Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-23 / 19. szám

„Légiós voltam Algériában“ | ti | A z asszon y k özbeszól i Az FM o falközi és a föld feletti silók építését javasolja a Szolnok megyei közös gazdaságoknak Markovics János elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatóságának vezetője nyilatkozott a Néplapnak Bemutatjuk a néphatalom egyik nagy ipari létesítményét a Borsodi Vegyi Kombinátot. 147 ezer négyzetméter járda, 26 ezer folyóméter vízvezeték9 18 tanterem épüli tavaly a községfejlesztési alapból — Az idén közel 45 millió forintot fordítanak községfejlesztésre — Az elmúlt évben, amikor Hruscsov elvtárs Karcagon járt, beszélgetett a szocialista város vezetőivel. Hasznos ta­nácsokat adott, javasolta a nagy tömeget adó silókuko­rica termesztését is. Később Hruscsov elvtárs elküldte szakemberét, aki — mint is­meretes —t hathatós támoga­tást nyújtott a silókukorica tenyésztéséhez. Azóta ez a kitűnő takar- mányféleség jelesre vizsgá­zott és ezévben Szolnok me­gyében szinte valamennyi termelőszövetkezete beter­vezte termesztését. A silókukorica-terület nö­vekedésével egyre jobb .n elő­térbe került az olcsóbo siló- tér. biztosítása. S ezzel egy­idejűleg kibontakozott egy nagyarányú vita. Van, aki továbbra is az úgynevezett henger siló mellett foglal ál­lást, árra esküszik, mások a falközi és a föld feletti silót tartják a legjobbnak. Kinek van igaza? Megkértük Mar­kovics János elvtársat, a Föld­művelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatósá­gának vezetőjét, nyilatkozzon erről a kérdésről. Markovics eivt^rs a következőket mon­dottal A jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár vegyészei állandóan törik a fejüket, mindig kitalálnak valami újat az alumínium felhasz­nálásával és megmunkálásá­val kapcsolatban. A napokban készült el pél­dául az ő útmutatásuk alap­ján az ország első alufa szekrénye. Anyaga kívül-be- lül alumíniumra ragasztott fumérlemez, szépen meg­munkálva. Nagymennyiségű faanyagot lehet ezáltal meg­takarítani. — Emellett senki sem mondja meg ránézésre, hogy nem fából van a szek­rény. Az alufa hálószoba- gdrnitúránál, irodabútornál egyaránt kiválóan alkalmaz­ható. Az alufa nemcsak tetszetős volta és a faanyagtakarékos­ság miatt előnyös az alufa- lemez használata, hanem tartóssága miatt is. A Fém­nyomó vegyészeinek közel egyéves kísérletezése szép eredményre vezetett. A fur­nérlemez és az alumínium bakeíizálódó gyantával való ragasztása szép sikert kö­zött. Az így előállított alufa- 9 lemezek közül az egyiket 5 két és fél hónapon keresztül 9 vízben tartották, a másikat § ugyanannyi ideig 60 fokos ó melegnek tették ki. Egyik-$ nek sem lett semmi baja, o nem dudorozott, tetszetőssé- 9 géből sem veszített semmit, o — A bakeíizálódó ragasztó-9 anyag meggátolja az anyagé nedvszívódását, — így ned- 9 vés lakásokban is előnyös q alkalmazása. 9 Előnye az újtípusú bútor- g nak az is, hogy alkatrészeire 9 szedhető, tehát költözködés 5 esetén nem okoz problémát 0 a keskeny ajtó, nem kell na- 9 gyobb méretű bútorokat az 0 ablakon keresztül vinni be 9 a szobába, — mint az ao Fémnyomó lakótelepének 9 birtokbavételénél is megtör-ő tént. 9 — A régi rendszerű, úgy­nevezett hengeres silók egyre inkább elveszítik je­lentőségüket. Korszerűtle­nek, s drágák. Számos dolog ellenük szól, ezek közül elmondanám a legfontosabbakat. — Először is a hengeres si­ló tömítése nehéz. Emberi erőre van szükség, sőt a tö­mítés érdekében állatokat is bele kell ereszteni a silóba. Ez a folyamat nehz és körül­ményes, nem egyenletes, és nem megfelelő a tömítés. — Másodszor rendkívül ne­héz a szilázs kitermelése. S ami különösen rossz, amikor megkezdik a takarmányozást, állandóan nagy felület van nyitva. Ázik a takarmány, s ez nyilván egyáltalán nem kedvező. Harmadszor, a hen­geres siló építése drága. — Napjainkban egyre jobban terjednek a falközi és a földfeletti silók. Né­hány szó ezek előnyeiről: Az a legfontosabb, hogy ol­csóbbak. A 3 méter széles­ségű palánksiló megépítése köbméterenként 235 forint­ba kerül. Ha azonban a szélességet nö­veljük, akkor az építési költ ség máris mintegy a felére le­Az alufa-lemez előállítása és az első bútor elkészítése nem régi keletű, — így gaz­daságosságával kapcsolatban még nem tudunk pontos adatokat említeni. A Fém­nyomó vezetői szerint azon­ban érdemes felhasználásá­val foglalkozni. Most már te­hát egyedül a felsőbb szer­veken múlik, hogy az üzem új találmánya forradalma­sítja-e a bútoripart. Az alufa-lemez előállítása mellett a laboratórium mun­káját fémjelezte az alumí­nium vegyi pol írozásának kikísérletezése. Ezzel az el­járással nagy . anyag-, idő-és munkabérmegtakarítást tud­nak elérni, azonkívül az anyag sokkal szebb, mele­gebb fényű lesz. A régi, me­chanikus eljárással például egy-egy munkadarab meg­munkálása előművelet után 1 csökken, s egy köbméter siló- tér megépítése mindössze csak 119 forintba kerül. A költsé­gek azonban még tovább csökkenthetők. Abban az esetben ugyanis, ha a tsz elő­regyártott. elemekből készíti a palánksilót, akkor egy köb­méter silótér mindössze csak 70 forint. — Egyébként Szolnok me­gyében néhány helyen már alkalmazták ezt a módszert, s bárki meggyőződhet helyes­ségéről. ügy tudom, a Tisza- szentimrei Állami Gazdaság az egyik. — A Földművelésügyi Mi­nisztérium azt javasolja a Szolnok megvei közös gazda­ságoknak, hogy bátran alkalmazzák az új módszert, jól járnak a fal­közi és a föld feletti siló készítésével. A szilázst job­ban lehet tartósítani, min­dig csak annyi felületet hagynak nyitva, amennyi szükséges, stb.. stb. A távlatokat figyelembevéve is, helyes az új módszert al­kalmazni. A palánksilót ugyanis könnyűszerrel be tudják állítani önetetére — fejezte be nyilatkozatát Mar­kovics elvtórs. még 6—8 percig tartott, most összesen 2—3 percet vesz igénybe. Emellett egy-egy munkás nemcsak egy dara­bon, hanem nyolcon, tízen is dolgozhat egyszerre. Nem lebecsülendő a labo­ratóriumban előállított szag­talan klór-kaucsuk lakk sem. A hűtőszekrények belső ré­szének bevonására használ­ják. A régi fényező anyag szaga hosszú ideig érzett a hűtőszekrényben, ami — élelmiszerek tárolásáról lé­vén szó — eléggé kellemet­len volt. A vegyészek most sem pi­hennek. Az idén a hűtőszek­rények és a Heller—Forgó­féle légkondicionáló beren­dezés tökéletesítésével kap­csolatban folytatnak külön­böző vizsgálatokat. Eredmé­nyeikről a későbbiek folya­mán szintén beszámolunk olvasóinknak. (si) Néhány éve még alig lehe­tett hallani a községfej lasz- téSről. Az elmúlt két évben azonban már' egyre több »zó esett róla és egvre inkább látszottak megyénk községei­ben, városaiban első eredmé­nyei. Különösen a tavalyi esztendő jelentett sokat. A legkisebb helységek is körül­belül annyit fejlődtek egy év alatt, mint azt megelőzően több esztendőn keresztül. A Megyei Tanács VB Terv­osztálya néhány napja össze­sítette az elmúlt év eredmé­nyeit. Az értékelés a szám­szerű eredmények mellett azt is mutatja, hegy megyénk la­kossága, a községi tanácsok, párt és társadalmi szerveze­tek áz elmúlt évben fontos kérdésként foglalkoztak a ter­vek végrehajtásával. E mel­lett szól az a több mint 38 787 ezer forint, amely a közel 40 milliós bevételi tervből telje­sítve lett. Legjobban azonban a lakosság hozzájárulása ta­núskodik erről. Ugyanis a korábbi - évektől eltérően nemhogy teljesítették me­gyénk lakói községfejlesztés. hozzájárulási kötelezettségü­ket, de a tervek szerint 23 millió 065 ezer forint hozzá­járulás helyett 1.395 ezerrel többet 24 300 ezer forinttal segítet­ték a tea-vek végrehajtását. A társadalmi munka ará­nya 1» javult az elmúlt esz­tendőiben. Igaz, még mindig nem érte el a tervezett mér­téket, de jobb mint tavaly­előtt: több mint 1 700 ezer forint. E tekintetben Karcag város számolhat be a legjobb eredményekről: a szövetke­zeti város lakói 82 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették a tervek megvaló­sítását. Igen figyelemreméltó, hogy a községek közei 4.5 millió fo­rintot tartalékoltak a tavalyi bevételekből nagyobb felada­tok megvalósítására; törpe- vízművek, művelődési ottho­nok építésére. A szépen teljesített bevé­teli tervek mellett kiadási résznél bizo­nyos lemaradásokról számol be az érté­kelés Ugyanis a már korábban em­lített tartalékösszegekeh felül 29 791 ezer forint értékű a telje ütés. A lemaradás oka egyrészt az, hogy tavaly ké­sőn, az első negyedév végén tudtak hozzákezdeni taná­csaink a tervek végrehajtásá­hoz. Másrészt az év elején anyaghiány is gátolta egyes létesítmények megválása lávát. S ugyanakkor néhány válla­lat évközben nem teljesítet­te maradéktalanul kötelezett­ségeit. A lemaradások ellenére azonban megyénk nagyot lé­pett előre az elmúlt évben, mivel a felhasznált össze­gekből — csakhogy a na­gyobbakat említsük — negy­venhétezer négyzetméter út, 147 ezer négyzetméter járda, 26 ezer folyóméter vízveze­ték, 17 közkút épült. S emel­lett 40 ezer folyóméterrel bővült a megye villanyháló­zata, 88 férőhellyel gyarapo­dott a bölcsőde, 15 férőhely- lyel az óvodahálózat. Jelen­tős összegeket fordítottak ta­nácsaink egészségügyi és ■művelődésügyi célokra.. ~ Ezekből egyebek mellett IS iskolai tanterem és 8 új or­vosi rendelő épült. Egyéb feladatok megvalósítására több mint 10 millió forintot fordítottak tanácsaink. A jól zár ült tavalyi esz­tendő- után elkészültek az idei tervek is Tanácsaink az idén a tava­lyinál 14.5 százalékkal töb­be, mintegy 44.842 ezer Ft-ot fordítanak a községek, vá­rosok fejlesztésére. E jelen­tős összegből ismét sok új létesítménnyel gazdagodik megyénk. Többek között a tervek szerint 34 ezer négy­zetméter út, 114 ezer négy­zetméter járda, 27 ezer fo­lyóméter vízvezeték, 38 kilo­méter villanyvezeték épül. Tovább bővül az iskolai, óvodai és napközi otthonok férőhelye is, mivel 19 új tan­terem, 154 óvodai és 30 böl­csődei férőhely építése sze­repel a tervekben. S az idén már létesítményekben reali­zálódik a tavaly tartalékolt összeg is, mivel 9 új műve­lődési otthon segíti majd el­sősorban a falusi fiatalok tanulását. Az előcsarnok óráját nézik a jegyre várók. Van még tíz perc az indulásig, nekünk kikerült megváltani a je­gyet. — de akik ntánunk vannak? „Éhomra” .jól esik egy féldeci a vasútállomás büféjében, de siessünk, mer. mindjárt indul a vonat.... Forradalmasítja-e a bútorgYártást a FémnYomó új találmánYa? X. évfolyam, 19. szám. Ara 50 fillér 1959. január 23. péntek. YILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 (SZOLNOK MEGYEI jvwüvwu vuvwwwvvuvvvv wvwwvvvvvvvvvvvwvvwvvwuw Reggel a szolnoki vasútállomáson

Next

/
Thumbnails
Contents