Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

1959. február 21. SZOLNOK MEG I LI NÉPLAP 3 MEGNYÍLT A KAPU Törökssenímiktós város átlépte as új élet küssöbét A falusi ifjúság jövője A zok az események, me- is jómódra tett szert. A nyo- lyeknek a felszabadu- mór és szegénység tehát nem lás óta szemtanúi, sőt része- lehet e faluhagyó mozgásnak sei vagyunk: mindinkább if- oka. Az emberek — és külö- j óságunk jövője felé fordít- nősen a fiatalok, akik nem ják tekintetünket — elsősor- ismerik a régit — könnyeb- ban a falusi ifjúság felé., A ben, szabadabban és termé- magyar faluban új forrada- szetesebben mozognak elö­löm megy végbe, a gazdái- deifcnél, igényeik is megnőt- kodási mód átalakulása, tek. Igaza is van a mai falusi melynek során az elmaradott fiatalnak, amikor nem elég- nadrágszíj parcellák helyét a szik meg azokkal az élet kő- korszerű, termelékeny, ma- rülményekkel, amelyek kö- gas életszínvonalat biztosító zött apái és nagyapái éltek, széles táblák foglalják el. Igaza van, amikor moziba Felemelkedik a falu, mert a akar menni és városi ruhát nagyüzemi gazdálkodás útja vesz magának, amikor kidob- nemcsak a jobb mód, hanem ja a szobából a ládát éskom- a kulturáltabb és jobb élet binált szekrényt állít helyébe, felé is vezet. De megérti-e Jól teszi: módja van rá. ezt a falusi ifjúság, a ma pa­rasztfiatalsága? 11t is könnyű összehason­*■ lítást tenni: ki az, aki Százak, ezrek és tízezrek könnyebben és természete- mennek ma a falusi gyere- sebben él ezekkel a lehetősé­kek közül iskolákba, vagy gélekéi. Napjainkban arról műhelyekbe, hogy tovább ta- vitázni, hogy magasabb élet- nuljanak, vagy szakmára te- kultúrszínvonalat jelent-e gyenek szert. Megváltozott az a lakosság — s azon belül az életük: de vajon helyes kő- ifjúság — számára a mező- vetkeztetést vontak-e le eb- gazdaság szocializálása: alap­ból? Igen sokan ezek közül vetö .közgazdasági és politi- a parasiztgyerekek közül úgy kai ismeretek hiányának vélik: nem a falun, hanem csalhatatlan jele. a városban vár rájuk a jő- , vő. Elvágyódnak a faluról, , üolog az, hogy így válto- otthagynák a szülői otthont. z'k az ^let, és jó az is, hogy a fiatalok bátran és igénye- Miért? Volt idő, a század sen lépnek fel, hogy mas- elején, a „boldog békeidők- képpen gondolkodnak és ren- ben”, amikor százezrek és dezik be életüket, mint az százezrek mentek a faluról — öregek. De baj, amikor ez a ó, nem a városba — egyene- szabadság odavezet, hogy sen Amerikába, az „ígéret nem becsülik meg, amit a fa­földjére”. Akkor a magyar lutól kaptak. Természetesen falu szörnyű nyomora, a ez sem csak rajtuk múlik. Ez százezer-holdas nagybirtokok azt is jelenti, hogy a falu. fojtogató nyomása kényszerű amelyben csak most tör utat tette az embereket arra, hogy — bár egyre nagyobb lendü- hagyjanak itt házat és hazát, lettel — a szocialista gazdál- s az óceán túlsó partján kodás alapeszméje, a falu, pórbáljanak szerencsét. Azon- amely a régi egyéni gazdái­ban ennek a nagy kivándor- kodásmód széttagoltságából, íásnak alapeszméje az volt: kisszerűségéből sokmin- pénzt szerezni ott kinn, visz- dent megőrzött: ez a falu nem szatérve pedig földet, megél- tudott mindig megfelelő hetest vásárolni. „Kitámtor- vonzerőt gyakorolni az ifjú- gott Amerikába másfélmillió ságra. ~ írta a. Ahhoz, hogy a fiatalokat Legtöbbjüknek nem is síké- valami megmozgassa. kell, a haza; hogy .lássák a perspektívát, a ™ a faiurament távlatokat) a iehetőségeket. ‘smet’ ott akart elnL ß Nem véletlen az, hogy éppen Ma mások az idők, más a Turkeve, az első tsz-váms társadalom, amelyben dolgo- kultúrházában lüktet szinte zunk és főleg: gazdag, jómó- legélénkebben az élet. dú a parasztság. A szövetke- — De menjünk tovább zeíek járnak élen a felvirág- ogy lépéssel: nem véletlen az zásoan, de sok egyéni gazda sein, hogy rna már tíznél is ...... Fe gyverneki kisxisíák pártmunkája Szerdán a korareggeli órák­ban megérkezett sebes szár­nyakon Törökszentmiklósra a hír. Ki hozta, mi hozta, ezt igazán nem tudni, de dél­előtt már mindenki a nagy eseményről beszélt. Arról, hogy Tiszaföldvár befutott. Szövetkezeti község lett, s ezzel megcáfolt mindenféle maradiságot igazoló elméle­tet... „Ez nekünk új erőt ad. Irigykedünk egy cseppet, Már messziről nézem, mi a csoda van a községi tanács­háza előtt. Szabályosan sor- baállnak az emberek. A fej­kendők között rengeteg kucs­ma, barna és fekete színű báránybőr sapka. Sok a pa­rasztember. Mi van ott? Ta­lán valamit ingyen osztogat­nak? Közelebb érve látom, a tanácsháza bejárata előtt áll­dogáló rengeteg ember a vá­ros termelőszövetkezeti fej­lesztési tervét nézi. Azt a térképet, amelyen feltüntet­ték, kinek a földje melyik gazdaságba jut. Az érdeklő­dés nagy. Mindenki kíván­csian vizsgálgatja: hová, me­lyik közös gazdaságba kerül. — A módszer nagyon jó, cél­szerű másutt is követni a törökszentmiklósi példát. De nemcsak ebben Ma már mindenki előtt vi­lágos, hogy napok kérdése és Törökszentmiklós szövetke­zeti város lesz, s megkezdik a földrendezést. A tsz szer­vezők még munkálkodnak, de a város vezetői már a hol­napok tennivalóiról tárgyal­nak: most jókor, idejében, hogy a tavaszi nagy munká­kat az új és területileg meg­erősödött mezőgazdasági tsz- ek zökkenőmentesen kezd­hessék. S ebben is érdemes a törökszentmiklósiak pél­dáját követni. Az ottani elvtársak mező- gazdasági szakemberekből álló csoportot hoznak létre a közeli napokban. Mi lesz ezeknek az elvtársaknak, szakembereknek a tenniva­lója? Kimunkálják a város gazdálkodási tervét, méghoz­zá nem akárhogyan, hanem tudományos alapokon való rendezését. Hol legyenek a A KUKORICA termésátla­gok az elmúlt 20 esztendő­ben világszerte jelentősen emelkedtek, s ugyanakkor a magyarországi terméshozam mok lényegében azonosok a 20 év előttivel. Pedig a ter­méshozamok emelkedése igen fontos lenne, mert összes szántóterületünknek közel egynegyed részét évről-évre a kukorica foglalja el. Ha a kát. holdankénti termésátla­got akár csak 1—2 mázsával is növelni tudnánk, ez évente több tízezer vagon többlet­termést jelentene. A kukorica termesztésében jó eredményt elért államok sikerének titkát keresve meg­állapíthatjuk, hogy a termés­hozam emelkedést — talaj- erőgazdálkodás, talajművelés és növényápolás javulása mellett — a hibridkukorica vetőmag használata idézte előj A magyar növénynemesítők hosszú, céltudatos munkával több — kiváló tulajdonságú — hibridkukoricát állítottak elő; A hazai hibridkukoricák ki­váló termőképességét az évek óta folytatott nagyüze­mi kísérletek egybehangzóan alátámasztották. A hibrid ku­korica termesztésének előnye egyre több termelő előtt vá­lik ismeretessé s sokakban felvetődik a kérdés, mi is az a hibrid kukorica? A hib­de örülünk is annak, hogy Tiszaföldvár szövetkezeti köz­ség lett” — mondta Tóth Imre elvtárs, a munkásbri­gád vezetője. Különben Tö­rökszentmiklós város átlépte az új élet küszöbét, az utcá­kon nyüzsgő emberáradat, a jövés-menés mind érzékelteti a nagy esemény hamaros be­következését. Az ottani elv­társak ötletesek, s az újabb­nál újabb módszerekből ki­fogyhatatlanok tanyaközpontok, az úthoz, a villanyhálózathoz közel, ho­gyan, milyen módon kezdőd­jék az új és területileg meg­növekedett tsz-ekben a gaz­dálkodás. Egyszóval számos üzemszervezési, agronómiái, munkaszervezési stb. problé­mát segítenek megoldani. A szakembereket e tenni­való elvégzésével a városi párt VB bízza meg három esztendőre. Sokat várnak a város vezetői a gépállomás A magyar—szovjet barát­sági hónap keretében csütör­tökön délután 5 órai kezdet­tel tartották meg a szolnoki Tisza Filmszínházban a 11. Szovjet Filmhét ünnepi meg­nyitó előadását. A nézőteret zsúfolásig megtöltötték az ér­deklődők. A terem az ünnephez illő volt. A színpadon — melyet gondos kezek ízléssel díszí­tettek fel az ünnepségre — hatalmas felirat köszöntötte a magyar—szovjet barátsági hónapot és a tizenegyedik ünnepi filmhetet. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Elek Lajos, a városi tanács VB elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet. Méltatta a tizenegyedik szovjet filmhét jelentőségét. Rámutatott ar­ra, hogy milyen sokat jelen­tenek számunkra a szovjet filmek, melyek nemcsak szó­rakoztatnak, hanem nevelnek is bennünket. Tanítanak, hi­szen rajtuk keresztül megis­merjük a szovjet nép életét és munkáját. S ez komoly segítséget jelent számunkra a szocializmus építésében. Ezután a szovjet vendégek egyike köszöntötte a íilrnhe­rid kukorica lényege az, hogy két vagy több, valami­lyen kiváló tulajdonságokkal rendelkező kukorica fajtát — szülőpárokat — mesterséges behatásokkal arra kénysze­rítenek, hogy egymással ke­reszteződjenek. jó tulaj­donságokkal rendelkező szü­lők keresztezéséből származó utód — a hibrid kukorica mag — egyesíti magában a szülők összes jó tulajdonsá­gait. A hibrid kukorica mag­ból kelt növény életképesebb, gyorsabban fejlődik, beteg­ségekkel szemben ellen- állóbb. Erre vezethető vissza, hogy a hibrid kukorica ve­tőmag azonos talaj és műve­lési viszonyok között 20—25 százalékkal többet terein, mint a közönséges kukorica. (A többlettermés azonban csak az első évben jelentke­zik, ezért a hibrid kukorica vetőmag után-termését az úgynevezett F 2-t nem aján­latos elvetni.) AZ ELŐÁLLÍTÁSI mód­tól függően kétféle hibridku­korica vetőmag ismeretes; mégpedig a beltenyésztéses és a fajtahibrid. Hasonlóan 1954 óta került hibrid kukorica vetőmag for­galomba, évről-évre növekvő mennyiségben. Mindezideig azonban az ország kukorica vetésterületének csak kis há­nyadán — 1958-ban például 7 százalékán — használhat­és különösen a mezőgazda- sági technikum kiváló szak­embergárdájától. A város történetének könyvében megörökítik az elsőket és elmarasztalják az utolsókat Pár nappal ezelőtt a kun- hegyesi ünnepi tanácsülés, amely kimondta Kunhegyes termelőszövetkezeti községgé való átalakítását, határoza­tot hozott. Megörökítik azon dolgozó parasztok neveit, akik elévülhetetlen érdeme­ket szereztek példamutatá­sukkal a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében. Törökszentmiklós városá­ban a város történetének könyvében szintén megörökí­tik az elsőket és az elmúlt hetek új belépőit, de elma­rasztalják az utolsókat, azo­kat, akik a fejlődés, előre­haladás gátjaivá váltak. tét és beszédében elmondot­ta, hogy a Szovjetunióban is hasonló, nagy érdeklődéssel tekintik meg a magyar fil­meket. A közönség lelkes tapsvihara között zárult az ünnepi beszéd. Az ünnepség után a város különböző kultúrcsoportjai szórakoztatták a jelenlevő­ket. Először a Fűtőház ének­kara adott elő mozgalmi és népdalokat Kóbor Antal ve­zényletével. Másodjk szám­ként az Első csók című népi táncjátékot mutatta be nagy sikerrel a Vásárhelyi házas­pár, a szolnoki Tisza Népi- táncegyüttes tagjai. Majd kö­vetkező számként Móni Ottó, a Szigligeti Színház művésze Majakovszkij: Beszélgetés Lenin elvtárssal című versét szavalta el. Ezután Mészáros György hegedűművész, az Állami Operaház tagja adott elő hegedűszámokat, Nagy Pál zeneiskolai tanár zongo­rakíséretével. A kultúrműsor után bemu­tatták Dosztojevszkij világ­hírű regénye alapján készült Félkegyelmű című színes szovjet filmet, amely a kö­zönség körében nagy sikert aratott. tak a termelők hibrid kuko­rica vetőmagot. A hibrid ku­korica vetőmag megtermesz- tése, de főleg a mesterséges szárítás és a vetésre történő előkészítése ugyanis igen gondos munkát s főleg spe­ciális szárító és egyéb gépi berendezést igényel. Kormányzatunk felismerve a hibrid kukorica vetőmag használatának jelentőségét, 1958-ban a már meglévő egy martonvásári hibridüzem mellé, további 6 hibridüze­met épített a legjobb állami gazdaságokban sok millió fo­rintos beruházással. Az üzemek körzetében a legjobb szakemberek irányí­tották a hibrid kukorica ve­tőmag termesztését, majd a korszerűen berendezett hib­rid üzemekben a betakarí­tott hibrid kukorica vetőmag előkészítését. A hibrid üze­mek 1959. tavaszán már az ország összes kukorica vetés- területének mintegy egyhar- mad részére elegendő 1050 vagon fajta és beltenyésztett hibrid kukorica vetőmagot tudnak a termelők részére szállítani. A NAGYJELENTŐSÉGŰ hibrid kukorica vetőmagak­ció előnyeiben Szolnok me­gye ez év tavaszán — mint az ország egyik legnagyobb ku­korica termesztő megyéje — megfelelő arányban részesül. A megye területén ugyanis mintegy 68 ezer kát, hold be­E héten Fegyverneken is megkezdték a nagy munkát. Fegyverneket szövetkezeti községgé alakítják át, s a vetésére elegendő 95 vagon beltenyésztéses és fajtahibrid kukorica vetőmag kiosztását engedélyezte a Földművelés- ügyi Minisztérium. E vető­mag mennyiség kicserélése és elvetése esetén a megye ossz kukorica vetésterületé­nek mintegy 40 százaléka már hibrid maggal vethető be. A hibrid vetőmaggal el­vetett terület 2—3 mázsa kát. holdankénti többlettermésé­vel 1.400—2.000 vagonnal több kukorica takarítható majd be Szolnok megyében, mintha az eddig szokásos kommersz kukoricát vetették volna. Hasonlóan kézzelfogható előnyt jelent a hibrid kukori­ca vetőmag használata a termelőknek is. Az egy kát. hold bevetéséhez szükséges 14 kilogramm vetőmag elle­nében kiadott 7—14 kilo­gramm többlet cseretermény kiadása a már említett 2—3 mázsás terméstöbblettel bő- áégesen megtérül. A hibrid kukorica vetőmag leszállítása a közeljövőben megtörténik. Megérkezése után azonnal cserélhető a he­lyi terményfelvásárló telepe­ken. Valamennyi termelő érde­ke, hogy tervezett kukorica vetésterületének megfelelő mennyiségű hibrid kukorica vetőmagot mielőbb beszerez­ze. Berkó János, oszt. vez., FM. Növényterm. Főig. Vető- maggazd, Oszt. mozgalom elindítói az ottani egyénileg dolgozó parasztok voltak, a hét első napjaiban. Érdekes, hogy az ottani dol­gozó parasztok nagyon ér- ideklődnek az ország és a ; megye eseményei után. Nagy ;keletje van a Szolnok me­gyei néplapnak is. Ebből [tudják meg a környező köz­ségek eseményeit. Az újság ^viszont kevés. ; Éppen ezért a fegyvernek! KISZ szervezet tagjai elha­tározták, minden reggel 50 [lapot adnak el, hogy ilyen [módon tudassák a falu dol­gozóival az eseményeket. Ma nagyjelentőségű ta­nácskozás színhelye a Szol­noki Szigligeti Színház. Szolnok, Hajdú és Bács- Kisikun megye legjobb szakemberei, a tanácsok és más szervek dolgozói, veze­tői jöttek össze, hogy meg­beszéljék a kukoricater­mesztés terén előttünk álló legfontosabb tennivalókat. Az országos kukoricater­mesztési tanácskozáson ho­zott határozat nyomain ha­ladva még jobban fel akar­ják lendíteni a fontos ta­karmánynövény termeszté­sét. Ez a tanácskozás azért is nagyjelentőségű, mert egy­beesik a hatalmas méretű Szolnok megyei frontáttö­réssel. Azzal, hogy a Jász­ságban és a Kunságban napról napra új mezőgaz­dasági tsz-ek, új termelő­szövetkezeti községek ala­több ifjúsági termelőszövet­kezet működik megyénkben és napjainkban sokszáz fiatal lépett be a közösbe. Ezek a fiatalok nemcsak, hogy meg­értették, de sokhelyütt szü­leiknél, tanítóiknál előbb ér­tették meg az idők szavát. D e ha vannak is ilyen po­zitív, örömteli jelensé­gek, sokan még ma is azt gondolják: azért tanulnak, azért lesz belőlük orvos, vagy kőműves, hogy a városba me­hessenek, ahol közel van a színház és aszfaltozott az út. Ezek a fiatalok, akik ma olyan lendületesen és bátran szakítanak apáik életformá­jával, egy valamiről elfeled­keznek. Valamiről, amiben az öregek azért szép példát mutatnak. A kapitalizmus farkasvilága magukra hagyta őket és ők mindent egyedül értek el, amit ki tudtak ve­rekedni maguknak. Ma a kö­rülmények mások, hiszen a hatalom a népé: de ez a nép mi magunk vagyunk. Számí­tunk a fiatalokra, akiket most az állam taníttat és azokra is, akik csak homályos elvágyó­dásból hagynák ott a földet. Ki változtassa meg a falu képét, ki vigye ide a kultú­rát, az életet, az új életmó­dot, ha nem ők? A mi fiatal­jaink kitérnének, a kényel­mesebb — bár csak a látszat­ra az — megoldást választa­nák? A z „öregek” egy életen át gürcöltek, amig meg­teremtették maguknak a né­pi demokráciában az embe­ri élet alapjait. Most ezek az emberek azt is megértették; ha méltó életet is tudtak te­remteni maguknak, a fejlő­désnek, a további lehetősé­geknek akadályává vált a ré­gi forma, a szétszabdalt egyé­ni gazdaság. A megye falva­iban megindult a föld: s a szövetkezeti gazdáűkodás, a szövetkezeti falu új, tág, ed­dig ismeretlen perspektívá­kat nyújt a fiataloknak is. Ne áltassuk magunkat: nem lesznek egycsapásra mindenütt aszfaltozott jár­dák, vagy állandó színtársu­latok a falvakban, ezt hiába is követelné bárki. A szövet­kezéssel valami más változik meg alapvetően: az életmód egésze. Nem hihetjük, hogy a mai fiatalságunk többsége, a legifjabb falusi nemzedék ne érezné azt, hogy ma már falun sem apáink életét kell folytatnia; hogy a nadrág- szíjparcellák tűnésével ezer év gürcölése tűnik tova, s hogy nagyobb tudásával és nagyobb lehetőségével a pa­raszti ifjúság már most is részese és még inkább ré­szesévé kell válnia a ma nagyszerű falusi forradalmá­nak; E z a forradalom elsöpri a régit a gazdaságban és a tények, a világos tények tényénél össze kell omolnia annak a régi felfogásnak, amely nem ismeri fel a fa­lusi ifjúság igazi jövőjét. Ez a jövő: résztvenni a mező- gazdaság szocialista átalaku­lásában, és élve a páratlan lehétőségekkel, segíteni, for­málni a szebb, emberibb éle­kulnak, a régi tsz-ek föld­területe és taglétszáma pe­dig megduplázódik, meghá­romszorozódik. A tanácsko­zás résztvevői bizonyára fi­gyelembe veszik ezt a na­gyon kedvező körülményt és célravezető hasznos ta­nácsokat adnak az új és megnövekedett tsz-ek gaz­dáinak a kukoricatermesz­tés fellendítésére. Éppen a nagyüzemi gazdaságok ké­pesek arra, hogy forradal­masítsák a takarmányter­mesztést, s jelentős mérték­ben növeljék á silókukorica termőterületét, rátérjenek a kiváló hibrid-kukorica ter­mesztésére. Köszöntjük a kukorica­termesztési tanácskozás résztvevőit. Kívánjuk, hogy munkájuk járjon ered­ménnyel, a három megye dolgozó parasztságának és népgazdaságunk egészének hasznára; Közszemlére feliéit a város (ermelőszöveibezell fejlesztési lervél MWWW>NWWVVWVWW><VNÓIWVVVVVWWVWVVVVVWVV ^•/W»V\ANAV»/VN^lVWVWWW!A/WVVWWVVVMWVV‘WWWVVV>^i»VVVVVVVVVVWVVWWVVW Érdemes hibridkukoricát termeszteni Sz. P.-eeeeeeeeeeeeeeeeeeeoeeeeeeeeeeeeoeeoeti A szovjet filmművészet a kommunizmus építésének filmmiivészele Ünnepség a szolnoki Tisza moziban tét. *ZZZZ/ZZZZZZSZZZ/SZZZZZZZZZZZZZZZZZZSZSZZZZZZZZZ7ZZZZZZZZZZi Köszöntjük a kukoricatermesztési tanácskozás résztvevőit!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents