Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-03 / 28. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. február 3. Három község - két kultúrotthon LAPOZGATTUNK a kun­szentmártoni járás község- fejlesztési terveiben. Akadt közöttük egy-két nagyszerű, kicsit talán merész is, a másik az egyszerű matema­tika alapján készült, de van kicsinyes, szűkmarkú is. — Mindegyikben egy-egy köz­ség lakóinak, vezetőinek kö­zös akarata, elgondolása tük­röződik. Itt van például Tiszaug. Párezer lakosú kisközség a megye délnyugati csücské­ben a Tisza partján. Kul- túrotthont akar a Tisza-part fejlődni, művelődni vágyó népe. S ez bizony elég költ­séges, Tudták ezt az ugiak is, ezért néztek körül saját portájukon. „Felfedeztek” a község határában egy ki­használatlan épületet, a vala­mikor üdülőnek szánt Ti- szagyöngyét. Megkapták a bontási engedélyt és máris 50 ezer forint értékű anyag­gal rendelkeznek. Igaz, a Tiszagyöngye még áll, de a tervezett 10 ezer forint ér­tékű társadalmi munkából a bontás, meg a szállítás is ki­kerül. Persze, a 361 ezer forint­nyi alapból másra is telik. 110 ezerrel járulnak hozzá az ártézikút fúrásához és 43 ezret „fektetnek a sárba” —, azaz betonjárdát építenek. No és a tiszaugi sportkör is új felszerelést kap. NAGYRÉVEN győzött az óvatosság — gondolja az em­ber, ha az eredeti, s a mó­dosított községfejlesztési ter­vet összehasonlítja. Nem épí­tünk új kultúrházat, — vé­lekednek a nagyréviek. Van egy nagy termünk, ahhoz „hozzáragasztunk” némi bil- liárdszobát, olvasótermet, könyvtárat — és kész a kul­túrotthon, Még így is közel 160 ezer forintba lesz— mutatják a hozzávetőleges számítások, mert építési tervük még nincs. így nem lesz szükség az eredetileg betervezett 200 ezer forintos bankhitelre és még 600 négyzetméter jár­dát is tudnak építeni, sőt 30 egynéhány ezer forint még a vízvezetékhálózat »bővítésre is marad. Végeredményben 15 százalékos hozzájárulás­ból nem lehet túl sokat csi­nálni, különösen, ha — mint hallottuk — a fizetésben ke­vesebb készség mutatkozik, mint a megajánlásban. Öcsödön viszont nagyobb a lelkesedés. A VB 15 százalé­kos hozzájárulást javasolt, de a község lakosainak ja­vaslatára a tanácsülés 20 százalékot szavazati meg. így több, mint 650 ezer fo­rinttal rendelkeznek. KÖZTUDOMÁSÚ, hogy a jövőre kezdődő nagy állami építkézések miatt a cement­ellátást nem minden esetben tudják biztosítani. Öcsödön viszont kevés a járda, ezért az idén ennek pótlását te­kintették fő feladatnak; 5 ezer négyzetméter építését tervezik. Erre rámegy több, mint 300 ezer forint. A töb­biből 1000 méterrel bővítik a villanyhálózatot, korszerű­sítik a napközi otthont, pó­tolják az óvoda és az úttörők felszerelését. Húszezer fo­rintból könyveket és kultú- rális felszereléseket vásárol­nak, 13 ezerrel támogatják a KISZ szervezetet és a sport­kört. P. M. Megjelent a „Jászkun Hépitám“ Sokszorosított kis füzetet kaptunk a kezünkbe. A Szol­nok megyei népi táncoktatók adták ki híradójukat. Az ér­dekes kis füzet bevezetőjében mondja, hogy a híradó segít­séget akar adni a népi hagyo­mányokon alapuló szocialista kultúra megvalósításához. — Céljául tűzte ki a híradó a megyei táncok leírását, ter­jesztését. A híradóban cikk jelent meg a népi táncról, műsorválasztási tanácsokat ad az év jelentősebb ünnepeire és megmozdulásaira, mód­szertani, néprajzi cikkeket közöl és érdekes írást olvas­hatunk benne a népi gyer­mekjátékokról. OO-O-O-O-O'OO-O'OO-OOOO-O-O-O-dO' I SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍN ház műsora február 3. kedd este 7 óra; MAJD A PAPA február 4. szerda este 7 óra; LAMPIONOK ÜNNEPE február 5. csütörtök du. 3 ó: LAMPIONOK ÜNNEPE febr. 5. csütörtök este 7 óra; LAMPIONOK ÜNNEPE február 6. péntek este 7 óra: LAMPIONOK ÜNNEPE február 7. szombat este 7 ó: .BAJADÉR február 8. vasárnap du. 3 ó: BAJADÉR február 8. vasárnap este 7 ó; CSINTALAN MENYECSKE Hlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A Magyar Rádió , Szolnoki Adójának műsora február 3-án Válaszolunk hallgatóinknak! — Élőszóval! — Hírek, riportok a nap eseményeiből. — Mezőgaz­dasági ötperc. — Történelemóra. — Sport. — Tánczene. A Nap kél: 6.22 h-kor, nyugszik: 17.31 h-kor. — A Hold kél: 2.03 h-kor, nyugszik: 11.32 h-kor. Időjárásjelentés Az éjszakai lehűlés kissé erősödik. Kisebb felhőátvo­nulások, néhány helyen ha­vazás, mérsékelt, a dunán- tülon élénkebb északi, észak­keleti szél. A legmagasabb nappali hő­mérséklet: 0 + 3 fok között. Távolabbi kilátások: éjjeli fagyok, kisebb felhőátvonu­lások. (MTI.) — FEBRUÁR 5-én ülésezik a megyei Népi Ellenőrző Bi­zottság. Ez alkalommal a magánkisiparosok tevékeny­ségével kapcsolatban folyta­tott vizsgálat összesítő je­lentését és a vizsgálat ta­pasztalatait vitatják meg a bizottság tagjai. — SZOMORÚ vasárnapja volt Szilágyi Sándor török­szentmiklósi lakosnak. Este, hazafelé menet ismeretlen tettesek kővel megdobálták, *3700 forintját elvették. Áll­kapocs- és koponyatöréssel szállították kórházba a men­tők. — 16 TAGGAL megalakí­tották a szolnoki járás első Falusi ijfúsági Szövetkezetét a szajoli fiatalok. A községi tanácstól kapott földön cukor, répát és kukoricát termelnek. A bevételt a KISZ-klub fel­szerelésére fordítják. — EGYRE TÖBB .könyvet vásárolnak megyénk közsé­geiben. A földművesszövet- kezetek az 1957 évi 2.7 millió forinttal szemben tavaly 3.2 millió forint értékű köny­vet adtak el. Az egy lakosra eső megyei átlag tavaly 11 százalékot emelkedett, — „KIVÁLÓ UTTÖRÖVE­ZETŐ” jelvénnyel jutalmaz­ta a Magyar Úttörők Szö­vetségének Országos Tanácsa D. Kiss Sándort az öcsödi községi tanács VB. elnökét és dicsérő oklevelet adomá­nyozott Kardos Dezsőnek a községi tanács VB. titkárá­nak az ifjúság nevelésében végzett jó munkájukért. — CSAK EGY LITER BORT ivott Sallai Sándor nagykörűi lakos. Lezuhant a szalmával megrakott szekér­ről és agyrázkódással szállí­tották a kórházba a mentők. — SZÉPEN TELELNEK az őszi vetések a szolnoki Uj Élet termelőszövetkezet táb­láin. A tagok jelenleg a ta­lajerő utánpótlást végzik. A tervek szerint tavaszra újabb 200 hold földet terítenek meg istállótrágyával, — ÖSSZEVEREKEDETT Kakuk István szombat éjjel az abonyi Kossuth étterem­ben mulatozótársaival. Agy­rázkódással és súlyos belső vérzéssel szállították kórház­ba. — BARÁTI TALÁLKOZÓT tartottak Tiszaszöllősön. Az 1374-es Ady Endre úttörőcsa­pat tagjai találkoztak idős veteránokkal, akik felelevení­tették a Tanácsköztársaság harcai alatt szerzett élmé­nyeiket. — UJ, tetszetős kivitelű csehszlovák hálógarniturák érkeztek a szolnoki bútorüz­letbe. A garnitúrák árusítá­sát a napokban kezdték meg. — JÁSZAPÁTIN február 12-én ülést tart a községi ta­nács. A tanácsülés megtár­gyalja a pénzügyi tervek tel­jesítését és dönt a többletbe­vételek felhasználásáról. WHmiwimoiimiHMiiiiiiiiHOiiiHiiiiMmmimmmiHOiHtMtHUMmmumnHiuiwwmni Tovább javul a város egészségügyi helyzete Dr. Papp Mihály, Jászberény városi főorvosa a tíz éves egészségügyi fejlesztési tervről A JÁSZ FŐVÁROS lakói sokat beszélgettek az elmúlt hónapok során a városi víz­mű bővítéséről. A hatalmas arányú beruházás nimbuszát új „üstökös” tépázta meg napjainkban: a tízéves egész­ségügyi fejlesztési tervről ki- szivárgott hírek. Csatornázás, locsolóautó, tisztasági fürdő... még a fele sem lenne megve­tendő. —• Pedig ennék többszörö­sét valósítjuk meg tíz év alatt! — mondotta dr. Papp Károly, Jászberény város fő­orvosa. — A város egészség­ügye jelentős fejlesztést kí­ván. Kórházunk sajnálatosan zsúfolt, a városon keresztül­folyó Zagyva szabályozatlan, szétszórtan működnek az or­vosi szakrendelések.. -. Mind­ezeket a hiányosságokat meg­szüntetjük tíz év alatt. A fejlesztési munkát már 1958- ban megkezdtük a rendelő- intézet bővítésével. Ezt ebben az évben befejezzük; 600 ezer forintos költséggel. — Idén megkezdjük a tisz­tasági fürdő építését; bővít­jük az üzemorvosi hálózatot, megkezdjük a főcsatorna épí­tését. Megjelenik városunk­ban az új utcaseprőgép és lo­csolóautó is. — A KŐVETKEZŐ évek során tüdő- és nemibeteggcn- dozó Intézetet, új kórházat és városi bölcsődét építünk. Több mezőgazdasági üzem­ben rendelőt állítunk" fel. 1964-ben kezdődik majd a Zagyva szabályozása. Uj eme­let kerül a rendelőintézetre... — Piacunk mai formájá­ban nem szép, de még ke­vésbé egészséges. Fedett vá­sárcsarnokot építünk. Tíz éven keresztül szakadatlanul építjük a város új csatorna- rendszerét. —■ A költségek? Az egész­ségügyi fejlesztési tervben 10 millió forintos tételekkel szá­molnak városunk vezetői. FESRUÁR 3 Kedd Kornélia Itáliai UTÍ NAPLÓ i* V — A Colosseum romjai — jön. Egy restaurálás alatt álló templomban, vaskorlátokon és építőanyaghalmokon ke­resztül Michelangelo Mózes szobrához vezet a túristák útja. Egyedül ül a szobor — nem, nem a szobor: Mózes — a templom sarkában. Elő­renéz — mélyen ülnek sze­mei, nagyon mélyen és mesz- sze-messze látnak. Nagy és nehéz jövendőt lát maga előtt Mózes, gondokkal ter­helt az arca és kemény. — Michelangelo annyira elége­dett volt ezzel a művével, hogy amikor elkészült vele, megkérdezte tőle: — Miért nem beszélsz? M,f ért valóban: csak hogy meg nem szólal. S a franciák, németek, angolok, magyarok Michelangelo kér­désére gondolnak, amikor hirtelen bájos gyerekhangon egy kisfiú megkérdi: — Apu, miért van két szarv Mózes fején? Mikor Michelangelot kér­dezték, ő azt mondta, hogy a zsenialitást akarta így ábrá­zolni. Az apa, úgy tűnik, ezt Michelangelo Mózese (részlet) num és a Colosseum között éles >"kanyarral elhajtsanak Constantinus diadalíve mel­lett. Igen, mellette, mert bár a nagy császár márvány dia­dalíve ma is az út közepén áll, az átjárón vaslánc függ: a történelem alatt nincs autó­forgalom. Két oldalról a leg­műve mellett indul ez az út. Húsz-huszonöt éve a csá­szári fórumok és az antik világ többi romja között szűk, keskeny utcákba zsú­foltan szegény rómaiak éltek, késői leszármazottaik, akik mindennapi gondjaik között nem sok figyelmet f ordít ot­télyt meg kell őrizni. Pilla­natnyilag töpreng, aztán gyorsan felel: — Két fénysugár ... Köröskörül a tájékozottak közül nem tiltakozott senki és az olasz kisfiú is tudomá­per, háttérben a Colosseum­mal, vagy valamelyik diadal­ívvel. Aztán egy fiatal apáca jön és bénult gyerekek szá­mú ra gyűjt. A tér felé vivő autóbusz- és villamosjárato­kon gyakran harsány szöveg hangzik fel: ismét csak gyűj­tenek jótékony célból és az utasok az autóbuszjegyen kí­vül lelki nyugalmuk szerén jótékonysági árát is megfize­tik. S aztán a séta végén ott áll a Colosseum. Azt mondották valaha róla, hogy „amíg állni fog, áll Róma is, amikor le­dől, megdől Róma is, de ami­kor Róma megdől, megbukik az egész „világ". Amikor az­tán Róma valóban megdőlt — és a jóslat ellenére a „világ” megmaradt — a i Colosseum köveiből szinte egy új várost építettek. És még mindig áll a nagy mű kétharmada Idegenvezető lép elő és felajánlja, hogy 1500 líráért (60 forint) mindent elmagya­ráz. Ha azonban udvariasan megmagyarázod, hogy ennyit még hatan sem akartok fi­zetni és elindulsz fölfelé a lépcsőkön, rögtön akad egy teremőr, aki felajánlja szolgá­latait és szerény borravalóért elmondja ugyanazt. Egy kis szobába vezet, ahol a Colos­seum modellje áll. Ez egy ki­csit furcsa persze, a Colos­seum modellje a Colosseum­ban, azonban valóban meg­könnyíti a magyarázatot. Az őr egy hosszú pálcával muto­gat és magyaráz: — Az elliptikus alakú Co­losseum hosszabbik átmérője 187 méter, a rovidebb 155. Negyvenezer ember fért el benne. Egy pillanatra kitekintek a kis szobából a valódi falak­ra: vajon mennyi munka, mennyi vér, kín és szenve­dés volt az ára annak, hogy ez az utánozhatatlan, csodá­latos mű felépült? S miért épült fel? Azért, hogy ismét vér folyjék benne, hogy har­cokat láthasson a római em­ber, edződjék, hogy mások szenvedésein töprengjen és ne gondoljon a sajátjaira. Gladiátorok és vadállatok a hajdani Colosseusban. 4 Róma, decemberj /1 Császári Fórumok út- ja... Hatalmas, széles sugárút. Végtelen oszlopok­ban száguldanak végig itt az autók, hogy a Forum Roma­hír es ebb antik terek romjai, tört már vány oszlopok, kihalt boltozatok szegélyezik ezt a nagy utat. A Velence téren Vittorio Emanuele kissé túl hatalmasra sikerült emlék­iak a túristák őzömére: nem kelteitek az „olasz nagyság” illúzióját. Mussolini, akinek a régi római birodalom újjáte­remt ése szinte rögeszméjévé vált, lebontatta ezeket a roz­zant, százados, zsúfolt háza­kat és a központtól messze, a külvárosban épített fel la­kóiknak valami lakásfélét. Ezeket a külvárosokat „bor- gate”-nak nevezik. A köz­pontból nem látni ezeket a szegényes településeket, ame­lyeken ma is körülbelül 300 ezer római él. Ezek a külvárosok — Mus­solini házai mellé azóta újak, még nyomorúságosabbak épül­tek — szívják fel a Rómába érkező vidékieket. Letelepe­dési engedélyt nem kapnak. Így a külvárosokban élnek, amelyek hivatalosan nem tartoznak Rómához. És itt az áttörhetetlen kör. Engedélyt csak az kaphat, akinek mun­kája van az örök városban — munkát pedig csak az, aki római. Vagyis akinek enge­délye vám.., Ez azonban messze van in­nen, nem látni, ha az ember végigsétál a Császári Fóru­mok gyönyörű útján. Egy fiatal olasz diákkal haladunk itt kettesben, ö mondja el ezeket a római „kulisszatitkokat’. Különben ez a diák halkszavú és meg­fontolt, egyáltalán nem a köztudatban élő lármás, han­gos, úgynevezett „olasz” típus. Nem, az olaszok nem olya­nok, ahogy elképzelik őket. Azok az egyszerű emberek, akiknek élete nem. a külföldi­vel való állandó találkozás­ból áll, sokkal inkább ha son - . Utónak például egy magyar munkásra, mint egy olasz idegenvezetőre. Ezen az úton azonban az ember valóban olyanokkal í alól kozik másodp ércenként, akik a külföldiből élnek. Ha megállsz valahol, hogy fény­képet készíts, odalép hozzád valaki és rossz képeket ajánl tízesével, gyanúsan olcsón. Ha megveszed, esetleg kide­rül, hogy a borítékban csak nyolc kép volt. Ha a fény­képezőgéped tokjában pihen, akkor biztosan hozzád lép va­laki és felajánlja: lefényké­/t mikor felavatták a cir- '*■* kuszt, 100 napig foly­tak a játékok. Gladiátorok vívtak életre-halálra és 9 ezer vadállatot öltek meg e három hónap alatt. Később sokezer keresztény mártírt is itt vetettek a halál elébe. Mindebből már csak a falak maradtak és az idegenveze­tők: a tetőből, amely valaha megvédte a nézősereget rossz idő esetén, ma már csak azoknak a vasoszlopok helye maradt meg, amelyekre a vásznat erősítették. A pálca a kis szobában ide-oda jár. — Itt ült Néró, itt ültek a császárok mind. Mögötte a szenátorok és a császári csa­ládok tagjai voltak, aztán a lovagok, a néptribunok és a harcosok következtek. A nős embereknek külön helyük volt, akárcsak a gyerekes családoknak, a szolgáknak, az asszonyoknak és a plebs- nek, a tömegeknek. Ha a vad­állatok harca végétért, gyor­san kiürítették az arénát, vízzel töltötték fel és hajós versenyéket vívtak. Aztán ismét a gladiátorok következ­tek. * Kinn nap süt és a szerel­mespárok illő borzalommal nézik az arénát, ahol annyi vér folyt. Aztán ismét az utca következik, kis séta és már egy másik helyen já­runk, ahová ugyancsak el­megy mindenki, aki Rómába

Next

/
Thumbnails
Contents