Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-18 / 41. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NEPL/P 1959. február 18. FIDEL CASTRO Kuba miniszterelnöke HAVANA (Reuter-AP) Fidel Castro, a kubai forradalom vezetője hétfőn letette a miniszterelnöki esküt. Beiktatása előtt beszédet mondott. Kijelentette, egyetlen vágya, hogy következetesen végrehajtsa Kuba gazdasági reformiát és úi életet teremtsen a kubaiak, elsősorban a kubai parasztok számára. Hangsúlyozta, hogy a forradalom becsületes kormányt ad az országnak, megszűnt a zsarnokság, a részrehajlás. Az AFP caracasi jelentése beszámol róla, hogy az amerikai államok szervezetének új kubai képviselője kijelentette, országa kilép a szervezetből, ha az nem zárja ki a latin-amerikai diktátorok képviselőit. Kuba küldötte hangsúlyozta, hogy elsősorban Dominica, Nicaragua és Paraguay képviselőjére gondol. (MTI). Újobb f e jlemények a német kérdésben Washington (MTI). Az AFP washingtoni tudósítója szerint amerikai hivatalos körök — a Szovjetuniónak küldött válaszjegyzékek átadása után — a következőképpen foglalják össze a nyugati szövetségesek jelenlegi álláspontját a német kérdésben: A külügyminiszterek tervezett értekezletének foglalkoznia kell a német kérdés valamennyi vonatkozásával. A nyugat nem terjeszt elő javaslatot a Szovjetuniónak a külügyminiszterek tervezett értekezletének megvalósulása előtt, hanem terveit ezen az értekezleten ismerteti majd. Az említett amerikai hivatalos körök utalnak arra, hogy a nyugatnak nem áll szándékában elfogadni a Szovjetunió javaslatát Berlin szabad város me,, éremtés'ére. Nem zárják ki viszont annak lehetőségét, hogy a kérdés megoldásában az ENSZ-nek bizonyos szerepet kell játszania. E körök mindenesetre vélik, hogy Berlin legyen az egyesített Németország fővárosa. Fenti körök szerint a külügyminisztereknek előbb részt kell venniök a NATO- tanács április elején Washingtonban, valamint ezt követően a SEATO Uj-Zélandon tartandó tanácskozásán. Végül hangoztatják, hogy a külügyminiszteri értekezletei vagy Genfben, vagy Bécsben kell megtartani. Mansfield szenátor azt javasolta, hogy a Németország kérdésével foglalkozó külügyminiszteri értekezletet Washingtonban tartsák meg, mer: így lehetővé válnék, hogy az esetleg betegágyához kötött Dujles tanácsaival támogassa az értekezleten résztvevő amerikai küldöttséget. A külügyminiszterek értekezletének előkészítésére a Németország kérdésében érintett nyugati országok külügyminiszterei ideiglenes tervek szerint március közepén Párizsban ülnének össze. Pittermann, a New Yorkban tartózkodó osztrák alkan- cellár újságírók előtt hétfőn kijelentette, Ausztria örülne, ha Becs lehetne a német kérdéssel foglalkozó négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet színhelye. A német kérdé9 megoldásának lehetőségéről nyilatkozott Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt Londoniban tartózkodó elnöke is. A Daily Telegraphban Huszonkét pórtelki középparaszt-J öjjenek iki reggel, majd akkor megbeszéljük — így búcsúztak tőlünk a pórteleki gazdák csütörtökön este. Hogy mi történt éjszaka, csak sejteni tudjuk. Állítólag Beszteri Miklós középparasztnál megbeszélést tartottak. Ügy voltak vele, hogy minden „idegen” nélkül megvitassák; hogyan tovább ... Bár ezen a megbeszélésen alaposan megtárgyaltak minden problémát, odahaza, családi körben még hosszú órákig erről beszéltek. A közös megbeszélés eredményét nem tudjuk. Találgatásokba nem bocsátkozunk, így csak azt mondjuk el, ami 1959. február 13-án, pénteken történt. Bár sokan azt mondják a babonás emberek közül, hogy szerencset- len ez a nap. Ügy látszik, a pórteleki gazdák nem hisznek ebben a babonában. A kis szobában — Szappanos Lajos 18 holdas gazdánál — csak egymás hegyén- hátán fértek el az emberen, sőt akik később jöttek, csak a konyhában kaptak helyet. Ide valóban illett a közmondás: „Sok jó ember megfer kis helyen.” Az asszonyokat is oda vonzotta a kíváncsiság. _ No — mondották — nézzük , a jászsági középparasztoknak, vagy a kunsági tsz-tagoknak lesz-e igazuk? • Hogy-hogy a Jászság, meg a Kunság? — kérdezzük. Arról van szó ugyanis, hogy Karcagról, a nagykunsági tsz-városból kiváló tsz-tagok, volt középparasztok jöttek el a Jászságba, hogy elmondják: ők hogy élnek. Ezek az emberek már jónéhány esztendeje közösben dolgoznak. Ismerik a közös gazdálkodás minden csínját-binját. Életükre sem panaszkodhatnak. Aki szorgalmasan dolgozik a közösben, megtalálja a számítását minden esztendőben. Nem titkolhatják ezek az emberek és nem is titkolják, hogy milyen vajúdáson estek át, míg a tsz-t választották. De ma már ezek az emberek akkor sem hagynák ott a szövetkezetei, ha el akarnák őket zavarni. Példa volt erre az 1956-os ellenforradalom, amikor kaszával, villával védték a közöst. Nem szépítgetik a jövőt, nem ígérnek Kánaánt. Olyan lesz a szövetkezet — szokták mondani —, amilyenné teszik a tagok. Dolgozniok ott is kell, de más eszközökkel, más termelési módszerekkel. E lőző napokban erről már sok szó esett. Mert egyenként felkeresték azokat a gazdákat, akik e pénteki napon közös tanácskozásra gyűltek össze. így megtörtént: elvetették a tszcs gondolatát, a tsz mellett foglaltak állást. Nem tudni már, a nagy vita közben ki vetette fel, de valaki azt mondta, ne kínlódjunk mi szövetkezet alakításával, hanem itt van a Béke Tsz elnöke, kérdezzük meg, maguk közé vesznek-e bennünket? — A szövetkezet vezetősége — mondotta Molnár Ferenc — szívesen látja a pórteleki gazdákat. — Hát akkor adják ide a belépési nyilatkozatot, és írmegjelent levelében kifejtette, hogy Németország kérdését csak az Európai Biztonság problémájának megoldásával összefüggésben lehet rendezni. „Ezért először meg kell kísérelni olyan megegyezést a Németországért felelős nagyhatalmak között, amely rendezné Németország későbbi katonai státuszát és megoldaná Németország bevonását az Európai Biztonsági rendszerbe, mondotta Ollenhauer. Megjegyezte, az egyesítés „első lépése a két német állam közötti laza együttműködés lehetne”. Végül kiemelte, hogy biztosítani kell Németország lakosságának a szabad döntést az egyesített Németország államformájáról és politikai rendszeréről. A Times keddi számában megállapítja, Nyugat-Német- crszágban kezdik felismerni, ha valaha is el akarják érni Németország egyesítését, felül kell vizsgálni a bonni kormány politikáját. A Times tudósítója úgy értesül, hegy bár a Német Demokratikus Köztársaság „de facto..; elismerése még nem kerülhet szóba, Adenauer kancellár mégis késznek látszik magasabb státuszt biztosítani azoknak a szerveknek, amelyek ma a két német állam között lebonyolítják az úgynevezett technikai érintkezést. Ez a tény pedig — állapítja meg a Times — annak bizonyítéka, hogy Adenauer elgondolásai váisá- jön esnek át.” (MTI) A Krasznaja Zvezda az Iránnak szánt amerikai segélyről MOSZKVA (TASZSZ). — Washingtonban nemrég elhatározták, hogy negyvenhét és fél millió dollár összegű újabb kölcsönt nyújtanak Iránnak. A Krasznaja' Zvezda a tényt kommentálva meg állapítja, hogy az amerikai kormány újabb kölcsönnsl tulajdonképpen még könyör- telenebbül be akar.ia fogni Iránt harci szekerébe és közép-keleti agresszív terveinek hídfőjévé akarja változtatni az országot. Az Egyesült Államok 1951nl 1959-ig összesen 427 millió dollárt juttatott Iránnak. Ebből az összegből azonban 350 millió dollárt katonai célokra fordítottak. Iráni kormánykörök *— folytatja a lap — az újabb amerikai kölcsönt valóságos „jótéteményként” hirdetik és - ■ külpolitikájuk sikereként könyvelik el. Az Amerikai Külügyminisztérium szintén nagydobra verte az Iránnak nyújtott amerikai kölcsönök és „segélyek” hírét. A cikk ezután megállapítja, hogy a szóbanforgó amerikai „segély” elenyészően csekély összeg ahhoz a hatalmas profithoz képest, amit az amerikai olajtársaságok Iránból húznak. Ezek az olajtársaságok csupán 1958-ban — mintegy százhúsz millió dollár tiszta haszonra tettek szert, ami több, mint két és félszerese a most nyújtott amerikai kölcsönöknek. A lap azt is kiemeli, hogy az amerikai „segélynyújtások” és kölcsönök óta Iránban egyetlen iparvállalat sem épült, s egyetlen dollárt sem fektettek be. A Kínai Kommunista Pírt Központi Bizottságának folyóirata a XXI. pártkongresszusról Peking (TASZSZ). A Hongqi, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának folyóirata vezércikkben fogIrán bejelentette, hogy március 21-e előtt aláírja a kétoldalú katonai szerződést az Egyesült Államokkal TEHERÁN (Reuter). Irán hétfőn bejelentette, hogy aláírja a kétoldalú katonai szerződést az Egyesült Államokkal. Hekmat külügyminiszter sajtóértekezleten közölte, hogy a szerződést még március 21-e előtt aláírjak. (MTI). így történt, hogy Pórteleken egy nap alatt huszonkét egyéni középparaszt belépett a termelőszövetkezetbe. — A mai naptól már ti is közénk tartoztok — mondotta az elnök. Meghívlak benneteket a közös pincébe egy pohár borra. A tsz borával sem vallott szégyent az új tagok előtt. Biztos, hogy a közös életben sem csalódnak az új gazdák. Vágási Kálmán. A kínai sajtó a Kísí-kormány politikájáról PEKING (TASZSZ). Az Uj Kínai hírügynökség közlése szerint a kínai lapok a kínaijapán kapcsolatokat kommentálva megjegyzik, hogy Kisi japán miniszterelnök hatalomra jutásának pillanatától ellenséges magatartást tanúsít a Népi Kínával szemben. s ennek következtében teljesen megbénultak a két ország kereskedelmi kapcsolatai. A Kisi-kormány — írja a Renmin Ribao — elnézte a Kínai Népköztársaság állami lobogójának meggyalázás 'A, támogatja a „Két Kína” megteremtésére irányuló összeesküvést, erősíti kapcsolotait a csang-kajsekistákkal. A Dagong Bao című lap többek között a következődet írja: a japán miniszterelnök az utóbbi időben váratlanul arról beszél, ‘ hogy helyre akarja állítani a két ország kereskedelmi kapcsolatait. — Ezeket a kijelentéseket láthatólag az a törekvés diktálja, hogy javítson a kormánypárt esélyein a küszöbön álló alsóházi és törvényhatósági választásokon.( MTI). 1 átkozik az SZKP XXI. kongresszusával. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa — írja a folyóirat — bejelentette az egész világnak, hogy a Szovjetunió új korszakba — a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének szakaszába lépett. A vezércikk hangsúlyozza: az SZKP XXI. kongresszusa megsemmisítő csapást mért az imperialisták és a jugoszláv revizionisták kísérleteire, hogy aláássák Kína és a Szovjetunió együttműködését és baráti viszonyát. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt kipróbált harcostársak, eggyé kovácsolja őket a közös eszme és a közösi cél. Nincs a világon erő, amely megbonthatja ezt az összeforrottsá- got. „Mi, kínai kommunisták ezután is következetesen tanulunk a Szovjetunió nagy kommunista pártjától és harcolni fogunk pártjaink barátságának megerősítéséért’* — írja a vezércikk. (MTI) TTTTTTTTTTTrrTTT»TTT»TTT Svájc légi forgalma A Swissair légiforgalmi társaság tavaly 121 000 kilométerre bővítette kj hálózatát. Tavaly a társaság 34 repülőgépe több mint 33 millió kilométert tett meg, azaz 15 százalékkal többet, mint 1957-ben. Jásziványi találkozások most már ez alkalomból nem volt szükség arra, hogy a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit boncolgassák, de egyébként is Pórteleken van egy jól működő tsz, a Béke, ahol egy munkaegység értéke a múlt évben is 59.60 forint volt. Az okos, tervszerű gazdálkodás, melyet itt folytatnak, tetszik a környékbeli gazdáknak. Igaz, ha a tsz megnövekszik, még jobban ki tudják használni a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő erőket és a tagoknak is magasabb jövedelmet tudnak biztosítani. A szövetkezek, ve- zetésével is elégedettek. Jó példában tehát nem volt hiány. — Hát hogy határoztak? — | tették fel a kérdést a karcagiak. — Nem kellett sokat nógatni az embereket, elmondották, hogy ők egyetértenek a közös gazdálkodással. Ügy határoztak, hogy termelőszövetkezeti csoportot alakítanak és majd ősszel eggyel tovább lépnek. A hatást kíváncsian figyelték a jászságiak; vajon mit szólnak ehhez? Látni lehetett az embereken azonban, hogy itt valami nincs egészen rendben, még valamit takargatnak. A karcagiakat sem kellett félteni, ismerik ők a parasztemberek gondolatát. i — Hát jól van — mondot- | ták —, maguk így határoz-1 tak. Nekünk továbbra is az| a véleményünk, hogy ne vár- | janak őszig, hanem inkább | most alakítsák meg a tsz-t. | Vita vitát követett, végülis f azt mondják a pórtelkiek: | — Szeretnénk most egy ki-1 csit magunkban tanácskozni.! Maguk a vendégek, mi majd| kimegyünk Szappanos bácsi | istállójába beszélgetni. — Rendben van — egyez-1 tek bele a karcagiak, — be-! széljék meg a dolgot, mi | türelmesek vagyunk, meg-1 várjuk, hogy mire határoz-1 tak. Eltelt egy jó félóra, majd | ismét összeültek. Akkorra 1 megérkezett a Béke Tsz el-1 nöke. Molnár Ferenc is. Ba-| rátságos kézfogás után ő is | azt a kérdést tette fel: 1 — IV yf ’ lesz szomszédok, | IV1 alakul-e már? — Alakulgat, alakulgat —| felelték a gazdák. — No, csinálgassák, ha va-| lami fennakadásuk lesz, se- \ gítünk majd mi is. — Erdemes-e sok aprói szövetkezetét létrehozni? —| mondják a karcagiak. — Ná-f lünk is így volt annakidején,! de a végén mégis csak aj nagyobb tsz vált be. A leg-| fontosabb döntés tehát már= IM azamentem, hogy szót . ■* váltsak apámmal, aki 17 holdjával, tekintélyével, 55 évével, bdlesetes rokkantságával, s liis családjával ka. paszkodik még a régibe, kétkedik a születő új paraszti jövendőben. Az az igazság, ágy-két évvel ezelőtt nem ágén hittek ebben még it; e ;kicsiny faluban. A Császár ;útja körül meg termelőszövetkezet sem volt még, aztán laz emberek úgy voltak vele: [messzi van tőlünk, nemigen \tartozik ránk. \ Pár nap alatt azon kapták \magukat: eljárt az idő mellettük, megelőzte őket a koringek. Jászkisér befejezte az \átszervezést. Jászapáti — a ;másik határos község — elő- Irelendült. Sőt, itt Jásziványon [is nagy a mozgolódás. | Átjöttek a szomszédok, \összegyűltünk szép számmal, is szó szót követett, érvek ellenérvekkel csaptak össze. \Minden egy téma körül; a ;közös gazdálkodás, a termelőiszövetkezet alkotta a központot. \ Van, aki prüszköl még, [hogy „ő eddig azt csinált, amit Iakart”, meg „soha ennyit nem ;fejlődött az ország, de az egyéni gazdálkodás jó volt’’. Szóval, biztos vagyok benne, az erre lakó emberek önként nem mennek a szövetkezetiekhez: vegyék fel őket, de azt is állítom, ha felkeresik tanyájukat, nem mondanak ellent. — Mert azt mondták apá- mék. — Tudjuk, hogy kikerülhetetlen a fejlődés, hát nem húzunk ujjat vele. T\élutánra meg besétál- tunk öcsémmel a kocsmába. Még mai napig is itt zajlanak le a vasárnap délutánok. Ismerek itt minden embert, s ők is engem. S bárkivel találkozom össze, , mindig első kérdés:, ki mire vitte azóta, hogy elkerültem. Hát ott van ni. Velem egyívású legény Jár. vás Jani. Óvatosan terelem a szót, míg végre kimondom: — Mikorra gondolod? — Mit? — A belépést. Nevet: — Túlvagyok rajta két nappal ezelőtt. Jön a vadász. így hívják nálunk ezt a pontos lövő, nagyerejű csukási fiút, Bállá Miklóst. Forralt bort kér Mihályi Ferkótól, a parasztból lett földművesszövetkezeti italkimérőtől. Nekem is rendelni akar. — Köszönöm — tiltakozom —, sok lesz. — A — mondja —, most igyál az egészségemre, tegnap kitöltöttem. Kerek asztalkánál ketten borozgatnak. Zámbó Lajos bátyám, meg Varga Miklós — Mi újság? — köszönök oda. — Megkezdtük — ídy Zámbó.' _ ? ? ? — A Csukásban beléptünk tizenhármán. Üj szövetkezetét alakítunk a héten. Megrázom a kezét. Érti, miért. Sután, szégyenlősen teszi hozzá ez a nyíltszívű gazda: — Későn jöttem rá. Fene nehéz volt kínlódni magammal. De most már rajta vagyok. Ili eleg székváltás van. A távozó helyébe újak ülnek rögtön, s iszogatják a jó paprikás forralt bort. Ám akik jönnek, majdnem mind szövetkezeti gazdák már. Szinte leesik az állam. Tréfálkozva mondanám Varga Miklós bácsi felé: — Mikor szervezitek be? Zámbó nevet. — Már aláírta. Juhász Miklóssal, Bugyi Jóskával akadok össze. Szövetkezeti tagok. Restellem, hogy ennyire nem bíztam a saját falumban, egykori pajtásaimban. Hát van még itt vonakodó ember egyáltalán? Van, Persze, hogy van. De az a lényeg, már mindenki erről beszél. A kisáru- ház kirakatába kitett fejlesztési térképet körülveszik. A háztáji, a munkaegység-norma iránt érdeklődnek. Pár évvel ezelőtt egyéniek uralták ezt a kis kocsmát. Most? Még a kocsmáros is belépett. Jobb lesz, többet keres ott, a munkától meg nem fél — vélekedik. Mondom, az egész falut a szövetkezés foglalkoztatja. — Pedig még csak ... TJabán Laci, a párttitkár közli velem. — A héten kezdjük. Jön a segítség Kisérről is. Mire ismét hazatalálsZj szövetkezeti község leszünk. Pedig gyakran kell hazajárnom. Fogadtam ugyanis Varga Miklós gazdával. Ez az ember belépett, s nagyon kiváncsi, megtalálja-e számítását a szövetkezetben. A kalapom a tét. Biztos az enyém marad. BORZAK LAJOS
