Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Ü lénián A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A' MEGY EI TAN ÁCS LA,PJA Váljék közüggyé a társadalmi tulajdon védelme 1 Népszokások jászkun földön X. évfolyam, 22. szám. Ara 50 fillér 1959. január 27. kedd. * fmWVV?TTTTTffVrVTW?T??tTTVTT?TTff1TfmTTmn' Köszöntjük a XXL pártkongresszust M a délelőtt Moszkvában a Kreml tanácskozóter­mében történelmi jellegű esemény kezdődik: munká­hoz lát az SZKP XXI, kongresszusa. Ma újra Moszkvára irá­nyul a világ figyelme, de egyre többször kerül a Szov­jetunió a nemzetközi érdek­lődés középpontjába. Csak a közelmúltat nézzük: amikor nyilvánosságra hozták Hruscsov elvtárs beszámoló­inak téziseit az SZKP XXI. kongresszusára, az egész vi­lág csodálattal fogadta a nagyarányú fejlesztési terv számait. Nemsokára ezután az űrrakéta felbocsájtásának a híre járta be „újévi aján­dékként” a világot és most újra Moszkván a világ sze­me, ahol a párt legjobbjai az 1959-től 1965-ig tartó idő­szak gazdasági- és politikai feladatairól tanácskoznak; Az SZKP minden tanács­kozása mérföldkő, jelentős állomás a kommunizmus végső győzelméhez vezető nehéz és fáradságos úton. A kongresszuson visszatekint a szovjet nép, a párt az elmúlt időszakra, az út nehézségei­re, győzelmeire. A jelenlegi rendkívüli pártkongresszus résztvevői újabb történelmi győzelmeket láthatnak ma­guk mögött. A Szovjetunió népéi a kommunista párt ve­zetésével a XX; pártkong­resszus határozataitak alap­ján kimagasló eredményeket értek el az iparban, a me­zőgazdaságban, a tudománv- és a kultúra fejlesztésében, s a dolgozók anyagi jólétének az emelésében. Olyan nagy­szerűek ezek az eredmé­nyek, hogy a Szovjetunió a fejlődés új szakaszába, a kommunista társadalom ál­talános építésének az idő­szakába érkezett a XXI. pártkongresszussal. Az elkö­vetkezendő időszak a kom­munizmus anyagi- technikai bázisa megteremtésének idő­szaka lesz. L enin dolgozta ki első­ként a szocialista ter­vezés alapelveit, aki lelke és szervezője volt a népgazda­ság fejlesztését célzó első távlati tervnek. az ismert villamosítási GOELRO terv­nek. A mezőgazdaság szoci­alista átalakításának felada­tait is kidolgozta az emlé­kezetes szövetkezeti tervben. A Szovjetunió Kommunista Pártja a tervezés lenini esz­méire alapozta az 5 éves ter­veket, amelyek sikeres meg­valósítása biztosította a Szovjetunió gyors gazdasági fejlődését. 1917-ben Oroszor­szág a világ ipari termelé­sének mindössze 3 százalékát adta, jelenleg annak 20 szá­zalékát állítja elő. 1965-re pedig nemcsak a termelés színvonalát, hanem az egy főre eső termelést tekintve is elhagyja a vezető kapita­lista országokat. Az ipari termelés óriási méreteit jel­lemzik a következő adatok; Most egy hónap alatt több acélt olvaszt az ország, több ásványolajat termel, mint 1913-ban az egész év alatt. A villamosenergiatermelés 1958-ban elérte a 233 milli­árd kilowatt órát. Ma 3 na­ponként ugyanannyi villamos energiát termelnek a Szov­jetunióban, mint amennyit a cári Oroszország egy év alatt termelt. A mezőgazdaság terén is hatalmas fejlődést érf el az utóbbi időben a Szovjetunió. Harminchátmillió hektárnyi szűzföldet és ugart tettek mű­velhet övé és ezzel keleten egy hatalmas gabonabázis túlszárnyalja a kapitalista országok és az Egyesült Ál­lamok fejlődési ütemét is. De a terv ellenőrző számai­nak az is jellegzetessége, hogy a Szovjetunió nemcsak a termelés ütemének a te­kintetében, hanem a terme­lés abszolút növekedése te­kintetében is megelőzi a legfejlettebb kapitalista or­szágot, az Egyesült Államo­kat. A népgazdaság 7 éves fej­lesztése, a terv minőségi vál­tozásokat eredményez a nép­gazdaság szerkezetében. Fő­leg azok a termelési ágak fejlődnek különös mérték­ben, — amelyek a haladás szempontjából a legfontosab­bak, az ipar fejlesztésében a gyorsító szerepet töltik be és a fejlődésben maguk után tudják húzni az egész nép­gazdaságot. Ezek az iparágak például a fűtőanyag, a villa­mosenergia, a vegy-, a gép­ipar, stb, ; N ézzük az iparfejlesztés; egyes számait. A vas-, kohászatban a terv szerint; 65—70 millió tonnát gyárta-, nak 1965-ben, vagyis 65—77; százalékkal többet, mint 1958-ban. Az évi acélterme-; lés 56—65 százalékkal, a; hengerelt vastermelés 52—< 64 százalékkal emelkedik. A; széntermelést 600 millió ton-< nára irányozza elő a terv, s; ez azt jelenti, hogy 20—231 százalékkal bányásznak több; szenet a 7 éves tervidőszak, végére az elmúlt évinél. De az elkövetkező 7 esztendő a villamosítás döntő időszaka is lesz. Megvalósul az ország teljes villamosítására vonat­kozó lenini eszme. 1965-ig az ország villamosenergia-ter- melése megduplázódik, 520 millió kilowatt-órára emel­kedik. Húszezer kilométer vasútvonalat villamosítanak, s továbbá minden szovhozt, kolhozt, műszaki javítóállo­mást és lakótelepet. A közszükségleti cikkek gyártása terén is nagy fej­lődést irányoznak elő a terv- tézisek. A könnyűipar más- félszeresére emelkedik, s a Szovjetunió egész sor fontos élelmiszer egy lakosra eső termelésében utoléri és túl­szárnyalja a legfejlettebb kapitalista országot. A 7 éves terv ellenőrző számai a mezőgazdaság fej­lesztésének nagy távlatait vetik előre. A gabonaterme­lés a 7 éves időszak végéig eléri az évi 10—11 milliárd pudot. Burgonyából 1965-ben 147 millió tonnát termelnek az 1957. évi 88 millió tonná­val szemben. A Szovjetunió előtt álló 7 éves népgazdaságfejlesztési tervezet minden fejezete, nemcsak összeségében, ha­nem egyedül is képes bebi­zonyítani a szocialista or­szágban rejlő óriási lehető­ségeket, a nép alkotó kezde­ményezésének eredményeit. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának kong­resszusai. jelentős .állomások a fejlődés , útján, a szovjet nép, a nemzetközi kommu­nista mozgalom, az egész haladó emberiség életében, de a mai nappal kezdődő XXI. pártkongresszus kima­gasló mérföldkő, mert úgy vonul be a történelembe, mint az a kongresszus, amely megnyitotta a kommunizmus gyorsított építésének, a kapi­talizmussal vívott gazdasági versenynek döntő szakaszát. g Hazafias Népfronf § előadások a tanács- g tagok részére o A Hazafias Népfront az 0 egész országban előadásso­rozatokat rendez a tanácsta­gok részére. Hat előadásban ismertetik többek között a tanácsok szerepét a népi de­mokratikus rendszerben, a tanácsok és az állandó bi­zottságok működését, a ta­nácstagok jogait és köteles­ségeit, a mezőgazdaság fej­lesztésében és a művelődés­politikai irányelvek végre­hajtásában a tanácsok fel­adatait, a községgazdálkodás, községfejlesztés, a költségve­tés kérdéseit, valamint a ta­nács és a népfront kapcsola­tát. Akció-bizottság az algériai menekültek megsegítésére Az algériai háború követ­keztében napról napra több otthonából elüldözött algériai asszony, öreg, gyermek és se­besült menekül Tuniszba és Marokkóba. A mintegy két­százezer menekült a legna­gyobb nélkülözéseknek van kitéve. Az algériai menekültek megsegítésére a Magyar Vö­röskereszt felhívására akció­bizottság alakult, amelyben eddig a Magyar Vöröske­reszt, a SZOT és a Magyar Nők Országos Tanácsa kép­viselői vesznek részt. Megyei pártaklívaérfekezlet Szolnokon Az MSZMP megyei bizottsága január 26-án »Szig­ligeti Színházban mintegy 800 fő részvételével megyei aktivaértekezletet tartott. Napirenden szerepelt a párt agrárpolitikájának néhány kérdése és a termelőszövetke­zeti mozgalom továbbfejlesztése. A beszámolót Czinege Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tartotta. Az aktíván resztvet­tek: K Nagy Sándor, Sándor Kálmán, a Központi Bi­zottság tagjai, a megye országgyűlési képviselői és pót­képviselői. A beszámolót vita követte. Megérkezett Moszkvába a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusán résztvevő magyar küldöttség Moszkva (MTI). A Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meg­hívására január 26-án Moszk­vába érkezett a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldött­sége, amely részt vesz a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán. A küldöttség vezetője Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, tagjai: Apró Antal, a Minisztertanács első elnök- helyettese és Fock Jenő az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A magyar, küldöttséget a szovjet főváros kijevi pálya­udvarán az SZKP Központi Bizottságának küldöttsége fogadta. Jelen volt M, A­Szuszlov, a Központi Bizott­ság titkára, az SZKP KB el­nökségének tagja, I. V. Kapi­tonov, a moszkvai területi pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság tagja, J. V. Andropov, a Központi Bi­zottság osztályvezetője, to­vábbá az SZKP Központi Bi­zottsága irodájának több fe­lelős munkatársa. Megjelent a pályaudvaron Boldoczki Já­nos, a Magyar Népköztársa­ság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a nagykövetség szá­mos vezető munkatársa. A magyar küldöttség tag­jait elsőnek M. A Szuszlov üdvözölte. A küldötteket ez­után a kongresszus tiszteleté­re készült gépkocsikon vit­ték szálláshelyükre. KIMAGASLÓ EREDMÉNYEK — Közel négyheti nyereségrészesedéi a Vegyiművekben — Ezért Györki Zoltánná bal­esetvédelmi felelőst, Dr. Öt­vös Dániel főmérnököt és Báli Józsefet miniszteri di­cséretben részesítették és megjutalmazták. Mivel állandóan nagy fi­gyelmet fordítottak a gazda­ságos termelésre, ügyeltek a takarékossági intézkedés elő­írásainak betartására, az előirányzottnál 3,9 százalék­kal olcsóbban állították elő termékeiket. A vállalati eredmény 5,7 százalékkal javult, ami közel négy heti nyereségrészesedést biztosít. A dolgozókat — érthető­en — nagyon foglalkoztat­ja a nyereségrészese­dés elosztása Ezzel foglalkozott legutóbbi ülésén az üzemi tanács is. A törzsgárda kialakítását szol­gálja, hogy figyelembe ve­szik az üzemben eltöltött éveket, s aki 1955 óta ott dolgozik, maximális részese­dést kap. Akik később ke­rültek az üzembe, azoknak letwi^vTrrrrvivnnjrrrrjvmwriV’TrnrvwrnrrrrinrprrTfirrrTV Kubikos nagygyűlés Jászladányban „hazai hontalanság’’ volt. — Vándoroltak sokszor hetekig, hogy munkát kapjanak, s ha a keserűség már elviselhetét- lenné vált és a bátrabbak szót emeltek, börtön volt a fizetség. Megelevenedtek a régi em­lékek az idős emberek kö­zött is. Kiss Lajos, Lengyel Mihály és többen sokat har­colt öreg kubikosok közül hosszú útjuk állomásairól beszéltek. A gyűlés végén terített asztal mellett folytatódott az emlékezés, majd a Talpalat­nyi föld című magyar film vetítése után a késő esti órákban ért véget a kettős ünnepség. részesedése az évek arányá­ban csökken. A nyereségrészesedés el­osztásánál gondolnak arra, hogy a lógók, az igazolatla­nul hiányzók ne essenek egyenlő elbírálás alá a szor­galmas, példamutató mun­kásokkal. Egy igazolatlan na­pért 25, kettőért 50 százalék­kal csökkentik a nyereségré­szesedést. Ha valaki három munkanappal nem tud elszá­molni, akkor meg már sem­mit sem kap. A fegyelmi büntetések is csökkentik -a részesedést. A nyereségrészesedés egy részét sport és kulturális célokra fordítják. Biliárd asztalt vesznek, biztosítják a rend­szeres mozi és televízió elő­adásokat, több sportszakosz­tályt hoznak létre. Tenisz­pályákat is építenek, bizto­sítják az atlétikai edzések lehetőségét. Számottevő mér­tékben, többszáz kötettel fel­újítják a szakszervezeti könyvtárat. Anbei a nagyvárosok fejlesztéséről Hétfőn délelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak székházában városfej­lesztési ankétra gyűltek össze a budapesti és a megyei jo­gú városi népfront bizottsá­gok képviselői. Az értekezle­ten résztvettek a tatabányai és a sztálinvárosi népfront bizottság képviselői, vala­mint számos budapesti és vidéki tanács küldöttei is,r Bihari Lászlónak, a nép­front titkárának megnyitója után Bognár József egyetemi tanár, a budapesti népfront bizottság várospolitikai bi­zottságának elnöke tartott előadást a nagyvárosok vá­rospolitikai kérdéseiről. Az előadást vita követte. i jött létre. Megteremtődött i feltétele a mezőgazdasági tér i melés vidékek szerinti spe 1 cializálódásának. Az utóbb 5 év alatt az előző 5 évhe; viszonyítva 38 százalékka emelkedett a szemestermé nyék termelése. A Szovjet unió egész vetésterülete meg haladja a 195 millió htk tárt. A kolhozparasztok pénz beli jövedelme 1957-ben 6: milliárd rubellel volt na gyobb, mint 1952-ben. S zinte a végtelenségig le­hetne sorolni azokat ; számokat, amelyek a Szov­jetunió óriási fejlődéséről ta­núskodnak. De az ország fej­lődése akkor szembetűnő, hí azt nézzük, hogy a szovje hatalom fennállásának 41 esztendejéből a nép csak alií valamivel több, mint 2 évti­zedet szentelhetett a béké: építő munkának. Közel 2 év­tizedet vettek igénybe a há­borúk, az elpusztított gazda­ság háború utáni helyreállí­tásának időszakai. Ennek el­lenére a szovjet hatalorr fennállása óta a nemzeti jö­vedelem — amelynek növel­kedésében kifejezésre jut ; népgazdaság általános fejlő­dése, és a nép életszínvona­lának emelkedése — egy fő­re számítva a tizenötszörösé­re emelkedett. A közszükség­leti cikkek gyártásán lemér­ve ezt a fejlődést, azt látjuk hogy 1958-ban tizennégyszei több közszükségleti cikke gyártott a szovjet ipar, min 1913-ban. A szovjet népgaz­daság fejlődésének összkép; azt bizonyítja, hogy a szov- "rf hatalom eleget tesz i szocializmus építésében előt­te álló feladatoknak: kielégít az egész társadalom növekv-c szükségleteit, növeli a dolgo- zók anyagi jólétét a haladé tudomány és a technika va­lamennyi vívmányát felhasz­náló ipari és mezőgazdaság termelés szüntelen fejleszté­se és tökéletesítése alapján. A 7 éves népgazdasági terv számai a népgazdaság óriás fejlődéséről tanúskodnak. A terv azoknak a célkitűzések­nek a nagy részét valósítja meg, amit a kommunista pár] a legközelebbi 15 esztendőre megjelölt, és amit a Szovjet­unió Legfelsőbb Szovjetjénél« 1957. november 6-i jubileu­mi ülésszakán kifejtett prog­ram irányzott elő. A népgaz­daság 1959—1965. évi fejlesz­tésének ellenőrző számai amelyeket megvitatás céljá­ból az SDK! XXI. kongresz- szusa elé terjesztettek, e táv­lati terv szerves részét alkot­ják. Az 1959 és 1965 között: időszakban a szovjet népgaz­daság a 15 évre előirányzón program jelentős részét tel­jesíti. , A népgazdasági fej­lesztési terv fő feladatát ab­ban szabják meg a.tézisek hogy a Szovjetunió „.;. a ne- hézipar elsődleges fejlesztése alapján nagyarányú felemel­kedést érjen el valamenny. gazdasági ágban, jelentőser fokozza az ország gazdaság: erejét és ezzel biztosítsa a nép életszínvonalának szaka­datlan emelkedését”, A kommunizmus építésé­ben új szakaszt nyi­tó 7 éves terv előrelátható­lag 80 százalékkal növeli az ; összipari termelést. Ezer belül a termelési eszközöli előállítása 85—88 százalék­kal, a fogyasztási cikkeké 62—65 százalékkal nő. Ez a 1 fejlődési ütem sokszorosan A Tiszamenti Vegyimű­vekben az utóbbi években sokat javult a munkához va­ló viszony. Sok példát le­hetne felhozni ennek bizo­nyítására. A raschig-gyűrük például ezrével hevertek az­előtt szanaszét, tömegével törtek össze. Most katonás sorrendbe rakták őket a sav­üzemben. I A lakatosok is kitettek magukért, szívós munkával Jmég a kiselejtezett szivaty- «tyúkat is használható álla­potba hozták. Az üzem dol­gozóinak igyekezete termé- Jszetesen nem is maradt ered- i mény télén, ; múlt évi tervüket > 103.6 százalékra teljesítették > örvendetesen csökkent a jbalesetek száma is. A vegyi­> ipari vállalatok között orszá­gos szinten második helye- j zést értek el a balesetvéde­lemben a múlt év folyamán, j Kevés volt az emiatt veszen­dőbe menő órák száma. — | Vasárnap Jászladányban a iHazafias Népfront községi [bizottságának rendezésében : kubikos nagygyűlést tartot­tak az 50 éves községi nép­ikörben. A nagygyűlésen kö- !zel ötszázan vettek részt a : község régi kubikosai közül. > Igen nagy érdeklődéssel ! hallgatták a résztvevők Kal­már Mihály, a népkör titká­rának emlékezését, aki a népkör ötven évéről beszélt. Ez az ötven év szorosan ösz- szekapcsoiódott mindig a község dolgozóinak életével. Katona Imre néprajzkutató „A magyar kubikosok" cí­mű könyv írója, a kubikosok életéről beszélt. Mint mon­dotta a kubikosok élete a múltban a kenyértelenség, a

Next

/
Thumbnails
Contents