Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-10 / 8. szám

1959. január 10. SZOT NOK-MFOYEI NÉPLAP Több korszerűbb gépet adnak a mezőgazdaságnak r A mezőgazdasag szocialista át­szervezésében igen nagy szerepet kap a Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyár. Az ország hasonló profilú üzemeivel együtt hívatott arra, hogy a mezőgazda­ságot olyan korszerű gépekkel lássa pl, amelyek megkönnyítik és meggyorsítják a korábban ne­hézkes és lassú földmunkát, s növelik a földek terméshozamát. A gépgyárban szem előtt tart­ják ezeket a legfontosabb irány­elveket és évről-évre igyekeznek azon munkálkodni, hogy minél jobb gépeket biztosítsanak a mezőgazdaság számára. Ezt a tö­rekvést tükrözi a gyártmány- fejlesztés, melyet évente terv szerint valósítanak meg. A gyártmányfejlesztés tervezésénél feltétlenül figyelembe veszik a gyakorlati tapasztalatokat és azok felhasználásával igyekez­nek a különböző típusok hiá­nyosságait kijavítani, korszerűb­bé tenni azokat. Ilyen gyártmányfejlesztést haj­tanak végre az igen bevált és a mezőgazdaságban keresett egy­irányú tárcsás boronánál is. A fejlesztés célja, növelni a tárcsás borona munkájának minőségét és a borona élet­tartamát. A gyakorlat azt mu­tatta. hogy a kiemelő szerke­zettel báj volt. Esetenként eltörött és most olyan automatát készítenék, amely a kiemelést tökéletessé tes2i. Baj volt a sarkaparő berendezéssel is. A tárcsás borona konstruálá­sánál nem számítottak olyan nehéz talajra, mint ami a me­gyénkben van, így a sárkaparó szerkezet gyengének bizonyult, s a kaparó szög beállítása $em volt a legszerencsésebb. Most olyan kaparó berendezéssel lát­ják el a boronát, mely a legkö- töttebb, ragacsos talajon való munkánál is tökéletesen tisztít­ja a tárcsát. A tapasztalat azt mutatta az x alakú tárcsás boronánál, hogy a négy külön részes megoldás nem megfelelő, mert a munkált terűiét talajegyenetlenségeit ta­goltsága miatt nem tudja leküz­deni. Ezen úgy segítenek, hogy a nagyrészes tárcsás boronát eav merev keretbe fogják és a súlyát is növelik. így aztán a borona képes lesz arra, hogy a talaj­egyenetlenségeket leküzdje. A gyártmányfejlesztés egyik legkomolyabb munkája a szét­törő idén kezdődő gyártása. Ezt a gépet 1958-ban konstru­álták, és az előzetes gyakorlati tanssrfe’atok lét’OgösuUságot biztosítottak számára a komo­lyabb mezőgazdasági gépek kö­Előnye abban nyilvánul meg, hogy mind a zöld, mind a száraz siló alapanyagot tökéletesén fel­dolgozza. A kalapácsos módszer­rel megoldott hengeres gép rost­jaira szedi a kukoricaszárat. Pogány Maria—Bodies József: MALTEROSLÁNYOK (Bibliotheca) Muszonegynéhány faluról Pest­re kerüt, építkezéseken dolgozó lány és asszony beszél ebben a könyvben — önmagáról. Epizó­dokat, adatokat mondanák él gyerekkorukról, mai életkörül­ményeikről, elmondják pana­szaikat, örömeiket, véleményü­ket; a sok apró mozaikból tanul­ságos kép kerekedik ki. Ez a könyv egy olyan réteg életére világít rá, melyet alig ismerünk, legfeljebb áz utcáról, az építke­zések állványairól, de a tétova pillantás csak a máltérós öve­iéit látja. Pedig ezek á kemény munkát végző, fléhéz sorsú em­berek tele vannak mohó érdek­lődéssel, szeretnének különbek lenni, tanulni, fejlődni. Péréz Galdós: ÜÖNA PERTECTA (Európa) Ármány és elszántság, jó szán­dék és képmutatás, tiszta szere­lem és sötét indulatok csapnak össze Pérez Galdós drámai sod­rású társadalmi regényében. Pepe Rey, a rokonszenves fiatal mérnök hiába szövi terveit bol­dog házasságról, mert sötét erők­kel, egy múlt századi, elmara­dott spanyol városka szellemé­vel, a hűbéri világ hatalmassá­ga ivei kerül szembe és elbukik az egyenlőtlen küzdelemben. Vercors: AMERRE A SZÉL FÚJ (Európa) Vercors-t, a hajdani grafikust, a háború avatta íróvá. (Írói ne­véül a híres-nevezetes partizán­fészek, a vercors-i fennsík nevét választotta.) Legújabb regénye, amely a Lettres Francaises-ben jelent meg egy készülő nagyobb mű első darabjaként, ugyancsak nagyrészt a második világhábo­rúban játgzódik. Izgalmas ka­landok sorozata, feszült lélekta­ni helyzetek lánca, de kaland­regénynél több, nagyobb igényű művé avatja Vercors tiszta, szi- forú, erkölcsös életfelfogása. Andersen: KÉPESKÖNYV KÉP NÉLKÜL (Magyar Helikon) Mesél a hold! s ml mindent mesél! Pici gyermek első lépé­sei, szerelmes lányok sóhajtásai, a púpos bohóc bánata S aZ anyai szív örömei, mind feltárulnák a kandi hold sugarai előtt. Ezek­ből a tiszta, hidegfényű suga­rakból szőtté Andersen lehelet- könnyű, kristálytiszta és őszinte émbérszerétettől fűtött történe­teit. Űj kiadásban először jele­nik meg az eredeti dán nyelvből fordított szöveg, Hajdú Henrik művészi tolmácsolásában. A felsoroltakon kívül még hét mezőgazdasági gépen végeznek kisebb-nagyobb módosításokat, ami minőségileg jobbá teszi a mezőgazdasági munkát. Ahhoz, hogy a gyártmányfej­lesztést a vállalat meg tudja va­lósítani, elengedhetetlen köve­telmény az üzem műszaki fej­lettségének növelése. Az 1959-es évben nagy lépést tesz előre a Mezőgépgyár az üzem korszerűsítésében. Már ez- idáig három esztergagéppel és egy nagy szárnyas fúrógéppel gazdagodott a géppark. A napok­ban adják át rendeltetésének a felújított villamos erőátviteli be­rendezést. A legnagyobb korszerűsítés a melegüzemben történik ebben az évben. Nagy probléma mutatko­zott az edzendő munkák melegí­tésénél. A meglévő kemence kor­szerűtlen és kisméretű volt. így a vállalat a Szolnoki Járó- müjavító nagy edzőkemencéjét mintázva saját erejéből meg­építi a nyersolajjal fűtött új, modem edzőkemencét. Az űj létesítmény tökéletesíti az üezmben való cementálást is. Megoldódik a lágyítás és a saj­tolandó vagy kovácsolandó anyagok melegítése is. Az öntödében forradalmi vál­tozásokat hoz az 1959-eS műszaki fejlesztési terv megvalósítása. Az új rendszerű héjöntés beve­zetésével külön műhely épül. Beszereznék az új öntési éljárás­hoz magfúvó és formászárító be­rendezést. E korszerű eljárás be­vezetése sok százezer forintos megtakarítást eredményez. A kísérletezés és új módsze­rek alkalmazása nem áll meg az üzemben. Úgy szeretnék, ha a gömbgrafitos Öntés a -fontosabb alkatrészek gyártásánál kiszorí­taná a régi szürke öntvényekét. A gömbgrafitos öntvénynek nagy előnye van a szürke öntéssel Szemben. A korábbi öntési mű­veletnél az öntött acélt sem hú­zás!, sem hajlítási igénybevétel­nek nem lehetett kitenni, most ezen igénybevételeknek a gömb­grafitos öntés jól ellenáll. A tervek és feladatok szépek. Remélhető, hogy a Mezögépgvár hivatásának megfelelően eleget is tesz mind a gvártmányfejlesz­tési, mind a műszaki fejlesztési tervének. ab — Indulhat az öntözés Január 10-re befejezte a gépjavítást a szólna «< Vízügyi igazgatóság A háromszoros élüzem szolno­ki Vízügyi Igazgatóság ezúttal is a tőié megszokott piunkatem- póban készült fel az 1959-es gazdasági év öntözési feladatai­ra. Tudni kell, hogy a vízgazdál­kodás az öntözéses mezőgazdál­kodás munkafolyamataiban első a téli gépjavítás. Március 15-re már készenléti állapotba kell helyezni az öntözési berendezé­seket. Ez évben nincs aggodalomra okuk a termelőszövetkezetek­nek, öntözéses társulásoknak. A Vízügyi Igazgatóság gépei máris készek a felvonulásra. Január 10-re kijavították 53 da­rab öntözőmótorjukat és 66 szi­vattyúgépükét. Állagmegóvás céljából valamennyit át is fes­tették, a lóerőpróbát végeztek rajtuk. A példa nélküli gyorsütemű gépjavításban része van az igaz­gatóság valamennyi dolgozójá­nak. Sólyom Sándor mérnök, Biró István mérnök* Tórőcsik István műhelyvezető irányításá­val téli ütemtervet készítettek még 1958-ban, minden személyre meghatározva a ráeső munka­részt. 1958. januárjában bevezet­ték az új rendszerű megelőző karbantartást, az alkatrészeket jóval előbb beszerezték. Ide tar­tozik, hogy 1957-ben és 1958-ban 33 vízgé­pészeti seg: “munkást szakmá­sító tanfolyamokon képeztek ki. A kijavított gépek felülvizs­gálatára minőségi ellenőrt ál­lítottak be. Megyénkben van az ország legnagyobb öntözéses területe, s ezt évről-évre növelni akarjuk. A szolnoki Vízügyi Igazgatóság például ebben a2 évben ötszörö­sét öntözi a múlt évi szántóföldi területnek. Az öntözés megkez­déséig hónapok vannak még hát­ra, a szolnoki Vízügyi Igazgató­ság azonban máris kész a mun­kálatok beindítására. LCLWjdL UlíÓ-íd&Ml bagi ERZ<ÍI-——ül— Détár Mihály elnöknek amugy- is éppen elég góhdja-baja volt. Azt se tudta, mihez kezdjen előbb, ahogy becsapta az ajtót a lány. — Elnök elvtárs, mar megint... —- Szóljon Tressernek, az ag­ronómusnak... — Egy tapodtat se megyek, ér­ti! Vagy intézkedik azonnal hogy idejében megkapjuk a kon centrált -takarmányt, vagy szél­nek eresztem a baromfiállo­mányt. Detár elvtársnak dehogy kel­lett mégegyszer mondani, örö­mére szolgáló követelés volt ez. Persze, hogy intézkedett rögvest a szíve szerint váló. fellépésre, s még hozzá is tette: bárcsak min­denki ilyen harcias lenne a kö­zös érdekében, rntnt ez a Bogi Erzsi. Mert panaszra annak még sohse nyílott a szája. Nem mond­ta még az: „de sokat kell dol­gozni”, „miért nem fizet többet a tsz”. Noha a mezőhéki Tán­csics Termela&öixtkezet egyike a megye legtehetősebb közös gazdaságának, elégedetlen em­ber azért ott is akad. 5 főképpen náluk is az keres sokat, aki szívét-lelkét a munkába teszi. No hát Bagi Erzsit más nem­igen érdekli a baromfiiarm&r kívül. Az ott az ő második ott­hona. Az otthon szó fogaimábr ugyanis beletartozik: ahöl lég- öbbet dolgozik az ember, im- hát: a nyugdíjba vonult legöre­gebb szövetkezeti gazda is azzal Jellemzi Bagi Erzsit: — A baromfis lány? Aki 16— 20 órát munkában tölt? Az bizony. A baromfis lány. akit a megyei tanácsnál szám­adatokból raknak össze. — 2000 darab csibét kapott a múlt év januárjában. Aprilisrr úgy nevelte fel, hogy még a *ermészetes elhullás sem tett ki 4 százalékot, s hogy ezer dara­bot éppen kiváló minőségük miatt törzsállománynak hagyott a szövetkezet. Különben azt a háromszázzá1 kiegészített törzset gondozza ma, s állandó ellenőrzés, megfigyelés alatt ám. Úgy hogy a Táncsics tojásait a héki keltető állomás veszi meg, kiváló sárga magyar fajtát keltet belőle. Ilyen híre van a héki Táncsics haromfitenyé-zétének. Jötted el­me meg 170 eter forintra rúgott 1958-ban, jutott belőle bőségnél a gondozólánynak is. Kt’encszáz- hat munkaegységéé 32 eze* fo­rint. Nos, hói van az a lány, aki ttinyi pénzt összegyűjt égy év­ben? Ám, ezzel még nem teljes az életrajza. Azt még feltétlen hozzá kell tennünk, hogy 1951 óta, amikotis szövetkezetbe lévett a középpa­raszt Bagi-család, baromfi szak­könyvek, szakfolyóiratok gyú­ródnék Erzsi kezében. Télidő­ben pedig ezüs*kalá*zos tanfo- bjamon okosítja inagát. Minden nap többet akar tud­ni és tenni, mint előzőlég. Nem véletlenül, piros tagsági köny­vet hord a szíve fölött. Kommunista. = borzák — Sándor. — Igen sok időt vesz igénybe a készülés, hiszen ősz- szevontan tanítunk 4—4 osz­tályt. Folyóiratokat olvasunk, Élet és Tudományt és Érdekes Újságot járatunk a szakfolyó- ..atokon kívül. A Népszabad­sággal minden reggel bekopog­tat a postás és így nem mara­dunk el a világtól. — Szórakozni járnak? — Hát nem igen — mondja az asszony. — Kunszentmárton elég messze van, és inkább itt­hon olvasgatunk. Sokszor jönnek hozzánk a szülők is, meg mi is gyakorta látogatjuk a családo­kat. Ez nemcsak nevelési célo­kat szolgál, hanem elbeszélge­tünk a világ ügyes-bajos dolgai­ról, paraszti problémákról, a tsz eredményeiről, mert jóformán csak a környező tsz tagjainak gyermekei járnak hozzánk. — Sokkal többet szórakozunk majd, ha hozzánk is bevezetik a villanyt. Jelenleg ez akadályoz­za meg itt Kungyalu-AHón a kulturális életet. De bizony a tanításban is nehézségekét okoz téli délutánokon. — Milyennek találjak aZ em­bereket? — Két éve vagyunk itt, és csak jót mondhatunk róluk. A légfőbb jó, amit tapasztalunk, hogy nincs ellmtéf az iskola és á cSáládi nevelés között. Ami­kör az olvasmányok kapóján ar­ról beszélgetünk, hogy régen a tanyái gyerekeknek nem volt ci- nőjük, és éheztek, mmd« akad közbeszóló gyerek, aki azt mondja: fgy van tanító néni, apám is így bes’é’k De rmodén kérdésben hasonló a tapaszta­ltunk. Két egyszerű ember. Pedagó­gusok, akik szeretik hivatásu­kat, és az embereket. Ha vil- 'any lenne, teremtenének pezsgő '-"'tiíréletet is. De addig is min­ként megtesznek, hogy az em­berpalántákat {szocialista embe­rekké neveljék. Pontos missziót ‘eljesíteriek. Nem könnyű itt a tanyán az élet, de ők vállábák és munkáiuk gyümölcsét az em­berek művelődésében, öntudat®- «ódát" n. irántuk való szerete­ttben bizonyára mindig és egy­re jobban éhezni fogják. — ht -l­A Maeyar Rádió Szolnoki Adó iának műsora január 10-én Ki mit szeret. — Könnyű zenei kí- vánsásműsór. — Hírek. — Heti kró­nika. — sport. — Szombat esti tar­ka-barka. i I Tehérvonát robog a síneken, élés, süvítő fütty úszik a moz­dony után, m:«t a zászló. Ap- rócska gyerekek állnak a kis ta­nyai iskola épületé előtt, és buz­gón számolják, hány kocsi csat­togott át előttük. AZ egyetlen tanteremben csak Varga Sándor- nét, az alsótagozatosok tanító- nénijét találjuk. Fázkolódik egy kicsit, mert éppen ma kaptak egy szép új kályhát, és amíg ar­ról le nem ég a lakkozás, bi­zony gyakran kell szellőztetni. Rövidesen befut a férj is, aki a felsőtagozatot tanítja. Megin­vitálnák kis lakásukba, amely­ben új pianínó, kották, köny­vek láthatók. Az asztalón ap­rócska telepes rádió vidám ze­nét közvetít. A kétéves kislány és az ötévés kisfiú áhítattal ül­nek a rádió mellett. Sckmándenről szó esik az ilyen baráti beszélgetésén. Leg­először is afroi, hogyan élnek, mivel foglalkoznak. — Nem unatkozunk itt a kis taftyán sem mond iá varga

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents