Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-11 / 35. szám
1959. február 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 * Kengyeli PILLANATKÉPEK Közel két hete olyan Kengyel község, mint egy megbolygatott hangyaholy. Nem is csoda, nagy átalakuláson megy keresztül. Rövid idő alatt az egyéni gazdaságok 87 százaléka közössé alakult át. Hogyan történt? Ifjú Tóth Kálmán gépállomási brigádvezető felvilágosító szavai nyomán közel 20 egyéni gazda lépett a közös gazdálkodás útjára. Mit ír a Néplap? — Mióta Szilágyi Mihály bátyánk is termelőszövetkezeti gazda több idő jut újságolvasásra. Mint mondotta — bár csak hamarább szánta volna rá magát a tsz-be lépésre. Gyere szürke — határozta el Hanyecz Lajos 9 holdas egyéni gazda, mikor a Mező Imre Tsz-be lépett. S azóta már a közös gazdaságban munkaegységet is szerzett kedvelt lovával. Vámos Mihály szintén népnevelő. Jó munkáját bizonyítják a zsebében összegyűjtött belépési nyilatkozatok. — Akad köztük szép számmal 15—18 holdas új belépő is. Ahol előzik a tegnapokat, s ma formálják a holnapokat ^ Emberek Nicsak még a borbély, Kovács János is népnevelő ! Azt mondja Juhász Ferenc/ és Kovács István egyéni gazdáknak, — én szégyelleni magam, ha a vendégeim lesznek az utolsó tsz-be lépők! Kínai hitel az Albán Népköztársaságnak A Kínai Népköztársaság 55 millió rubeles hitelt nyújt az Albán Népköztársaságnak. Az egyezményt az 1901—1965 közti időszakra kötötték meg. A hitelkeretből az Albán Népköztársaság három gyár teljes berendezését (gyapot- feldolgozó gyár, lenfeldolgozó gyár és üveggyár), továbbá más gépeket, gépkocsi abroncsokat, papírt, festéket, stb. vásárol a Kínai Népköz- társaságtól. Az albán fél a törlesztést 1981-ben kezdi meg és az 55 millió rubelt albán termékkel 10 év alatt fizeti vissza. Emberek! Jönnek, ráhajolnak az asztalra, elmondják, mi újság. Sokasodnak a belépési nyilatkozatok. Nézem ezeket az embereket. Szövetkezeti gazdák, a tisza- gyendai Dózsa és Vörös Csillag Tsz tagjai. Gondolkodva beszélgetnek. Gyufa lobban. Cigaretták füstje úszik. Nyílik az ajtó. Két ember ismét megérkezett, azután a másik kettő — és jönnek a többiek. Hozzák az aláírt belépési nyilatkozatokat. Egy-egy küzdelmes, nehéz szópárbaj győzelmi jelvényét. S boldogok ezek az emberek. Meleg van idebenn, kigombolják az ing nyakát, leveszik a füles bunda-sapkát, magyarázzák egymásnak a nap eseményeit. Kommunisták? Nem mind egyik párttag. Azonban valamennyiüknek egy az akarata. Nézem őket, s már-már kimondom: „Elvtársak, maguk itt történelmet formálnak”. De megálljunk a nagy szavakkal. Még talán ki is nevetnének, vagy csak komolyan bólogatnának. Igenigen, történelmet csinálnak itt ezek a bakancsos, csizmás, melegszívű emberek. Az évek majd elmúlnak és nem is olyan sok idő múlva természetes lesz mindenki számára, hogy Tiszagyenda szocialista község és jómódú, boldog parasztok otthona. De akik azzá tették, azoknak a nevét mindig megőrzi a község emlékezete. S hálás lesz nekik az is, aki ma még oly nehezen szabadul a kispar- cella pörcsös szorításából. Emberek — népnevelők. Ma este befejezték, holnap reggel újból megkezdik a nagy munkát. Viszik falujukat előre, a célba. S a cél már szemmel látható. Mindössze 14 százalék hiányzik ahhoz, hogy a határt teljes egészében a nagyüzem uralja. Járom az utcákat. Kíváncsi emberfejek kandikálnak egyik-másik ablak mögül, s mesélnek az utcák. Kis hideg szél fúj. Még tél van, száraz, fagyos, fehértelen tél. De jön a tavasz és erről mesélnék az utcák, a közelgő virágba- boruló tavaszról. Addigra egy-„hiten” lesz erre mindenki. Az emberség hitén. Lenin utca. Vasárnap óta szövetkezeti utca. — Jekli László és ifj. Bugyik Sándor kivételével valamennyi lakóKassa mellett építik fel Csehszlovákia legnagyobb kohászati üzemét Kassa mellett, a Hernád folyó partján építik fel Csehszlovákia harmadik ötéves tervének egyik legnagyobb létesítményét, a kohászati kombinátot. Ez lesz a világ egyik legnagyobb teljesítményű kohászati üzeme és any- nyi acélt termel majd, mint amennyit ma Csehszlovákia három legnagyobb kohászati üzeme együttvéve. Az első nagyolvasztót, kokszolót és hengersort 1965-ben helyezik üzembe. Új gépek könnyítik és gyorsít ják az élelmiszeripar munkáját Hazánk élelmiszeripara a falszabadulás óta jelentősen fejlődött. Ez elsősorban a fokozott gépesítésnek köszönhető. Az idén tovább fejlesztik az élelmiszeripart, ötletes berendezésekkel gyorsítják a termelési folyama tot és automata gépekkel kímélik meg a nehéz fizikai munkától az élelmiszeriparban dolgozókat. 3,5 millió forint a f'emnyomó takarékossági mozgalmának eredménye A Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyárban szép eredménnyel járt a takarékossággal és a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos intézkedési terv végrehajtása. Csupán ennek hatására 3 és félmillió forint többletjövedelemre tettek szert. Sokminden hozzájárult ehhez. A náluk fel nem használható apró anyagokat például haszonhulladékként to- vábbfeldolgozásra adták át. A hengerdétől lemez helyett tárcsákban szerezték be az aluminiumedények gyártásához szükséges nyersanyagot. Ez is csökkentette a hulladékot, Beigazolódott, hogy okos előrelátással, jó szervezéssel az energiafelhasználást is mérsékelni lehet. Az eredményeken felbuzdulva 1959-re is hasonló intézkedési tervet dolgoztak ki, melyet az osztályvezetők és az üzemi bizottság tagjai hasznos javaslatokkal egészítettek ki. Az új tervezetet üzemenként beszélik meg a dolgozókkal, figyelembe veszik azok észrevételeit. A mostani terv merészebb a tavalyinál. Körülbelül 5 millió forint megtakarítást szeretnének elérni általa. Főleg az anyagtakarékosságra, a bizony' l fegyelem megtartására, a minőség javítására és az újításokra épül. Végrehajtását negyedévenként számszerűen értékelik; s ezt az üzem igazgatója személyesen ellenőrzi. Az elképzelések valóravál- tása érdekében máris több hasznos intézkedést tettek. A raktárból például darabolva kapják meg az üzemek az árut, s így pillanatokon belül el lehet számoltatni őket. Több területen anyag- normaszigorítást vezetnek be. Fokozzák az aluminiumedények gyártásánál a tárcsafelhasználást. Üzemenként rezsifelelősöket jelöltek ki, s anyagilag érdekeltté tettéi őket a takarékosságban is. S így lehetne tovább sorolni eredményrevezető intézkedéseiket A gyártásra elfogadott gépek többsége elsősorban a termelékenységet növeli. A káposztaszeletelő gép óránként mintegy ötszáz-hatszáz kilogramm káposztát szeletel fel és tisztít meg. Az al- magerezdvágó gépet különösen a konzerviparban fogadták nagy érdeklődéssel, mert óránként átlagosan két- és félezer almát szeletel fel és tisztít meg magházától. A paprikafűzőgép, a paprikaszárító és feldolgozó gyárakban növeli majd a termelékenységet jelentősen, óránként 5.200 paprikát fűz fel, körülbelül 150 kilogramm paprikát készít elő a szárításhoz. Ugyancsak a konzervipar termelékenységét növeli majd a zöldségvágógép is és az új üvegzárógép. (MTI). Beszédes számok Egy kanadai kiadóvállalat elektrorxikus berendezése kiszámította, hogy egyetlen uj- ságoldalon 4 367 427 lehetőség van sajtóhibára. * Az 1956. évi adókimutatás szerint New-Yorkban 45 személy lakott, akiknek jövedelme évi egymillió dolláron felül volt. 1954-ben csak 19 milliomost tartottak nyilván New Yorkban. ja aláírta a belépési nyilatkozatot. Ez a két ember mire vár? Ki tudja? Ki érti őket, hogy miért éppen ők maradnak utolsók. Két népnevelővel találkozom. Kérdezem tőlük, merre lakik Jekli László. Hozzá szeretnék menni; őszinte választ kérni, mi tartja vissza. Azt mondják a népnevelők: Rosszul tájékozódott az elvtárs, mert Jekli László vasárnap este óta szövetkezeti gazdaJ Ifj. Bugyik Sándor tehát egyedül maradt. Hiába, az idő halad és nem vár senkire. Béke utca. Itt már minden arravaló parasztember szövetkezeti gazda. Bacsó Béla utca. Itt is. Rózsa Ferenc utca. Itt is. És így sorakoznak a többi utcák is. íme, erről beszélnek. így várják a tavaszt. ^ Házak Ezek a házak egyik helyen csendesek, másutt zajosak. Valahol kiabálnak. Éles, kellemetlen női hang szidalmaz valakit. Talán éppen az urát. Kísérőm megjegyzi: „Itt az asszony viseli a kalapot”. Azután azt mondja, hogy minden háznak története van most erre. Egyikre rámutat. Itt lakik Varga Imre. Szombaton este azt mondta az öreg, hogy soha. Aztán elment hozzá Boda elvtárs, a Vörös Csillag Tsz elnöke, s Varga Imre arról faggatta az elnököt, hogyan, mi módon kapja meg lovainak árát, .mivelhogy be akar lépni. Be is lépett. Távolabb egy másik ház. Bernát Jánosé. Az ellenforradalom után azért lépett ki, mert ő „magyar ember”. így mondta. Most meg felkereste az egyik népnevelőt, s megkérdezte: „Hozzám miért nem jöttök? Én sem vagyok kivetnivaló!” Belépési nyilatkozatot kért, ismét aláírta és azt mondta: „Azért írom alá, mert magyar ember vagyok”. Hát rendben van. Bernát János így gondolja jónak, s magyarságát nem is vonja kétségbe senki. Felveszik, hiszen bizonyára sokat gondolkodott már azóta botlásán. •* Ilyen történetekről mesélnek Tiszagyendán a házak, Tiszagyendán, ahol néhány nap múlva befejezik a mezőgazdaság kollektivizálását. Szekulity Péter Uj gépekkel gyarapodott az Aprítógépgyár Az Aprítógépgyár berendezése új gépekkel gyarapodott a múlt héten. Egy nyolc méter csúcstávolságú csehszlovák gyártmányú esztergapadot és két — szintén csehszlovák importból származó — nagyméretű marógépet kapott az üzem. A csúcsesztergapad közel 2 millió forint értékű. Üzembe állításával a nagyméretű tengelyeket gyorsabban és pontosabban tudják megmunkálni. Az új esztergán készítik el többek között a Lenin Kohászati Művek rendelésére gyártandó három és öt méteres hengereket. A most érkezett marógépek értéke egymillió forint körül van. Egy készülék segítségével fogmarásra állítják be azokat. így csökken a kooperáció, alacsonyabb lesz az önköltség, növekszik a termelékenység. Eddig a fogaskerekek fogazását más vállalatok végezték. Mondani sem kell, hogy ez nem gyorsította a munkát, s amellett igen költséges is volt, évente 5—600 ezer forintot is felemésztett. Az idén az új gépek beállításával ennek az összegnek a 65—70 százalékát megtakarítják. Persze, az üzem felszerelésének korszerűsítése ezzel még nem fejeződött be. \ Még az idén újabb 12 csúcsesztergapadot, 4 ra- diálfurógépet, egy ha- rántgyalut, két fogmarógépet kapnak. Ezeken túlmenően a KGM termelési főosztályától ígéretet kaptak arra, hogy 8 méteres gyalugépeket is szállítanak az üzemnek. Szükség is van a géppark bővítésére, hiszen a gyár feladatai egyre nőnek. Az üzem főkonstruktőre például most vitt Jugoszláviába ajánlatot egy farostlemez-gyár komplett berendezésének elkészítésére. A terveket az Aprítógépgyárban készítették, g a kivitélezést, a helyszíni szerelést is ők végeznék el. ök tanítanák be a jugoszláv munkásokat is, — így gyártás közben adnák át az üzemet. Ez a munka körülbelül 10 millió forint értékű. Az előjelekből ítélve a tárgyalások sikerre vezetnek. A szóbanforgó gyáron kívül további 5 üzem berendezésére van még szüksége Jugoszláviának, s India is érdeklődik ilyen irányban. (si) Az Aprítógépgyár szerelőcsarnokában exportra kerülő, az ércek finom aprítására szolgáló gépen dolgoznak.
