Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 22. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. január 27. A forradalom költője jt dy Endre a forradalom költője wC7e voit» Ezzel a mondattal kezdő­dik Révai József 1940-ben írott, de ma is időtálló és mélységesen igaz tanulmánya Ady Endréről, a 40 éve halott nagy ma­gyar költőről. | „A forradalom viharmadara” — ahogy máshelyütt említi a tanulmány — nagy harcok részese, megvivója, de sajnos, har­cainak teljes győzelmét megérni már nem tudta. Tépett, gyönge teste még megjelent 1918 novemberében lakásának erkélyén és a forradalom lelkesen ünnepelte. De ő már nem érte meg a forradalom tovább­fejlődését, a Tanácsköztársaságot, ahol az ő váteszi lelkének álma megvalósult — ha rövid időre is. Ady Endre élete ismert mindenki előtt, aki akárcsak az általános iskolát is kijárta. Ma már ott tartunk, hogy büsz­kén vallhatjuk magunkénak őt, és 12—13 éves fiaink és lányaink a Történelmi lecke fiúknak és a Proletárfiú verse köl­tőjétől tanulják meg a munkásosztály sze­retedét és a „Magyar ugarotn”-ból, a mély jelképektől átszőtt versből tanulják meg, mit jelentett parasztnak, elnyomott, kisem­mizett földnélkülinek lenni a tiszaistvá- nok Magyarországén. Nagy per folyt a magyar földön és ta­lán elsősorban nem is az irodalomban, hanem a politikai élet porondján Ady Endréért. Ki akarta sajátítani magának a liberális polgár, az álreformokért lelke­sedő szociáldemokrata, de bejelentette rá igényét a faji mítosztól gőzölgő fasizmus is. Ebben az időben írta róla szép költe­ményét, a Patroklos siratássát Áprily Lajos: „Ó, Patroklos sosem volt még ily árva. Bár birtokáért bőszült torna /oly, Homok-sebezte halott ajakára Ezért fagyott a furcsa, torz mosoly.’1 Kárbaveszett fáradtság volt minden igyekezet. A hiénák hiába gyülekeztek az Ady-örökség körül. A „Rohanunk a forra­dalomba”, „A vörös Nap”, a kuruc versek költőjét nem lehet semmilyen mesterke­déssel elszakítani a néptől. Dózsa György unokája soha egy pillanatra sem tagadta meg Dózsa népét, és ha voltak is kétsé­gei, vívódásai, megtorpanásai, vitái az áldatlan magyar helyzettel, vagy akár az istennel is, mindig újra és újra erősebben hangzott fel a forradalmár hangja, aki tudja, hogy: „Nő a dühösök szent szektája, Aratás lesz, tie féljetek.” /t forradalmár költő kisajátításának kísérlete csúfosan megbukott. Mit kezdjenek hát vele a Hcnthy-rendszer urai? Megpróbálják jelentőségét, hatását csök­kenteni. És ahogy Petőfit kikiáltották az idillek, a meleg családi élet költőjének, úgy Adyt dekadensnek, fáradtnak, ide­gennek bélyegezték. A zseninek néhány sort, esetleg egy-két lapot áldoztak a kor­szak hivatalos irodalomtörténészei. Ady azonban élt az ifjú szívekben tovább és dacolt minden kísérlettel, amelyik a for­radalmi vezért érthetetlen, ködös dalnokká akarta lefokozni. Ma Ady Endre diadalmasabban él és hat, mint bármikor. A mi proletárforra­dalmunk új színt, új fényt, új csengést ad nevének. Versei sok kiadásban, százezres példányszámban forognák a tömegek ke­zén. Tízezrek olvassák novelláit, hat cos tüzű cikkeit a népbutítás, az ezerholdasok, a fekete reakció ellen. Ismerik, szeretik és tanulnak tőle bátor helytállást, előrelátást, lelkiismeretességet. Ady Endre a mienk. És most, halálá­nak 40. évfordulóján a nép, a párt, az egész haladó világ meghajtja zászlaját a népforradalom