Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-13 / 10. szám

1959. január 13. SZOT NOK-MFGYEI NÉPLAP s Ezek az önkéntes tűzoltók és Salamon a kapitány Harnunchatan az éiet• és vagyonbiztonságért RÉGLÁTOTT ISMERŐS meg­pillantásakor előfordulhat, _y hirtelenében nem tudja az em­ber: Jancsinak, vagy Jóskának tisztelje-e az ille t. Élőlénynél hagyján az ilyesmi — telepi! lésnél azonban különös. Me gyénkben mégis akad hasonló furcsaság: egy jászsági tanács­kirendeltséget az egyik polgár Porteleknek, a tréfásabbja Borteleknek emleget, a paraszti származásukra büszkék Pórte­leknek ejtik a nevét Hivatalos határozat nem tesz említést sem „o”-ról, sem „ó”-ról; nyu­godtan választhatjuk magunk is az utóbbit.. i A kis település a második vi­lágháború előtt indult nagyobb arányú fejlődésnek — a fordu­lat éve óta pedig szemlátomást szépül, gyarapodik. Takaros is­kola, gazdag termelőszövetkezet megyeszerte ismert úttörőcsapat működik itt, mindezek mellett pedig olyan önkéntes tűzoltó testület, melyre Florianus, az egykori római centurio is büsz­ke lenne. A TESTÜLET MEGSZERVE­ZÉSE Mizsei Vendel nevéhez fű­ződik; ki ma Jászberényben a szerelemgyújtotta tüzek törvc- nyesítésével foglalatoskodik — anyakönyvvezető lévén ... Kiss Mihály önkéntes tűzoltó törzs- őrmester pedig (a Március 15 Tsz gazdája) elsőként szólott itt arról, hogy ml is a tömlő, su­gárcső, szűrőkosár s egyéb ha­sonló alkalmatosság. Az ötvenhatos év májusában Salamon József tanító állt a huszonnyolc fős önkéntes csapat élére. ■— Azaz: alhadnagy elvtársi — egészíti ki Piffkó Ján^s iskola- igazgató, aki csupán törzsőrmes­teri rendfokozattal „szerényke­dik.” — Érdekes, hogy milyen ügyesen tartja együtt a sokféle foglalkozású, különböző korú önkéntes tűzoltókat. Ma már harminchatan vagyunk, akad közöttünk szövetkezeti gazda, önálló kisiparos, gimnazista. Az önkéntes tűzoltók már ed­dig is értékes munkát végeztek Pórtelek élet- és vagyonbizton­sága érdekében. Nyaranta végig­járják a házakat, tanyákat. Ki­oktatták a gazdákat a megelő­ző tűzrendészet szabályaira, — fontosságára. — Az elmúlt nyáron bebizo­nyosodott: a gazdák s a gép- állomásiak egyaránt szeretnek bennünket. Nehogy feledjem, traktoros tűzoltónk is van ... A jászberényi „igazi1' tűzoltókkal is jó kapcsolatot tartanunk; az alosztálynál tett szakmai láto­gatások igen értékesek szá­munkra. Apránként kiderül, hogy Pór­telek szí ne-java vesz részt az önkéntes tűzoltók munkájában A testület tagjainak több mint fele szorgalmas hallgatója az Ezüstkalászos gazdatanfolyam­nak. ök éppoly rendszeresen el­járnak a két hetenként megtar­tott elméleti és gyakorlati fog­lalkozásra, mint a nem paraszti mesterségűeli. „Szükséges szorongat tatás“ — így nevezték mifelénk a regru- ák a fordulatokkal, vigyázz- menettel tarkított a'aki foglal kozást annakidején. A pórtelkiek számára még ez sem terhes: ön­kéntes vállalásukhoz illő lelke­sedéssel pattognak Mészáros Pé tér tartalékos honvédtiszt ve­zényszavára. MAGUK AZ ÖNKÉNTES TŰZOLTÓK is tudták 1957-ben, hogy a járási verseny inkább is kola, mint vizsga lesz számukra: mégsem restelltek kiállni. A vi­tézség bizonyítását követő szor­gos tanulás, gyakorlatozás esz­tendőre hozta meg gyümölcsét: a járási versenyben második lett a csapat — előkelő hely ez any- nyi induló között! Az elismeré­sen felül ki’enc tüzolióir.g lett a jutalom; s természetesen a győzelem örömére kerekített bankett. —■ b. z. — A Városi Nőtanács terveiből Pénteken délután kibővített vezetőségi ülést tartott a Szol­nok városi nőtanács a városi tanács kistermében, amelynek keretében Mészáros Istvánná városi titkár beszámolt a nőta­nács 1958. év második felében végzett munkájáról, és ismer­tette az 1959-es év első felére szóló feladatokat és terveket. — Az elmúlt félévben — kezd­te Mészáros elvtársnő — egyik legkiemelkedőbb munkánk volt az országgyűlési és tanácsvá- lasztásokkal kapcsolatban vég­zett cgitációs és felvilágosító munka, amelynek elismeréséül több mint száz asszonyt tünte­tett ki dicsérő oklevéllel az MSZMP megyei bizottsága. Ezután a többi ténykedésük­kel kapcsolatban elmondta, hogy „a nők változott helyzetéről a szocialista országokban” címen 22 helyen tartottak előadást, amelyen mintegy 1300 hallgató jelent meg. ötven kisgyűlésen is­mertették a 3 éves terv célki­tűzéseit Üzemekben és a kerü­letekben, iskolákban mintegy 30 előadást szerveztek, ahol a nők egyenjogúságáról, a szocializ­must építő munkájáról, és a he­lyes gyermeknevelésről volt szó. Ezeket is sokan látogatták. Az 1959-es tervekről szólva a következőket mondta többek között a nőtanács titkára: Ja­nuár 28-án „Apák napját’’ ren­dezünk a megyei tanács nagy­termében, ahol fővárosi előadók közreműködésével — arról ta­nácskoznak majd, milyen köte­lességeik vannak az apáknak a gyermeknevelés terén. A békeharc erősítése érdeké­ben minden kerületben havon­ként békegyűlést szervezünk. Fontos feladatunknak tartjuk a nők világnézetének helyes irány­ba való formálását, ennek ér­dekében több természettudomá­nyos és politikai előadást tar­tunk a kerületekben és üzemek­ben. Foglalkozni fogunk a csa­ládban folyó gyermeknevelés kérdéseivel továbbra is, és lehe­tőleg minden iskolában meg­szervezzük a szülők részére tar­tandó előadás-sorozatot. Szerve­zünk egészségügyi előadásokat havonként a nők egészségtaná­Jelen^ezés a Dohányipari Technikumba A Debreceni Dohányipar Technikum hazánk egyetlen ilyen célú szakiskolája. Az út lé­tesítmény éietreMvását a közel múltban az tette indokolttá, hogt népgazdaságunknak mind tobt jól képzett dohánytermesztési gyártási, értékesítési s-zakem bérré van szüksége. Az in>éze igazgatósága mát most ájeke- tatja az érdeklődőket: meek- dődött a technikumba való je­lentkezés. A szakközépiskola négy éves, a legjobb diákoknak egyetemi tanulmányok folytatására is, le­hetőség nyílik. Az iskola mellett — bennlakni kívánók részére — iiákotthon Is működik. A ki,-á- dan tanuló, dohányipari foglal •(•zású családból szá’-y'-ró nö- ■endékek évi négyezer forinto' •szlöndíjra s pálvízhe-nak. Bővebb feh'"-— -'‘á- -> 'f igazgatósága nyújt Cín.e "'ohánvinari Technikum. Debre ;en, Irinyi . tea 1—3. Telefon: 20—39. ról. „Meglátogatjuk barátnőin­ket” címen a különböző orszá­gok asszonyainak életével is­mertetjük meg nődolgozóinkat. A fiatal lányok részére „Meny­asszonyok iskolájá”-t szerve­zünk a József Attila Művelődési Otthonban. A Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmával — előadásokon tudatosítjuk, hogy mit kaptak a nők és gyerme­keik a Tanácsköztársaságtól és hogy vette azt vissza a Horthy- uraiom. Tizenegy szakkört indítunk a város különböző üzemeiben és kerületeiben. A továbbiakban is tanácsokat nyújtunk a szülői munkaközös­ségeknek ahhoz, hogy segítsék az iskolák munkáját Fentieken kívül — állandó jogi tanácsokkal is ellátjuk a hozzánk forduló asszonytársain­kat — fejezte be tervismerteté­sét a nőtanács titkárnője. (cs. s.) NEGYVEN EV HARCA KÉPEKBEN Szolnokon megnyitották a „Partizánok a szabadságért“ című kiállítást Vasárnap a szolnoki Helyőr­ségi Tiszti Klubban megnyitot­ták a „Pardzánok a szabad­ágért” című képkiél í á't. A megnyitón megjelentek: Czinege Lajos elvtárs, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Oláh György elvtárs, a megyei tanács VB elnöke, Szarvas Imre elvtárs a szolnoki városi pártbizottság titkára és többen a párt, a munkásmozga­lom idős harcosai közül. Megnyitóbeszédet Mózes Vik­tor elvtárs, a Központi Ellen­őrző Bizottság tagja mondott, aki a felszabadulás előtt több éven keresztül volt összekötő a párt központi bizottsága és a megyei sejtek között. Beszéde elején néhány szóban megemlékezett azokról az elvtár­sakról, akik életüket áldozták hazánk felszabadulásáért, a né­pek szabadságáért. — „A világnak bármeln sar­kán harcolsz a • szabadságért, a magyar népért is küzdesz",— Idézte a Zalka Máté fogalmazta szabadságharcos jelmondatot. A magyar nép legjobbjai hívek voltak ehhez. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban elsők között álltak Lenin zászlaja alá. A spanyol nép harcában is ott találjuk népünk legjobb fiait. S a hitleri fasizmus elleni küzde­lemben itthon & külföldön — Európa majd minden országá­ban ott voltak a magyarok. A megnyitó beszéd után az ünnepség résztvevői megtekin­tették a kiállítás anyagát. A ké­pek láttán megelevenedtek az írásokból, elbeszélésekből is­mert emlékek. Az első, a ma­gyarok részvétele a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom harcaiban és az Imperialista nagyhatalmak Intervenciós had­seregeinek megsemmisítésében című rész bemutatja a volt ma­gyar hadifoglyok több csoport­ját. Hadifogol” emlékek, térkép, fényképek egészítik ki a kiállí­tás anyagát. Térképtablók mu­tatják be, hol harcoltak a volt magyar hadifoglyokból szerve­zett vörösgárda alakulatok. A kiállítás következő része a Tanácsköztársaság honvédő há­borújáról szól. Bemutatja a ma­gyar Vörös Hadsereg fegyver­nemeit, a Tanácsköztársaság plakátjait, a harc vezetőit, kö­zöttük Kun Bélát, Landler Je­nőt, Szamuelly Tibort. Térképek elevenítik fel a harcok emlé­keit, a dicsőséges északi hadjá­rat eseményeit, melynek had­műveleteit még ma is a kor­szerű mozgóháború iskolapéldá­jának ismer el a hadtörténet A spanyol polgárháború hősei­nek állít emléket a kiállítás kö­vetkező szakasza. A nemzetközi brigádok soraiban ott harcoltak a magyar önkéntesek is. Szam- erejük meghaladta az önálló zászlóaljat. Képeket mutat be Zalka Mátéról és Gáli tábornok­ról, a magyar parancsnokokról közöttük Münnich Ferenc, Szán­tó Rezső, Szalvai Mihály elvtár­sakról, és a magyar brigád tag­jainak harcairól. Jelentős erő szállt szembe a IL világ..íború idején a német fa­sizmussal. A következő képsoro­zatokból ezzel ismerkedhet meg a látogató. Még egyszer feleleve­nednek a Szovjetunió hadserege hazánk felszabadításáért vívott harcának részletei. S ugyancsak itt találja meg a látogató a kon­centrációs táborokban készült fényképeket, amelyek tör énelmi hűséggel dokumentálják a hit­leri fasizmus vandalizmusát. Múlnak az évek — változnak az emberek A JÖVAGASŰ FIATALEM­BER nyugodtan üldögélt a ta­nácselnök szobájában. Magabiz­tosságán látszott, hogy ő már nem ismeri azt a szorongással vegyes félelmet, amit apái érez­tek akkor, ha a múltban a jegy­ző. vagy a polgármester előtt kellett megjelenniök. Az őszes- hajú tanácselnök valami nyom­tatványt nézegetett, aztán a ku­bikostalicska szarvától, szer­számnyéltől elnehezült kezével rótta a betűket. Kitöltötte a rub­rikákat. aláírta, lebélyegezte az irományt, s csak akkor szólalt meg: — Itt van fiam a szerződés, írd alá. — Majd ilvenféle szavak kíséretében nvúitotta át: — Igyekezz minél többet termelni a földön, Aztán vigyázzatok a baromfira nehogy sok kárt te- even a vetésben. A fiatalember megnyugtató válasz kíséretébe--» rázott kezet a tanácselnökkel — A tartalékföldekből adtunk ki haszonbérbe, s a szerződést írtuk itt meg — fordult hozzám magyarázóan Vincze András, a kungyalui tanács vb-elnöke. Az­tán egy kis hallgatás után így folytatta: — 1951 óta vagyok tanács­elnök, de már évekkel előbb megismertem az itt lakókat. Ide jártam Kunszentmártonból, mint a földművesszövetkezet termelé­si felelőse. A község 1950-ben született, s persze, nem úgy né­zett ki, mint ma. Sokminden megváltozott az évek alatt, leg­főképpen maguk az emberek. Almási gróf bérlőinek egykori cselédei, akik még 1948 —49-ben is alig ocsúdtak megszokott éle­tükből. Jól emlékszem, hogy ezekben az esztendőkben mgg mindig kolompszóra gyűltek ösz- sze a nagy istállóban, ha valami komolyabb — mindenkit érintő kérdést akartak megbeszélni. — Ma 38 új ház. s a felszaba­dulás óta épült 131 tanya alkot­ja a községet. Van már kultúr- házunk másfél kilométeren be­tonjárda. S épp a napokban tár­gyaltuk meg a község 4 éves fej­lesztési tervét. Vincze András úgy beszél a távlati tervről, mint régen dé­delgetett álmának valóraváitásá- ról. — Már ebben az esztendőben 500 négyzetméter betonlap lera­kásával gyarapítjuk a járdát. Anyagilag is támogatjuk a KISZ. az úttörők és a sportkör munká­ját. Bővítjük a könyvtárat, ta­tarozzuk a kultúrházat. udvarát villannyal v'láofHuk meg. A kö­vetkező esztendőkben is utak. ’ordák óriftése a hnlfurííkfi r sftás az orvosi rendelő bővíté­se. új ártézikút létesítése, játszó­tér. nanköziotthon énítése. s más — a dolgozók érdekét szolgáló — szerepelnek a létesítmények tervben. NAGYOT LÉPÜNK ELŐRE a mi kis községünkben is — fűzte tovább a szót komolyan, megfon­toltan, és bütykös ujjaival vé- gigsímogatta őszülő haját. Lesz tennivaló bőven, de magunknak dolgozunk, s ez minden fáradt­ságot kárpótol. Sokat kell még munkálkodnunk azért Is, hogy az egyéni parasztokat rávezes­sük a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Igaz, most is voltak be­lépők a tsz-be, de azért nem ül­hetünk ölhetett kézzel. A legkö­zelebbi tanácsülésen a mező- gazdaság helyzetét tárgyaljuk, meghatározzuk feladatainkat hogv itt is fokozhassuk eredmé­nyeinket. így zajlik az élet ebben a kis községben, s a tanácselnök, áld ismeri a lakosság apraját-nagy- ját, s emlékezetében rögzíti az emberek egyre változó életének apró mozzanatait éppúgy, mint a nagyobb cselekedeteket, sok munkája közben arra is fordít időt, hogy a megyei lapot tájé­koztassa eredményeikről, a fej­lődésért folytatott küzdelemről. Méa hetilap volt a megyei újság, amikor első leveleit meefrta. s az évek során szinte szokásává vált. hogy időközönként oaofrra vetette mit. hogyan oldottak meg. vagy egy-egy feladat végrehaj­tásánál milven nehézségeket kel­lett leküzdeniok. Mint mondot­ta. nem dicsekvésből frla meg. ha valami sikerül, hanem az a szendék vezeti hon- hfrüladla. bogvan változik mea az eavkori cselédek élete, hogyan válnak az új iránt egvre fogékonyabb, mű­veltebb emberekké. Nagy Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents