Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1939. február 19 Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az első oldalról) Ezután elmondotta,, hogy a közlekedés is túlteljesítette tavalyi tervét. Az életszínvonal emelke- désének egyik legjobb bi­zonyítéka, hogy a múlt év­ben egymilliárd forinttal növekedett a lakosság ta- karékbetétállománya. amire Magyarországon még nyékét kielégíteni. A koráb­binál például több mint két- szerannyi mosógépet gyárta­nak. Ugyanez vonatkozik a televíziós készülékekre, por­szívóra és egyéb értékesebb fogyasztási cikkekre. Minden vásárló tapasztalhatta, hogy i 958-ban javult a boltokban az áruválaszték. Emelkedett a bérből, fizetésből élők életszínvonala Az ellenforradalom leve­rése után a kormány legelső gazdasági intézkedései között szerepelt a bérből és fizetés­ből élők, elsősorban a mun­kások bárének rendezése. 1958-ra azt Ígértük, hogy ezt a felemelt életszínvonalat biztosítani kívánjuk, Sőt ha szerény mértékben is, de to­vább növeljük Ezt az Ígére­tünket is betartottuk, A Mi­nisztertanács elnöke itt utalt a nyereségrészesedés beveze­tésre. A riyugdíjak rendezé­sére, a pedagógusok és egész­ségügyi dolgozók idei bér­rendezésére. Bejelentettük — folytatta, — hogy megjavít­juk a sokgyermekes szülök és az egyedül álló anyák helyzetét is. Ezt a szavunkat is megtartjuk: felemeljük a családi pótlékot még ez év első felében. Ezek az intéz­kedések, valamint a fogyasz­tói — ár intézkedés együtte­sen 1959-ben 1.7 milliárd fo­rinttal emelik a lakosság reáljövedelmét. Hangsúlyozni akarom, hogy az életszínvonal emelkedés további lehető­ségeit maga a dolgozó nép teremti meg és nem „a kormány adja”. Szilárdan haladunk tovább a szocializmus építésének útján A konszolidáció nagy gaz­dasági és politikai sikerei után a politikai munka be­tetőzése volt 1958. november 16-a, a Hazafias Népfront nagy választási győzelme. Mint ismeretes, a választó­jogosultak, több mint 99 szá­zaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire szavazott. Ez a konszolidáció stabilizáció be­fejezésének legfőbb politikai ismérve. Nyilvánvaló, hogy pártunk és a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány követke­zetes, egyértelmű politiká­ja volt a siker alapja. Természetesen közülünk sen­ki sem gondol arra, hogy a sokmillió- igennel szavazó mind egyformán gondolko­dik minden kérdésben. A választás eredményéből még­is nyilvánvaló az, hogy az ország lakossága, a munkás­osztály, a parasztság és az értelmiség tömegei józan és higgadt mérlegelés alapján fejezték ki a helyeslésüket a párt és kormány politikája iránt: a szocializmust akar­ják építeni. Vitathatatlan ennek a ténynek nagy belső és nem­zetközi jelentősége. Szá­munkra a nagy választási eredmé­nyeknek az a tanulsága, hogy a magyar nép bizal­mára és támogatására épít­ve, szilárdan haladunk to­vább a szocializmus építé­sének útján. Münnich Ferenc ezután a mezőgazdaság helyzetét is­mertette: A mezőgazdaság helyzete Állami gazdaságaink az el­múlt évben jó eredményeket értek el a terméshozamok emelésében, azt azonban nem! mondhatjuk, hogy a terme­lés költségei kielégítően csök­kentek volna. A gépállomások munkájá­ban is javulás észlelhető: ter­vüket teljesítették és kissé javították munkájuk gazda­ságosságát. A kormány az 1958. elején kiadott 3004-es rendelettel új alapokra helyezte a ter­melőszövetkezetek állami támogatását és azokat többtermelésre, a közös va­gyon növelésére és áruter­melésük fokozására ösztö­nözte. 'W (Holnapi számunkban foly­tatjuk.) Lesz-e teteje? MARARIOSZ érsek, akit nem is olyan régen „ciprusi gyilkosnak” minősítettek az angol polgári lapok, London­ba érkezett, hogy résztvegyen a Ciprus sziget jövőjével fog­lalkozó kerekasztal-konferen- cián. Az érseket nem is olyan rég a sziget angol kormány­zója letartóztatta és depor­tálta. Később szabadon en­gedték és most — fordul a kocka — az érsek tárgyaló léiként érkezett az angol fő­városba. Az utóbbi időben ugyanis a török és görög kormány, az Egyesült Államok és a NATO legmagasabb köreinek nyo­mására erőfeszítést tett arra, hogy megpróbálja rendezni a ciprusi kérdést. Zürichben lázas ütemű tárgyalások során alkotmánytervezetet dolgoz­tak ki a két-nemzetiségű la­kosság részére, és igyekeznek a legközelebbi időben tető alá hozni a sziget függetlenségét. Valóban lesz-e teteje ennek a függetlenségnek? Azaz: füg­getlenség lesz-e valójában? A ciprusi kérdés lényege a kö­vetkező. A földközi tengeri sziget lakosságának 70 százaléka görög és 30 százaléka török. A sziget jogi helyzete: az an­gol birodalom koronagyarma­ta. tehát teljes mértékben az angol birodalomhoz tartozik. Ezen a szigeten vgn az ango­lok és egyben a NATO egyik legfontosabb haditámaszpont­ja. A sziget fontos stratégiai útvonalak kereszteződésében fekszik és például jellemző, hogy az Egyiptom elleni ag­resszió idején innen indultak el az angol csapatok. A GYARMATI rendszer azonban, mint ismeretes, a második világháború után világszerte válságba került és természetes, hogy a Cip­ruson élő görögök és törö­kök — az anyaországban élő honfitársaikkal egyenlő jogokat és függetlenséget követeltek. Szabad emberek akartak lenni, nem pádig ..benszülöttek” egy idegen ország gyarmatán. Az angolok az egyre erő­södő függetlenségi törekvé­sekkel szemben az „oszd meg és uralkodj” régi és be­vált elvét alkalmazták. Egy­másnak uszították a sziget két nemzetiségét és így a görögöknek az angolok elle­ni felszabadító mozgalmával párhuzamosan valóságos pol­gárháború bontakozott ki a két nemzetis ág között. — amelyben érdekes módon a törökök voltak az aktívab­bak. A törökök gyújtották fel a görög kereskedőnegye­deket és verték meg a görög ifjakat. Ez a helyzet azon­ban hamarosan túlcsapott a sziget határain: komoly kon­fliktusba keveredett a NATO déli szárnyának két országa, Görög- és Törökország. At­hénben. és Ankarában egy­mást követték a török-, il­letve görögellenes tüntetések és az csak természetes, hogy a NATO Földközi-tengeri hadgyakorlataiban a két or­szág együttműködése a nul­lára csökkent. így a' ciprusi problémából nemzetközi kér­dés lett, amely igen kínosan érintette az USÁ-t. A gazdasági vezetés megjavításáért Münnich Ferenc a továb­biakban elmondotta, hogy a gazdasági célok megvalósítá­sa végett a kormány szüksé­gesnek tartotta a gazdasági vezetés módszereinek meg­javítását és fejlesztését is. A szocialista állam köz­ponti irányító szerepe a szo­cialista gazdasági építésnek' nagyjelentőségű és nélkülöz­hetetlen feltétele. A gazda­sági vezetés és tervezés szük­séges központosítása nélkül anarchia, végsőfokon a kapi­talizmus újraéledése követ­kezne be. A központi irányí­tás mellett azonban nélkülöz­hetetlen a tömegek aktív részvétele a szocialista gaz­daság építésének tudatos és tervszerű irányításában. A kormány intézkedéseket tett a gazdasági vezetés túl­zott központosításának csök­kentésére. Ez természetesen nem a központi irányítás megszüntetését, hanem való­jában annak hatékonyabbá tételét kell hogy eredmé­nyezze. A gazdasági vezetés meg­javításához szorosan hozzá­tartozik az ezév január el­sején életbeléptetett terme­lői árrendezés, amely a vállalatok nagyobb önálló­ságát hivatott továbberősi- teni. Az új termelői árrendszer megszüntette a deficitet, az alapvető iparágakban is ki­elégítően fog működni, mint a népgazdaságosság mércéje. Az új árrendszer hozzájárul népgazdaságunkban meglév -tartalékok feltárásához és így közvetve ahhoz, hogy az el következendő években az anyagi alapok bővülésével tovább növeljük dolgozó né­pünk életszínvonalát. 