Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

S350LN0K-MEGYEI NÉPLAF 1953. janu&r 1. Megyénk sportja 1958-ban az eredmények tükrében — Eqy év sporthősei — Ilyenkor, amikor lezárul egy küz­delmes >év — minden területen — számvetést készítenek az elvégzett munkáról. Ezt tesszük most mi is megyénk sportja területén. Voltak szép, fényes, sikerekben gazdag ál­lomások, de emellett találkoztunk árnyoldalakkal is. Ml azonban most 3.2 1959. első napján megyénk sport­jának elmúlt évi legfényesebb állo­másait, egy év sporthőseit mutatjuk be. Elmondjuk, mivel is érdemelték ki az év ,,sporlhőse” kitüntető jel­zőt. Most pedig nézzük csak szépen, sorjában az egyes kiemelkedő állo­másokat: A Szolnoki Vörös Meteor női kosárlabda csapata egy évi szü­net után 1958-ban ismét az NB I.-be lutott. A Szolnoki Dózsa OB I.-es vízilabdázói egymás utáni években most már harmadszor nyerték el a büszke magyar bajnoki címet. A Szolnoki MÁV férfi párbajtőr-csapa­ta bejutott az I. osztályba, és e ne­héz küzdelemben meg is őrizték I. osztályú minősítésüket. Falusi spor­tolóink a VII. spartakiád országos döntőjén immár harmadszor nyer­ték meg a megyék közötti pontver­senyt, és ezzel együtt a KISZ orszá­gos vándorzászlaját is birtokba vet- ték. Egyénileg: Boros Oottó, a Szolnoki Dózsa vízilabda-kapusa 1958-ban ér­te el második Európa-bajnokeágát, és ötvenedik válogatottságát. Pál József többszörös válogatott súly­emelőnk az elmúlt évben ismét több közép- és félnehézsúlyú csúcsot adott a múltnak. Demecs Béla, a Szolnoki MÁV tőrvívója, a Járműja­vító Vállalat mérnöke a második or­szágos tőrválogató verseny döntőjé­ben negyedik, az 1958. évi országos ranglistán tizedik lett. íme egy cso- korravaló, megyénk 1958. évi sport- sikereiből. Most pedig átadjuk a szót riportereinknek, hogy külön-külön is beszámoljanak a sikerek megszü­letéséről. erős ember: Pál József Az ötvenszeres magyar vízilabda-válogatott BOROS OTTÓ... tokkal elcsábítani. Szíve hű ma­radt hazájához, családjához, ba­rátaihoz. Hű maradt városához, Szolnokhoz. Sok gyönyörű kül­földi városban járt, de mint mondja, szülőhazája — Szolnok — talán mindegyiknél szebb. És amint visszaperjeti emlékezeté­ben a sok külföldi túrát, nem­zetközi vetélkedést, úgy érzi, hogy a legszebb, a legkedvesebb emléke a melbournei. olimpiai győzelem volt. Kisfiával, Tomi­val is, ha a győzelmi érmek kö­zött válogatnak, talán a mel­bournei aranyérmet nézegetik a legszívesebben. Hogy-hogy nem. a kis Tominak is éppen ez a legszebb. 1959 évi terveiről érdeklődve kiderül, hogy vágya nem is oly nagy és elérhetetlen. Még soká­ig szeretné őrizni a magyar ví­zilabda-válogatott kapuját Ró­mában és a következő olimpián is. Munkahelyén megbecsült és'' jó dolgozó hírében áll, s mint mondja, szakmai ismereteit még tovább szeretné bővíteni. Mi re­méljük, hogy a háromszoros magyar bajnok Szolnoki Dózsa, — és a magyar válogatott kapu­sa mind a sportéletben, mind pedig munkahelyén továbbra is példamutatóan áll majd helyt. A karácsonyi ünnepek alkal­mával meglátogattuk Boros Ot­tót, a háromszoros magyar baj­nok Szolnoki Dózsa, és a magyar válogatott vízilabdacsapat kapu­sát, Családja körében találtuk, Nagy öröm volt náluk; fenyőfa­ünnepség. A család szemefénye, a trónörökös Tomi nem tudott betelni a karácsonyi ajándékok­kal. A szülők pedig talán még boldogabban szemlélték fiúk nagy örömét. A szülők aztán ott­hagyták a karácsonyfát és már­is a sportról beszélgettünk. Az ötvenszeres magyar válogatott Boros Ottó hatalmas termetével szinte kiemelkedik az emberek közül. Kedvesen tud beszélgetni a legkisebb gyermekkel is. Igaz, ilyenkor kétrét kell görnyednie, hogy egyenlő tárgyalófél lehes­sen. Tapasztaltságával mindenütt megállja a helyét. így volt ez az 1956-os ellenforradalom napjai­ban is, amikor a melbournei olimpián is hiába egyekeztek fényesebbnél fényesebb ajánla­HARMADSZOR szerezte meg az első helyet me­gyénk 1958-ban a Falusi Dolgozók VII. Spartakiádjának döntője során. Hogy melyik évben volt értékesebb, vagy szebb, „talán” egyformán ér­tékes és szén volt mind a három gyűjtve, 13 ponttal előztük meg az utánunk következő 2. Pest-megyétj Ez volt a második győzelem. Harmadszor 1958-ban lett első me­gyénk spartakiád válogatottja. S úgy gondoljuk, hogy a hét országos döntő közül a leenaevobb verseny győzelem. Hiszen egy olyan ver­senysorozaton melyet eddig „csak” hétszer rendeztek meg. s ebből há­rom esetben győztesen kikerülni, nem lebecsülendő teljesítmény. Először 1954-ben lettünk elsők. Ek­kor első bajnokságunkat a sokolda­lú tiszatenyői Túri Magda szerezte meg 3 km-es gyaloglásban. Utána több első hely. és helyezés követte, s így a> pontverseny győztesei le­hettünk. Utána egy kis megtorpanás követ­kezett, mert „csak” harmadik, majd ötödik hely következett. Másodszor 1957-ben, amikor ko­moly szervező munka előzte meg a VI. Falusi Spartakiád országos dön­tőjét, — Pontversenyben 13 pontot éppen a hetedik volt. Elsősorban azért, mert amikor 1951-ben 700 köz­ségből mintegy 18 ezer fiatal indult el, ugyanakkor az elmúlt évben, amikor elsőízben rendezte a KISZ, 1700 községből több mint százezer fiatal vetélkedett az elsőségért. Nagyszerű bizonyítéka ez annak, hogy megfelelő szervezéssel, kellő irányítással falun is lehet sportéletet teremteni. Reméljük, hogy a megrendezett országos döntő olyan erőt adott mind vezetőinknek, mind verseny­zőinknek, hogy az elkövetkezendő Vili. Spartakiád döntőn az eddigi tapasztalatokat felhasználva mindent megtesznek egy újabb siker elérésé­ért. Demecs Béla és a Szolnoki MÁV vívói 1952-őt írtak. Bar­na, 6zélesváliű, ke­ménykötésű fiatal­ember a Testnevelé­si Főiskola másod­éves hallgatója, Pál József Szolnokról. — Akkor kiváló ifjúsá­gi birkózó hírében állt. Tagja volt az ifjúsági . válogatott­nak. Majd 1952-ben bekerült a világbaj­nokságra készülő magyar felnőtt bir- kózókeret]>e. — Az egyik napon szoba­társai szóltak neki, hogy a Testnevelési Főiskolán akkor fo­lyó súlyemelő tanfo­lyamon erős embe­reket keresnek. Pál József megpróbálta. A magyar súlyeme­lő válogatott keret akkori edzője, Kele­ti Károly az első bemutatkozása nyo­mán meghívta a vá­logatott keret edzé­sére, majd in. osz­tályú versenyen is elindították nem sokkal utána közép­súlyban. Mindjárt első lett. Ezután egy n. osztályú versenyen szerzett első­séget. 1953. elején a magyar bajnok­ságra került, ahol csupán 2.5 kg kü­lönbséggel szorult a második hely­re. így kezdődött. Ezután Pál Jó­zsefet <már állandóan a magyar súly­emelő élmezőnyben emlegették. Az első sikerekét követték a többiek. Eddigi súlyemelő pályafutása során vagy 50-—60 magyar csúcsot állított fel közép- és félnehézsúlyban. Az 1958-.as évet 10 közép- és félnehézsú­lyú nyomás-, lökés-, valamint ösz- özetett magyar csúcs fémjelzi. Hogy melyik is volt Pál József .'ddigi sikerei közül a legkiemelke­dőbb, a legkedvesebb, erre ő maga, a legílletékeseb Is nehezen tud vá­laszt adni. Hiszen számos Európa-,! magyar-- és világbajnokság áll mö-; götte, melyre mindre egyformán; szívesen emlékszik. De mint mond-1 ja, talán mégis hármat lehetne ki-! emelni. Az első az 1954-es budapesti; világbajnokság. Életében ott sze­repejt először úgy, ahogy ő maga,; valamint a szakvélemény várta. —! Nem vallott szégyent. Második az 1956-os osztrák-magyar találkozó. A helsinki Európa-bajnokságról sérül­ten jött haza. Be sem akarták tenni a válogatottba. Végül mégis rá esett! a választás. Nem csalatkoztak ben-; ne. E versenyen öt rekordot JavJ-; tott. A harmadik emléke még friss. 1956. december 21-én a román-ma­gyar válogatott viadalon Orasulban, érte el az első félnehézsúlyú ma­gyar csúcsot. Az 1959-es évben el szeretné érni, hogy jelenlegi 390 kg-os összteljesít­ményét 400 g-ra növelje. Ez pedig a világbajnokságon körülbelül a har­madik-negyedik helyet jelentené számára. — S mint a Szolnoki ME- DOSZ súlyemelőinek edzője reméli, hogy ha az előfeltételeket biztosít­ják számukra, az egyesület számos versenyzője, mint például Bánkerti, Véreb, Csontos, Nagy Feri és Po­gány — a jövő na^y válogatottjának is méltó tagja lesz. Ügyszintén Hol­lói Tamás, aki már felnőtte magát a magyar válogatott kerettagok mellé, mint az egyik legtehetségesebb ma­gyar légsúlyversenyző, az 1959. év egyik legnagyobb magyar ígérete. ÉRTESÍTÉS Dr. Katona János gyermekgyó­gyász, Szolnok, Malinovszki u. 29. szám alatt rendelését újból meg­kezdte. Sikerekben és eredmények­ben gazdag boldog új évet kíván az összes tagságnak, dol­gozóinak, vásárló és értékesítő ügyfeleinek az ÖCSÜDI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET IGAZGATÓSAGA A Szolnoki MÁV SE vivószakosztályá- nak elmúlt évi ered­ményeit vizsgálva, kétségtelenül meg Atu auaynaiiuuA, hogy a legkiemelke­dőbb eredményt D> mecs Béla, a szak­osztály tagja, a Jár­műjavító • mérnöke érte el férfitőrben. A tavaszi idényben hosszabb kiesés után ismét rendszeres ed­zéshez látott. Ennek eredménye hamaro­san mutatkozott is, hiszen a februári I. osztályú versenyen döntőbe került igen erős mezőnyben. Az első országos váloga­tóversenyen húzódása miatt nem vehetett részt, de a másodi­kon szép, erőteljes vívással biztosan ju­tott a döntőbe, s ott a 4—6. helyen vég­zett két magyar vá­logatottal, Pappal és Cvikovszkyval szem­ben. Előző edzéseredmé­nyeit igazolta jó for­mája, s a látottak alapján bekerült a világbajnokságra ké­szülő keretbe. A tatai edzőtábor pró­baversenyein is nagyszerűen meg­állta a helyét, s a válogatottban csupán kellő nemzetközi tapaszta­lat hiánya miatt nem került be. Re­méljük, 1959-ben nem lesz törés munkájában, s újabb kiemelkedő eredményeket ér majd el. Rajta kívül, s vele együtt kitűnő eredményeket tudhat magáénak B. Nagy Pál tőrben, s párbajtőrben, Feke Tibor ifi párbajtőrben es tőr­ben. Hank Zsombor pedig ifi pár** bajiőrben. Elmúlt évi munkájuk alapján mind a négyen rangsoroltak a magyar ranglistán. Az idősebbek, Demecs és B. Nagy felnőtt, a fiatalok, Feke és Hank ifi-válogatott keretnél jön szá-* mításba. Az új esztendő küszöbé# további sl* kereket, erőt, egészséget kívánunk mmdanny'uknak. kívánjuk, hogy számos jó eredménnyel örvendezte«-* senek meg bennünket 1959-ben is, Jó^a°János,)OSÖZeálllt0tlák: vincze ^nos, Lesán János, Bozsó Istvá* i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents