Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-14 / 11. szám

1959. január 14.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

ICossutd tápig, ép

Beszélgetés egy fűrésztelepi munkással

Dühös az öreg. Ott áll a rönkök között a „birodalmában” és szidta az esőt.

Mi baj Tóni bácsi? — kérdezem.

— Hagyd, ez már mégis csak sok. Talán az isten még a lábvizét is ránk locsolja — mondja mérgesen Rigó Antal.

Csak ennyi a baj?

— Hát lenne itt más is. Na gyere, menjünk védettebb helyre, majd elmondom.

Bent az irodában széles mozdulattal veti le esőtől átázott köpenyét, majd ketté tör egy Kossuth-ot, gondosan a szipkájába helyezi és rágyújt.

— Ülj le — mondja nekem is és helyet foglalunk az asztalnál.

— Tudod, idestova hatvan éves vagyok és maholnap nyugdíjba megyek. No itt van a bökkenő. Ez az. ami nyomja a begyemet és nem marad bennem.

— Nézd, — mondja mélyen elgondolkozva. — Tizenkét- éves voltam 1914-ben. amikor ezen a fatelepen dolgozni kezdtem. Akkor mi gyerekek bányadeszkát hord- tunk a gátér tői. Nehéz, keserves idő volt az. Nem sole becsülete volt a munkásembernek, hát még a gyereknek. Úgy fizettek, ahogy akartak. Csökkent a munka, elküldték. Mentem a másik telepre, mert volt itt több is a téglaház alatt.

— 1917-ben a MÁV műhelybe kerülem. Forradalmi idők jártak akkor. Én is ott voltam közöttük. Együtt sztrájkoltunk, követeltük a jobb életet. Úgy éreztem, a kommunisták között a helyem és ez az érzés nem is hagyott el sohasem.

— 1919-ben letartóztattak. 1922-ben kerültem szabadlábra.

— Keserves három év volt az, de nem törtünk meg. A MÁV műhelybe nem mehettem vissza. Újból a fatelepre mentem munkáért. Hol itt, hol másutt kaptam valamit. Évente alig dolgoztunk hat hónapot. Nem egy esetben előfordult, hogy alig vettük fel a munkát, máris jöttek az irodából — maguk kommunisták veszélyesek, — rém alkalmazzuk, — mehetnek.

— Legtöbbször még az OTI-ba sem jelentettek be.

És ez a bökkenő, amire rá akartam térni.

— Most saját hibámon kívül nem tudom igazolni teljes munkaidőmet 1929-ig visszamenőleg. Én dolgoztam volna állandóan, dehát 1925-ben is sztrájk miatt veszítettem el a munkámat.

1927-ben szintén azért kerültem a rendőrségre. Korántsem arról van szó, hogy sajnálom az akkori harcot. Bár többet tudtunk volna tenni, mint amit sikerült kivívni. Most csupán az foglalkoztat, hogy mi lesz velünk, akik hasonlóan, mint én is, azért nem tudnak folytatólagos igazolást adni, 1929-től, mert a mozgalomban való részvételünk miatt üldöztek bennünket.

— Nem volt kellemes érzés nekem sem, hogy hónapokig az asszony kenyerét ettem, amit takarítással, mosással és vasalással szerzett. Szégyeltem is magam sokszor erős ember létemre. Igaz a megpróbáltatásokban még keményebbé edződött az ember. Mi győztünk. Ma szabadok vagyunk. Nem jön értünk a rendőr, mert a munkásoknak jobb és szebb világot akarunk teremteni. Dolgozunk is becsületei.

— Csak ez a nedves idő hagyná már abba. Sok a munkánk és a harminckétfős brigádom állandóan a szabadban van. Olyanok vagyunk, mint a malacok, mikor megfürdenek a pocsolyában.

— Azért nem panaszkod- hatom, mert a brigád minden tagja becsülettel kiveszi részét a munkából. Meg is értjük egymást. Valahogy úgy összetart ez a kollektíva, mint régen. Sokat is mesélek a régi harcokról a fiataloknak, egy-egy leállásról, bérkövetelésről, a munkásszolidaritásról. Szívesen is hallgatják, meg is becsülik az öregeket.

— Hej, mennyivel köny- nyebb most. A fűrésztelep sem áll le. Van mindig folyamatos munka.' Én már mondhatom, 1914 óta sok éven keresztül láttam a fa érkezését, de annyit, mint az utóbbi két évben sohasem mértünk a telepen. De így van ez rendjén. Minél több jön, annál jobban fejlődik az ország és ez nekünk munkásoknak jó. Na de megyek. Elég volt a beszédből. Abból nem lehet megélni — mondja huncutul.

Veszi is nyomban megszikkadt esőkabátját, de előbb még rágyújt a másik fél Kossuthra, s azt mondja búcsúzóul:

— Az a baj, hogy öregszünk komám.

Andrási

Kőtelken is lehet előre haladni

Kőtelek nem nagy község. Területe 9500 hold, amelvből 6600 hold a szántó A lakosság száma sem haladja meg a négyezret. Híre viszont annál nagyobb. Ismerik nemcsak a megyében, hanem az országban is. Jóhírét a szövetkezeti gazdaságok alapozták jneg.

Az idén az Ezüstkalász Tsz-nél 46,47 forintot, a Petőfi Tsz-nél 30.33 forintot ért egy munkaegység. Vagyoni helyzetük sem rossz. íme egy kis tájékoztatás: Az Ezüstkalász Tsz összes áilóvagyo- nának értéke 1 millió 505 ezer forinton felül van. Ebből az épületek értéke közel 800 ezer forint. Az igás- és tenyészállatok értéke 217 ezer forint. A növendékállatoké pedig 55 ezer forint. Földterületük 480 hold, taglétszámuk ötvennyolc fő.

A Petőfi Tsz össze; áiló- vagyon értéke közel 2 millió 30 ezer forint. Az épületek értéke 887 ezer forint, az igás- és tenyészállatok értéke 245 ezer forint, a növendékállatoké 170 ezer forint. Földterületük 745 hold, taglétszámuk száznyolc fő.

A számok azt bizonyítják,

Az Aprítógépgyárban korszerűsítik a. gyártmányokat

A Jászberényi Aprítógépgyár jó teljesítménnyel zárta 1958. IV. negyedévét. Készáru tervét 100,5 százalékra, befejezett termelési tervét 111,6 százalékra teljesítette, s ami külkereskedelmi továbbfejlesztése szempontjából is fontos: exporttervét 121,8 százalékban váltotta valóra.

S hagyományaihoz híven nem is végzett rossz minőségű munkát. Az üzemben majdnem szállóigévé vált már a mondás:

„Vigyázzunk a renoméra- Inkább néhány szaki duzzogjon. hogy nem vesszük át tőle a rossz munkadarabot, minthogy a megrendelők idegenkedjenek el a gyártól''.

Sok igazság van ebben a nézetben. — Az Aprítógépgyár 1959. évi termelésének mintegy 35 százaléka exportra kerül, s a világpiacon csak kifogástalan árukkal lehet megállni a helyet. Az Aprító- gépgyár most már fővállalkozó lett, komplett gyárberendezéseket szállít külföldre. A

világpiaci versenyben való eredményes szereplés miatt a külalakkal való törődés,

a tetszetős forma is „szempont” lett újabban az üzemben. Ezt csak helyeselni lehet, s követésre méltó példaként ajánlani a többi gyárnak.

Remélhetőleg mielőbb tetté érik ez a törekvés, s a néha még a minőség és a tetszetősség szempontjából egyaránt kifogásolható szegecselés is megjavul, s a gyárból kikerült minden gép teljesen kifogástalan lesz.

Persze az Aprítógépgyárnak az is fontos, hogy áruit minél olcsóbban állítsa elő, minél gazdaságosabban termeljen. E cél érdekében több önálló részleget — többek között szerkesztő részleget — hozott létre a vállalatvezetőség. Ezek segítségével korszerűsítik a gyártmányokat, nagyobb teljesítményűekké, könnyebbekké és olcsóbbá teszik azokat.

Az erre irányuló erőfeszítés sikerétől 1959-ben egymillió forint nyereséget várnak.

Első ilyen jellegű munkájuk egy negyvenezer forint értékű gép átszerkesztése volt. Darabonként 4 ezer forint költségcsökkentést eredményezett ez.

Előtérbe került a 12-es törő átszerkesztése is. Ezáltal több tonnával könnyebb lesz, korszerűvé válik, külalakja szebb lesz, s teljesítménye sem csökken. A 12-es törők súlycsökkentését akkor tudjuk teljesen értékelni, ha figyelembe vesszük, hogy az előállításukhoz szükséges anyag kilója 6 forintba kerül — következésképpen sorozat- gyártásnál csupán ennél a típusnál jónéhány tízezer forintot takarítanak meg.

Ha minden vonalon ígj buzgólkodnak, mindig a gazdaságos termelésre törekednek, akkor sikerrel megbirkózhatnak az idei feladatokkal, s a mostani — előreláthatóan 14—16 napi keresetnek megfelelő — nyereségrészesedést is túlszárnyalhatják.

— Az aprítógépgyáriak különben igen bíznak a jövőben. Erre vall az is, hogy felügyeleti szervüknek felajánlották: újabb üzemrészszel bővítsék gyárukat, ők megbirkóznak a munkaerő és :gyéb problémákkal- (Simon)

hogy milliomos mind a két termelőiszövetkezet.

Ilyen hatalmas vagyon

megalapozása komoly munkába került a szövetkeze*] tagoknak. A termelőszövetkezeteken kívül még működik egy termelői szakcsoport is, huszonnégy taggal, 52 hold földön.

Ha az állami gazdaság területét és a termelőszövetkezetek összes területét egybevetjük. a község területének 42 százaléka szocialista szektor.

Ebben az évben a két termelőszövetkezetbe huszonheten léptek be. A belépők főleg a zárszámadások ideje alatt választották a közös utat.

Bár jók a szövetkezetek, mégis lassan haladnak a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén.

Jelenleg a termelőszövetkezetekben a családtagokkal együtt mintegy kétszáz tag dolgozik. A tagok nagyrésze föld nélkül lépett be. A középparasztok száma körülbelül tizenkettő lehet. Ezzel szemben a községben százhatvan középparasztot számlálnak. A földterület, mellyel növelni lehetne a termelőszövetkezetekét, zömmel ezeknél az embereknél van.

Ebből következik, hogy a helyi pártszervezetnek, a tanácsnak különös gonddal kell foglalkozni a középparasztokkal, valamint a többi földdel rendelkező egyéni gazdákkal. Igaz, ezen a téren sokmán- dent kezdeményeznek. Többek között szerveztek ezüst- kalászos tanfolyamot, minden héten tartanak ismeretterjesztő előadásokat, ahol igyekeznek bebizonyítani tudományosan is a nagyüzemi

A szerkesztőségben járt egy 63 éves, minden iránt érdeklődő mezőgazdász bácsi. Ügy került ide, hogy behívtuk beszélgetésre. A Szolnoki Gépállomás tőagronómusa mondta róla nagy tisztelettel, di- csérően:

— Hát ha valaki sokat tesz a mezőgazdasági szakoktatásért, akkor Hitsch Miklós bácsi igen.

Magától talán sohse jut eszébe felkeresni bennünket, ha nem küldi be a felettese, így is az volt legfőbb törekvése, hogy saját érdemeit kicsinyítse.

Pedigliát...

A gépállomás körüli lakásokban, tanyákon beszélik: járt náluk az őszön kerékpárral kis papírívvel kezében a gépállomásról valaki. Ügy mutatkozott be, a Hazafias Népfront azzal bízta meg: szervezzen hallgatóságot mezőgazdasági jellegű előadásokra. Gyűhek az aláírások. Most már előadók, s az elő- a:' hoz kapcsolódó filmek után látott-futott. S hogy ez is megvolt, írógéppel lepö- työgtetve kiküldte a tematikát minden hallgatónak: ösz- szesen ZO darabot. Jöttek te az emberek. Hogyisne, olyasmiről volt ott szó, mint a ta- lajerőgazdálkodás, a szakszerű csibeneveiés, az alcsiszige- tí és besenyszögi földek nöA gépállomás Miklós bácsija

melőszövetkezetek jó kapcsolatot tartanak az egyéni gazdálkodókkal.

Gyakran meghívják őket

a közös gazdaságba, vagy a termelőszövetkezet által rendezett társas-vacsorákra, egyéb rendezvényekre. R. Bo- zsó Péter 12 holdas egyéni gazda úgy vélekedik a szövetkezetről, hogy ő is ebben látja a jövőt. Eddig azért nem lépett be, mert nála még jelen pillanatban több számosállat esik egy hold földre, mint bármelyik termelőszövetkezetnél. Azt mondta, ha a szövetkezetek is úgy kialakítják gazdálkodásukat, mint ahogy ő, akkor belép.

Ez figyelmeztető a szövetkezeti gazdaságoknak. Különösen vonatkozik ez az Ezüstkalász Termelőszövetkezetre, ahol az elmúlt évben mindössze 6240 liter tejet tudtak csak értékesíteni. Igaz, hogy 64 szarvasmarhát meghizlaltak. De a hizlalás nem minden. A tehénállomány fejlesztésére is több gondot kell fordítani.

A községben működő fejlesztési bizottság elsőrendű célnak ezt tűzte maga elé: állattenyésztésben is túl kell szárnyalni az egyéni gazdákat. Növénytermelésben nincs probléma, mert minden növényféleségből többet termelnek a szövetkezetek. Búzaból pé’dául: míg az egyéniek csak 8 mázsát termeltek, a szövetkezetiek 12 mázsát. A fejlesztési bizottság javaslata alap- ián épülnek a termelőszövetkezetek üzemi központjai, mert a cél az, hogy a szocialista átszervezés után két .közös gazdaság legyen.

Sok még a teendő. Az alap már megvan, melyre lehet építeni, a fő dolog, hogy szervezetten, meggondoltan gyorsítani kell az átszervezés ütemét.

Vágási Kálmán --------------Ho

ldanként 256 kg műtrágya Mezőtúron

Sok szó esik napjainkban a termésátlagok növeléséről, a több termésről. Ennek megvalósítása érdekében a kormány is jelentős támogatást ad termelőszövetkezeteinknek. Egyik ezek közül a műtrágya biztosítása. Már az elmúlt évben is legtöbb tsz- nél több, mint 1 mázsás műtrágyát használtak fel holdanként. Ennek hatása a termésátlagok növekedésénél mutatkozott meg.

A mezőtúri Hunyadi Termelőszövetkezetnél a múlt évben holdanként 126 kg. műtrágyát használtak fel. Tapasztalták, hogy a műtrágyára fordított költség háromszorosan megtérült. Ezért úgy határoztak, hogy az idén a 2151 hold szántóterületre 5559 mázsa műtrágyát szereznek be. — Ez azt jelenti: minden hold szántóföldre 256 kg. műtrágya jut. Tervbevették ugyancsak ennél a termelőszövetkezetnél, hogy cukorrépánál és rizsnél kísérleti táblákat állítanak be, ahol holdanként 7 mázsa műtrágyát használnak fel.

A mezőtúri Hunyadi Termelőszövetkezetnél okos, előrelátó számításokat végeztek a tervkészítés idején, ezért biztosak abban, hogy a műtrágyára fordított költség többszörösen vissza térül.

OCKKKKKKKKKKJPOOOO-OOOOOOOPOOOOOOOOOObOOOOOOOOOOOOOOO-POOOC

Késedelmes intézkedés

— Kényszerű „áráfekteíés“ a Mezőgépgyárban

A mezőgazdasági gépek gyártásánál különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a sorozatban vagy egyedileg legyártott gépek megfeleljenek a fejlődő mezőgazdaság követelményeinek.

A Minisztertanács helyesen szabályozta az új mezőgazda- sági gépiek gyártását és olyan követelményeket állított fel, mint a gépesítés színvonalának emelése, a tartósság, üzembiztosság. Megbízta a Földművelésügyi ^linisztériu- mot, hogy a sorozatgyártásra kerülő gépeket ezentúl minősítse. Az üzemek csak minősített gépeket gyárthatanak. Ebbe a minősítési murába kapcsolódnak be a SZÖVOSZ szakemberei, valamint a Kohó-és Gépipari Minisztérium is.

Ennek a rendelkezésnek örült a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár is. Nem is lett volna különösebb differencia, ha a minősítések nem késtek volna. A

Minisztertanács még 1957- ben kiadta a rendelkezését, de a végrehajtási utasítás csak 1958 júliusában látott napvilágot. Közben a MÉSZÖV rendelte a gépeket. A vállalat vissza is igazolta a gyártást azzal a feltétellel, hogy ha a minősítés megérkezik, hozzá kezd a gyártáshoz. ‘

Ez eddig rendben is lett volna, azonban anyagot is rendelni kellett a gyártmányokhoz. S mivel a szállítási határidő előtt hat-kilenc hónappal előbb kell a megrendelést eszközölni, a Mezőgép- gyár előre biztosította az anyagot.

A minősítés késett és az év elején beérkezett anyag november közepéig állt az udvaron. Elfekvő készletnek tűnt és a bank joggal fizettette utána a vállalattal a kamatot, ami nem kevesebb, mint 16 ezer forintra rúgott* Ez nem a legjoban érintette az üzemet, mer a saját hibáján kívül került bajba.

A minősítés, vagyis a gyártási engedély késése több gyártmányt érintett .Ilyen: volt a „Fürge III.** kultivá- tor, a pótkocsi és nem utolsósorban a szártépő.

Jelenleg az utóbbira megvan a megrendelés, sőt az anyag legtöbbje is az üzemben van, csupán a 200 száx- tépo gyártási engedélye hiányzik.

Biztos, hogy az 1958-as esztendő a minősítések kiadásának kezdeti éve volt és voltak is nehézségek, amik a késést előidézték. Remélhető azonban az, hogy az új évben már hasonló zavarok nem állnak fenn és a gépeket gyártó vállalatnak nem kell saját hibáján kívül kamatot fizetni. Remélhető az is hogy az iparszervezés során a Mezőgépgyár munkájának végzése nem fog 5—6 szervtől függni, mint még jelenleg is.

— ab —

i

4

*

vénytermesztése, meg hát ami csak egy parasztembert érdekelhet, minden. Az első előadáson harminchaton voltak, termelőszövetkezeti tagok, egyénileg gazdálkodók, s még traktorosok te. A másodikra már betoppant a csataszögi „Szebb Élet” elnöke is, miután hallott a színvonalas oktatásról. Ezidá’g száznegyven- ketten ismerkedtek a tudo- mánvos gazdálkodással.

Ámbár, nem ez az egyedüli oktatási forma a gépállomáson. Ott van mindjárt a traktorosok észére szervezett to- váb bleep zés. Igaz, ebből Hitsch bácsit „csupán” egy- egy előadás érint.

A. talajtanról okosítja hallgatóit. Ez az ő szakmán, mivelhogy % gépállomás labora- t'riumvezető vegyésze. Olyan tisztaság is van, olyan rend abban a laboratóriumban, hogy önkéntelenül lekapja az ember a fövegét, ha belép. Arról meg egyenesen tréfák keringenek, hogy a kulcsot még a taJjaritónő sem kaphatja meg. Inkább maga takarít Hitsch bácsi, csakhogy avp*~‘lan kéz ne nyúlhasson a kultúrmag, gyommag és

rovargyűjteményhez, amiben többéves munkája rejlik.

A tudását, tapasztalatát már nem félti ennyire. Ügy van vele, annál többje lesz, minél többet ad belőle. S osztogatja is, ahol igénylik. A kőtelki Ezüstkalász, az újszá szí Bem, a szolnoki Szabadság gyakorta felkeresi talajvizsgálat végett.

Felnyitja naplóját, s már: mondja te. !

— Ide a rizs legmegfelelőbb, oda szőlőt telepítsenek.

Huszonegy termelőszövetkezet talajadottságait majd úgy ismeri, r in* más a terrierét. Hasonlóképpen vetőmagféleségeik csíraképességi adatai ir birtokában vannak.' És ha ne-: talán az után érdeklődnék va'aki, hogy az utolsó négy évben mennyi csapadék hullott le, vagy hány fokot mértek mondjuk 1955 decemberében, hát akkor sem jön zavarba. Mivelhogy 1955 óta meteorológiai megfigyeléseke• végez a gépállomás körzetében.

S lehetne még bőséggel jel-, lemezni a mezőgazdasági tudományok, a nagyüzemi mezőgazdálkodás lelkes szolnoki prédikátorát, ha attól nem félnék — szerénységét ismerve —, hogy majd megró érte a gépállomásiak „Miklós bácsija’’.

— borzák —