1958-ban mind a term lés mennyisége, mind minő­sége emelkedett és javult. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium területén kedve­ző, hogy az export-feladato­kat a tervezettnél sikereseb­ben hajtották végre. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a külkereskedelem áru­forgalma a múlt évben aktív volt. örvendetes jelenség, hogy a szénbányászat túlteljesí­tette termelési, önköltségi és eredménytervét. Jelentő­sen javult a bányászatban a munkafegyelem, csökkent a munkaerővándorlás és növekedett az egy főre ju­tó teljesítmény. Építőiparunk 1958-ban lé­nyegében megfelelt a várako­zásnak. Látnunk kell azon­ban, hogy ebben az esztendő­ben az építőiparra jóval na­gyobb feladatok megoldása vár. A tervben kitűzött la­kásépítési program, valamint az egyéb építési munkák vég­rehajtása többek között meg­követeli, hog,f biztosítsuk az lőirányzott pénzügyi fedeze­tet a? építőanyagot termelő üzemek legfontosabb beruhá­zásaira. A kormány elnöke ezután kitért a vegyipar, kü­lönösen a gyógyszeripar fej­lődésére és feladataira, szó­lott a könnyűipari üzemek munkájáról, majd megállapí­totta; a Könnyűipari Minisztéri­um vállalatainak jobban együtt kell működniök a belkereskedelemmel és ak­kor elkerülhető, hogy egyes cikkekből felesleges kész­letek halmozódjanak fel. csak azért, mert nem vették figyelembe a fogyasztási igé­nyeket. A szükségtelen. ter­melés jelentős népgazdasági kárt ókoz, ezért ennek meg- akadalyozása fontos felada­tunk. Közgazdasági HI RÁD 0 f 4.371.000 AMERIKAI munkanélküli: A Reuter-iroda most kiadott hivatalos adatok alapján köz­li, hogy januárban rekordot ért el az amerikai munka- nélküliek száma. A második világháború befejezése óta Uyen nagyszámú munkanél­külit még nem tartottak nyilván az Egyesült Álla­mokban. Januárban ugyanis 4.274.000 állástalan volt az Egyesült Államokban, AZ EAK A NÍLUSI NAGYGÁT ÉPÍTÉSÉ­BEN VALÓ RÉSZVÉ­TELRE HÍVTA FEL A NÉPI DEMOKRATI­KUS ORSZÁGOKAT Musza Arafa egyiptomi közmunkaügyi miniszter a napokban fogadta néhány eu­rópai népi demokratikus köz­társaság vezetőjét. Az egyip­tomi közmunkaügyi minisz­térium kommünikéban kö­zölte, hogy felkérte a népi demokratikus országokat a nilusi nagygát építésének el­ső szakaszában való közre­működésre. A Szovjetunió­val kötött egyezmény értel­mében — hangzik a közle­ményben — az arab és a szovjet fél együttesen kér fel vállalkozókat, akik az épít­kezés egyes részfeladatainak kivitelezését hajtják végre. Az egyiptomi közmunkaügyi miniszter felszólította több népi demokratikus ország ke­reskedelmi tanácsosát: kérje­nek be ajánlatokat oszágaik vállalataitól. Meg kell je­gyeznünk, hogy ilyen felké­rést csak népi demokratikus országokhoz intézett az egyiptomi munkaügyi mi­niszter. JANUÁRBAN KÍNA IPARA ÚJABB REKORD FEJLŐDÉST ÉRT EL Kína iparának összterme­lése (kézműipart és a népi kommunák iparát nem szá­mítva) januárban kilencven három százalékkal múlta fe­lül a tavaly januári terme­lést — közli a kínai állami statisztikai hivatal jelentése. Az ipar ilyen arányú fej­lődését azelőtt még sohasem tapasztalták Kínában. Az előző évben az ipari fejlődés növekedése alig haladta meg a tizenkilenc százalékot. Az állami statisztikai hiva­tal jelentése rámutat, hogy az év első hónapjában ipari ! össztermelése hét százalék­kal volt magasabb a tavalyi termelés havi átlagánál. A főbb iparcikkek termelése — a maronátront és a gépi pa­pírt kivéve — szintén ma­gasabb volt, mint az előző év hasonló időszakában. Je­lentősen növekedett a vasú­ti kocsi és az országúti szál­lítás is. A REYNOLDS NEWS AZ ANGOL IPAR VISZ­SZAESÉSÉRÖL A Reynold s News szerkesz­tőségi cikkében bírálja az angol kormány gazdaságpo­litikáját. A lap szerint a kon­zervatív uralom következté­ben Angliában csaknem egy millió ember van állás nél­kül. ’’Ipari berendezésünk számottevő részét nem hasz­náljuk ki — írja a lap. Kü­lönösen súlyos nehézségekkel küzd a szén, a kohó-, az épí­tőipar és a vasúti közleke­dés. Amikor pedig ezekben a fő gazdasági ágakban meg­kezdődik a hanyatlás, ezt rö­videsen megérzi az egész lí kosság. Az utóbbi 12 hónapban legkevesebb 1700 millió' font- sterling éftékű árut veszítet­tünk. olyan árukat, amelye­ket elő lehetett volna állí­tani, ha a munkaerőt és gé­peket teljesen kihasználtuk volna.” A lap utal arra, hogy a ta­nulmányait elvégző fiatalság nagyon nehezen tud elhe­lyezkedni. „Anglia a pangás felé sodródik” — állapítja meg a Reynolds News. — (MTI). Meghosszabbították Len­gyelország és Nyugat- Németország kereskedel­mi szerződését Lengyel lap jelentések sze­rint a Varsóban folytatott tárgyalások eredményeként Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság ke­reskedelmi megállapodását egy évre meghosszabbították. Az utóbbi időben az Egye­sült Államok és a NATO mind nagyobb nyomást gya­korolt a két országra, hogy tárgyalások útján rendezzék a kérdést és helyreállíthas­sák az Északatlanti szerző­dést, sőt a Jugoszlávia rész­vételével megkötött Balkáni Paktum eddig gyakorlatilag megszűnt tevékenységét is. E nyomás eredményeként került sor a zürichi megbe­szélésekre, ahol Menderesz török és Karamanlisz görög miniszterelnök alkotmányt dolgoztak ki a sziget szá­mára. Mondanunk sem kell, hogy a ciprusi képviselők ezen a tárgyaláson nem vet­tek részt. (Elvégre róluk volt szó — mit kerestek vol­na pont ezen az értekezle­ten?) Alighanem ezzel is magya­rázható, hogy az egyezfnény- tervezet megfelelően kielé­gíti az angol, a görög és a török érdekeket — csak ép­pen az a kérdés, vajon a ciprusiak mit szólnak hozzá? Az alkotmánytervezet sze­rint ugyanis a szigeten meg­marad a brit támaszpont, sőt görög és török támasz­pontok is járulnak hozzá. Akritasz, a ciprusi etnarchia tanácsosa megjegyezte, hogy „az egyezmény megfosztja a ciprusiakat szuverén jogaik­tól külföldi hatalmak gyám­sága alá helyezi őket és há­romhatalmi katonai megszál­lási rendszert létesít a szige­ten”. A görög ellenzéki pár­tok már valamennyien hiva­talosan állást foglaltak az egyezmény ellen. A nicosiai polgármester szerint az egyezmény „a függetlenség paródiája.” KÉRDÉS ugyanis, hogy az új alkotmány és a látszat­önrendelkezés megoldhatja- e azokat a mélyreható ellen­téteket, amelyek a ciprusi probléma jellemzői? Ha egy­általán sor kerül London­ban a kidolgozott egyezmény elfogadására, vajon megszű­nik-e a sziget lakóinak harca az angol támaszpontok el­len? A két nemzetiség együtt­működésére (!) alapozott parlament, ahol a görög el­nök és török alelnök meg­egyezés szükséges minden törvényjavaslat beiktatásához — ez a parlament betölti-e hivatását, avagy újabb ellen­tétek forrásává válik? Híre jár. hogy az Egyesült Államok kormánya jelentős összegű kölcsönt ajánlott fel mind Görögország, mind Tö­rökország részére, afféle kárpótlásként azért, mert a megegyezéssel feladták bizo­nyos érdekeiket. A ciprusia­kat ki fogja kárpótolni? — baracs —■ TISZABÖI VIRRADAT KEDVES VENDÉGEK a járásiak, de a vendégjog ré­gi hagyomány, hogy a beszél­getést az itthoniak kezdjék. Úgy szokott az lenni, ahol kettőnél több ember találko­zik.. Mindig kibukik a jóízű falusi humor is. Hát aneK- dótázgatunk, míg aztán ko­molyra fordul a szó. Ami most elhangzik, annak fele se tréfa. — Emberek az egyéni gaz­dálkodás napja leáldozott. — Nincs tovább mire várni. — Az ám — szól közbe egy nyelves menyecske — a leány is gondolkozási időt kap, ha megkérik a kezét. — Mi is tíz éve udvarolunk — most választ várunk — így vissza Karsai elvtárs. Mondom, ilyen jó hangu­latban szalad a percmutató. A gazdák nagyon jól tudják: a fejlődés nem áll meg á mezsgyéjük mellett. Hát ak­kor inkább velük, mint nél­külük — határoz a józan pa­raszti ész. Csakhát még annyi minden tisztáznivaló van. Jani bácsinak a felesége beteg, nincs kitartása, 200— 300 forint minden hónapban az orvosi költség. A Petőfi elnökét illeti a válaszadás. 1949-ET ÍRTAK akkor. Ti­zenhárom ember minden gaz­dasági felszerelés nélkül Két kezében, s az állam segít­ségében bízva kezdett az új építéséhez. Nem a tizenhár- mas szám kabalájának, ha­nem erőfeszítésüknek, a — nagyüzem adta lehetőségek­nek köszönhetik, hogy ma a egmódosabb gazdák is meg- iüvegelik már őket. A tiszabői Petőfi az öntö­zéses szövetkezeti címet is /iselhetné nyugodtan. A Ti­szát, ha nem is járomba, de gátakba fogták. Medréből 90 noldat öntöznek. Kiss Károlyinak hívják a Petőfi Tsz elnökét. Szerény ember volt világéletében, de nála büszkébben senki sem jelenti ki: — Legyőztük az egyénie­ket. Kukoricából is 48 má­zsát termeltünk, már 1953- ban munkaegységenként 42 forintot osztottunk. Mindezt így mondja el az ektén, ahol egyéniek, szövet­kezetiek üldögélnek együtt a tanácsteremben. Régóta ismerik egymást, sőt a járási tanács elnökét, Kar­dsai elvtársat, a járási párt- p bizottság munkatársát, Sza- Ibó Bálintot is úgy üdvözlik. [mint akikkel naponként tá­plálkoznak. — Ebben az evben havi 309 —400 forint előleget osz­tunk. A másik gazdát a földjá­radék érdekli. A HARMADIKNAK cipész a fia, s hazaküldi az üzem apjának segíteni. Hát neki nem kell segítség, megműve­li ö a Petőfi tagjaival együtt. Na, és kik vezetik majd az átszervezést? — Maguk és mi — mutat­kozik be a mai napon érke­zett népnevelők nevében Gál Sándor, szolnoki dolgozó. — Kétpóról jöttünk, ott tisz­tába tettük a falut, innen sem megyünk dolga végezet- lenül. Az első sorokban ülők zseb- revágják a belépési nyilatko­zatot. — Szót váltunk az asz- szonynéppel otthon. Későre nyúlik az éjszaka, a szövetkezetiek, egyéniek és munkások vitatják még soká együtt, hol kezdjék a szocializmus bástyájának építését. Azután reggel új színű haj­nal ragyog fel a falu felett. 1959. február tizenhetedikén reggeli órákban népnevelők indultak utcáról utcára. — borzák — ... '* nem volt példa. A jelenlegi betétállomány több mint két­szerese az ellenforradalom előtti legmagasabb állomány­nak és négyszerese az ellen- forradalom után lecsökkent betétállománynak. Ugyanakkor megnőtt a ke­reslet a tartós, nagyértékű fogyasztási cikkek iránt. Az ipar igyekezett ezeket az igé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents