Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-27 / 49. szám

A SZO! \CK MEGYEI VfPI \P 1953. 10 éves az Állami Biztosító I HAZÁNKBAN 10 évvel l ezelőtt született meg az Al- * lami Biztosító — megyénk­ben is tíz esztendeje kezdte meg működését a Szolnok megyei fiók. A kezdeti idők­ben megoldhatatlannak lát- i szó feladatok tornyosultak az Iki ttörök elé: a nehézségek leg- ~ jelentősebbje a kapitalisia idők maradványa: a bizal­matlanság volt. Becsapott pa­rasztok néhány fillérrel kifi­zetett munkások szíve mé­lyén még ott szúrt a kisem- mizettség tövise. Sok, fáradhatatlan felvilá­gosító munkát követően jöt­tek létre az első biztosítások. Ezek megkötését a termelő­szövetkezeti mozgalom erős- bödése, az iparosodás, a nö- ■vekvő életszínvonal egyaránt szükségessé tette. Az Állami Biztosító dolgozói örömmel állapították meg, hogy mun­kájuk évről-évre kevesebb akadályba ütközik. Vajon miért? Mind szélesebb tömegek is­merték fel, hogy a szocialis­ta rend a milliók érdekét szolgáló társadalmi rend. Rá­döbbentek, hogy az Állami Biztosító a munkás-paraszt államnak nem „üzlete”, ha­nem — túlzás nélkül nevez­hetjük így — segítségnyúj­tásra hivatott szerve. Az ál­lamrend iránt érzett biza­lomból erre a fontos állami intézményre is háramlóit. A MÁSIK OK nem kevés­bé jelentős. Százezrek tapasz­talták hogy az Állami Biz­tosító kárukat teljes összegé­ben, késedelmeskedés, alku­dozás nélkül megtéríti. Nem egy biztosított bevallotta: meglepetést okozott számára a gyors ügyintézés. A kárösz- szeget a bejelentést követő­en — elenyészően csekély, indokolt eset leszámításával — nyolc napon belül kézhez kapják a biztosítottak; igen gyakran még a vállalat he­A hegesztési szakbizottság munkaértekezlete Prága (MTI). Pozsonyban megkezdődött a KGST He­gesztési Szakbizottságának munkaértekezlete a szabvá­nyosítás kérdéseiről. Az ér­tekezleten Bulgária. Csehszlo­vákia, Magyarország, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Lengyelország és a Szovjetunió képviselői vesz­nek részt. lyiségébe sem kell bemenni- ök érte. Elvis2i a postás. A biztosítottak számának emelkedésével mind kedve­zőbbekké váltak a biztosítási feltételek. így vált lehetővé a baleseti károk térítésének tíz év alatt 25—100 százalékos emelése, így terjesztették ki díjmentesen a tűzbiztosítást, a vihar okozta károkra is. Ezek a tényezők nem csekély mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a tavaly meg­tartott közváleménykutatás során a megkérdezettek ke­reken 80 százaléka a legtel­jesebb mértékben helyeselte a biztosítást. Néhány számadat már ér­zékelteti mit jelent megyénk számára az Állami Biztosító működése. Az intézet tavaly viharkárok nyomán 35 ezer 700 forintot, baleseteket kö­vetőén 112 ezer forintot, él- latkárok címén 3 és félmil­lió forintot fizetett ki — nem is számítva a szavatossági-, élet- és egyéb biztosításból, a tsz-tagok háztáji biztosításá­ból eredő hatalmas össze­geket. Ekkora summáknál a filléres pontosságtól joggal tekinthetünk el; a Szolnok megyei Állami Biztosító tíz esztendő alatt 50 millió fo­rint értékben térítette meg a biztosítottak kárát. Az Állami Biztosító Szol­nok megyei dolgozói a ter­melőszövetkezeti mozgalom váratlan arányú előretörésé­vel egyidejűleg készültek fel új feladataikra. Körzeti meg­bízottaik — igen helyesen — már néhány nappal a meg­alakulást követően felkeresik az új szövetkezetek vezetőit s elbeszélgetnek velük a kö­zös vagyon megóvásának egy fontos módjáról: a bizto­sításról. Megkérik őket: ma­gyarázzák meg a tagoknak, hogy csekély költséggel hat­hatósan segítik gazdálkodá­suk és személyi vagyonuk biztonságát. Az Állami Biz­Csehszlovák turisták jönnek A Csehszlovák Utazási Iro­da közlése szerint Csehszlo­vákiából ez évben 1százezer turista utazik külföldre, első­sorban a szocialista országok­ba. A csehszlovák turisták az idén először tesznek 8—14 napos körutazást Magyaror­szág vidéki városainak és ter­mészeti szépségeinek megte­kintésére. tosító lépést tart a fejlődés­sel. GAZDASÁGI életünk e fontos intézménye egy évti­zed alatt bebizonyította lét- jogosultságát: akkor és ott segített, ahol arra a legna­gyobb szükség volt. A jubi­leum alkalmából magunk is sok további siTcert kívánunk az Állami Biztosító vala­mennyi dolgozójának, veze­tőjének. Kiskőrösön sorsolják a lottót A lottó 9. játékhét nyerő­számainak húzása február 27-én Kiskőrösön lesz. Itt sorsolják ki azt is, hogy a február 6. 7. 8 és 9. játék­hét közül melyik hét szelvé­nyei vesznek részt a legkö­zelebbi társynyeremény-sor- solásban. (MTI). Márciusban békekölcsön sorsolás Március közepén kerül sor az év első államkölcsön-sor- solására. A húzásokat ezúttal Budapesten bonyolítják le. Az első napon, március 14- én az I. Békekölcsön nyere­ményeit és törlesztését, vala­mint a kamatozó kötvényeket sorsolják. A második napon, március 15-én az V. Béke­kölcsön és a VI. Békekölcsön nyereményeinek húzására ke­rül sor. A három békekölcsön sor­solása alkalmával nyeremény és törlesztés formájában csz- szesen 77 900 000 forintot fi­zetnek vissza kötvénytulajdo­nosoknak. (MTI) Különös kooperáció Nagytekintetű, szőke leány vizsgálgatta a minap a 60-as csemegéit; némi töprengés után a fasírozottra, azaz — magyarul — a vagdalthúsra esett választása. Vacsora köz­ben érte a meglepetés: a vagdaltban nemcsak húst ta­lált, hanem egy sikkes mas­nira kötött gézdarabot is. Arról, hogy a következő má­sodpercben mi történt, a jó- ! ízlés nevében inkább hallga- Itunk. sárlónak lapzártáig _ nem si­került megállapítania, vajon gyártási együttműködés jött-e létre a különös tartalmú vagdalthúst szállító buda­pesti vállalat és egy kötszer­gyár között — avagy a né­hai sertés torka volt-e már elhalálozása előtt is véres, ami a géz alkalmazását in­dokolttá tette. Munkatársunk kérdésére kijelentette: — Konzervdobozban még megbocsáthatónak tartanám az efféle. , mellékletet**, i A később jobban lett vá ' r»/////z///////////z/////«////////////////////////»»* Februári napsütésben A Nap kél: 6 30 h-k^r, nyugszik: 17.24 h-kor. A Hold kél: 22,43 h-kor, nyugszik: 1,29 h-kor. Időjárás jelentés Várható időjárás: lassan csökkenő felhőzet. Legfeljebb egy-két helyen kisebb eső. Párás idő. Reggel néhány he­lyen köd. Mérsékelt szél, az enyheség tovább tart. Várha­tó legmagasabb nappali hő­mérséklet: 9—12 fok között. Távolabbi kilátások: a hő­mérséklet lassan csökkenni fog. (MTI) — NÉPSZERŰ MŰSORÁT mutatja be vasárnap este a karcagi Déryné Művelődési Otthonban a Jász-Kun KISZ- együttes. A műsor a megyé­ben tartózkodó lengyel ven­dégeket köszönti. — MŰSOROS TÁNCOS ESTEN szórakoznak vasár­nap este a tiszafüredi fiata­lok. A jó hangulatról kitűnő szervezéssel a nőtanács gon­doskodik. — „PRIMA” és „Auróra“ a két szovjet szivarkakülön- lc-gesség neve, melyekkel ha­marosan megismerkedhetnek a dohányosok. A Dohányér­tékesítő Vállalat a közeljö­vőben hozza forgalomba a két újdonságot. — JÚLIUSBAN fejezik be Jászberényben a szakorvosi rendelőintézet korszerűsítését és bővítését. Erre a munkára 350 ezer forintot fordítanak. — A SZOLNOKI 1BUSZ- IRODA KÖZLI: március 1- től megváltoztatja az iroda nyitvatartási idejét. Az új nyitvatartás hétköznap reggel 8-tól délután fél 4-ig, szomba­ton pedig 8 órától 12,30 óráig. — SZERDÁN ülést tartott a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Ez alkalommal a földművesszövetkezetek gaz­dálkodásáról szóló összefog­laló vizsgálati jelentést tár­gyalták meg. — TAVALY jelentősen bő­vült az iskolai könyvtárak könyvállománya. A könyv­tárak bővítésére mintegy 330 ezer forintot fordítottak me­gyénkben. — ELKÉSZÜLT a mérleg a Mezőhéki Állami Gazda­ságban. Tanulsága szerint az elmúlt gazdasági év volt a legeredményesebb, mióta a gazdaság működik, mivel mintegy 5 és félmillió nyere­séggel zártak. — A TÖRÖKSZENTMIK­LÓSI Városi Nőtanács a nem­zetközi nőnap megünneplésé­re készül. Március 8-án a vá­rosi művelődési otthonban rendezendő ünnepélyen Ju­hász Imréné dr. ország­gyűlési képviselő üdvözli á város asszonyait. — MAGYAR és szovjet asszonyok találkozóját ren­dez március 1-én, vasárnap délután Szolnokon a városi tanács nagytermében a városi nőtanács, — AZ IDÉN tovább bővül a felvásárlóhálózat megyénk­ben. Többek között Beseny- szögön 150 ezer forintos költ­séggel felvásárló ralktárt, — Jászalsószentgyörgyön 250 ezer forintból felvásárló tele­pet épít a földművesszövet­kezet. — LÁBBELI-KONFEKCIÓ üzem Építését kezdték el a martfűi Tisza Cipőgyárban. Az üzem építésére mintegy 4 és félmillió forintot fordíta­nak és 1961-ben adják át ren­deltetésének. Megrjclent a Szolnoki MAY sportnaptára A Szolnoki MÁV ezé/ben is kiadta nagy népszerűség­nek örvendő szokásos évi sportnaptárát. Az ízléses ki­vitelű sportkiifdvány tartal­mazza a szolnoki NB. II. — NB. III.-as és megyei baj­nokságban szereplő labdarú­gó csapatok teljes tavaszi műsorát. Emellett helyet ka­pott benne az OB. I.-es Szol­noki Dózsa vízilabdázóinak és a Szolnoki MÁV női ko­sárlabdázóinak bajnoki prog­ramja is. A sportnaptár első ízben a vasárnap Jászberénybe indu­ló sportvonatnál lesz kapha­tó. PÁNEK ZOLTÁN: KÖVEZETT ÜT (3) Még délelőtt engedélyt kért a műhelyfőnöktől, aki mint a sokdolgú vezetők, csak jó­váhagyó mosollyal bólintott: Tessék! V s Jóska délután már ne- ki is fogott a járdaépí­tésnek. Szemerkélt az eső. De ő rá se rántott: fütyöré- szett. Buzogott benne a jó­kedv. Roppant élvezte új öt­letét. Főleg azt, hogy egy- kettő meg is valósíthatja. Előbb eltakarította a sarat, ..száraz” medret lapátolt a járdának, azt végig beszórta homokkal. Kétoldalt élire ál­lított téglasort indított el, a keskeny közepet pedig ho­mokba pakolt kővel bélé Ve ki. Nem sietett. Gondolatai köz­ben szerte bogároztak. Hagy­ta, hadd csapongjanak. Egy idő után úgy is egyszerre ösz- szeterelte őket egyetlen belé- beléremegő érzés ... Miért éppen azzal nem tud csak úgy „véletlenül” megismerkedni az ember, akivel pedig na­gyon szeretne? Mással — kor­zón, társaságban, cukrászdá­ban — ha akarja, ha nem, összeakad. Aztán ártatlanul viseli a következményeket: évekig köszönnie kell egy-egy leánynak, holott két szót sem váltottak soha ..; De őket mintha láthatatlan üvegfal választaná el. Nem is üvegfal. Valami kimért távolság, ame­lyen belül nem juthat. Leg­alábbis feltűnés nélkül nem Pedig olyan könnyű elhatá­rozni: na. most ezt vagy azt teszi... De amikor odake­rül, hogy meg is tegye, csak elárad benne az a belső re­megés, s valahogy egyszeribe elszáll a bátorsága. Igaz, a megismerkedés késleltetése olykor olyan, de olnan jól esik... Tudta: van ebber. ön­áltatás is jócskán. A járda­építés is amolyan haladék- adás, amivel időt nyerhet. Egyébként tökéletesen meg­felelt a természetének. Min­dig lépésről lépésre haladt a cél felé. Ezért nem sikerült neki semmi, ha rohanni akart. Ugorjon más fejeit. Ö kikö­vezi hozzá az utat ... Szürkületkor elégedetten indult haza. Négy-öt méter­nyit kikövezett. Másnap reggel kíváncsian leste, vajon észreveszi-e a leány, hogy valami megvál­tozott a műhely udvaron. Nem akart a kapuban várni. A szerelőcsarnok előtt cigaret­tázott. Kocsik takarták el elő­le az udvar másik végét, s így csak rövid időre látta Mártát. Karján vitte a nylonköpenyt, mert az eső végre elállt. Az arcán nem vett észre semmi különöset. 11 irta után Ciha Gyuszi Lburrogott be a műhely- udvarra piros Jawaján. Le­szállt a motorról, de aztán nem mozdult. Jóska jól látta, hogy hosszan néz a leány után. Majd mintha kimondot­tan az ő számára készítette volna, motorbiciklijét a jár­dára tolta. Pátyodi Jóska mérgesen dobta a sárba féligszivoit ci­garettáját. Nem szólt sem­mit... Akkor sem szólt, ami­kor Gyuszi vidám ,,szervusz”- szál elhaladt mellette. Két évvel fölötte járt a szakisko­lában, de elég jól ismerte. Tudta róla azt is, amit a töb­biek csipkelődés közben az orra alá dörgöltek. A fiúk néha szemtelenül mindent ki­teregettek egymásról, azért is látta jónak hallgatni « dol­gairól. Eszébe jutott, amit Ci­ha Gyuszi egy ilyen alkalom­mal a maga hangos, mindig túláradó . iópofaságával” fej­tett ki. Akkor is leányokról folyt a szó, s a végén Gyuszi azt mondta: neki ugyan negy­venkettős lába van, de ő mindig egy számmal nagyob­bat vesz. De meg is lehet ám nézni az ő lábát. Azon még csak nyoma sincs bőrkemé- nyedésnek, törésnek vagy tyúkszemnek ... „Tudjátok — mondta — nem szeretem, ha a cipő szorít. Hát még. ha egyéb ... Engem ne szorítson semmi! Az a jó ...” Aznap lankadtabban dolgo­zott. Mindössze vagy két mé- lert haladt a járdával. A műhelyben senki sem. vette észre, hogy nini. itt készül valami. Legalábbis nem be­széltek róla. Az emberek megszokták a sáros udvart: mm lehet azzal semmit se kezdeni. A ki-bejáró autók úgyis felvágják, ha esik az eső. A sofőrök káromkodva dagasztották kocsijukkal a sarat. Egyszer egyiket meg­szállta a buzgalom s hozott egy rakomány homokot. De annyit nem voit érdemes szét­teregetni. Most viszoiit na. gyem jól fogott. Takarékosan bánt vele. Ügy számította, ha marad, szép vékonyan be­szórja vele a köves felületet. Csütörtökön, már kialakult technikával, egyre szaporáb­ban dolgozott. De most sem sietett, pedig közben látta a leányt, s visszatért a kedve. Ráérősen pászítgatta egymás mellé a köveket. Az idő kitisztult. Bágyadt napfényben csillogott a pocsolyás udvar. A javításra váró kocsik bambán szunnya- doztak, mint nyári tócsában elnyúlt bivalyok. Jóska puló­verre vetkőzve is izzadt. Megállt, rágyújtott. A füst fi­nom szálakra bomolva egye­nesen szállt fölfelé a tiszta- kék égre. Elgondolkozva kö­vette tekintetével a füst út­ját. De valahányszor fölnézett az égi mélybe, hirtelen furcsa szédülést érzett. S valami bi- zsergető izgalmat. Sokáig bá­multa, hogy remeg ujjai kö­zött a cigaretta. Most a park­ban lenne jó... Csak úgy ülni. Vele. Vagy a szamos- parti nyárfák alatt kószálni Lábuk bokáig merülne a pu­ha levéltakaróba, amelynek havatváró csendjét ilyenkor már csak egy-epv magányos pár zavarja ... Ott lenne jó! S ehelyett ő itt vesztegeti a drága időt. S ha hirtelen ép­pen sétálni támadna kedve, legfeljebb az elkészült részt mérheti fel a kapuig és visz­sza. És azt is csak egyedül. Egyedül... Ezt várta a Mártával való találkozástól: ennek a sokszor már fojtogató magánynak a feloldódását. Mert emberek között van ő itt, nem arról van szó. És mégis... az egészen más lenne! Érezte, ha most rögtön nem térdel vissza a kövekhez, ve­szi a kabátját s már itt sincs! Pedig legalább a „napi nor­mát” muszáj megcsinálni. Konok nekifeszüléssel kezdett ismét dolgozni. Nem hallotta sem a kapucsattar.ást, sem a közelítő léptek zaját. Csak akkor fordult hátra meglepet­ten, mikor a leány halk han­gon kérdezte a háta mögött: — Mért nem teszi ki a táb­lát: Vigyázat! Űtépités! Jóska felegyenesedett. Az arca lángolt. — Átenged? — mosolygott rá Márta. — Nem — mondta hirtelen elhatározással a fiú. A hang­ja remegett. M egköszörülte a torkát. Aztán elszántan bá­mult a leány csudakék sze­mébe, amelyben csendes iz­zással fénylett a mosolygás. Ö is mosolyogni akart. Ügy is érezte, hogy mosolyog... Ki­száradt torokkal nyelt s a vi­lágért le nem vette volna a szemét a leány barnás pírban ragyogó arcáról. Most haja­donfővel állott előtte. Fényes sima haját játékosan meg- megcibálta a szél... Semmi okos nem jutott eszébe. Pe­dig érezte, most, most kellene mondani valamit. Elütni vele ezt a felemás feszültséget. Ügy állt ott a leány előtt, akár egy útonálló... Aki szégyenszemre nem tudja, mit akar. Nem igaz: tudja! Ezért a leányért köves utat tudűa építeni akár a csillago­kig ... Dehát ezt nem lehet elmondani. Talán nincsenek is o'yan szavak, amikkel, el lehet mondanL — Az irodába megy? — kérdezte végül. — De alig mondta ki. már rájött, nem ezt, nem így kellett volna! Fitymáló kis mosolyt látott a lány kipiro-ított ajka szögle­tében. — Igen... — mondta Már­ta. — A főnök elvtárs rendelt be. Vár... S ha nem enged át, elkések! — próbálta rr.eg mégegyszer a játékos hangot. De Jóska, belezavarodva Iménti ügyetlenségébe, nyom­ban utat engedett a lénynek. Majd... ha készen lesz a járda! Akkor minden* el­mond neki! — Tessék ... — mondta le­hajtott fejjel. A leány mosolyogva vonta meg a vállát. Aztán, hogy ( fiú csak hallgatott, kacéra: lusta járással elindult. Né hány lépés után azonbat. megállt. Félig hátrafordult vállát az áliához húzta, úgy mondta: — Igazán kedves mag tói... Már éppen ideje ren beszedni ezt az udvart. Azzal ellibegett az iro felé. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents