Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
1959. február 1. SZOLNOK ME VEI NÉPLAP ►A így termeltek a Mezfikéki Állami Gazdaságban az elmúlt évben 1200 holdnak minden holdjáról 15,52 mázsa búzát 143 forintos önköltségi áron A mezőgazdaságban mindig nagyon lényeges volt és napjainkban a világméretekben folyó verseny miatt különösen fontos annak a vizsgálata, hogy egységnyi területen mennyi költséggel fnennyit termelnek. A cél: kevés költséggel többet termelni. Vagyis a búza, kukorica, cukorrépa stb. előállítását forint értékben a lehető legnagyobb mértékben leszorítani. Erre persze elsősorban csakis a nagyüzemek képesek. Most azonban nem az a szándékunk, hogy közgazdasági elemzésbe bocsátkozzunk. Ezt a kérdést, inkább olyan szempontból vizsgáljuk, hogy a gyakorlati gazdák is könnyen megértsék á előállítási költségek csökkentésériek jelentőségét. Nézzük^a Mezőhéki Állami Gazdaságét. Ez a gazdaság az elmúlt évben búzájáért az Országos Mezőgazdasági Kiállításon az első díjat kapta. Mint ismeretes, a tavalyi esztendő kedvezőtlen volt. De a Héki Állami Gazdaságban szembeszálltak az időjárás viszontagságaival, mert több mint 1200 holdas vetésüknek minden holdjáról 15.52 métermázsa búzát takarítottak be. Náluk évről-évre nagyobb termésátlagokat érnek el, egyenletesen és határozottan felfelé ível a grafikon. 1955-ben holdanként 8.1 métermázsa, 1956-ban 13.39 métermázsa, s ez évben már 15.52 métermázsa volt az átlaguk. S ami igen jelentős, az önköltségi árat 1958- ban mázsánként 143 forintra szorították. Még ez is elég magas. Az idén még ezt is csökkentik. (A megyei átlagot figyelembe véve azonban a 143 forint önköltségi ár mégis jó.) A terméseredmények és az önköltségek azt bizonyítják, hogy a Héki Állami Gazdaságban tervszerű és szalcava- tott irányítás folyik. S mint az évről-évre való növekedés mutatja, több esztendő kellett ahhoz, hogy ide jussanak. A gazdaság szakemberei elmondották, mit tettek az eredmények elérése érdekében. Leglényegesebbnek a talajerőgazdálkodást tartják. A gazdaságban minden 4 kát. hold földre egy számosállat jut. Ez az állatlétszám a szántó- területhez szükséges istállótrágyát biztosítja. így évről- évre átlag 1000 kát. holdat terítenek meg kát. holdanként 160 mázsa istállótrágyával. Vagyis négy évenként az összes szántóterületet meg tudják trágyázni. Nemcsak az istállötrágyá- val pótolják a talajerőt, hanem műtrágyát is használnak. A búzának átlag 200— 250 kg-ot adnak. Ez persze mindig az előveteménytől, a talaj táperejétől stb. függ. < >• C Szerintük az olcsóbban előállított több termés második fontos tényezője a talajművelés. A gazdaság a legkorszerűbb gépekkel rendelkezik. Olyan talajmunkát végeznek, amilyenre éppen szükség van. — Vetőszántás előtt kiszórják az alapműtrágyát, mely általában 150 kilogramm foszfor, 50—100 kilogramm nitrogéntartalmú műtrágya. A szántást előhántoló ekével végzik 25—28 centiméter mélyen. A vetőszántást másutt nem szokták ilyen mélységben végezni, de náluk már meg lehet csinálni. Szántás után a talajt azonnal lezárják. Természetesen bőven hagynak időt annak beérésére. Egyik esztendőben keresztbe szántanak, másik évben hosszában. Ugyanezt végzik a talajművelésnél is. így egyenletes területet kapnak és biztosítják a zavartalan kombájnaratást.J ^oyábt) A vetést gépekkel végzik. A mag Bánkuti 1201-es. Ez évben új búzafajták termesztésével is foglalkoznak. — Nyolcvanhat holdon U—8-as, 32 holdon pedig két külföldi fajtát vetettek. Az egyik olasz, a másik bolgár. Ez a két külföldi fajta állítólag 20—30 mázsa termést ad holdanként. De megköveteli a 35—40 centiméteres altalaj lazítást és a bőséges táperőt. Hogyan ápolják a mezőhé- kiek a búzát? Erősségétől függően rendszeresen adagolnak fej trágyát. Szükség szerint fogasolnak és hengerez- nek. Náluk a gabonaföldeken a jó talajmunka következtében a vegyszeres gyomirtás egyre csökken. Az elmúlt évben mindössze 300 holdon kellett alkalmazni. Az aratásról nem kell különösen beszélni, ezt teljesen gépesítették. íme, ezek azok a fontosabb feltételek, amelyek alkalmazása lehetővé tette a mezőhé- kieknek a kiváló rekordtermés elérését. Az a cél, hogy valamennyi nagyüzem hasonló módon gazdálkodjék, de azt is el kell mondani, hogy ezeket a módszereket a mezőhékiek még tökéletesítik, még többet és még olcsóbban akarnak termelni az időjárástól függetlenül. Persze, a kisparcellán ilyenféle módszerek alkalmazásáról még beszélni sem lehet. MiiHMiiiimiiiiiHmimHiimimiHHiiMHiiiiimMiiimnimmmtmtimmiiiimmiiimiimim A szentesi mezőgazdasági szakiskola tanulni hívja a Szolnok megyei parasztíiatalokat Az iskola kétéves. A tanítás szeptember 1-én kezdődik és kétszer 10 hónapig tart. A heti tanítási óraszám 45, ebből 16 óra (tehát 2 nap) gazdasági gyakorlat. Ezenkívül nyáron egy hónapos gazdasági gyakorlat van. Az elméleti órák egyik részében a növénytermelés, állattenyésztés, kertészet, géptan, üzemszervezés tudnivalóit ismerik meg a tanulók, s\a gazdaságban gyakorolják ezek végrehajtását. Az elméleti órák másik részének feladata az irodalmi — történelmi — politikai ismeretek bővítése. A KISZ szervezet rendezvényein pedig a nyilvános szereplésben, kultúr- és sportműsorok rendezésében, politikai ismeretek bővítésében és terjesztésében, a szervezeti életoen szerezhetnek jártasságot a tanulók. Az iskola sikeres elvégzése után a végzett tanulók „Szakiskolát végzett mezőgazda” oklevelet kapnak. Ez növénytermelési és állattenyésztési szakmunkakörök betöltésére, munkacsapatvezetői és megfelelő gyakorlat után brigádvezetői — munkakör ellátására képesít. Az utolsó .» (ádzdágí &ety.(h A rrafelé a lapályos jász- földön, ahol én születtem, nagy időkről tudó jászsági parasztok, akik közül jöttem, komázó téli esteken mindig szóba hozzák a mult- századvég futó betyárjának históriáit. Legendával határos tetteket őriz a szájhagyomány a jászkiséri lókötő- legényröl. Akárki éltesebbko- ru ember is kérdezés nélkül emlegeti a tüskeboronás lólopást. Ügy volt az, hogy megharagudott Borsos Sándor az egyik nagygazdára pökhendi- sége miatt. Meg is mondta neki a Icocsmában: — A kend pejlovával is vásározok még én fiamarosan. — Van még balta a háznál, viszi az a betyár nyakát is — tQy a felfuvalkodott. Na, jól van, Borsos Sándor a tettek embere, nem a szóbeszédé. Annyit tudott a gazda is, jobban teszi, ha vigyáz a lovára. JJ árom éjjel, három nap nem mozdult a pejcsikó farától. Még az elemózsiát is odahordatta magának a szolgálójával. Hanem harmadnap megunta már az a$szonynél- küli éjszakákat, úgy gondolta, úgy se jön már a betyár, őrizetlenül hagyta a paripát. Hát éppenhogy bejut a házba, patkó csattogásra figyel. Ott áll a kertajtó előtt szép csikaja utolsó nyerítéssel búcsúzva a portától, hátán meg a gazdagok réme, a betyár. — Nőhát megtanulla-e, hogy Borsos Sándor szava nem asszonyt lárma — nevetett. Aizal meo'sarkantyúzta a csikót, aztán ki a határból. Ügy játszotta ki a ktseszű zsírosparasztot, hogy volt annak egy tüskés gallyból font fogasőlója az istálló előtt. Odafészkelte magát, s éhen-szomjan kivárta, míg a gazdag megunja a lóőrzést Arról is igencsak mindenki tud, de nekem Agócs István bácsi jászapáti kisbíró mesélte el, hogyan tréfálta meg Borsos Sanyi a gazdag asz- szonyt. Az apáti kiserdő szélén legeltette gyorslábú lovát, amellyel mindig megfutott a csendbiztosok elől. ö maga az Az iskola bentlakásos, a tanulók diákotthonban laknak. Az ellátásért, tankönyvekért, tanításért fizetni néni kell. Az iskola munkaruhát, havi zsebpénzt ad és évi háromszori hazautazást fizet. Az iskolánk egy tanépülettel, 1.350 kát. holdas tangazdasággal és két diákotthoni épülettel rendelkezik. Tanépületünk a vasútállomás s'a város középső része közt lévő piactérrel szemben áll. (Ez egyúttal a Mezőgazdasági Technikum tanépülete is). A tantermeken s a szertárakon kívül itt van az étkező is. Szertárainkban megtalálhatók a szaktárgyak tanításához nélkülözhetetlen segédeszközök. (Képek, modellek, preparátumok, talajvizsgálati felszerelések stb.) Huszonkettő-huszonhét éves parasztfiatalok saját jövőtök és mezőgazdaságunk érdekében gyertek a szakiskolába. Szeretettel hívunk és várunk benneteket. Szentesi Mezőgazdasági Szakiskola tanárai és KISZ szervezete árnyékban heverészett, rózsa- gyölcér pipáját tömködte éppen. Odaér az asszony, köszön neki Sándor. — Hallom, hogy keresik Borsos Sándort, nénim? — Keresik az akasztófára valót. A nehézség ütne bele, mikor legjobban megy dolga — fakadt ki az. Ránéz a betyár és annyit mond: — Hozna-e nekem egy pa- kéta gyufát, egy tucat gombostűt? W zép szál férfinek termett Borsos. Hozta az aßz- szcmy szívesen, kiváltképp, hogy fel se ismerte, kivel beszél. Erre aztán beletüzdélte a gombostűket az asszony talpába a betyár, megsarkan. tyúzta a kesejlovát, bottal üthették a nyomát. Rettegtek attól a csendőrök. A Jászságban pedig szájra kapott az új dűlőúti, holdvilágosesti legényfütyö- résző: „Borsos Sándor kis fegyvere Hat hadnagyot lőtt meg vele. Ha még egyet meglőtt volna, Már hét halottja lett vóna." Elfogni sose tudják, ha a Elhatározták, hogy még ezév tavaszán a környéken lakó valamennyi dolgozó paraszt társukat meggyőzik a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, s beszervezik őket a tsz-be. Létesítenek majd juhtenyé- szetet és növendékmarha- tenyészetet. Ezt az egyik legelőjükön. A másikon lesz majd a törzstehenészetük. A közös földterületen három jó állapotban lévő betonsiló van. Ezeket már a nyár és az ősz folyamán megtöltik szilázs- zsal, így gondoskodnak a téli tsz megalakulásával egyidejűleg Bánhalmán kigyulladt a villany, így mód van arra is, hogy villanymeghajtású darálót építsenek. Ehhez a kenderesi földművesszövetkezet ad segítséget. Rendelkezésükre bocsátja az egyik kihasználatlan darálót, A tsz területén van egy elég jó állapotban lévő magtár. A szövetkezeti gazdák levelet írnak majd a TerFÁBIÁN SÁNDOR a Füleki András Tsz elnök- helyettese partján egy kis falu, Bánhalom. Itt alakult 1959 január 22-én, az új esztendő első Szolnok megyei mező- gazdasági termelőszövetkezete. Az új tsz-t Füleki Andrásról, a kommunista mártírról nevezték el, akit Horthy pribékjei elevenen fűrészeltek ketté. Január 22. óta az alapító kilenc család húszra emelkedett. Földterületük pedig 50 holddal nőtt. A megalakulás után pár nap múlva összeült az új vezetőség Kóta Lajos elnökkel az élen és megbeszélték lehetőségeiket. Bátor, merész célokat tűztek Vad Gyula alapító tag, mellette Jakus Józsefné a belépési nyilatkozatot írja alá. Jakusné férje is a szövetkeKerék István négy és fél hold földet és minden gazdasági felszerelését bevitte a tsz-be. maguk elé. — Mindezekhez Kakat-folyó mellett öntözé- megvannak az adottságok, a ses kertészetet létesítenek, lehetőségek. Csak néhányat Tyúkot, libát és kacsát is sorolok fel a megvalósításra tartanak. Az aprójószágot a váró célkitűzésekből. A tag- Bánhalmi Állami Gazdaság szervezést tovább folytatják, keltetőjéből szerzik. Mivel a keresztapját nem keverik / bele. A szeretőjénél lepték meg. Irigy menyecskék árulták bel Borsos Sándor szép asszo-( nyát. Ám a csendőrök közt egy se akadt, aki közelébe} merészkedett volna. Három\ éjjel, három nap ólálkodtakC már a tanya körül, s akkorra/ odatoloncolták a keresztap-j jót. Az meg megijedt nagyon, hogy rajta csattan az( ostor, s beszólt a lakásba: ményforgalmi Vállalatnak Szolnokra, megkérik a Terményforgalmi vezetőjét, ezt a magtárt engedjék át a tsz-nek. Erre nagy szükség lesz. Az új tsz-t a Bánhalmi Állami Gazdaság vezetősége patronálja: Szabó János elvtárs főagronómus segíti őket az üzemszervezésben, növény- termelési és állattenyésztési szaktanácsokat ad. A Füleki András Tsz gazdái merész terveiket sorra- rendre megvalósítják. Várják és hívják a egyéni gazdákat, hogy közös erővel még gyorsabb legyen az előrehaladás. Nyitrai Sándor Kunhegyes, járási pártbiz. Ifi-V ^ ...í? O _ ' M ■ - — WUZt t i „Sándor fiam., keresztfiam, Add meg magad drága fiam”’I ILI aga előtt keresztbe tett 1 karral kijött a derék nagy ember. Kevélyen, büszkén odaállít a csendörök elé. Azok hatan vetették rá magukat. Megbilincselték, ökrös szekérre rakták, úgy kisérték a szőlgabíróhoz. Amerre elhaladtak, min* a búcsú járás úgy kísért e a rengeteg nép utolsó útjára az utolsó jászsági betyárt, ö ott állt kiegyenesedett derékkal a kocsiderékban, s nézte a temérdek embert, akik fiúról| fiúra adják tovább Borsos Sándor cselekedeteit. BORZAK LAJOS Íme a közös juhállomány. Most még csak ennyi. Esztendő múlva sokkal több lesz. A juhokat a Bánhalmi Állami Gazdaságtól kapták az induláshoz. ’ annMHMUHwaMMHHanaMnnRMaMMwaB Kössünk r00000000c<xx>rico000000cxx)0000000(»000c000000c>0000000000cx30000000t dohánytermelési szerződést! Magas beváltási árak, ingyenes cigaretta, kamatmentes előlegek, termes/.etbeni juttatások. Termelőszövetkezeti csoportok és szakcsoportok részére 20 százalék nagyüzemi felár. I Merész tervek és azokhoz jó adottságok a bánhalmi új mezőgazdasági tsz-ben A Kakat-íolyó balpartján találjuk a kiváló Bááhalmi Állami Gazdaságot. Jobb takarmányszükséglet egy jelentős részéről. A volt Ma- gyari uraság majorjának a helyén sertésólat építenek. A
