Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-05 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAJ EGYESÜLJETEK! sr íenlan A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A' MEGYE! TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 30. szám. Ara 50 fillér 1959. február 5. csütörtök. Kőfalial nem lehet körül keríteni m CSALÁDI KÖRBEN II Egy falu-e Tiszajenö? Tanácskozik az SZKP XXI. kongresszusa A kongresszus keddi ülésén felszólalt Mihail Per­vuhin, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének pót­tagja, Igor Kurcsatov akadémikus és Ottó Kuusinen, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja. Közöl­jük felszólalásaikat. Pervuhin a pártellene» csoport tevékenységéről és saját \libáiról Pervuhin beszédében hang­súlyozta, hogy a XXI. kong­resszus felbecsülhetetlen je­lentőségű mind a szovjet­ország, mind az egész nem­zetközi élet szempontjából. Azok az intézkedések, ame­lyeket a párt az utóbbi évek­ben az ipar és az építőipar igazgátásának átszervezése, a kolhozrendszer erősítése, a helyi és köztársasági szervek jogkörének kibővítése terü­letén végrehajtott, a többi Intézkedéssel együtt hoz­zájárultak a gazdasági sike­rek eléréséhez, az egész szovjet nép aktivitásának ■fokozásához. ■Ugyanakkor — folytatta Pervuhin —, amikor a párt és a nép fontos intézkedé­sek megvalósításáért harcolt. Malenkov, Kaganovics, Mo­lotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportja, afrak- ciós harc útjára lépve meg­próbálta gátolni a XX. kongresszus határozatainak végrehajtását. Keserűen kell megállapí­tanom — mondotta Pervu­hin —, hogy a párt szem­pontjából oly felelősségteljes időben nem tudtam felis­merni e csoport pártellenes szándékait. Ki kell jelente­nem ezt a kongresszus, pár­tunk legfelső szerve előtt. Elítéltem és elítélem a párt­ellenes csoport szakadár te­vékenységét. Erről már be­széltem a Központi Bizott­ság júniusi teljes ülésén és azokon a párttag-gyűlése­ken, amelyeken e kérdésben felszólaltam. Pervuhin kijelentette, hogy teljesen egyetért azzal az ér­tékeléssel, amelyet Hruscsov a kongresszuson és a Köz­ponti Bizottság decemberi teljes ülésén mondott beszá­A kedd délelőtti ülés má­sodik felében Szabir Kama- lov (Üzbekisztán) elnökölt. A szünet után elsőnek Otto Kuusinennek, az SZKP Köz­ponti Bizottsága elnöksége tagjának adták meg a szót; Kongresszusunk — mon­dotta Kuusinen — a kom­munista építésnek olyan programját fogadja el, amely nagyszerű tettekre mozgósít­ja az egész szovjet népet. A hétéves terv és az azt kö­vető távlati terv történelmi feladatot állít elénk: kivív­na a szocialista termelési rendszer teljes gazdasági győzelmét a kapitalista rend­szer fölötti A szocializmus fokozódó gazdasági hatalma többek között erősíti azoknak a jó­zanul gondolkodó kapitalista személyiségeknek az állás­pontját is. akik látják, meny­nyire végzetesek az imperia­listák háborús előkészületei. Sikereink elősegítik azt is, hogy egyes szocialisták sze­méről lehulljon az antikom- munizmus hályoga, s bizto­sak vagyunk benne — hang­súlyozta Kuusinen — hogy megtaláljuk velük a közös nyelvet. De csak a becsü­letes szocialistákkal, s nem az olyanokkal, mint Spaak, aki az imperializmus mellé állt — tette hozzá, mólóiban a pártellenes cso­port tevékenységéről adott. Pervuhin ezután megma­gyarázta a kongresszusnak, hogyan tért hibás útra. Ki­jelentette, bár annak idején kétségeit hangoztatta az ipar és az építőipar igazgatásá­nak átszervezésével kapcso­latban és támogatta a Hrus­csov elleni támadásokat, de nem értett egyet a pártelle­nes csoportnak azzal a ja­vaslatával, hogy váltsák le a Központi Bizottság vezető­ségét. Pervuhin elmondotta: egyetértett a Központi Bi­zottsággal abban, hogy szükséges a szűz- és parlag­földek hasznosítása, egyet­értett a nemzetközi élet olyan kérdésében, mint a Ju­goszláviához való viszony. — Amióta nagyköveti mi­nőségben dolgozom az NDK- ban, mind jobban látom — mondotta —, milyen kárt okozott a Szovjetunió politi­kájának a pártellenes, frak- ciós csoport. Pervuhin beszéde további részében ismét hangsúlyoz­ta: az egész párttal és a szovjet néppel egyetemben abszolút helyesnek tartja mindazokat az intézkedése­ket, amelyeket a párt Köz­ponti Bizottsága az utóbbi években foganatosított. Kö­szönetét mondott a Központi Bizottságnak azért, hogy le­hetővé tette számára a párt­tal szemben elkövetett bű­nének jóvátételét és kijelen­tette, hogy igyekszik rászol­gálni a bizalomra. ígérem, hogy mindig szem előtt tar­tom a párt ügyét, harcolni fogok a párt fő irányvonalá­nak megvalósításáért, a béke ügyéért, a kommunizmusért — mondotta. A népgazdaság fejlesztésé­nek hétéves terve hosszabb időszakra megszabja a fel­adatokat — folytatta Kuusi­nen. — E feladatok teljesíté­se előkészíti az áttérést elő­rehaladásunk következő sza­kaszára. A hétéves terv és a távlati tervek politikai vo­natkozásban soklépcsős raké­tának számítanak. Ez a ra­kéta teljes biztonsággal fel­emeli hazánkat a kommu­nizmus pályájára. Kuusinen * hangsúlyozta, mennyire fontosak a Hrus­csov beszámolójában foglalt elméleti tételek. Pártunknak már régen szüksége van új programra, amelynek terve­zetét az SZKP következő kongresszusára el kell készí­teni — mondotta. — Reális ez a feladat, mivel ma min­den alapunk megvan rá, hogy a programot a hétéves és a távlati tervekre épít­sük. Ha Hruscsov beszámo­lóját vesszük az SZKP programjának alapjául, úgy a pártnak jó programja lesz, — jelentette ki. Kuusinen elítélte Malen­kov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártel­lenes Csoportját. E csoport mindennapi gyakorlati tevé­kenysége lényegében a mar- xizmus-leninizmus revíziója volt, — mondotta. E meg­rögzött bürokraták minden­től idegenkedtek, ami új. Érezték: nem maradhatnak meg vezető beosztásukban, ha a párt és a nép nekigyür- kőzik az új feladatoknak Meggyőződésem, hogy a kongresszusunkon egyetlen ember sincs, aki el ne ítélné a pártellenes csoport tagjait — jelentette ki Otto Kuusi­nen a küldöttek tapsa köze­pette; Sikeres kísérletek folynak a termo­nukleáris reakciók szabályozására A délelőtti ülés utolsó fel­szólalója Igor Kurcsatov akadémikus, a híres fizikus volt. — Mint ahogy Hruscsov be­számolójában megállapította — mondotta Kurcsatov —■ tudósaink a szabályozható termonukleáris reakció elsa­játításán munkálkodnak majd, hogy ezzel határtalan energiaforrás birtokába jus­sunk; A termonukleáris reakciót az emberiség már megvalósí­totta — jelentette ki Kurcsa­tov akadémikus —■, de egy­előre még csak termonukleá­ris bombák robbantásával. Már öt esztendeje folynak világszerte a termonukleáris fegyverkísérletek; A szovjet kormány arra törekszik, hogy megállítsa ezt a termo­nukleáris fegyverkezési ver­senyt, A tudós emlékeztette a kül­dötteket a szovjet kor­mánynak a nukleáris fegyver megtiltását célzó javaslatai­ra. A Szovjetunió egyolda­lúan megszüntette e kísérle­teket abban a reményben, hogy a nyugati hatalmak követik példáját — mondta Kurcsatov. A nyugáti hatal­mak azonban a termonuk­leáris fegyverrel új kísérlet­sorozatba kezdtek. A szov­jet kormány 1958 őszén arra kényszerült, hogy biztonsága érdekében folytassa a termo­nukleáris fegyverkísérleteket. E kísérletek eredményekép­pen a szovjet hadsereg még megbízhatóbb, még tökélete­sebb és olcsóbb termonukle­áris fegyverfajtákkal rendel­kezik —, jelentette ki Kur­csatov akadémikus; Kurcsatov akadémikus fel­szólalásában főként a szabá­lyozható termonukleáris re­akció problémájával foglal­kozott, amelyen a szovjet tudósok dolgoznak; — A Szovjetunióban — közölte Kurcsatov akadémi­kus — a szabályozható ter­monukleáris reakciók prob­lémáival mintegy tíz éve fog­lalkoznak. Ilyen irányú kuta­tás, jelenleg Moszkvában, Leningrádban, Ukrajnában és Grúziában folyik. Nagy segítséget nyújtanak nekünk a szibériai tudósok — hang­súlyozta. — A Szovjetunióban be­rendezések készültek a ter­monukleáris reakció tanul­mányozására. E berendezé­sek mindegyike rendkívül bonyolult műszaki komp­lexum, amelynek értéke több tízmillió rubel. A kutatások — mint Kurcsatov megje­gyezte — sikeresen folynak e berendezések segítségével. A kísérletek sajátos tech­nikai vonatkozásait érintve, Kurcsatov közölte, hogy a termonukleáris reakcióknál lezajló folyamatok tovaterje­dését korlátozó falakként bonyolult elektromágneses tereket szándékoznak fel­használni; Sikereink elősegítik, hogy a becsületes szocialistákkal megtaláljuk a közös nyelvet A kunhegyest járás egész területén harcol az új a régivel Kunhegyesen minden az 1951-es nagy turkevei front- áttörésre emlékeztet. A járási pártbizottság és a járási ta­nács a főhadiszállás. Innen indulnak reggelenként az elv­társak, itt gyűjtik a jelenté­seket, tapasztalatokat. A fejlesztés körül forog minden. Szerdán délelőtt össze­ült a járási párt VB, egyik napirendi pontként Kunma­daras és Kunhegyes község vezetői számoltak be a fej­lesztés helyzetéről; Napról-napra élénkül az agitációs tevékenység. Dicsé­rendő módcin kiveszi részét a felvilágosító munkából a kunhegyesi mozi; esténként az előadások szüneteiben a tsz-eket és az új belépőket népszerűsítő feliratokat vetí­tenek. Nagy Margit elvtárs­nő, a helyi postahivatal veze­tője is lelkesen munkálkodik a szervezés érdekében. Kedden reggel a járási ta­nácstól T iszagy endára indult a járás dolgozóiból alakult agitációs brigád. A tiszagyen- dai népnevelőknek segítenek. A népnevelők fáradhatatla­nok. A tiszagyendai agitációs brigád pár órahossza alatt öt egyéni gazdát győzött meg a szövetkezetbe való belépés helyességéről; köztük Pásztor Jánost és Péntek Ferencet. Az új belépők száma a köz­ségben január 1 óta elérte a negyvenet. A határ elenyésző részén, ma már csak 21 százalékán tartja magát a maradiság. Megtörténik, hogy egy-egy népnevelő órákat vitatkozik, s már-már úgy tűnik, kilátás­talanul. De nem. — A józan, okos szónak rendszerint je­lentkezik a hatása. Lódi Imre kunhegyesi 8 holdas gazdával is többször elbeszélgettek, s hajthatatlan maradt. S ked­den délben mi történt? Lódi Imre, aki kedden még min­denki számára makacs egyé­nileg dolgozó paraszt volt, délben már szövetkezeti gaz­da lett. Egyedül ment be a községi tanácshoz, bejelentet­te: belátja: nincs értelme a várakozásnak, egyetért a ha­ladással, és csatlakozik a töb­bi előrelátó gazdához, belép a tsz-be. Szabó Mihály és Csortos Márton is ezt tette. Tordai József elvtárs, a já­rási tanács titkára beosztásá­nál fogva eddig viszonylag kevés kapcsolatban volt a tsz problémákkal. Most reg­geltől estig a fejlesztéssel fog­lalkozik és arról beszél; De itt sorolhatnám számos különböző beosztásban lévő tanácsi és tömegszervezeti vezetők neveit A járási szövetkezeti köz­pont dolgozói szerdán dél­előtt már készülődtek, in­dulnak Tiszagy endára az úgynevezett tűzvonalba, oda; ahol most legnagyobb szük­ség van az okos bátorító szó­ra. A Kunhegyesi Gépállo­másról pedig jelentették, hogy ugyancsak péntekre húsz nép­nevelőt adnak; Tiszagyenda áll legközelebb a szocialista átalakítás befejezéséhez. Ked­den este az ottani református lelkész bejelentette: résztvál- lal a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezéséből és munkát kért. De Abádszalók ésTisza- bura sem csendes. Tiszaburán a napokkal ez­előtt alakult tsz tagjainak száma állandóan nő. Abád- szalókon Dányi Imre egy új mezőgazdasági tsz szer­vezését kezdte. Január 1-től szerdán délig 470 új belépővel gazdagod­tak a kunhegyesi járás tsz-ei Nagyjelentőségű változás soknak vagyunk szemtanúi a kunhegyesi járásban. A dol­gok végső kimenetele nem kétséges: győz az új. S ebben a nagy küzdelemben minden elismerés a népnevelőké. Űj, kiváló erők sorakoztak pártunk zászlaja alá, hogy diadalra vigyék a nagy mun­kát. SzP, jelentjük A BERUHÁZÁSOKRÓL Dolgozóink múlt évi sike­res erőfeszítése nyomán 1958- hoz viszonyítva az idén töfob- tízimillióval megnőtt a beru­házási keret megyénkben. Az erre a célra szánt összegeket helyesen úgy használják fel az irányító szervek, hogy el­sősorban a már folyamatban lévő építkezéseket fejezzék be, s ezáltal csökkenjen a be­fejezetlen beruházások szá­ma; Ezt a célt szolgálja többek között az AP'rítógépgyár 7 és félmillió forintos költséggel épülő kazánházának befeje­zésiére 1959-re előirányzott 1 millió 533 ezer forint is. Uj iskolát kap Martfű A Tisza Cipőgyár rohamos fejlődése következtében az utóbbi években megnőtt § martfűi lakosok száma, szűk­nek bizonyult as iskola is. Államunk méltányolja a martfűiek ilyenirányú pana­szát, s 1 millió 800 ezer fo­Szerda délben érkezett ; Tiszasüly, Kengyel a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése előtt Február 3-án este 6 órakor a tiszasüjyi Kossuth Népe termelőszövetkezeti csoport huszonkét taggal, 700 hold földdel, 1 millió forint oszt­hatatlan vagyonnal előrelé­pett, termelőszövetkezetté alakult át. Az átalakulás óta már három középparaszt 25 hold földdel csatlakozott hoz­zájuk. A Petőfi termelőszövetke­zeti csoportba tegnap tíz be­lépő volt. A csoport hétfőn tartja átalakuló közgyűlését. A harminckét fős csoport ugyancsak termelőszövetke­zetté alakul át; Tiszasüly ezzel 82 száza­léknál tart a mezőgazda­ság kollektivizálásában. Két nappal ezelőtt még 77 százalékot jelentettünk. Órák alatt nagy dolgok történnek most ott. Kengyelen január 31-tŐl február 2-ig negyvenkét be­lépőt jelentettek, 282 hold földdel. A község 12.500 hold­jából mindössze 2.200 holdat birtokolnak még az egyéni­ek, Százhuszonhat népnevelő I járja nap-nap után a még egyéni gazdákat. A cseberéri részre ötvenhatan indulnak reggelenként, Estéről-estére változik a fa­lu képe. Február 3-án még öt egyéni gazda volt az Ady utcában. Estére már egy se. Ugyancsak február 3-án a gépállomási agitációs bri­gád tiz egyénileg gazdálko­dónál ért el eredményt. A napokban egyesült az Uj Ba­rázda és Búzavirág Termelő- szövetkezet — Mező Imre né­ven és tíz új tagot vettek fel az alakuló közgyűlésen. Kengyelen négy termelő- szövetkezet gazdálkodik je­lenleg, a község távlati terve szerint viszont csak három lesz majd. Jászfényszaruról női ter­melőszövetkezet alakulásáról kaptunk hírt. Százötven hold földön tizennégy asszony és négy férfi kezd munkához. A termelőszövetkezet tagjai öntözéses kertészettel foglal­koznak. rinf ráfordítással iskolát épít számukra. Nyolc, világos, modern tanterem lesz benne, s a nevelői lakás sem hiány­zik majd mellőle, Korszerűsítik a Baromfifeldolgozó Vállalat üzemét A Törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat üze­mének korszerűsítésére már eddig is súlyos százezreket fordítottak. Az idén 6em áll le az ilyenirányú munka. Fedezetére 2 és félmillió fo­rintot irányoztak elő. Ennek az összegnek felhasználásá­val jéggyárat, transzformá­tor- és kazánházat építenek. i Uj köntöst kapnak a lakóházak Az állami lakóházak tata­rozására, csinosítására is gon­doltak az illetékes szervek. Az ilyenirányú elképzelések valóraváltását 16 millió 900 ezer forint biztosítja me­gyénkben az idén. Felhasz­nálása után szebbek, barát­ságosabbak lesznek váro­saink. Közel 20 millió gépek beszerzésére A hazai és külföldi gépek beszerzésére. mintegy 2<Tmdl- lió forintot . fordítanak me­gyéink gépállomásai az idén. Nem kétséges, hogy ezáltal az eddiginél is hathatósabban tudják segíteni a mezőgazda­ság szocialista átszervezését. A gépállomásokkal párhu­zamosan fejlődnek az állami gazdaságok. Előrehaladásukat 1959-ben 27 millió 640 ezer forint értékű beruházás se­gíti megyénkben;

Next

/
Thumbnails
Contents