Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-10 / 34. szám

1959. február 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ÖT EV ÓTA „IDEIGLENES“ Látogatás az Alföldi Kőolajfúrási Üzem munkásszállásán A munkásotthonok külön bözők. Jól és rosszul beren­dezettek, pezsgő kulturális érdeklődést nyújtók és unal­mat árasztok. Hű tükrei a vállalat és a szakszervezet gondoskodásának. Felkeres­tünk hát egy átlagost — tör- ténetsen az Alföldi Kőolajfú­rási Üzemhez tartozó mun­kásszállást, s megnéztük, hogy s mint élnek itt az em­berek. Barátságos meleg és egy­két lézengő ember fogadott. Emeletes ágysorok húzódnak végig a meglehetősen zsúfolt szobákon. A szálló gondnok­nője szívesen magyaráz. — Hat szobában összesen ätven ember lakik itt. Igaz, kicsit sűrűn vannak, de hát azért megférnek. Van rá­diónk, fürdőszoba... — Na, hát azzal nem sokra megyünk — szólal meg egy eömök fiatalember. — ? ? — Nézze meg azt a „fürdő­szobát”. Ott 15—20 embernek kellene megfürödni, amikor piszkosan hazajön a munká­ból, de még mosakodni sem nagyon elég a meleg víz. Va­sárnap meg egyáltalán nincs, pedig mi akkor is dolgozunk. Valóban, a fürdőszoba nem ötvenes létszámhoz mérete­zett. Körülbelül 2,5-szer 3 méteres kis helyiség. Benne fürdőkád, fürdőkályha és né­hány mosdótál. A gondomknő végülis azzal vigasztal, hogy mindez csak ideiglenes, r— Mióta van itt szálló? — öt éve...! Igaz, már épül a Körösi úton az új munkásszállás, de hát öt év alatt talán lehetett volna némi átalakítást eszkö­zölni. — Az előbb a rádióról beszéltünk, az hol van? — Itt lesz valamelyik szo­bában. Meg is találjuk egy ember hóna alatt, éppen „áttelepíti”, viszi egyik szobából a másik­ba. — Csak ez az egy rádióink van? — kérdezzük a gond­noknőt. — Bár inkább ez se lenne. Mindig vita van miatta. Min­denki a maga szobájába akarja vinni. Hat szoba — hat követelés. Nem tudunk igazságot tenni. — Más szórakozási, műve- lődési lehetőség nincs? — Hogyne volna. Odaát a klubban, a Beloiannisz út túl­só oldalán. Sűrű cigarettafüst és a frissen olajozott padló szaga csapja meg a belépő orrát. A fal mellett kis asztalok kö­rül kártyázók, sakkozók ül­dögélnek. Két ember háttal az italmérő pultra támasz­kodva valami bonyolult szakmai kérdésen vitatko­zik. Legélénkebb a rex-asz- tal környéke. Négy játékos és néhány drukker lesi iz­galommal a golyók koccaná­sát. —Huszonnyolc — mond­ja egyikük és átadja a dá­kót a következőnek. Gidai Antal főíúrómester. Fél­szemmel a többiek játékát lesi, úgy válaszol. Munká­járól kérdezem: — Hát tudja, ilyen hűvös időben nem a legkelleme­sebb időtöltés a fúrótorony mellett dolgozni. Elég „nyi­tott a műhelyünk”, a fűtése csak nyáron jó — mondja tréfálkozva. — Felfázik kint az ember. Itt a melegben, a munkatársak közt jólesik egy kis szórakozás. Én legszíve­sebben rexezek. Igaz, néha olvasok is, de inkább csak szakmai könyveket. A másik rexező Deák Jó­zsef, szintén fúrós. Bihar- nagybajomból jött ide dol­gozni. — Ha délelőttös vagyok, igen minden este benézek ide. Szeretek sakkozni, meg römizni is. Igen jó időtöl­tés. Egy asztalnál Dobó József KISZ-titkár fejét tenyerébe támasztva megbabonázva mered a sakkfigurákra. — Nagyon szeretek sak­kozni, — mondja szenvedé­lyesen. — Kitűnő szellemi tornának tartom, jobb, mint az olvasás. Ezt szoktuk leg­inkább csinálni, vagy kár­tyázunk. Csak egy nagy baj van. Látja — mutat körül a gazda módjára —, alig va­gyunk húszán és tele van a terem. Kicsi ez a helyiség. Pedig legalább száz ember járna ide. Nagyon szeretika klubot, csakhát éppen nem férnek be. Orvos Józsefné, a klub gondnoka látja el esténként a csaposi meg a könyvtárosi teendőket. — Elég szép könyvtárunk van — mutatja a könyvek­kel tele üvegajtós szekrényt. Itt viszont nem szoktak ol­vasni. Inkább hazaviszik a szállásra. Most körülbelül 30 könyv van kinn. Lapozunk a könyvcédulák között. Tersánszki, Tamási Áron könyvei, Sándor Kál­mántól a Szégyenfa, és a könyvtár nem túlnagy di­csőségére — két Tarzan kö­tet, Móricz, Jókai regényei, Arany János versei. — Persze, az üzemi könyv­tárban sokkal nagyobb a választék. Inkább onnan kölcsönöznek. # Egy munkásszállás a sok közül. Ha nem is legmegfe­lelőbb, de mégis otthont ad a családjuktól távol élő em­bereknek. Mégis úgy érez­zük, több gondoskodás nem lenne haszontalan befekte­tés. Ne csak 2—3 embernek legyen elég a fürdővíz, ne csak 20 ember szórakozóhe­lye legyen a munkásklub. — Egy vitaest, könyvankét, vagy előadás bizonyára meg­értő közönséget találna, mert eddig fehér holló az ilyesmi. A szakszervezet és a KISZ munkaidő után is foglalkoz­hatna az emberekkel. így lenne a kőolajfúrási üzem munkásszállójából munkás- otthon. — patkós — Társadalmi ellenőrök vizsgálják a kisiparosok tevékenységét A megyei NEB elnökének nyilatkozata A MEGYEI Népi Ellenőr­zési Bizottság a közelmúltban vizsgálta több kisiparos te­vékenységét. A vizsgálat eredményeiről és a tapaszta­latokról beszélgettünk Juhász Imréné dr.-ral, a NEB elnö­kével. — A közel egy hónapig tar­tó vizsgálat eredményei azt mutatták — kezdte tájékoz­tatóját —, hogy a kisiparo­sok többsége eleget tesz a rendeletekben foglalt kötele­zettségének. Elsősorban a la­kosság igényeit igyekeznek kielégíteni. Kevés kivétellel nem alkalmaznak bedolgozó­kat. A kivételekhez tartozik Hajdú József szolnoki cipész­mester, aki vállalt munkájá­nak túlnyomó részét bedol­gozóknak adja ki. Olyannal is találkoztunk, aki elsősor­ban piacra és közületeknek dolgozik s csak másodsorban vagy egyáltalán nem javít. Ménkű Ferenc jászberényi cipész például kizárólag a piacokra, vásárokra készít árut. Nagy Elek tiszaföldvári kőműves pedig a TÜZÉP- nek gyárt mozaiklapokat és kútgyűrűket. — Az anyagbeszerzéssel kapcsolatban a vizsgála* ki­mutatta, hogy az állami ki­utalások mellett igen sok egyéb forrásból is szereznek be anyagot. A cipészek pél­dául Újpestről, Pécsről vásá­rolnak préselt bőröket és a fővárosiban a csín kedvéért kivasaltatják. Ez több vissza­»eeoeeeeeeeoeoetteeeeeoeeeoeeoeeeeeoeeee« au zaaaammamMmammmamuu. BOR ÉS ASZPIRIN Észak-Olaszországban Ren­zo Teiolli munkás januári mínusz 7 fokos hidegben fo­gadásból átúszta a Pó folyót. Amikor prüszkölve és vacog­va kikecmergett a vízből és átvette a nagyobb összegű té- tetj. az ejybegyült kíváncsis­kodók legnagyobb megdöb­benésére kijelentette, hogy kettéosztja az összeget: bor­Tájékoztató az új nyugdíjtörvényről Az előzőekben a régi jogon megállapított ellátások feleme­lését Ismertettük, most pedig az 1959. január 1-én életbe lépett új nyugdíjtörvény fontosabb rendelkezéseit tárgyaljuk , Öregségi teljes- vagy rész- nyugdíjra jogosult az a hatva­nadik életévét betöltött férfi, il­letőleg ötvenötödik életévét be­töltött nő dolgozó, aki a szük­séges szolgálati időt megszerez­te. Az öregségi teljes nyugdíj­hoz szükséges szolgálati Idő: 1959. évben történő Igénybeje­lentéseknél 14 év, 1960. évben 15 év és fokozatosan emelkedik, — 1970-ben már 25 év. öregségi résznyugdíjra az a dolgozó jo­gosult, aki a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de legalább 10 évi szolgálati ideje van, Rokkantsági teljes-, vagy rész­nyugdíj állapítható meg, meg­rokkanás esetében annak a dol­gozónak. aki a szükséges szol­gálati idővel rendelkezik. A rok­kantsági teljes nyugdíjhoz szük­séges szolgálati idő 1959-ben: 22 éves életkorig 2 év 22—25 éves életkorig 4 év 25—30 éves életkorig 6 év 30—35 éves életkorig 8 év 35—45 éves életkorig 11 év 45—55 éves életkorig 12 év 55—40 éves életkorig 13 év Ez a közölt Időtartam 1970 ig fokozatosan, részarányosán 23 évig emelkedik. Aki a rokkantsági telies nyug- díihoz szükséges szolgálati idő­vel nem rendelkezik és 35 éven felül van, 10 évi szolgálati idő igazolása ese*én rokkantsági résznyugdíjra jogosult. Mindazok, akik a bányászat, kohászat, vas-, fém-, gépipar épí'őanvagipar, stb. a törvény­ben felsorolt munkakörökben dolgoznak. korkedveztrt érvben részesülnek. Ez azt jelenti, hogy ebben a foglalkozásban a férfi dolgozó 25 évi szolgálati Idő után, 55 éves korban, nő dolgo­zó 20 évi szolgálati idő után 50 éves korban jogosult az öregsé­gi teljes- vagy résznyugdijra. Szolgálati idő tartamára tekin­tet nélkül rokkantsági teljes nyugdíjra Jogosult az a dolgozó, akinek megrokkantságát üzemi baleset vagy foglalkozási beteg­ség okozta. Üzemi baleset az is, amely a dolgozót munkába vagy onnan lakására menet éri. Ha a balesetből eredő , munkaképesség csökkenés €7 százalékos, rok­kantsági nyugdijat, ha pedig ezen alól van, (de 15 százalékot meghaladó méretű) baleseti já­radékot kell megállapítani. Az elhalt dolgozó után a fele­ség ideiglenes vagy állandó öz­vegyi nyugdíjra Jogosult, ha az elhalt a rokkantsága nyugdíjhoz szükséges teljes vagy rész szol­gálati idővel rendelkezik. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj egy évig jár. Ha pedig az özvegy férje halálakor az 55. életévét betöltötte, vagy legalább két árva ellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik vagy férjének halálakor 67 százalékot elérő rokkant, vagy férje mun­kahelyén elszenvedett üzemi baleset következtében halt meg. állandó özvegyi nyugdíj jár. Az az özvegy, akinek férje a házas­ság megkötésekor 60. életévét betöltötte — özvegyi nyugdüra csak akkor jogosult, ha a há­zasságból (együttélésből) gyer­mek származott vagy a házas­társak a házasság megkötése után legalább öt évig együtt él­tek. Ha az özvegy a tériétől egy évnél hosszabb ideje külön él, vagy ha a házasságot felbon­tották, özvegyi nyugdijra csak akkor jogosult, ha a férj tartás- dijra kötelezett volt. Az özvegyi nyugdíj összege nem lehet ma­gasabb a tartási íj összegénél, özvegyi nyugdijra jogosult az élettárs is, ha az elhalt férfivel annak halálát közvetlen megelő­zően legalább egy éven át együtt élt és az együttélésből gyermek származott. özvegyi nyugdíjra jogosult az az élet- társ is, aki a meghalt férfivel annak haláláig legalább 10 éven át együtt élt. Annak az özvegynek, akinek állandó özvegyi nyugdija újabb házasságkötés folytán szűnik meg, egy évi özvegyi nyugdijá­val egyenlő összegű végkielégí­tés jár. A feleség özvegyen ma­radt munkaképtelen és eltartás­ra szoruló férjének is ihegálla- pííható özvegyi nyugdíj, Árvaellátás jár a meghalt nyugdíjas; a rokkantsági nyug­díjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után elhalt vagy üzemi baleset, illetőleg foglal­kozási ■ betegség következtében meghalt dolgozó gyermekének, mostoha és örökbefogadott gyer­mekének. Az árvaellátás az árva 16. életévének betöltéséig — kö­zép vagy középfokú iskolai ta­nulmányok folytatása esetében a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb 19. életévének betöl­téséig jár. Szülői nyugdíj állapítható meg, a rokkantsági nyugdíjhoz szük­séges szolgálati idő megszerzése, üzemi baleset, vagy foglalkozása betegség következtében meghalt dolgazó, továbbá nyugdíjas szü­lőjének, valamint nagyszülőjé­nek, ha őt a dolgozó nyugdíjas — halálát megelőzően egy éven át egészen vagy túlnyomórész­ben eltartotta, tartásra köteles hozzátartozója nincsen és rok­kant. A nyugdíjast gyermeke, test­vére és unokája után családi pótlék illeti meg. A családi pót­lék a munkaviszonyban álló dolgozók családi pótlékára vo­natkozó rendelkezések feltételei alapján állapítható meg. Házastársi pótlék állapítható meg a nyugdíjas 55. életévét be­töltött házastársa — (élettársa) után. A házastársi pótlékra az a nyugdíjas jogosult, — akinek nyugdíja a havi 850 forintot nem éri el. A házastársi pótlék összege havi 100 forint. Ha azon­ban a nyugdíj a havi 750 forin­tot meghaladja, házastársi pót­lék címén az az összeg jár, — amely a nyugdijat havi 850 fo­rintra egészíti ki. Palánk! Zoltán nyugdíjcsop. vez.; SZTK Megyei ' Alközpont, Szolnok ra és aszpirinra fogja költe­ni. A borozás hamarosan meg is kezdődött, majd másnap, amikor a téli fürdőzés várha­tó következményei elmarad­tak, a vállalkozó szellemű úszó elégedetten költötte el a tét második felét is... borra, „CSEND-HÉT” BECSBEN Nagyon hangosan szokott beszélni? Sokat ugat a ku­tyája? Veszekedős a felesé­ge? — ha igen, ne utazzék május végefelé Bécsbe, mert sok pénzébe kerülhet. Ekkor ugyanis „csend-he­tet” tartanak a városban és a rendőrség nagy. buzgalom­mal alkalmazza a csendren­delet ellen vétőkkel szemben érvényben lévő rendelkezése­ket. A hangoslcodók súlyos büntetéseket fizetnek majd. A csend-hét alatt felkérik a közönséget, jelentsenek min­den rendkívüli és túlzott lár­mát, továbbá tegyenek javas­latokat az állandó kellemet­len zajok kiküszöbölésére. Ausztria a turistaforgalom előmozdítása érdekében fon­tosnak tartja, hogy azokon a területeken, ahol legnagyobb az idegenforgalom, lárma- mentes övezeteket létesítse­nek. Ezekben az övezetekben komoly pénzbüntetéssel sújt­ják a lármázókat és ha ez is eredménytelen marad, kiuta­sítják őket. VEREBEK A KIGYÚ ELLEN Johannesburg közelében egy másfél méter hosszú kob­ra madártojásokat rabolt egy fészekből. Körülbelül 60 ve­réb megtámadta a kígyót és vagy 10 perc alatt meg is öl­te. A madarak két „katonát” vesztettek a hősi küzdelem­ben. TEMETŐBEN VAGYOK... A regensburgi bíróságon a napokban óriási riadalom és ijedtség támadt. Az ottani bí­rák bevezették ugyanis azt a szokást, hogy ha szobájukból eltávoznak, kis cédulát tesz­nek a zárt ajtóra ilyen fel­iratokkal: „archívumban va­gyok”, „ülésen vagyok”, stb. A riadalmat egyik nap az okozta, hogy a bíró ajtaján a következő cédula volt kitéve: „ Atemetőben vagyok”. A bíró ugyanis kollégája teme­tésére ment.;,. élésre ad lehetőséget. Egy­részt azért, mert a bőr mi­nősége nem olyan, mint azt beállítják, másrészt a feketén beszerzet anyagokról számlát nem tudnak felmutatni, így az árvetésbe annyit írnak, amennyi éppen jól esik. — AZ ÁRVETÉSEKRŐL külön érdemes szólni — foly­tatta Juhász elvtársnő. — Ugyanis a jelenlegi helyzet tarthatatlan. A vizsgált 75 kisiparos közül mindössze ti­zenhétnél találtak népi ellen­őreink megfelelő kalkulációt. A többi esetben vagy egyál­talán nem volt, vagy olyan volt, hogy nem lehetett rajta eligazodni. Ez a helyzet al­kalmas a vásárlók, a megren­delők becsapására. Persze itt hozzá kell tenni, hogy a KIOSZ alapszervezetek né­hány helyen félremagyaráz­ták a rendeletet és a kisipa­rosok ezért nem készítettek 100 forintnál kisebb értékű munkára kalkulációt. — Találkoztak-e olyan eset­tel, ahol a foglalkoztatott ide­gen munkaerő nem volt be­jelentve, az SZTK-ba, illetve nem kapta meg a törvények­ben előírt bért? — Magánkisiparosaink többsége igyekszik betartani a rendelkezéseket. Azonban 15 esetben találkoztunk a vizsgálat során azzal, hogy nem volt bejelentve az alkal­mazott. Olyan eset is került, ahol nem fizette meg a mes­ter a megfelelő bért. Itt is­mét említeni kell Hajdú Jó­zsef cipész nevét, aki tanuló­jának tavalyi szabadságát nem biztosította. Túlórában foglalkoztatta, de ezért mind­össze csak 4 forintos órabért fizetett. A KÉSZÍTETT termékek minőségével kapcsolatban népi ellenőreinknek jó ta­pasztalataik voltak. Mintegy 90 százalékban a szabvány­nak megfelelőek az elkészí­tett munkák. Persze itt is akadnak azért olyanok, akik jogtalan haszonszerzésre tö­rekednek. Közéjük tartozik Simon Péter Pál cipész, aki duplatalpas cipőket készített raktárra úgy, hogy kétszeres rámával egy vékony talpat dolgozott alá. A garanciális kötelezettség szinte ismeret­len kisiparosainknál. Mind­össze egy esetben Csörgő László zagyvarékasi kőmű­vesnél találkoztunk ilyennel. Mit javasol a népi ellen­őrzési bizottság a feltárt hiá­nyosságok megszüntetésére? _ VÉLEMÉNYÜNK sze­rint az elmondott hiányossá­gok és azok is, amelyek itt nem lettek felsorolva, csak úgy szüntethetők meg, ha erre hívatott szerveink a je­lenleginél jobban ellenőrzik a magánkisiparosok tevé­kenységét. S ezt csak úgy le­het megoldani, ha kiszélesí­tik az ellenőrzést; nemcsak a tanácsi előadó végzi, hanem társadalmi ellenőrzést építe­nek ki. Ugyanakkor javasol­juk megszüntetni azt a hely­zetet, hogy ezreket jelentő szabálytalanságokért csak 100 forintra bírságolják a szabályok ellen vetőket. Ez azért is fontos, mert a be­csületesen dolgozó magán­kisiparosok hírneve, becsü­lete is kockán forog néhány mulasztó miatt. S e mellett lényeges, milyen árút kap­nak a dolgozók — fejezte be Juhász Imréné dr. lTWTrrrnTTI,TtTWl')TITTHl'lT19l|lT',lTni’TTtWTrTV>TrTI,mirilITI'Trfr Rose Bernd Színes nyugat-német film. Bemutatja a szolnoki Tisza filmszínház február 12—13. Gerhart Hauptmann, a nagy német drámaíró mes­terien sűrítette a színpad te­rébe drámai mondanivaló­ját, hőseinek szenvedéllyel fűtött lelkivilágát. S most másodízben győződhetünk meg arról is, hogy színdarab­jainak feszült atmoszférája a film kiterjedtebb keretei kö­zött sem csökken és színpadi ábrázolásmódja a film nyel­vére fordítva is megőrzi erő­teljes hatását. Ehhez termé­szetesen a hauptmanni drá­mát filmen uj játeremteni képes nagy művészek kelle­nek, amilyen Hans Albers volt a Naplemente előtt film- változatának főszerepében, s amilyenek az új Hauptmann- film megalkotásában össze­találkoztak. Hauptmannt „következete­sen naturalista’’ íróként tart­ja számon az irodalomtörté­net, de a ROSE BERND- ben határozottan realista mélység érződik. Rose, a fia­tal szolgálólány éppoly bol­dogságra vágyó ember, mint bárki más. Miért nem lehet hát boldog, kik állják útját, hogy saját életének ura le­gyen? Roset látszólag a fér­fiak szerelmi álnoksága foj­togatja, de ebben az álnok­ságban egy igazságtalan tár­sadalmi rend minden erő­szaka, hazug előítélete és képmutatása jelentkezik. — Hiába is akarna ellenállni, a földbirtokos karjaiba hull, a cinikus szoknyavadász le­gény is leveszi lábáról s vé­gül ahhoz a férfihez kény­szerül, aki elöl mindig me­nekült. Mintha valami előre kitervelt cselszövés fonná körül, holott ez a cselszövés nem más, mint saját kiszol­gáltatottságának ítélete. Tra­gikus sorsú Rose Bernd, el is bukik, ám a film végén mégis úgy érezzük, hogy azok maradnak alul, akik öt tönk­retették. Az író erkölcsi ál­lásfoglalása világos: Roseval perben áll a hatalom, a val­lás, a jogtalanság, a nézők szívében azonban minden rákent gyalázatból tisztán kerül ki. S ezt sem az író, sem a kitűnő Wolfgang Sta- udte, a rendező nem valami szenvelgő romantikával, meg- könnyeztető szentimentaliz- mussal éri el, hanem az em­beri és társadalmi összeüt­közések emberileg és társa­dalmilag hiteles és művészi ábrázolásával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents