Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 22. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1959. január 27.

A forradalom költője

jt dy Endre a forradalom költője wC7e voit» Ezzel a mondattal kezdődik Révai József 1940-ben írott, de ma is időtálló és mélységesen igaz tanulmánya Ady Endréről, a 40 éve halott nagy magyar költőről. |

„A forradalom viharmadara” — ahogy máshelyütt említi a tanulmány — nagy harcok részese, megvivója, de sajnos, harcainak teljes győzelmét megérni már nem tudta. Tépett, gyönge teste még megjelent 1918 novemberében lakásának erkélyén és a forradalom lelkesen ünnepelte. De ő már nem érte meg a forradalom továbbfejlődését, a Tanácsköztársaságot, ahol az ő váteszi lelkének álma megvalósult — ha rövid időre is.

Ady Endre élete ismert mindenki előtt, aki akárcsak az általános iskolát is kijárta. Ma már ott tartunk, hogy büszkén vallhatjuk magunkénak őt, és 12—13 éves fiaink és lányaink a Történelmi lecke fiúknak és a Proletárfiú verse költőjétől tanulják meg a munkásosztály szeretedét és a „Magyar ugarotn”-ból, a mély jelképektől átszőtt versből tanulják meg, mit jelentett parasztnak, elnyomott, kisemmizett földnélkülinek lenni a tiszaistvá- nok Magyarországén.

Nagy per folyt a magyar földön és talán elsősorban nem is az irodalomban, hanem a politikai élet porondján Ady Endréért. Ki akarta sajátítani magának a liberális polgár, az álreformokért lelkesedő szociáldemokrata, de bejelentette rá igényét a faji mítosztól gőzölgő fasizmus is. Ebben az időben írta róla szép költeményét, a Patroklos siratássát Áprily Lajos:

„Ó, Patroklos sosem volt még ily árva. Bár birtokáért bőszült torna /oly,

Homok-sebezte halott ajakára Ezért fagyott a furcsa, torz mosoly.’1

Kárbaveszett fáradtság volt minden

igyekezet. A hiénák hiába gyülekeztek az Ady-örökség körül. A „Rohanunk a forradalomba”, „A vörös Nap”, a kuruc versek költőjét nem lehet semmilyen mesterkedéssel elszakítani a néptől. Dózsa György unokája soha egy pillanatra sem tagadta meg Dózsa népét, és ha voltak is kétségei, vívódásai, megtorpanásai, vitái az áldatlan magyar helyzettel, vagy akár az istennel is, mindig újra és újra erősebben hangzott fel a forradalmár hangja, aki tudja, hogy:

„Nő a dühösök szent szektája, Aratás lesz, tie féljetek.”

/t forradalmár költő kisajátításának kísérlete csúfosan megbukott. Mit kezdjenek hát vele a Hcnthy-rendszer urai? Megpróbálják jelentőségét, hatását csökkenteni. És ahogy Petőfit kikiáltották az idillek, a meleg családi élet költőjének, úgy Adyt dekadensnek, fáradtnak, idegennek bélyegezték. A zseninek néhány sort, esetleg egy-két lapot áldoztak a korszak hivatalos irodalomtörténészei. Ady azonban élt az ifjú szívekben tovább és dacolt minden kísérlettel, amelyik a forradalmi vezért érthetetlen, ködös dalnokká akarta lefokozni.

Ma Ady Endre diadalmasabban él és hat, mint bármikor. A mi proletárforradalmunk új színt, új fényt, új csengést ad nevének. Versei sok kiadásban, százezres példányszámban forognák a tömegek kezén. Tízezrek olvassák novelláit, hat cos tüzű cikkeit a népbutítás, az ezerholdasok, a fekete reakció ellen. Ismerik, szeretik és tanulnak tőle bátor helytállást, előrelátást, lelkiismeretességet.

Ady Endre a mienk. És most, halálának 40. évfordulóján a nép, a párt, az egész haladó világ meghajtja zászlaját a népforradalom nagy költője előtt.

— hernádi —

Ady Endre:

Csá;( Máté földjén

Nyakatokon vad, úri tatárok S mégis büszke a ti fejetek. Frissek a vérben, nagyok a

[hitben

Csák Máté földjén ti vagytok az [Isten.

Előre magyar proletárok.

Ami csak szépség, s ami

[reménység Mind ti vagytok a Tisza körül. Nincs a világon még annyi bánat S annyi láncosa nincs még a

[világnak.

Mint itt és nincs annyi nagy

[éhség.

Éhe kenyérnek, éhe a Szónak, Éhe a Szépnek hajt titeket. Nagyobb igaza sohase volt

[népnek,

Hitványabb Nérók még seholse [éltek.

Vagytok a Ma, vagytok a Holnap.

Én beteg ember, csupáncsak

[várok,

Vitézlő harcos nem lehetek.

De szíveteket megérdemeltem, Veletek száguld, vív, újjong a [lelkem;

Véreim, magyar proletárok.

(1908)

A Magyar Rádió

Szolnoki Adójának

műsora

január 27-én

Hangképek a Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Párt- bizottságának aktlvaüléséről. Levelezőinknek válaszolunk. — Sporthírek. — Ajándékműsor nyugdíjas munkások kívánsága szerint. — Történelemóra. Lapozgatás megyénk történelmében. — Falusi képeslap.

Drámából — vígjáték

Két művelődési otthon életéből

A napokban tájékoztató cikket olvastam a „Ház a sziklák alatt’ című új magyar filmről.

A film a Balaton partján, a badacsonyi begyekben játszódik, s magávalragadó drámai képekben mondja el három ember történetét. Nagyon szépek a balatoni felvételek, igen jó a színészek játéka.

Ezekkel a gondolatokkal ültem be a Vörös Csillag filmszínház erkélyére, hogy megnézzem a magyar filmgyártás egyik kitűnő, művészi, realista alkotását.

Nagyon szépen indult a cselekmény, a színészek mély emberábrázolása akaratlanul is könnyeket csalt a szemembe. — Milyen szép, milyen megrázó! — Sírok. — Egyesek — különösen a „serdül- tebb” ifjúság köréből — pedig kacagnak. Nem tudom,

min, nem tudom miért7 És ez a bosszantó kacagás átragad a többiekre is. Nem tudom figyelni tovább a pergő cselekményt, csak bosszankodom. — Nem értem ezeket az embereket. — Az előadás belefullad a nevetésbe.

Igy-lett egy-két „intelligens” néző jóvoltából a drámából nevetésbe fulladó vígjáték.

' Králik József Szolnok ------- - — „EZERMESTEREK” találkozójára készülnek a szolnoki úttörőházban. A találkozón eldöntik: kik a legjobb fiatal ezermesterek. A területi döntők után a márciusban megrendezésre kerülő országos ezermesterdöntőn vesznek részt a találkozó legjobbjai.

JÁSZAPÁTI járási művelődési otthonában az elmúlt negyedévben ötven előadást terveztek, amelyből negyvenet meg i*3 tartottak. A tíz előadás elmaradása részben rossz szervezés, részben más szervezetek rendezvényeivel való .ütközések következménye.-jgsefcet a jövőben összhangba hozzák. Inkább kevesebb ismeretterjesztő előadást tartanak, de azoka-t alaposabban előkészítik.---------------— TISZAJENÖN baromfi- tenyésztő szakcsoport alakítását tervezik a község asz- szonyai. Az előzetes elgondolások szerint kétezres

törzsállományt állítanak majd be, melynek egyedeit Gödöllőn kívánják beszerezni.

Az otthon színjátszócso- pcrtja a választások idején egyfélvonásossal lépett fel. E hónapban elkezdték Móricz Zsigmond háromfelvcnásos szín játékának, a Pacsirtának a betanulását. A kulturális találkozákra két fiú és két leánytánccsoportj uk készül szorgalmasan. A művelődési cit’hon ’munkájának mérlegéi a járási tanács végrehajtó- bizottsága nemrég tárgyalta meg.

KARCAG. A Déryné művelődési otthon szép anyagi eredménnyel zárta az 1958-as évet. Évi tervükben 621 509 forint bevétel szerepelt. Ezt hatalmas összeggel, 461 220 forinttal teljesítették túl. Az összbevétel így 1 040 720 forintot tett ki.

Sok tatarozás:, felújítási munkát is végeztek 1958-ban. Az épület tetejét kijavították, átfestették. Átszerelték, megjavították az egész fűtőSzállj, le büszke ének...

— Szolnoki dalosok Szegeden —

berendezést. Kifestették á mozitermet, újravakolták és kifestették a színpadi részt. Csak az év első kilenc hónapjában 120 000 forintért végeztek tatarozást.

A nap kél: 7.17 h-kor, nyugszik: 16.37 h-kor. A

hold kél: 20.05 h-kor, nyugszik: 8.19 h-kor.

Időjárásjelentés

Várható időjárás: felhőátvonulások. Néhány helyen futó havazás. Mérséklődő északi északnyugati szél. Legalacsonyabb hőmérséklet: mínusz 1—0 fok között. Távolabbi kilátások: Száraz idő, erős éjszakai fagyok.

— MÉG AZ IDÉN bekötőutat kap a jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezet. A tervek szerint az 1100 méteres új útszakasz építését júniusban fejezik be.

— TÖBB EGYÉNI és szövetkezeti gazda találkozót rendeznek a közeljövőben a kunhegyes! járásban. Legközelebb február 1-én a kun- hegyesi Lenin Tsz-be látogatnak el egész napra a kun- hegyesi egyéni gazdák.

— BAROMF1H1ZLALÓT ÉPÍTENEK többszázezer forintos költséggel a nemrég, alakult Baromfiipari Mezőgazdasági Vállalatnál. A tértnek szerint június elején átadják a több helyiségből álló épületet, melyben évente 80— 100 ezer baromfit hizlalnak majd.

— TÖBB MINT 900 ezer forintot fordít két év alatt a község fejlesztésére a jász- szentandrási községi tanács. E jelentős . összegből többek között véglegesen megoldják a község útproblómáját és jelentősen javítják a vízellátást.

— idén Átépítik a rákóczifalvai mozit. A jelenlegi vályogfaiú épület helyett új, korszerű felszereléssel berendezett mozihelyiséget kap a község, amelyre a Moziüzemi Vállalat 670 ezer forintot fordít.

— EREDMÉNYES megyénkben a népi ellenőrzési

bizottságok működése. Alakulásuktól a bizottságok már 752 esetben tartottak különböző vizsgálatot a népi ellenőrök bevonásával.

— A TAVASZI mezőgazdasági munkák elvégzéséhez 98 lánctalpas traktor, 1552 egyéb erőgép, 419 vetőgép, 112 négyzetes vetőgóp, 554 kultivátor, 146 fűkasza, 205 rendsodró, és 143 műtrágyaszóró áll a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyéni gazdaságok rendelkezésére megyénkben.

— AZ ŐSZI FÁSÍTÁS során másfél millió csemetével és 70 ezer suhánggal szaporodott megyénk faállománya. Az e’ültetett csemetékből 130 hektárnak megfelelő területet tesznek ki a fasorok. 180 hektárt pedig az új erdősávok és erdők.

— FEBRUÁR ELSŐ NAPJAIBAN újabb narancs- és datolyaszállítmány érkezik a szolnoki 121-es Csemegeboltba. Az előzetes jelentések szerint egyéb déligyümölcs érkezését is várják.

— JANUÁR 30-ÁN békenagygyűlést rendeznek Jászberényben a Fémnyomó- és Lemezárugyár klubjában. A békegyűlésen Rozsáli Menyhért főesperes, a katolikus papok megyei békebizottsé- gának elnöke mond beszédet.

JANUÁR

27

fedd

János

SäS* JVapi postánkból

Január 24-én és 26-án érkezett levelekre üzenjük: Gojsza János Jászapáti, Csótó Géza Túrkeve, Ádáin Géza Jászalsószentgyörgy, — Bakondi Pál Surján, Nánási Sándorné Kisújszállás, Reifí Aladár Törökszentmiklós. — Beküldött soraikat megkaptuk, köszönjük a tájékoztatást.

Bakó Gergelvné Abádsza- lók. Verseit lektorálásra átadtuk, választ a Szerkesztői üzenetekben kap.

Csurgó Mihály Mezőtúr. Ügyében érdeklődünk, — s majd levélben adunk választ. Addig kérjük türelmét.

Dorkó Sándor Szandaszől- lős. Levelét eljuttatjuk intézkedés végett az illetékes szervhez. Bővebben majd levélben válaszolunk.

Kánya István Karcag, — Hoffmann Imre Szolnok, — Nagy László Szolnok, — Bó- di Kálmán Szolnok. Levelüket megkaptuk.

Cs. Nagy György ’ Tisza- szőllös, Csécsei István Szan- daszőllős, Montvai Vendel Jásztelek. Ügyükben választ kaptunk. Levélben adunk bővebb tájékoztatást.

Dobos Katalin Karcag, — Sallai Károly Túrkeve, Hatvani Katalin Tiszafüred, Tamási Franciska Jászboldog- háza, Nagy Mária, Farkas Erzsébet Pusztamonostor, — Nagy László, Sike Mária Ti- szasüly. Kedves Pajtások! — Leveleteket megkaptuk, átadtuk az Úttörők Fórumának. A jövőben is várjuk soraitokat, rejtvénymegfejtéseiteket.

~3/'1atca töt szolnoki dalos ^ szállt fel szombaton a kiskunfélegyházi vonatra, hogy a hatórás utázás után, kissé fáradtan, de jókedvűen és nagyon lelkesen készüljön fel a bemutatkozásra Szeged városában.

„A szocialista kultúráért” jelvénnyel kitüntetett Szolnoki Népi Együttes Énekkara már jóiedeje nagyon szorgalmasan készült a szegedi koncertre. A próbák sok türelmet igényelnek., fáradtságosak, de az 50 éves férfiak és 17 éves lányok, a tanítók és a járműlakatosok, szóval az egész sokszínű, sokféle emberből összetevődő énekkar szinte egyemberré, vagy ha stílsze- rűbbek akarunk lenni, egy hanggá forrt össze a próbák során.

Vasárnap délelőtt 11 órakor a szegedi Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében nagyszámú közönség előtt csendültek fel a kórusművészet régi nagy mestereinek és a szovjet tömegdalok szerzőinek kórusművei, Partok és Kodály csodálatos dallamai. Az első szám előadásánál még érezhetően elfogódottsággal küzdött az énekkar. De a második és az azután követő számoknál felszabadultan szárnyalt az ének és a szegedi közönség

vörösre tapsolta a tenyerét. Sok számot ismételtettek és az elragadtatott megjegyzéseknek se szeri, se száma nem volt. Az énekkar meg is érdemelte a dicséretet, mert tömör hanganyaga, üde színei, tökéletes összehangoltsága a legigényesebb szakértőt is kielégíthette. A nemesve- retű műsort méltó zeneszámok élénkítették. Mezrirzky Lajosné hegedűn és Mez- riczky Lajos zongorán bizonyította be, hogy ihletett művészei hangszerüknek.

A siker nagyrészben köszönhető Kóbor Antalnak, a Bartók Béla zeneiskola igazgatójának, a kiváló énekpedagógusnak és művésznek. És ha már a dicséreteknél tartunk, ne hagyjuk hi Tavi Pált, a Móricz Zsigmond kultúrotthon vezetőjét sem, aki példamutatóan szervezte meg a jólsikerült kirándulást.

Az együttes tagjai a jólsikerült hangverseny után közös ebéden vettek részt a rendező és vendéglátó szegedi MÁV „Hazánk” Munkáskórus tagjaival és ebéd közben is szövődött a nemes barátság. Az emelkedett hangulatban a vendégek a vendéglátók tiszteletére legsikeresebb számaikat elénekelték. És bár a bariton és alt, a tenor és szoprán szólamok alaposan összekeverőd- ve üldögéltek a hosszú asztalok között, a középen álló Kóbor Antal karnagy kezének intése nyomán egybeforrot- tan, ércesen zúgott az ének.

p béd után az énekkar tag- jai Szeged nevezetességeit tekintették meg. Sétájukra elkísérték őket az együttes kedves vendégei: Kurucz István, a megyei népművelési csoport vezetője és Elek Lajos, a szolnoki városi tanács VB elnökhelyettese is.

Visszafelé a vonaton vidám volt a hangulat: magyarnóták, kórusművek követték egymást. És a kiskunfélegyházi állomáson elfogyasztott vacsora közben számos jókívánság hangzott el. KMorosen két kívánság megszívlelendő, amelyet többen is hangoztattak:

Szeretnénk, ha a szolnoki közönségtől is ennyi szerete- tet és megbecsülést kapnánk, mint a szegediektől és azt, hogy olyan hangversenytermet kapjunk, mint amilyen a Szegedi Zeneművészeti Szakiskolának van.

A megyei kultúra szerény és lelkes munkásainak kérését ezúton ajánljuk az illetékesek: közönség és tanácsi szervek figyelmébe.

— ht —

Bakfazék, gyermekbál' tanács a disznótól

TJ onnan ered, honnan

H sem a farsangi viga- dás szokása Európaszerte — ezen vitázzanak a történészek, folkloristák. Mulatni jó; ezt ki-ki tapasztalatból tudja, s ha elbarangolunk a farsangi népszokások tarka erdejébe, arra a különös felismerésre jutunk, hogy a magyar ember a mulatságban nem ismeri a — tréfát. Megyénk nem egy községében ma is komoly tisztelettel tesznek eleget egy-egy népszokásnak, vagy komolykodó arccal néhány babonának. A különbség mégis lényeges a régi idők és napjaink között — ma már tudja a falu népe, hogy amit tesz: játék, nem varázslás...

Farsangi népszokásaink javarésze farsangvasárnapra és az azt követő két-három napra jut. Különösen jászföldön divatos még a babfőzelék. Húshagyókedden dobja be a legény a lányosház udvarára, vagy adja át személyesen. A módozat rendszerint a fazék tartalmától függ ... Narancs, téli alma,

csokoládé ezt jelenti. „Szeretlek, számítok rá, hogy egyszer a párom leszel”. A szalma, a törek, a homok, vagy más kevésbé „illedelmes anyag” pedig ezt: „Kértelek. de nem jöttél; maradj most már magadnak!”

A régmúlt időkben szü- rét után, farsang idején hangzott el a legtöbb holtomiglan-holtodiglan”. — Amint akkor, úgy ma sem lel párjára minden eladó- lány, ki számított a férjhez- menetelre. Aki pártában maradt, a jövőre vonatkozóan vagy a kártyavető cigány- asszonyhoz, vagy' a — hízóhoz fordul tanácsért. Mi módon? ...

Húshagyó keddről ham- vazó szerdára hajló éjjelen a lány titkon kioson az ólhoz s nagyot rúg ajtajába. Ha a disznó nem zavartatja magát makkról álmodozásában: jövőre is pártában marad a lány. Ha azonban röf- fen: egy esztendőn belül menyecske lesz a leányzóból.

Hasonló „csalhatatlan” ta*

Népszokások a jászkun földön

*

nácsadó az aprított fa is. Ebből szintén húshagyó kedd estéjén kell találomra fel- nyalábolni egy ölre valót, majd megszámlálni a szálakat. Könnyű kitalálni, hogy a páros szám lagzit, a páratlan további várakozást jelent.

A lakodalomhoz — reméljük, hogy párosra sikerült a nyalábolás — eszem-iszom is. tartozik, amihez viszont minél több apró jószág kívántatik. E fontos dologban, Jászladéiig környékén, a bakfazék cserepei irányadók. — Ahány darabra hull a fazék, annyi csirkére számíthat a gazdaasszony.

jygyancsak jászladányi, ma már szinte kiveszett szokás, hogy a gyermekek húshagyó kedd estéjén „pocetá- ba” vagy „bugába” mennek. Szegényebb emberek adták át hajdan egyik szobájukat pár krajcár ellenében — gyermekbálra.