Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-11 / 9. szám
4 S2ÖLN0K-MEGYE1 NÉPLAP 1158. január 11, ISeonfényes istálló — gépesített takarmányozás Á mezőhé&i Táncsics Termelőszövetkezetben találihatő a megye legkorszerűbb, legjobban gépesített tehenészete. A nagy ezázas istállót neonvilágítással szerelték fel: fUávid Zsigsnand és K. Tóth Zsiamond tsz-tagak háromnegyed- köbméteres függőpályás bükócsillébe rakják a takarmányt; így egyszerre tíz tehén részére elegendőt tudnak a helyszínre vinni. .Mikor a csille tele van, egy ember a jószágok elé tolja, s ott ■ pedig egy karmozdulattal kiüríti tartalmát; Ezzel a módszerrel 15—20 perc alatt 110 tehénnek a takarmányát behordják. ♦tatán ä takarmányt a jószágok' elé rakták, K. Tóth Lajos tehenész kinyitja a záró rácsokat, s kezdődik az etetés. falán legjobban ennek Örülnek a tehenészek. Az istállót olyképpen építették, hogy a trágyát a tehenek alól egy félméterjrel hátrább, egy kisebb mélyedéibe húzzák, s innen az egészet egyszerre egy trágyalehúzó szán segítségével eltávolítják. A lehúzó szán az összegyűjtött trágyát egy magasított csúzdán keresztül (egyenesen a pótkocsira borítja, amely elszállítja. A kezelés egy- ■®zerű. Oláh Károly rááll a szánra, S. Tóth Lajos pedig : villá- .fceggyel a szán előtt, igazgatja a trágyát. A szánt egv viliany- motpr húzza a magasított .csúzdára. A munkás ^paraszt szövetség jegyében M egyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom határozott, biztos lépésekkel halad előre, a párt és a kormány helyes politikája, a munkásosztály segítsége nyomán. A tse-gazdák nem bánták meg elhatározásukat. Munkájuk során gyakorlatban is igazolódott előttük a közös előnye az egyénivel szemben. Bátran is néznek az egyéniek szemébe, mikor árról beszélgetnek velük, hogy „jer közénk, komám”. Van mivel érvelni. A közös munka eredményei nagyobbak, mint az egyénié. Ipari üzemeink segítségét még most is élvezik és hosszú időn keresztül élvezni fogják a termelőszövetkezetek gazdái. A tsz patronálási mozgalom újszerű, egészséges formái most vannak kialakulóban, melyek hívatottak arra: hogy szélesítsék a munkásosztály és parasztság közötti igazi elvtársias, baráti kapcsolatot. Ennek a kapcsolatnak elmélyítése és kiszélesítése politikai állásfoglalás a mezőgazdaság szociálisia átszervezése mellett, a szocializmus felépítéséért. Minél jobb és egészségesebb ez a kapcsolat, annál gyorsabb, és fögmentesebb lesz az út a felemelkedés és a jólét felé. K orábban, a tsz-mozgalom kezdetén ipari munkásaink csoportosan keresték fel a termelőszövetkezeteket. Vasárnaponként egy-egy üzem gépkocsija állt meg a tsz udvarán. A munkások megjavították a mezőgazdasági gépeket, segítettek építkezni, melegházakat készítettek, és úgyszólván mindenben támogatták az új szövetkezetét. Nem egy esetben a pationá- lás során fontos anyagokat is adtak a szövetkezetnek. Nem voit ritka eset az sem, hogy ipari munkásaink szabadságuk idején és vásárnaponként megjelentek a szövetkezet földjén, és segítettek az aratásban, a borsószedésben, kapálásban és más mezőgazdasági munkában. így tették ezt a Tiszamenti Vegyiművek dolgozói is a kengyeli Sallai Tsz patronálásánái. Jó kapcsolat alakult ki a szövetkezet és az ipari üzem párt- szervezete és dolgozói között. Az ellenforradalom alatt sem hagyták magára a termelőszövetkezetet. Kimentek hozzájuk, és megmagyarázták az ellenforradalom célját, segítettek a közös megvédésében. Mégis az ellenforradalom leverése után a patronálási mozgalomban némi törés állt be. Az ipari üzemek, köztük a Vegyiművek sem tudták biztosítani a korábbi nagyarányú anyagi segítséget, mert új' rendelettel szabályozta kormányzatunk — helyesen á patronálás feltételét. M a már az ipari munkások közvetlenül is érdekeltek a termelésben, üzemük gazdasági tevékenységében.. Nem áll módjukban ezreseket kitevő közvetlen segítséget adni, mert az már a nyereségrészesedés rovására megy. De nincs is szükségük a termelőszövetkezeteknek az ingyenes segítségre, mert kőrmányzatunk a 3004-es rendeletben eddig soha nem látott segítséget adott. Ezzel a közös gazdaságoknák nyújtott támogatással nagyban megnövelte kormányzatunk a tsz-ek gazdasági fejlődésének lehetőségét. Ha a szövetkezetek, jól és ésszerűen használják fel ezt a támogatást, biztosítani tudják az egyenletes fejlődését a közös gazdaságnak. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az ipari üzemek nem adnak segítséget a továbbiakban. Erről szó sincs. Csak ez a segítség elsősorban a politikai és kulturális irányú támogatás lesz. A Vegyiművek ma sem zárkózik el attól, ha a Sallai Tsz-ben például egy villanymotor elromlik, meg ne javítsa. Az egy- kétszáz forintos kis munkák elvégzése továbbra is megy. Á vállalat egyes építkezés, vagy tsz-fejlesztést célzó munkához segít megszerezni az anyagot. De nem kisebb támogatás az sem,' ha á termelőszövetkezet építkezni akar, és sürgős az az építkezés, vállalkozó hiányában az ipari üzem soronkívül elvégzi a munkát. Természetesen rendes ellenszolgáltatás mellett, mely nem csökkenti a vállalat eredményét, így volt ez a közelmúltban is. A Vegyiművek szereztek be anyagot a Sallai Tsz-nek. Befejezték a virágház építését, A kisebb gazdasági gépeket megjavították és ezután is megadjak a lehetőséget a hasonló munkához, csak a termelőszövetkezet igényelje azt. 1959-ben a Vegyiművek tovább szélesíti a patroiiálási mozgalmon keresztül kapcsolj)tót > Sallai Tsz-szsel. A párttagok a taggyűlésen megtárgyalták a patrona- Iás legfontosabb kérdéseit. ■> úgy határoztak, hogy ebben az évijén még több segítséget nyújtanak a szövetkezetnek. A párt és KISZ szervezet felkeresi a Sallai párt- és Ifjúsági szervezetét. Megbeszélik az évben nyújtandó segítséget. Most már csak az a fontos, hogy szerződésben rögzítsék azokat az igényeket, amit a szövetkezet Vár az ipari üzemtől. Ügy tervezik, hogy a politikai segítésén túl- menőleg szakmai, könyvelési, és kisebb munkák elvégzésével támogatják a tsz-t. Ezen kívül terveznek közös kirándulást is, amely közelebb hozza a patronáltakat a patronálókhoz. A patronálás módszerében újszerű, most van egészséges fejlődésben, de alapjában véve nem más, mint korábban. A cél: ipari üzemeink munkásai segítsék a termelőszövetkezetek fejlődését, hogy minél előbb a munkásosztály, és a parasztság egészséges kapcsolata folytán megyénk szocialista mezőgazda- sági megye legyen. ab — J&hucm UMkikzti&ftöU Az utcán már cg a villáiig. Korán esteledik. Csak itt-ott látni még egy-egy későn járót. Csendesnek látszik a falu, ám ez csak látszat. Eléven pezsgő élet vtin itt este is. Sok helyről a rádió hangja szűrődik ki, szomszédok, ismerősök forgatják a szót a világ helyzetéről, a gazdálkodásról. Bent a főtér közepén szép új kultúrotthon ontja fényeit a sáros utcáira. Vele szemben a földművesszövetkeze- tí italmérés álmosan pislog. Most üresen tátong, nagy titkán ha betéved valaki. Mondja is a földművesszövetkezeti italbolt vezetője: — Ilyenkor, előadások idején kevés a vendég. A kultúrotthon nagytermében kuésmás, télikábátos gazdálkodók hallgatják nagy figyelemmel Popovics Antalt, a Palotást Állami Gazdaság agronómusát. Igaz, nincs valami meleg, mert az új cserépkályhákban még nem lehet fűteni, ahogy kellene. Azért senki sem hagyja el a helyéi. Az előadás arról szól, ami legégetőbb, legfontosabb a besenyszögi gazdák számára, a rizstermelésről. Ráadásul jó szakenlber az előadó, évente közel 2500 holdon termeli az Alföld aranyát, a rizst. Ismeri a termelés minden mesterfogását. Jól tudják ezt a gazdák is, tanulni akarnak tőle. Az előadás alig fejeződött be, máris számtalan kérdést tesznek fel. Tóth Dezső egyéni gazdálkodó azzal kezdi — mit tegyünk, hogy ne 14 q legyen holdanként az átlagtermés, hanem 20 vagy 25 q. Az előadásbari volt már erről szó, de ő is, meg a többi rizstermelők is még pontosabban akarják tudni. A választ megkapják. A jó agrotechnikán kívül használjanak több műtrágyát. Hogy megnyit? Semmi esetre se egykét mázsát, mert ez nem hozza meg a kellő hatást. Leghelyesebb — mondja Popovics Antal —-,. ha a műtrágyámennyiség eléri, vagy meghaladja a 4—fl/2 mázsát. Szuperfoszfátból legalább 2'-/, mázsát, pétisóból is 2 mázsát. Persze vigyázni kell a pétisó használatával, .mert kárt is, lehet vele okozni. Ha fejtrágyázni akarunk, mikor, haragoszöld a rizs, semmi szín alatt nem szabad pétisót használni, sőt ilyen esetben helyes, ha vagy éheztetik a rizst, vagy pedig csökkenteti vízre poralakú fosz- fortartalmú műtrágyát szórunk ki. A községi tanács vb-elnökétől, Szurmai elvtárstól tudtuk meg, hogy nem ez az első előadás. Eddig már három előadást tartottak. Volt szója szarvasmarhatenyésztésről, émtbetegségekről. A következő előadás a hibridkukorica termesztésről, illetve általában a kukorica termesztő sérői lesz. A.z előadást Hajdú Ferenc, a Palotás Állami Gazdaság főagronómusa tartja. A terv szerint a tél folyamán 20 hasonló témájú előadás lesz. Ezen kívül működik egy ezüst- kalászos tanfolyam is,', melyre 30-an járnak. A hallgatók a Lenin és Kígyósközi Tsz tagjai, valamint 5 egyéni gazda is van köztük. Működik egy népközépiskola, mely eddig 11 foglalkozást tartott. A tanfolyamot átlag 35—10 fő látogatja. Az ismer etter lesz’ő előadásokon kívül a tanfolyam hallgatói már közös kirándulást is szerveztek. A téli estéket hasznosan használják fel, művelődésre, szórakozásra a besenyszögiek. Igen okosan azt tartják szem előtt, hogy most van a tanulásnak az ideje, nyáron kevesebb idő iut ilyenekre. Vágási Kálmán '**f**V*0&>*****a*****V,*»*************>A**rk*r*^+***l^4t****M^*^<*jM*Al* syryyj-y-^A tóttá tárgy-nyereményeiből is jutott megyénkbe • Az idei első lottó játékhéten Sorsolták a tavalyi év'51. hétéinek jutalomtárgyait. Fortuna | ezúttal sem feledkezett el me- |gyénkről. A többezer lottózó jközül ismét hét játékost örvendeztetett meg kisebb-nagyobb | tárgynyereményekkel. I Többek között megyénkbe ke- jrült a jutalomsorsolás egyik főinyereménye, a kétszobás családi ház is. Ezt Pásztor Zoltán Ijászalsószentgyörgyi lakos nyer- 1 te 7 233 935 számú szelvényével. Másik igen jelentős értékű nyereményt — egy televíziós készüléket — Szabó Béláné tisza- földvári lakos nyerte. Ezeken kívül 5000 forintos vásárlási utalványt nyertek: Kondres Sándor berekfürdői, Ács Károly vezsenyi és Ignác Lajos szolnoki lakosok, s egy táskarádiót. Kovács József rákóczifai- vai lakos. Katona Antalné Tisza- sülyi lakost egy „Panni” robogóval lepte meg a szerencse az esztendő első lottó tárgynyeremény sorsolásán.
