Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-26 / 48. szám
A A A A AAA X. évfolyam, 48. szám. Ara 50 fillér 1959. február 26. csütörtök. Q SZOLNOK VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKf 3 4 3 3 4 3 3 3 4 4 4 3 3 Kalapot emelni neki, mert — besenyszögi * &iaiádi köz * KÖZNAPI DOLGOK II nagy bizalom pártunk és rendszerünk iránt B izonyára máris vannak és ezután is lesznek emberek, akik meddő találgatásokba bocsátkoznak, vagy értetlenül tárgyalják a nagy eseményt. Azt, ami ennek az esztendőnek februárjában, az országban elsőnek itt Szolnok megyében törvényszerűen bekövetkezett. Megyénk termelőszövetkezeti megye lett. Erről van szó. Február 24-én reggel elérte és ma már meghaladta a 82 százalékot. Nagy dolog. Felmérni is körülményes így, gyorsan az események hatása alatt. Jelentősége szavakkal aligha kifejezhető. S éppen ezért az okokról, az összefüggésekről majd később még beszélni kell. Ez az írás most a méltatás Igényével jelentkezik és néhány elengedhetetlenül fontos megállapítással. A hatalmas iramú a gyors, napról-napra nagyobb tempójú efőrehala- dás nem magyarázható semmiféle véletlenséggel. Ilyen nincs. Még az is helytelen lenne, ha valami sajátságos Szolnok megyei specialitásról beszélnénk. — Ilyen nincs, még akkor sem, ha nyomban hozzátesszük, hogy nálunk a szövetkezeti gondolatnak, a nagyüzemi gazdálkodás térhódításának vannak dicső hagyományai. — Hogy Csak Turkevét, Kisúj- «állást, Karcagot és Mezőtúrt említsük. Ezekre a hagyományokra büszkék vagyunk. És szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, úttörők is voltunk. Azzal azonban méginkább büszkélkedhetünk, hogy Szolnok megye termelőszövetkezeti gazdáit legkevésbé sikerült megtéveszteniük az ellenforradalmároknak. A szövetkezeti tagok túlnyomó többsége szilárdan helytállt, fegyverrel védte 1956 őszéin a közös munka termését, gyümölcsét. Nyilván, ez a helytállás is hozzásegítette megyénket ehhez a nagyszerű, sokat ígérő változáshoz. Éppen úgy, mint a szövetkezés egy évtizedes hagyománya. Hiszen a négy kunsági város vonzó ereje mindig hatott a környező területekre. D e mégis, mi a legfontosabb? A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Forradalmi Munkásparaszt Kormány szilárd, céltudatos, a szocializmus felépítésére irányuló politikája. A teljes őszinteség — és ez testesült meg a dolgozó parasztok részéről viszonzásul a nagy bizalomban. Pártunk és kormányunk az ellenforradalom leverése óta mindig csak annyit ígért, amennyit adni tudott. S mindig őszintén, kertelés nélkül tárták fel vezetőink mind az eredményeket, mind a hiányosságokat. A választások előtt és a választások idején is megmondtuk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről nem mondhatunk le. Arról is sokat beszéltünk, miért nem. A munkásember, a parasztember pedig az őszinte, nyílt beszédet szereti. Feltétlenül ide tartozik még az is, hogy a magyar paraszt az elmúlt évek során politikailag jóval tájékozottabb lett, mint az elmúlt időkben bármikor volt. A dolgozó parasztok mindjobban felismerték .a hatalmas szocialista béketábor erejét és mérhetetlen erkölcsi fölényét, a szocialista rendszernek azt a törekvését, amely az emberek életének szebbé, jobbátételére irányul. Ki vonhatná azt kétségbe, hogy Tiszasüly, Kunhegyes, Mezőhék, meg a többi szövetkezeti község dolgozó parasztjai nem mérték fel mindezen tényezőket. Bizony, nagyon is felmérték. N yilvánvaló azonban — és most az elmúlt napokban teljes egészében nyilvánvalóvá vált —, hogy a dolgozó parasztok saját maguk változtatni akarnak sorsukon. De hogyan? Erre választ adtak a régi jól működő termelőszövetkezeteink és az ott dolgozó, helytálló szövetkezeti gazdáink. Nagy érdemük van abban, hogy a tegnap még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság a hogyanra egyértelműen és tízezrével a szövetkezéssel felelt. Az új élet, a szebb élet kiindulási pontja a mezőgazdaság szocialista átalakítása. S ez nem felülről, valamiféle központi irányítással jött létre, hanem csakis a dolgozó parasztok legteljesebb együttműködésével, hozzájárulásával.; Ez történt. A megye számtalan községében a dolgozó parasztság kezdeményezésére alakult az új mezőgazdasági tsz-ek serege Ok akarták, mert tudták, hogy jót tesznek önmaguknak, családjuknak, a népgazdaságnak, az egész társadalomnak. Mert tudták, hogy pártunk és államunk ilyen módon még jobban támogathatja a parasztságot, mert tudták, hogy a szocialista rendszer felemeli a dolgozók millióit. K ellett és még ezután is kell a bátorító, okos szó. Ezt adták a régebben működő termelőszövetkezetek gazdái, a munkásosztály küldöttei és mindennél többet, a kollektivizálás élharcosai: a kommunisták. De nem lehet méltatás nélkül hagyni az asszonyok, a fiatalok munkáját sem. S azon van a hangsúly, hogy Szolnok megyében, a mezőgazdaság szocialista átszervezése társadalmi üggyé vált. íme az eredmény. A nagy munkának még nem értünk végére. A kollektivizálás még tovább tart. És a még nagyobb tennivalók még csak ezután következnek, mert most a termelés megszervezésére, a nagyüzemi gazdálkodás kialakítására került sor. Üjabb helytállást igényel mindenkitől. De legkiváltképpen a dolgozó parasztoktól, akik bátran szakítottak a régivel és választották az újat. JELENTÉS újabb sikerekről, újabb győzelmekről: 38-ra növekedett a szövetkezeti községek száma Úíabb 18 szövetkezeti község alakult február 25-ig-------------— ' ■ ■ ———HBBBMWLjyTWBBnaH————■■ i FE BRUAR 20-ÄN KÖZÖLTÜK ANNAK A HÜSZ KÖZSÉGNEK NEVÉT, AMELY ELÉRTE A TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖZSÉG CIMET. MOST ISMÉT GYŐZELMI HIRT KÖZÖLHETÜNK: FEBRUAR 25-IG ÜJABB TIZENNYOLC KÖZSÉG LÉPETT A SZÖVETKEZETI ÜTRA: JASZAROKSZALLAS, SZÁSZBEREK, TÓSZEG, SZAJOL, TISZAROFF, TISZABURA, JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY, JOMAJMONOSTORA. RÁKÓCZI- ÜJFALU, JÁSZAPÁTI, JÁSZIVANY, VEZSENY, TISZASZENTIMRE ÉS RÁKÓCZI FALVA. ABÄDSZAL0K IS ELÉRTE ÉS MEGHALADTA A 85 SZÁZALÉKOT ÉS JÁSZDÓZSA, TISZABÖ, ÖRMÉNYES IS TSZ KÖZSÉG LETT. A törökszentmiklósi járásban egyre növekszik az átszervezés üteme Alig tudjuk követni azt az ütemet, amit az átszervezés immár legutolsó szakasza diktál. Jól szervezett a hírszolgálat, azonban a számok higanyszála óráról órára olyan magasságokat ér el, hogy ez egy nappal korábbi számadatok másnapra már eltörpülnek az újak mellett. Az új termelőszövetkezeti tagokkal állandóan növekvő szervezőgárda felvilágosító munkájának érik a gyümölcse itt a törökszentmiklósi járásban is..'. A legkomolyabb, legtekintélyesebb gazdák példáját követik a százak, hiszen ki akarna kimaradni ma már a tsz-ből? Ezt mutatják a csalhatatlan számok, melyek szerint tegnapelőtt Fegyvemeken 149, Tiszában 122 újabb család választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. A járás elérte az átszervezésnek azt a szakaszát, amikor már célszerűbb azt nyilvántartani, hány egyéni gazda van még az egyes községekben. Ennek megfelelően Kétpón nyolc, Tiszatenyőn nyolc, Örményesen tíz fő egyéni gazda volt található tegnapelőtt, akik e sorokat minden bizonnyal már községük valamelyik termelőszövetkezetének tagjaként olvassák. Kedden a törckszentcsorba, Kétpó és Kengyel mellett Tiszafoő, Örményes és Tiszatenyő is termelőszövetkezeti községgé fejlődött. Törökszen tmiklós városban a tegnapi piacon a szövetkezeti híradó hangszórói hirdették a nagyszerű eredményt: Szolnok megye 82 százalékon áU és ezzel február 24 óta tsz megye! A városiban kedden újabb kilencvennyolc tekintélyes gazda Indult el a szövetkezeti úton és biztosak vagyunk benne; példájukat további százak fogják követni. Azok, akik egy emberként elismerik a nagymultű Dózsa Tsz eredményeit, akik követik az alatíkai Aranykalász néven alakúit tsz tagjait, Fehér Imre volt 14 holdas gazdát, az Uj Reménység olyan tagjait, mint Fekete Imre, a SZŐ VOSZ országos elnökségének tagját, Sütő Mihály megyei tanácstagot, a surjáni határrészen alakult Ady Tsz tagjait; vagy a Földvárhalom dűlő részen alakult Rákóczi Tsz olyan tagjait, mint Fol- gár Sándor 10 holdas gazdát. Jászszentandrási jelentés Jászapáti, Jászladány és Jászkisór szövetkezeti községből több mint 400 agitátor ment át Jászszentandrás községbe 24-én a tsz-fejlesz- tés elősegítésére. Az eredmény nem is maradt el, mert az elmúlt két napon 20 százalékkal emelkedett a szocialista szektor számaránya Jászszentandrás községben. Űjszász is „átbilleni“ Vagyis: Űjszász egyénileg dolgozó parasztjai is megértették az idők szavát: nem maradhatnak el ők sem a fejlődéstől. S a népnevelők kitartó munkája nyomán 24-én több gazda 904 kát. hold földdel lépett, szövetkezeti útra. Ezzel a mérleg véglegesen átbillent itt is a szövetkezetek javára. A kunszentmártoni járás dolgozó parasztjainak százai választják a közös utat miklósi járás községeiben 398 család kérte felvételét a tsz- ekbe 2420 kh. földdel. Ezzel a járás területének 84,75 százaléka szocialista szektorhoz tartozik már. A járásban ma újabb három községben — Tiszabőn, örményesen és Tiszatenyőn — ünnepi tanácsülésen mondják ki: KunE hét elejéig 4068 hold földdel héíszáznyolevanhárman léptek szövetkezetekbe. Szelvényen a Szikra Termelő- szövetkezetbe február elseje óta hatvannégy új tag 265 hold földet vitt, s az Űj Élet Tsz-be is naponta lépnek újabb emberek. A községben egyre fokozódik az iram, s a napokban ők is elérik a 7 CLVCLSZ a téli parkban tsz-község címet. Segítenek ebben a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz tagjai, a Kunszentmártoni Állami Gazdasg és gépállomás dolgozói a felvilágosító sró el- h intésével. A tekintélyes középparasztok közül Bori Mátyás 15 holdas, Mihácsi Sándor 19 holdas, Bencsik József 11 holdas gazdák is példát mutattak gazdaitársaiknak. Öcsödön az elmúlt másfél hét alatt háromszáznyolcvan- négy fő 2 és félezer hold földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. E hét két első napján száznegyvenöten közel 900 hold földdel léptek termelőszövetkezetbe. Két új szövetkezet is alakult a községben: az egyik az Űj Élet, a másik a Petőfi nevet vette fel. Tiszaiig sem akar elmaradni a megye többi községétől. A fejlesztési bizottság mellett negyven aktíva — tsz- tagok, tanácstagok, párttagok és pedagógusok — végzi a felvilágosító munkát. Különösen sokat segít a pedagógusok közül Gyömbér József, az általános iskola igazgatója, aki nemcsak az iskola falai között a gyermekek körében, hanem a szülők körében is komoly neve- lőmumlkát végez. Most van alakulóban egy új tsz a községben, s az utóbbi időben negyvenbetten léptek a Petőfi Tsz-be is. A Bélre Tszcs-ben most latolgatják a tagok, hogyan, miként alakuljanak át termelőszövetkezetté, A tiszafüredi járásból e^yregyakrabban érkeznek friss hírek Tiszaszentimre-Űjszentgyör- gyön 24-én körülbelül 300 család csatlakozott a községbeli szövetkezetekhez és így Tiszaszentimre meghaladta a 91 százalékot. Még hatvankét gazda van tsz-en kívül. Köztük olyanok, akik más községben laknak. Velük levélben veszik fel a kapcsolatot, s megkérdezik: mit szándékoznak tenni földjükkel. Tiszaderzsen megyei agitátorok és helyi népnevelők segítségével hétfőn és kedden kilencvenhat fő döntött a szövetkezeti útra lépés felől. Köztük Németh Mihály. Fótos Imre, és még sokan azok közül, akik szinte a legtöbbet tűnődtek arról: mitévők legyenek. A Petőfi Tszcs negyvenöt tagja egyhangúlag döntött affelől, hogy termelőszövetkezetté alakulnak át. így a község hamarosan eléri a termelőszövetkezeti címet. Tiszörs és Tiszafüred szintén nyomában van. Szerdán reggel a járási pártbizottságnál tanácskoztak azok a szakemberek, akik az újonnan alakult termelő- szövetkezetek, vagy a megnövekedett tsz-ek terveinek, illetve pótterveinek elkészítésében segítenek, hogy a fejlődés után zökkenőmentesen megkezdhessék a szövetkezetekben a gazdasági munkát
