Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-27 / 49. szám

MM ' V '■ 3Z03LMCS aiSCYSI N2PLAP 1959. február 27. A Szovjetunió baráti kapcsolatokra törekszik Angliával Az angol sajtó Hruscsov beszédéről Tuondon (TASZSZ). Az an­gol sajtó behatóan foglalko­zik Hruscsov moszkvai vá­lasztási beszédével, s össze­kapcsolja a beszédet a brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokkal: Az Evening Standard „Hruscsov húszéves egyez­ményt javasol Angliának”, az Evening Mews „Hruscsov bé­kefelhívása” címet adja a választási beszédet ismertető jelentésének. A lapóik kiemelik Hruscsov beszédéből, hogy a Szovjet­unió baráti kapcsolatokra tö­rekszik Angliával és minden országgal, valamint, hogy el­érkezett az idő, amikor véget kell vetni a hidegháborúnak és olyan légkört kell terem­teni, amelyben a népek béké­sen élhetnek: Az angol sajtó kiemeli Hruscsov német-tárgyú meg­állapításait is. A lapok nagy része helyesléssel fogadta Hruscsov-nak a legmagasabb szintű értekezlet összehívásá­ra tett javaslatát, A Munkás- párti Daily Herald szerkesz­tőségi cikkében megállapítja, hogy megérett az idő a meg­oldhatatlan nemzetközi kér­dések rendezését célzó leg­magasabb szintű értekezlet összehívására. A Liberális News Chronic­le szerkesztőségi cikkében ki­jelenti: „Hruscsov ismét csúcsértekezlet összehívása mellett tör lándzsát. Mindent meg kell tenni, hogy az ér­tekezlet megvalósuljon”. Egyes angol lápkcrmmentá- rok, sajnos, azt mutatják, bi­zonyos angliai köröknek nem érdekük, hogy a brit minisz­terelnök moszkvai útja gyü­mölcsöző legyen a béke szempontjából Ezek a lapok, mint például a Daily Mail. makacsul azt magyarázgatják olvasóiknak, hogy Hruscsov beszéde „kellemetlen ütés­ként" érte az angol küldött­séget. Hogy miért, e lapok természetesen nem magya­rázzák még. Ugyancsak nem lehet komolyan venni a Daily Telegraphnak azt az állítását sem, hogy a Szovjetuniónak a szovjet—brit barátsági és megnemtámadási szerződés megkötésére való hajlandó­sága „kényelmetlen helyzet­be" hozza Macmülant és ál­lítólag „kiszámított aej fo­gás", holott az egész angol sajtó emlékeztet rá, egy év­vel ezelőtt Macmillan java­solta ilyen szerződés megkö­tését. (MTI); Vélekedések Digenisz állás­foglalásáról NICOSIA (AFP) Digenisz, az EOKA vezetője — az AFP különtudósítójának értesülé­se szerint — helyesli az zü­richi és londoni megállapo­dásokat, amelyek Ciprust független állammá nyilvánít­ják, Bár kétségtelenül azt óhajtotta, hogy az öt évig tartó harc Ciprus Görögor­szághoz csatolását eredmé­nyezze. Egyidejűleg arról tájékoz­tatnak, hogy a hegyes vidé­keken tartózkodó szabadság- harcosok viszont a legna­gyobb tartózkodással fogad­ják a ciprusi kérdés jelenle­gi megoldását. A népi demokratikus országok élcté&'át Ai Egyesült Arab Köz­társaság a Szovjetuniót kérte fel egy hajógyár építésére A nyugat-németországi Krupp- konszern ajánlatot tett az Egye­sült Arab Köztársaság kormá­nyának az alexandriai hajógyár tervezésére és építésére. Bonni jelentések szerint a kairói kor­kormány visszautasította a nyu­gatnémet ajánlatot, mert a Krupp-konszera a NATO elé akarta terjeszteni a terveket. Az Egyesült Arab Köztársaság kor­mánya ezután a hajógyár építé­sére a Szovjetuniót kérte fel. — (MTI). Zavargások Olasz-Szomáliában Moga Disu (Reuter). Olass- Szomália fővárosában kijárá­si tilalmat rendeltek el, mert a nacionalisták kézigránátot dobtak egy olasz vendéglőbe és megtámadtak olasz lako­sokat. A jelentések szerint egy ember meghalt és kilen­cen megsebesültek. Kétszáz­nyolcvan személyt letartóz­tattak. * Olasz-Szomália a Szomáli- félszáget keleti részén, az Adeni-öböl és az Indiai-óceán partjain fekszik. Területe 461 514 négyzetkilométer, la­kosainak száma 1 280 000. Olasz-Szóm ália a második vi­lágháború végéig olasz gyar­mat volt, majd ENSZ gyám­ság! terület lett. Az ENSZ Olaszországot bízta meg e gyámsági terület igazgatásá­val, azzal a fenntartással, hogy Olaszország 1960. vé­géig minden hatalmat köteles átadni a szórnák hatóságnak. (MTI) Az Angol Alsóház megkezdte hadügyi vitáját LONDON (Reuter), Dun­can Sandls angol hadügymi­niszter szerdán bejelentette, hogy az angol kormány a jövőben öt-hatezer katonát kíván tartani Ciprus szige­tén, Eddig huszonötezer an goi katona állomásozott a szigeten, .......... Sa ndys az angol haditen­gerészet átszervezéséről ki­jelentette, hogy Szueztől ke­letre valószínűleg növelik a flotta jelenlegi erejét, A hadügyminiszter beje­lentette, hogy 1960-ra meg­szüntetik a kötelező katonai szolgálatot és csak önkénte­seket soroznak. Dél-Rhodesiában kihirdették a rendkívüli állapotot Salisbury (Reuter1—AP). Sir Edgar Whitehead, Dél-Rho- dézia miniszterelnöke csütör­tökön reggel rádióban beje­lentette, egész Dél-Rhodéziá- ban rendkívüli állapotot ren­deltek el. Dél-Rhodézia há­rom tartományában törvé­nyen kívül helyezték az afri­kai nemzeti kongresszust, Dél-Rhodéziában a kong­resszus .több vezetőjét letar­tóztatták. Valamennyi tartalékos ka­tonának jelentkeznie kell a Katonai Eligazító Parancs­nokságon. Karibába, ahol az afrikai munkások tömeg­sztrájkja teljesen megbéní­totta a gát építését, csapato­kat küldtek. A karibai duz­zasztógát építésén hatezer- hatszáz afrikai munkás dol­gozik, akik valamennyien magasabb bért követelnek. (MTI) BOLGÁR SZALMA­BETON A Pleven-járási Sztaro- Szelci faluban megkezdték egy szalmabetangyár építé­sét. A szalmabeton szalmából és magnéziumoxidból készül. Az új anyag helyettesíti majd a faanyagot a mező- gazdasági épületek építésé­nél. Kezdetben födémeket és padlókat készítenek belőle, később istállókat és más épületeket. Az új anyag ön­költsége rendkívül alacsony. Egy négyzetméter szalmabe­ton padló egyötöd annyiba kerül, mint 1 négyzetméter­nyi fapadló. CSEHSZLOVÁKIA ÓRIÁS TÉGLAGYÁRAT ÉPÍT INDIÁNAK A Csehszlovák Köztársa­ság segítségével Indiában felépítik az ország legna­gyobb téglagyárát. A korsze­rűen berendezett automata irányítású téglagyár évente 8 millió téglát és cserepet biztosít az országnak. A cseh­szlovák szakemberek a gyár felépítése után megismerte­tik az indiai dolgozókat és mérnököket az üzem techno­lógiájával. ífJTIPUSÜ SZEMÉLY­GÉPKOCSIKAT GYÁR­TANAK CSEHSZLO­VÁKIÁBAN A világszerte ismert cseh­szlovák gépkocsigyártás a közelmúltban Skoda, Okta- via és Super-típusú személy- gépkocsikkal lepte meg a külföldi piacot. Az újtípusú személygépkocsik sorozat- gyártása ebben az évben in­dult meg a Mladá-Boleslav-i személygépkocsi gyárban. SZÁZÉVES A PILZENI SÖR A világszerte ismert pil- zeni sörgyárak ez év áprili­sában ünnepük 100 éves fennállásukat. A pilzeni sört jelenleg több mint 80 állam­ban fogyasztják. Pilzenben tulajdonképpen már a XV. században megindult a sör­gyártás. Ettől az időtől kezd­ve tettek számos sörgyárban kísérletet arra, hogy utánoz­zák a pilzeni sör különleges ízét, ami azonban egyetlen más gyárnak sem sikerült. A pilzeni sör „világsikeréről'* szemléltetően tanúskodnak a következő adatok: a pilzeni sörgyár 1920-ban 170 ezer, 1957-ben 250 ezer, 1958-ban pedig 350 ezer hektoliter sört exportált külföldre. — A pilzeni sörgyárak együttvéve évente jelenleg több mint 1 millió hektoliter sört gyár­tanak. A gyár fennállásának 100 éves évfordulója alkal­mából nagy ünnepségeket rendeznek, amelyre meghív­ják a Szovjetunió, a népi demokratikus országok és a nyugati országok kereskedel­mi szakembereit. Az elpusztíthatatlan sugár N emrég egy országoshí­rű tüdőorvossal beszél­gettem a háborúról, politi­káról. Szóba kerültek a gen­fi tárgyalások is, amelyek az atomkisérletek felfüggeszté­séről folynak, és amelyeket a nyugat — úgy látszik — kudarcba akar fullasztani. De hát vajon valóban olyan veszélyesek a kísérletek? — vetettem fel — Nagy a föld, az a rádióaíktív por pedig kevés. - . Az orvos összeráncolta a homlokát: — Igen, ezt általában nem értik. Maga elé nézett, aztán he­vesen, gyorsan beszélni kez­dett, mint aki már nagyon régen töpreng ezen kínlódva, s most végre elmondhatja azt, ami benne feszül. — Nem értik. Pedig itt, tudja, nemcsak a mennyiség­ről van szó. Kevés az a por, s a föld nagy. De meg kell érteni, hogy ez az anyag olyan, mint a kínai mesék el­pusztíthatatlan főhőse. A cso­dálatos Li történetét talán is­Miért ábrándult ki Marek Hlasko a nyugatból? Egy burzsoá lap beismeré­sei: Köztudomású hogy Marék Hlasko,. a fiatal lengyel író, aki múlt év októberében el­határozta, hogy Nyugat-Eu- rópában marad és nem tér vissza hazájába, most az iz­raeli lengyel követségen en­gedélyt kért, hogy hazatér­hessen Lengyelországba, Mi az oka elhatározásának. Nem ártana, ha minden Nyugaton élő ember legalább tízszer egymásután, igen fi­gyelmesen elolvasná Hlasko indokolását: „Nyugaton sem boldognak, sem szerencsét­lennek nem éreztem maga­mat, de úgy találtam, hogy az élet ott teljesen értelmet­len. Vissza akarok térni Len­gyelországba, mivel megta­nultam, hogy Nyugaton az élet teljesen lehetetlen. Helyes volna, ha mi nyu­gateurópaiak felismernénk végre azt, hogy hiányzik ná­lunk a lelkesedés, az önzet­lenség, az áldozatkészség „keleteurópai vitaminja”, — Enélkül pedig olyan tehetsé­ges emberek, mint amilyen Marek Hlasko nem tudnak élni. Amikor az ilyen embe­reket vállvonogatva elenged­jük magunk közül, talán meg nagyobb vereséget szenve­dünk, mintha a keleteurópai államok termelési adatai túl­szárnyalják a miéinket: ez­által ugyanis belülről is elve­szítjük Kelet-Európát. meri: tűzbeteszik, de a tűz nem égeti meg, lefejeznék, de' a kard nem fogja, fel­akasztják — nyakát nem szorítja a kötél, tengerbe fojtják — kiissza a tengert; — Persze, ez így csak szó­kép. De azt ugye tudja, hogy az atomrobbantásoknál stroncium 90 keletkezik; Ti­zenkét kiló ebből az anyag­ból, ba minden emberre el­osztanák, elég lenne az em­beriség elpusztítására. És gondolja el, hogy már több, mint 12 kiló lebeg felettünk; — És nem is ez a borzasz­tó. A stroncium azért ve­szélyes, mert sugárzik. Azért ijesztő, hogy felezési ideje 20 ezer ev. Ez azt jelenti, hogy 20 ezer év telik el, amíg sugárzása, gyilkoló ere­je a felére csökken. S hogy ez mit jelent? Az orvos megáll, lassan gyűjti a szavakat. — Mostanában mi is foly­tatunk kísérleteket rádióak­tív anyagokkal — tapasztala­taink egyenesen döbbenete­sek voltak. Nem a kísérle­tekre gondolok, hanem ar­ra, ami utánuk következett; Amikor egereket oltottunk be Koch-bacilussal, előfordult, hogy a kis állatkában lévő bacilusmennyiséggel fél Ma­gyarországot meg lehetett volna fertőzni. Nos, ezt az egeret a takarítónő lapítjá- ra tette, lecsoszogott a lép­csőn. bedobta a kemencébe. Ott az egér elégett, az ügy le volt zárva. De egy rádió­aktív egeret hiába dobok a kemencébe. A z orvos arcára kirajzo­lódik valami furcsa, £ hihetetlen és ijedt csodálko­zás. i — Az egér elég — és su- ■gározni kezd a kemence. Ha • macska eszi meg, akkor a • macska lesz radioaktívvá. ■ Ha porát szétszórom az ut- • cán, sugárzik a por is. Tud- ■ ja, mit csinálnak piásutt a • kísérleti állatokkal? Nagy ■ elavult hajókat raknak meg ■ velük és elsüllyesztik ott, • ahol 11 kilométer mély az ■ óceán. De még ez sem telje- ■ sen biztos módszer; | — Több, mint 12 kilo- ■ gramm stroncium 90 lebeg ■ már felettünk az atomrob- ■ hántások eredményeként. ■Millió módon juthat el hoz- Jzánk. Valahol Indiában esú ■hull a teára, rádióaktív zá- ■por. A teát leszüretelik, meg- ■ szárítják, idehozzák és mi ■megisszuk. Esetleg a citrom, ■amit belecsorgatunk, szintén J rádióaktív. És ha nem most, ■mi isszuk meg, akkor száz, ■ ezer, ötezer év múlva más. S Ugyanúgy gyilkol akkor is. JBeépül az emberi szervezet­ibe és ott sugároz, például a 5 csontba lerakódva éveken át. , — Látja, ezért nem tudom 5 én közömbösen hallgatni a 5 Géniből érkező híreket. Va- ! tószínű, hogy ma még nem i fenyegeti az emberiséget 5 közvetlen veszély. De ha nem isikerül megegyezni és foly Itatódik a fegyverkezési haj- i sza a fenyegetés egyre nő. 3 A rádióaktív sugár elszaba- ■ dúl. Ne felejtsük, elpusztít- 3 hatatlan, mint Li, a kínai * mese hőse. — baracs ­A jövőnk rajtunk múlik — Egy új szövetkezet első lépései — Annyira az elnökségre ter­mett ember Ádám Pál jász­apáti gazda, hogy önkéntele­nül felmerül a kérdés: miért nem választotta már 10 éve a szövetkezés útját ez a közép­paraszt? Hogy miről lehet megálla­pítani rátermettségét? Eddigi tevékenységéről lelkesedésé­ről, szakképzettségéről és a nagy ambícióról, amivel az új élethez kezdett. Tizek, százak sorsa másfélezer hold gond­ja nyugszik vállán és ez a gond máról-holnapra terem­tődött meg. Másfél héttel ez­előtt, még egy volt Ádám Pál a sok alsónyomási középpa­raszt közül, s ma elnök egy hirtelen életre kelt nagy ter­melőszövetkezetben. — TIZENKILENC paraszt­társamat hívtam össze a tsz- fejlesztés kezdetén és velük együtt 350 holdon alakítottuk meg a Zöldmező Tsz-t. Most százötvenen vagyunk 1500 holdon, de még mindig van belépőnk. Ma már nem azon gondolko­dik Ádám Pál, velük tart-e a határrész parasztsága, mert együtt van, aki jó gazdának számít. A vezetőségbe is a legjobb szaktudású középpa­rasztok kerültek, s most már azt vitatják, tárgyalják, mi­ként lehetne életerős, nagy jövedelmet hozó szövetkeze­tei teremteni az alsónyomásd határrészen. De emellett már munká­hoz láttak. Az időjárás sür­geti a tavaszi munkák kez­detét és a Zöldmező tagjai olyan emberek, akik egyet­len napot sem szalasztanak el munkátlanul. — Már jártam a Puszta­kürti Állami Gazdaságban, ahol a főagronömus megígér­te, hogy ellátnak bennünket jó minőségű árpa vetőmaggal —• számol be az eddigiekről az elnök. Azért kellett elmenni Pusz­takürtre mert sokféle volt a vetőmagjuk és a vezetőség el­határozta, hogy kicserélik azt jóltewnő, biztos hoza­múra. ■—1 Olyan jő volt látni és érezni azt a segíteniakarást, ami az állami gazdaság részé­ről megnyilvánult, — mond­ja az új elnök. — Megígér­ték, hogy takarmánnyal is segítenek a jószágállomá­nyunk kitartásához; Van ugyanis a szövetkezet­ben jónéhány olyan belépő, aki el , akarta adni állatait takarmányhiány miatt. A ve­zetőség pedig így gondolko­dott, minek piacra dobni a törzsállatokat, amikor hasz­not hazhat a szövetkezetnek? így hát takarmányért is a gazdasághoz fordultak. De hogy ott Ádám István agro­nómus — rokona az új el­nöknek — rábeszélte azt is: szakítson időt magának és jöjjön el hozzájuk, segítsen a gazdálkodás elindításánál. Ahogy hirlik, az agronómus már adott is néhány tanácsot a további munkához; IIA NEM LÁTNÁ az em­ber naponként Sípos József, Urbán Mátyás és még jóné­hány tsz-tag trágyával meg­rakott szekereit fordulni a jövendő konyhakertészet és saját tanyájuk között, akkor el sem hinné, hogy milyen nagy ütemben kezdődött meg a munka. Szabadi Vince, az új dohánykertész és Nagy G. Miklós, a paradicsomkertész egymással vetélkedve invi­tálják a gazdákat: ide hoz­zák a trágyát, mert itt t" ob­re van szükség. Naponta 10— 15 kocsi hordja már a föld zsírját. Beszámolnak arról is, hogy 500 mázsa műtrá­gyát rendeltek a búzára és a szerződéses növényre. — Számbavette a vezetőség: a szövetkezetét alakító gazdák hány holdra kötöttek terme­lési szerződést és amire szer­ződés van, azt' meg is akar­ják termelni. Sőt még né­hány holddal bővitik a szer­ződéses növényféleségek te­rületét. Most még csak egy kis irkába ieevzik fel. hoav ki hány napot dolgozott, mit csinált és aztán ha lesz munkaegység-könyv, szépen rendben abba is belevezetik az eddigi munkákat. — Úgy kell menni nálunk mindennek, mint a karika- csapás, — mondja az új el­nök. — Mert úgy tartjuk: ha egy lány férjhez megy és rosszabb sorsa lesz asszony­korában, mint odahaza volt, bizony megbánja a házassá­got, S hogy mi ne bánjuk meg amit tettünk, egyedül rajtunk múlik, mert minden­ki segít a további gazdálko­dáshoz; A helybeli Alkotmány Tsz elnöke, Gömöri Károly, vagy a Velem! Tsz elnöke, Hor­váth István is járt már az új szövetkezetben szétnézni; mi­ben tudna segítséget adni a régi szövetkezet az újnak. Az Alkotmány Tsz könyvelő­je is áldozott már néhány napot arra, hogy az új szö­vetkezet könyvelőjét ellássa néhány tanáccsal és segítse őt a kezdeti lépésekben. Megválasztották a brigád­vezetőket. Határozatot hoz­tak az állatállománnyal kap­csolatban, amely szerint csak a tavaszi munkák befejezése után adják el a lovakat, hogy I ne egyék meg a takarmányt s a haszon-állatok elől. A ta- « vaszi munkák befejezéséig • viszont jók lesznek a lovak ■ a vetéshez, szántáshoz. Az- > után száz-holdanként csak ■ egy pár lovat tartanak meg; és helyettük gépeket vásá- J rolnak. Sok szarvasmarhát J kívánnak tenyészteni és sok J sertést hizlalni, mert az hoz i summás jövedelmet a szövet- ! kezetnek. Az asszonyokkal ! pedig megbeszélik; létesítse- j nek egy nagy csirkefarmot« és neveljenek vízi-szárnya- ■ sokat is. AZ ELNÖK és a vezető-« ség többi tagjának a szavá- J ból azt lehet kivenni, hogy * kevés állami segítséggel [ akarják megteremteni az J erős szövetkezetei. — Azt J mondják: ne terhelje gazda-! ságukat nagy állami hitel és' a beruházásokat is nagyrészt! saját erőből valósítják meg. í Van már gondjuk is az új! szövetkezet tagjainak, még-! pedig agronómus kellene, de ■ nagyon gyorsan. Irodájuk« sincs és hiányzik egy jól« képzett főkönyvelő is. Az el-« nők a tanácshoz fordult eb-« ben az ügyben és remélhe-« tőleg gyorsan fogják orvo-; solni a bajt. Ahogy a tervek és a mun-í kakezdés üteme mutatja.« példásan gazdálkodó ' szövet-« kezet lesz a Zöldmező-bői. j A jó munkának pedig az aj záloga, hogy a tagság úgy j tartja: a jövőnk rajtunk mú-‘ lik. Tóth József ■

Next

/
Thumbnails
Contents