Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

1959. február 6.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

HADlTONiCSKOZÁS

Fegyvernek vezetői, a termelőszövetkezetek legjobb emberei jöttek össze ezen az estén. A párttitkár és a tanácselnök hívta meg őket tanácskozásra.

— Nálunk is meg kell kezdeni a termelőszövetkezetek fejlesztését — szólt Kovács Sándor községi párttát- kár a megbeszélés résztvevőihez. Ez nagy erőpróba lesz számunkra, bár a tsz-ek eredményei kedvezőek az agitációhoz. Személyekhez szóló meggyőző, felvilágosító munkára van szükség.

Nem kellett sokat beszélni az agitációról, egyhamar megalakult a huszonegytagú községi agitációs bizottság a tsz-fejlesztés irányítására. Élére egy héttagú elnökséget választottak.

Az agitációs bizottság megalakulása után haditanács kezdődött, hogy milyen módszerekkel, milyen módon kezdjék meg a tsz-fejlesz- tést. — A járási pártaktíva ugyan megmütatta a fejlesztés irányát, de a kivitelezés helyi módját a község vezetőinek kellett megkeresniük.

— Elsőrendű dolog a falu vezetőinek példamutatása — mondta Vásárhelyi József tanácselnök. Azok a földművesszövetkezeti és egyéb szervek vezető állású gazdái, akikre hallgat a falu, akiket figyelnek, azoknál kell kezdeni a munkát. Meg kell győznünk őket a példamutatásról.

A legeltetési bizottság elnöke Bukta Balázs hétholdas középparaszt is „majd meggondolom még”-féle ember. Csűri-csavarja a dolgot és azt monda az egyenes szó helyett, hogy „alszom még egyet-kettőt, mielőtt döntök”. Pedig az ilyen emberek tétovázása, bizonytalankodása jócskán hátráltatja a szövetkezeti mozgalmat és nem véletlenül határozták el a fegyvernek! agitátorok, hogy ezeket az embereket győzik meg elsőnek.

A megbeszélés során Bán Ferenc, a Béke Tsz elnöke azt is megemlítette, hogy a tanácstagok példamutatásával is baj van. Csak ennyit

mondott, de mindenki értette, hogy arra céloz: tizenkét tanácstag van még a községben, aki egyéni gazdálkodó. Azt már Kovács Sándor községi párttitkár vállalta, hogy személyesen keresi fel ezeket az embereket és megpróbálja rávezetni őket a szövetkezeti útra.

„De csak a meggyőzés eszközeivel és minden kényszer nélkül” — határozták el a haditanácskozáson az agitáció módját. „A szövetkezetek agitálnak magukért és úgy tartjuk, hogy nem erőszak a disznótor. Hívunk mindenkit, de nem kényszerítünk. Aki kimarad, úgyis megbánja” — mondták többen is a tanácskozáson.

Az tartják: a jó bornak nem kell cégér, a jó szövetkezetnek nem kell propaganda. Ez így is van, meg nincs is. Az tény, hogy Fegy- verneken sem úgy ismerik már meg tavasszal, és nyáron -a szövetkezet gazdaságát, hogy az gazosabb, mint az egyénieké, hanem majdcsak fordított a dolog. Azt is tudják sokan, hogy bőven vittek haza gabonát és pénzt osztáskor a tsz tagjai. Ennek ellenére mégis elhatározták a bizottság ülésén, hogy igénybeveszik a szemléltető agitáció hasznos módszereit is; propagálják a termelő- szövetkezetek eredményeit. Négy pedagógust kért meg az agitációs bizottság arra, hogy készítsenek rajzos számadást arról: miként gazdálkodtak a szövetkezetiek, kinek mennyit hozott a közös és hol termett több gabona: a szövetkezeti vagy az egyéni táblán. A kimutatást pedig a boltok kirakataiban helyezik el, hadd lássa mindenki azt.

„Ezen a héten az alapszervezetek készüljenek fel a nagy munkára” — határozta meg a bizottsági ülés. Már erjedésnek is indult a dolog. A Vörös Csillag Tsz- ben rendkívüli pártvezető- ségi ülésen beszélték meg, hogy kik legyenek a nyolcvan tagú agitációs csoport tagjai és melyik szövetkezeti tag melyik egyéni gazdához menjen egy kis tere- ferére. Ugyanez történt a

Kossuth Tsz-ben, s a többi alapszervezetben is. A malomnál szintén összeült a pártvezetőség megbeszélni, hogy ők milyen módon segíthetnek. A napokban pedig a főhaditanács, a községi agitációs bizottság ült újra össze, hogy egybehangolja a tennivalókat és felkészítve útnak indítsa az agitátorokat.

A bizottság ülése után azt mondotta T. Nagy Mihály, a községi pártvezetőség tagja, hogy Fegyvernek nem úgynevezett központi község, ahol a felsőbb párt- és állami szervek is több segítséget tudnak adni a fejlesztéshez. „A segítség mindig elkél — mondotta —, de mi a járási aktívaértekezlet tapasztalata alapján a saját erőnkkel is tudunk eredményeket elérni. Megfelelő a dolgozó parasztok hangulata és sok helyen már tintába mártott tollal várnak bennünket s a belépési nyilatkozatot. Összességében azért nagy munka vár iánk, de megbirkózunk vele. Az a tervünk, hogy Fegyvernek is minél előbb szocialista község legyen.

lllllllllllllllltlIlllllllllllllllllllilllMIIIIIIMIIIIMIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIHMIIIIIIIIII

Kiítták

a nev-und a napgköwpdíol

Minden erőt a kollektivizálásra

a törökszentmiklósi járásban

Karsai Mihály járási tanács v. b. elnök nyilatkozata

A napokban felkerestük Karsai Mihály elvtársat, a töl ökszentmiklósi járási tanács vb elnökét. Arról érdeklődtünk: a megyei pártaktíva után hogyan indult meg a járásban a nagy szervező munka, hogyan jut érvényre a párt és a kormány határozata a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztéséről és további megerősítéséről.

— Jelenleg hogyan néz ki járásában a termelőszövetkezeti mozgalom?

— A jahuári állapotot fi- gyelembevéve járásunk földterületének 53.9 százaléka, szántóterületének 48.6 százaléka van a tsz-ek birtokában. Az elmúlt gazdasági év végén 21 termelőszövetkezetünk készített zárszámadást, jelenleg pedig 17 tsz-t tartunk nyilván. A termelőszövetkezetek számának csökkenése annak tulajdonítható, hogy több kisebb szövetkezeti gazdaságunk egyesült és

... mondja Po- vázsai József újszászl ötven éves veterán, aki sokadmagával néhány napja kapta meg a katonai obsitot Szolnokon.

AZ ADY UTGA sorkezdőfe

SOROLJA a párttitkár az utcaneveket. Az Ady Endre utca említésekor megáll.

— Az a „bűnös” utca.

_ 777

— Ott még öt egyéni gazda van. A többiben egy- kettő, de jónéhányban egyse.

— Hogy-hogy ezek így kihúzzák magukat?

— Pintér János 17 holdas középparaszttól függ ott minden. Ha az belépne, követné az egész utca.

Percek múltán ketten po- roszkálunk Kengyelen, az Ady Endre utca irányába. Árvái József községi párttitkár, meg jómagam. Nagyhírű, kiváló gazda ez a Pintér, akihez megyünk. Okos, számító ember, előrelátását ismerik. Még kinn a határban, a Cseberéren is azt kérdezgetik a népnevelőktől: — Pintér belépett-e már?

Hát nem. Pintér megkötötte magát. Éppen az utcáról kotor gyorsan haza, ahogy meglát bennünket, s mire az udvarba érünk, sepreget ám nagysebesen, mintha ettől függne most minden.

A párttitkár kezdi:

— Beszélgetni szeretnénk egy kicsit.

— Nem érek rá, etetni kell a jószágokat — sunyit az öreg, mivelhogy jól tudja, miről lesz szó, s fél a vitától.

Nyilvánvalóan dehogyis kell a jószágokat etetni, de hát kibúvónak jó lenne, ha tágítanánk.

— Egy feltétellel szóba- álfok.

— Mi lenne az?

— Ha megmondjátok, ni’ a különbség a k és a h között

getünk velük a kormány határozatáról. Erre a célra felhasználjuk a most folyó tervismertető, illetve jóváhagyó közgyűléseket is.

— Melyek azok a községek a járásban, amelyek legközelebb állnak a szocialista átalakuláshoz?

— Kengyelen, Kuncsorbán és Kétpón igen előrehaladott állapotban van a szövetkezeti mozgalom fejlődése. A három község jól gazdálkodó szövetkezetei nemcsak gazdasági eredményeikkel szolgáltatnak jó példát, hanem azzal is, hogy rendszeres kapcsolatot tartanak a kívülálló gazdákkal és meggyőző érvekkel agitálnak, politizálnak a jobb módot biztosító közös gazdálkodás mellett. A gondos szervező munkából arra lehet következtetni, hogy tavasz folyamán mindhárom község belép majd a szocialista községek sorába.

— Bizonyára a törökszentmiklósi járásban is van példa arra, hogy a kisáruter- melö egyéni parasztgazdaságok hogyan fékezik a mezőgazdasági termelés fokozását?

— Van. Ennek bizonyítására egyik tiszamenti községünk: Tiszapüspöki példáját szeretném megemlíteni. Ebben a 2664 lélekszámú községben igen kedvező adottságok vannak a belterjes gazdálkodás kialakítására, miután a Tisza éltető vize szinte körülhatárolja a szántóföldeket. Az egyéni gazdaságok képtelenek ezeket az adottságokat kihasználni.

Jellemző, hogy a falu határában eddig mindössze 7 hold földet öntöznek, holott a lehetőségek megengednék a csaknem négyezer hold föld hetven százalékának az öntözését.

Ezek a tények rányomják bélyegüket a termésátlag alakulására is. A múlt évben búzából mindössze 4 mázsa 98 kilót, árpából három és félmázsát, cukorrépából 73 mázsát termeltek katasztrális holdanként, hogy csak a főbb növények közül említsek. Felmérésünk szerint, amikor a községben nagyüzemi gazdaságok működnek majd, akkor a jelenlegi szarvasmarhaállomány számát meg lehet kétszerezni, öntözéssel legalább hatszor annyi kapásnövényt, takarmányt termelhetnek és korlátlan lehetőség van egyéb kulturált termelési ág fejlesztésére is. Csak baromfiakból mintegy negyvenezer darab tenyésztésére van adottság.

összegezve: A mezőgazdaság szocialista átalakítása bíztató lépéseket tesz előre járásunkban. Bár munkánk során sok nehézséggel kell megküzdenünk, közös összefogással mihamarább elérjük a kitűzött célt, teljesítjük a párt és kormány határozatát: a törökszentmiklósi járásban is jómódú szocialista községeket szervezünk.

— es. —

Eredményes újítómozgalom a Járműjavítóban

műszakiak aktivitása. Különösen dicsérni való Szabó Imre fiatal mérnök munkálkodása. A közelmúltban vette át a IX. osztály vezetését, s máris sok javítani valót talált az üzemben. Az év első heteiben már közel tíz újítást adott be a szakmunkásokkal közösen. Igen jelentősnek mondható a „generátor gázmérő óra” című javaslata, amit Kovács Ferenc művezetővel készített el. Ennek az a rendeltetése, hogy a gáz pontos mérésével biztosítsák a gáz és a levegő tökéletes keverését.

Az újítási mozgalom fejlődése az üzemben a műszakiak segítségével megindult és remélhető, hogy az új évben nagyobb eredményeket is érnek el,

HÁT ÉN BEUGROTTAM,

s izzadva próbálom hangta- nílag elemezni, hogy jóA derüljön rajtam, aztán azt mondja:

— Nagy a különbség, mert maguk küldenek, de nem hívnak a tsz-be.

A párttitkár visszafelel ám.

— Hívták magát a szövetkezetiek is, azt mondta: csak nek^m beszél erről az ügyről. Hát mit akar?

Ez a kötődés bizony rosszul sikerült. Pintér gazdának egyre csökken a hangmagassága.

Hát még ahogy szóbakerül a szövetkezet.

Megelőz bennünket.

— Tudom én, akár én mondanám.

— Akkor meg ne beszélgessünk, hanem itt a nyilatkozat.

— De azt mondtatok, beszélgetni szeretnétek — védekezik, ahogy tud.

Telnek a percek, halomra buknak el, semmisülnek meg a silány ellenérvek.

Pintér János tagja volt a Sallainak. Azt mondja, rósz- szul ment akkor.

— Mégis korábbam feküdt mindig, mint most. Ma is négy órakor kocsikázott be Törökszentm-iklósra — támad Árvái elvtárs.

Hiimmögött Pintér, az igazat nehéz kimondani, valótlanságra meg nem nyílik a szája.

A terméseredménynél még- inkább bajba jut. Azzal védekezik: azért volt magasabb termés a Dózsában, mint az egyénieknél, mert azok hereföldbe vetettek.

— Hát a Sallaiban?

Erre már nem tud felhozni semmit.

MINTHA MINDENE ellene esküdött volna össze. Fe- dig csak az új győzedelmes eszmefuttatása ez a régi ellen. Itt van ni az Arany János három kötet is a szemünk előtt Előbb még ő diesel-szik vele.

— Miért, én tán nem is olvashatok?

— Na igen, de aki Aranyig eljut a szépirodalomban,- hogy kötheti meg önmagát és az egész utcát a fejlődésben?

— Én nem tartok vissza senkit.

— Dehogynem! A man lépését lesik a többiek.

Erre már megvakarja a kobakját, s szótlan marad jóidéig. A csizma is lekerül a lábáról a nagy vergődésben, hogy ime, nem tud ő dolgozni úgyse a szövetkezetben, fáj a lába. Hanemhát az mégis furcsa dolog, hogy őt követik az emberek. Sőt, némelyik meg is előzte, Szűrös Bálint, Kardos, Honyecz egy nappal előbb léptek be.

— Ej-ej, első gazda volt ez az ember a faluban és megérheti, hogy utolsó lesz — mondja nekem Árvái elvtárs.

Felüti a fejét Pintér János, ki ‘■udja hányadszor kobakjához nyúl bütykös ujjúval, s azt mondja:

— Ide hát azt a nyilatkozatot!

*

ALIGHOGY LÉPÜNK KI a kapuajtón tán a verebek csiripelték el, mert élő embert se látunk, de akárhová térünk be, mindenhol tudják

iiiiNuiiHiiiiiiiiHiiiiumimiimiinnmniiiMmiininiiiiniMiny:

— Pintér Jani bácsi fcelé-j:

pett a Sailaiba! 1

Tóth János TÜZÉP telep-| vezető 7 hold földje sorsát! sehogy sem tudta eldönteni! még eddig. Szalad ám a fe-| lesége, még mielőtt oda-i érünk. |

Tóth János vajúdik, rágó-| dik. Ha már Pintér benne van, ez itt az útja mindenki-! nek. Az a gazda megérzi :| mikor mit kell. |

— Holnap reggel bevi-| szem — adja szavát.

Murányi Sándor kitölti! azonnal; |

P. Molnár Sándor is tudja| már, mire ott vagyunk, hogy| Pintér túl van az egyénin. |

— Én se másolom meg a|

szavamat, ahogyan meg-| mondtam, — meséld, míg| aláfirkantja nevét. |

Mire meg S. Nagy Imré-1 hez érünk. Pintér Jánost! már személyesen ott talál-| juk. |

Hát akkor itt már nem isi lesz sok dolgunk, maga el-l intézte — int Pintér felé a| páittitkár. |

Megérti a párórás sz'óvet-1 kezeti gazda. |

— Hát ha már rám hivat-I komák, kövessenek. Én meg-= tettem a lépést. Utánam em-J berek — néz Imre bácsira. =

— Aztán hová léptél Jani ?!

— Csak a Sailaiba, onnan| várhatunk legtöbbet.

— Hát az ón földem is ar-| rafelé volna.

— Akkor holnap reggeli Imre bátyám?

Válasz nincs.

A párttitkár folytatja:

— Nyolc órára?

— Akkortájt megfelel. 1

Ezzel aztán ki is múlt azl

Ady Endre utca „bűnössége”. § Borzák Lajos '

okszerűbb alapot teremtett a nagyüzemi gazdálkodás továbbfejlesztéséhez. Tsz-eink zöme jól gazdálkodik. Ez alapot ad arra, hogy a szövetkezeti gazdák ne csak szóval, hanem saját kézzelfogható eredményeikkel is agitáljanak az egyénileg gazdálkodó parasztok körében.

— Közvetlenül, milyen munka indult meg ezekben a napokban a tsz-mozgalom erősítése érdekében?

— A megyei és járási pártaktíva határozatai alapján minden törekvésünk arra irányul, hogy a rendelkezésre álló erőket összefogjuk a járási székhelyen és a községekben. Az eddigi tapasztalataink szerint ez a törekvésünk jó úton jár, mert a tanácsok, a földművesszövetkezetek, a tömegszervezetek, a pártszervezetek irányításával együttesen láttak munkához. Ezekben * a napokban a kommunisták ösz- szevont taggyűléseket, a tanácsok rendkívüli üléseket tartanak, ahol a helyzet felmérése és a közvetlen gyakorlati tennivalók meghatározása szerepel napirenden.

Azt is hozzáfűzhetem, hogy az alapos szervező munkának máris vannak kézzelfogható eredményei.

A napokban örményesen új termelőszövetkezet alakult, Kossuth néven. Az alakuláson hét egyéni gazda írta alá belépési nyilatkozatát, de az érdeklődésből arra lehet következtetni, hogy .ez a szám rövidesen megsokszorozódik. Tiszapüspökiben előkészítő bizottság működik. Kedvezőnek mondható a belépések számának alakulása is. A fegyverneki Vörös Csillag Tsz-ben például január 24-én 36 tagot vettek fel, a zárszámadás óta pedig már mintegy nyolcvanra emelkedett az új belépők száma.

Kengyelen az utóbbi három nap alatt 47-en választották a felemelkedés felé vezető útat. A járás egyik jellegzetes községében Kuncsorbán középparasztok vezetik az új belépők sorát. A legfrissebb adatok szerint 18 belépő közül 11, tíz holdon felüli gazda.

A szervező munkával egy- időben járásunk nyolc községében megkezdtük a távlati fejlesztési tervek elkészítését. — Ebben a fontos munkában mind a szövetkezeti tagok, mind az egyéni gazdák résztvésznek és véleményeik, javaslataik figyelembevételével határozzuk meg a községek távoli perspektíváját, a nagyüzemek leendő központjait, üzemegységeit. Az a tapasztalatunk, hogy a fejlesztési tervek elkészítése mégin- kább fokozza a kívülállók érdeklődését a szövetkezeti mozgalom iránt. A napokban összehívjuk a felszabadulás után földhöz juttatott egyéni gazdákat, a falvak tekintélyesebb középparasztjait és közösen beszél§ Az üzem dolgozói az 1958- i las évben 380 újítási javaslat- i Ital segítették a munka meg- 1 1 könnyítését és a gazdaságos 1 | termelést. A benyújtott ja- ; ! vasiatokból 168-at (— 44,2 i

! százalék —) fogadtak el. Ez 1 |a százalék nemcsak vasúti, 1 ! hanem országos viszonylat- < |ban is magasabb az átlagnál. 1

! Az elfogadott újításokat a j ! vállalat hiány nélkül be is , ! vezette. Az előre kalkulált ^ |évi megtakarítás nem keve- ; |sebb, mint 353 417 forint. — j ! Ezért az újítók az 1958-as ( Iévben 43 618 forint jutalom- , ! ban részesültek.

| A vállalatnál az újítás ma c fmár valóban mozgalom. 1959- 1 |ben az első hetekben közel é ! 21 javaslatot nyújtottak be. t Az újítási kedvet fokozza a i