Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-28 / 50. szám

1959- február 28. zrT M« K ** wr* "H Serényen halad a munka mfTr < * j m i' Szolnok határában, a Vegyi művek mellett épül a fehér­je feldolgozó üzem. A főépü let, amelyben a gépház és a gépesített üzemrész talál ma jd helyet, már kész van,' s jelenleg a szivattyúház vasbe tonszerkezetét szereli Ba­logh Károly és Lékó Károly vasbetonszerelő. Két új cukorgyárat építenek Romániában Romániában a cukorterme­lés 1938-tóü 1957-ig 95.100 tonnáról 185.351 tonnára nö­vekedett, a termelés azonban még mindig, nem elégíti ki a szükségleteket. Az a terv, hogy 1960-ig teljesen meg­szüntetik a cukorimportot. Az egész országban növelik a cukorrépa vetés területét és növelik a hektárhozamot is. A minisztertanács leg­utóbb elhatározta, hogy két új cukorgyárat építenek, az egyiket Kolozsvár tarto­mányban, a másikat pedig Suceava tartományban, Március 13—14-én rendezik a magyar— szovjet iogász napokat A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Jogi Szalkosiztálya, az Igazságügynüniszrtérium, a Legfőbb Ügyészség, a Ma­gyar Jogász Szövetség és a Budapesti Ügyvédi Kamara március 13—14-én magyar— szovjet jogász napokat rendez a Jogászházban. Kuncsorbai határváltoztatás Jártam erre vagy másfél hete. Telve volt a szoba trak­torosokkal, szövetkezeti gaz­dákkal. Akikor érkeztek a ha­tárból, s nagykabátjuk belső- zsbéből nem éppen gyűretlen, dűlöngéző betűkkel kitöltött nyilatkozatokat lobogtattak. A nyugodtan tréfálkozó, dis- kuráló szervezők fölött lát­hatatlanul ott lebegett a kis község nagy változásának le­vegője. Most is zsúfolt a helyiség, s a határformádás ott izzik a fejek, a térképeik, birtokívek, aranykorona-megállapítások, adóbevallási jegyzőkönyvek fölött. A változás, ezúttal ha­tárváltozás, pontosabban nem a határvonalak átrendezésé­ről, hanem a határ képének alakulásáról van szó. Három ember: Nátuly Lász­ló gépállomási fömezőgaz- dá-i_, Balázs Karcsi, a Vörös Október agronómusa, Földes Lajos tanácselnök kezében négyszínű ceruza. Pirossal az I. osztályú humuszos, kékkel a XI. osztályú kötött, lilával az agyagos, barnával a IV. csoportba tartozó szikes ta­lajt jelölik. Sokasodnak a barna foltok. Hiába, az egyé­ni gazdaságok nem javíthat­ták a talajt. A nemrég ala­kult Kossuth elnöke máris ér­deklődött a javítási kedvez­mények felől. A három ember magyaráz a térkép fölött. Üzemeltei építenek Kínában a népi kommunák támogatására A kínai könnyűipari mi­nisztérium, hogy a népi kom­munák iparosítását segítse, kísérletképpen üzemeket épít­tet, vagy korszerűsíttet Kína több vidékén, A miniszté­rium az év kezdete óta Kína húsz megyéjében csaknem húszezer kisebb üzemet léte­sített, vagy bővített a Sárga­folyótói a délkeleti tenger­partig terjedő vidéken. A ki­választott megyékben a mi­nisztérium 600 főnyi szakértő csoportja a helyszínen irá­nyítja a munkálatokat. Az állami támogatással épült, vagy bővült új üzemekben mezőgazdasági szerszámokat, golyóscsapágyakat, műtrágya és növényvédő szereket gyár­tanak majd. Az új műtrá­gya-üzemek az év végéig mintegy hárommillió tonna műtrágyát termelnek. Ezek­nek az új üzemeknek egy részében közszükségleti cik­keket is gyártanak. Kisnecsőn tervezik a jövőt Jászberény mellett a város szélén alakult meg az év első termelőszövetkezete, a Győzelem Tsz. — Tizenöten kezdték, de ma már nyolc- vanhatan gazdálkodnak 600 hold földön. Arról még nem lehet beszélni, hogy milyen nagy lesz a szövetkezet, mert ide is napról-napra többen lépnek be. A szervezési mun­ka mellett a termelőszövet­kezet vezetősége a tagsággal egyetértésben már hozzáfo­gott a tavaszi munkák elő­készítéséhez. Megalakították a tervkészítő bizottságot, lel­tározó bizottságot. Számba veszik, hogy milyen adottsá­gokkal rendelkeznek. A tervkészítő bizottság megállapította, hogy a terü­leten 140 hold búza van és 46 hold here. Kialakították, illetve alakítják a lehetősé­gekhez mérten azokat a táb­lákat, ahol a tavaszi mun­kákat rövidesen megkezdik. Elsősorban is a 25 holdas konyhakertészet tervét dol­gozzák ki. A kertészetben öntözéses zöldségtermesztés­sel és virágtermesztéssel fog­lalkoznak. Tanyaközpontjuk Kisnecső 2. szám alatt van. Ez itt korábban a jászberé­nyi Dohánybeváltó kísérleti gazdasága volt, így már ren­delkeznek tanyaépületekkel, van egy 15x4 méteres do­hánysimító, 8 vagonos rak­tár, két dohánypajta, 42 fé­rőhelyes istálló és még egyéb épületek. — A dohányépüle­tek lehetővé teszik, hogy 12 holdon dohányt termessze­nek. Ebből 8 holdon öntözé­ses zölddohány termesztést akarnak folytatni. A tervek szerint 150 holdon termelnek hibridkukoricát. A kukoricát a Kolbai-féle ikersoros mód­szerrel termelik, a szükséges vetőmagot már igényelték. Az eddig elmondottakból az tűnik ki, hogy a termelő- szövetkezet sok munkaigé­nyes, de nagy jövedelmet biztosító növényféleségek ter­mesztésével foglalkozik. Állattenyésztés terén a mi­nőségi tenyésztést tűzték ki célul. A tagok által bevitt különböző minőségű szarvas­marhákat kiválogatják, a gyengébbeket kiselejtezik és hízóba állítják. Hat sízarvas- marhát máris hízóba állítot­tak. Az állattenyésztés jelen­tősen majd csak az ősszel nö­vekedik, imire elegendő ta­karmányt tudnak biztosítani. A legutóbbi közgyűlésen Úgy határozták, hogy a ta­vaszi munkákat: a simítózást, boronálást, a mák, sőt az árpa vetését is a hét folya mán már megkezdik. A tag­ság egyöntetű véleménye, hogy nem érdemes őszig vár­ni a kezdéssel, mert azzal egy teljes évet veszítenének. Ez a termelőszövetkezet nemcsak megalakulásával veit úttörő a munkában is az lesz. V. K. zetek, hogy egyesülnek, abból sem származhat bonyodalom. Az ezerholdas üzemegységek majorságukkal önálló gazda­sági részek, akármelyik ter­melőszövetkezethez kerülnek is. Kuncsorbán jól jövedelme­ző növényféleség a lucerna. A hármas bizottság által meg­határozott talajminőségű föl­deket úgy osztják szét, a Kos­suth is, a Vörös Október is tudjon magherét termeszteni. Van a faluban egy állami tar­talék erdősáv. Eddig a Vörös Október kezelte, most a Kos­suth is részesedik belőle. Öntözőcsatorna egyelőre nincs. A keleti öntözőrend­szer megépül tétől várnak sokmindent. A két termelő- szövetkezet központja úgy he­lyezkedik ei, hogy mindkettő hozzájuthat majd a vízhez is — ha lesz. Nemcsak a jóból, a rosszból is egyaránt rész illeti az osztoakodókat. A szi­kes föld arányosan kerül a Vörös Októberhez és a Kos- suth-hoz. Merőben más ez a földrendezés, mint az egyé­ni gazdaságok örökösödése régen. Itt nincsenek marako­dó, nagyobb koncért vereke­dő testvérek. Balogh Gyurka is, Kelemen Balázs is, a kért tsz-elnök percenként megfor­dul a bizottság irodájában. Tanácsadók, véleménynyil­vántartók. Az egyezkedési tárgyaláson övék lesz majd a döntő szó. Tanácselnök, mezőőr (ők ismerik a dűlő minőségét), adóügyes, jól gazdálkodó pa­rasztember, s tán mindenki résztvesz a kuncsorbai határ formálásában. Akkor, ahogy legutóbb jártam erre vagy másfél hete — tele volt a szoba traktorosokkal, szövet­kezeti gazdákkal. S most is tele van. A kezdőlépést akkor elvégezték. Most a határt, a termelőszövetkezeti családok közös tapasztalatokkal BORZÁK LAJOS iiiiHiiiiiiimiiiiiwiiiiiHiiiHiiiiiiiiimiiiiiiiiiHiiiiiiiiimiimHiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiMimiHmN A talajerő utánpótlásért — Az a rész gyümölcsös­nek megfelelő. Amott csak legelő van egyelőre. Nagyon fontos művelet a talajminőség megállapítás. E szerint osztozkodnak maja a termelőszövetkezetek. Ezt már ugyan a házasságkötő te­remben végzik. Jelenleg a földrendező brigád szállása. Hat műszaki, két adminiszt­rátor, két földnyilvántartó, s Szabó Imre csoportvezető ösz- szesítik: a Vörös Októbernek 2771 holdja volt, most 1747 holddal gyarapodott. A kis Kossuth — mert ehhez ké­pest kiesd — 586 holdon kez­dené, csakhogy a Vörös Ok­tóber ezer hold állami tarta­lékát testvériesen megfele­zi. ötszáz a Kossuthé belőle. Telefontól telefonhoz sza­lad a csoportvezető. Számba- vételeznek. Egyezkednek a környező községekkel Fegyvernekkel, Törökszent­miklósi sál, Mezőtúrral a be- birók területére. Az ott la­kók lépjenek be ottani ter­melőszövetkezetekbe, s ma­radjon itt a föld. A kun- csorbadak ide kérik felvételü­ket, s Fegyvemeket, Török­szentmiklósi, Mezőtúrt illeti földjük. A számbavételezóstől na­gyon sok minden , függ. Az isi, hogy mennyi lesz a termő­föld. Eddig például 362 hol­dat a község belterületének tekintettek. A két tsz-einök- bőd, a tanácselnökből, a me­zőgazdasági állandó bizorcság elnökéből, a főagronómusbói, a földművesszövetkezeti ügy­vezetőből álló bizottság úgy döntött: elég lesz 180 hold belterületre. A többit meg­kapják a termelőszövetkeze- cek, Ezerhcldas táblánként ala­kítják ki a község határát. Ezek alkotják az üzemegysé­geket, itt történik a majorság! telepítés. Ha majd úgy ha­tároznak a termelőszövecke­V"" Látogatóban — Hisszük is, meg nem is. Messziről jött ember azt mond, amit akar — tartja a közmondás. — Valahogy így fogadták a karcagi tsz-gaz- dákat a jászberényi dolgozó parasztok is. — Hát ha nem hiszik, jöj­jenek le — mondották a karcagiak, győződjenek meg személyesen. — így esett, hogy negyvenöt dolgozó pa­raszt Jászberényből a peresi és négyszállási részről útnak indult Karcag felé. Szabó Sándor, volt 17 és félholdas középparaszt, a Le­nin Termelőszövetkezet tag­ja és M. Tóth József, szin­tén volt középparaszt, a Bé­ke Termelőszövetkezet tagja vállalkoztak, hogy kalauzol­ják a herényieket. Ahogy a Kunság szélére értek, mintha megváltozott volna a határ képe. Az út mentén hatalmas táblákon zöldéi az őszi vetés, távolabb rizstelepek, több kilométeres erdősávok, szép, modern ta­nyaközpontok kezdték bizo­nyítását annak, amiről a jászsági apró parcellák kö­zött húzódó tanyákon beszél­gettek. — Itt még a levegő is má- sabb, szabadabban lélegzik az ember — mondta M. Tóth Józsi bácsi. — Nálunk mesz- szebb lehet látni, sőt azt is mondhatjuk, amit a szem belát, mind a miénk. Mi már ezt szeretjük. így folyt a beszélgetés, míg Karcagra értek. Elsőnek a Hunyadi Terme­lőszövetkezet tanyáját láto­gatták meg, melyet már so­kan ismernek a megyében. Közel van a kövesúthoz, így elég gyakoriak itt a látoga­tók. Most sem tudtak a Hu­nyadi Tsz állatgondozói a jövetelről, de őket nem éri váratlanul ilyesmi. A nagy százas istállók előtt víztorony emelkedik a magasba, mely ellátja az összes istállókat. A silógöd­rökben megtekinthették a lá­togatók a silókukoricából ké­szült szilázst, mely nemcsak a szarvasmarhának, de még a hízósertésnek is kiváló ta­karmány. — A tehenészet egyébként országoshírű, mert a múltévi mezőgazdasági ki­állításon is több díjat kap­tak. Az istállóátlag Í2 kg — naponta. — Meg is jegyezte az egyik látogató: Olyan szé­pek ezek a tehenek, hogy válogatva sem lehetne kü­lönbeket egycsomóba hozni. Mikor jól körülnéztek, el­beszélgettek a szövetkezeti tagokkal. Szabó Sándor bá­csi arra kérte őket, hogy — aki kíváncsi rá, menjen el hozzá. Itt lakik a közelben, szívesen megmutatja házatá- ját. Vállalkozó akadt. Tizen­öten elmentek, hogy szétnéz­zenek. Az első, ami megkapta a látogatók figyelmét, a 100 baromfi és az udvaron lévő telis-tele kukoricagóré volt. A kamrában a sok búza, árpa, a 150 kg cukor és nem utolsósorban tetszett a láto­gatóknak az a három 30 li­teres zsírosbödön, mely szí­nig van most is. Szabadkoz­va mondta Sándor bácsi, hogy az idén csak egy hízót vágott, egy 320 kg-osat. Ezt egyébként elég szemléltetően bizonyította a padláson lévő szalonna, a hatalmas sonkák, meg a 21 szál kolbász, amit a látogatók megolvastak. — Sándor bácsi még azt is el­mondotta, hogy a múlt év­ben havonként átlag ezer­négyszáz forinton felül volt a jövedelme a háztáji gaz­daságon kívül. Már pedig a háztáji gazdálkodás — külö­nösen a tanyasi embernél — nem kis összeget hoz a kony­hára. — Mindenütt így van ez? — kérdezték a herényiek. — Hát akad még olyan hely is, ahol több van. Egyébként itt lakik nem messze a vöm, Kele János. G a múlt évben vett 85 ezer forintért házat. Ezt a pénzt a szövetkezetben kereste. Ezután a Béke Termelő- szövetkezet thermálvíz-fűté- ses primőrkertészetét látogat­ták meg a herényiek. Bi­zony, sokan elmondhatták: — ilyet sem láttunk még. — az üvegházakban virágzik a pa­radicsom, sőt már piacra szállítják a zöldpaprikát. A kertészet vezetője minden lá­togatónak adott egy-két pap­rikát azzal: mutassák meg Jászberényben, hogy a kar­cagi sziken ilyet is lehet ter­melni. Itt meg M. Tóth Józsi bácsi, aki 11 éve tagja a termelő- szövetkezetnek — hívta meg a vendégeket. Ö most épített 107 ezer forintért házat. Bár komoly költségbe került az építkezés, mégis bőven van kenyér, meg hozzávaló. A kamrában három zsák cukor, félmázsa rizs, meg a szüksé­ges búza és egyebek. Elmondotta a vendégeknek, hogy neki kilenc gyermeke van, és őket jórészt azóta adta férjhez, vagy nősítette meg, mióta szövetkezeti gaz­da. A hozománnyal egynek sem kellett szégyenkeznie. Hazafelé jövet megnézték a Lenin Termelőszövetkezet múlt évben épített két szá­zas szarvasmarhaistállóját. A látogatás után a Szabad Ifjúság Termelőszövetkezet tagjai látták vendégül a jász­berényieket hagyományos birkapaprikással. Fehér asz­tal mellett hosszúidéig elbe­szélgettek a szövetkezet éle­téről, munkájáról. Hazafelé a jászberényiek nem győzték egymásnak so­rolni, hogy mi mindent lát­tak. De nemc?ak egymásnak mondták el, hanem odahaza a szomszédoknak, ismerősök­nek, rokonoknak is. Az még a látogatáshoz tar­tozik, hogy akik Karcagon jártak, azóta mindannyian a közös gazdálkodás útját vá­lasztották. VÁGÁSI KÁLMÁN A Kisújszállási Kinizsi Termelőszövetkezet a városban lakó egyéni gazdáktól megvásárolja a trágyát pénzért, vagy alomért cserébe. Képünkön Tóth György, a Kinizsi Termelőszövetkezet tagja leméri a Szarka János egyéni gazda kocsiján kihordott trágyát. Aranyásó kombinát épül a Szovjetunióban Az irkutszki nehézipari gépgyárban elkészültek egy új hatalmas úszó aranyásó berendezésnek a tervei. A több, mint kétszáz méter hosszú úszó gyár kotrógépek­ből, iszapoló berendezések­ből, kiválasztó művekből és szállító szalagokból áll. A hatszáz literes puttonyos kot­róberendezés ötven méter mélységig kotorhatja fel a folyó medrét. A hatalmas úszó gyár meghajtó művei­nek együttes kapacitása több mint hétezer kilowatt lesz, A berendezést teljesen au­tomatizálják s az egyes részlegek munkáját központi diszpécserek televíziós készü­lékek segítségével is ellen­őrizhetik. Az új berendezés tizenkétezer aranymosó munkáját helyettesíti s egy­úttal lehetővé teszi, hogy az aranyban gazdag szibériai folyók medrének eddig hoz­záférhetetlen mélységeit is feltárják- (MTI);

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents