Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-20 / 43. szám

1959. február 20. SZOT,NOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kulturális gondok TISZAKÜRTÖN Vendéglői VACSORA A kis köny tárhelyiség dob­kályhájában pattog a tűz, de a kőpadlós, repedt vályog­falú kis helyiséget nehezen tudja átmelegíteni. Benkó Jó­zsef tanár, a könyvtáros és egyben a kultúrotthon igaz­gatója szíves szóval ajánl- gatja könyveit. S az ajánl- ga tásnak van eredménye. Nemcsak a gyerekek, de a felnőttek között is, az olva­sóknak körülbelül fele álta­lános iskolás, a többiek fiata­lok, öregek vegyesen. A 600 kötetes könyvtár nagy for­galmat bonyolít le, nyolcvan- bilencven olvasó is megfor­dul egy-egy kölcsönzési na­pon a könyvtárban. Az eddi­gi rekord 132 kötet volt egyetlen délutánon 3 és 5 óra között egy hideg januári napon. És ez még nem is a teljes statisztika. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a Nép­front olvasókörének harminc­hét mezőgazdasági szakköny- vet adtak kk Ezt mind a tsz- tagok, miner* az egyéni gaz­dák szorgalmasan olvassák. A könyvtár szépen gyarap­szik. Nemcsak a járási könyvtártól hoz gyakran új könyveket a könyvtáros, ha­nem dr. Szabó Júlia orvos 15 értékes könyvet ajándékozott a könyvtárnak. Most folyik a bevételezés. A könyvtáros lába alatt vastag gyékény, de a der­mesztő hideget, az sem tudja ellensúlyozni. A szorgalmas könyvtáros és a hatalmas forgalmú könyvtár egyaránt megérdemli, hogy a község vezetősége minél sürgőseb­ben megfelelőbb helyiséget nyújtson számukra. • A fiatalság dolga lenne, hogy a kulturális munka gya­korlati részét vigyék. Azon­ban ezzel nincs minden rend­ben. Erről beszélgettünk Bo­ros László elvtárssal, aki ag- ronómus és emellett a hely­beli KISZ szervezet lelkes elnöke és aktívája. — Elvágyik a fiatalság a faluból — mondja. Nem hunyhatunk szemet efölött a jelenség fölött. Ennek az oka az, hogy nem tudjuk nekik ugyanazt nyújtani, amit, a vá­ros. Sőt még azt a lehetősé­get sem használjuk ki telje­sen, amit a falu is nyújtani tudna. A színjátszó csoport dolgozik a pedagógusok se­gítségével. Megtanulták Mó­ricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című da­rabját. Meg egy Osztrigás Miéi című darabot. Bizonyá­ra ismerik. (Sajnos ismerjük, a szerk.) Ettől függetlenül kevés a szórakozás. — Mégis, mivel foglalkoz­nak a fiatalok? , Szeretik a ping-pongot, meg a sakkot, de csak egy rozoga ping-pong asztalunk van. — Sem a szervezetnek, sem a .kultűrháznak nincs viszont televíziója, ami sok fiatalt lekötne. — Előadások? Nem túlzott az érdeklődés irántuk. Ez igaz — szól köz­be Benkó József. — Próbálkoztak-e a fiatal­ságot érdeklő előadássoro­zattal? Például a szerelem, a pályaválasztás, a helyes magatartás, a barátság és más ehhez hasonló kérdé­sekről? — Ilyen még nem volt ná­lunk, de gondolkozni fogunk rajta. * -V Üj vendég csatlakozik a beszélgetéshez: Veres József tanácselnök. A mozi ügyére tereli a szót. Szerinte a kul­turális élet kibontakozásá­nak fő akadálya, hogy a mozi egy szép helyiségben van, amely alkalmas kultu­rális otthonnak; a mozinak pedig át kellene mennie a jelenlegi kultúrházba, amely körülbelül 200—250 ezer fo­rint befektetést igényelne. — Mint Veres József mondot­ta, a mozi erre Ígéretet is tett. (Ez valóban egyszerű megoldásnak látszik, de mint azóta illetékesektől megkér­deztük: jelenleg kivihetet­len. Szűk a beruházási hi­telkeret és azt elsősorban a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében élenjáró köz­ségek támogatására fordít­ják. A mozivállalat elmon­dotta, hogy a hét négy nap­ján játszik, három nap tehát használhatják a kultúrott- honnak a helyiséget, ezt fel is ajánlották, sőt azt is, hogy megcsináltatják a színpadot és öltözőt is építenek hozzá. A mi véleményünk az, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között a mozi ajánlata ésszerű, elfogadható. Csupán az szükséges, hogy a község vezetői és a Moziüzemi Vál­lalat üljenek a tárgyalóasz­talhoz és tegyenek pontot a hosszú huzavona végére. * Rövid látogatást tettünk csupán Tiszakürtön. Sokat nem tudtunk megállapítani. Annyit minden esetre leszűr­hetünk tanulságként, hogy a kulturális munka tárgyi fel­tételeinek megteremtése el­engedhetetlen. De legalább annyira fontos a kulturális élet belső tartalmi feltételei­nek megteremtése. Ebben úgy érezzük — még igen sok a tennivalójuk a község ve­zetőinek, a pedagógusoknak, de maguknak az érdekeltek­nek, a község dolgozóinak is. —ht— Kedd este határoztam el magam: vendéglőben vacso­rázom, olcsón,, fehér asztal mellett. S mivel a fehér ab­rosz még a rosszabb étvágyú embereknél is számottevő, nem a közismert Népbüfébe mentem, hanem másodosztá­lyú vendéglőbe. Nevezetesen az Utasellátó Szabadság téri Éttermébe. Mikor ott nem jártam szerencsével, tovább- álltam a Kis-Tiszába, egy szintén másodosztályú étte­rembe. Szerencsétlenségemre itt sem találtam meg, amit kerestem. No, majd a „Béké­ben” — próbáltam csitítani magamat. De a szerencse ott sem pártolt mellém. S végre rövid másfélórás járás után a Nemzetiben találtam rá vágyaim tárgyára. Az, amit kerestem Nem csinálok belőle titkot: olcsó, tíz forintnál kevesebbe kerülő vacsorát. S hogy ne­hezen találtam, néhány meg­jegyzést is tettem, úgy egé­szen halkan, magamnak. Mert mit láttam, illetve mit olvas­tam az étlapokon. Zóna — közli tömören az Utasellátóé — 7—12-ig, délután 15—21- ig. Olcsó: 6—7 forintért már kapható, de abból egy adag még a közepes étvágyú em­bernek sem sok. Tudom, ki­próbáltam. S ha történetesen levest is kérek hozzá, a leb­bencslevesen kívül, 2 forinton alul nem kapok. A népszerű Kis-Tisza ét­lapja már bővebb. Nagyobb választékot kínál előételekből, tésztákból, hideg és meleg sültekből. Viszont a készéte­lek között csak szalontüdőt gombóccal találtam 8,95-ért este hétig, mert később ze­nével mór ez is átlépi a bűvös határt. Miután a „Békében" is ha­sonlóképpen jártam, a Nem­zetiben végül megtaláltam, amit kerestem, az olcsó és mégis finom vacsorát. Nem a készételek között, hanem az ét­lap „Zóna ételek” című szaka­szában. Hatféle étel között vá­logathattam. S néhány perc múltán már asztalomon gő­zölt a sokáig keresett vacsora. Szélesítik a választékot Miért van itt és miért nincs máshol is — töprengtem. Je- szenszki Zoltán üzletvezető válaszolt, amikor érdeklőd­tem. — Mi már bevezettük a tíz forinton aluli ételeket. S ta­pasztalatunk szerint be is vá­lik. Ha vendégeink meg­ismerik, bizonyára közkedvelt lesz, mint 5,90-es és 7,60-as előfizetéses menünk. Az adag­tól ugyanis csak annyiban különbözik, hogy a hús ke­vesebb néhány dekával, de a köret ugyanannyi. A borjú bécsi például adagban 16, zó­nában pedig 10 deka. S amit még megtudtunk. A Nemzeti Étterem a jövőben tovább szélesíti az olcsó éte­lek választékát. A mai 6—7 féle étel helyett, ahogy kere­sik a zónát, úgy lesz belőle több. A kalkuláció ördöge Érdemes és egyben érdekes tanulmányozni az étlapo . Kissé izgalmas is, mert az éráknál igen sok esetben ta­lálkozik a szemlélő a már so­kat kritizált „nyúlfarkincá- val”: a bűvös 5 f-llérrel. Nem vonom kétségbe: a vendéglők kalkulációs szak­emberei nincsenek könnyű helyzetben- Egyik oldalról rendeletek, normák kötik a kezüket, másik oldalról meg a gazdaságosság. Egyik sem figyelmen kívül hagyható szempont. Ennek ellenére izonban ismét el kell mon­dani a már többször elhang­zott javaslatot: kerekítsünk gy talán tudjuk fé­kezni a pajkos kis ördö- gccsikét”, arr-dvik a kikal­kulált ár után — a mate­matika nem ismer kegyelmet — utána bigyeszti a bűvös 5 fillért. Egyébként a kerekíti a gyakorlatban már a legtöbb helyen megvalósult. Pincé­reink» ugyanis — bár egyre inkább próbálnak fillérekig számolni — nem tudnak ösz- szeszedni annyi 5 fillérest, hogy azzal az egész napivisz- szaadást biztosítani tudják. ■ —nagy— Fejfájás — fej fájás elleni poroktól A krónikus fejfájás eddig ismeretlen, meglepő okairól irt cikket dr. E. Bay, a düs­seldorfi orvosegyetem ideg- gyógyászati fakultásának igazgatója. A professzor hosz- szas kísérletek alapján ki­mutatta, hogy az iphenade- tin, sok közismert fejfájás elleni szer fontos alkatrésze, — tartós használat után va- somotorikus, azaz idegrend­szeri zavarokat okoz és ugyancsak fejfájást idéz elő. A professzor óva inti a be­tegeket a phenaoetin-tartal- mú gyógyszerek túlzott hasz­nálatától. W­■■ n tv V Jb^ v w ^ ■ Elálló SEítimú oíeágok A SÁPAD! GYEREK A szép térítőt bármilyen nagyra meg lehet nagyítani. 100-as, esetleg 80-as cérnából horgoljuk. 1. sor: 8 láncszemből gyű­rűt készítünk. 2. sor: 10 láncszem és 1 kispálca, utá­na 5 láncszem és 1 kispálca váltakoznak nyolcszor. 3. sor: 1 rövidpálca, 2 nagy­pálca, 5 kispálca, 2 nagypál­ca, 1 rövidpálca alkot egy kis szirmot. Körben ismét­lődik. 4. sor: 6 láncszemet horgolunk és a szirmok ta­lálkozásánál 1 rövidpálcával átfogjuk az előző sor rövid­pálcáját. Körben ismétlődik. 5. sor: 1 rövidpálca, 2 nagy­pálca, 7 kispálca, 2 nagypál­ca, 1 rövidpálca ismétlődik körben. 6. sor: 7 jáncszem 1 rövidpálcával átfogja az előbbi sor szirmát a negyedik sorhoz hasonlóan. 7. sor: 1 1{eceplek CITROMOS KEKSZ TEAHOZ Hozzávalók: Fél kg liszt, 25 dkg vaj, vagy margarin, 25 dkg porcukor, 1 egész tojás, 1 tojás- sárgája, tél csomag sütőpor, 1 citrom leve, fél citrom reszelt héja. Az anyagokat kézzel ösz- szedolgozzuk, tél cm vékonyra kinyújtjuk, derelyemetélővel négyszögekre vágjuk, vagy cak- kos szélű szaggatóval karikákat vágunk belőle és halvány sárgá­ra sütjük. DIÓS RUDACSKÁK Hozzávalók: 13 dkg darált dió. 15 dkg porcukor, 1 tojássárgája pár csepp citromlévé, kevés re­szelt citromhéj. Az anyagokat összegyúrjuk és morzsával desz­kán fél cm vékonyra kinyújtjuk, széleit egyenletesre vágjuk. Be­vonat: i tojásfehérjét 7 dkg szí­tait porcukorral, pár csepp cit­romlével vagy ecettel jó habos­ra kavarjuk. Ezzel a tészta tete­jét egyenletesen bekenjük. Ujj­nyi széles és 10 cm hosszú ru- dakra vágjuk és széles kés se­gítségével zsírozott, lisztezett sü­tőlemezre rakjuk. Gyenge tűznél Inkább szárítjuk, mint sütjük. I rövidpálca, 2 nagypálca, 9 kispálca, 2 nagypálca, 1 rö­vidpálca körben ismétlődik. 8. sor: 15 láncszem, 1 kispál­ca a szirom közepébe öltve, 7 láncszem, 1 hosszú pálca beöitve a szirom kezdetéhez. Körben ismétlődik. 9. sor: 5 láncszem, 1 kispálca. 5 lánc­szem, 2 kispálca minden koc­kába, a pálca fölé 7 lánc­szem és két kispálca, 5 láncszem. Körben ismétlő­dik. 10. sor: 5 láncszem, 1 kispálca, 5 láncszem 2 kis­pálca minden 5 láncszemes pálcák közé, 5 láncszemet 1 rövidpálcával leöltünk a 7 láncszem közepébe, 5 lánc­szem, 2 kispálca. Körben is­métlődik. 11. sor: 10 láncsze­met visszaöltünk az ötödikbe (pikó), 1 kispálca, 5 lánc­szemből pikó, 1 kispálca. Ez Ismétlődik. A pálcák között 4 pikó, 5 kispálca lesz, 7 láncszem 1 röviüfrálcával leöltve az előző sor rövidpál­cájára, Ez ismétlődik kör­ben. összehorgolás: 5 lánc­szemből pikót készítünk. 1 kispálcával beöltünk a máso­dik pikóba, 5 láncszemből pikó, 1 kispálcával a követ­kező pikóba öltünk. Körben ismétlődik. HETI ÉTREND Csütörtök: Rántottleveles. Borsófőzelék ‘párolt kolbász. Péntek: Karalábé leves: — Mákos metélt. Szombat: Grizgaluska le­ves. Rántott máj rizssel, sa­vanyúsággal. Vasárnap: Csontleves, máj- galuskával. Töltött káposz­ta. Hájas tészta: Hétfő: Tarhonyaleves: — Burgonyafőzelék, kirántott kelkáposzta feltéttel. Kedd: Pöszmételeves. Mar­hapörkölt makarónival: Szerda: Paradicsom leves. Lekváros bukta: Nem mindig betegség tüne­te. Azok ugyanis, akiknek alap-bőrszíne halványbarna, az úgynevezett kreol szín, mindig sápadtalak látszanak a rózsás, fehér arcbőrűek mel­lett. Mások halványabb arc- színe ideges alkatuk velejá­rója lehet. De általában ezek ritkább dolgok. Csak orvos tudja eldönteni, hogy alkati vagy pedig valóban kóros sá­padtságról van-e szó. „Ez a gyerek vérszegény, adjanak neki vasbort!” — szokták mondani a jó szom­szédok, ha sápadt gyermeket látnak. Annyiban igazuk van, hegy az ilyen gyermeknek esetleg valami baja lehet. De ez a baj nem okvetlenül vér­szegénység: Lehet a sápadtság oka hirtelen támadt betegség, fer­tőzés, lázas állapot, de elő­idézheti nagy megerőltetés, kifáradás is. így például az, ha a gyermek tavasszal min­den edzés nélkül mindjárt erős sportolásiba kezd, vagy versenyez, esetleg ’ nagy ke­rékpár-, illetve gyalogtúrát tesz. Sok fertőző betegség lap- pangási ideje alatt, mielőtt még egyéb tünet vagy láz je­lentkezne, már megváltozik a gyermek jó arcszíne, pél­dául a kanyaró, szamárköhö­gés, fertőző májgyulladás, gü- mőkór, stb, lappangásának idején. Hirtelen támadt fájdalom vagy rossz közérzet is meg­változtatja az arc színét, így a fogfájás, főfájás, fülfájás, stb. Jellegzetes hasfájásról szoktak panaszkodni általá­nos iskolás gyerekek, főkénI a kislányok. Iskolai szurkolás közben hirtelen elsápadnak, szemük karikás lesz, szédül­nek és émelyegnek, s a köl­dökük körül érzett görcsös hasfájás miatt hazakéredz- kednek. Otthon pihenés, meg­nyugvás után a rosszullét ha­marosan megszűnik. Ha ez többször ismétlődik, az ag­gódó szülők addig járnak or­vostól orvosig, míg valahol ki nem operálják a betegnek hitt vakbél féregnyúlványát. Utána persze a baj ugyanúgy vissza-visszatér. Ez a köldök- kólikának nevezett állapot főként érzékenyebb, idegé-' $ebb gyermekeken, rendsze­rint szellemileg jól fejlett, szorgalmas, élénk kislányo­kon jelentkezik s voltaképpen a belső szorongás megnyilvá­nulása. Tartós sápadtság inkább az idült, huzamos be­tegségeket kíséri, főként azo­kat, amelyeket gennykeltő baktériumok okoznak. Kis­lánykorban egyik leggyako­ribb ilyen betegség a hólyag­hurut. De megsápaszthatják a gyermeket egyéb hosszantar­tó, gennyes ártalmak is, a kelések. Elveszti az arcszínét a tartós, idült, fertőző beteg­ségben szenvedő gyermek. is. Ilyen baj a gumókor és a ve­le született vérbaj. A reu­más gyermekek főként szív- bántalo-mmal, szövődött eset­ben szívbelhártyagyulladás, szívizomgyulladás) szintén jellemzően sápadt színűek. ' A serdülés korában gyak­ran találkozunk sápadtsággal. Ilyenkor azonban könnyen támadhat valódi vashiányos vérszegénység is. Tagadhatatlan, hogy a sá­padtság egyik leggyakoribb háttere . ­a vérszegénység Ennek szintén többféle oka és alakja lehetséges, úgyhogy a bajt orvosi vizsgálat nél­kül sem pontosan megállapí­tani, sem megfelelőképpen gyógyítani nem lehet. Vérszegény gyermek láttá­ra a nem orvos azt szokta mondani: „Kevés a vére!” Pedig nem az együttes vér- mennyiség csökkenéséről van szó, hanem a vér valamelyik alkotórészének, a vöröstest- számnak vagy a vérfestéknek a csökkenéséről. Vérszegény­séget okozhat a helytelen táp­lálkozás is, főként akkor, ha a gyermek egyoldalúkig csak tisztán növényi eredetű ételt, főzeléket eszik és étrendjé­ben kevés a fehérje tartalmú étel (tojás, hús, tej). A vérszegénység gyógyítá­sára számos gyógyszeres és nem gyógyszeres módunk van. Az orvosságok közűi megemlíthetjük a vas-, réz-, arzéntartalmú gyógyszereken kívül a máj- és B—12 vita» minkészítményeket.

Next

/
Thumbnails
Contents