Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-13 / 10. szám

19^9. január 13. »rot NOK MFOYF1 NfiPIAP 3 Jászberény üzemei állandóan növelik tekintélyüket Ha valaki hétköznap érkezik a városba, látszólag semmi újai nem talál. Ugyanolyan, mint a többi alföldi város ilyenkor, té­len. Ha az ember jobban meg­nézi életét, és kutat az új, az esemény után, sokmindent ta­lál. A város postájára naponta érkeznek levelek a világ min­den részéből, telefonjain sokszoi csengetnek külföldi cégek. Gyá­rai minden napra tartogatnak valami meglepetést. A Lemezáru- és Fémnyomó­gyár mondhatnánk — négy vi­lágrésznek készít gépi berende­zéseket és közszükségleti cikke­ket. A legnagyobb érdeklődés a Brüsszeli Világkiállítás arany­érmével kitüntetett Heller—For­gó-féle légkondicionáló beren­dezés iránt nyilvánul meg. — Angliától és Kínától már kap­tak megrendelést. Az új beren­dezés előnye, hogy vízben sze­gény helyeken is lehet erőmű­veket építeni, különösen nagy- jelentőségű az atomerőművek­nél. A nyugatnémetekkel most folytatnak tárgyalásokat a jö­vőévi szállításokra. A három ország megrendelé­se közel 2.5 miJió dollárt tesz ki. A különböző közszükségleti cik­kekből mintegy 20 százalék ke­rül külföldre. A latinamerikai országok 250 tonna alumínium­edényt rendeltek, Kínának és Szíriának pedig 200 literes ola­jos hordókat rvViitanak. Szinte naponta érkeznek érdeklődő le­velek a világ minden részéből , a gyár termékei iránt. Ebben az évben a gyár felkészül a kom­presszoros hűtőszekrények mel­lett a 60 literes abszorpciós hű­tőszekrények gyártására is, melynek a sorozatgyártása 1960- ban indulna meg. A gyár mindig áldozatkészen vállalta az új gyártmányok be­vezetésével járó nehézségeket, és ezeket a gyár kollektívájának összefogásával minden esetben sikerült leküzdeni. A jászberényiek másik büszkesége az Aprítógépgyár A gépgyár termelése az el­múlt évi termeléshez viszonyít­liHIIIIIIIIUlüllljlllllitt ,‘l va mintegy 30 százalékkal emel­kedik. A gyár saját protilján belül nagyarányú fejlesztést hajtanak végre. A gépparkjuk közel 15 szovjet és magyar gyártmányú géppel növekszik. A gyár termelésinek ugyanúgy, mint a Fémnyomónak — jelen­tős mennyisége, mintegy 30 szá­zaléka kerül a külföldi piacok­ra. Ebben az évben a szovjet konzervgyári felszerelések meg­rendelésének tesznek eleget. — Lengyelországba ércfeldolgozó berendezéseket szállítanak. Ju­goszláviával és Bulgáriával tár­gyalásokat folytatnak tégla, tűzálló-anyag, cementgyár, gu­mikeverő hengerművek és kő­bányák felszerelésének szállí­tására. A már beérkezett rendelések szerint, jövőre további 10 szá­zalékkal és 1965-ben az 1958- as évhez viszonyítva mintegy kétszáz százalékkal emel­kedik a termelés. Európaszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg a vákum tégla­prés iránt, mely 350 mm-től 450 mm-ig, naponta 50 ezer téglát gyárt. A gyár szakemberei sze­rint a téglaprés nagyszerűen bevált, és a közeljövőben kezdik meg a sorozatgyártását. Talán ennyit a két ipari üzem­ről. Kevesen tudják, hogy Jászberényben van egy műtrágyaszemcséző üzem is. — Itt kétfajta műtrágyát gyárta­nak a talaj igényeinek megfe­lelő összetétel szerint. Az elő­zetes talajvizsgálatokból meg­állapítják, hogy milyen össze­tételű argafoszfát és bioszuper kell. A keveréket a talaj só, sav, és cukorhiány pótlására használják. A szemcséző üzem is egy modern épületet kapott, több mint 600 ezer forintos költséggel új gépeket szerelnek be, melyek óránként 10 mázsa műtrágyát termelnek. Jászberény üzemel azok az üzemek, amelyekre szinte min­den napra adnak valami újat, állandóan növelik tekintélyüket a hazai és a külföldi piacokon. A tszcs-k sem vesztegelhetnek TURK EVEN, I tnegyénk első .erme.uo^u, c idézeti városában az elmúlt két év legnagyobb munkája a tsz-ek megsziiárditá sa volt. Nem húzta ki magá ebből a kemény munkából sen­ki, aki csak kicsit is felelősnek érzi magát a város jövőjéért, az emberek sorsáért. így most, az ellenforradalom után két éwe. már bízvást mondhatják, hogy talpraállították, megszilárdítot­ták, jövedelmezőbbé tették ha­talmas szövetkezeteiket, s ha a terméshozam emelése a belter­jes gazdálkodás kialakítása te­kintetében még nagyon sok tennivalójuk is van, az út, ame­lyet járnak, elvezet e gondok megoldásához is. Csakhogy ebben a városban nemcsak termelőszövetkeze ek vannak, különösen az ellenfor­radalom óta sokasodott meg a ts- is-k száma. Addig is volt több s most is van még négy, amely már 8 éves. talán nem is min­den értelemben dicső múltra te­kinthet vissza. A ellenforrada­lom idején a nagy tsz-ekből ki­szakadt csoportokból még szin­tén 4 tartja magát. A jelenleg működő 8 tszcs-ben dolgozó csa­ládok száma 360, a földterüle­tük alig több valamivel 2000 kát. holdnál. Ezeknél a tényéknél érdemes időznünk kicsit VALÓ IGAZ,! hogy 360 csa­lád hangja nem irányíthass a közel 14 ezer lakosú város han­gulatát, a a 2057 kh föld nem dönti el a város termelésének alakulását. De azt sem kell kü­lön bizonygatni, l*£gy hozzájá­rul, befolyásolja azokat. Miért szükséges ezekről beszélni? Azért, mert a város vezetői, el­sősorban a párt vb tagjai egyéb sok és nagy munkájuk mellett ezekről a csoportokról kicsit megfeledkeztek. Nem ügyeitek arra, hogy ezeken a helyeken is munka folyjon. Erre talán leg­szembetűnőbb bizonyíték az, hogy a 8 tszcs közül egyetlen egyben sincs pártalapszervezet. s a 360 családból összesen 5 párttag van. Hogy milyen volt eddig a tszcs-k és a városi párt­bizottság kapcsolata, arra jel­lemző választ ad Szabó Sándor, nők, a 29 tagú Hunyadi Tszcs elnökének véleménye: „Mi na­gyon tiszteljük a pártot, én ma­gom is tagja vagyok, és akár­mikor elakadtunk, mindenkor segítettek az elvtársak S talán ott a hiba, hogy amikor egy-egy elakadás alkalmával kisegítették a tszcs-ket, megelégedtek ennyi­vel, tovább mentek anélkül, Megyénk új ipari létesítménye hogy kicsit időztek volna a ve­lük való rendszeres, állandó fog .alkozás gondolatánál. Az aiap- :zabály szerinti gazdálkodás be artatására tavaly tavassza ugyan tettek erőfeszítést, hona', is néhány szervezeti intézkedés némely eset megoldására. De azok végrehajtásának tovább, ellenőrzése, vagy a probléma epé­idének további bon togatása el­maradt. A múlt évben annyit mégis elértek, hogy a tszcs-k tagjai szinte kivétel nélkül mind e is­merik: a szövetkezetek, indulá­sukat tekintve, még az 195S-o: nagy megrázkódtatás ellenérv is nagyon szép eredményeket érték el. Azonban, hogy ezt a vé'e- ményalakulást, ezt az elisme­rést megfelelő irányban előrese­gítették volna, arra már szintén nem fordítottak elég figyelmet. Pedig itt is, ott is csak meg keli egy kicsit bolygatni a hangula­tot, s kiderül, hogy a tszcs-tagok is sejtik, sokan látják is a fej­lődés irányát. Az ősszel fel­bomlott két tszcs, az Arany­kalász és az Ujbarázda. Ezekbő' a tagok legnagyobb ré:ze a nagy tsz-ekbe lépett, az Ezüstkalász a napokban fuzionált a Búzaka- !ász Tsz-el, amelyből annakide­jén kiszakadt. HOGY MILYEN) sokat ér az embereknek az elhatárolás meg­alkotásában a kommunisták véleménye, azt az Aranykalász Tszcs példája mutatja. Néhány, a párt-vb egyik tagja vezette „nyíltszíni” szócsata után ez a csoport csaknem „mindenkistől” és mindenestől beolvadt a Tán­csics Tsz-be. Nem kellett külö­nös rábeszélés, hisz a tagok egy- része már ízlelte az igazi nagy­üzemi munkát, s most két év múltán is hajlottal: affelé. Most a 8 éves tszcs-k egyiké­ben, a Békében is nagy a zson­gást Többen azt mondják, ha már alapszabály szerint kell dolgozni, aszerint működjünk, amelyik eredményesebb, a tsz alapszabály szerint. Idáig egye­zik a vélemény, de innen már két vélemény van. Egyik: Ne kezdjünk, hisz ahhoz rengeteg új beruházás kell, épületek, gé­pek, jószág, stb. Uj gondok vál­lalására nem vállalkozunk. Má­sik: Maradjunk csak magunk között, jó lesz nekünk a kicsi tsz. Ez a „jó lesz nekünk a kicsi tsz" általában megtalálható más csoportokban is, különösen — ahogy Turkevén nevezik —* a „patent” gazdák körében,' akik minden munkához hozzáteszik eszüket is, karjukat is, és így a többi tagoknál jobb anyagi hely­zetben vannak. Ugyanakkor szorgalmuk jóadag önzéssel pá­rosul, s cseppet se nyomja szí­vüket a felelősségérzet azért, hogy a többieknek nem megy olyan jól Nagyon szem előtt kell tartani ezeket a problémákat a várcs ommunistáinak, hogy e csó­rón tagjainak előreha.adásábar ne legyen kitérő, ne vesztegel­jenek egy percre se, hanem a .udatos, biztató szavak nyomán ízt az utat válasszák, amelyen előbb jutnak el egyéni boldogu­lásukhoz is, és annak feltételei­hez, a többe., olcsóbban terme- 'és lehetőségeihez. NEM KÖNNYŰ DOLOG. H ha meg annyi eleven érv van is a turkevei elvtársak kezé­ben — embereket régi, megszú- vasodott, legyökerezett szokások helyett újra bírni. S nem is né­hány ember, nem is csak a párt vb. tagjainak feladata ez még akkor sem, ha a felelősség ezért elsősorban az övék. De vannak kommunisták a taná­csokban is, a tsz-ekben és más­hol is, akiknek a rájuk eső fe­lelősséget éppúgy érezni kell a mulasztásokért. Nem egy olyan tszcs tag van például a város­ban, mint T. Nagy István, aki­nek 15 ezer forint adó és kamat tartozása van, s ez a probléma elsősorban a tanácsra tartozik. A tsz pártszervezetek tagjai­nak kapcsolata tsz-en belül is kimerül a megszokott, minden­napos beszélgetésben, szóváltás­ban, de tudatos, nevelő mun­kát a tsz pártonkívüli tagjai között sem végeznek. Erre le­het következtetni abból is, hogy a város párttagjainak 61.6 szá­zaléka a tsz-ekben van, mégis az elmúlt évben mindössze 20 tagjelöltet vettek fel a szövet­kezetek alapszervezeteiben. — Ezek után várni sem kell a vá­laszt arra, hogy a tsz-ek párt- szervezetei hogyan foglalkoznak a tszcs-tagok politikai nevelésé­vel, hogyan valósítják meg azt, ami a patronálás fogalmába ál­talában beletartozik. AZ ELLENFORRADALOM sok, hosszú idő alatt, kemény munkával helyrehozható kárt okozott Turkeve szövetkezetei­ben. A mindennapok szintén rengeteg új kérdést vetnek fel, amivel meg kell birkózni őrt ia a kommunistáknak, s meg is birkóznak legnagyobb részükkel eredményesen. De küzdelmüket még nagyobb győzelem kísér­heti, ha ezeken a kissé félreeső helyeken — ezesetben a tszcs- kben — sem hagyják magukra az embereket, ha ezeket is ösztönzik a kisparcellák béklyó­jának végleges elvetésére, ha ezek között sem hagyják eílan- kadni az olyan csatározásokat, amilyen a Béke Tszcsét is feszíti jelenleg, hanem ott is segítenek. Segítenek úgy, hogy ott is a leg­haladóbb, a minadnnyiónkra nézve legelőnyösebb győzzön. Ez is hozzájárul a termelékeny­ség emelésének feltételeihez, ez is hozzátartozik a szövetkezetek megszilárdításához. Es a pártmunkához is. Borsi Eszter A szolnoki Vegyiművek mellett épülő Fehérje Feldolgozó vállalat munkálatai jó ütemben ha­ladnak. A gyár főépületének képe kialakult most már a belső munkák hiányoznak. Remélhető az építők ezt a gyárat is határidő előtt adják át rendeltetésének, | Tizenöt százalékkal | csökkent a balesetek I s,zárna a villamos- I energia iparban 1 A villamosenergia iparban az | erőmüvek munkásvédelmi bé­rrendezéseinek szaporítása, töké- sletesítése, az óvatossági rend- | szabályok megtartásának foko- ! zott ellenőrzése, a dolgozók rend- ! szeres oktatása következtében a ibalesetek száma 1958-ban, az elő- |ző évihez képest 15 százalékkal I csökkent. A munkásvédelmi hó- I napok alkalmával indult ver- \senyben a nagy erőművek között la November 7. erőmű lett az el- |ső. A középerőmüvek versenyét 5 a Bánhidai Erőmű nyerte. Az új termelő! ár­rendszer bevezetésével nyereségessé vált a vaskohászat A vaskohászatban a száz fo­rintért értékesíthető áru önkölt­sége átlagosan 112,2 forintba ke­rült. Minden száz forint értékű termelésre tehát 12 forint 20 fillért ráfizettek, amit az állam ártámogatás formájában pótolt. Az új termelő árrendszer ezt a visszásságot megszünteti. Csaknem valamennyi vaskohá­szati termékünk ára megválto­zott, értékesítési árukat a való­ságos önköltség szabja meg. A tavalyi több mint 12 százalékos veszteség helyett az idén 2—3 százalékos nyereséggel számol­nak a vaskohászati ipar vezetőt <

Next

/
Thumbnails
Contents