Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-11 / 35. szám

1959. február 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 * Kengyeli PILLANATKÉPEK Közel két hete olyan Kengyel község, mint egy meg­bolygatott hangyaholy. Nem is csoda, nagy átalakuláson megy keresztül. Rövid idő alatt az egyéni gazdaságok 87 százaléka közössé alakult át. Hogyan történt? Ifjú Tóth Kálmán gépállo­mási brigádvezető felvilágo­sító szavai nyomán közel 20 egyéni gazda lépett a közös gazdálkodás útjára. Mit ír a Néplap? — Mióta Szilágyi Mihály bátyánk is ter­melőszövetkezeti gazda több idő jut újságolvasásra. Mint mondotta — bár csak hamarább szánta volna rá magát a tsz-be lépésre. Gyere szürke — határozta el Hanyecz Lajos 9 holdas egyéni gazda, mikor a Mező Imre Tsz-be lépett. S azóta már a közös gazdaságban munkaegységet is szerzett kedvelt lovával. Vámos Mihály szintén népne­velő. Jó munkáját bizonyít­ják a zsebében összegyűjtött belépési nyilatkozatok. — Akad köztük szép számmal 15—18 holdas új belépő is. Ahol előzik a tegnapokat, s ma formálják a holnapokat ^ Emberek Nicsak még a borbély, Kovács János is népnevelő ! Azt mondja Juhász Ferenc/ és Kovács István egyéni gazdák­nak, — én szégyelleni magam, ha a vendégeim lesznek az utolsó tsz-be lépők! Kínai hitel az Albán Népköztársaságnak A Kínai Népköztársaság 55 millió rubeles hitelt nyújt az Albán Népköztársaságnak. Az egyezményt az 1901—1965 közti időszakra kötötték meg. A hitelkeretből az Albán Népköztársaság három gyár teljes berendezését (gyapot- feldolgozó gyár, lenfeldolgo­zó gyár és üveggyár), továb­bá más gépeket, gépkocsi ab­roncsokat, papírt, festéket, stb. vásárol a Kínai Népköz- társaságtól. Az albán fél a törlesztést 1981-ben kezdi meg és az 55 millió rubelt albán termékkel 10 év alatt fizeti vissza. Emberek! Jönnek, ráha­jolnak az asztalra, elmond­ják, mi újság. Sokasodnak a belépési nyilatkozatok. Né­zem ezeket az embereket. Szövetkezeti gazdák, a tisza- gyendai Dózsa és Vörös Csil­lag Tsz tagjai. Gondolkodva beszélgetnek. Gyufa lobban. Cigaretták füstje úszik. Nyí­lik az ajtó. Két ember ismét megérkezett, azután a másik kettő — és jönnek a töb­biek. Hozzák az aláírt belé­pési nyilatkozatokat. Egy-egy küzdelmes, nehéz szópárbaj győzelmi jelvényét. S boldo­gok ezek az emberek. Meleg van idebenn, kigombolják az ing nyakát, leveszik a füles bunda-sapkát, magyarázzák egymásnak a nap eseményeit. Kommunisták? Nem mind egyik párttag. Azonban va­lamennyiüknek egy az aka­rata. Nézem őket, s már-már kimondom: „Elvtársak, ma­guk itt történelmet formál­nak”. De megálljunk a nagy szavakkal. Még talán ki is nevetnének, vagy csak ko­molyan bólogatnának. Igen­igen, történelmet csinálnak itt ezek a bakancsos, csiz­más, melegszívű emberek. Az évek majd elmúlnak és nem is olyan sok idő múlva természetes lesz mindenki számára, hogy Tiszagyenda szocialista község és jómódú, boldog parasztok otthona. De akik azzá tették, azoknak a nevét mindig megőrzi a köz­ség emlékezete. S hálás lesz nekik az is, aki ma még oly nehezen szabadul a kispar- cella pörcsös szorításából. Emberek — népnevelők. Ma este befejezték, holnap reggel újból megkezdik a nagy munkát. Viszik faluju­kat előre, a célba. S a cél már szemmel látható. Mind­össze 14 százalék hiányzik ahhoz, hogy a határt teljes egészében a nagyüzem ural­ja. Járom az utcákat. Kíván­csi emberfejek kandikálnak egyik-másik ablak mögül, s mesélnek az utcák. Kis hideg szél fúj. Még tél van, száraz, fagyos, fehértelen tél. De jön a tavasz és erről mesélnék az utcák, a közelgő virágba- boruló tavaszról. Addigra egy-„hiten” lesz erre min­denki. Az emberség hitén. Lenin utca. Vasárnap óta szövetkezeti utca. — Jekli László és ifj. Bugyik Sándor kivételével valamennyi lakó­Kassa mellett építik fel Csehszlovákia legnagyobb kohászati üzemét Kassa mellett, a Hernád folyó partján építik fel Cseh­szlovákia harmadik ötéves tervének egyik legnagyobb létesítményét, a kohászati kombinátot. Ez lesz a világ egyik legnagyobb teljesítmé­nyű kohászati üzeme és any- nyi acélt termel majd, mint amennyit ma Csehszlovákia három legnagyobb kohászati üzeme együttvéve. Az első nagyolvasztót, kokszolót és hengersort 1965-ben helyezik üzembe. Új gépek könnyítik és gyorsít ják az élelmiszeripar munkáját Hazánk élelmiszeripara a falszabadulás óta jelentősen fejlődött. Ez elsősorban a fo­kozott gépesítésnek köszön­hető. Az idén tovább fejlesz­tik az élelmiszeripart, öt­letes berendezésekkel gyor­sítják a termelési folyama tot és automata gépekkel kí­mélik meg a nehéz fizikai munkától az élelmiszeripar­ban dolgozókat. 3,5 millió forint a f'emnyomó takarékossági mozgalmának eredménye A Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyárban szép eredménnyel járt a takaré­kossággal és a társadalmi tu­lajdon védelmével kapcsola­tos intézkedési terv végre­hajtása. Csupán ennek hatá­sára 3 és félmillió forint többletjövedelemre tettek szert. Sokminden hozzájárult eh­hez. A náluk fel nem hasz­nálható apró anyagokat pél­dául haszonhulladékként to- vábbfeldolgozásra adták át. A hengerdétől lemez helyett tárcsákban szerezték be az aluminiumedények gyártásá­hoz szükséges nyersanyagot. Ez is csökkentette a hulladé­kot, Beigazolódott, hogy okos előrelátással, jó szervezés­sel az energiafelhasználást is mérsékelni lehet. Az eredményeken felbuz­dulva 1959-re is hasonló in­tézkedési tervet dolgoztak ki, melyet az osztályvezetők és az üzemi bizottság tagjai hasznos javaslatokkal egészí­tettek ki. Az új tervezetet üzemenként beszélik meg a dolgozókkal, figyelembe ve­szik azok észrevételeit. A mostani terv merészebb a tavalyinál. Körülbelül 5 millió forint megtakarítást szeretnének elérni általa. Főleg az anyagtakarékos­ságra, a bizony' l fegyelem megtartására, a minőség ja­vítására és az újításokra épül. Végrehajtását negyed­évenként számszerűen érté­kelik; s ezt az üzem igazga­tója személyesen ellenőrzi. Az elképzelések valóravál- tása érdekében máris több hasznos intézkedést tettek. A raktárból például dara­bolva kapják meg az üzemek az árut, s így pillanatokon belül el lehet számoltatni őket. Több területen anyag- normaszigorítást vezetnek be. Fokozzák az aluminiumedé­nyek gyártásánál a tárcsafel­használást. Üzemenként re­zsifelelősöket jelöltek ki, s anyagilag érdekeltté tettéi őket a takarékosságban is. S így lehetne tovább sorolni eredményrevezető intézkedé­seiket A gyártásra elfogadott gé­pek többsége elsősorban a termelékenységet növeli. A káposztaszeletelő gép órán­ként mintegy ötszáz-hatszáz kilogramm káposztát szele­tel fel és tisztít meg. Az al- magerezdvágó gépet különö­sen a konzerviparban fogad­ták nagy érdeklődéssel, mert óránként átlagosan két- és félezer almát szeletel fel és tisztít meg magházától. A paprikafűzőgép, a paprika­szárító és feldolgozó gyárak­ban növeli majd a termelé­kenységet jelentősen, órán­ként 5.200 paprikát fűz fel, körülbelül 150 kilogramm paprikát készít elő a szárí­táshoz. Ugyancsak a konzervipar termelékenységét növeli majd a zöldségvágógép is és az új üvegzárógép. (MTI). Beszédes számok Egy kanadai kiadóvállalat elektrorxikus berendezése ki­számította, hogy egyetlen uj- ságoldalon 4 367 427 lehetőség van sajtóhibára. * Az 1956. évi adókimutatás szerint New-Yorkban 45 sze­mély lakott, akiknek jöve­delme évi egymillió dolláron felül volt. 1954-ben csak 19 milliomost tartottak nyilván New Yorkban. ja aláírta a belépési nyilat­kozatot. Ez a két ember mire vár? Ki tudja? Ki érti őket, hogy miért éppen ők marad­nak utolsók. Két népneve­lővel találkozom. Kérdezem tőlük, merre lakik Jekli László. Hozzá szeretnék menni; őszinte választ kérni, mi tartja vissza. Azt mond­ják a népnevelők: Rosszul tájékozódott az elvtárs, mert Jekli László vasárnap este óta szövetkezeti gazdaJ Ifj. Bugyik Sándor tehát egyedül maradt. Hiába, az idő halad és nem vár sen­kire. Béke utca. Itt már minden arravaló parasztember szö­vetkezeti gazda. Bacsó Béla utca. Itt is. Rózsa Ferenc utca. Itt is. És így sorakoz­nak a többi utcák is. íme, erről beszélnek. így várják a tavaszt. ^ Házak Ezek a házak egyik helyen csendesek, másutt zajosak. Valahol kiabálnak. Éles, kel­lemetlen női hang szidalmaz valakit. Talán éppen az urát. Kísérőm megjegyzi: „Itt az asszony viseli a kalapot”. Azután azt mondja, hogy minden háznak története van most erre. Egyikre rá­mutat. Itt lakik Varga Imre. Szombaton este azt mondta az öreg, hogy soha. Aztán elment hozzá Boda elvtárs, a Vörös Csillag Tsz elnöke, s Varga Imre arról faggatta az elnököt, hogyan, mi módon kapja meg lovainak árát, .mivelhogy be akar lépni. Be is lépett. Távolabb egy másik ház. Bernát Jánosé. Az ellenfor­radalom után azért lépett ki, mert ő „magyar ember”. így mondta. Most meg felkereste az egyik népnevelőt, s meg­kérdezte: „Hozzám miért nem jöttök? Én sem vagyok kivetnivaló!” Belépési nyi­latkozatot kért, ismét aláírta és azt mondta: „Azért írom alá, mert magyar ember va­gyok”. Hát rendben van. Bernát János így gondolja jónak, s magyarságát nem is vonja kétségbe senki. Felve­szik, hiszen bizonyára sokat gondolkodott már azóta bot­lásán. •* Ilyen történetekről mesél­nek Tiszagyendán a házak, Tiszagyendán, ahol néhány nap múlva befejezik a mező­gazdaság kollektivizálását. Szekulity Péter Uj gépekkel gyarapodott az Aprítógépgyár Az Aprítógépgyár berende­zése új gépekkel gyarapo­dott a múlt héten. Egy nyolc méter csúcstávolságú cseh­szlovák gyártmányú eszter­gapadot és két — szintén csehszlovák importból szár­mazó — nagyméretű maró­gépet kapott az üzem. A csúcsesztergapad közel 2 millió forint értékű. Üzem­be állításával a nagyméretű tengelyeket gyorsabban és pontosabban tudják meg­munkálni. Az új esztergán készítik el többek között a Lenin Kohászati Művek rendelé­sére gyártandó három és öt méteres hengereket. A most érkezett marógé­pek értéke egymillió forint körül van. Egy készülék se­gítségével fogmarásra állít­ják be azokat. így csökken a kooperáció, alacsonyabb lesz az önköltség, növekszik a termelékenység. Eddig a fogaskerekek fogazását más vállalatok végezték. Mondani sem kell, hogy ez nem gyor­sította a munkát, s amellett igen költséges is volt, éven­te 5—600 ezer forintot is fel­emésztett. Az idén az új gé­pek beállításával ennek az összegnek a 65—70 százalé­kát megtakarítják. Persze, az üzem felszerelé­sének korszerűsítése ezzel még nem fejeződött be. \ Még az idén újabb 12 csúcsesztergapadot, 4 ra- diálfurógépet, egy ha- rántgyalut, két fogmaró­gépet kapnak. Ezeken túlmenően a KGM termelési főosztályától ígé­retet kaptak arra, hogy 8 méteres gyalugépeket is szál­lítanak az üzemnek. Szükség is van a géppark bővítésére, hiszen a gyár fel­adatai egyre nőnek. Az üzem főkonstruktőre például most vitt Jugoszláviába ajánlatot egy farostlemez-gyár komp­lett berendezésének elkészí­tésére. A terveket az Aprító­gépgyárban készítették, g a kivitélezést, a helyszíni sze­relést is ők végeznék el. ök tanítanák be a jugoszláv munkásokat is, — így gyár­tás közben adnák át az üze­met. Ez a munka körülbelül 10 millió forint értékű. Az előjelekből ítélve a tárgya­lások sikerre vezetnek. A szóbanforgó gyáron kívül to­vábbi 5 üzem berendezésére van még szüksége Jugoszlá­viának, s India is érdeklő­dik ilyen irányban. (si) Az Aprítógépgyár szerelőcsarnokában exportra kerülő, az ércek finom aprítására szolgáló gépen dolgoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents