Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-24 / 46. szám

mue PR DIET ARJAI "EGYESÜLJETEK? X. évfolyam, 46. szám. Ara 50 fillér 1959. február 24. kedd. í Megszületett... * Használják ki a kedvező lehetőségeket Hétfődéli jelentés: ÚJABB NAGY GYŐZELEM A kunhegyes! járás, a szolnoki járás, a jászapáti járás meghaladta a 85 százalékot Szövetkezeti községeink száma 33 Szombaton és vasárnap ötezernél több áj belépő —- Két nap alatt 32 ezer holddal nőtt a mezőgazdasági tsz-ek földterülete — Dögéi Imre elvtárs köszönti a Szolnok megyei szövetkezeti gazdákat Szolnok megyében bekövetkezett a fordu­lat. Teljes egészében a szövetkezeti gazdál­kodás javára billent a mérleg. A dolgozó pa­rasztok naponként ezerszámra írják alá a belépési nyilatkozatot, s az eseményekkel szinte lehetetlen lépést tartani. Lapunk mai tudósításai csak nagyon vázlatosan képesek visszaadni azt, ami szombaton és vasárnap történt. Mire e sorok megjelennek, számos adat teljesen megváltozik, hiszen hétfőn is a megye egész területén áramlott a dolgozó parasztság a termelőszövetkezetekbe. Számos községben az egyéni gazdák nem győzik várni a tsz-szervezőket és maguk alakítanak termelőszövetkezetet. Bíztató hí­rek érkeznek a tiszafüredi és a kunszentmár­toni járásból. E két járás eddig szerényen hallgatott, most azonban számíthatunk arra, hogy a közeli napokban jelentősen hallatja „szavát.” A földművelésügyi miniszter elvtárs mondott beszédet a besenyszögi falunapon MEGSOh SZÓR OZODTA K A FELADAIOK A termelőszövetkezeti köz­séggé alakult Besenyszögön vasárnap falunapot rendez­tek. Az ünnepi díszbe öltözte­tett művelődési otthonban mintegy ötszáz új és régi ter­melőszövetkezeti tag vett részt a délelőtti nagygyűlésen, me­lyen Dögéi Imre földművelés­ügyi miniszter mondott beszé­det. Á mezőgazdasá® szocialista átalakításáról szólva többek között elmondotta, hogy jelen­leg a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek taglétszáma meghaladja a 228 ezret, a földterületük pedig a 2 mil­lió 400 ezer kát. holdat, vagy­is az ország szántóterületének 17 százalékát A termelőszö­vetkezetek számszerű fejlő­dése az utóbbi időben meg­gyorsult. Ebben az évben a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek taglétszáma 80 ezer­rel, földterületük pedig 700 ezer kát. holddal növekedett. Szolnok megyében is állan­dóan erősödik a fejlődés üte­me. A termelőszövetkezetek ▼▼▼VyWWWWVTWVTTTWVWW Öcsöd, Szelevény, Kungyalu Öcsödön az ország minden részéből érkezett hírek hatá­sára az elmúlt héten a dolgo­zó parasztok egyre többet beszéltek a szövetkezésről. Vasárnap százharmincán ír­ták alá a belépési nyilatko­zatot és a biztató fejlődés ar­ra enged következtetni, hogy Öcsödön is mind több dolgo­zó paraszt érti meg az idők szavát. Kungyalun pár nap­pal ezelőtt alakult az Üj Élet Tsz, amelynek taglétszáma megduplázódott. Szelevónyen vasárnap harminc dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot Különösen nagy méreteket öltött a mezőgazdaság szocia­lista átalakulása a jászapáti járásban. Az elmúlt két nap alatt 1953-an tértek át a nagyüzemi gazdálkodás útjá­ra és 12 716 holddal bővült a szocialista szektor területe. Üjabb három községben: Jászalsószentgyörgyön, Jász- apátin és Jásziványon ült össze rendkívüli megbeszé­lésre a tanácsülés és megkér­ték az általános földrendezés engedélyezését. Ezekben a szántóterülete több mint 100 ezer holddal emelkedett. Ennek ellenére még van­nak, aikik így gondolkodnak: Igaz, most fellendülőben van a termelőszövetkezeti mozga­lom, de azért jobb lesz várni még egy kicsit a belépéssel, Akik így vélekednek, csalódni fognak. Csalódni fognak, mert ez a lendület nem fog alább­hagyni, sőt erősödni fog mindaddig, míg be nem fejez­zük a mezőgazdaság szocialis­ta átalakítását. A mezőgazdaság szocialista átszervezése objektív szük­ségszerűség, mely elől nem lehet hosszabb ideig kitérni. Példák sokasága bizonyítja, hogy az egyéni parasztgazda­ságok mennyire fékezik a mezőgazdasági termelés fej­lődését. Ha az elmúlt évben egész mezőgazdaságunkban szocialista nagyüzemi terme­lést folytattunk volna, úgy három és félmillió mázsa ke­nyérgabonával többet ter­melt volna az ország. Az el­múlt évek eredményei meg­győzően bizonyítják, hogy a Február 6-án, amikor meg­érkeztek Jászberénybe a munkásosztály és Karcag ter­melőszövetkezeti város kül­döttei, sokan idegenkedve fogadták őket. Nem egy em­ber mondotta: minek jöttek, jó volt nekünk úgy, ahogy eddig éltünk. Azóta eltelt né­hány nap a megyei és hely­beli népnevelők naponként felkeresték a gazdákat és el­beszélgettek velük a nagy­üzemi gazdálkodás előnyei­ről. a közös életről, A szövetkezeti agitátorok munkája nem volt hiábava­községekben a földterület több mint 80 százaléka a szo­cialista szektorhoz tartozik. Jászdózsa községben is fel- tartózihatatlanul halad a szö­vetkezés és Jászszentandrás is egyre jobban felzárkózik az élenjárók mögé. — Rövid időn belül várható, hogy a járás minden községe szövet­kezeti község lesz. A dolgozó parasztok mindenütt, megér­tik, hogy számukra egyedüli helyes út a szövetkezeti gaz­dálkodás útja. korszerű szocialista nagyüze­mi gazdálkodás a kedvezőt­len időjárás mellett is lehe­tővé teszi a nagy termések elérését, a terméshozamok állandó növelését, a dolgozók életszínvonalának emelését és zavartalan ellátását. A dolgo­zó parasztság számára a biz­tonságos termelést, a megala­pozott jövőt csak a termelő­szövetkezeti nagyüzemi gaz­dálkodás nyújtja. Tovább.akban beszélt még a mezőgazdasági termelés emelésénél: fontosságáról, va­lamint a soronkövetkező ta­vaszi feladatokról. Hangsú­lyozta, hogy a 3 éves terv irányelveinek megfelelően biztosítani kell 2 780 000 kát. holdon a kenyérgabona, 840 ezer kát. holdon évelő pillan­gósvirágú takarmánynövé­nyek, és mintegy 2 millió 400 ezer kát. holdon a kukorica vetését. A falugyűlés Után Dögéi Imre földművelésügyi minisz­ter hosszabb baráti eszmecse­rét folytatott a község dolgo­zó parasztságával, az új szö­vetkezeti falu lakóival. ló. Ma nyugodt lelkiisme­rettel el lehet mondani: megváltozott az emberek hangulata. Érdeklődési kö­rük a közös gazdálkodás fe­lé irányul. — Azt min­denki látja és tudja, hogy a régi, elavult gazdálkodás nem biztosítja a jövőt. Ha valamelyik határrészen vagy városban összejönnek az em­berek, nem a múlton kese­regnek, hanem arról beszél­nek, mit is lehet tenni az adott területen, hogy szebb, boldogabb legyen az új élet. De nemcsak beszélnek, ha­nem napról-napra egyre töb­ben választják is a közös utat. A hónap első felében alig akadt 10—20 belépő napon­ta, mostmár százon felül van. Vasárnap estig nyolcszázöt- venhét taggal 5073 hold föld­del gyarapodtak a közös gaz­daságok. Ma már ezeregy- százötvenen mondják magu­kat szövetkezeti gazdának. Tizenhárom új termelőszö­vetkezet alakult, ezek közül legnagyobb a Viharsarok. Ro­hamosan gyarapszik a Jóre­ménység tsz is. Az eltelt napok közül leg­mozgalmasabb volt szombat és vasárnap. A két napon 310 gazda választotta a közös gazdálkodás útját. Olyan középparasztok írták alá a belépési nyilatkozatot, mint Bugyi Albert, újerdői gazda, aki 17 hold földdel lépett be, A kunhegyesi járás újabb termelőszövetkezeti községe : Tomaf monostora, Tiszabura, Tiszaroff Vasárnap estig jelentős ál­lomáshoz érkezett a kunhe­gyes! járásban a termelőszö­vetkezeti mozgalom. A mező- gazdaság szocialista átszerve­zésében újabb nagyjelentősé­gű sikerek születtek. A kun- hegyesi járás dolgozó pa­rasztjai ezen a napon százá­val írták alá a belép'&i nyi­latkozatokat, Tiszaburán va­sárnap kilencvenketten, To­rna jmouostorán néhány* nap óta vasárnapig kétszázötven­négyen, Abádszalókon hat­vannégyen, Tiszaroffon száz- hatvanan választották a nagyüzemi gazdálkodás út­ját. Tiszagyenda, Kunhegyes, Kunmadaras után hétfőn dé­lig Tiszabura, Tomajmonos- tora is elérte a szövetkezeti község szintjét. Mindhárom községben kérik a földrende­zést és ünnepi tanácsülésen jelentik be azt, hogy a szö­vetkezeti cím viselésére jo­gosultak. Szombaton a községi ta­nácsháza nagytermében a párt és tanács végrehajtó bi­zottságának vezetői, a helyi üzemek, termelőszövetkezeti csoportok küldötted, a tanács­tagok bensőséges ünnepi ta­nácsülésén értékelték az utóbbi két hét munkáját, melynek eredményeként a község dolgozó parasztsága rálépett a szocialista mező- gazdaság útjára. A tanács­ülés kérte az általános föld- rendezést és örömmel vette tudomásul, hogy Tisza földvár büszkén viselheti a termelő­szövetkezeti község címet; • Másnap ragyogóan sütött a nap. A szél lengette a vörös és nemzetiszín zászlókat, já­tékosan cibálta a tarka pa­pírszalagokat és messze vitte az induló pattogó dallamát. Több helyen impozáns transz­parens hirdette a nagy válto­zást, azt, hogy Tiszaföldvár termelőszövetkezeti község. A derűs, kék ég, a feldíszített házak, az ünneplőbe öltözött emberek szinte jelképezték, hogy a község lakói új életet kezdtek. Vasárnap délelőtt ünnepi gyűlésen hallgatták meg Ma gyári András elvtárs­nak, a földművelésügyi mi­niszter helyettesének beszé­dét. A piactéren két és félezer ember vette körül a tribünt. Tíz órakor az elnökség elfog­lalta helyét, amelynek tagjai között ott láthattuk Horváth Imre elvtársat, az MSZMP megyebizottságának titkárát, Ungor Tibor elvtársat, a szol­noki járási pártbizottság tit­kárát, valamint több megyei, járási vezetőt, termelőszövet­kezeti elnököt, az üzem kép­viselőit. Az úttörők köszöntése után Bódi Imre, a községi tanács VB elnöke nyitotta meg a Dögéi Imre földművelés­ügyi miniszter vasárnap nyi­latkozott a Szolnok megyei Néplap munkatársának. A következőket mondotta: — Különös öröm számom­ra, hogy Szolnok megyéből napok óta érkeznek a biztató hírek a termelőszövetkezeti mozgalom jelentős erősödésé­ről. Különös öröm, mert ma­gam is Szolnok megyei va­gyok és szűkebb hazám ese­ményei természetszerűen min­dig nagyon érdekelnek. — Figyelemmel kísérjük a Szolnok megyei elvtársak munkáját. Lelkesek, fáradha- tatlanok és odaadóak. Meg vagyok róla győződve, hogy pártunk útmutatása nyomán a dolgozó parasztok segítségé­vel újabb győzelmeket érnek el a közeli napokban. A ma­gam nevében köszöntőm nagygyűlést. Ezután emelke­dett szólásra Ma gyári elvtárs, aki az öröm és meghatottság érzésével köszöntötte a köz­ség dolgozó parasztjait abból az alkalomból, hogy szakítot­tak a régivel és termelőszö­vetkezetbe tömörültek. Majd arról beszélt: hogy a nagy­üzemi gazdálkodás sikerei biztosítják rendszerünk alap­vető céljainak megvalósítását, azt, hogy országunkban tel­jesen megszűnjön az ember­nek ember által való kizsák­mányolása, s az életszínvonal fokozatosan emelkedjék. *— Ezért örülünk — mon­dotta — amikor ilyen nagy községek, mint Tiszaföldvár dolgozó parasztsága az új utat választja, a fejlődés út­ját. A továbbiakban arról be­szélt Magyari elvtárs, milyen feladatok várnak a termelő­szövetkezeti községed: gazdái­ra. Nagyon fontos, hogy azt érezzék a pán és a kormány a termelőszövetkezeti utat választók mögött áll és fog állni a jövőben is. Majd azt javasolta: használják ki oko­san a nagyüzemi gazdálko­Szandaszőllősön is lelkes termelőszövetkezeti agitáto­rok magyarázzák okos szóval a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét. Bakk Károly idős tsz tag, Szalóki Józsefné nyolc családos édesanya, férjével és több tsz taggal s más fog­lalkozású népnevelővel nap mint nap részt vesz a felvi­lágosító munkában. A tenyőszigeti részen olyan gazdák szakítottak a régivel, mindazon dolgozó paraszto­kat, akik megértették az idők szavát és bátran választják az újat, bizakodva térnek rá a nagyüzemi gazdálkodás út­jára. Pártunk és államunk minden lehető eszközzel se­gíti, támogatja az új és a területileg megnövekedőit tsz-eket. — Arra azonban nagyon felhívnám a különböző beosz­tásokban dolgozó járási és községi vezetők figyelmét, hogy nyomban készüljenek fel a termelés megszervezésé­re, beindítására, mert hiszen itt a tavasz és jön a nagyon sok munka. Megsokszorozód­tak a feladatok, de bízom ab- oan, hogy mind az új, mind a területileg megnövekedett tsz-ek tagjai, vezetői helyt­állnak és megoldják a problé­mákat; dásban rejlő lehetőségeket, s éljenek azzal a támof • ássál is amelyet a párt és kormány nyújt a közös gazdaságoknak. Okos ésszel, szorgalmas mun­kával távolítsák el az útból azokat az akadályokat, ame­lyek a fejlődést gátolják. Az ipari üzemek a község hatá­rában lévő állami gazdaság, gépállomás, a tapasztalt ter­melőszövetkezeti vezetők nyújtsanak segítséget az új tsz-eknek: a munka megszer­vezéséhez, a közös gazdálko­dás megkezdéséhez. Ha he­lyesen határozzák meg a ten­nivalókat, ha minden ember tudja, hogy mi a feladata és segítséget is kap annak meg­oldásához elkerülhetik a kap­kodást a fejetlenséget. S az­zal a biztos tudattal munkál­kodhatnak a termelési ered­mények fokozásáért, gazda­ságuk megszilárdításáért, hogy jól választottak. Az ünnepi beszéd után Ma­gyari elvtárs még hosszú ideig elbeszélgetett a jelen­lévőkkel vál ápolt a feltett kérdésekre, majd sok sikert kívánva búcsúzott el a tisza­I mint F. Tóth Sándor 24, Tóth József 20 holdas, akiknek el­határozását többen figyelem­mel várták. Id. Pálya János, Tárkány József, Rigó Antal- né, Törőcsik János, id. Mol­nár Ferenc, s még több te­kintélyes középparaszt írta alá a belépési nyilatkozatot. A Vörös Mező Termelőszö­vetkezet pár nap alatt har­minchat belépővel s mintegy 200 kát. hold területtel gya­rapodott, Két nap alatt 1953 belépő, 12,716 holddal a jászapáti járásban Újabb három községben kérték az általános földrendezést ■ ■ ■ ' ■ .......... ... Há rom száztíz belépő 1780 hold föld Jászberényben Két és félezer ember a tiszafildvári ünnepi gyllésen földvári gazdáktól. NK 200 holddal gyarapodott a ssandaszöllősi Vörös Meső

Next

/
Thumbnails
Contents