Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-03 / 28. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A'MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ (szólam MEGYEI X. évfolyam, 28. szám. Ara 50 fillér 1959. február 3. kedd. 4 Aktákká AAAAW* HALAAkkAkkkkkkkkkkkkkkkkkkákAkAk' 2 < < < < < A tsz-mozgalom fejlesztésének múlt évi tapasztalatai és feladataink @ í Legényeknek szól a nóta ► ► í t <VVVTVYTTTTTTVTTTVVWTTTTT?»TTTVTTVT'rTTVVTTTTTTTTV Tiszasüly határának 77 százalékán szocialista nagyüzem gazdálkodik Heteken belül befejezik az átszervezést Hatvan új belépő két hét alatt Jászjákóhalmán A délutáni ülésen felszólalt Anasztasz Mikojan, az SZKP Központi Bizottság elnöksé­gének tagja. A Hruscsov elv- tár« kongresszusi beszámoló­jában felsorolt számok és tények a következő hétéves időszak kommunista építésé­nek nagyszerűségét jellem­zik — mondotta Mikojan, majd kijelentette, hogy a XX. kongresszus óta jelentős bel- és külpolitikai sikerek születtek. A szovjet demok­rácia nagyott lépett előre — mondotta Mikojan. — A Szovjetunióban politikai okok miatt már nem alkal­maznak megtorló intézkedé­seket az állampolgárokkal szemben; Az új szocialista rendszer fejlődésének egész mene­te bebizonyította, hogy a proletárdiktatúrában a legfontosabb: a proletár- diktatúra szervező funkci­ója, az egész nép erejének a szocializmus és a kom­munizmus építésére való összpontosítása. Erőszakra csupán a fejlődés bizonyos szakaszaiban van szükség. A hétéves terv — folytatta Mikojan — fokozza a Szov­jetunió vonzóerejét, s köz­vetve abban is érezteti majd hatását, hogy jobb lesz a tőkés országok dolgozóinak életé is. E terv végrehajtá­sa nyomán a tőkés országok dolgozói még keményebben harcolnak majd jogaikért, s a tőkések kénytelenek lesznek engedményeket tenni a mun­kásosztálynak. Hruscsov beszámolójának azok a tételei, amelyekben az SZKP és a testvérpártok kapcsolatairól van szó, tő­ből elmetszik az állítólagos szovjet beavatkozásról, „Moszkva kezéről” stb. szóló rágalmakat. Ez a rágalom ar­ra kell a tőkéseknek, hogy gyengítsék a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galmat. Mikojan felhívta a kül­döttek figyelmét, hogy ma, amikor még inkább a szo­cializmus javára tolódtak el az erőviszonyok, nem­csak létjogosultságot nyert a XX. pártkongresszus ama tétele, hogy a hábo­rú nem végzetszerűen el­kerülhetetlen, hanem e té­telt mindazok az erők el­fogadták, ~ amelyek síkra szállnak az új háború el­len. A szocializmus felbecsül­hetetlen hozzájárulása az emberiség történelméhez Hruscsov elvtárs beszámo­lójának az a következtetése — folytatta Mikojan —, hogy még a szocializmus teljes győzelme előtt, amikor a világ egy részén még fenn­marad a kapitalizmus, meg­teremtődik az a reális lehe­tőség. hogy a világháborút kiküszöböljük a társadalom életéből; Mikojan hangsúlyozta: a Szovjetunió Kommunista Pártja ma egységesebb, mint valaha. A XXI. kongresszus ragyogóan tanúsítja a Szov­jetuniónak,^ az egész nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalomnak soha nem lá­tott egységét. A párt által elítélt pártelle­nes csoportról szólva Miko­jan rámutatott, hogy ez a csoport leleplezése óta egyet­len emberrel sem gyarapo­dott. Ezen a kongresszuson csupán azért beszélünk róla, hogy bebizonyítsuk a cso­porthoz tartozó személyek ál­láspontjának teljes helytelen­ségét, s pártunk lenini köz­ponti bizottsága politikájának helyességét. Az Egyesült Államokban tett látogatásom idején — folytatta Mikojan — azt kérdezték tőlem, milyenek a kapcsolatok a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kö­zött. Ezt a kérdést nyilván­valóan nem jóakaratú cél­zattal vetették fel. Megnyi­latkozott benne az a kíván­ság, hogy kifürkésszék, nincs- e valami repedés országaink kapcsolataiban, és ezt a Ju­goszláviában folytatott kína- ellenes propaganda alapján tették. Megmondtam nekik, hogy ez csupán álom; Kína Kommunista Pártjá­nak Mao Ce-tuns elvtárs által aláírt, a kongresszu­sunkhoz intézett üzenete, valamint Csou En-laj elv­társnak kongresszusi be­széde újabb bizonyítéka a megrendíthetetlen szovjet­kínai barátságnak. Úgy vigyázunk erre a barát­ságra, mint a szemünk fé­nyére, ne nyúljon hozzá mocskos kezével senki, hogy bepiszkítsa ezt a barátságot — hangsúlyozta Mikojan. Mikojan hangsúlyozta: vé­leménye szerint az Egyesült Államokban sok mindent el­torzítva látnak a Szovjetunió életéből, de hozzáfűzte: találkozásaink után le­vonhattuk azt a következ­tetést, hogy az amerikai nép és az üzleti körök kép­viselői torkig vannak a „hidegháborúval”. Az amerikaiak belátják, milyen szörnyű lehet az a háború., amelyet korszerű fegyverekkel vívnak. E há­borúban nemcsak a „busi­ness” lesz lehetetlen, hanem végérvényesen elveszíthetnek mindent, mert a korszerű há­ború mérhetetlen vesztesé­get okozna az amerikai nép­nek. Anasztasz Mikojan beszélt az amerikai államférfiakkal való találkozásairól. Már nem hallottam a megfékezés, a visszaszorítás, stb. politikájá­ra vonatkozó korábban han­goztatott kijelentéseket — mondotta. — Az a benyomás támadt, hogy az Egyesült Ál­lamok nem óhajt beavatkozni a szocialista országok bel- ügyeibe. Ebből levcnhaínók azt a következtetést, hogy az amerikai államférfiak, hajlan­dók a békés együttélés politi­káját követni. Ha ez így van. akkor a szavakat tetteknek kell követniük — hangoztatta Mikojan. A továbbiakban Mikojan Dullesnak, az Egyesült Álla­mok külügyminiszterének a január 27-i sajtóértekezletén tett legutóbbi kijelentéseivel foglalkozott. E kijelentések éppen a XXI. kongresszus megnyitásának napján hang­zottak el, s belőlük ném tűnt ki. hogy Dulles hű maradt volna a találkozások idején tett nyilatkozatainak szelle­méhez. Mikojan ezután a szovjet— amerikai kereskedelmi kap­csolatokkal foglalkozott. A Roosevelt életében kötött szovjet—amerikai kereske­delmi egyezmény 1951-ben történt egyoldalú felbontása a Szovjetuniót sértő módon megkülönböztető helyzetbe hozta más országokhoz ké­pest. Az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie a disz­kriminációs vámtarifákat, s a hagyományos szovjet exportcikkek tilalmát, hogy az Egyesült Államok­kal folytatott kereskede­lem révén szerzett dolláro­kon nagy megrendeléseket tehessünk Amerikában — mondotta a szőnek. Nem akarunk az Egyesült Államoktól fegyvert vásárol­ni, fegyverünk nekünk is van bőven, s ezek minősége kitű­nő. Mi a békés fogyasztás céljaira szolgáló árukról be­szélünk — hangsúlyozta Mi­kojan. Mikojan képtelenségnek nevezte Dillon amerikai ke­reskedelmi miniszternek azt az állítását, hogy „nem meg­bízható” a Szovjetunióval folytatott kereskedelem. Ez az állítás már csak azért is képtelenség, mert a Szovjet­unió Angliával, Franciaor­szággal s más országokkal is kereskedik. A Szovjetunió­nak a tőkés országokkal le­bonyolított kereskedelmi for­galma 1950-től 1958-ig három­szorosára növekedett. Készek vagyunk három-, öt-, sőt hétéves kereskedel­mi egyezményt is kötni az Egyesült Államokkal, ha az amerikai kormány is így akarja — —. mondotta Mikojan. Egyes nyugati személyisé­gek — folytatta — azt állít­ják, hogy a Szovjetunió, amely saját gazdasági életét fejleszti, semmit sem fog külföldről vásárolni. A ta­pasztalat azonban azt mutat­ja, hogy minél fejlettebb egy ország, annál jobban fokoz­hatja külkereskedelmét. A hétéves terv azzal a lehető­séggel számol — hangsúlyoz­ta —, hogy kétszeresére nö­velhetjük a Szovjetunió kül­kereskedelmét. Azzal is ijesztgetnek — folytatta Mikojan —, hogy ha a Szovjetunió gazdasága igen fejletté válik, mi majd na­gyon olcsón dobjuk az árut a világpiacra. Mi sosem foglal­koztunk a dömpinggel és ezt a jövőben sem tesszük — hangsúlyozta Mikojan. Mi az iparilag gyengén fej­lett országokkal fogjuk fej­leszteni a kereskedelmet — mondotta a továbbiakban Mi­kojan. És úgy véljük, hogy ez semmiképpen sem veszélyez­teti a kapitalista országokat. Igaz, ez arra kényszeríti majd a kapitalista államokat, hogy ugyanolyan igazságos feltéte­lek mellett kereskedjenek a gyengén fejlett országokkal, mint a Szovjetunió. Most nemcsak a szovjet nép, nem csupán a szocialista országok népei, hanem az em­berek világszerte egyre in­kább meggyőződnek róla, hogy helyes a mi külpoliti­kánk, amely a háborús ve­szély ellen vívott harcra, a kapitalista rendszerrel folyta­tott békés versenyre irányú! — mondotta Mikojan. A mezőgazdaság szocialista átalakításában kiváló ered­mények születtek Kunhegyes környékén. Hasonló nagy munka folyik Mezőhéken, Besenyszögón. A lelkesedés nem csökken. Egyre terjed a szövetkezeti hangulat. A jászsági községek leg­többjében is megkezdték az agitációs munkát, a dolgo­zó parasztok meggyőzését. Számítani lehet arra, hogy 8—10 napon belül Szolnok megye valamennyi községe „lázba jön“'; Tiszasüly határának 77 szá­zalékán szocialista nagyüzem gazdálkodik. Már mindössze 23 százalék hiányzik, s ezt a 23 száza­lékot néháy hét múlva a nagyüzemi gazdaságokhoz csatolják. Százötven népnevelő járja az egyéni gazdákat, a helyi párt- szervezet útmutatása alapján végzik a felvilágosító mun­kát. Pontosan felmérték, kik jöhetnek számításba az egyé­ni gazdák közül, kiket kell meggyőzni a belépés helyes­ségéről. Tiszajiülyön — de másutt is — nagyon örvendetes tény, hogy a vezetőle a népnevelők­kel együtt végzik a felvilágo­sító munkát. „A Szovjetunió hétéves tervének számadatai a kom­munizmus felkelő napjának fénysugaraiként ragyogják be a jövő horizontját.” A Világ­sajtó ilyen és ehhez hasonló megállapításaiban fejeződik ki a haladó emberiség mély meggyőződése: az SZKP XXI. kongresszusa az emberiség jobb jövőjének magasztos cél­jáért küzd és mindaz, ami ma a kongresszuson az emberi­ség javát szolgáló tervként elhangzik, holnap már való­ság. MOSZKVA Az SZKP XXI. kongresszu­sa az egyöntetűség, a hatal­mas lelkesedés éa a lendüle­tes alkotószellem jegyében folytatja munkáját. Ez a kongresszus önti végső for­májába a kommunista é^í- tőmunka grandiózus tervét és Számos szorgalmas közép­paraszt: Kiss Ignác, Amb­rus József, Sz. Nagy Zsig- mond, Csillik Sándor belé­pése a közeli napokban várható. A könnyező községek érdek­lődéssel figyelik a tiszasülyi eseményeket, amelyek bizta­tóak és sekatigérőek. Jászárokszálláson is teljes erővel folyik a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A pa­takon túli falurészen .már megérett a magja egy új me­zőgazdasági termelőszövetke­zetnek. Bordás József, Agócs Bálint, Csikós József és Ga- rics Ferenc egyénileg dolgozó parasztok hosszú hetekig gon­dolkodtak, belépjenek-e a meglévő tsz-ek valamelyiké­be, vagy új közös gazdaságot alakítsanak. Végül elhatároz­ták, új tsz-t hoznak létre. — Már tizennégy tag aláírta a belépési nyilatkozatot. Agócs Bálint és Garics Ferenc, a községi tanács tagja. A jászárókszállási Táncsics Tsz nap mint nap új belépők­kel gazdagodik. Legutóbb öten kérték felvételüket. Jászjákóhalmán január el­ső napjaival kezdődött a nagymérvű belépés. Túlzás nélkül ezekben a napokban A legfőbb ideje, hogy ne­künk, angoloknak is önálló politikai elgondolásunk le­gyen a Szovjetunióval kap­csolatban. Ha nem is értünk egyet a Szovjetunió politiká­jával, együtt kell élnünk vele. A Szovjetunió haladása a világtörténelem egyik legbá­mulatosabb teljesítménye. Amit eddig elért, az jelen­téktelennek tűnik majd ah­hoz képest, amit a legköze-. lebbi emberöltő során valósít majd meg. Ez a szédületes haladás a világnak ezen az óriási területén minden idők legnagyobb kereskedelmi le­hetőségeit nyitja meg. Ne­künk is részesednünk kell eb­ben a kereskedelemben, nem­csak azért, mert jólétet hoz­hat nekünk, hanem azért is, mert a kereskedelem életbe­vágóan fontos, összehasonlít­hatatlanul fontosabb a béke fenntartásában, mint az a községben szinte minden­ki a szövetkezésről beszélt. Vasárnap újabb nyolc dolgo­zó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. Az új belépők száma ez évben elérte a bat- vanat. Minden feltétele adva van annak, hogy ebben a jászsági községben hamaro­san befejezzék az átszerve­zést. Sajnos, még egyik-másik községben nem sokat tesznek. Várakoznak, halogatják a nagy munka megkezdését vagy a közsé­gi tanács vezetői és dolgo­zói nem beszélnek egy nyelven. Tiszaföldváron a községi tanács VB mezőgazdasági fel­ügyelője a fejlesztésről nem tud semmit. Állítása szerint egyéb dologgal volt elfoglal­va az utóbbi hetekben és így nem tudja, vannak-e belé­pők, történbe valami válto­zás. Jó lenne, ha Papp Imre elvtárs felismerné: ma nincs a fejlesztésnél fontosabb ten­nivaló. Ha munkához látna, bizonyára hamarosan felsora­koztatnák községüket Tisza­süly, Mezőhék, Jászjákóhal- ma, Besenyszög, Tiszabura, Abádszalók, Kuncsorba s Fegyvernek mögé. ágyuk, a bombák és a raké­ták halmozása. Macmillan menjen Moszkvába, igyekez­zék hidat építeni a Szovjet­unió felé, PRÁGA Az SZKP XXI. kongresz­szusa változatlanul a legna­gyobb érdeklődést váltja ki Csehszlovákiában. Az embe- bereket főleg a szocialista és a kapitalista világ gazdasági versenye foglalkoztatja, — Csehszlovákia az egy főre ju­tó ipari termelésben már ma­ga is komoly versenytársa a legfejlettebb tőkés országok­nak, s így a dolgozók meg­szokták, hogy az amerikai és a nyugatnémet ipari terme­lés Szintjéhez mérjék ered­ményeiket. Az SZKP XXI; kongresszusán felvázolt perspektíva serkentő hatása ezért elsősorban a szocialis­ta munkaverseny fellendülé­sében mutatkozik; szaoja meg a part stratégiai irányvonalát az elkövetkező hét esztendőre — hangsú­lyozza vasárnapi számában a Pravda vezércikke. ■— A kongresszus munkája bizo­nyítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja egyönte tűbb és egységesebb, mintva. laha, s lenini központi bízott sága köré tömörülve kime-£ ríthetetlen alkotóenergiával, forradalmi harci szellemmel rendelkezik, s Lenin tanítá­sainak megfelelően meg tud­ja oldani a kommunista épí- tőmunka hatalmas feladatait LONDON ÍJ GYÁRTMÁNYOK A legkülönbözőbb pártáHá- sú tekintélyes vasárnapi an­gol lapok részletesen méltat.-! ják Hruscsov kongresszus! beszámolójának és a hétéves^ tervnek rendkívüli nemzet*' közi jelentőségét. John Gordon, a konzerva-! tív Sunday Express főszer­kesztője írja heti szemléjé-! ben: A mezőtúri Villamos és Gép technikai gyárban Sipos Sán­dor és Szabó Gábor az export személyvagonokhoz való levegő rácsokat hullámosítja. , Ami ma terv, holnap valóság“ Az SZKP XXI. kongresszusának vilásiisszhansiából TANÁCSKOZIK AZ SZKP XXI. KONGRESSZUSA A kongresszus szombat délutáni ülésén M Muhitgyinw elvtárs elnökölt. A vitábai a többi felszólaló között felszólalt A. 1 Mikojan elvtárs, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának első helyettese, az SZKP elnök - 1 ségének tagja. Az alábbiakban ismertetjük Mikojan elvtárs felszólalását; A. I. MIKOJAIN : t Késsek vagyunk hosszúié járatú kereskedelmi 5 egyezményt kötni az Egyesült Államokkal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents