Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-20 / 43. szám

2 SZOtNOK MEGYEI NE PEP P 1959. február 20. Tanácskozik as országgyűlés Kormányunk anyagi eszközökkel is fokozottabban segíti a tsz-eket (Folytatás az első oldalról) A bútoripartól a jelenleginek egyharmadával több konyha­bútort és 19 százalékkal több kombinált szekrényt várunk, mint tavaly. Körülbelül 32 százalékkal akarjuk növelni a bútorforgalmat. Ennek az esztendőnek tervfeladatai megkívánják, hogy az élel­miszeriparban nagylépéssel fejlődjék az újszerű technika. Ez elősegíti a jelentkező igé­nyek mind tökéletesebb ki­elégítését, egyúttal a gazdasá­gos termelést; Feladatunk, Münnich Ferenc ezután az 1959. évi beruházási tervet is­mertette. Az 1959. évi beruházási terv állami erőből — nem számít­va a vállalati saját erőt — rövidlejáratú bankhitelt és a tsz-eknek nyújtandó hosszú­lejáratú hitelt — 13,2 mil­liárd forint beruházás meg­valósítását irányozza elő. Ez 2,2 milliárd forinttal, azaz közel egyötöddel több, mint az 1958. évi felemelt előirány­zat. A lakásépítkezések részese­dése az állami erőkből meg­valósított beruházások között 9,4 százalékról 12,2 százalékra növekedett. A gépi beruházá­sok részesedése 29 százalék­ról 35 százalékra nő. Hang­súlyozta: az 1959 éves beru­házási terv előirányzatai megfelelnek a hároméves tervben foglalt fő céloknak. Tervszerűen fejlesztjük az építőanyagipart, új módsze­reket alkalmazunk és fokoz­zuk a gépesítést. Nagyon sok és jelentős fel­adatot akarnak megoldani ebben az esztendőben egész­ségügyünk irányítói. Az ed­digi jó munka legfőbb ered­ménye, hogy nálunk is foko­zatosan növekszik az embe­rek átlagos életkora; 1930- ban az átlagos életkor öt ven év volt, 1948-ban már meg­haladta a hatvan évet. Ma már közeljárunk a hetven évhez. Körübelül 1200 fővel növeljük a fekvőbetegeket ápolók és a szociális intéz­ményekben dolgozók létszá­mát. Elsősorban az egészség- ügyi középkáderekről és gondozónőkről van szó. Az orvostudomány állandó és gyors fejlődése nélkülözhe­tetlenné teszi, hogy bizonyos nagyhatású, költséges gyógy­szereket bocsássunk a bete­gek rendelkezésére. Az egész­ségügyi beruházások közül tovább folytatódik a miskol­ci egészségügyi központ épí­tése, átadjuk rendeltetésének az ózdi szakorvosi rendelő- intézetet. Hozzákezdünk a sztálinvárosi négyszáz ágyas új kórház és a fehérgyarma­ti kettőszázötven ágyas kór­ház építéséhez; Fokozni akarjuk a védeke­zést a tbc, a szív- és kerin­gési szervek, valamint a mozgásszervi megbetegedé­sek ellen. Az orvosok nagy többsége magáénak érzi és vallja a szocialista egész­ségügy céljait, amelyek megvalósítását elősegíti az orvosi rendtartásról szóló új törvényerejű rendelet is. Ennek kibocsátása a kormány programjában szerepel. Egyik legnagyobb és leg­fontosabb feladatunk eb­ben és a következő eszten­dőben a termelőszövetkeze­ti mozgalom fejlesztése. Az a véleményünk, hogy a párt és a kormány politikája a termelőszövetkezeti moz­galomban is helyesnek bizo­nyult. Az ellenforradalom után a termelőszövetkezete­ket politikailag, szervezetileg és gazdaságilag meg kellett szilárdítani. 1957-ben és méginkább 58-ban már meg­teremtődtek a feltételek a termelőszövetkezetek szám­szerű fejlesztésére is. A szám­szerű fejlesztést a kormány 1958. elején a 3004-es kor­mányhatározattal és más intézkedésekkel is elősegítet­te. Az elmúlt évben a ter­melőszövetkezetek földterüle­te 250.000 katasztrális hold­hogy néhány fontos, nagyon keresett árutermelését nö­veljük. Az a tervünk, hogy ebben az esztendőben 43 ezer da­rab televíziós készüléket, kilencezer darab hazai gyártmányú hűtőszekrényt, nyolcezer darab 250 köb­centis motorkerékpárt ho­zunk forgalomba. Szeretnénk a választékot bő­víteni az elektromos tűzhely­ből, villanyvasalóból, csillár­ból és más cikkekből is. Ezután Münnich Ferenc gazdasági eredményeinkről szólott, hangsúlyozta: Gazdasági sikereink legna­gyobb fokmérője, hogy az el­lenforradalom után először a múlt esztendőben már meg­tudtunk állni a saját lábun­kon. Az eredményhez hozzá­járult az iparnak és a nép­gazdaság legkülönbözőbb ágainak egyre javuló munká­ja, de külkereskedelmünk is. Az elért eredmény egész népgazdaságunk megerősö­dését mutatja, de benne van a szocialista bázis erőteljes növekedése, szervezettségé­nek fokozódása i^. Eredmé­nyeink elérésében nagy je­lentősége van a szocialista országok testvéri összefogá­sának. Együttműködésünk a baráti, testvéri országokkal, a KGST útján egyre szerve­zettebbé válik, s mind össze- hangoltabban fejlesztjük nép­gazdaságunkat. Ennek az év­nek a legfontosabb feladata az 1961-től 1965-ig terjedő időszak távlati tervének el­készítése. Együttműködés a testvéri országokkal — ez a legszilárdabb bázisa a mi népgazdaságunknak és ez nyújt biztos védelmet a ka­pitalista válság és termelési anarchia káros hatásaival szemben; Kereskedelmi kapcsolatainkról a kormány elnöke elmondot­ta: a Szovjetunióval való forgalmunk az egész külke­reskedelmi forgalomnak mintegy 40—50 százalékát te­szik majd ki, A Szovjetunió a legfonto­sabb nyersanyagok és gépi berendezések szállítását vállalta. így válik lehetővé, távlati terveink megvalósí­tása. Ugyanezen az alapon folytattunk eredményes tárgyalásokat a KGST-ben is. Természetesen igyekszünk a nyugati országokkal is to­vább fejleszteni gazdasági kapcsolatainkat. Már eddig is kereskedelmi kapcsolatot lé­tesítettünk néhány olyan ka­pitalista országgal, amellyel' előzetesen egyáltalán nem volt kapcsolatunk, vágy az csak nagyon gyenge volt. 1959-ben a külkereskedelem­ben tíz százalékkal magasabb forgalmat irányoztunk elő, mint amekkorát erre az év­re az egész hároméves ter­vünk előirányzott. Ebben az esztendőben tovább akar­juk javítani iparunk nyers­anyagellátását. A továbbiakban a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlő­déséről beszélt, s többek kö­zött elmondotta: dal növekedett. 1958. végén 3560 mezőgazdasági termelő- szövetkezet és termelőszövet­kezeti csoport működött 175.000 taggal, 1,647.000 ka­tasztrális holdon. Ez a szán­tóterületeknek körülbelül 13.5 százaléka. A párt és a kormány úgy látja, hogy 1959-ben az eddiginél gyorsabban lehet előre haladni a termelőszö­vetkezetek számszerű fej­lesztésében. Erre minden feltétel és lehetőség meg­van. Rendkívül fontos ma is és ez lesz a jövőben is, hogy betartsuk az önkéntesség le­nini elvét, de világos: a szo­cializmus építése megköve­teli, hogy mindennapos, szívós szervező propaganda munkát végezzünk és népszerűsítsük a nagyüzemi munka előnyét, Kormányunk úgy határo­zott, hogy anyagi eszközök­kel is fokozottabb segítséget nyújt a termelőszövetkeze­teknek. Ezzel is el akarjuk érni, hogy az új termelő- szövetkezetek minél gyor­sabban példamutató üzemek legyenek. Ebben az évben négyszáz millió forinttal több beruházást irányoztunk elő, mint tavaly. A Minisz­tertanács néhány héttel eze­lőtt rendeletet fogadott el a 3004-es kormányrendelet mó­dosítására és igen jelentős intézkedéseket hozott. Elsősorban az újonnan ala­kult, vagy a területileg meg­növekedett termelőszövetke­zeteknek biztosítjuk az anya­gi segítséget, hosszúlejáratú hitelekkel. A saját erőből fe­dezett termelési alapok után középlejáratú hiteleket folyó­sítunk és továbbfokozzuk a gépállomások munkája után fizetendő kedvezményeket is. Bekötő útat, kórházat, vil­lamosítást és egyéb kom­munális létesítményeket elsősorban azok a községek kapnak, ahol a dolgozó pa­rasztság többsége a szövet­kezeti gazdálkodás útjára lépett. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének elő­segítésére a községekben már eddig is sok, úgynevezett fejlesztési bizottságot hoztak létre. Mi azt szeretnénk, ha minél több helyen alakul­nának ilyen bizottságok. Azt szeretnénk, hogy azokban, a termelőszövetkezeti tagokon kívül tekintélyes, a szövetke­zeti utat választó egyéni pa­rasztok. pedagógusok, trakto­rosok, állami gazdasági, föld­művesszövetkezeti dolgozók vegyenek részt. Ezek a bi­zottságok fogják vezetni a termelőszövetkezetek szerve­zésére irányuló agitációs munkát Továbbra is erősíte­ni akarjuk a gépállomásokat, ugyanakkor a munka meg­könnyítésére lehetőséget adunk a jól gazdálkodó tér- melőszötteíkeízetékneik arra, hogy univerzális traktorokat és hozzávaló munkagépeket vásároljanak. Máris látjuk, hogy ennek az összehangolt munkának megvan az ered­ménye; a termelőszövetkeze­tek nagy fejlődés előtt állnak és jelentősen megnő azoknak a száma Magyarországon, akik a közös gazdálkodás út­ját választják. Ez egész pé­pünk érdeke, az egységes szocialista társadalom felépí­tésének elengedhetetlen felté­tele. Azt hiszem, hogy a szocia­lizmus minden hívét öröm­mel és lelkesedéssel töltik el azok a hírek, amelyek az or­szág különböző részeiből ér­keznek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének meg­gyorsulásáról; Mindenekelőtt azt láthat­juk belőle, hogy különösen Győr és Veszprém megyében, de Szabolcs, Szolnok, Komá­rom, Fejér és más megyék­ben is gyors ütemben érnek Ezután a Minisztertanács elnöke a kormány külpoliti­kájáról beszélt. Rámutatott: korunk egyik legfontosabb eseménye zajlott le néhány héttel ezelőtt: az SZKP XXI. kongresszusa. A XXI. kongresszus ta­nácskozásait a béke és az erő szelleme hatotta át. A kapi­talizmus és a szocializmus között nemzetközi méretek­ben folyó verseny döntő sza­kaszába érkezett. A Szovjetunió — és vele a szocialista tábor — erőinek növekedése azt jelenti, hogy a szocialista társadalmi rend törvényei egyre nagyobb be­folyást gyakorolnak a nem­zetközi életre. És mivel a szocializmushoz úgy tartozik a béke, mint naphoz a fény, a szocialista rend erőfölé­nyének növekedése növeli a békéért folyó küzdelem biz­tos sikerének eshetőségeit. Münnich elvtárs továb­biakban vázolta, hogy mind kisebb területre szűkül és a a feltételei annak, hogy a falun egyre tömegesebben térnek át az egyéni kisáru- termelő j>a rasz t gazd asá g ok rendszeréről a szocialista, szövetkezeti nagyüzemi gaz­daságok rendszerére. Jellemző a termelőszövet­kezeti mozgalom meggyor­suló fejlődésére az is, hogy az ország néhány részén a középparasztok is töme­gesen megindultak a ter­melőszövetkezetekbe. Ez pedig rendkívül jelentős dolog. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a fo­lyamat fokozódjék. A győri, veszprémi, komá­romi és más példák sok egyéb mellett azt a különösen fon­tos tanulságot nyújtották szá­munkra, hogy a termelőszö­vetkezeti mozgalom sikeres fejlődésére azokon a helye­ken lehet számítani, ahol a mezőgazdaság szocialista át­alakításának elősegítése tár­sadalmi üggyé válik. El lehetünk készülve arra, hegy a termelőszövetkezeti mozgalom gyorsabb fejlődése ellenségeink dühös acsarko- dását váltja ki. Az ellenséges elemek mindannyian felcsap­nak dolgozó parasztjaink „sza­badságának” hithű védőivé és ijesztgetésekkel, fenyegeté­sekkel, rémhírterjesztéssel, túlzásokkal, s minden módon igyekeznek fékezni a fejlő­dést. Bízunk abban, hogy dolgozó parasztságunk — amely az ellenforradalom ide­jén is bebizonyította 'politikai érettségét — ilyen körülmé­nyek között is helyesen fog dönteni, s egyre nagyobb számban követi az élenjárók példáját. , Bízunk abban, hogy dolgo­zó parasztságunk a termelés frontján is helytáll, s gondo­san felkészül a tavaszi mun­kákra. Az idei kedvezőtlen tél után fokozottabb szükség van erre. Termelőszövetkezeti fejlő­désünk ezévi ütemét csak né­hány számadattal ábrázolom: Január I-töl február 15-ig 47.000 család 59.000 taggal, 370.000 hold földdel alakí­tott termelőszövetkezetet, vagy lépett be a meglévő szövetkezetekbe. Az új szövetkezeti községek száma 200, ebből több mint száz Győr, hatvan pedig Veszprém megyében van; Nyilvánvaló, hogy nagy feladatok állnak előttünk az iparban, a mezőgazdaságban és az egész népgazdaságban. E feladatok minél jobb vég­rehajtása a dolgozók, a mun­kások, a parasztok, értelmi­ségiek munkájának lendüle­tétől, a közvetlen vezetőket a dolgozókkal szorosan össze­fogó jó kapcsolatoktól, a köz­vetlen vezetők átgondolt, cél­tudatos tevékenységétől függ. Terveink megfontoltak, ad­va vannak a túlteljesítés fel­tételei. Ebinek azonban arra kell irányulnia, hogy a nép­gazdaság erőforrásai gyara­podjanak. világpolitikára mind ki­sebb erővel hat az impe­rializmus ereje. A szocialista rend, amelyet a kapitalizmus jólfizetett prókátorai már annyiszor eltemettek, a föld egyharmadára terjed ki, gló­buszunk lakosságának egy­negyed része örökre felsza­badult a kapitalista kizsák­mányolás igája alól. A szocialista országok a vi­lág ipari össztermelésé­nek ma egyharmadát állít­ják elő. Egy évtized múlva azonban már a felét fogják adni. Beláthatatlan pers­pektíva ez. Az egykori gyarmatok nagy­többsége is felszabadult már az imperializmus igája alól. Alig telik el nap, hogy ne adnának hírt az újságok ar­ról, miként erősödnek a ma még elnyomott gyarmati né­pek nemzeti mozgalmai. Ez a folyamat nem áll meg, míg egyetlen gyarmati sorban élő ország lesz a világon. Kedvező fordulat tapasztal­ható közép- és közel-keleten is. Az arab világ legfonto­sabb országai erőteljes és sikeres harcot folytatnak az imperialisták ellen. — Nem kívántam átfogó nemzetközi értékelést adni — folytatta Münnich Ferenc, csak a fejlődés alapvető ten­denciájára akartam felhívni a figyelmet, a haladás irá­nyát szerettem volna érzé­keltetni, a béke, a szocializ­mus erőinek egyre növekvő hatását. Ebbe a folyamatba illesz­kedik bele a Magyar Nép- köztársaság politikája mondotta a Minisztertanács elnöke. Külpolitikánk alap­vető pillére változatlanul a szilárd barátság, a legszoro­sabb testvéri együttműködés a szocialista tábor országai­val, mindenekelőtt a kom­munizmus zászlaját magasra emelő Szovjetunióval. Büsz­kék vagyunk erre a barát­ságra és öntudatosan hirdet­jük: nincs erő, amely ben­nünket a testvéri szolidaritás útjáról letérítene. Az embe­riség legmerészebb álmainak megvalósulása itt van előt­tünk karnyújtásnyira és né­pünké a dicsőség és boldog­ság, hogy ezzel az országgal haladunk együtt, s vele együtt érkezünk a kommu­nizmus csúcsaira. A Szovjetunióval a legna­gyobb egyetértésben, a Ieg- szivélyesebb, a legbarátibb az együttműködésünk. — Nincs nap, hogy ne érez­nénk ennek a barátságnak gyümölcsét, hogy ne ta­pasztalhatnánk a hatalmas szovjet nép és kormányá­nak segítő készségét. Kormányunk külpolitikájá­ban igen fontos helyet foglal el az egykori gyarmati, fél­gyarmati országokkal való baráti kapcsolatok kiépítése. És készek vagyunk arra, hogy erőnkhöz mérten segít­sük ezeket a gazdaságilag jobbára elmaradt országokat a nemzetgazdaságuk előtt ál­ló feladatok végrehajtásá­ban; Az Egyesült Államok euró­pai politikájának sarkalatos pontja Nyugat-Németország felfegyverzése, a német re- vansizmus feltámasztása. A mi népünk keserű történelmi tapasztalatokból tanulta meg, mit jelent, ha a német militaristák masíroznak. És Nyugat-Németországban — az amerikai politika jóvoltá­ból — masíroznak. Egy pil­lanatig sem kétséges: Ma­gyarország helye azok mel­lett van, akik hathatós biz­tosítékok teremtéséért har­colnak, hogy az iparbárók és junkerek hadserege még egy­szer ne zúdíthasson gyászt és szenvedést Európa népeire. Az Egyesült Államok kor­mányának le kellene már végre szoknia, hogy szabad országok kormányától meg­alázkodást vár. Ha ebből a politikai élképp-' bői indul­nak ki — nem mondhatunk egyebet — kudarc kudarc után fogja őket érni. Az utóbbi időben jelei vannak a normalizálásra való törekvés­nek, s ezeket a jeleket öröm­mel fogadjuk. A nyugati hatalmakkal való kapcsolatunknak csak az árnyoldaláról beszéltem. A kép így nem egészen tel­jes — folytatta Münnich elv­társ. — Az új angol követ megérkezett Budapestre, — ugyancsak elfoglalta állo­máshelyét a mi új londoni követünk. Sikeres tárgyalá­sokat folytatunk Franciaor­szággal és a Benelux álla­mokkal kereskedelmi és pénzügyi szerződés kötése végett, Olaszországgal előké­szítő tárgyalások folynak lé­giegyezmény megkötésére. Jugoszláviává! is jószom­szédi viszony tartása a cé­lunk, noha — mint isme­retes — pártjaink között mély elvi ellentétek van­nak. Ezek az elvi ellentétek sem gátoltak meg bennünket ab­ban, hogy árucsereforgalmi megállapodást kössünk, be­fejezzük a régóta húzódó res- titucios tárgyalásokat, rati­fikáljunk egy korábban meg­kötött állategészségügyi szer­ződést. Mi nem alkudhatunk meg és nem is alkuszunk meg a jugoszláv vezetők re- vizionizmusával, ugyanakkor korrekt jószomszédi viszony­ra törekszünk állami kapcso­lataink vonalán. Beszámolója végén Mün­nich Ferenc hangsúlyozta, hogy az anyagi erővé váló szubjektív tényezők közül a legfontosabb a tömegek kez­deményező aktivitása, bekap­csolódása és rendszeres rész­vétele az államhatalom helyi gyakorlásában a tanácsok ut­ján, állandó részvétele a nép­gazdaság helyi irányításéban, az üzemi tanácsok, a terme­lési értekezletek útján. A nemzet haladó erőinek összefogásában fontos felada­tai vannak a Hazafias Nép­front-mozgalomnak, amely az elmúlt időszakban kiemelke­dő sikereket ért el. Minden lehetőség adva van arra, hogy a Hazafias Népfront ez­után méginkább megvalósítsa igazi feladatát a párt veze­tésével, a kommunisták aktív részvételével összefogja az igaz hazafiakat és mozgósítsa őket a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány szocializ­must építő, a nemzetközi bé­ke érdekében ható program­jának végrehajtására. Kérem a tisztelt Ország- gyűlést, hogy beszámolómat elfogadni szíveskedjék. — (MTI) Korunk egyik legfontosabb eseménye az SZKP XXI. kongresszusa Az albán kormány jegyzéke a jugoszláv kormányhoz Tirana (TASZSZ.) Sajtóje­lentések szerint az Albán Népköztársaság Külügymi­nisztériuma kedden jegyzé­ket adott át a tiranai ju­goszláv követségnek. A jegy­zék idézi a Politika című ju­goszláv lap február 9-i szá­mát. A Politika beszámol ar­ról a bűnperről, amelyet a jugoszláv kormány a leg­utóbbi időkben Prizren vá­rosában rendezett. A lap megkísérli úgy feltüntetni a dolgot, mintha az ügy szer­vezői által felhasznált sze­mély az Albán Népköztársa­ság belgrádi képviseletének tájékoztatást adott volna a JSZNK gazdaságáról és fegyveres erőiről. A jugo­szláv hivatalos szerveknek és a sajtónak e koholmányai és célzatos támadásai az Al­bán Népköztársaság és a belgrádi képviselete ellen határozott célt szolgálnak: rossz színben akarják feltün­tetni az albán kormány bé­kepolitikáját, még ellensége­sebb propagandahadjáratot akarnak kezdeni az Albán Népköztársaság és a több szocialista ország ellen szándékosan olyan Snciden sek előidézésére törekszenek amelyek rontják a két or szág kapcsolatait. Az albái jegyzék visszautasítja a Bor ba című lap alaptalan pro vokációs cikkét is, amel; szerint Albániában nen megfelelő bánásmódot tanú sitanak a jugoszláv diploma tákkal szemben, ugyanakko megállapítja, hogy a jugo szláv kormány és a tirana jugoszláv képviselet személy zete beavatkozott és beavat kozik az Albán Népköztársa ság belügyeibe, s ellensége tevékenységet fejt ki az A1 bán Népköztársaság ellen Az Albán kormány ismétel ten és hivatalosan felhívó erre a jugoszláv kormán: figyelmét. A jegyzék végül erélyesei tiltakozik a Jugoszláviábar kifejtett albán ellenes propa- gandahadjárat ellen, s kije lenti: ezért a tevékenységér a JSZNK kormányára háru; a teljes felelősség. (MTI.) Az 1959 évi beruházási terv A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése

Next

/
Thumbnails
Contents