Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-15 / 12. szám

1959. január 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egy >alföldi városka€ terve MIT MÚTAT A TABELLA a gépállomások és földművesszövetkezetek kapcsolatáról Aki Tiszaföldváron sokat járt, hirtelen nem tudja mire vélni, hogy „vá­roskának” nevezik szűkebb hazájukat a földváriak. Még Bódi Imre tanácselnök és Nagy Lajos tanácstitkár sem' kivétel ez alól. A község so­káig járási székhely volt, va­lószínű innen ered a „szó- boltás.” — Leszünk mi még város — jegyzi meg a titkár, ha va­laki mégis kétségbevonná. — Ha nem is lélekszámot te­kintve, de kulturáltságban, közművesítésben, mire a ta­nács mundátuma lejár, fel­tétlenül elérjük a városi színvonalat. Ezt persze bőveb­ben is magyarázza: — Legutóbbi tanácsülésün­kön kidolgoztuk a község fej­lesztésének ötéves tervét. A lermelőszöveUezeiekre alapoznak Nem is várja a kérdést, so­rolja tovább: — A község ipara — igaz, nem nagy — nekünk fontos, így elsősorban a téglagyár, a cementüzem, a ktsz. Az üzemekben öt év alatt első­sorban a gépi felszerelés kor­szerűsítésével növelni akar­juk a termelést. Községünk azonban elsősorban mezőgaz­dasági jellegű, így a fő fi­gyelmet a mezőgazdaságra fordítottuk. Célunk, lényege­sen emelni a termésátlagot. Az is kitűnik a tervből, hogyan akarják elérni. A község termelőszövetkezete­ire támaszkodva elsősorban. Növelik termőterületüket; a Lenin Tsz öt év múlva 4500 holdas, a Petőfi pedig 2300 holdas, a Szabad Nép Tsz 2000 holdas nagygazdaság lesz. Az így kialakított nagy területen jobban lehet alkal­mazni az agrotechnika leg­újabb vívmányait, amelyek eredményezik, hogy 1964-ben búzából 12, árpából 14, bur­gonyából 130, cukorrépából 180 mázsát termelnek hol­danként a földvári termelő- szövetkezetekben. Korsxerű nagyüzemek tesznek — Nem feledkezünk meg arról sem, hogy a termésát­lagok növelésének fontos fel­tétele a talajerő visszapótlás — kapcsolódik beszélgeté­sünkbe a tanácselnök. Ahhoz viszont, hogy ezt biztosítani tudjuk, szövetkezeteinkben öt év alatt meg kell dupláz­nunk a szarvasmarhaállo­mányt. Ezzel egyenesaránv- ban növelnünk kell a takar­mánytermelést is. Tervünk szerint 1965-re lucernából a jelenleginél 30 százalékkal termelünk többet. Más irányban is fejlesztik a község tsz-eit. A Lenin Tsz például az idén két 50 férő­helyes istállót, később pedig víztornyot, tejfeldolgozót kap. A Petőfiben az új ser- tésfiaztató mellett bővítik a baromfitelepet és villamosít­ják a tanyaközpontot. A Sza­bad Nép Tsz új baromfitele­pet, 50 férőhelyes istállót, bekötőútat és villanyt kap. Mire a mandátum lejár: új iskola, szálloda, víz­hálózat és neon;ényes utca — A község áruellátását nagyrészben a földművesszö­vetkezet végzi — veszi át is­mét a szót a titkár. Lehetősé­geihez mérten eleget is tesz a követelményeknek. Azonban Már régen foglalkoztatja a szakembereket az olajfúró- tornyok gazdaságosabb ki­használásának kérdése. Az olajkutak fúrása után a ren­des kitermelés során ugyan­is a tornyokra csak alig van szükség; évente legfeljebb 15 —16 napra s, a hátralévő 350 nap alatt kihasználatlanok. Az azerbajdzsáni olajipa­ahhoz, hogy mégjobb legyen az áruellátás, a községben bő­vítenünk kell a bolthálózatot új üzletházat építéni az ó- szöllői részen. Teljesítjük a régi kívánságot is, mivel a terv végére felépítjük a köz­ségi szállodát. Külön említésre méltó a terv kultúrális területtel fog­lalkozó része. Kötudomásu: Tiszaföldváron az iskolák ré­giek. A tervek szerint 1964- re 19 tantermes új iskola épül, amelyben helye lesz a gimnáziumnak és a központi általános iskolának. A gim­názium helyén pedig gyer­mekotthont rendeznek be. A legifjabbak részére napközi­otthont építenek majd. A község két művelődési ottho­na tatarozásra szorul. Ennek a munkának az elvégzését is az elkövetkezendő évekre ter­vezik. A nem kis munka mellett a tervidőszak végére még egy új művelődési ott­hon épül. S hogy még a jelenlegi vízellátási problémák is tel­jesen a múlté legyenek, a — terv végére 5 kilométerrel — növelik a vízhálózatot. Az utazó három év múltán valószínű meglepődik, ami­kor alkonyat után Tiszaföld- várra ér. Ugyanis akkorra már a mai kissé sötét főut­cát neonlámpák világítják nappali fényesre. S akkoi tényleg mondhatjuk: Tisza- földvár alföldi városka. —nagy — ri géptervező intézet mun­katársai nemrégiben elkészí­tették az első mozgó fúróto­rony tervét. A jaroszlavi te­hergépkocsigyár 210-es mo­delljét „párosították” az AK—50 mintájú, 24 méter magas furtótoronnyal. Ezt mindig oda lehet irányítani, ahol éppen szükség van rá. A gépállomások irodáiban mostanában szorgos a mun­ka. A földművesszövetkeze­tek és a gépállomások egyez­tetik a gépi munkáról veze­tett nyilvántartásokat. Ezek­ből lehet megállapítani pon­tosan, hogyan is állnak a földművesszövetkezetek a tervteljesítéssel. Szolnok járás földműves­szövetkezetei a tószegi és a szolnoki gépállomás körze­tébe tartoznak. Hogy melyik gépállomásnak jobb a kap­csolata az fmsz-kel, azt jól mutatja az a tény is, hogy pl. a tószegi gépállomáshoz tartozó Tószeg, Szajol és Ti- szajenő a jól teljesítők élvo­T ermelőszövetkezeti cso- portunk megalakulása óta (1956 november 21) te­rületben és létszámban is közel tízszeresére fejlődött. Ez látható eredmény, de vé­leményem szerint még ennél is több az a hangulat, az az egymásratalálás, a közös munka szükségességének fel­ismerése, ami a tagjaink gon­dolkozásában történt válto­zást tükrözi. Jelenleg csak 14 ezer fo­rint a közös alapunk, mivel eddig aránylag kis területen, kis létszámmal dolgoztunk, most az ossz terület 350 hold, amelyet hatvanöt csa­lád művel. Ez évben tervünk szerint 100 ezer forinttal emeljük a közös alapot. Erre fedezetül a tiszta jövedelem 5 százaléka és a közös érté­kesítésből eredő felár fele szolgál. Közös alapból vásá­roltunk 25 sertést, s az ezek számára szükséges takar­mányt 50 hold területen kö­zösen termeljük. Az a cé­lunk, hogy bemutassuk gya­korlatban is tagjainknak a nalában halad. A szolnoki gépállomáshoz tartozó Kőte­lek, Ujszász és Nagykörű a tabella végén kullog. A szol­noki gépállomásra egyébként is sokat panaszkodtak a föld­művesszövetkezetek mező- gazdasági üzemágvezetői. Mit mutatnak a számok a gépimunka tervteljesítés „ta­belláján?” Legjobban teljesí­tette tervét a tószegi földmű­vesszövetkezet 94 százalék­kal, utána Szajol és Szolnok következik 91, illetve 82 szá­zalékos tervteljesítéssel. Az újszászi, tiszaföldvári föld­művesszövetkezet (ezt egyéb­ként a cibakházi gépállomás fejlettebb szövetkezeti forma előnyét. Ez évben építünk 50 férőhelyes hizlalót, 20 sertés számára fiaztatót, székházat vásárolunk, s tovább folytat­juk a felvilágosító munkát, elsősorban olyan dolgozó pa­rasztok között, akiknek terü­lete a mi földjeinkkel szom­szédos. Tábláink kialakítása érdekében önkéntes földcse­réket tettünk s így tagosítás nélkül alakítottunk ki na­gyobb táblákat. Csoportunk, a Béke Tszcs élete, gazdálkodása azt bizo­nyítja, hogy az alacsonyabb szövetkezeti formákkal kap­csolatban észlelhető helyte­len nézettel — ami még jó- néhány helyen megtalálható — szakítani kell, hiszen az alacsonyabb típusú termelő­szövetkezeti csoportok sem spekulatív vállalatok, hanem a szövetkezés első formái, ahol a tagok hozzászoknak a közös munkához, saját ma­guk meggyőződnek a társas gazdálkodás fölényéről. Bán Ferenc Fegyvernek, Béke Tszcs. kezeli „mostoha gyermek­ként”) és a nagykörűi föld­művesszövetkezet viszont na­gyon gyenge eredményeket mutatnak fel. Teljesítésük alatta maradt a 40 százalék­nak. Az eredményesen dolgozó földművesszövetkezeteknél a dolgozó parasztok éltek az összefogás • biztosította elő­nyökkel, 1815 dolgozó paraszt 5618 hold kedvezményes díj­tételű dűlőtársulásban végez­tette el a gépi talajmunká­kat. A 215 társulás megszerve­zésében nagy érdemük van a mezőgazdasági üzemágve- zetőknek és dűlőfelelősök­nek. — Drávucz —> Egy bét alatt 126 új szövetkezeti gazda Megyénk termelőszövetke­zeteibe január 6-a és 12-e között 126 egyénileg dolgozó paraszt lépett, kik 134 kh-dal gyarapították a közös birto­kokat. Közülük tizenegyen, 42 kh-dal a karcagi József Attila Tsz-be; hatan, 28 kh- dal a karcagi Dózsa Tsz-be léptek. Velük együtt az idei új belépők száma 208 főre, a bevitt földterület 229 kh-ra emelkedett. iniiiiiniiuiiiiMiiiiiiiHiiiiiiiiiiHiiiiiiiiimimiiniimiiiHr B SZOLNOKI SZIGIIGETj SZÍNHÁZ műsora jan. 15. csütörtök este 7 óra: VITÉZEK ÉS HÖSÖK január 16. péntek este 7 óra: A BAJADÉR január 17. szombat este 7 óra: A BAJADÉR jan. 18. vasárnap du. 3 óra: A BAJADÉR jan. 18- vasárnap este 7 óra: OLYMPIA STRANDFÜRDŐ. ÚJ ISKOLA. NEONFÉNYES FŐUTCA nem is-------»% »» ------­A Szovjetunióban elkészült az első magán]áró fúrótorony Az alacsonyabb típusú termelőszövetkezetek is megérdemlik a támogatást Margaréta A csillagokból álló és tetszés i golótűvel készíthetjük el. szerinti nagyságúra horgolható I Első sor: 10 láncszemből gyű- terítőt 60-as vagy 20-as horgoló-1 rűt készítünk, fonalból, 15-os, illetve 11-es hor-1 Második sor: 9 láncszem utón 1 kétráhajtásos pálcával öltünk a gyűrűbe, majd hétszer 4 lánc- .szem és 1 kétráhajtásos pálca következik. Harmadik sor: l láncszemmel az ív közepére öltünk, majd 4 láncszem után 3 kétráhajtásos pálca következik, 10 láncszem után ismét 4 kétráhajtásos pálcát horgolunk és ezt körben ismé­teljük. Negyedik sor: Minden ívben 3 rövidpálca és ötláncszemes pikó váltja egymást. A 4 kétráhajtá­sos pálca fölé 4 rövidpálcát hor­golunk. A csillagokat minden második ívnél kapcsoljuk össze a kővet­kező pókkal: Első sor: 10 láncszemből gyű­rűt készítünk. Második sor: 3 láncszemet egy rövidpálcával kapcsolunk a csil­lag megfelelő pikójához, majd ismét 8 láncszemet 1 rövid pálcá­val a hatodik pálcába öltünk. Ezt négyszer ismételjük. Készítsünk rongyszőnyeget Gyűjtsük össze a rongyos ruhadarabokat vágjuk két- centiméter széles csíkokra, varrjuk össze a csikóikat egy­mással és gombolyítsuk fel. A létező legnagyobb számú horgolótűvel horgoljunk het­ven centiméter széles, két méter hosszú csíkokat rövid pálcával. Három ilyen csíkot fektessünk hosszában egymás mellé és varrjuk össze erős kenderfonállal. Tarka­barka díványterítő lesz be­lőle. Rongyos műselyemha- risnyából ugyanezzel a mód­szerrel horgolhatunk ágy elé váló szőnyegeket. Hosszú téli estéken köny- nyű és hasznos elfoglaltságot jelent. J{eceptek Jó BURGONYÁS TÉSZTA készítése Hozzávalók: l kg burgonya, kb. 20—-30 dkg liszt, (attól függ, milyen lisztes a burgonya) egy jó kanál búzadara, 3 dkg zsír, 1 tojás. A héjában megfőtt és áttört burgonyát elvegyítjük a zsírral, liszttel, darával, megsózzuk, és egy tojással összegyúrjuk. Pi­hentetés nélkül dolgozzuk fel. Készíthetünk belőle burgonya sodrottat (nudlit), különféle gom­bócokat. HÚSSAL TÖLTÖTT BURGONYAGOMBÖC Hozzávalók: burgonyás tészta a fent leírt mérték szerint. Töl­telék: 30 dkg borjú- vagy sertés­hús, 5 dkg zsír, 2 dl tejföl. A húsból pörköltet készítünk. A megfőtt húsokat kiszedjük, átdaráljuk, vagy deszkán jól megvagdaljuk. A burgonyás tész­tát fél cm vastagra kinyújtjuk, 6 cm kockákra felvágjuk, min­degyik közepébe a darált húsból kis halmokat rakunk és gombó­cokká formáljuk, melyeket sós vízben kifőzünk. Szűrőkanállal kiszedjük. A pörkölt visszama­radt levébe 2 dl friss tejfölt ön­tünk, és abba a gombócokat be­lekeverjük. Igen tartalmas, és olcsó élei, kevés hús kell hozzá. KAKAÓS LEPÉNY Hozzávalók: i tojás, 25 dkg cu­kor, 5 dkg vaj, negyed liter tej, 3 dkg kakaó, 25 dkg liszt, 1 sütő­por. A tojást a vajjal habosra ka­varjuk, hozzáadjuk a tej felét, a cukrot és a kakaót, amit 10 per­cig kavarunk. Végül a lisztet a sütőporral és a maradék tejjel felhígítjuk. Jól kidolgozzuk, és zsírozott, lisztezett középnagysá­gú tepsiben egyenletes tűznél sütjük. Deszkákra kiborítjuk és még forrón felvágjuk kockákra és vaníliás cukorban megforgat­juk. HETI ÉTREND Csütörtök: Borsóleves füstölt hústsal, diós metélt. Péntek: Paradicsomleves, ra­kott burgonya. Szombat: Rántottleves, kelíká- posztafőzelék vagdalt hússal. Vasárnap: Zöldségleves, rizses csirke. Kakaós lepény. Hétfő: Almaleves, hússal töltött burgonyagombóc. Kedd: Lebbencsleves, székely- gulyás. Szerda: Hamis gulyásleves, sonkás palacsinta. A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora január 15 én, csütörtökön mikrofonnal — muzsikával! Ze­nés riportműsor! — Ifjúság hang­ja. — Hírek. — Válaszolunk ifjú levelezőinknek. c/l n aqíjniamáklio z... Neked, és Rólad írok most levelet. Rólad, aki úgy hozzá­tartozol otthonunkhoz, mint meghitt régi szobában az ál­maillat, albumhoz a kedves emlék. Nélküled üres a ház, s csak akkor tudjuk meg iga­zán ki vagy. mikor már nem vagy közöttünk. Sokat írtak már a nőkről, a termelésben élenjárókról, a férfiakkal egysorban lévő élettársról, az építőmunka bátor harcosáról. De annál kevesebbet a nagymamákról. Nagymamákról, akik az ott­hon ezernyi apró gondját, baját oly ügyesen intézik, hogy magunk is csodálko­zunk, hol tett szert ennyi le­leményességre, fáradhatatlan­ságra? Meleg szoba, terített asztal vár bennünket, amikor haza­térünk a munkából. Milyen jó dolog is ez. Nem kell baj­TELRE Elegáns szürke jersey garnitúra lódnunk a tűzrakással, étel- melegítéssel. És mi mégis gyakran hálátlanok vagyunk. Türelmetlenkedünk, amikora nagymama a beszerzés jelen­téktelen eseményeiről, a szomszéd gyerekéről, vagy éppen kiújuló reumájáról be­szél. Nem szívesen hallgatjuk. Pedig ilyenkor jól esne egy fejbólintás, egy elismerő szó az ebédről, vagy egy kérdés, ami érdeklődésünket mutatja. Kevéssel beérik a nagyma­mák. S mi mégis ezt a keve­set sem adjuk meg mindig. Gondoljunk ilyenkor arra, hogy az 6 világa azért, ilyen igénytelen, mert fiatal évei­ben mindent megvont magá­tól. Nekünk akart szebb éle­tet teremteni. Nehéz gonddal járatott iskolába, s maga so­ha nem ment el egy moziba. Hétköznapjai? A szürke robot egyhangú­ságába olvadták. Elhervadt a szépség, fiatalság, elrabolták a múló évek, a gyermekágy mellett átvirrasztott éjszakák. Gondoljunk az áldott kézre, amely eldurvult a munkában, és simogatása mégis oly me­leg, oly lágy. Még egyről szeretnék írni, a Te munkádról. Háládarlan feladat az otthoni munka. Nincs semmi látszata. Reggel­től estig meg sem állsz. Lát­szólag semmivel sem adsz hozzá többet, mint amennyi. De valójában nagyon sokat. Mert csak egy nap ne rakják meg a tüzet, ne főzzenek elté- det, ne álljon minden a maga helyén, máris olyan a ház, mintha gazdát cserélt volna. Hiányzik belőle a szerető kéz gondoskodása. Az ilyen ott­honban nem érezzük jól ma­gunkat. Nagyon sokkal tartozunk mi Nektek, kedves nagyma­mák. És csak szavakkal tu­dunk köszönetét mondani. De ez a szó most szívből jött. Mellé meleg kézszorításunkat és gyermeki ölelésünket fo­gadjátok szeretettel. CSALÁDI KÖRBEN

Next

/
Thumbnails
Contents