Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-22 / 18. szám

1959. január 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Gyenge a pártélet a Cibakházi Gépállomáson, de van mód a mnnka megjavítására JÖ EREDMÉNNYEL zárta az elmúlt gazdasági évet a Cibakházi Gépállomás. Egy traktoregységre 795 normál­hold jutott és ezzel megyei másodikok lettek. Csökkent az egy normálholdra fordí­tott önköltség is. 1957-ben 111 forintot igényelt egy normálhold megmunkálása és tavaly ez a szám 103 fo­rintra csökkent. Még egy tény: a termelőszövetkeze­tekben egy holdon átlagosan 6.67 normálhold gépi mun­kát végeztek. Szépek ezek a számok. Azt bizbnyítják, hogy a gépállo­más dolgozói megállták he­lyüket a termelésben. Saj­nos, a gépállomás pártszer­vezetének munkája már nem mutat ilyen kedvező képet. Gyenge a pártélet, a kör­nyező termelőszövetkezetek pártszervezeteit sem segítik eléggé a feladatok megoldá­sában. Kezdjük ott, hogy a gép­állomás pártvezetősége az el­múlt év szeptember óta nem tartott ülést. — Nem volt időnk ülé­sezni — mondja Szentesi Péter, az egyik pártvezető­ségi tag — mert lekötötte erőnket az őszi munka. Leg­utóbb a cséplés befejezése után ültünk össze. Azt el lehet hinni, hogy az őszi kampányterv teljesítése nagy erőfeszítést kívánt az emberektől, de mégis lehe­tett volna időt szakítani a vezetőségi ülés megtartásá­ra. Legalább taggyűlések előtt, a napirendi pontok megbeszélésére hasznos lett volna összeülni a vezetőség­nek. A GÉPÁLLOMÁS párt­életének helyzetét mutatja, hogy az elmúlt esztendőben csak egy tagjelöltet és egy párttagot vettek fel. A párt­vezetőség hiányos munkája okihat a pártcsoportok tevé­kenységére. Nem bízza meg a vezetőség pártfeladatokkal a pártcsoportokat, így azok sem adnak tagjaiknak meg­bízatásokat. Ezzel is magya­rázható, hogy csak egy tag­jelöltet vettek fel az elmúlt esztendőben. A párttagok nem kísérik figyelemmel a pártonkívüliek munkáját, abból a célból, hogy kit le­hetne tagjelöltnek javasolni, ki vált méltóvá a tagjelölt­felvételre. Gondolhatnánk hogy most, a téli gépjavítás idején, ami­kor együtt, a műhelyekben dolgoznak az emberek, ered­ményes a pártoktatás. Ősszel és tavasszal a legkülönbö­zőbb határrészen dolgoznak a traktoristák és nem min­dig jut idejük, hogy részt- vegyenek a foglalkozáson. — Most nincs ilyen akadály és mégsem tartják meg az „Időszerű kérdések” foglal­kozásait. Tizennégyen jelent­keztek pártoktatásra, de azok közül mindössze két párttag tanul. Ez a szám a párttag­ság öt százalékát sem je­lenti. — A munkában viszont példásan helytállnak a kom­munisták — mondja Tóth Miklós, a gépállomás párt­titkára. Révész Benjámin, pártvezetőségi tag a tervé­ben előírt 1360 normálhold helyett 2100-at teljesített. Kovács Sándor is 640 nor­málholddal szárnyalta túl tervelőirányzatát. De Lázár Sándorról is el lehet ezt mondani — s kivétel nélkül jól dolgoznak párttagjaink. AZ A LÁTSZAT, hogy a gépállomás pártvezetősége elégedett a termelési ered­ményekkel, de arra nem gondolnak, hogy azok nem válhatnak tartósakká, céltu­datosakká a politikai munka nélkül. A termelési eredmé­nyeket és a politikai munkát nem lehet elválasztani egy­mástól. — Nagy segítséget kellene adni a gépállomás pártszer­vezetének a termelőszövet­kezeti pártszervezetek mun­kájához is — mondja Hol- lósi Gyula gépállomási igaz­gató. — A környező tsz-ek pártszervezeteiben is fel kel­lene élénkíteni a munkát. A gépállomás pártvezető­ségének tagjai sem termelő­szövetkezeti párttaggyűlé­sen, sem pártvezetőségi ülé­sen nem vettek már részt jó ideje. Azt tudják, hogy például a tiszainokai Sza­badság, a tiszaföldvári Pe­tőfi Tsz pártvezetősége nem dolgozik kellően a tsz meg­erősítéséért, de nem tudnak semmit tenni a helyzet meg­változtatására. — Először a mi portánokn kellene rendet teremteni — véli Hollósi Gyula — s aztán tudna pártvezetőségünk a termelőszövetkezeti alapszer­vezeteknél is segíteni. Érde­mes volna bevonni a párt- munkába azokat a kommu­nistákat, akik eddig nem kaptak semmiféle pártfel­adatot, de rendesen, becsü­letesen dolgoznak. A gépállomás pártvezető­ségének tagjai sűrűn felem­lítik: azért nem jó a mun­ka, mert nincs függetlenített párttitkár. Igaz, hogy az többet tudna foglalkozni a pártélettel, de a kollektív munka, a feladatokból való közös résztvállalás a jelen­legi körülmények között is segítene a bajon. Ha dolgoz­na a pártvezetőség minden tagja, rendszeresen tartaná­nak üléseket és jobban tá­maszkodnának a párttagok segtíségére, arányosabban megoszlana a tennivaló. Egy párttitkár függetlenítésekor sem az a cél, hogy minden munkát ő végezzen el, ha­nem az, hogy legyen ideje többet törődni az emberek gondjával, bajával, a terme­lés apróbb kérdéseivel is. A kollektív vezetéssel járó fel­adatokat a függetlenített párttitkár sem emelné le a pártvezetőségi tagok vállá­ról. Hibás tehát az elképze­lés, de mégis ezt vallja a gépállomás minden politikai és gazdasági vezetője. HASZNOS dolog volna, ha a közeljövőben egy rendkí­vüli taggyűlésre ülnének ösz- sze a gépállomás párttagjai és megvitatnák, hogy miként lehetne fellendíteni a párt­életet, mennyiben felelős a vezetőség és a tagság a gyenge pártmunkáért és mik a legsürgősebb tennivalók. De a gépállomás igazgatója, Hollósi Gyula elvtárs is több segítséget adhatna a párt­élet fellendítéséhez. Nem elég a hibák feltárása, a kommunista igazgató felelős azok kijavításáért is. Ne nyugodjon bele, hogy gyen­gén dolgozik a pártszerve­zet: kezdeményezze maga is a pártmunka megjavításá­nak módját és a pártvezető­séggel összefogva próbálja­nak változtatni a jelenlegi helyzeten. — tóth — Helyreállítót ták a világ első Schi tter-em lékművét A világ első Schiller-em- lékművét Holvig orosz tiszt és felesége 1813-ban Puhth észt félszigeten emelte. Az emlékművet most eredeti formájában újra felépítették. Az emlékmű talpazatára a következőket írták: ..Fried­rich Schiller, Németország dalosának, a múzsák ked­vencének emlékezetére, — 1813.” — (Berliner Zeitung­ból.) Munkában a szocialista brigád Csányi János esztergályos pontos és gyors munkájáról nevezetes a brigádban. Mindent rá lehet bízni — mond­ja brigádvezetője. Munkája és szorgalma dicséretreméltó. get. Betartjuk a munkale­gyeimet és a technológiai előírásokat. Mindezeket a brigád közösen le is ellen­őrzi, nem úgy, mint koráb­ban. — Mást is vállaltunk ezen felül. Szocialista módon aka­runk élni. Tudjuk, hogy ez nem megy máról holnapra, de törekszünk rá! Mivel a munkában együtt vagyunk, elsősorban a munkatársi vi­szony megjavítása az elsőd­leges. A társadalmi életben is a becsületesség, az igazmon­dás, a rendezett családi élet, a szocialista erkölcs irányít­ja a brigádtagok cselekede­tét. — így szeretnénk és ezért van olyan sürgés-forgás a forgácsolók között. Három hete, elhatároztuk ezt, azó­ta még nem volt a vállalást sértő esemény, — fejezte be a beszélgetést Mihályi Lász­ló brigádvezető, — ab. — Mádból font veranda előtt kajtatunk el az alsó épülethez. A gazda, Ma­gyar Mihály ott szorgosko­dik most ugyanis, kasokat köt a szövetkezetnek. Szép mesterség a kaskötés, dehát Magyar Mihálynak nem ez a szakmája. Földesztergályos, paraszt ember az Alkotmány Termelőszövetkezetben. Most már könnyen mondja: — Csak egyet sajnálok, elvtársam. — Na? — Hogy már kezdettől tagja nem vagyok. Az járt jól, aki először ment, azóta megszedte magát. Ha nem ismerném a pa­rasztember lélekrajzát, visz- szakérdezhetném; akkor miért pár hónapja gondolta rá magát? Miért? Mert olyan nehéz sokszor a haladót követni, s úgy húzza a megszokottság, az „enyémhez” való görcsös ra­gaszkodás némelyikünket. Itt van mindjárt Magyar Mihály is. Megkapta azt a három fiold földet negyvenötben. Volt Józsefre, a brigád-gyalusára büszke a brigádveze- tó. Jó tanítvány volt, az esztergályos szakvizsgán ki­váló eredménnyel végzett. Tanácstagok a mezőgazdaság átszervezéséért többen a Petőfi Termelőszö­vetkezetbe léptek. Most új munkába kezdenek a tanács tagjai. Választókerületenként kisigyűléseket szerveznek, ahol ismertetik a község ter­melőszövetkezeteinek ered­ményeit s be-zélnek azokról a lehetőségekről, melyeket a nagyüzemi gazdálkodás nyújt a parasztságnak. - -------------------­| A nagyvárosi népfronthisottságok városfejlesztési ankétjai ten megbeszélik, hogyan se­gíthetik a nópfrontbizottsá- gck a nagyvárosi tanácsok városfejlesztési munkáját. A bevezető űőadást Bognár Jó­zsef egyetemi tanár, ország- gyűlési képviselő, a népfront Országos tanácsának tagja mondja. A szolnoki Járműjavító­ban alakult meg a megy« első szocialista brigádja. Cél j kitűzéséről Mihályi Lászlót, í ; 15 fős brigád vezetőjét kér' dezzük: — N^gylétszámú brigádom­ban hárman vagyunk párt­tagok és négy kiszesünk is van — mondja. — Decem­berben sokat beszélgettünk t munkaszünetben, ebédidő alatt is, hogy valami újat kellene vinni a vetélkedés­be. Voltak itt az üzemben munkaversenyek, vállalások, de többségük csak úgy volt, hogy szervezték. Az ered­mény olyan lett, amilyennek éppen sikerült. őszintén szólva különösebb hatása nem volt. — Ezen akarunk. most vál­toztatni. Nem beszéltünk senkivel sem, csak a műve­zetőnkkel, meg az alapszer­vi titkárunkkal. — A beszédnek azután az lett a vége, hogy mi ma­gunk meghatároztuk, miként dolgozik és él a brigádunk, Mihályi László brigádvezető szakmai tudásának átadá­sával segíti Garamszegi Tibor esztergályost. A kis Ti­bort munkatársai a KISZ-tagok mintaképének neve­zik. Példát mutat a munkában, az udvariasságban, se­gítőkész séeben. — Követelmény most ná­lunk a terv teljesítésén túl a gépek, szerszámok karban­tartása. Fokozzuk az anyag­takarékosságot és a minősé­A fűtőházi KISZ taggyűlésen A Szolnoki Fűtőház fiatal­jai ünnepi tagkön yvkicsz tó taggyűlésre gyűltek össze az elmlűt napokban. Meghívták a pártszervezet titkárát, a fűtőház főnökét, Bozsó Imre idős kcmimmfela elvtársat és a Hámán Kató úttörőcsapat néhány tagját. Az elnöki megnyitó után Farkas elvtárs üzemi KISZ- titkár tartott ünnepi beszá­molót. Megemlékezett a 40 éve alakult ifjúsági szövetségről, a kommunista fiatalok 40 éves harcáról. Ismertette a KISZ-fiatalok termelési ered­ményeit. A fűtőházi KISZ- fiatalok 1958-ban 525 ezer forint szén- és anyagmegta- karításit értek el. A továb­biakban a tervekről beszélt, A VII. VIT-re úgy készül­nek, hogy a vasútállomás és a fűtőház környékét a csomó­ponti KISZ szervezetek ösz- szsfogva, rendbohozzák, virá­gokat ültetnek, parkosítják. A beszámoló után a KISZ tagsági könyv jelentőségéről, a kommunista fiatalok köte­lezettségeiről beszélteik a fel­szólalók. A tagkönyvkiosztás előtt Olajos János úttörő Ar- kágyij Klyesov: Komszomol- igazolvány című versét sza­valta. Ezt követően Bihari LászW> elvtárs, a városi KISZ bi­zottság titkára kiosztotta az új KISZ tagkönyveket és jó munkát kívánt a KISZ fia­taloknak. ...... .................................... Eg y földcsere históriája Jó volt, persze, hogy jó volt. De amazoknak: Horváth Ja-, ninak, Biró Bálintnak, a Bo­doroknak az alvégen még jobban ment. A szövetkezet­ben könnyebben éltek, több­höz jutottak. Egyik évben az egyik, má­sik évben a másik szövetke­zeti húzott fel takaros lakást az Üjtelepen. Vajúdott már benne régen valami. Sokat beszéltek róla Zsirkával, meg Debrecenivel, a szomszédok­kal, de mindig annyiban ma­radtak: rávárunk emberek. Cséplés után szakadt meg a nyugalma véglegesen. Kint szöszmötölt éppen a kapu körül, ahogy nagy port verve bepöfögött az utcába egy vontató, megrakva zsá­kokkal, Bírónak vitték a. ga­bonát a tsz-ből. Elfordult mérgesen, hogy ne is lássa. Maga sem tuda, hogy esett, #7 ma n 7.-óm T" /IA Dá 7 v* n I- ov_ ték a részesedést, mégis ott termett. ' Tizennyolc mázsa búza nyomja annak a pad­lását. Saját szemével látta. De nem mozdult volna az istennek se. Az alkotmánybeliek szól­tak neki, a szomszédok. — Hallod-e Mihály, ter­jeszkednénk. Nem akarunk a rovásodra lenni, egyezzünk meg komán\. Cseréljünk föl­det, hadd legyen egy darab­ba a táblánk. Nekünk a gép úgy kifizető, a te kis parcel­ládnak úgy is mindegy, hol van. 11 ümmögött, hogy majd “ látjuk, mit szól az asz- szony. Pár nap múlva lett kész a válasszál. Vitatta azt előbb nemcsak az asszonnyal, az ismerősökkel is. — Hát nem mindegy ne­kem, hogy hol van a kispar­noll.nm __ mrvnAin — H anem? — Ott van az jól, ahol van. \ — Ne légy már kötekedős,] miért nem cserélsz — kezd-\ ték volna rábeszélni újra, de] elvágta a szó útját. — Nem cserélgetem én, sei ide, se oda, hanem beállnék\ hozzátok, halljátok-e. Lett nagy meglepődés, ki- \ váltképp, hogy pt meg Deb-\ receni, Zsirka szomszédokI követték. örömmel vették mindhár-\ mukat, hiszen dolgos embe- \ rek. Ezt meg is mondták aj közgyűlésen. Meg azt is, ki j mennyi vetőmaggal jelent- \ kezzen. Magyar Mihály kilogramm- ] nyi pontossággal bevitte a 1 búzát, kukoricát, amit kér-] tek. \ Azt mondja, könnyebbített \ magán, s most várja a ta-\ vaszt nagyon, az asszonnyal; együtt, merthát új útra in- \ dúlnak ők ketten akkor. így esett a tószegi föld-] csere története. BORZÁK LAJOS = | A kunmadaras! községi ta- Inács legutóbbi ülésén határ o- [zatct hozott, hogy minden |erejével támogatja a mező- Isazdaság átszervezését. A ha­tározatnak már mutatkoznak fis az első eredményei. A köz- bég határának 70 százaléka 11 agy üzemi s ebben a hónap­iban több mint ötvenen vá­lasztották a község gazdái |közül a szövetkezeteket. Leg­! Budapest és a négy megyei j ogú város -1- Debrecen, Mis- i'colc, Pécs, Szeged — nép- li'rcntbizottságainak képvise­lői január 26-án értekezletet irendeznek a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fzók házában. Az értekezle-

Next

/
Thumbnails
Contents