Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-24 / 20. szám

1959. január 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP CD (DlfflíD» Úttörő természetkutatók versenye A Magyar Úttörőik Szövet­sége Országos Tanácsa és a Földművelésügyi Miniszté­rium szakoktatási és kísérleti főigazgatósága megrendezi a Tanácsköztársaság 40 éves év­fordulójának tiszteletére az úttörő természetikul a t ók IV. országos versenyét és kiállí­tását. A VERSENYBEN RÉSZT- VEHETNEK: egyéni verseny, zők (úttörők, általános iskolai tanulók), úttöiőintézmények szakönsök, szakrajok, szak­csapatok, illetve falusó ifjú­sági szövetkezetek úttörotag- sóga, valamint a csapat, mint kollektív tag. Verseny és kiállítási terü­letek: I. Mezőgazdasági növény- termesztés, korszerű agro­technika, a) Őszi és tavaszi kalá­szosok termelése. b) Kukoricatermesztés, c) Burgonyatermesztés. d) Takarmánynövények termesztése, e) Iparinövények termesz­tése, II. Gyümölcskertészet, fá­sítás, III. Konyha és virágkerté­szet. és kiállítása IV. Selyemhernyó-, ga­lamb-, nyul-, baromfi te­nyésztés, méhészkedés, ma­dárvédelem. Hogy ebből a sokféle ver- senyágból melyikben és mi­lyen. területen vesznek részt a versenyzők, a helyi lehető­ségektől és a versenyzők vá­lasztásától függ. A kísérleti munka eredmé­nyeként a kiállításra kerülő termékek, modellek mellett be kell' mutatni a fejlődést bizonyító preparátumokat, naplókat, grafikonokat, gyűj­teményeket. A kutató, kísérletező mun­ka mellett a kiállításon való részvétel feltétele, hogy min­den versenyző az alábbi kö­vetelményekből valamelyiket feldolgozza, képekben, rajz­ban, vagy írásban mellékelje a verse nymunk á h oz. a) A falu vagy környéke mezőgazdasági fejlődésének kiemelkedő eredményei — 1944-től napjainkig: milyen volt a földbirtokmegoszlás a földreform előtt és után, — milyen volt a gépesítés ak­kor és ma. Kinek a tulajdo­nában voltak a gépek és kiében vannak ma? b) A falu és környéke egy jellemző növény — vagy ál­latfajtának termelési illetve tenyésztési története. c) Hogyan alakult a falu, vagy környéke termelőszö­vetkezetének és egyéni gaz­dálkodóinak termésátlaga. Hogyan mutatkozik meg a termésátlagok alakulásában egy-egy növényfajta géppel való megmunkálása és a fej­lett agrotechnika alkalmazá­sa, szemben a kézi művelés­sel. ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS: Az úttörő termesze tkutatók országos kiállítását 1959 szeptemberében, Budapesten rendezik meg. Ugyanebben az időben, tartják meg az úttörő természet'kutatók országos ta­nácskozását is, a kiállításon legjobb eredményt elért ver­senyzők részvételével. A ver­seny résztvevőinek egyéni versenyzőit: arany, ezüst és bronzéremmel, intézmények kollektíváit arany, ezüst és bronzplakettel jutalmazzák. A díjnyertesek ezenkívül a kutatómunkához való felsze­relések, karóra, fényképező­gép, könyvjutalomban része­sülnek.­Új pályázatot indít a Fórum Nagy rejtvénypályázatunk lezajlott. Sikerét nemcsak az a közel kétszáz beküldött rajz bizonyítja, amely részt- vett a pályázaton, hanem az azóta érkezett rajzok is. A Néplap Szerkesztősége látva a pályázat nagy népszerű­ségét, a megyei úttörő elnökséggel együttesen újabb pá­lyázatot indít. Pályázatunk ezúttal fejtörő jellegű lesz. témája a közlekedésrendészeti szabályok ismertetése. A Fórum ha­sábjain jelző és tiltó tárcsákat közlünk majd, s a pályá­zóknak azt kell megfejteniök, melyik mit jelent. A fejtörő közlését hamarosan megkezdjük, kisérjé­tek figyelemmel lapszámainkat. '■ ---------­Zo rd a fejed, érdemes I. Találós kérdések 1. Melyik .ló tud repülni? 2. Melyik a ley nagyobb tál a világon? 3. Egy kalap alatt ezren is elférnek. — Mi az? 4. Gyepet eszik, nem madár; fára mászik el nem száll. Mi az? 5. Télen virágzik, nyáron el­hervad. 6. Melyik szem tud repülni? 7. Melyik hajat nem lehet fésülni? II. Szórejtvények 1. ÖJ ZZÓÁAOSSKTP. A LÉTI AÖÁHOZHKTCS ’ 2. A ITACSR GEYEHK TTLAA. III. Irodalmi TOlO 1. A Tisza szinte forr, mint néma katlan. Petőfi — Juhász. 2. Szenes kalászok énekéinek, Gonosz, csúfos énekei. Ady — József A. tjeti rejtvényeinket összeállították: Köteles Máéi a kengyeli, Murányi Zoltán öcsödi, D. Ács Margit kun- csorbai. Hornyik Júlia kengyeli, Székely Borbála ken­gyeli, M. Nagy István szászbereki, Hárfa Mária rákóczi- falvai, Torda László knnhe gyesi. Ráduly Margit szolno­ki pajtások. A megfejtéseket úgy adjátok postára, hogy azok ja­nuár 29-ig megérkezzenek szerkesztőségünkbe. Találkozás Karcag kom munistáival Az Árvácska őrs egyik összejövetelén határoztuk eE1 II. III. követleee»=i'.«-fogl«ikoza.<uii k i a meghívjuk városunk köztisz­teletben álló idős kommu­nistáját, Tüdős Imre bácsit. Szívesen jött közénk, s ké­rés nélkül mesélt gyermek­koráról, életéről. Mi csodál-: kozva néztük, hogy annyi szenvedés, nélkülözés után (iskolába csak 10 éves ko­ráig járt, utána dolgoznia kellett, majd inas lett be­lőle), ilyen derűlátással tud­ta viselni az életet. Legjob­ban az nyerte meg tetszé­sünket, hogy fiatal korától kezdve következetes harcosa a munkásmozgalomnak. Élménydús, tartalmas volt ez az őrsi délután. Legfő­képpen annak örültünk ter­mészetesen, hogy ránk más élet virradt, mint amit Tü­dős Imre bácsi átélt gyer­mek korában. Radnai Mária, Árvácska őrs, Karcag. bOOOOOOOOOOOOOOOOOO« Úttörő szobát avattak Jászszeniandráson Január 15-én délután rö­vid, de bensőséges ünnep­ségre gyűltek össze az iskola úttörői, valamint a meghí­vott vendégek. A neon fény­árban úszó új úttörőszobá­ban messzire csillog az üveg­lapra rótt szöveg: „A dolgozó népért, a hazáért előre —- rendületlenül.’’ Az úttörő induló pattogó ritmusai után a Községi Tanács VB elnök- helyettese, Bálint Károly elvtárs meleg szavakkal kö­szöntötte a jelenlevőket, ab­ból az alkalomból, hogy a tanács nevében átadja az út­törőszobát a rendeltetésé­nek. örömmel állapította meg, hogy bár késve, de mégis még időben kerül ifjú­ságunk szolgálatába az 1958. év egyik községfejlesztési tervlétesítménye. A község dolgozóinak forintjai — mint mondotta — ez esetben is jó helyre kerültek. Befejezésül az úttörőszoba működéséhez sok sikert, szép eredménye­ket kívánt. A szoba kulcsát Faragó Anna úttörő vette át. Rövid beszédében mind az ifjúság, mind a nevelők nevében megköszönte a tanács segítő gondoskodását az ifjúságról. Mint mondotta: bízom ab­ban, hogy e szoba működése nagy szerepet fog betölteni tanulóifjúságunk szocialista neveléséhez és magas fokon biztosítja majd ifjúságunk hasznos időtöltését és szóra­kozását is. Ezután Jobbik Erzsébet út­törő mondott rövid köszöntő beszédet s ő pedig az úttörők nevében tett ígéretet a jó munkára, MOLNÁR ISTVÁN itmaató,. •lóMumumtmé Védjetek a hasznos madarakat! H Fórum üzeni Kerekes Katalin és Her- czeg Erzsébet pajtásuknak, — Túrkeve. Rajzaitokat meg­kaptuk. Kerekes Kati rózsa­ága jól sikerült. A többi rajzok viszont elég gyengék, a közölhetőség mértékét már csak azért sem ütik meg, mert nem tintával, tus­sal készültek. Multheti rejtvényeink megfejtése I. TALÁLÓS KÉRDÉSEK: 1. Szemüvegbe, 2. Tű és cérna, S. Egyet sem, mert ugrik, 4. Mert könyv nélkül tudja, 5. Or­szágút, 6. Vasaló. II. SZÓREJTVÉNYEK: 1. Falu végén kurta kocsma. 3. Héj mostan puszta ám iga­zán a puszta. 3. Úttörőnek kedve mindig jó. III. IRODALMI TOTO: 2, 2. Helyesen fejtették meg: UJ- szászról: Lugosi Margit, Ho- monnai Erzsébet Jászárokszál- lásról: Kókai Béla, Ulaki János, Turkevéről: Horváth László, Szabó Julianna. Kohári Erzsé­bet, J. Nagy Sándor, Debreczeni Magdolna, Herczegh Erzsébet, Pozsonyi nona, Marjai Margit, Kerekes Katalin, Jászberényből: Csirke András, Járomi Sándor, Gergl B. Klára, László Mária, — Mezőtúrról: Papp Antal, Takács Margit, Sípos Erzsébet, Jakucs Julianna, Kőtelekről: Járomi Barnabás, Földes István, Cser- keszöliőből: Imrei Lajos, Nád­udvari Erzsébet, — Jászkisérröl: Czakö Julianna, Besenyszögről: Páiszabó Magdolna, Nyeső Ka­talin, Csépiről: Szénászki Esz­ter, Öcsödről: Murányi Zoltán. Kisújszállásról: Márta Julianna, Galgóczy Sándor, Martfűről: ifj Busi András, Csurgó József, — Pusztamonostorról: Bazsó Er­zsébet, Toldi Ilona, Kecskés Margit. Bartók Erzsébet Farkas Erzsébet, Törökszentmiklósrói: Seller Magdolna; Muszka László, Alattyánból: Lajkó Zsuzsanna, Varga József, Tóth Valéria, Tóth Rozália, Pórtelekről: Muhari Gé­za, Kuncsorbáról: D Ács Mar­git, Boda Anna, Cs Tóth József, Jászkisérröl: Baki Mária, Ken­gyelről: Bálint Julianna, Tóta Ilona, Hőnyik Júlia, Köteles Julianna, Molnár Mária, Gulyás Erzsébet, Ferta Hona, Székely Borbála, Kun Erzsébet, Hornyik Rozália, Szőke Ilona, Nagy Má­ria, ifj. Szabó István, Mrena Éva, Tiszagyendáról: Varga Má­ria, Balogh Gizella, Tóth András, Deák Endre, Tóth Anna, Ignácz Julianna, Katona Ibolya, Kol- láth Ildikó, Mészáros Julianna, Gráczer Julianna, Pádár Ilona, Kovács Erzsébet, Nagy Mária, Fuder Teréz, Vígh Piroska, Fürj Ilona, Tóth Erzsébet, Bene Jó­zsef, Veres Sándor, Tóth Kata­lin, Berta János, Rózsa Katalin, Kovács Julianna, Héder Erzsé­bet, Héder Mihály, Juhász Valé­ria, Deák Katalin, Perge Erzsé­bet, Ignácz Rozália, Juhász Ju­lianna, Szászi Julianna, Rózsa Máia, Tiszasülyröl: Lipcsik Ro­zália, Pribéli Irén, Nagy László, Balogh Julianna, Jánosik Klára, Jutalmat kap: Csirke András Jászberény, Hattyú u. 10. — Sz. Kiss Hona Karcag, Kátai G. 67 szám. Télen a madarak sokkal nehezebben találják meg táp lálékukat, mint nyáron, jó időben. Ilyenkor ha hideg van, közelebb húzódnak a lakott helyekhez, egyes fa­jok a kidobott konyhahulla­dékon is eltengődnek, má sok az útszéli fák és bokrok még megmaradt termését fo­gyasztják. Ilyenkor sokkal szelídebbek és közelebb en­gedik magukhoz a gyereke­ket. Valamennyien tudjátok, hogy ezt nagyon sok vásott gyerek használja ki, gumi­puskával, csúzlival lövöldö­zik a rigókat, cinkéket, vö­rösbegyet, és megannyi más hasznos madarat. Ezért fordulunk hozzátok, úttörő pajtások. Legyetek példamutatók a többiekkel szemben! Védjétek a hasz­nos madarakat és társaitokat tartsátok vissza az emberte­len, durva cselekedetektől! Ha nem használ a jó szó, te­gyetek jelentést nevelőitek­nek, szüléiteknek! Kérjétek meg őket is, hogy segítsenek nektek, vegyék el a gyere­kektől a madárpusztító fegy­vereket és neveljék őket a hasznos madarak szeretetére! Szép szülővárosom Jászberény, az én váro­som, csendes kis mezőváros volt nem is olyan régen, ahogy szüleim mesélik. Ke­vés fával, kevés járdával él­degélte eseménytelen nap­jait. A felszabadulás után jelentős gyárvárossó lett. — Külföldre is eljut városom híre gyári termékeinek ex­portján keresztül. Csinosak járdái, utcáiban sarjadnak a fák, s az évről-évre na­gyobb ütemű építkezés azt mutatja, nincs megállás a fejlődésben. Épül szabadtéri színpadunk. Megnyitották a gyermek-kórházat, bővítik a vízellátást. S annyi-annyi mindent mondhatnék még szeretett városomról, amely­re én olyan büszke vagyok. Csirke András, Jászberény Országjáró Miska bácsi Szolnokon Vasárnap történt. Az Üttöirőház sakk-szakköréből men­tünk éppen hazafelé, amidőn észrevettük, hogy a Kossuth Lajos utca túlsó oldaláról egy férfi intettet felénk. Odamen­tünk. Érdeklődött, hogy merre van a Ságvári körúti új bér- házsor, mert oda igyekszik. Mi éppen ráértünk, nyomban vállalkoztunk arra, hogy elvezetjük. Erre bemutatkozás kö­vetkezett. „Miska bácsi” vagyok — mondotta huncut mo­sollyal. Csodálkozó nézésünkre elővette zsebéből arcképes igazolványát és amikor jól megnéztük a pirosfedelű köny­vecskét, melyen koszorúban láttuk az úttörő jelvényt, már villanásszerűen kapcsoltunk is. _ Űj ismerősünk nem lehet más, csakis „országjáró Miska bácsi”. Erre rrd is bemutatkoztunk és megindultunk a Ságvári körút felé. Útközben elmondotta, hogy négy és fél éve járja az országot és eddig 750 községben tett látoga­tást hol szereplésre, énekre, táncra tanította a pajtásokat. Bizony sokezer úttörő ismeri így őt személyesen. Nagyon kedves ember és éreztük szavaiból, hogy na­gyon szereti a gyermekeket. Útközben is le-lehajolt egy-egy kis arra tipegő aprósághoz, megcirógatta, megnevettette őket. A picik is bátran visszamosolyogtak reá... Hamar megtaláltuk a keresett címet — mivel tudtuk Magyar Gyula megyei úttörő titkár elvtárs lakását. Hozzá igyeke­zett „Miska bácsi”. A háznál elbúcsúztunk azzal, hogy dél­után kettő órakor ismét ugyanitt találkozunk és még elbe­szélgetünk. Ott is voltunk, de Ö is pontosan megjelent. Sok-sok érdekes dolgot mondott még el nekünk és igen jóbarátságban köszöntünk el tőle a pályaudvaron. Jól esett nekünk, hogy a szolnoki úttörőkről jó véleménnyel volt. ígéretet is tett arra, hogy hamarosan újra látjuk majd Szolnokon. Keskeny Sándor — Mészáros Zoltán Őrsí élet Kunhegyesen Az 1131-es számú Kossuth Lajos úttörőcsapat „Pillangó” őrse vagyunk. Alig várjuk egy-egy őrsi összejövetel után a következő őrsi óra dátumát. Mindig az indulóval kezdjük foglalkozásunkat. Örsi indu­lónk a „Már vég$ lett a hét­nek” című úttörődal. Eddig 15 új dalt gyűjtöt­tünk össze a próbára. Énekel­ni is tudjuk valamennyit. Azt is 'közösen tárgyaljuk meg, ki milyen ifjúsági regényt olvasott. Örsünk kedvencei az Egri csillagok, a Timur és csapata, a Szöszi, a Mostoha testvérek. Következnek a játékok. Legtöbbször a szabadiban ját­szunk: az Üsd a harmadikat, vagy kergetőzünk. Igaz, most már beszorultunk a szobába. Végül csatakiáltásunkkal fe­jezzük be őrsi foglalkozásun­kat. Eláruljuk csatakiáltásun­kat is: „Fürge ész, friss-erő; Úttörőnek ez a fő, hajrá!” Számiba vesszük azt is, ho­gyan készül csapatunk. A nyáron Felsőtárkányban. tá­borozunk. Március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 40 éves évfordulóján új csapatzászlót avatunk. Csőregi Edit őrsvezető és Máté Mária krónikás Legjslib a me'eg szobában Noha úgy látszik, megcsal a tél bennünket, s nincs al­kalom ródlizásra, hócsatázásra. mégis kellemesebb a szo­bában lenni. A próbárakészülődés, az őrsi nóták gyűjtése különben is szobai tevékenység. Mese a hiú verébről Egyszer a verébnek mi jutott eszébe, Elment a mókushoz az erdő szélére. Kérte a mókuskát, hogy ecset farkával Fesse be őt gyorsan gyönyörű pompával. A fejét vörösre, A farkát sárgára Csőrét hupikékre, Lábát jajvörösre — — nyomban befestette. Azután elszállott veréb társaihoz. Ki lehet e vendég, kit a szél erre hoz? A napfény elbukott fényes tollazatán, A verebek ilyet sohasem láttak tán... A verebek látván, ámultak, bámultak. Megválasztották őt menten királyuknak. Aranytálba hordták neki a friss búzát, S mindent megtettek, mit szeme, szája kívánt. A verébnép pár évig húzta az igát. Biz’ megelégelték már a királyságát, összedugták okos kis fejecskéjüket: Királyuktól miként szabaduljanak meg? Nemsokára jött a várva várt alkalom, így szólt verébkirály büszkén, parancsolón: Még ma építsetek nekem aranyhidat! Hogyha a szem ránéz, megvakuljon. Olyat! Nagy peckesen sétál rajta. S lesték: bárcsak lezuhanna! Egy pillanat s alámerül, A verébnép szörnyen derül. A festék leázott róla, S véget ért a katasztrófa. Kegyetlenül megbüntették, S & királyságról letették. Lám György Jászapáti k t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents