Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

1959. január 28.

SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP

3

Jásztelken megnyitották az „Élő Könyvtár“ hónapját

öt kurta esztendő alatt szinte hagyományossá vált a Zagyva és a Tárná mentén a „Jász Hónap", amelye. évről évre a Hazafias Népfront rendez. Volt már kulturális, mezőgazdasági és „kincses" hónap, idén pedig „Élő Könyvtár Hónapja" néven újították fel a hagyományt.

Mit is rejteget az „élő könyvtár" elnevezés.

Tulajdonképpen életre keltett könyvtárt jelent. Vagyis: a könyvtár olvasói között olyan hangulatot teremtenek, hogy a könyvekről beszélgessenek, a könyvekkel foglalkozzanak. Felújították, új tartalommal töltik meg a régi olvasóköröknek azt az értékes hagyományát, hogy a hosszú téli 'estéken közösen olvastak.

A közös olvasás ma kialakított formájában már nem a kör egyik szépen olvasó tagja vezeti a közös olvasást, hanem képzett irodaíomsza- kos pedagógus, könyvtáros, kultúrotthonigazgató, aki nemcsak felolvassa az irodalmi művet, hanem beszél az íróról is. Ezenkívül a műről szóló illusztráló képeket mutat be, diafilmeket perget és a mű egyes részeit szereplők segítségével párbeszédekbe foglalva, dramatizált formában is bemutatja.

Azt is sokan kérdezték, miért éppen Jásztelken nyitották meg az „Élő Könyvtár Jászsági Hónapját'’. Erről Gál Ferenc országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront járási elnöke így nyilatkozott:

— Parasztságunk életszínvonala rohamosan emelkedik. A gépek segítségével munkakörülményei is állandóan javulnak. Ennek ellenére úgy látjuk, hogy a mai faluban még mindig kevés az állandó és rendszeres könyvolvasó ember, s igen kevés falusi, tanyai házban találjuk meg a könyvespolcot. Az „Élő Könyvtár” olvasómozgalmat tehát bátran úgy is nevezhetnénk: „Harc a könyvespolcért !"

— Nos — folytatja Gál Ferenc — a jásztelki Tolbuckin Tsz tavaly megelőzte a legjobb középparasztokat is, eljött hát a sora, hogy a falu kulturális fejlődésének zászlóvivője legyen, s az „élő könyvtár”-mozgalmát Jásztelken útjára indítsa.

Mi történt Jásztelken az „élő könyvtár” megindításának hetében?

Lázár József, a Tolbuchin Tsz elnöke beszámolt arról, hogy január 18 és 25-e között jászfényszafui egyénileg dolg*ozók és tsz-tagok kétszer is meglátogatták a Tolbuchin Termelőszövetkezetet. M eg- nézték a televízióval felszerelt klubhelj'iséget, ahoi a tanyavilág tsz-tagjai, egyénileg dolgozói együtt művelődnek, olvasnak, szórakoznak. Tanácskozást rendeztek a község legkiválóbb egyéni dolgozói számára, ahol szintén a tsz fejlődéséről számoltak be. Megtekintették a könyvkiállítást, amelyen azokat a könyveket mutatták be. amelyek a Tolbuchin Tsz vezetőinek. tagjainak annyi helyes útmutatást adtak és adnak most is. Nagy sikert aratott a rajzos-fényképes-szöve- ges dokumentációs kiállítás, amely bemutatta: az egykori

báró Kohner-íéle uradalom cselédeit hogyan emelte fel a nagyüzemi gazdálkodás arra a magaslatra, hogy a falu kulturális életének élére állhatlak.

A hét folyamán műsoros előadást is rendezett a népfront. amelynek során lepergettek a „Több cukrot" c. mezőgazdasági filmet, amelyet érdeklődéssel figyelt mindenki, hiszen Pusztnmi- zsén a Tolbuchin Tsz területén régi hagyománya van a cukorrépát ermelésnek.

A mozgalmas hét csúcspontja azonban mindenképpen a jásztelki és jászfény- szarui egyénileg dolgozót: és tsz-tagck vasárnapi közvetlen, baráti hangú szabad vitája volt. amelyen megjelent és felszólalt Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. Rendkívül tartalmas beszéde során az ország soksok megyéjében és külföldi országokban szerzett tapasztalatai alapján igen nagy meggyőző erővel bizonyította, hogy a nagyüzemi gazdálkodás küszöbe előtt bizonytalankodó egyéni dolgozókat türelmes, baráti, meggyőző szóval vezessék át a küszöbön. hegy ők is elindulhassanak a szebb élet felé.

— r — a —

Hírek Surján életéből

A pár évvel elvetett mag az új évben meghozta gyümölcsét. Egyesült a szakál- lasi Kossuth és a surjáni Hunyadi Tsz. A közös gazdaság lényegesen megerősödve látott munkához. Már működik a daráló, ami nemcsak a tsz-nek, hanem az egyéni parasztoknak is nagy könnyebbség, mivel nem kell 7 kilométerre vinni a darálni valót. Az 1956-ban fél- benmaradt sertésíiaztató is pár héten belül tető alá kerül. Üj homokbányát nyitott

a termelőszövetkezet, ami jelentősen növelni fogja a munkaegység értékét. A kezdeti eredmények, s az idei szorgalmas munka bizonyára úgy gyümölcsözik, hogy még több egyéni gazda választja a közös utat. s újabb tagokkal erősödik a Kossuth Tsz.

Január 22-én újjáalakult a surjáni KISZ szervezet. Üj vezetőséget választottak a fiatalok, s azt remélik, hogy a jobb irányítás fokozza eredményeiket.

Bakondi Pál, Surján.

Az idén érkező mezőgazdasági gépek sokasága még jobban könnyíti a Szolnok megyei szövetkezeti gazdák munkáját

M

ezőgazdasági nagyüzem gépek nélkül elképzelhetetlen. Mint ahogyan az is elképzelhetetlen, hogy a kisüzemekben alkalmazhatók és jól kihasználhatók a korszerű arató-cséplők, szer- vestrágyaszórók, a kendervágó kombájnok, stb., stb. Ezeknek gazdaságos kihasználására a kisüzem nem képes éppen a parcellák miatt. A többszáz holdas kollektív birtokokon viszont a felsorolt hasznos mezőgazdasági gépek nemcsak könnyebbé teszik a munkát, hanem minőségileg is jobbá, s ami még igen lényeges, a termékek előállítási költségét csökkentik.

Szolnok megye mezőgazdaságában a gépesítés az elmúlt években soha nem látott felfeléívelést, előrehaladást mutat. S ez a folyamat mindjobban előrehalad, terjed, szélesedik, annak megfelelően, ahogyan a Magyar Szocialista Munkáspárt Agrárpolitikájának tézisei előírják. „... elsősorban az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítését kell időben és jó minőségben biztosítaniok (a gépállomásokról van szó. — Szerk megjegyz.) Ezen túl azonban biztosítani kel’ a termelőszövetkezetek egyéb gépesíthető munkafolyamatainak ellátását is, amennyiben azokat a termelőszövetkezet nem saját gépeivel oldja meg” (silózás, állattenyésztési munkák gépesítése, vetés, növényápolás, szállítás, stb.)

1959-ben ismét jelentősen bővül, gyarapodik a Szolnok megyei gépállomások gépparkja, különböző, már eddig is jól ismert és még alig ismert munkagépekkel, munkaeszközökkel. A gépek vásárlására fordított összeg megközelíti a 20 millió fo rintot, az árrendezés előtt: tervezés szerint. Ez az összeg

most valamennyivel növekszik majd.

Érdemes kissé részletesebben megvizsgálni, hogy a mintegy 20 millió forint beruházásból milyen új gépekkel bővül a Szolnok megyei gépállomások gépparkja, a szövetkezeti gazdák munkájának megkönnyítésére. Nézzük talán sorban. Eddig is nagy népszerűségre tett szert a Zetor K—25-ös. A szövetkezeti gazdák szeretik és szívesen használják. Most, ez év végéig 30 Zetor-szuper traktort kapnak gépállomásaink. A Zetor-szuper típus a K—25-ös modernebb, s tökéletesebb formája.

A Német Demokratikus Köztársaságból nyolcvan Maulwurf traktort küldenek, mindegyiket teljes készlettel, hat munkagéppel. Ezekre is nagy szüksége van Szolnok megye közös gazdaságainak. Állítólag azonban a 80-at valahol valaki redukálni akarja 50-re. Jó lenne erre felfigyelni az illetékeseknek és ragaszkodni a korábban megkapott tervszámhoz.

Még eléggé ismeretlen gép a szervestrágya szóró. Szolnok megyében eddig kb. tizenötöt üzemelnek mindössze, pár esztendővel ezelőtt pedig létezéséről csak a beavatott szakemberek tudtak. Nos, a gépállomások gépparkja 1959-ben újabb 15 szervestrágyaszóróval gyarapszik. Kapunk ezenkívül 5—PP 50-es rigojírozó ekét, 12 ZsK kendervágó kombájnt — ezt a Szovjetunió küldi — 25 kaszálva rakodó gépet, 30 1,2 méteres Járva silózót, 3 lenyüvőt.

A szövetkezeti gazdák bizonyára különös örömmel fogadják azt a hírt, hogy jön

40 darab silókombájn is. — Ezeknek az értéke egyébként 3 millió forint. Érkezik 15 kétoldalra, billenthető pótkocsi, 13 kombájn és még számos különböző munkagép és munkaeszköz.

P

ártunk minden

és államunk módon biztosítja a több termés elérését. Az ez évben érkező gépek ugyancsak ezt a célt szolgálják. Nem kell különösebben bizonygatni, milyen jelentősége van akár a silókombájnoknak, akár a kendervágóknak, vagy a többi mezőgazdasági gépeknek.

— Szp —

Ahol a vezetők is fegyelmezetten tanulnak, nincs lemorzsolódás, nincs közöny

A MARXIZMUS-LENI- NIZMUS alkotó szellemű tudomány, amely elszakíthatatlan kapcsolatban van az élettel, a szocializmus építésével. Ezért igyekeztünk megértetni elsősorban a párttagságunkkal a marxizmus- leninizmus elmélete tanulmányozásának fontosságát. A pártoktatás előkészítésével egyidőben az országgyűlési és tanácsválasztás előkészítését is végeznünk kellett. Tapasztalataink azt mutatták, hogy pártszervezeteink túlnyomó többsége képes egyidőben többirányú nagy feladat megoldására is, ha helyesen mozgósítja a kommunistákat és a pártonkívüliek széles tömegét.

Az 1958—59 évi. pártoki irtást lényegében az elmúlt év október első hetében ötnapos esti előadássorozattal indítottuk be. A tanfolyamok öt csoportjában a résztvevők létszáma meghaladta a hatszáz főt. Ez a hatszáz aktivista alkotta a derékhadat a választási előkészítő politikai nevelőmunkában.

A párt vb. az előadások megtartásával jól képzett elvtársakat bízott meg. Papp József, Csató Ferenc és más elvtársakat, akik egyben a propagandista konferencia vezetői is. Az elmúlt év november 24-én már a párt-oktatást alapszervezeteinkben szeminárium-szerűen folytattuk. Városunkban 26 „Időszerű kérdések” tanfolyam, 9 marxizmus-leninizmus tanfolyam, 8 tömeg propaganda előadás és 4 szakosított tanfolyam indult. A szívós előkészítő munka ellenére kezdetben a hallgatók megjelenése kb. 60 százalékos volt. Pártszervezeteink újabb munkához kezdtek, s végül Is elérték, hogy jelenleg a bevont hallgatók mintegy 80—85 százaléka rendszeresen résztvesz a foglalkozásokon.

A TÖMEGPOLITIKAI

előadásokat szívesen hallgatják a látogatók. Mutatja ezt az, hogy például a magválo- gafó üzembén, ahöl kevés a párttagok száma, egy-egy előadáson nem egyszer 150—200 dolgozó is résztvesz. A Szőnyegszövő KTSZ-ben, ahol túlnyomó részben nők dolgoznak, műszakonként tartják az előadásokat. A Kossuth Tsz brigádtanyájában hetenként a brigád összes tagjai szívesen vesznek részt az előadásokon. Ezek az eredmények Szilágyi István. Kiss György és Takács Sándor propagandista elvtársak munkáját is dicsérik.

Egyes alapszervezeteink nem segítik kellően a tömegpolitikai előadásokat. A Sallai, az Uj Élet Tsz-ben, a Vendéglátóipari Vállalatnál a gazdasági vezetőknek is nagyobb segítséget kellene adni a pártszervezetnek az oktatás lebonyolításához. Fel kéll számolni az olyan helytelen nézeteket is, ami a villamossági üzemünk néhány dolgozójánál fennáll, akik a foglalkozásokat munkaidő alatt akarják tartani.

IIA EGYES HELYEKEN,

például a Hunyadi, az Ady Tsz-nél, a téglagyárban, vagy az állami gazdaságban vizsgálódunk, azt tapasztaljuk, hogy ahol a párt- és gazdasági vezetők jó példát mutatnak a tanulásban, és a propagandista alaposan felkészül, ott a hallgatók nem morzsolódnak le. Például a Hunyadi Tsz „Időszerű kérdések” tanfolyamán tizennégy fővel kezdtek és jelenleg huszonegy fő vesz részt rendszeresen a foglalkozásokon. Az előadó, Varga Zs;g- mond tsz-elnök rendszeresen résztvesz a propagandista tanfolyamon, jól fel is készül az előadásokra.

A pártszervezet tagjai is fegyelmezetten résztvesznek a foglalkozásokon. Élénk viták folynak a nemzetközi helyzetről, a hallgatók nagy érdeklődést tanúsítanak a kínai nép által elért eredmények iránt. Az öntözési sikerek meglepték őket és azt is megvitatták, hogy ezt a tsz- ben hogyan valósíthatnák meg. Példát mutat az aktivizálásban Farkas Medárd elv- társ, aki szorgalmasan eljár a foglalkozásokra és munkacsapatával is megvitatja a szemináriumok anyagának elvi kérdéseit. Négyesi József tsz-tag is szorgalmasan tanul. A Kúriai tanyából, 11 kilométerről jár be a szemináriumokra.

A Cipész KTSZ alapszervezeténél az ellenforradalom előtti időkben a pártoktatás igen gyenge volt. Jelenleg a hallgatók 95—100 százaléka állandóan megjelenik egy- egy foglalkozáson. A jó

munka itt sem véletlen. A kommunisták példát mutatnak és előadójuk — Varga István elvtárs színvonalas előadásokat tart, jól vezeti a foglalkozásokat.

A párt vb. legfontosabb feladatnak tekinti a propagandisták eszmei, politikai felkészülésének segítését, mint az eredmények elsődleges feltételét. Ezért a propagandisták konferenciájának vezetését két jól képzett, — pártmunkában tapasztalt elvtársra, Papp Józsefre és Csató Ferenc elvtársakra bíztuk. Mindketten egyéves pártiskolát végeztek. Propagandistáink túlnyomó többsége régi. tapasztalt, elvtárs, harminckilencből hét új propagandista van.

A PÁRT VB. KÉTSZER

értékelte eddig a pártoktatás munkáját és február elején újra napirendre tűzi. A propagandisták részére január 24-én konzultációt szerveztünk a pártoktatásban eddig felmerült elvi kérdések helyes tisztázására. A párt vb. tagokat megbíztuk, hogy néhány propagandista munkáját állandóan figyeljék, segítsék. Bevezettük azt a szabályt, hogy ha valaki. — akár propagandista, akár szemináriumi hallgató — hiányzik az előadásról, pótkonferenciára hívjuk. így az anyaggal senki nem maradhat el.

Pártoktató munkánk eddigi tapasztalatai azt igazolják, hogy ha jelentőségének megfelelően törődünk vele, s ha maguk a vezetők is kötelezőnek tartják, hogy tanuljanak, nincs lemorzsolódás és nincs közöny.

Juhász László,

Mezőtúr, MSZMP VB.

Tanulnak á tanácstagok

A reformkor egyik nagy politikusa mondta: „A kiművelt fők sokasága teszi a nemzet erejét”. E szavak jutnak eszembe, mikór az utcán ballagok az emberekkel. Az MSZMP községi szervezetének székháza teljes kivilágításban várja a tanácstagokat, s azok egymásután érkeznek. A teremben a Hazafias Népfront helyi elnökségének tagjai, a pártós tanácsvezetők fogadják az érkezőket. Most kezdődik a Hazafias Népfront községi bizottsága szervezésében a tanácstagok oktatása, amely hat előadásból áll.

A tanácstagokat Ádám Géza, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke üdvözli, majd vázolja az oktatás célját, fontosságát. — Ezután Tugyi Lajos, a községi tanács vb elnöke tartja meg az első előadást: Tanácsaink szerepe népi demokratikus rendszerünkben címmel. Előadásában gyakorlati példákkal világítja meg a burzsoá államapparátus és a nép által választott tanácsok szerepe, célja, feladata közti különbségeket.

Jegyzeteik fölé hajolnak azok, akik eddig a tudást nem élvezhették, majd vitáznak a nép küldöttei. Azt akarják, hogy tudásuk gyarapításával még jobban képviselhessék választóiknak, a falu dolgozóinak érdekét és szép munkájukat nagyobb eredménnyel végezhessék. Ezért nem sajnálják a fáradságot, s még a tanyákról is eljönnek. A vita után rövid zárszó következik, majd televíziós adásban gyönyörködnek a tanácstagok. Tanul, szórakozik Jászalsószentgyörgyön is a tanácstagság.. A. G.

Szputnyikparcellák Jászjákólialmáa

Egy hold burgonya 120 mázsái termeit rigoliroxással

É

rdekes története van ennek az egésznek. Pár évvel ezelőtt szőlőtelepítés alá rigolíroztak fél méter mélyen hat holdat. Kényelmességből öt holdat állítottak be szőlővel. Kimaradt egy hold.

No. azzal mi legyen?

— ültessük be krumplival, hadd tengődjön abban a vad talajban — mondták a tagok.

1 Ügy is lett.

1 Hanem nagy meglepetés (érte őket.

i A rigolírozott egy holdról 120 mázsa burgonyát takarítottak be.

' Elcsodálkozott azon szövetkezeti és egyéni gazda egyaránt a faluban.

, A szövetkezetiek — a Béke Termelőszövetkezet tagjai, 'mert ez ott történt — túllépitek a cselekvés nélküli ál- miélkcdáson. Geier elvtárs, a [főagronómus rögvest tisztáiban volt vele: akaratlanul is )nagy dolgot fedeztek fel. Hiszen itt a bizonyság: minden növényápolása münka, minden trágyázás nélkül a mélyről felhozott, kómerítetlea talajréteg ontja a termést.

És mi lesz, ha trágyázunk vajon?

1958-ban ezt próbálták ki.

Három darab, egyenként 5 holdas tábla közül kettőt 50 centiméter, egyet 35 centiméter mélyen forgattak meg. Mindháromba Gül Baba burgonyát ültettek, noha ez köztudomásúan kevesebbet terem, mint a többi fajta, ám a jászberényi kórháznak éppen erre van szüksége; s azzal van szerződésük.

A három parcellából ismét nem kapott egy sem növényápolást, mivel a mélyművelés eltüntette a gyomnövényze- 1 tét. Az egyik táblát viszont alt alaj trágyázták.

Az egész falu kíváncsian figyelte, mi lesz ebből,

; Az lett, hogy:

1. arról a tábláról!, amelyik.

trágyát is kapott a rigolíro- zás mellé, 92 mázsát;

2. amelyet nem trágyázlak csak rigolírcztak, arról 8' mázsát;

3. s amelyet csak 35 centiméter mélyen szántottak, on. nan mindössze 28 mázsát takarítottak be.

Geier főagronómus érdem« főképpen a merészség. Mos' meg az új elnök, Szarka elvtársi is lelkesedik érte. Ketten tervezték el, hogy ez év- ben még megfejelik az eredményeket. A talajjavító vállalattól Sztalinyecet hozattak, s 25 holdat ferdíttattal fél méter mélyen burgonv; alá. Most már altrágyázoáki: a talajt, s ez évben még ráadásul minden növényápolás munkát is elvégeznek rajta Természetesen az ültetéstől s töltögetésig mindent géppel

S még néhány új dolog:

A

szputnyiktermés-kísér- leteket kiterjesztették a gabonafélékre is. Elsősorban arra kíváncsiak, ;

burgonya után ez évben először termő rozs utóvetemény mit hoz majd. Főkísérletük mégis más.

Tizenkét hold őszi árpa és 15 hold búza mésziszappal talaj javított vetőágyba holdanként 80 mázsa komposz- ; tót és 100 kilogramm szuper- foszfátot tettek a földbe. A két őszi vetés nagyo-n szép. ■ Ügy vélik, már csak a fej- ’ trágyázás és kedvező időjárás esetért a hatalmas ter- : mésmennyiség betakarítása van hátra.

A jászjákóhalmi Béke Termelőszövetkezet szputnyik- pareelláinak híre nemcsak a községbe, a környékbe is eljutott már. Ám arról még ez- ' ideig nem tudósított senki, a szomszédos nagygazdaságok | követik-e a példát. És az lenne a jó. Merthát ha az elnevezés bizarr talán kissé, a kísérlet mégis azt célozza: ahogyan a szputnyiik hosszas kísérletezés után (került a világűrbe, a nagy termés, a szputnyik-termés eléréséihez is a bátor, merész kezdem é- . nyezés útja vezet, i — borz&k —