Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

t A MEGYEI PÁRT Bl ZOTT SÁG ÉS A’ MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 3. szám. Ára 60 fillér 1959. január 4. vasárnap r A TASZSZ közleménye a Hold felé irányított kozmikus rakéta kilövéséről — A rakéta kilövésének világvisszhangja Malmi berendezéseket gyárt a Mezőgépgyár A Törökszentmiklósi Mező­gazdasági Gépgyár viszonylag nem is olyan régen még csak ekéket készített, ma meg mo­dern mezőgazdasági gépek mel­lett már egyéb, hasznot hajtó berendezéseket Is. Szovjet ex­portra például malmi beren­dezésekhez szükséges szerelvé­nyeket gyártanak. Ebben az évben negyven kis­malom berendezésének jórészét, — mintegy 40 százalékát — a Mezőgépgyárban készítik eL •— Januárban kb. 500 ezer forint, negyedévenként pedig 1—1,2 millió forint értékben végez­nek ilyen jellegű munkát. A malmi berendezések mel­lett igen számottevő az üzem idei termelésében a csehszlo­vák exportra kerülő silókom­bájn szerelvény gyártása. Mint­egy 1200 géphez készítenek al­katrészt a Mezőgépgyárban. A kombájnok komplett szerelését aztán a Szállítóberendezések gyára végzi. Hét évvel ezelőtt alakult Szol­nokon 28 taggal a Háziipari Termelőszövetkezet. Akkor az­zal a céllal jött létre, hogy a munkalehetőségeket biztosítsa a sokgyermekes édesanyáknak és az idősebb nőknek, akik egyéb munkára elfoglaltságuk vagy ko­ruk miatt nem tudnak elhe­lyezkedni.­A hétéves évfordulót már jó MOSZKVA (TASZSZ). A Szovjetunióban kozmikus raké­tát lőttek fel a Hold irányában. A többlépcsős kozmikus rakéta a megadott program szerint ki­jutott röppálvájára a Hold irá­nyában. Útját folytatva, a rakéta átszelte a Szovjetunió keleti ha­tárát, elhaladt a Hawai-szigetek és a Csendes-óceán fölött, to­vább haladva gyorsan távolodik a Földtől. A kozmikus rakéta moszkvai időszámítás szerint január 3-án 3.10-kor a Hold felé haladtában elröpült Szumátra-sziget déli ré­sze fölött, a Földtől mintegy 110 ezer kilométer távolságban. Elő­zetes számítások szerint — ame­lyeket közvetlen megfigyelések alapján majd még helyesbíte­ttek — a rakéta körülbelül 1959 január 4-én 7.00 órakor éri el a Hold körzetét. A rakéta fűtőanyag nélkül 1472 kilogramm súlyú utolsó lépcsője külön tartállyal van felszerelve, s ennek belsejé­ben mérőberendezés van a kö­vetkező tudományos kutatások elvégzésére: termelési eredményekkel ünne­pelték a HTSz tagjai. Taglét­számuk 230-ra növekedett és a tagok készítette mintegy 30 fé­le cikkből az idén már 5 millió forint termelési értéket értek el. A megye határain túl is el­jutott a szövetkezet híre. A fő­városban rendezett népművésze­ti kiállításon dicsérő oklevéllel jutalmazták kiállított készítmé­nyeit A Hold mágneses mezejének felderítése, A kozmikus sugarak intenzi­tásának és az intenzitás változá­sainak mérése a Föld mágneses mezején kívül. A kozmikus sugárzásban lévő fotonok regisztrálása. A nehézmagvak eloszlásának tanulmányozása a kozmikus su­gárzásban. A planétaközi anyag gáz ösz­szetevőjének tanulmányozása. A Nap corpusculáris sugárzá­sának tanulmányozása. A Meteor-részecskék tanulmá­nyozása. Az utolsó lépcső röppályájá- nak megfigyelésére a rakétára szereltek: — Egy rádióadót, amely két frekvencián, 19,997 és 19,995 megaherzen sugároz 0,8—1,6 másodperc időtartamú táviró- jelzéseket. — Egy rádióadót, amely 19,993 megaherzen frekvencián 0,5—0,9 nagyságrendben változó időtar­tamú távirójelzéseket ad, s amelynek segítségével a tudo­Moszkva (TASZSZ). Szom­baton, magyar idő szerint 11 órakor a szovjet űrrakéta 209 000 kilométerre volt a földtől és folytatta útját a Hold felé. Eb­ben az időben a rakéta Dél- Amerika felett haladt. A röppályáról szóló adatok feldolgozásakor bebizonyosodott, hogy a rakéta a Hold közelében fog elhaladni és az első mester­séges bolygová, a Nap mester­mányos megfigyelés adatait közlik. — Egy rádióadót, amely 163,6 megaherz frekvencián sugároz, s a mozgás paraméterek méré­sére, valamint a tudományos adatoknak a Földre való továb­bítására szolgál. — Külön berendezést, amely­nek célja nátriumfelhő — mes­terséges üstökös — létesítése. A mesterséges üstökös megfi­gyelhető és lefényképezhető olyan optikai műszerekkel, ame­lyek a nátrium spektrálvonalát kiválasztó fényszűrőkkel vannak felszerelve. A kozmikus rakéta zászlót visz magával, amelyen a Szovjetunió címere és ez a fel­írás van: „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, 1959. január”. A tudományos és mérő beren­dezés teljes súlya az áramforrás­sal és a tartállyal együtt 361,3 kilogramm. A Szovjetunió legkülönbözőbb vidékein fekvő tudományos mérőállomások megfigyelik az első planétaközi repülést. A séges útitársává válik. A rakéta minimális távolsága a Hold fe­lületétől 6—8 ezer kilométer lesz, amikor elhalad mellette. A rakéta tudományos műsze­rei jól működnek. A vevőállo­mások fennakadás nélkül rögzí­tik a tudományos adatokat. Az első mérések adatai szerint a rakéta felületi hőmérséklete plusz 15—20 G*. (MTI). röppálya elemek meghatáro­zását elektronikus számítógé­peken végzik azoknak a mé­rési adatoknak alapján, ame­lyek automatikusan érkeznek a koordináló kiszámító köz­pontba. A mérési eredmények feldol­gozása lehetővé teszi majd, hogy adatokat szerezzenek a kozmi­kus rakéta mozgásáról, s meg­határozzák a planétaközi térség­nek azokat a részeit, amelyek­ben a tudományos megfigyelé­sek történnek. A kozmiku.3 rakéta repülésére vonatkozó adatok továbbítását a Szovjetunió valamennyi rádió- állomása rendszeresen végzi. A tudományos — kutató inté­zetek, a tervező irodák, a gyá- rak és kísérleti szervezetek kollektívái, akik a planétaközi közlekedés új rakétáját meg­alkották, a rakétát az SZKP XXI. kongresszusának tiszte­letére bocsátották fal. A TASZSZ január 3-án haj­naltól kezdve több jelentést adott a szovjet holdrakéta útjá­ról. Szombaton budapesti idő szerint egy órakor a rakéta az Indiai-óceán fölött a földtől több mint százezer kilométernyire volt. A Szovjetunióban lévő megíigyelőállomások szüntele­nül veszik a rakéta jelzéseit; Budapesti idő szerint négy óra­kor a rakéta több mint 137 000 kilométeres magasságot ért el. A röppályáról szóló adatok feldolgozása során kitűnt, hogy a rakéta, először az em­beriség történetében, elérte é3 felülmúlta a második koz­mikus sebességet, amely lehe­tővé tette a világűrbe jutást. A holdrakéta rádiói zavarta­lanul működnek. (Folytatás a 2. oldalon.) »» ^ ---------­Hé t év után 5 millió forint termelési érték----------------------------------------------­A szovjet rakéta a Wap hörül fog keringeni és az első mesterséges bolygóvá válik A csizmák orvosa 1959-ben 11 millió forint nyereséget terveztek a rizstermelő állami gazdaságok Rózsa János 8 éve dolgozik be­csülettel a Jász- kiséri Vegyes­ipari KTSZ ci­pész részlegében. Csoportjával ha­vonta 80-90 láb­beli orvoslását végzi el. Gyémánt Gyula elvtárs, a f Rizstermelő Állami Gazdaságok 'igazgatóságának főagronómusa ) tájékoztatott bennünket, hogy felkészültek az 1959. évi terme- ' lési tervek, összességében a ' rizstermelő állami gazdaságok '11 millió forint nyereséget tér­ti veztek be a gazdasági évre. Tud- 'ni kell, hogy a rizstermelő álla­lmi gazdaságok először terveznek ) nyereségre. 1959-ben nagyarányú gépesí­tés indul meg az igazgatósághoz /tartozó 26 állami gazdaságban. Hatvan Szuper-Zetor traktor­ral, 23 DT—113-as lánctalpas- ) sál, 30 darab növényápoló erő- ) géppel, 10 darab szovjet F— 100-as mélyművelő traktorral, ! siló kombájnokkal, s más \ munkagépekkel gyarapodik >, gépparkjuk. 'Mindez olcsóbbá teszi a terme­lést, nagyobb terméstöbbletet ígér. Úgyhogy az 1958. évi 11,5 mázsás átlag búzaterméssel szemben 1959-ben 12 mázsát ter­melnek. A múltévi 12,7 mázsás rizshozam helyett 13,7 lesz az ezévi. A rozstermés 1 mázsával, a tavaszi árpa szintén 1 mázsá­val növekszik holdanként. Nö­velték a jól jövedelmező ipari növények vetésterületét. Cukor­répát 2100, rostnövényeket 1200 holdon termelnek. A gépesítéssel egyidőben csök­kentik az állami gazdaságok ló­állományát. A cél: 150 holdra egy lófogat. A felszabaduló is­tállókat és takarmánytöbbletet a szarvasmarhatenyésztésre for­dítják. Ezer darabbal növelik szarvas- marliatenyészetüket, s a 4800 tehén 1958. évi 3130 literes fejési átlagával szemben 1959- ben 5 ezer tehéntől 3200 litert ' fejnek átlagban. A nyereségrészesedés egyik tényezőjét jelenti a baromfi- tenyésztés. 1958. évi 12 ezres törzstyúkállományukat 30 ezerre növelik 1959 végére, s év közben 150 ezer áru baromfit állítanak elő. A Csorbái Állami Gazdaság­ban például mintabaromfitc- nyészet alakul, mely nemcsak az állami gazdaságokat, ha­nem a termelőszövetkezeteket is ellátja törzsállománnyal, A gazdaságosság növelését, az improduktív költségek csökken­tését célozzák az összevonási tervek. Középtiszai Állami Gaz­daság néven egyesül a kunma- darasi, a tiszaszentimrei és a tiszaigari állami gazdaság. A je­lenlegi 25 állami gazdaság szá­ma az összevonásokkal 22-re csökken le. t \ ! Tallózás I a Szolnok megyei tsz-ek g zárszámadási összesítőjében

Next

/
Thumbnails
Contents