon vet hibridkukoricát. — A Lenini Komszomol ifjúsági termelő- szövetkezet 50 holddal követi a Harcos példáját. A község­ben 750 holdon termeszte­nek. s ebből a területből 460 holdat már előkészítettek vetőágynak. A hibridkukori­ca vetésének gépi feltételei ugyancsak biztosítottak. Tiszaderzs Egészen más a helyzet Ti­szaderzs községben. Eddig 18 mázsa hibridvetőmag ér­kezett a faluba. A mennyiség kevés, s az sem biztos, hogy ezt kicserélték-e már mind. A vontatottság egyik oka a községi gazdasági felügyelő­nő közömbössége, aki úgy van vele; messzi van még a vetés ideje. Minden mező- gazdasági felügyelőnek tud­nia kell, a hibridkukorica vetőmag cseréje nem megy magától, népszerűsíteni, szor­galmazni kell azt, s mint a tiszafüredi, tiszaigari példa mutatja: ahol lelkiismerete­sen dolgoznak, ott az ered­mény sem marad el. — bl — Új földeken a kunhegyesi árasban — Pesseg as élet, eleven a határ — A nagyiramú előrehaladás idején pár héttel ezelőtt, — amikor a kunhegyesi járás területén a kollektivizálás be­fejezésében egyik községet a másik követte, a vezetők — mitagadás — örültek, de kis­sé aggódtak is. Ez az igaz­ság, aggódtak. Nem azért, mert a járás dolgozó pa­rasztsága örvendetes módon megértette az idők szavát, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének történelmi szükségszerűségét és naponta százával írta alá a belépési nyilatkozatot, hanem mert kissé váratlanul következett be a szinte robbanásszerű változás. És az új helyzetet rengeteg megoldásra váró probléma követte. Az a dolgozó paraszt, aki aláírta a belépési nyilat­kozatát, elvárja, hogy már az első esztendőben megtalálja számítását. Ezt el is mond­ták az ottani gazdák, szinte valamennyi községben. Hogy viszont megtalálja számítását az új belépő, az nemcsak raj­ta — igaz, hogy elsősorban mégis csak rajta, szorgal­mas munkáján — múlik, ha­nem a vezetésen, az irányí­táson. S irányítani, vezetni nyilvánvalóan könnyebb egy több éve működő, szilárd munkaszervezettel, a közös munkában jártas gazdákkal rendelkező tsz-t, mint olyat, amelyik új, vagy amelyiknek a területe és taglétszáma megnégyszereződött, vagy — Szövetkezeti gazdák tanácsadója A mai nappal új rovattal jelentkezünk falusi olvasóink, a szövetlcezeti gazdák előtt. Az a c$l, hogy ebben a tanácsadóban hétről hétre olyan közérdeklődésre szá­mító, a közösség minden tagját érdeklő problémáról írjunk, amely előbbre viszi a nagy ügyet. Segíti a szövetkezeti gazdá­kat az egészséges közösségi élet kialakí­tásában, a tsz-ek megszilárdításában. A szövetkezeti gazdák tanácsadója minden héten egyszer jelenik meg a Szol. nők megyei Néplapban. Ismerteti és ma­gyarázza majd a tsz-tagokat különösen érdeklő rendeleteket, közli a régi, tapasz­talt szövetkezeti vezetők, elnökök, brigád- vezetők, stb. munkamódszereit és külön, böző mezőgazdasági szakemberek írásait. Legközelebb — jövő héten például a Me­gyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztályá­nak egyik dolgozója a célnak megfelelő, olcsó isiállók építéséről ír a tanácsadóban. megsokszorozódott. Ezeket fi­gyelembe véve bizony jogos volt a járási vezetők gond­ja. Egyrészt. Másrészt viszont nagyon is jó volt, mert nem terebélye­sedhetett el az úgynevezett hurrá hangulat, a nehezén túl vagyunk felfogás. A já­rás vezetői tárgyilagosak ma­radtak és hozzákezdtek az uj helyzet által előtérbe került problémák megoldásához. Hogyan? Pontosan úgy, aho­gyan azt a fejlesztés idején tették. Ennél jobb módszer aligha van. A kollektivizálás napjaiban reggeltől estig a községekben tartózkodott a járási pártbizottság és a já­rási tanács vb. szinte vala­mennyi felelős beosztásban lévő dolgozója. Állandó és szoros kapcsolatban voltak a helyi vezetőkkel és a dolgozó parasztokkal. Megismerték az embereket, nyomban szembe találták magukat az esetleges nehézségekkel és azonnali, ott a helyszínen intézkedtek. • így munkálkodnak ma i Nem az irodából irányítana és segítenek; hanem ott, ah folyik a munka: a termeli szövetkezeti földeken. Talán ezzel magyarázhat elsősorban, hogy a kunhegyi si járás egész területén p< zseg az élet, eleven a hatá De ez szó szerint értend Nem azt állítjuk, hogy nil csenek zökkenők, s úgy mes minden, mint a karikacsi pás. De azt igen, hogy ki vesebb a megtorpanás, a ti továzás éppen a járási vez< tők konkrét helyszínen tői ténő segítésének következti ben. A hét egyik napján Kui madaras és Kunhegyes közi) megszámoltuk a határba munkálkodó, a kövesút ki oldaláról látható igákat. - Mintegy háromszáz lófogi dolgozott a földeken és ann; ember, hogy azt lehetette volt megszámolni. kenderes — nincs munkaerő gond Kenderes is termelőszövet­kezeti község. Az ottani Vö­rös Csepel Tsz évekig mun­kaerőproblémákkal küszkö­dött. Most ez a gond nincs, nem létezik, megoldódott. — Sőt, inkább azon fő a tsz ve­zetőinek feje, hogy lehetőleg valamennyi szövetkezeti gaz­dának elegendő munkát biz­tosítsanak. Módosítják tervü­ket ennek a kérdésnek a fi­gyelembe vételével. Kenderes egyébként mesz- szi földön híres kiváló és el­ismert állattenyésztőiről. — Ezek a paraszti szaktekinté­lyek eddig egyénileg gazdál­kodtak. Most az idei tavasz­ra fordulva hagyták fel a ré­— MIÉRT ÉRDEMES A TSZ TERÜLETÉNEK 15 SZÁZA­LÉKÁN ÉVELŐ PILLANGÓSVIRÁGÚ TAKARMÁNY­NÖVÉNYT ÉS MÁR AZ ELSŐ ÉVBEN SILÖ-KUKORI- CÁT TERMESZTENI? lí&MUftd'á A Szolnoki Téglagyár üzemi bizottsága és KISZ szervezete a dolgozók bevo­násával munkaversenyt kezdeményezett április 4. tiszteletére. Célul tűzték a nyersgyártás és az égetés félévi tervének 2 százalék­kal való túlteljesítését a se­lejt félszázalékos csökken­tése mellett. Elhatározták, hogy a balesetvédelemre is nagyobb gondot fordítanak, s a versenyidőszak alatt a múlthoz viszonyítva leg­alább egy százalékkal csök­kentik a balesetek számát. Mint írják, ezzel azt akarják elérni, hogy a la­kásépítkezésekhez, a me­zőgazdaság fejlesztéséhez, általában a párthatározatok végrehajtásához tettlegesen hozzájáruljanak. Hasonló célokért versenyre szólítják a Téglagyári Egyesülés üze­meit. Szavuk bizonyára nem marad válasz nélkül. A 3004-es és a 30041-es számú kormányhatározat a szövetkezeti gazdák iránytű­je. Célszerű ezt a határoza­tot közgyűlésen, vagy brigád­értekezleten részletesen meg­beszélni, főbb pontjait meg­jegyezni, megtanulni. Hogy mennyi sok érdekes és hasz­nos tudnivalót meríthetünk belőle, azt még felsorolni is lehetetlen. A szóbaníorgó ha­tározat foglalkozik egyebek között a pillangósvirágú ta­karmánynövények és a siló- kukorica termesztésével. — Megtudhatjuk, hogy nagyon ■érdemes az új és a területi­leg megnövekedett tsz-eknek már az első évben területük legalább 10 százalékán, a második évben pedig 15 szá­zalékán évelő pillangós vi­rágú takarmánynövényt ter­melni. És már az első évben megkezdeni a silókukorica termesztését is. De hát mi­ért érdemes? Nézzük. A piilangósvirágú takar­mánynövények termeléséhez szükséges vetőmagot az ál­lam kedvezményes hitelfel­tételek mellett biztosítja. A hitelt 2—4 év alatt kell visz- szafizetni. a törlesztést pe­dig a második évben kell megkezdeni. A kedvezményes hitelfelté­telek mellett igényelhető lu­cerna és vöröshere vetőma­got a MEZÖMAG Vállalat megyei kirendeltségeitől kell a tsz-nek rendelnie. TÖRÖKSZENTMIKLÓSI MEZŐGAZDASÁGI gépgyár felvételre keres esztergályos, marós és általános lakatos szakmunkásokat, delkezó olyan valamint gépészmérnöki oklevéllel ren­főtechnológust és technológus' aki legalább 5 éves technológiai gyakorlattal rendelkezik. Továbbá adminisztratív munkakörbe gyors- és gépirónöt. FIZETÉS MEGÁLLAPODÁS SZERINT. Jelentkezni lehel a vállalat munkaügyi osztályán Mind a pillangós virágúak, mind a silókukorica az ál­lattenyésztés szempontjából nélkülözhetetlenek, illetve nélkülözhetetlen. S ezért ér­demes már az első gazdasági évben nagyobb területen siló- kukoricát termeszteni, hogy a közös jószágállomány ré­szére biztosítsuk az olcsó és nagytömegű takarmányt. Ezt pedig a silókukorica adja. Amellett, hogy olcso és nagy­tömegű, tápértéke igen ma­gas. A pillangós virágú ta­karmánynövények azért is nagyon hasznosak, mert a talajt tápanyagokkal gazda­gítják. A kertészkedésről Lehetőség nyílik arra, hogy a tsz-ek zöldségtermesztésü­ket a városok és ipari köz­pontok ellátására a nagy­üzemi követelményeknek megfelelően korszerűsítsék. Erre olyan szövetkezeti gaz­daságok alkalmasak, ahol a zöldségtermesztéshez az anya­gi feltételek és a szaksze­rűség biztosítva van. A szak- szerűség feltétele akkor van meg, ha a kertészet vezeté­sét a 100 hold nagyságú te­rületen nagyüzemi termesz­tésben gyakorlott kertész látja el. A tsz-ek kihasználhatják az öntözésadta lehetőségeket is. Ahol új öntözőtelepeket — AZ EGYESÜLT karcagi Béke, Győzelem, és József Attila termelőszövetkezet. A szövetkezetek tagsága össze­vont közgyűlésen egyhangúlag választotta az egyesülést. A Győzelem és a József Attila nem régen alakult: az egye­sülés folytán a három kis termelőszövetkezet most kö­zösen, kedvezőbb körülmé­nyek között folytathatja a gazdálkodást. Az új üzemi központot a két újonnan ala­kult. s most egyesült szövet­kezet területén alakítják ki, — KÉTGÉPES vetítésre térnek át és felújítják a terv szerint a mozi gépházat Fegy- vcrneken. építenek, ott a permetező ön­tözést kell előnyben része­síteni. A tsz-ek az öntözőtelep és a növényház-építkezésnél új beruházások esetében 3 év után 50 százalékos hitelelen­gedést kérhetnek a bank­fióktól, ha létesítményüket rendeltetésszerűen hasznosít­ják és az előírt feltételeket teljesítik.------------^ %,i ■■■ ■ ■■■ De mény Ottó: 'Vadg. utca, A szerző a legfiatalabb költőnemzedék soraiban tűnt fel folyóirataink hasábjain. Óbudán született, 1928-ban. Mint munkásgyerek, a kül­városi szegénység világában nőtt fel. Tízéves korától kezdve éveken át a falusi szegénysor életét is meg kel­lett ismernie — míg újra visszahozta a sors a pesti munkáskörnyezetbe, a pe­remvárosba. Volt kékfestő­inas. végzett mezőgazdasági munkát, dolgozott gyárak­ban — most egy könyvesbolt alkalmazottja. Deménynek nyilván alkatából fakad, hogy költészete nem dübörgő és messzehangzó, hanem csöndes és egyszerű, telve kedves és tiszta színek meg­kapó szépségével. git és választották egytö egyig az újat. Legtöbb a V< rös Csepel Tsz-be kérte fa vételét. így a közös gazdasá szaktudásban annyira gyaro podott, hogy az értékben f sem fejezhető. A kiváló ál lattenyésztők olyan jószágc kát visznek a közösbe, hog egytől-egyig méltóak bál melyik nagyüzem istállóján. Az egyik legjobb volt egy« ni szakembert választottá brigádvezetőnek, hadd gyű mölcsöztesse tudását. A ken deresi Vörös Csepel Tsz-be: a régi és az uj tagok össze fogása messzi ípldön híres neves nagyüzemmé formál hatja és formálja is a kózö: gazdaságot. As abádssalóki lendület Abádszalók a kollektivizá­lás idején kissé nehezen moz­dult. De amikor aztán az ottani egyéni gazdák meg­kezdték a belépési nyilatkoza­tok aláírását, napok alatt vé­geztek a mezőgazdaság- szoci­alista átalakításával. Teli van bizakodással a falu. Rengeteg terv, elgondolás érlelődik és vár megvalósulásra. Különösen sokat Ígér a nemrég alakult Ezüstkalász Tsz. Megválasztották a bri- gádvezetőket. A brigádveze­tők összeírták, kik tartoznak hozzájuk és ami különösen jó dolog, hogy a munkaszer­vezet kialakítását a vezető­ség nem maga végezte el, hanem valamennyi tag javas­latának, kívánságának figye­lembevételével, — ahogj mondani szokás: a szövetke zetr demokrácia legteljesebt érvényesítésével. Már azt is • -t é '• v-> hu- termesztik majd a közös ta­karmányt, amely jövő esz­tendőre kell a jószágállo mánynak. Rövidesen me; akarják kezdeni a száz férő­helyes tehénistálló építéséi Jórészt helyi erőből. Egyszó­val: nagy az abádszalóki len­dület és aki arra jár, öröm­mel állapítja meg, hogy iti nemcsak óhajtják a többet hanem máris annak érdeké­ben munkálkodnak. — leltárosnak Késsülnek a tervek, dolgoznak. Ha a lendület, a lelkesedés nem csökken, a kunhegyesi járás vezetői, szö­vetkezeti gazdái sikeresen birkóznak meg az új, meg- növekedett feladatokkal. Sokat, nagyon sokat írhat­nánk a kunhegyesi járásból, az új földeken folyó munká­latokról, a szövetkezeti gaz­dák szorgalmáról, lelkesedé­séről. Tomajmonostorán is most rendezik a szövetkezeti gazdák a legszükségesebbe­ket. Itt egy község — egy tsz. A kunmadarasi mezőgazda­sági tsz-ekben megkezdték és hamarosan befejezik a leltározást. Az ottani Uj Ba­rázda Tsz tehenészetét 97 szarvasmarhával növelték az új belépők. A járás három területileg alaposan megnövekedett tsz- ében új tervet készítenék, másutt módosítják azt. Min­denütt találkozunk a segítők­kel, a patronálókkal. Nagy az élénkség a kunmadarasi és kunhegyesi gépállomáson. Tárgyalnak, de ezen közben a traktorok már a földeken A 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár hírei Minden faluban, városban a tanácsok mezőgazdasági osztályán megjelent a 63. Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tás és Vásár „Szabályzata” és „Jelentkezési lap”-ja. A „Szabályzat” szerint az 1959 szeptember 4—20-ig megrendezésre kerülő immár világszerte ismertté lett Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­táson, a magyar mezőgazda­ság e nagy seregszemléjén újból részt vehetnek a leg­jobbak. Jelentkezhetnek a növénytermesztésben és ál­lattenyésztésben kiváló ered­ményt bemutató állami gaz­daságok, tei-melőszövetkeze- tek, kísérleti és tangazdasá­gok és az egyéni termelők. A kiállításra való jelent­kezés határideje: 1959 már­cius 31. A kiállításra való jelentkezés: „Jelentkezési la- pok”-on történik, melyeket a termelőszövetkezetek, cso­portok, szakcsoportok, szak- szövetkezetek és mezőgazda- sági társulások a járási, vá­rosi tanácsok mezőgazdasági osztályán; állami-, kísérleti- és tan­gazdaságok, gépállomások: közvetlen felügyeleti szer­vüknél szerezhetik be. A kiállításon bemutatott legjobb növény- és állatte­nyésztési eredmények érté- es díjakban részesülnek. Szekulity Péter •wWwwwwwwwwwwwwwwwwwww» RHIZONIT oltóanyagok a pillangós virágú nővé' nyék gyökérgumó bakté­riumtenyészetei kitűnően növelik a pillangó­sok termését és javítják minőségét. KÜLÖNBÖZŐ PILLANGÓSOK vetőmagvai beoltásához más-más oltóanyagot kell használni. Lucerna — som kóró Rhizonitot, lóhere Rhizonitot, bükköny — borsó Rhizonitot, baltacím Rhi­zonitot. 1 kli-ra egy üveg Rhizonit agaros oltóanyag vagy 200 g Rliizonit por szükséges. MEGRENDELHETŐ: A Műtrágya és Növényvédő- szer Értékesítő Szövetkezeti Vállalatnál Budapest. VI, Bajcsy-Zsilinszky u. 57. szám. oooooooooooooooooooo Kőműveseket keres felvételre az E. M. 44. SZ. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT. Cím: BUDAPEST, V. Kos­suth Lajos t. IS—15, Szállás ■— Étkezés van! JOOOOOOOOOWOOtHiyvw

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents