Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-31 / 26. szám

1959, január 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MOST MAR HELYES LTOK JÁR a Mezőgépgyár pártszervezete NEM DOLGOZOTT kielé­gítően az elmúlt esztendő folyamán a Törökszentmik­lósi Gépgyár pártszervezete. — A pártvezetőség nem tartott rendszeres üléseket. A bizalmiak csak a bélyege­ket árulták, s a pártiroda is hetekig be volt csukva — emlékezik vissza Sipos Géza, a pártvezetőség egyik tagja a múlt év pártéletére. — Egyik taggyűléstől a másikig nem látjuk a párt­titkárt az üzemben, pedig mindig lenne megbeszélni valónk vele — mondta az egyik múlt évi tagggyűlésen Juhász Sándor. Bírálta a pártvezetőséget, hogy nem tart kapcsolatot a párttagok­kal. Azt is meg lehet említeni, hogy a KISZ titkár hónapo­kig sem tudott arról: a párt­vezetőség Zimmermann Fe­rencet és Kovács Dezsőt pártmunkásként megbízta a KISZ patronálásával. Nem ellenőrizték ugyanis a párt­feladatok végrehajtását. Az elmúlt év utolsó tag­gyűlésén — decemberben — erős bírálat érte a pártveze­tőséget. Elmondták a pártta­gok, hogy elsősorban a veze­tőség a felelős a gyenge párt­életért, és nem lehet tovább halogatni a hibák kijavítá­sát. Ekkor új párttitkái't vá­lasztotta^, Szöilősi István elvtársat. A taggyűlés után munká­hoz látott a vezetőség. Felül­vizsgálták a pártcsoportok működését, és azóta minden két hétben megtartják a bi­zalmi és csoportértekezlete­ket. A vezetőség is rendsze­resen ülésezik. Fellendült a tagjelöltfelvétel is azóta. — Amíg az elmúlt évben négy tagjelöltet vettek fel, addig az idén már hét felvéte­lét helyben hagyta a városi pártbizottság, és újabb két ember jelentkezett tagjelölt­felvételre. Az eredmények azt bizo­nyítják, hogy elindult a párt­vezetőség a helyes úton. — Sajnos, még elég sok hiba gátolja a pártrpynka kibon­takozását. —r Nem tartjuk helyesnek a vezetőség összetételét — mondja Csemány János sze­relő. — A vezetőség ugyanis négy osztályvezetőből, két művezetőből, egy anyagbe­szerzőből, egy technológusból áll. Egyetlen fizikai munkás közöttük Zakar János öntő. — A PÁRTVEZETÖSÉG tagjai nem is ismerhetik eléggé a munkások problé­máit — folytatja Kovács Imre pártbizalmi, — mert én iimimiimiiiiiiiiiiiMiiiimiimiiitiiiiimiiimimiiiiimiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiHimiiiiiiiiiMiiiiiii Baj van a kisiparosok kereskedelmi tevékenységével Az elmúlt hetekben taná­csi szerveink nagyobb vizs­gálatot folytattak a kisiparo­sok tevékenységével kapcso­latban. Nem. volt érdemtelen ez az ellenőrzés'. Megállapí­tották, hogy még mindig sok azoknak a kisiparosoknak a száma, akik nem tartják be a kormány által előírt szabá­lyokat és ezáltal veszélyezte­tik a vásárlók érdekeit. Különösen az árvetéseknél van ez így. Alig lehetett a 8/1 ‘vizsgáit kisiparos ’ közt tá- lálni olyant, aki az előírás­nak megfelelően végezte vol­na ezt az igen fontos munkát. A helytelen árvetés lehető­séget nyújt a fogyasztói árak magasabb megállapítására. Egy példát a sok közül: Kormos Szilveszter jász- alsószentgyörgyi szíjgyártó árvetésében a munkabért a kiemelt bér maximuma fe­lett számolta el, ami a ter­mék árát indokolatlanul és szabálytalanul növelte. Nem ritka az az eset sem, hogy a gépi berendezéssel dolgozó kisiparos a gyártási munkaórát úgy számolja el. mintha a terméket kézi erő­vel dolgozná fneg. A bizonylati fegyelem hiá­nya is sok kisiparosnál ta­pasztalható. Általában a ki­utalásból szerzett nyersanya­goknak megvan a bizony­lata. A termelőtől, vagy , más úton vásárolt anyagoké azon­ban nincs. Ebből az is kö­vetkezhet, hogy olyan anya­got dolgoznak fel, ami kétes úton került az eladóhoz. A kisipari termékeken a fogyasztói árat fel kell tün­tetni — írja elő a rendelet. Mégis a legtöbb szakmában csak hiányosan, vagy egyál­talán nem tüntetik fel. Eb­ből adódik, hogy kifogásol­ható minőségű termékeket értéküknél magasabb áron adnak el. így csinálta Szabó Sándorné karcagi fehérnemű­készítő kisiparos is. Az álta­la készített férfiingek vállré­szeit és kézelőit elütő anyag­ból készítette és még a gom­bok is hiányoztak az ingek­ről. Ennek ellenére teljes ér­tékű áruként adta el azokat. A minőségnél igen komoly hiányosságok mutatkoztak. Ez a vásárlók becsapását je­lenti. Veres István kisújszál­lási fazekasimester mázos kö­csögei égetési-, anyag- és csiszolási hibásak voltak. Tassi Ferenc jászfényszarui asztalos festett konyhaszek­rényei hézagosak voltak. Fo­dor Sándor - karcagi faáruké­szítő és Pesenyánszki Vendel jászberényi kádár kisiparo­sok görcsös fát dolgoztak be gyártmányaikba és a. kiesett csomók az áruk használati értékét csökkentették. A hetipiacokon és a vásá­rokon megtalálhatók a kon­tárok is. a jászapáti vásáron például engedély nélkül áru­sított Ádám Imre, de megje­lentek a tiltó rendelkezések ellnére Zámbori Béla buda­pesti, Halmai János ceglédi és Pápai Illés kecskeméti férfiszabó kisiparosok is. akiknek árusítását azonnal beszüntették. A kisiparosok kereskedel­mi "tevékenységéi Vizsgálva, azt a tanulságot kell levonni, hogy akik nem a rendeletek értelmében hozzák forgalom­ba áruikat, rontják becsüle­tes társaik hírnevét, és meg­ingatják a vásárlók bizalmát. A kisiparosoknak és elsősor­ban a KIOSZ-nak törekedni kell arra, hogy a fennálló hiányosságok és visszaélések a legrövidebb időn belül meg­szűnjenek. nagyon régen láttam már őket magunk között. Nem érdeklődnek gondjainkról, bajainkról. Szöilősi István párttitkár és Sipos Géza vezetőségi tag gyakran felkeresi őket a mű­helyekben, de a többi párt­vezetőségi tag valóban nem jut el közéjük. Szükséges volna minél előbb változtat­ni ezen a helyzeten. Az emberek a gépgyár minden üzemrészében dicse­kednek a látogatónak, hogy újabb nagyszerű termelési feladatot kaptak: 35 száza­lékkal emelkedett az üzem terve. Azt is elmondják, hogy sok új ember került a gyár­ba, akik között van egyné­hány párttag. Ha ezeket az embereket kérdezzük meg a pártéletről, hasonló választ kapunk, mint amit Mihelzon József mondott el a legutóbbi szabad pártnapon. — ITT DOLGOZOM az üzemben hosszabb ideje, de még sem pártbizalmi, sem pártvezetőségi tag nem kere­sett fel. Pedig szívesen vállal­nék pártmegbízatást is. Az élet a munkapadok kö­zött zajlik ebben az üzem­ben. Ott van mód az embe­rek nevelésére, a párt poli­tikájának elterjesztésére. Fontos tehát, hogy a pártcso­portok is jól dolgozzanak. Sajnos, olyan szervezési hi­bák is gátolják ezt, hogy a pártbizalmi nem a saját mun­katerületének a pártcsoport­ját irányítja. Kovács Imre TMK csoportvezető az eszter­gályosok pártcsoportjának a bizalmija. Érthető, hogy ke­vésbé ismeri az ottani problé­mákat, tennivalókat. Nem volna érdemtelen dolog, ha ezen segítenének. Mondhatni, hogy a párt­megbízatásokkal nincs külö­nösebb) baj. A tagság 85 szá­zalékának van megbízatása. Azt azonban már Szöilősi 'Tátváh"élétárs’ is" látja,' hogy nem ellenőrzik, „a, jnegbízstá- sek végrehajtását. Azt sem tudják, hogy melyik pártcso­port milyen eredménnyel va­lósítja meg feladatát. Ennek megoldására ajánlatos volna már a taggyűlésen és pártbi­zalmi értekezleten beszámol­tatni az illetékeseket. Mind­ezt azonban csak úgy lehet, ha a pártvezetőség minden egyes tagja közvetlen, elv­társi ismeretséget köt a dol­gozók. a párttagok sokaságá­val. Tóth József * ** A nagyüzemi gazdálkodás útját választják A KÖZSÉGI PART VB. a Községi Tanács VB, valamint a Hazafias Népfront községi elnöksége 1958 decemberében a Járási Párt Végrehajtó Bi­zottság határozata alapján megtárgyalta a termelőszö­vetkezeti mozgalom jelenlegi helyzetét és megállapította: 1958-ban értünk el eredmé­nyeket a termelőszövetkeze­tek megerősítésében, megszi­lárdításában. Hat termelő- szövetkezetünkbe főbb mint nyolcvanan léptek be. Föld­területük pedig az állami tartalékokkal együtt 3049 kát. holddal növekedett. Je­lenleg — miután/ a Béke és a Lenin egyesült, — öt ter­melőszövetkezet működik, 11 ezer 675 kát. hold földön. Az öt tsz-ben 717 család dolgo­zik 864 taggal. Van kilenc termelőszövetkezeti csopor­tunk is, amelyben 462 csa­lád gazdálkodik. Termelőszövetkezeteink eredményei azt bizonyítják, hogy a nagyüzemben többet lehet termelni. Példa erre az elmúlt év, amikor a tsz-ek átlagtermése búzából 9.32, őszi árpából 11.58, tavaszi árpából 8.51 mázsa volt. — Ugyanakkor az egyéni pa­rasztgazdaságok búzából 6.2, őszi árpából 6, tavaszi árpá­ból 7.50 mázsát hoztak hol­danként! átlagban. Szövetkezeteink állatte­nyésztésének fejlődése is azt bizonyítja, hogy kifizetőbb a nagyüzem. A Lenin Tsz-ben tavaly a növénytermelés 536 ezer 535 forintot, az állatte­nyésztés pedig 1,084.801 fo­rintot jövedelmezett. Termelőszövetkezeteinkben az elmúlt évekhez viszonyít­va megjavult a munkafegye­lem. A növénytermesztésben minden munkát időben vé­geztek. Ennek eredménye az is, hogy sehol nem volt mér­leghiány. A tanácskozás alapján 40— 45 tagú fejlesztési bizottságot hoztunk létre. A fejlesztési bizottság 4 albizottságából: szervezési és agitációs albi­zottságból, növénytermesztő és gépesítési, állattenyészté­si, beruházási és építkezési albizottságból áll. Ez a bi­zottság irányítja a tsz-fej- lesztési és a tsz-ek gazdasági megerősítését. A bizottság a határozat alapján munkatervet dolgo­zott ki, főleg a szervezési és agitációs feladatok végrehaj­tására. Ez megszabja, hogy minden tsz-ben, üzemben és tömegszervezetekben megfe­lelő agitációs csoportokat kell kialakítani, akik rend­szeresen foglalkoznak egyéni dolgozó parasztokkal. AZ AGITÁCIÓS csopor­tok tevékenysége mellett he­tenként egy általános tsz- fejlesztési napot tartunk. — Ezen a napon több mint száz­ötven agitátor keresi fel az egyénileg dolgozó paraszto­kat. Kisgyűléseket is tartunk s ide főleg az egyéni parasz­tokat hívjuk meg. A kisgyű- léseken kívül rétegtalálkozó­kat szervezünk, a Nőtanács, a Hazafias Népfront és a KISZ szervezet segítségével. Ennek eredmériyeként ez- évben nyolcvan belépőnk van, közel 120 kát. hold föld­del. Tar Miklós Vénkert ut­cai lakos 12 kát. hold földdel lépett a Lenin Tsz-be, M. Szabó András Garai utcai la­kos 13 holdjával a Táncsics­ba. Három lovát és három szarvasmarháját is bevitte, amiért a tsz kifizette a já­randó összeget. Ifj. Fridrik János Tanya 525. szám alatti lakos a Vörös Október Tsz-be lépett és bevitte az összes igavonó állatait és gazdasági felszereléseit. Somodi Pál 11 kát. hold földel, 2 lóval, 1 tehénnel és összes gazdasági felszerelésével a Lenin Tsz-t választotta. A termelőszövetkezeti cso­portok is megmozdultak. A Kossuth — amely 9 éve gaz­dálkodott, ezév január 15-én közgyűlésen kimondta a ter­melőszövetkezetté való átala­kulást. A jegyzőkönyvet hu­szonheten írták alá. A belé­pők között van Czupp Jó­zsef, Vincze Imre, id. Sári György, Fehér Gábor, Halas József, Halas István és még több tekintélyes középpa­raszt. AZ EDDIG ELÉRT ered­mények azt igazolják, hogy községünkben a mezőgazda­ság átszervezésének feltételei megvannak. A dolgozó pa­rasztok elismerik a tsz-ek eredményeit és egymás után választják a nagyüzemi gaz­dálkodás útját. Ezek a sike­rek azonban nem tesznek bennünket elbizakodottá, ha­nem minden erőnkkel tovább megyünk a megkezdett úton pártunk és kormányunk po­litikája alapján, hogy mi­előbb befejezhessük közsé­günkben a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. Vajda Ferenc községi párttitkár, Kunhegyes. Paly a Ferenc igazságát keresi — de könnyebb a becsületet elveszteni, mint visszaszerezni Jászladányról kaptuk a le­velet. Küldője Palya Ferenc. Azt írja, igazságtalanság tör­tént vele. „Panaszom, illetve kérésem a következő. 1953-ban nősül­tem majd 1954-ben felesé' gemmel dolgozni mentünk a Pusztakürti Állami Gazda­ságba. A sertéstelepen kap­tunk munkát, mindketten sertésgondozók lettünk. Ve­lem mindenki meg volt elé­gedve. Becsületes munkám után 1955-ben oklevelet kap­tam. 1956-ban Kiváló dolgozó jelvényt, majd 1957-ben is­mét megkaptam ugyanezt a jelvényt. Utána igazgatói di­cséretben részesültem —460 forintos pénzjutalommal. 1958 őszén a sertéstelepen lévő brigádvezető — asszony­pletyka miat — másik tár­sammal együtt engem áthe­lyeztetett a központba, ahol időszaki munkásként alkal­maztak. A brigádvezetőnek nagy tekintélye volt, s így szeptember utolsó napjaiban egy felszólítást kaptunk, ez így szólt: „Értesítem Palya Ferencet, gazdaságunk dolgo­zóját, hogy a korábbi munka­helyéről való eltávozása miatt időszaki munkás. Mivel az időszaki munkák már a be- befejezéshez közelednek, így a munkaviszonyát 1958. no­vember 1-el megszüntetem.” Aláírás: a Pusztakürti Álla­mi Gazdaság igazgatója. Természetesen én ebbe nem egyeztem bele. Az ügyet az egyeztető bi­zottság elé vittük, ahol a munkaidőnket meghosszabbí­tották január 1-ig. Utána megkaptuk a felmondást. Munka nélkül állunk ...‘‘ — ez a lényege Palya Ferenc levelének. Tehát igazságtalanság tör­tént. s Palya Ferenc kimon­datlanul is súlyosan elma­rasztalja a Pusztakürti Álla­mi Gazdaság vezetőit. Ponto­sabban azokat, akik elküld­ték, s olyan szívtelenek vele szemben, hogy most munka nélkül hagyják, holott ő — állítása szerint. — még a légynek sem ártott. Nézzük, mit mond az álla­mi gazdaság párttitkára. — Palya Ferenc kifogásta­lan jó munkás, szorgalmas ember. A jutalmazásra min­dig rászolgált, és megérde­melte. De elfeledkezett vala­miről. Arról, hogy a szorga­lom nem jogcím mások meg- rágalmazására. mások becsü­letének megsértésére. Ez el­lenkezik a szocialista együtt­élés írott és íratlan *örvé- nyeivel. Már pedig itt a kö­vetkező történt. Palya Ferenc — feleségével együtt — olyat állított a brigádvezető felesé­géről, amiről nem győződött és nem győződhetett meg. — Mi nagy gonddal és kö­rültekintéssel — minden túl­zás nélkül — tárgyilagosan megvizsgáltuk az ügyet. An­nál is inkább, mert nem adunk a szóbeszédre, és nem szívesen váltunk meg Palya Ferenctől. De megállapítot­tuk, hogy valóban súlyosan hibázott, s nem azért került el a sertéstelepről, mert a brigádvezetőnek ilyen vagy olyan az összeköttetése, ha­nem azért, mert tűrhetetlen­nek tartottuk felelőtlen ki­jelentéseiket. Erről van tehát szó és er­ről Palya Ferenc nem be­szélt, csak az igazságtalan­ságot hangoztatta. A jelek szerint azonban itt nem tör­tént semmiféle igazságtalan­ság, mert a gazdaság vezető­sége éppen a rend és a fe­gyelem érdekében intézkedett a lehető leghatározottabban. A mérlegnek két oldala van. S Palya Ferencnek önkritiku­san tanulnia kellene ebből a számára kedvezőtlen esetből. Ne csak másokat hibáztasson, hanem legyen bátorsága önhibáival is szembenézni — Az már más kérdés, hogy — Palya Ferenc hosszúéves becsületes munkáját figye­lembe véve — a gazdaság ve­zetői talán túl szigorúak vol­tak. Ezen érdemes lenne el- gondolkodniok az ottani elv­társiaknak. Végeredményben mégis csak egy kiváló dolgo­zóról van szó. Talán többet kellett volna foglalkozni vele és feleségével. Többet tenni annak érdekében, hogy Pa­lya Ferenc megértse: mennyi­re elítélendő a felelőtlen pletykálkodás. Ilyen szem­pontból bizonyára a puszta­kürti vezetőknek is tanulsá­gul szolgálhat Palya Ferenc hibája. Elküldték. Ez már egymagában véve is jó lecke volt számára, de mivel kiváló munkás, érdemes lenne is­mét foglalkozni vele. Meg­nyugtató módon. — szp — Jászfényszarui háztűznézők — a jásztelki Tolbuchin Tsz-ben Jászfényszarui egyénileg ** dolgozó parasztok és isz-tagok egy hét leforgása alatt két csoportban is jártak a jásztelki Tolbuchin Tsz- ben. Mi tagadás, valahogy úgy viselkedtek, mint a ház- tűznézőben járó legény, aki nagyon meg akarja nézni, ho­va nősül be. Vagyis: jól ki­nyitották a szemüket, fülüket, bejárták még a legkisebb zu­got is, arról nem is beszélvén, hogy a kérdések százait zá­porozták a Tolbuchin Tsz tagjai felé. Mindezek tetejébe nem is csináltak belőle titkot, hogy lényegében egy dologra kí­váncsiak, mégpedig arra, ho­gyan tudott a Tolbuchin Tsz egy munkaegységre 50 forin­tot osztani — immáron har­madik éve. A Tolbuchin Tsz fejlődé­sét, eredményeit Lázár Jó­zsef elnök ismertette. Mind­járt a beszámoló elején ki­derült, hogy a jásztelkieknek is vannak olyan „pénzes” nö­vényei, mint a jászfénysza- ruiaknak a paradicsom, pap­rika és dinnye, mégpedig: a dohány és a cukorrépa, hi­szen a Tolbuchin Tsz terüle­tén régi hagyományuk van ezeknek a növényeknek. A jászfényszaruiak azonban forintban gondolkoznak, és mindjárt arról érdeklődnek: mennyit hoz egy holdra való dohányvetés. S amikor meg­tudják, hooy a 8 holdnyi te­rület minden egyes holdjáról 33 ezer forinto'- érő dohányt törtek le, fejcsóválva ismerik el, hogy a Tolbuchin Tsz do­hányának jövedelme felül­múlja a legjobb jászfénysza­rui gazdák paradicsomának és paprikájának jövedelmét. S rövid számolgatás után az is bizonyossá válik, hogy a cukorrépa semmiben sem ma­rad el a dohány mögött. Ezt egyébként maguk a jelenlévő tagok is elmondják: Bata Jó­zsef dohányos például 498 munkaegységre több, mint 24 ezer forintot kapott, Turóczi László „cukorrépás’’ 316 mun­kaegységre 16 ezer forint kö­rül a prémiumot nem is szá­mítva. A Tolbuchin Tsz elnöke ** a továbbiakban részle­tesen elmondotta, milyen vi­lágos és ésszerű náluk a „fo- rintosított” elszámolás, ho­gyan alakították ki a munka­rendet és fegyelmet, mennyi körültekintéssel fejleszti c az állattenyésztést, amely 1—2 év múlva igen nagy mérték­ben emeli majd a tagok jö­vedelmét, tehát szó sincs ar­ról, hogy a tekintélyes 50 fo­rintos munkaegységgel meg­elégednének. R. Nagy János, a jászfény­szarui Petőfi Tsz elnöke szor­galmasan jegyez egész idő alatt, s a látogatás végén kis­sé csodálkozva mondja: — Az egészben az a legszebb, hogy a kitűnő eredmények­ben nincs semmi csoda Jó vezetés, szorgalmas tagság, gazdag szövetkezet — ebben foglalhatnánk össze, amit lát­tunk. Hasonló módon Jász- fényszarun is elérhetjük ezt, körülbelül két esztendő alatt. Tamus Imre jászfényszarui 6 holdas gazda azonban igen nehezen adja meg magát. Ad­dig sürgölődik-forgolódik, amíg kimondja a nagy szót: — Szeretne körülnézni be­szélgetőtársa — Kiss József tsz-juhász házában. Ennek persze semmi aka­dálya. Kiss József jó házi­gazda módjára vezetgette kö­rül portáján Tamus Imrét. Megnyitotta kamrája és szek­rényei ajtaját, megmutatta a 16 ezer forinttal ékeskedő ta­karékbetétkönyvét, együtt szemlélték meg épülő új há­zát amelyet Tamus Imre 80 ezer forintra becsült, és vé­gül is csak annyit mondott: — No, Koma, legények vagytok a talpatokon' A jásztelki Tolbuchin Tsz csakugyan le­győzte a legjobb középparasz­tokat is! S a késő délutáni órákban vígan robogott az autó ajász- fényszaruiakkal hazafelé. Lá­nyi János a hajdani földosztó bizottság elnöke és Berényi Lajos vitték a szót, többször is e-lsorjázván: — Szép is ez a „nagyüzemi menyasszony”, jó is. még tán szép lő je is alig akad egy-kettő ideje hát, hogy Jászfényszaru is szerez­zen egyet-kettőt belőle. — r — a —

Next

/
Thumbnails
Contents