Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
2 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1959. február 1. A% SZKP XXI. kongresszusának A fitafyyac safá napia szombat délelőtti ülése A 10 órakor megkezdődött délelőtti ülésen a vitában elsőnek J. D. Musztafajev, az azerbajdzsáni Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára szólalt fel. Beszédében szólt azokról a hatalmas változásokról, amelyek a Szovjetunió évei alatt Azerbajdzsánban végbementek. Az egykori teljesen elmaradott ország ma 120 különféle gépet, berendezést és más cikket exportál a világ minden tájára, Különösen az utóbbi években gyorsult meg Azerbajdzsán ipari fejlődése: öt év alatt 15.4 milliárd rubelt ruháztak be a köztársaság iparába. Ez több, mint az első három ötéves terv időszakában foganatosított beruházások összege együttvéve. Azerbajdzsán ma az egy lakosra jutó villamosenergia meny- nyiségben lehagyta Francia- országot és Olaszországot, A fontosabb iparcikkekben a termelés sokszorosan meghaladja Törökország, Pakisztán és más közel és közép keleti államok termelését. Gyorsan fejlődött a mezőgazdaság: a kolhozok pénzjövedelme a háború előtti időszakhoz viszonyítva, az utóbbi években négyszeresére növekedett. Különösen kimagasló eredményeket ért el a köztársaság kultúrális fejlődése. Ma Azerbajdzsán főiskoláin 34.000 diák tanul, annyi, mint Törökország főiskoláin, holott Törökország lakossága több mint hétszerese Azerbajdzsán lakosságának, s a tízezer lakosra jutó főiskolai hallgatók arányszáma több, mint Angliában, Franciaországban, vagy az amerikai Egyesült Államokban. Musztafajev hangsúlyozta. Azerbajdzsán példája világosan megmutatja, valamennyi közel és közép keleti országnak, mit jelent a szovjethatalom, s mit jelent, amikor a nép válik országának gazdájává. A XX. kongresszus alán a pártcletben is jelentős fellendülés következett Nagy beszédet mondott a kongresszus szombati tanácskozásán A. 1. Kiricsenko, a központi bizottság elnökségének tagja; Beszéde elején hangsúlyozta: az utóbbi öt esztendőben s különösen a XX. kongresz- szus óta eltelt időszakban a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép olyan magaslatokra jutott, ahonnan megláthatók a jövő széles, ragyogó távlatai; Kiricsenko rámutatott: x párt eltávolított útjából minden visszahúzó erőt, visszaverte a pártellenes csoport támadását. A pártellenes csoport állandóan támadta munkájában a központi bizottságot, a párt központi bizottsága azonban a XX. kongresz- szus iránymutatása alapján következetesen folytatta harcát a lenini elvek érvényrejuttatásáért. Kiricsenko elmondotta: a pártellenes csoport tagjai kötetlenül Sztálin halála után megkezdték tevékenységüket s minden egyes alkalmat felhasználtak, hogy megújult erővel támadják a párt fővonalát. Különösen a XX. kongresszus után erősödött meg támadó tevékenységük. Végül levetették álarcukat, s amikor arra a következtetésre jutottak, hogy megérett az idő a cselekvésre, nyíltan felléptek a központi bizottság lenini politikája ellen; Ismeretes, hogyan végződött ez a kísérlet — állapította meg Kiricsenko. Hangsúlyozta: minél távolabbra kerül a párt a pártellenes csoport leleplezésének idejétől, annál világosabbá válik az intrikus csoport politikai aknamunkájának súlyossága, amely aknamunkával ártottak a pártnak és a népnek. A központi bizottság nagy győzelmet aratott a lenini vonal megvalósításáért, a marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazásáért vívott harcában. A. I. Kiricsenko hangsúlyozta közismert, hogyan milyen módszerekkel léptek fel a pártellenes csoport tagjai. A marxizmus-leninizmus klasszikusainak dogmatikus alkalmazásával akarták eltéríteni a pártot a helyes útról. Az igazi marxista azonban nem az, aki betéve tudja a marxizmus leninizmus klasszikus alkotásait, hanem az, aki alkalmazni tudja azokat a nép, a párt érdekében, aki szoros kapcsolatban van az élettel, napról napra érzi, ismeri az élet ütemét, — állapította meg között Kiricsenko. többek A szovjet Ipar és építés vezetésének átszervezéséről Kiricsenko példaként említette meg a szovjet ipar és építés vezetésének átszervezését. Hangsúlyozta: az átszervezés során soha nem tapasztalt fellendülés mutatkozik a szovjet iparban. Hasonló eredmények mutatkoznak a mezőgazdaságban, amely éveken át súlyos elmaradottsággal küzdött. Az elmaradás oka nem a kolhozrendszerben volt, hanem abban, hogy rosszul használták ki a kolhozrendszer óriási lehetőségeit és a mező- gazdaság egykori vezetői gyakorlatilag nem ismerték a mezőgazdaság kérdéseit. Kiricsenko ezután arról szólt, hogy a XX. kongresszus után a pártéletben is jelentős fellendülés következett be. Megkezdődött és eredményesen végződött a harc a személyi kultusz megszüntetéséért a párt élet lenini elveinek érvényesítéséért, a kollektív vezetés megvalósításáért. Wz fellendítette a párttagok és az alapszervezetek munkáját is. A párt fejlődését mutatja, hogy míg a XIX. és XX. kongresszus között eltelt időszakban 736.000-en kérték felvételüket az SZKP- ba, a XX, és a XXI, kongresszus között — kevesebb mint három év alatt, — 1,285.000-en kérték felvételüket. Az utóbbi évben a háború óta a legnagyobb volt a párt soraiba felvettek száma; Kiricsenko hangsúlyozta, milyen fontos feladatok várnak a pártszervezetekre a hétéves terv megvalósításában; Kitért arra is, hogy a párt kádereinek jól kell ismerni- ök a gyakorlati életet, s a párt apparátusban magas képzettségű szakemberekre van szükség. Amikor Kiricsenko arról szólt, hogy a párt kádereit a helyszínen kell kiképezni, mert időről időre nehézséget okoz, hogy a Moszkvában végzett fiatalokat a Távol Keletre, vagy más távoleső helyekre kell áthelyezni, N. Sz. Hruscsov, a központi bizottság első titkára közbeszólt: Bocsásson meg Aleksz’j II- larionovics, hogy félbeszakítom, de meg szeretném mondani: ne különböztessük ma már meg a Távol-Keletet, vagy a Szovjetunió más távoleső területeit, töröljük általában ezt a megkülönböztetést — mondotta a jelenlévők nagy tapsa közepette Hruscsov. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Távol-Kelet és a Szovjetunió más központtól távolfekvő területei igazgyöngyei a hatalmas országnak. Szahalin, Szibéria városai vagy az egykor oly távoleső Jakutföld ma már nem elhagyatott, s elmaradott területek. Nincs ma már szükség az ilyen megkülönböztetésre ezek a területek ugyan olyanok, mint a Szovjetunió más vidékei. A nagy tapssal fogadott közbeszólás után Kiricsenko kijelentette: teljesen egyetért N. Sz. Hruscsov megállapításaival, A jövő a kommunizmusé Kiricsenko ezután kitért azokra a kísérletekre, amelyekkel a kapitalizmus ideológusai, a szociáldemokrata ideológusok és UiiJiiiiilAiti.lLiiJüÜliMitl.ilJllill hl.ldi lili JAiitii iUUi illáéi iliiilitlí A nyugat-német kormány állítólag már nem tulajdonít elsőrendű fontosságot a „szabad“ választásoknak Bonn (DPA). — A német szövetségi kormány állítólag •nem adott olyan értelmű utasítást a nyugati munkacsoport washingtoni tárgyalásain résztvevő küldösségé- nek, hogy a német kérdés megoldását célzó tárgyalásokon elsőrendű fontosságot tulajdonítson a „szabad’1 választásoknak. A bonni kormány szóvivője pénteken kifejezetten cáA múlt évben 16 százalékkal emelkedett a bolgár ipar termelése Mi a sugárkémia? Hogyan keletkeztek a hold kráter iei? Kik a legjobb szovjet Nobeí- díjasok? Milyen távlatot nyit a szovjet emberek előtt a hétéves terv? Kik és hogyan mentették meg a belga sarkkutatókat? Ezekre és egyéb fontos, érdekes kérdésekre ad feleletet a SZOVJETUNIÓ című képes folyóirat 1959. évi most megjelent első száma, — „A víz és az élet” című írásban a Nagy Ferganai-csatorna megépítéséről olvashatunk, mely most húsz éve, 160.000 ember összefogásából született meg. Segítségével eddig mint egy 135.000 hektár szikes, kiégett talajt sikerült termékennyé tennie Üzbegisztán népének. A Pamir és Ti- en-san völgyéljen megtermékenyített föld ma Üzbegisztán fő gyapottermő vidéke. A cikket 20 évvel ezelőtti és most készült felvételek teszik még érdekesebbé. — A Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézet moszkvai üléséről, a mesterséges hideg és fagyasztás tudományos kérdéseiről számol be a „Szovjet hőtechnika fejlődése” c. írás. — „A múzeum az iskolában” címmel a moszkvai 297. sz. iskola művészettörténeti múzeumáról olvashatunk. Egy rigai munkáscsalád mindennapi életét, munkáját, tanulását, pihenését és szórakozását ismerteti „A családom” című, képekkel illusztrált írás. — A lap beszámol a Pekingi Kísérleti Opera művészeinek fellépéséről szovjet városokban és a kazahsztáni művészek moszkvai bemutatkozásáról. — A Eltűnt gyermek 1959. január hó 24-én Szolnok. Báthori utcai lakásáról eltűnt Császi László 9 éves gyermek. Amikor utoljára látták, sötétkék bársony sisapkát, termetéhez szűk világosszürke kiskabátot, sötétszürke foltozott pantalló-nadrágot és magasszárú barna cipőt viselt. Aki tud róla valamit, jelentse a 11—14-es telefon 196 sz. mellékállomásán, vagy a 07-en. vagy a legközelebbi rendőrőrszemnek. lap a Szovjetunió társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének fontos eseményeiről tájékoztatja az olvasóit, színes leírásokban és képes riportokban. A cikkek között humort és amatőrfelvételeket is találunk. — A folyóirat az eddiginél kisebb alakban, de nagyobb terjedelemben jelent meg. A bolgár minisztertanács mellett működő központi statisztikai hivatal nyilvánosságra hozta az 1958. évj terv teljesítéséről szóló jelentését, A Bolgár Népköztársaság 1958. évben Sokat fejlődött, számos ipari és mezőgazdasági cikk termelésében a bolgár dolgozók jelentős tervtúlfceljesííést érték el. A bolgár ipar 1958- ban 106 százalékra teljesítette ipari termelési tervét, s 16 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. A bolgár ipar csupán a múlt év utolsó negyedében csaknem egy milliárd leva értékkel termelt többet a tervelőirányzatnál. 1958-ban a bolgár mezőgazdaság is hatalmas eredményeket ért el. Különösem a szőlő és paradicsom-termelésben volt rekordtermés. Az állattenyésztés 1957-hez viszonyítva 16 százalékkal emelkedett.- 1958. november 1-től az év végéig a Bolgár Kommunista Párt felhívására indult népi mozgalom eredményeként — amely a harmadik ötéves terv határidő előtti teljesítését tűzte ki célul — 919 kisebb víztároló, 370 szivattyúállomás és öntó- zőkút építése fejeződött be, s több mint négyezer kilométer hosszú öntözőcsatomát létesítettek. Kongresszusi gondolatok A nemzetközi közvélemény érdeklődésének homlokterében feltétlenül a XXI. kongresszus tanácskozásai állnak és így természetesen ez a téma ihleti elmélkedésre a hét eseményei között tallózó külpolitikai újságírót. A kongresszuson elhangzott Hruscsov beszámoló valamennyi tétele, így a hétéves terv gazdasági, kultúrális és egyéb célkitűzései szoros kapcsolatban állnak a nemzetközi helyzettel. Hiszen, ha a világbéke bármilyen vonatkozásban kárt szenved, ez óvhatatlanul hatást gyakorol a hétéves terv teljesítési lehetőségeire. Ugyanakkor a terv véghezvitele új, — hatalmas erőtényezőként jelentkezik a világpolitikában. Ennek az általános összefüggésnek a megértése világossá teheti mindenki előtt, hogy a Szovjetuniónak — s vele együtt természetesen a szocialista tábor többi országainak is — békére van szükségük, hogy a kommunista és szocialista építés feladatainak eleget tehessenek. A nemzetközi helyzet kérdéseit érintve, a béke biztosításának számos problémájával foglalkozik a kongresszusi beszámoló, s amikor ebből kiindulva és a mai helyzetet alapul véve a béke kilátásokat próbáljuk elemezni, leghelyesebb a legégetőbb kérdés, a német probléma alakulásából kiindulni. Hruscsov elvtárs beszámolójában a német, kérdéssel foglalkozva megállapította először a német kérdés sarkalatos megoldását a Németországgal való békeszerződés megkötése jelenti. Másodszor: a békeszerződés megkötése elvezet a berlini kérdés békeszerető és demokratikus elveken nyugvó megoldásához is módot nyújt rá, hogy Nyugat-Berlin szabad várossá váljék s megkapja a kellő biztosítékot, hogy nem avatkoznak ügyeibe. Harmadszor: mivel most két szuverén állam létezik, s egyikük sem szüntethető meg anélkül, hogy ezzel lángra ne lobbanjon a harmadik világháború; . Németország egyesítése csak a két német állam közötti tárgyalások útján érhető el. Negyedszer: a Szovjetunió nem ellenzi a szabad választásokat, de az egyesítés valamennyi kérdését a két állam megállapodásának kell megoldania. Ötödször: a Szovjetunió támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának német államszövetség megalakítására — mint az egyesítés első fokára — vonatkozó javaslatát. A Szovjetunió tehát „feladja a leckét” a német békeszerződés megoldására. Ahhoz, hogy képünk teljesebb legyen, nézzünk meg néhány nyugati választ. Bonn nem szól semmit s az idős német kancellár kemé- , nyen összepréselt ajkai csak a „nein’’ kimondására képesek. Murphy amerikai külügyi államtitkár bizonyos demagógiával jelenti ki a detroiti gazdasági klubban: „veszélyes lenne azt hinni hogy a hidegháború és a fegyverkezési verseny megszüntetéséhez elég a jóakarat'' s tételének igazolását az alábbi, nem kevéssé demagóg pon\ MOSZKVA (TASZSZ-MTI). Az SZKP XXI. kongresszusa már ötödik napja tart a Kremlben. A szombati ülésen folytatták Nyikita Hruscsov beszámolójának vitáját. tokban keresi: — Először: Szovjetunió bízzék jobban Nyugatban. Másodszor: lás sák be (már mint a Szovje unió), hogy a kapitalizmi előtt még nagy fejlődési pe spektivák állnak. Harmat szór: Nyugat legyen „hátán rozott és erős”. Negyedsze mindezek mellett Ny ugatna készen kell állnia tárgyal: sokra akár a kis, akár a nag kérdések rendezéséről va szó. Jövő héten kezdi mí munkáját Washingtonban : a német, angol, francia < amerikai külügyi szakemtx rekből álló munkacsopot mely igyekszik összehangol: a nyugati hatalmak nem te jesen egyöntetű vélemény: a Szovjetunió január 10-i « a német probléma megold! sával foglalkozó jegyzékéi adandó válaszhoz. A bonni álláspontot jel lemzően dokumentálja, hog a munkacsoportba a nyugal német kormány a külügym nisztérium keleti osztály! nak vezetőjét, a hitleri dif lomáciai karból kikerül szélsőséges irányzatot követ Duckwitzot. delegálta. Nagyon valószínű — bál mennyire is sürgeti ezt Szovjetunió, — hogy a nyv gáti hatalmak semmiféle pc zitiv tárgyalási alapot kép« ző ellenjavaslatot nem fog nak tenni a szovjet jegyzél- re adandó válaszaikba: Ugyanakkor azonban feltét« lezhető, hogy bizonyos en gedményt téve a reálisab politikai irányzatoknak, f< fogják vetni egy tavas, külügyminiszteri, vagy má síkon folytatandó konferer cia lehetőségét« Megjelent a SZSVIEIUNiS képes folyóirat- idfíi visít szúrna mások megpróbálják elhi-i tetni a kapitalizmus „meg-! javulásáról” szóló elméle- j teket, hogy feltartóztassák! a kommunizmus elméleté- ] nek térhódítását. A kommunista mozgalom \ az utóbbi években világmé-j retekben hatalmas fejlődé- j sen ment keresztül. Az im-j perializmus, a gyarmatosító j rendszer teljes válságba ju-j tott. — Ezt a fejlődést senki; sem tartóztathatja fel — ál-1 lapította meg Kiricsenko. j A délelőtti ülésen felszólalt j Baraskin, a minszki Autó-j gyár acélöntője és Milars- \ csikov, a központi bizottság: OSZSZSZK-val foglalkozó] mezőgazdasági irodájának; vezetője. Nagy lelkesedéssel fogad-j ták a küldöttek Agire-nak. aj kubai Népi Szocialista Párt: Végrehajtó Bizottsága tagja-: nak felszólalását. A felszólalás után szünetet] tartottak. (MTI). folta egy külföldi hírügynök-1 ség ezzel kapcsolatos ellenié-1 tes értesülését, hangsúlyozta,^ hogy Németország egyesítését nem szükségképpen kell „szabad’’ választásokkal kezdeni. Ugyanakkor közölték viszont, hogy a nyugat-német küldöttség olyan utasítást kapott, amely szerint az újraegyesítés folyamata természetszerűleg nem képzelhető el „szabad ‘ demokratikus választások nélkül. (MTI). 'l izénkét esztendeje már. •* Magyarország Hitler ablóháborújának csatlósa- :ént egy szomorú végzet felé ohant. Az emberek szorongta várták megmásít hatatlan orsukat: nem akadt senki, ■ki cselekvésre, tiltakozásra udott volna gondolni az úri Magyarországon. S ekkor, 942 február 1-én, kis pél- íányszámban, kezdetleges lódszerekkel sokszorosítva, Hókban és rejtve egy újság elent meg. Akik ezt az új- ágot olvasták, azok megérették: van olyan erő amely eltartóztathatja a „kikerülhetetlen” végzetet, hogy letet tenni, cselekedni, har- olni. Ezt az újságot nem árulták z utcákon: terjesztéséért bőrön, kínzás, halál járt. A ommunisták lapja volt: a 'zabad Nép. Első szer ke szője: Rózsa Ferenc elvtárs mártírhalált halt. Többször elfedezték a nyomdáját, le- artóztatták terjesztőit, de mindig feltámadt, s a legsö- étebb időben is megreszketette a bűnös uralkodó ősziig kopóinak szivét. Áldoza- os körülmények között válóivá a halált, szerkesztették z illegalitásban a Szabad íépet. — Egyik szerkesztője: 5ataki László elvtárs, illegális nyomdáját lakásában endezte be. Hogy főbérleti akást szerezhessen, látszat- lázasságot kötött egy másik iatál kommunista elvtársnő- >el. Később mindkettőjüket etartöztatták és halálra ítélték — mégis megmenekültek. S így következtek tovább a szerkesztők, a harcosok. Ebből a magból nőtt ki a felszabadulás utáni magyar sajtó, a népi demokrácia sajtója — ez a sajtó, amely 11 esztendő alatt, hibákkal és eredményekkel, de mindenképpen jóakarattal és letagadhatatlan eredményességgel dolgozott népünk felemelkedéséért, a szocialimus megvalósításáért. Tizenhárom esztendős múltra tekinthet már vissza a fel- szabadulás utáni magyar újságírás: tanultunk abból, ami jó volt és abból is, amit rosz- szul csináltunk. A mi újságírásunk pártos: nemcsak regisztráljuk a valóságot, hanem igyekszünk alakítani, formálni azt. Ugyanakkor a mi sajtónk objektiv, nem hamis burzsoá objektivizmus ez. Nem veszünk el a tények tengerében, de tudjuk azt is, hogy az őszinteség és az igazmondás segítheti egyedül a szocialista építés ügyét. — Nem hallgathatunk tehát, amikor a múlt csökevényei- vel a régi társadalomból visz- szamaradt gondolkodásmód és erkölcsi normák maradványaival találkozunk: és nem is igyekszünk semmit rózsaszínűre festeni. A magyar sajtónak nem lehet szebb kötelessége, hálá- sabb feladata, mint tükrözni, formálni a mai magyar valóságot. S úgy hisszük, a jelen, a mi mai életünk önmagáért beszél.