nagy költője előtt. — hernádi — Ady Endre: Csá;( Máté földjén Nyakatokon vad, úri tatárok S mégis büszke a ti fejetek. Frissek a vérben, nagyok a [hitben Csák Máté földjén ti vagytok az [Isten. Előre magyar proletárok. Ami csak szépség, s ami [reménység Mind ti vagytok a Tisza körül. Nincs a világon még annyi bánat S annyi láncosa nincs még a [világnak. Mint itt és nincs annyi nagy [éhség. Éhe kenyérnek, éhe a Szónak, Éhe a Szépnek hajt titeket. Nagyobb igaza sohase volt [népnek, Hitványabb Nérók még seholse [éltek. Vagytok a Ma, vagytok a Holnap. Én beteg ember, csupáncsak [várok, Vitézlő harcos nem lehetek. De szíveteket megérdemeltem, Veletek száguld, vív, újjong a [lelkem; Véreim, magyar proletárok. (1908) A Magyar Rádió Szolnoki Adójának műsora január 27-én Hangképek a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Megyei Párt- bizottságának aktlvaüléséről. Le­velezőinknek válaszolunk. — Sporthírek. — Ajándékműsor nyugdíjas munkások kívánsága szerint. — Történelemóra. La­pozgatás megyénk történelmé­ben. — Falusi képeslap. Drámából — vígjáték Két művelődési otthon életéből A napokban tájékoztató cikket olvastam a „Ház a sziklák alatt’ című új ma­gyar filmről. A film a Balaton partján, a badacsonyi begyekben ját­szódik, s magávalragadó drá­mai képekben mondja el há­rom ember történetét. Nagyon szépek a balatoni felvételek, igen jó a színészek játéka. Ezekkel a gondolatokkal ültem be a Vörös Csillag filmszínház erkélyére, hogy megnézzem a magyar film­gyártás egyik kitűnő, művé­szi, realista alkotását. Nagyon szépen indult a cselekmény, a színészek mély emberábrázolása akaratlanul is könnyeket csalt a szemem­be. — Milyen szép, milyen megrázó! — Sírok. — Egye­sek — különösen a „serdül- tebb” ifjúság köréből — pe­dig kacagnak. Nem tudom, min, nem tudom miért7 És ez a bosszantó kacagás átra­gad a többiekre is. Nem tu­dom figyelni tovább a pergő cselekményt, csak bosszanko­dom. — Nem értem ezeket az embereket. — Az elő­adás belefullad a nevetésbe. Igy-lett egy-két „intelli­gens” néző jóvoltából a drá­mából nevetésbe fulladó víg­játék. ' Králik József Szolnok ------- - ­— „EZERMESTEREK” ta­lálkozójára készülnek a szol­noki úttörőházban. A talál­kozón eldöntik: kik a leg­jobb fiatal ezermesterek. A területi döntők után a már­ciusban megrendezésre ke­rülő országos ezermester­döntőn vesznek részt a talál­kozó legjobbjai. JÁSZAPÁTI járási műve­lődési otthonában az elmúlt negyedévben ötven előadást terveztek, amelyből negyve­net meg i*3 tartottak. A tíz előadás elmaradása részben rossz szervezés, részben más szervezetek rendezvényeivel való .ütközések következmé­nye.-jgsefcet a jövőben össz­hangba hozzák. Inkább keve­sebb ismeretterjesztő elő­adást tartanak, de azoka-t alaposabban előkészítik.---------------­— TISZAJENÖN baromfi- tenyésztő szakcsoport alakí­tását tervezik a község asz- szonyai. Az előzetes elgon­dolások szerint kétezres törzsállományt állítanak majd be, melynek egyedeit Gödöllőn kívánják besze­rezni. Az otthon színjátszócso- pcrtja a választások idején egyfélvonásossal lépett fel. E hónapban elkezdték Móricz Zsigmond háromfelvcnásos szín játékának, a Pacsirtának a betanulását. A kulturális találkozákra két fiú és két leánytánccsoportj uk készül szorgalmasan. A művelődési cit’hon ’munkájának mérlegéi a járási tanács végrehajtó- bizottsága nemrég tárgyalta meg. KARCAG. A Déryné mű­velődési otthon szép anyagi eredménnyel zárta az 1958-as évet. Évi tervükben 621 509 forint bevétel szerepelt. Ezt hatalmas összeggel, 461 220 forinttal teljesítették túl. Az összbevétel így 1 040 720 fo­rintot tett ki. Sok tatarozás:, felújítási munkát is végeztek 1958-ban. Az épület tetejét kijavítot­ták, átfestették. Átszerelték, megjavították az egész fűtő­Szállj, le büszke ének... — Szolnoki dalosok Szegeden — berendezést. Kifestették á mozitermet, újravakolták és kifestették a színpadi részt. Csak az év első kilenc hó­napjában 120 000 forintért végeztek tatarozást. A nap kél: 7.17 h-kor, nyugszik: 16.37 h-kor. A hold kél: 20.05 h-kor, nyugszik: 8.19 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: felhőát­vonulások. Néhány helyen futó havazás. Mérséklődő északi északnyugati szél. Leg­alacsonyabb hőmérséklet: mínusz 1—0 fok között. Távo­labbi kilátások: Száraz idő, erős éjszakai fagyok. — MÉG AZ IDÉN bekötő­utat kap a jászapáti Alkot­mány Termelőszövetkezet. A tervek szerint az 1100 méte­res új útszakasz építését jú­niusban fejezik be. — TÖBB EGYÉNI és szö­vetkezeti gazda találkozót rendeznek a közeljövőben a kunhegyes! járásban. Legkö­zelebb február 1-én a kun- hegyesi Lenin Tsz-be láto­gatnak el egész napra a kun- hegyesi egyéni gazdák. — BAROMF1H1ZLALÓT ÉPÍTENEK többszázezer fo­rintos költséggel a nemrég, alakult Baromfiipari Mező­gazdasági Vállalatnál. A tér­tnek szerint június elején át­adják a több helyiségből álló épületet, melyben évente 80— 100 ezer baromfit hizlalnak majd. — TÖBB MINT 900 ezer forintot fordít két év alatt a község fejlesztésére a jász- szentandrási községi tanács. E jelentős . összegből többek között véglegesen megold­ják a község útproblómáját és jelentősen javítják a víz­ellátást. — idén Átépítik a rá­kóczifalvai mozit. A jelenle­gi vályogfaiú épület helyett új, korszerű felszereléssel be­rendezett mozihelyiséget kap a község, amelyre a Mozi­üzemi Vállalat 670 ezer fo­rintot fordít. — EREDMÉNYES me­gyénkben a népi ellenőrzési bizottságok működése. Ala­kulásuktól a bizottságok már 752 esetben tartottak külön­böző vizsgálatot a népi ellen­őrök bevonásával. — A TAVASZI mezőgaz­dasági munkák elvégzéséhez 98 lánctalpas traktor, 1552 egyéb erőgép, 419 vetőgép, 112 négyzetes vetőgóp, 554 kultivátor, 146 fűkasza, 205 rendsodró, és 143 műtrágya­szóró áll a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok és egyéni gazdaságok rendelke­zésére megyénkben. — AZ ŐSZI FÁSÍTÁS során másfél millió csemeté­vel és 70 ezer suhánggal sza­porodott megyénk faállomá­nya. Az e’ültetett csemeték­ből 130 hektárnak megfelelő területet tesznek ki a faso­rok. 180 hektárt pedig az új erdősávok és erdők. — FEBRUÁR ELSŐ NAP­JAIBAN újabb narancs- és datolyaszállítmány érkezik a szolnoki 121-es Csemegebolt­ba. Az előzetes jelentések szerint egyéb déligyümölcs érkezését is várják. — JANUÁR 30-ÁN béke­nagygyűlést rendeznek Jász­berényben a Fémnyomó- és Lemezárugyár klubjában. A békegyűlésen Rozsáli Meny­hért főesperes, a katolikus papok megyei békebizottsé- gának elnöke mond beszédet. JANUÁR 27 fedd János SäS* JVapi postánkból Január 24-én és 26-án ér­kezett levelekre üzenjük: Gojsza János Jászapáti, Csótó Géza Túrkeve, Ádáin Géza Jászalsószentgyörgy, — Bakondi Pál Surján, Nánási Sándorné Kisújszállás, Reifí Aladár Törökszentmiklós. — Beküldött soraikat megkap­tuk, köszönjük a tájékozta­tást. Bakó Gergelvné Abádsza- lók. Verseit lektorálásra át­adtuk, választ a Szerkesztői üzenetekben kap. Csurgó Mihály Mezőtúr. Ügyében érdeklődünk, — s majd levélben adunk vá­laszt. Addig kérjük türelmét. Dorkó Sándor Szandaszől- lős. Levelét eljuttatjuk in­tézkedés végett az illetékes szervhez. Bővebben majd le­vélben válaszolunk. Kánya István Karcag, — Hoffmann Imre Szolnok, — Nagy László Szolnok, — Bó- di Kálmán Szolnok. Levelü­ket megkaptuk. Cs. Nagy György ’ Tisza- szőllös, Csécsei István Szan- daszőllős, Montvai Vendel Jásztelek. Ügyükben választ kaptunk. Levélben adunk bővebb tájékoztatást. Dobos Katalin Karcag, — Sallai Károly Túrkeve, Hat­vani Katalin Tiszafüred, Ta­mási Franciska Jászboldog- háza, Nagy Mária, Farkas Erzsébet Pusztamonostor, — Nagy László, Sike Mária Ti- szasüly. Kedves Pajtások! — Leveleteket megkaptuk, át­adtuk az Úttörők Fórumá­nak. A jövőben is várjuk so­raitokat, rejtvénymegfejtése­iteket. ~3/'1atca töt szolnoki dalos ^ szállt fel szombaton a kiskunfélegyházi vonatra, hogy a hatórás utázás után, kissé fáradtan, de jókedvűen és nagyon lelkesen készüljön fel a bemutatkozásra Szeged városában. „A szocialista kultúráért” jelvénnyel kitüntetett Szolno­ki Népi Együttes Énekkara már jóiedeje nagyon szorgal­masan készült a szegedi kon­certre. A próbák sok türelmet igényelnek., fáradtságosak, de az 50 éves férfiak és 17 éves lányok, a tanítók és a jármű­lakatosok, szóval az egész sokszínű, sokféle emberből összetevődő énekkar szinte egyemberré, vagy ha stílsze- rűbbek akarunk lenni, egy hanggá forrt össze a próbák során. Vasárnap délelőtt 11 óra­kor a szegedi Zeneművészeti Szakiskola hangversenyter­mében nagyszámú közönség előtt csendültek fel a kórus­művészet régi nagy mesterei­nek és a szovjet tömegdalok szerzőinek kórusművei, Par­tok és Kodály csodálatos dal­lamai. Az első szám előadásá­nál még érezhetően elfogó­dottsággal küzdött az ének­kar. De a második és az az­után követő számoknál fel­szabadultan szárnyalt az ének és a szegedi közönség vörösre tapsolta a tenyerét. Sok számot ismételtettek és az elragadtatott megjegyzé­seknek se szeri, se száma nem volt. Az énekkar meg is érdemelte a dicséretet, mert tömör hanganyaga, üde szí­nei, tökéletes összehangoltsá­ga a legigényesebb szakértőt is kielégíthette. A nemesve- retű műsort méltó zeneszá­mok élénkítették. Mezrirzky Lajosné hegedűn és Mez- riczky Lajos zongorán bizo­nyította be, hogy ihletett mű­vészei hangszerüknek. A siker nagyrészben kö­szönhető Kóbor Antalnak, a Bartók Béla zeneiskola igaz­gatójának, a kiváló énekpe­dagógusnak és művésznek. És ha már a dicséreteknél tar­tunk, ne hagyjuk hi Tavi Pált, a Móricz Zsigmond kul­túrotthon vezetőjét sem, aki példamutatóan szervezte meg a jólsikerült kirándulást. Az együttes tagjai a jól­sikerült hangverseny után közös ebéden vettek részt a rendező és vendéglátó sze­gedi MÁV „Hazánk” Mun­káskórus tagjaival és ebéd közben is szövődött a nemes barátság. Az emelkedett hangulatban a vendégek a vendéglátók tiszteletére leg­sikeresebb számaikat eléne­kelték. És bár a bariton és alt, a tenor és szoprán szóla­mok alaposan összekeverőd- ve üldögéltek a hosszú aszta­lok között, a középen álló Kó­bor Antal karnagy kezének intése nyomán egybeforrot- tan, ércesen zúgott az ének. p béd után az énekkar tag- jai Szeged nevezetessé­geit tekintették meg. Sétá­jukra elkísérték őket az együttes kedves vendégei: Kurucz István, a megyei nép­művelési csoport vezetője és Elek Lajos, a szolnoki városi tanács VB elnökhelyettese is. Visszafelé a vonaton vidám volt a hangulat: magyarnó­ták, kórusművek követték egymást. És a kiskunfélegy­házi állomáson elfogyasztott vacsora közben számos jókí­vánság hangzott el. KMoro­sen két kívánság megszívle­lendő, amelyet többen is hangoztattak: Szeretnénk, ha a szolnoki közönségtől is ennyi szerete- tet és megbecsülést kapnánk, mint a szegediektől és azt, hogy olyan hangversenyter­met kapjunk, mint amilyen a Szegedi Zeneművészeti Szak­iskolának van. A megyei kultúra szerény és lelkes munkásainak kéré­sét ezúton ajánljuk az illeté­kesek: közönség és tanácsi szervek figyelmébe. — ht — Bakfazék, gyermekbál' tanács a disznótól TJ onnan ered, honnan H sem a farsangi viga- dás szokása Európaszerte — ezen vitázzanak a történé­szek, folkloristák. Mulatni jó; ezt ki-ki tapasztalatból tudja, s ha elbarangolunk a farsangi népszokások tarka erdejébe, arra a különös fel­ismerésre jutunk, hogy a ma­gyar ember a mulatságban nem ismeri a — tréfát. Me­gyénk nem egy községében ma is komoly tisztelettel tesznek eleget egy-egy nép­szokásnak, vagy komolykodó arccal néhány babonának. A különbség mégis lényeges a régi idők és napjaink között — ma már tudja a falu népe, hogy amit tesz: játék, nem varázslás... Farsangi népszokásaink ja­varésze farsangvasárnapra és az azt követő két-három napra jut. Különösen jász­földön divatos még a babfő­zelék. Húshagyókedden dobja be a legény a lányosház ud­varára, vagy adja át szemé­lyesen. A módozat rendsze­rint a fazék tartalmától függ ... Narancs, téli alma, csokoládé ezt jelenti. „Sze­retlek, számítok rá, hogy egyszer a párom leszel”. A szalma, a törek, a homok, vagy más kevésbé „illedel­mes anyag” pedig ezt: „Kér­telek. de nem jöttél; maradj most már magadnak!” A régmúlt időkben szü- rét után, farsang ide­jén hangzott el a legtöbb holtomiglan-holtodiglan”. — Amint akkor, úgy ma sem lel párjára minden eladó- lány, ki számított a férjhez- menetelre. Aki pártában ma­radt, a jövőre vonatkozóan vagy a kártyavető cigány- asszonyhoz, vagy' a — hízó­hoz fordul tanácsért. Mi mó­don? ... Húshagyó keddről ham- vazó szerdára hajló éjjelen a lány titkon kioson az ól­hoz s nagyot rúg ajtajába. Ha a disznó nem zavartatja magát makkról álmodozásá­ban: jövőre is pártában ma­rad a lány. Ha azonban röf- fen: egy esztendőn belül me­nyecske lesz a leányzóból. Hasonló „csalhatatlan” ta­* Népszokások a jászkun földön * nácsadó az aprított fa is. Ebből szintén húshagyó kedd estéjén kell találomra fel- nyalábolni egy ölre valót, majd megszámlálni a szála­kat. Könnyű kitalálni, hogy a páros szám lagzit, a párat­lan további várakozást je­lent. A lakodalomhoz — remél­jük, hogy párosra sikerült a nyalábolás — eszem-iszom is. tartozik, amihez viszont mi­nél több apró jószág kívánta­tik. E fontos dologban, Jász­ladéiig környékén, a bakfa­zék cserepei irányadók. — Ahány darabra hull a fazék, annyi csirkére számíthat a gazdaasszony. jygyancsak jászladányi, ma már szinte kiveszett szo­kás, hogy a gyermekek hús­hagyó kedd estéjén „pocetá- ba” vagy „bugába” mennek. Szegényebb emberek adták át hajdan egyik szobájukat pár krajcár ellenében — gyermekbálra.

Next

/
Thumbnails
Contents