Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-22 / 45. szám
iub&fcuAA:-. SWILAG PPM ETARJAI EGYESÜLJETEK/ X. évfolyam, 45. szám. £ra 60 fillér 1959. február 22. vasárnap. A NÉVTELENEK * KÖZNAPI DOLGOK TITKAI * * dkűl Ulen is nyál oan m KÖZÖS ÉRDEK Mostanában napról napra érkeznek hírek az ország minden részéből arról, hogy a földek serénykezű munkásai közül ezrek és ezrek választják az újat, parasztságunk anyagi és kultúráJis felemelkedését biztosító szövetkezeti gazdálkodást. Munkásosztályunk, az üzemek dolgozói örömmel figyelik ezt a nagy átalakulást, mert látják: a-társadalmi előrehaladás következő láncszeme, népünk felemelkedését biztosító újabb lépés egyedül csak így lehetséges. Most ugyanis még egyszerre két lábbal állunk két különböző talajon. Egyik oldalon az új, a szocialista ipar, — amely az elmúlt évi eredményeivel komoly tekintélyt vívott ki magának. Másik oldalon viszont a régi, a mezsgyéktől majdnem laskányira szabdalt kisüzemi mezőgazdaság, amely — bár parasztságunk szorgalmához kétség nem fér — képtelen kielégíteni népünk napról napra növekvő igényeit. Sokan, a földek munkásai közül már évekkel ezelőtt látták ezt. Tudva, hova vezet a kisüzemi gazdálkodás, a párt szavára merészen újat kezdtek. Szövetkezeteket alakítottak a boldogabb holnap reményében. Ezekben az uj gazaságokban a modern agrotechnika és a korszerű termelési mószerek alkalmazásával már is nagyobb terméseredményeket értek el, mint a kisparcellán. így megtalálták a szövetkezők is számításaikat és ugyanakkor jelentősen segítették az ország előbbrehaladását. Több gabonával járultak hozzá az ország kenyérellátásához s ugyanakkor több nyersanyagot is adtak az iparnak. Fontos ezt így elsorolni, mert tudott dolog: nem juthat messze az a szekér, amelybe ugyan két lovat fogtunk, de mindkettőt az ellenkező végére. Egyhelyben topogást eredményez ez s előbb-utóbb az eresztékek meglazulása után a szekér összeomlásához vezet. Képletes a példa, de a szóból értő ember tudja: nem kevesebbet akar jelképezni, mint azt, hogy a kisüzemi gazdaságok terméseredményei nem biztosítják a jövőt. Nem adnak annyi gabonát és egyéb terményt, melyből fedezni lehetne az ország szükségletét. S ez érzékenyen érintené mind a munkásokat, de különösen parasztságunkat. Nem jelentene egyebet, mint azt, hogy rengeteg munkával éppen csak annyit teremne a régi módszerekkel művelt föld — vagy talán még annyit sem, — amennyi a napi szükséglet. Érdemes ezért annyit fáradni, mikor a szövetkezetekben kevesebb, de tökéletesebb munkával sokkal többet lehet elérni? Arról talán szólni is felesleges, hogy a világpiacon gabonánk, mivel a kisüzemben igen magasak a termelési költségek, a legdrágábbak egyike. A vásárló azonban ezt nem veszi figyelembe. A régi módon tehát nem lehet előrejutni. Már pedig a szocializmus építésében elképzelhetetlen, hogy állandóan ne javuljanak népünk anyagi és kulturális körülményei. A néhány holdas gazdaságok ezt azonban nem biztosítják tartósan. Nem túlzott optimizmus, ha kimondjuk: parasztságunk mindig tudta hol a helye. A párt vezetésével most is megtalálja azt a szövetkezetekben. Csak az a kérdés miikor? Vannak vívódók, akik a régről örökölt idegenkedéssel fogadják az újat. Nem köny- nyű a döntés ez igaz. De ennek ellenére ne feledkezzenek el arról: népünk történelme során mindig csak akkor ért el sikereket, amikor egységesen fogott össze egy cél érdekében. S arról sem: minél gyorsabb a mezőgazdaság szocialista átalakulásának üteme, annál hamarabb indulhatnak el ők is azon az úton, amely végső soron a szocializmus felépítéséhez, az ő sorsuk javulásához vezet. HOGYAM KEZDJÜK A TAVASZI MUVK<r Erről beszélget Vincze Gábor, a jászladányi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke Tánczos Károly, Cseh Ignác, Bagi János, Győr Sándor, Drávucz Lajos, Bagi Lajos nemrégen belépett termelőszövetkezeti gazdákkal. Most míg a tavaszi munkák nem kezdődnek, van idő a székházban kényelmesen megbeszélni mindenki beosztását. — Ügy állapodtak meg, hogy a trágyahordás után az új tagokat a tavaszi vetőmagvak előkészítésével foglalkoztatják. Egyre no a szövetkezeti gazdák hatalmas serege Pénteken 1850 dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot — Ez évben több mint 90 ezer holddal nőtt a mezőgazdasági tsz-ek földterülete Hatvanöt százaléknál tart a megye Megyénkben pénteken 1S50 egyéni gazda 11 410 hold földdel csatlakozott a termelőszövetkezetekhez, vagy alakított újakat Továbbra is a szolnoki és jászapáti járás a legeredményesebb. Az előbbiben 536-an, — az utóbbiban 331-en léptek be a pénteki napon. így megyénkben február 20-ig 16 026 parasztember 90740 hold földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. Február 17-től 317 új belépő Jászapáfin Ráhécítfalva Ekkora szövetkezet még sehol sem alakult talán. Az alakuló gyűlésen 179-en 1050 holddal léptek be. Az új termelőszövetkezet a Petőfi nevet viseli, s elnökének Telek Istvánt, a községi tanács vb elnökét választotta. A község elhagyta a 75 százalékot. A Béke Termelőszövetkezetbe is száz belépő volt az utóbbi napokban, s mintegy 150 egyéni gazda van már csak Rákóczifalván. Töröhszen'miklós Már százon felül a napi belépők száma. — Pénteken 119-en választották a szövetkezeti utat. Az alatkai részen szervező bizottságot alakítottak ú; tsz létrehozására. Jóné- hány részen, Bartán, SurjánA kunhegyesi járásban jelenleg Tiszaroíí és Tomajmo- nostora áll az érdeklődés középpontjában. Méltán. Az a helyzet ugyanis, hogy a két községben tömegessé vált a szövetkezetbe való belépés. Tomajmanostoira községben pár nap alatt 30 százalékkal nőtt a község határában a nagyüzemi gazdálkodásba bevont terület. Pár nap múlva mindkét helyen befejezik a kollektivizálást Tiszaíenyő Februárban indult a fejlesztés, s 19.-től 10 napra visz- szamenő időszakban 90 család 510 hold földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Nagyjelentőségű ez a i szám a kicsi faluban. Az ér- i dem főképpen a 20—25 fős I lelkes agitációs csoporté, mely Jnaponként fáradhatatlanul járja a határt, s Boros Sándor, Farkas Imre, K. Szabó Pál, Mező György gazdáké, akik elsőnek kezdték a sort a faluban. Szafol A szajoli dolgozó parasztokra nem mondhatja senki, hogy nem értik meg az idők szavát. Eredményeikkel cáfolhatják az ilyen véleményt.. A Vörös Csepel Tsz szerdán alakult, s péntek reggel már 142 tagot számlált, területe pedig 779 hold. Február 20-án délig újabb 15 belépő több mint 61 holddal növelte az új közös gazdaságot. Pénteken kézről-kézre adták az új tsz-gazdák a Csepeli Vas- és Fémművek pártbizottságának táviratát. Jóleső érzéssel olvasták a lelkesítő sorokat, amely elhozta az üzemi munkások üdvözletét, s további sikerekre ösztönözte a Vörös Csepel Tsz tagjait. A község régebbi termelő- szövetkezete, az Előre pántéban alig vannak már egyéniek. A mai napon 800 tsz szervező indul a törökszentmiklósi határba. A helyi erőkön kívül Turkeve, Mezőtúr termelőszövetkezeti városok küldtek segítséget Törökszent- miklósnak, Szolnok Pénteken este két termelő- szövetkezet alakult a városban. Alcsiszigeten Petőfi néven, az Ugaron Damjanich néven alakítottak tsz-t a szolnoki gazdák. A város legmódosabb középparasztjai, L. Molnár Péter, Kiss Lajos, Török György, Szarka Ferenc, Hasznos László az új termelő- szövetkezetek tagjai. Szolnok városnak ezzel hét termelő- szövetkezete van, s három alakult 1959-ben. ken délig 61 taggal, 261 hold földdel erősödött. Tiszai gar Az egész falu belépett a Petőfi Termelőszövetkezetbe. Már csak húsz egyéni gazda maradt Tiszaigaron. A Petőfi földterülete így 2600 holdra nőtt. Ma ül össze a termelő- szövetkezet közgyűlése, hogy ai utóbbi napokban jelentkezett 187 gazda felvételéről és a tervkészítésről döntsön. Megkezdték az általános föld- rendezést is, hogy haladéktalanul munkához láthassanak. Fegyvernek előre tőrt Péntek este negyvenketten 226 holddal léptek termelő- szövetkezetbe Fegyvemeken. Az utóbbi öt napban összesen százötvenhatan 750 hold földdel gyarapították a nagyüzem területét. Fegyvemeken alig egy hete indult meg a mezőgazdaság átszervezése, s az eredmények azt mutatják: Kengyel. Kétpó, Kuncsorba termelőszövetkezeti községek után Fegyvernek fejezi be elsőnek a törökszentmiklósi járásban a kollektivizálást. ■ ■ ■ ^ -----La pzártakor érkezett: liszaburán két nap alatt százötven belépő Pénteken este Rákóczi néven új termelőszövetkezet alakult, s az új szövetkezetbe szombaton délig száz dolgozó paraszt kérte felvételét. A bevitt földterület 1000 kataszt- rális hold. A tiszaburai kommunisták, a népnevelőik és a község dolgozó parasztjainak fáradságot nem ismerő munkája nyomán, — a község hamarosan felsorakozik a kunhe- gyesi járás termelőszövetkezeti községeinek sorába. Feltartóztatha liánul halad a szövetkezeti mozgalom a községben. Február 17-től háromszáztizenhét dolgozó paI raszt választotta a közös gazdálkodás útját és 3040 holddal bővült a szocialista szektor területe. Az elmúlt négy nap alatt a község határának a szocialista szektorhoz tartozó területe 21 százalékká] növekedett Ol ú| termelő- szövetkezet alakult A sort az Uj Élet nyitotta meg, amely tizenhárom taggal 128 holdon alakult. Most negyvenhét tagja van és földterülete 500 holdra növekedett. A Zöldmező Tsz a kezdeti tizenhét tagról 137 holdról most ötvenhat tagra és 490 holdra növekedett. A viragos! részen megalakult egy tsz. Ezenkívül Rákóczi néven is alakult egy új termelőszövetkezet. A Köztársaság Tszcs önálló tsz lett, így egyetlen hét alatt öt termelő- szövetkezettel bővült a jászapáti szövetkezetek száma. ]ászalsőszenf- gyötgyön: száznyolcvanba! belépő Február 20-án Jászalsó- szentgyörgyön száznyolcvanhat dolgozó paraszt választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját és 1254 holddal bővült a tsz-ek területe. Uzemszervező bizottságok alakulnak a Jászapáti járásban Az új termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása és i ..........—4^-^ A tiszafüredi járásban február 3-tól 20-ig 597 dolgozó paraszt 3.359 hold területtel lépett a közös gazdálkodás útjára. Igen biztatóak az eredmények Tiszafüreden és Tiszaderzsen, ahol nap mint nap tömeges belépésekkel bizonyítják a dolgozó parasztok, hogy egyetértenek a mezőgazdaság szocialista átalakításával. Rövidesen újjáalakul a tiszaderzsi Uj Barázda Tsz, amely 1956 előtt országoshírű közös gazdaság volt. Tiszaszentimrén szombaton két új termelőszövetkezet alakult s a meglévő közös gazdaságokba is tömeges belépések történnek. A népnevelők, termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgoa munkák megindítása érdekében községi tsz üzemszervező bizottságokat hoznak létre a járásban. A pénzügyi igazgatóság kirendeltségei is nagy segítséget adnak a bizottság munkájához, mert a terv szerint a belterjes gazdálkodás kialakításához, az öntözési csatornák megépítését és a kertészethez szükséges vizet biztosítják. lászszenfandrás Év elején 7 százalék volt itt a termelőszövetkezet területe. E hét elejéig nem is igen történt erőfeszítés arra, hogy növeljék a számot. Termelőszövetkezet csak egy — a Haladás gazdálkodott. Nos, a hét végére a termelőszövetkezetek száma ötre növekedett, s pár nap alatt 240-em kérték felvételüket a Haladás, vagy az újonnan alakult Aranykalász, Rákóczi, Kossuth és Űj Barázda termelő- szövetkezetekbe. I Köszön tj fik J ászárokszál last, a jászberényi járás első szövetkezeti r községét! Szombaton délután bét órakor győzelmi jelentés érkezett Jászárokszállásról a jászberényi járás második legnagyobb helyiségéből. A község határának 92 százalékán győzött az új: Jászárok- Jszállás szövetkezeti község. zók és más szervek aktívái tovább fokozzák a felvilágosító munkát. Az elmúlt egykét nap eredménye biztató, s azt tükrözi, hogy Tisza- szentimre is felsorakozik a termelőszövetkezeti községek közé, Nagyiván Nagyivánon pár nap alatt kétszázhúsz fővel szaporodott a tsz-tagok száma. A Béke Tszcs, amely 10 éves múltra tekint vissza, termelőszövetkezetté alakult át. A tszcs tagjainak túlnyomó többsége helyeselte ezt a lépést, amit bizonyít az is, hogy már kevesen vannak, akik még nem írták alá a belépési nyilatkozatot, Tiszaroffon pár napon bellii, Tomajmonoslorán a jövő bél elején befejezili a kollektivizálást Közel 600 belépő tiszafüredi járás fermelőszövetitezefelbe Tic/vnc'rűtitimr^n Ic&t ifi /«« ttl/tííIlit. X
