Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-10 / 34. szám

1959. február 10.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Gulyás József, Rózsa Ferenc, Rédei László

példája nyomán

NAPOKKAL EZELŐTT újból tevékenyebben munkához láttak községünk legjobb parasztjai, hogy Tiszafüreden is megvalósuljan a szocialista mezőgazdaság. Segítséget ajánlott ehhez száznyolcvan tsz tag, leghaladóbban gondolkodó munkás és értelmiségi. Szombaton a határ különböző részein baráti szóval, felvilágosító munkával ismertették a lehetőségeket, új termelőszövetkezetek alakítására, vagy a meglévőkhöz való csatlakozásra. A Hazafias Népfront vezetői a Szabad Föld kilépett tagjait keresték fel.

Gulyás József 15 holdas középparaszt is ennek volt a tagja korábban. Szombat délután már úgy mentünkéi hozzá, hogy kifejezzük örömünket, osztozzunk az övében, mert ő már aláírta a belépési nyilatkozatot.

A meleg, tiszta konyhában fogad. Már hatvan felé közeledik. Fáradt is, mert éjjel az ellő tehén mellett virrasztóit. Felesége hozzávaló korú. Ragyogó fekete szeme sejteti, milyen is volt fiatalnak. Tudjuk, délután dolog van a jószág körül, de egy félórácska pihenő jólesik.

TERMÉSZETESEN arról esik szó először, hogy mi is érlelte meg benne az elhatározást? Nem sokat gondolkozik, a főidről kezd beszélni, amelyet iskolahagyott kora óta „dur”, azóta, mióta apja ott maradt a 14-es háborúban. Szántotta-vetette a 15 holdat, még bérelt is hozzá, de egy ember, csak egy ember. S negyven év alatt nem ment ötről a hatra.

— Most hallom, hogy a Szabad Föld visszakapja a területét, meg a központját is. Nem akarok többet földet csereberélni. A mi tsz- ünk olyan volt, hogy egyéves működése után mikor feloszlott, 65 ezer forint vagyonunk volt, meg ami jószágot később eladtunk.

A másik amire tanít Józsi bácsi: nem lehetek a fiamnak ellensége. Ezt úgy értsük: az apák nem lehetnek ellenségei fiaiknak azzal, hogy visszafelé akarják húzni az ország szekerét.

Fia, Józsi, a Tiszfüredi Gépállomás üzemgazdásza éppen otthon van. Néha kinéz a konyhába, nem szól, mert mindezt már együtt megbeszélték. Most szombat délutáni készülődésban van,

aztán megcsókolja az öregeket, tőlünk is elbúcsúzik. — Nemsokára mi is elköszönünk, hogy meglátogassuk Rózsa Ferencet, meg Rédei Lászlót, akik szintén a Szabad Földnek voltak tagjai.

EGYÜTT TALÁLJUK őket Rózsáéknál. A kis szobában öt-hat parasztember füstöl. Egy egész kis tsz van itt együtt. Van közöttük juhásznak, kocsisnak, kukásnak, traktorosnak való. Nem arról beszélnek, hogy belépjenek-e, hanem arról, hogy melyik tsz-be. Szóbakerül I-es típusú, s a III-as is. Az elhatározás mégis az: a Szabad Földben kezdik, s nem ősszel, hanem most, csak még összevárják egymást. így vár Rédei László 8 holdas is testvérére, Kálmánra. Azt mondja: engem már tsz-tagnak vehettek. Még volt egy feltétel, de már az is megoldódott. Reggel sorra vesszük Kálmánnal a régi tagságot.

I. Szabó Lajos nyit be valamilyen ürüggyel. A többiek rögtön bíztatják: gyere be te is, olyan dinnyés lesz belőled, mint annak a rendje.

Aztán a tsz tervét akarják hallani. Nagy Imre népfront titkár már sorolja is. Tudja fejből, hiszen két hold földjükkel a felesége már benne

van. Lesz föld az Ugarban, a Zsákai-féle, a Kandókért, az Ecsemben 33 hold, 31 meg a Végh Jóska tanyájánál. Az majd lucernának meg árpának lesz jó — fűzi hozzá va- leki. így beszélgetnek, vitatkoznak. Sok tettrekészség feszül a szavakban, jó lenne gondolkozni rajta egy kicsit, de belép két legényfiú, azokra terelődik a figyelem és a szó. Az egyik Rédei fia. Az apja azt mondja: agronómus iskolára akar menni. A többiek helyeslik. A mezőgazdaságban szükség van a szakemberekre ma is, meg holnap is. .

ELBÚCSÚZUNK, de nem mehetünk el addig, míg meg nem nézzük az istállót. Ez megmutatja, kivel állunk szemben. Tele az istálló szép jószágokkal. Egyik oldalon tehén: két tinó meg borjuk, a másikon két szép ló csikóval. Ezeket érdemes lesz bevinni a tsz-be.

Négyen indulunk hazafelé, s közben megbeszéljük amit tapasztaltunk. Azt, hogy Gulyás Józsi bácsi, Rózsa Ferenc és Rédei László jó úton haladnak. Példát mutatnak a Szabad Föld még kint lévő tagjainak, meg a többi tiszafüredi egyénileg dolgozó parasztnak.

Nagy János,

Tiszafüred

Csökkent a zománcedény- export Nyugat - Európábó I

Tekintettel arra, hogy több országban nagy edénygyárak épültek, a zománcedény-kivi- tel az utóbbi években jelentős nehézségekbe ütközik. Nyomban a második világháború után a nyugateurópai országok hozzáláttak zo- máncedényiparuk felújításához. Ezenkívül több keleteurópai ország is megkezdte kibővíteni iparát s elsősorban exportra kezdett termelni. Ennek folytán 1955-ben már nagy változás állott be a zcmáncedány-piacon. A nyugateurópai gyárosok helyzete, akik egészen 1952-ig az árucikk legnagyobb exportőrei voltak, rendkívül módon megingott. Elsősorban a keleteurópai országok versenyét kezdték érezni, de azután Japán és Hongkong is erős versenytársnak bizonyult. Ennek következteberi a nyugat- európai országok zománc- edény-kivitele 1953-ban már alaposan megcsappant.

Egységes mezőgazdasági adórendszer bevezetése és adóemelés Jugoszláviában

Jugoszláviában az egész ország területére egységes mezőgazdasági adórendszert és kataszteri tiszta jövedelemszámítást vezettek bé. A jöÚjsdgíróbál a Hungáriában

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége szombaton éjjel a Hungária-Kávéház- ban rendezte meg az újságírók bálját. A bálon részt- vett dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottsága agi- tációs éS propaganda osztályának vezetője, Gyáros László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Szakasits Árpád, a MUOSZ elnöke. Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára.

Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és számos tagja.

Az Állami Operaház balettkara palotással nyitotta meg a bált, majd felcsendült Dankó Pista „újságíró csárdásának” melódiája, amelyet annakidején a szegedi újságírók báljára szerzett. A bál résztvevői vidám hangulatban szórakoztak. Éjfélkor megjelent és nagy sikert aratott a „Tollasbál” című

vőben a helyi népbizottságok csak a községi pótadó nagyságát határozzák majd meg. Az új adórendszer a föld- és jövedelemadó emelésével jár együtt. A gazdák évi 30 000 dinár jövedelem után 9. százalék adót fizetnek. Az adókulcs a jövedelemmel együtt növekszik, s így az évi 800 ezer dinárt vagy annál magasabb jövedelmet elért gazdákat 40 százalékos adó terheli. A közzétett hivatalos adatok szerint a jugoszláv parasztság 1958-tan összesen 17 milliárd dinárral több adót fizetett, mint 1957-tsn. (MTI)

újság. (MTI.)

MiimmimimnininmiiiiimiiiiimmimMiiiiimiMiimiiinmiMiiimimimminimiiiiiiim

Pályádat

az év legszebb könnyűipari termékének készítésére

Az Iparművészeti Tanács és a könnyűipari minisztérium a brüsszeli Világkiállítás

magyar pavilonjának előkészítésében szerzett tapasztalatok hasznosításával ezután évenként pályázatot hirdet olyan új használati tárgyak,

V vagy meglévő cikkek új vál- l tozatainak tervezésére és ké- ■ szítésére, amelyek a művészi

és technikai követelményeK- nek tökéletesen megfelel- í nek, ugyanakkor gazdaságosan, nagy sorozatokban !' gyárthatók. A versenyt ezúttal a könnyűipar 1959. évi legszebb termékének készítéséért hirdetik. A minisztérium vezetősége az élüzem címet a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának , odaítélésénél figyelembe ve- ;<szi majd, hogy a vállalatok ‘ milyen eredménnyel vettek részt ezen a pályázaton. A könnyűipar 1959 évi legszebb terméke címmel és oklevéllel .díjazott gyártmányokat egy l<éven át a kitüntetés megjelölésével árusítják majd üz- léteink. A pályázat két részibe, a lakberendezési tárgyakéra és ruházkodási cikkekre foszlik. A díjakat cikkenként (■ ítélik oda és a pályázatra 120.000 forint jutalmat tűztek Kki. (MTI).

^ iiiiiimimiiiiiiiniiimniHiiitmiiiiHiiiiiimii

A cukorrépa L termesztés fej Iesztése Romániában

w Annak ellenére, hogy RoV mánia cukorrépa-termesztése J-'a háború előtti évi 95—100 ( tonnáról 1957-ben már 185— ; 351 tonnára emelkedett, Ro

mánia még mindig jelentős mennyiségű cukrot kényte- . len importálni. a A Román Munkáspárt központi bizottságának legutóbbi plenáris ülése is foglalkozott ezzel a kérdéssel, most ppdig minisztertanácsi határozat jelent meg a cukorrépa-termesztés kiterjesztése és a hektáronkénti hozam foko- >j zására,

Mi történt Mezőhéken?

1. Az Augusztus 20 Termelőszövetkezet gazdái meghívták tanyaközpontjukba Blaskó János 5 holdas egyéni gazdát. Blaskó Jánost becsületes, munkaszerető embernek tartja mindenki a községben, aki mindig pontosan rendezte az állammal szembeni kötelezettségeit, csak éppen félt a közös gazdálkodástól. Fia, mikor az iskolát elvégezte, jelentkezett a községi .tanácsnál, hogy katonatiszt szeretne lenni. Szeretne,

de hát az apja még jobban szeretné, ha neki segítene a földmunkában. Nagyon bajos ez így. S égy napon aztán az Augusztus 20 Tsz gazdái meghívták, s megmutatták a közös jószágállományt, gépi felszerelést, s terméseredményeiket. Fodor József sertésgondozó azt mondta neki, hogy nagyüzemi módszerrel könnyű a sertések százait felnevelni.' S ebből minden tsz- tag egyformán részesedik.

2. Látogatása alkalmával lépett tagtársának, Farkas éppen annak volt a szemta- Ferencnek megmutatta azo- núja, amikor Szabados 1st- kát a jószágokat, amelyet ván, a termelőszövetkezet ettől a naptól kezdve őrá tehenésze egy újonnan be- bíznak.

4. Nemcsak az emberek gondolkodásában van változás, hanem a határ térképén is. A községi tanács vezetőit komoly faladat elé állítja a területrendezés, De itt van Fe- renczi Sándor, az Augusztus 20 agronómusa, Erős János,

a termelőszövetkezet párttitkára, s ők majd segítenek Varga Árpád vb. elnöknek, Szénási István vb. titkárnak és Kovács József községi párttitkárnak a feladatok megoldásában.

Mezőhéiken néhány nappal képes riportunk erről tanús- ezelott befejezték a község kodik, hogy például szolgál- kollektivizálását. jón azokban a községekben,

Hogyan sikerült ezt ilyen ahol még kevesebb ered- rövid idő alatt megcsinálni, ménnyel halad a felvilágosító mi volt a nyitja? Az alábbi' munka.

3. A látogatás végén Nagy Frigyes, egyik idős termelőszövetkezeti tag az istálló- ajtóban így köszönt el Blaskó Jánostól: „Viszontlátásra, szomszéd! A mi kapunk állandóan nyitva van, s ha meggondolja magát, bármikor Szívesen látjuk”.

Blaskó János hazament, s hogy azon az esten mi történt otthon, azt csak sejteni lehet. Egy bizonyos: másnap megjelent az Augusztus 20 Termelőszövetkezetben és kérte felvételét.

„Filléres64 munkákból,is fell»»

I , r . r i i r t a litrök&sentmiklósi

olcso gyártmányokból vasipari vállalat

egy főre eső termelési érték) növekedésére, mert az at múltévihez viszonyítva csak ?

7.5 százalékkal emelkedett. )

alatt mintegy 35 ezer forintos tiszta' nyereségre számítanak. Az új évben nagyobb gondot kell fordítaniok az

Bozsó István szerelő-lakatos a „Béke” répavágót szereli.

A törökszentmiklósi Általános Vasipari és Gépjavító Vállalat irodaelőtti folyosóján sorakoznak a lábasok, fazekak, sérült kannák, foltozásra váró üstök. Mellettük háztartásokban használatos edények és különféle megjavított tárgyak. -Filléres munkák ezek. — A vállalat mégis örömmel végzi. Feladatának tartja a lakosság ilyen irányú kielégítését is.

A vállalat természetesen nemcsak a közvetlen szolgáltatásból tartja fenn magát, hanem gyártmányokból is. Háromezer „gazda öröme” répavágót készítenek, amelynek darabonként 250 forint az ára és bármely tanyán nagy szolgálatot tesz. A kisebb, „Béke” répavágó ból (ára 150 forint) 3500-at készítenek.

A múlt évben a munka gerincét 55—60 százalékát szolgáltatások tették ki. 1959- ben ez még fokozódik az új termelői árrendezés ösztönzésével. Ugyanis a korábbi években több olyan cikket — melyet a lakosság keresett — nem tudtak gyártani a magas forgalmiadó miatt. Most már gazdaságossá vált a füstcső, épületcsatorna és más lerne z-készítmények gyártása. így nagyban növelték a gyártmány választékot a lakosok felé.

A filléres javítások ellenére is a vállalat gazdasági eredményei jónak mondhatók. Az 1958-as tervidőszak