Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-04 / 29. szám
1959. február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A mezőgazdasági szakoktatás problémái Tiszaigaron, Tiszaderzsen p&t?gén, „oakon“ z és Rákóczifalván RÉGEN az a mondás járta, hogy a kaszához és a kapához nem kell tudomány. Elvégzi azt bárki, csak ereje legyen. Ugyanezt állítani napjainkban nevetséges, hiszen az a világ már rég elmúlt, amikor a mezőgazdásági munkához elegendő volt az erő. Több kell. A világon minden fejlődik, s így a régi, elavult felfogások is egyre jobban idejüket múlják. Ma már a paraszti munka nagy hozzáértést és rendkívül sok tudást igényel,' Egyáltalán nem túlzás, hogy „szakma” és csak az tud benne boldogulni, aki megszerzi a kellő gyakorlati tapasztalat mellé az elméleti ismereteket is. A mezőgazdálkodás ugyanis nemcsak kapálásból és kaszálásból áll, hanem sokkal többől. S egyáltalán nem nevezheti magát gazdálkodónak az az ember, aki semmit nem tud a korszerű agró- és zoótech- nikáról, a különböző módszerek alkalmazásának lehetőségeiről, az alkalmazások időpontjának helyes megválasztásáról, stb., stb. örvendetes az a tény, hogy Szolnok megyében a dolgozó parasztság legnagyobb része felismerte a mezőgazdasági szakismeretek megszerzésének szükségét. A legjobb gazdák mindenütt tanulnak: ezüstkalászos gazdatanfolyamokra járnak, vagy szakelőadásokat hallgatnak. A tudomány elsajátításához a feltételek adva vannak. A Szolnok megyei pártbizottság, a Szolnok megyei tanács és a Hazafias Népfrontbizottság hatásos eszközökkel támogatja a dolgozó parasztság művelődését. Általában az is a tapasztalat, hogy az ezüstkalászos gazdatanfolyamok jól működnek, az érdeklődés nagy, az előadók felkészültsége jó, itt-ott inkább a pedagógiai módszerekben van kisebb- nagyobb hiba, mivel a tanfolyamvezetők — igaz ugyan, hogy kiváló szakemberek —, nem rendelkeznek megfelelő pedagógiai ismeretekkel. — Eme hiányosságok megszüntetése érdekében a közeljövőben a tanfolyamvezetők részére különböző helyeken tapasztalatcsereértekezletet tartanak egy-egy jóképességű szaktanár irányításával. Vannak azonban községek, ahol a vezetők még mindig nem ismerték fel a mezőgazdasági szakoktatás jelentőségét, lebecsülik és nem foglalkoznak vele megfelelően. Nem értik, hogy végeredményben műveltebb, képzettebb parasztemberrel köny- nyebben szót lehet érteni olyan nagyon fontos kérdésben is, mint a nagyüzemi gazdálkodás, hogy csak a legjelentősebbet említsük. Különösen szembetűnő Ti- szaigar, Tiszaderzs és Rákó- czifalva vezetőinek érthetetlen magatartása. (Persze, még néhány községet felsorolhatnánk, de fiamnak mondom, a menyem is értsen belőle). A felsorolt községekben a mezőgazdasági szakoktatásnak nincs gazdája. Hogy ez így van, azért felelős a járás illetékese is. Rákóczifal- váról Albertszki István mezőgazdász a közelmutban bejelentette, hogy felmentését kéri az ezüstkalászos gazdatanfolyam vezetése alól. Kérését azzal indokolta: a helyi vezetőktől nem kap megfelelő és elegendő támogatást. S a mezőgazdásznak igaza van. Rákóczifalván huszadrangú kérdésként kezelik a mezőgazdasági tudományok terjesztését. ALBERTSZKI István decemberben három ízben nem tudta megtartani a tanfolyamot, mert a hallgatók nem jelentek meg. Hogy miért? Azért, mert ugyanabban az időpontban más rendezvényt szerveztek, tehát keresztezték a tanfolyam megtartását. Nyilvánvaló, hogy egy kis tervszerűséggel az ilyen dolgok elkerülhetők. A felelőtlenség iskolapéldája az is, ami Tiszaigaron történt. Három esetben hirdették meg a közelmúltban az egyik szakelőadás megtartását. Először nagyszámú érdeklődő jött össze ugyan, de az előadó nem jelent meg. Másodszor érthetően csappant az érdeklődés, de még mindig sokan voltak. Az előadás azonban újból elmaradt, mert nem volt előadó, s ugyanez történt harmad- szór is. Tiszaderzsen a községi tanács elnöke, s a község többi vezetője feliratkozott az ezüstkalászos gazdatanfolyamra. Az előadásokra azonban nem járnak. A dolgozó parasztok ezt látják, s úgy gondolják, nem lehet erre a tanfolyamra oly nagy szükség, ha a vezetők semmibe veszik. ARRÓL van szó, hogy a mezőgazdasági szakoktatás vezetésének káros szemléletén mindenképpen változtatni kell. A felsorolt és még el nem mondott hasonló hibák megszüntethetők. Van még idő az elmaradás pótlására. De pótolni is kell, hogy már most, a közelgő nagy munkák idején még több okos, művelt paraszt- ember munkálkodjék a határban. SzP. ígérgetés helyett munkát Ilyenkor, télidőben bizonyára kevesen keresik a hideget. Erről ír egyik bánhalmi olvasónk; s hozzáteszi, hogy hideg ide, hideg amoda; a Füleki-pusztai iskolában nem fűtenek. Alkalomadtán begyújtanak, s ez Veres László pedagógus gondoskodását dicséri, de a begyújtás után néhány perccel ajtót, ablakot ki kell nyitni — különben a füst fojtaná meg a padokban didergő apróságokat. Miért? A levél szerint azért, — mert a kenderesi ktsz csak Ígérget, de a kéményt megjavítani nem hajlandó. TöbHMUIIIIIimilllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Munkanélkül egy falat kenyér miatt Angliában történt, a don- casteri Ford-autógyárban, Donald Farr 22 esztendős munkást azonnali hatállyal elbocsátották, mert tíz perccel a reggeli-szünet után beleharapott a magával hozott szendvicsbe. Hétszáz munkás roknszenv-sztrájkba kezdett. A munkáltatók és a szakszervezeti képviselők két tárgyalása eredménytelenül végződött, Farrt nem vették visz- sza. Mire szomorúan megjegyezte: „A szendvics jó volt ugyan, csak túl drágái” Jóminőségű és olcsó savanyúkáposzta kerül forgalomba A kereskedelmi vállalatok a savanyukáposztát eddig főleg magántermelőktől szerezték be, és az így forgalomba hoztt árut kilónként 3.10—3.50-ért vásárolták meg. A belkereskedelmi minisztérium most megállapodott a konzerviparral, hogy február első napjaitól a lakosság szükségleteihez elegendő gyári készítésű savanyu káposztát vesz át. A gyári káposzta árát 2 forintban állapították meg és a határozat szerint valamennyi állami üzlet ezen az áron köteles forgalomba hozni a savanyúkáposztát. (MTI). bek között a ktsz elnöke is megerősítette, miszerint ha jó idő lesz és a hó elolvad a tetőn, sor kerül a javításra. No, de hol van most a hó? Idei telünknek éppen az a jellemzője, hogy szűkölködtünk eddig a hólepelben. És egyáltalában: ha már jó idő lesz, miért javítják a kéményt? Hiszen akkor már fűteni sem kell? Úgy véljük, ígérgetések helyett inkább munkához kéne már látni; valamit tenni a Füleki-pusztai iskola ügyében, ha Kenderesen a ktsz-nél el akarják kerülni az utólagos lelkiismeretfur- dalást. Jean-Pierre Aumont, az ismert francia színész a következőket meséli az amerikai televízió és a reklám kapcsolatáról. „Dosztojevszkij „Bűn és bünhődés” című művének televíziós változatában Rasz- kolnyikov szerepét játszottam. Abban a pillanatban, amikor az öregasszony meggyilkolására készültem, hirtelen elrángatták a televíziós felvevő elől. Egy mosolygó úr foglalta el a helyemet, aki ezeket mondotta; „Kedves televíziós nézők, Önök bizonyára felteszik magukban a kérdést, vajon miért is volt Raszkolnyikov annyira ideges? A magyarázat egészen egyszerű: sohasem ismerte az idegnyugtató Nachotin-féle rágógumit” — Csak miután ez az úriember elmondta mondókáját, — játszhattam tovább Raszkol- nyikovot. AZ ÉLŐ VEKKERÓRA Mary Williams liverpooli asszony 64 éve dolgozik, mint „kopogtató nő”; édesSötét lámpa két súlyos balosét Hétfőn este kivilágítatlan motorkerékpárján vágtatott Abony felől Varga Albert Géza. Szolnokon a Kolozsvá- ri-hídnál, elgázolta a gyalogosan haladó Méhes Lajos olajmunkást. Mindkettejüket agyrázkódással szállították a kórházba; a haladéktalanul eszközölt röntgenvizsgálat ezen kívül Varga Albert Gézánál koponyaalap! törést is megállapított. A motorkerékpáros állapota életveszélyes. anyjától örökölte ezt az egyedülálló munkakört. Mary Williams minden reggel öt órakor elindul otthonról és bekopogtat 50 munkás ajtaján, hogy azok idejében elinduljanak munkahelyükre. Williams asszony most 84 esztendős. KIK A LEGNAGYOBB SZÍV ARB ARÁTOK ? Dánia különleges helyet foglal el a világ szivarfogyasztásában: lakosai fejenként átlag 207 szivart szívnak el évente. Ebben a páratlan teljesítményben a nőknek is jelentős szerepe van. A második helyet a szivarfogyasztásban a hollandok tartják évi 106-os átlaggal.- Ezután következnek a svájciak (97), a nyugatnémetek (90), és a belgák (87), Spanyolországban az egy lakosra eső évi átlag ’ 49 szivar, Franciarországban tíz, Olaszországban hat és Angliában négy, HELYESEM.., Katonaviselt ember esetében fel sem tűnik, ha induló ütemére akaratlanul is keményebben, tagoltabban dobban a lába. Nőknél azonban mindez szokatlan. Különösen akkor, ha éppenséggel kézről van szó. És lám csak: a szolnoki gyors- és gépíróiskolában Hofgárt Marikával, Hegedűs Erzsivel együtt összesen kilencvenkilenc leányzó ujjai a Kossuth-in- duló ritmusára járnak, laikusnak szinte érthetetlen, de a szakértőnek természetes táncot az írógép billentyűin, S ha az induló már megszokottá válik, elindítják a metronóm nevű elmés kis szerkezetet és annak egyhangú, de szabályos ütemére hol gyorsabban, hol lassabban — ahogy éppen a tanmenet kívánja — fürgélkednek a karcsú leányujjak. Node ez már majdnem a vége; helyesebben a közepe — mivel amíg idáig eljut a majdani gépírónő, addig sok víz csordogál végig a vén Tisza két partja között s addig igenigen megfakulnak a kattogó kis masina fekete szalagA gyorsírásra vontakozóan Hargittai István tanártól nyerünk tájékoztatást. — Csak nehéznek látszik, sorolja a szakértő ismeretével. — Ugyanis az írásjelek Sebesen kergetőznek a mondatok, miközben Magdi néni kalauzol bennünket tovább az iskolában. Nem any- nyira a tantermeket mutatja be; mint inkább magyaráz. — Két év múlva szárnyra Nótaszóra... A két Ilona: K. Szabó és Szalai Ica, a Kossuth-induló ütemére gyakorol. Bodnár Andorné tanárnő az „iramot” méri. megismerése után már csak bocsátjuk mai növendékein- az áttétel és az összefüggé- ^et. Akkorra képzett gép- és sek megtanulása a lényeges. SVorsírók lesznek. A folyóbeszédet leírják és kisebb- - S ebbeli véleményében de töb„_ megerősíti öt a hozzáértők nyire helyesen „át is teszik” fejbólintásával Balogh Ma- mindenki számára érhetően. jai rika is és hogy kétség ne Rejtélyes ré- buszok? Nem! Gyorsírásjelek, melyeket -két év múltán úgy ismernek a nö- ‘ vendékek, mint most az ABC-t S itt ismét érdemes egy szóra megállni és megemlíteni, hogy az iskolában főtörvény: Fürgén „vakon", helyesen. Ezt a célt szolgálja a magnetofon is, amelynek segítségével Soltész igazgatónő a növendékek dolgozatait javítja. Milyen az iskola élete? Hm. Erről egy kicsit nehéz elfogultság nélkül szólni. — Ugyanis bármerre néz a szépségre igényes férfiszem, mindenütt a női kéz nyomait látja. — Kifinomult ízlésre valló apró terítőcskék, télen is nyári színben pompázó virágok teszik otthonossá a termeket. Ilyen környezetIgy kezdődik: — Amikor a lányok hozzánk jönnek, először az „alaptartást” tanítjuk meg nekik, — magyarázza a gondos pedagógusra jellemző szakmaszeretettel Mária néni, az iskola igazgatónője. — Vagyis ujjaikat ráillesztik; mert' ugye, ilyenkor még csak illesztenek; az A—S— D—F—J—K—L—É billentyűkre, ezután minden betűt külön gyakorolnak. — S négy hónap múltán ilyen mondatokat is írnak már: „Regél a léha és hamis duhaj had...’’ Persze, ez így kissé komikus — de gyakorlatnak kitűnő. S nem is a legnehezebb, mert a gyorsírás bonyolult és ismeretlen jelei még meglepőbbek s „vakon írni”, vagyis úgy gépelni, hogy közben nem néz a gépre az ember — az sem kismiska. férjen az elmondottakhoz, citál is egy jókora füzetből a riporter előtt érthetetlennek tűnő, de egyébként roppant világos, vonaltól vonalig szaladó kriksz-kraszok- ból. ;lt! ben öröm tanulni — még akkor is, ha alkalomadtán egy kisebb fegyelmezetlenségért csengő forintot kell fizetni az osztály takarék- könyvébe. — NAGY — Ami biztos, biztos... Soltész Mária igazgatónő magnetofon segítségével javítja a dolgozatokat. Késsíilődés a technikus báíua Szolnok utcáin napok óta plakátok hirdetik az immár hagyományossá vált Technikus-bál megrendezését. Hogyan készülnek erre az estre a technikus-jelöltek? Az elmúlt évek tapasztalataiból okulva, az iskola KISZ szervezete nagy körültekintéssel válogatta össze a vidám, szórakoztató műsor számait. A tanulók szabadidejük nagy részét föláldozzák az est sikere érdekében. Tanítás után lázas próbák folynak. Jelenleg Karinthy: Visszakérem az iskolapénzem, és a többi jelenet összehangolása folyik. A leendő technikusok mindent megtesznek azért, hogy febr. 7-én a Millennium helyiségében a jelenlévők színvonalas műsort láthassanak és kellemesen szórakozzanak a táncmulatságon. Der th y Gyula Szolnok Szovjet-amerikai tudós csere A Szovjetunió es az Egyesült Államok között megállapodás jön létre a két ország 300 élvonalbeli tudósának tapasztalatcseréjére. Nemsokára 150 amerikai tudós látogat el a Szovjetunióba és 150 szovjet tudós ismerkedik meg az Egyesült Államokkal. — A tudósok mindkét országban a legteljesebb szabadsággal mozoghatnak, csak katonai berendezéseket nem szemlélhetnek meg.