Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-22 / 18. szám

1959. január 22.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

Gyenge a pártélet

a Cibakházi Gépállomáson,

de van mód a mnnka megjavítására

JÖ EREDMÉNNYEL zárta az elmúlt gazdasági évet a Cibakházi Gépállomás. Egy traktoregységre 795 normálhold jutott és ezzel megyei másodikok lettek. Csökkent az egy normálholdra fordított önköltség is. 1957-ben 111 forintot igényelt egy normálhold megmunkálása és tavaly ez a szám 103 forintra csökkent. Még egy tény: a termelőszövetkezetekben egy holdon átlagosan 6.67 normálhold gépi munkát végeztek.

Szépek ezek a számok. Azt bizbnyítják, hogy a gépállomás dolgozói megállták helyüket a termelésben. Sajnos, a gépállomás pártszervezetének munkája már nem mutat ilyen kedvező képet. Gyenge a pártélet, a környező termelőszövetkezetek pártszervezeteit sem segítik eléggé a feladatok megoldásában.

Kezdjük ott, hogy a gépállomás pártvezetősége az elmúlt év szeptember óta nem tartott ülést.

— Nem volt időnk ülésezni — mondja Szentesi Péter, az egyik pártvezetőségi tag — mert lekötötte erőnket az őszi munka. Legutóbb a cséplés befejezése után ültünk össze.

Azt el lehet hinni, hogy az őszi kampányterv teljesítése nagy erőfeszítést kívánt az emberektől, de mégis lehetett volna időt szakítani a vezetőségi ülés megtartására. Legalább taggyűlések előtt, a napirendi pontok megbeszélésére hasznos lett volna összeülni a vezetőségnek.

A GÉPÁLLOMÁS pártéletének helyzetét mutatja, hogy az elmúlt esztendőben csak egy tagjelöltet és egy párttagot vettek fel. A pártvezetőség hiányos munkája okihat a pártcsoportok tevékenységére. Nem bízza meg a vezetőség pártfeladatokkal a pártcsoportokat, így azok sem adnak tagjaiknak megbízatásokat. Ezzel is magyarázható, hogy csak egy tagjelöltet vettek fel az elmúlt esztendőben. A párttagok nem kísérik figyelemmel a pártonkívüliek munkáját, abból a célból, hogy kit lehetne tagjelöltnek javasolni, ki vált méltóvá a tagjelöltfelvételre.

Gondolhatnánk hogy most, a téli gépjavítás idején, amikor együtt, a műhelyekben dolgoznak az emberek, eredményes a pártoktatás. Ősszel és tavasszal a legkülönbözőbb határrészen dolgoznak a traktoristák és nem mindig jut idejük, hogy részt- vegyenek a foglalkozáson. — Most nincs ilyen akadály és mégsem tartják meg az „Időszerű kérdések” foglalkozásait. Tizennégyen jelentkeztek pártoktatásra, de azok közül mindössze két párttag

tanul. Ez a szám a párttagság öt százalékát sem jelenti.

— A munkában viszont példásan helytállnak a kommunisták — mondja Tóth Miklós, a gépállomás párttitkára. Révész Benjámin, pártvezetőségi tag a tervében előírt 1360 normálhold helyett 2100-at teljesített. Kovács Sándor is 640 normálholddal szárnyalta túl tervelőirányzatát. De Lázár Sándorról is el lehet ezt mondani — s kivétel nélkül jól dolgoznak párttagjaink.

AZ A LÁTSZAT, hogy a gépállomás pártvezetősége elégedett a termelési eredményekkel, de arra nem gondolnak, hogy azok nem válhatnak tartósakká, céltudatosakká a politikai munka nélkül. A termelési eredményeket és a politikai munkát nem lehet elválasztani egymástól.

— Nagy segítséget kellene adni a gépállomás pártszervezetének a termelőszövetkezeti pártszervezetek munkájához is — mondja Hol- lósi Gyula gépállomási igazgató. — A környező tsz-ek pártszervezeteiben is fel kellene élénkíteni a munkát.

A gépállomás pártvezetőségének tagjai sem termelőszövetkezeti párttaggyűlésen, sem pártvezetőségi ülésen nem vettek már részt jó ideje. Azt tudják, hogy például a tiszainokai Szabadság, a tiszaföldvári Petőfi Tsz pártvezetősége nem dolgozik kellően a tsz megerősítéséért, de nem tudnak semmit tenni a helyzet megváltoztatására.

— Először a mi portánokn kellene rendet teremteni — véli Hollósi Gyula — s aztán tudna pártvezetőségünk a termelőszövetkezeti alapszervezeteknél is segíteni. Érdemes volna bevonni a párt- munkába azokat a kommunistákat, akik eddig nem kaptak semmiféle pártfeladatot, de rendesen, becsületesen dolgoznak.

A gépállomás pártvezetőségének tagjai sűrűn felemlítik: azért nem jó a munka, mert nincs függetlenített párttitkár. Igaz, hogy az többet tudna foglalkozni a pártélettel, de a kollektív munka, a feladatokból való közös résztvállalás a jelenlegi körülmények között is segítene a bajon. Ha dolgozna a pártvezetőség minden tagja, rendszeresen tartanának üléseket és jobban támaszkodnának a párttagok segtíségére, arányosabban megoszlana a tennivaló. Egy párttitkár függetlenítésekor sem az a cél, hogy minden munkát ő végezzen el, hanem az, hogy legyen ideje többet törődni az emberek gondjával, bajával, a termelés apróbb kérdéseivel is. A kollektív vezetéssel járó feladatokat a függetlenített párttitkár sem emelné le a pártvezetőségi tagok válláról. Hibás tehát az elképzelés, de mégis ezt vallja a gépállomás minden politikai és gazdasági vezetője.

HASZNOS dolog volna, ha a közeljövőben egy rendkívüli taggyűlésre ülnének ösz- sze a gépállomás párttagjai és megvitatnák, hogy miként lehetne fellendíteni a pártéletet, mennyiben felelős a vezetőség és a tagság a gyenge pártmunkáért és mik a legsürgősebb tennivalók. De a gépállomás igazgatója, Hollósi Gyula elvtárs is több segítséget adhatna a pártélet fellendítéséhez. Nem elég a hibák feltárása, a kommunista igazgató felelős azok kijavításáért is. Ne nyugodjon bele, hogy gyengén dolgozik a pártszervezet: kezdeményezze maga is a pártmunka megjavításának módját és a pártvezetőséggel összefogva próbáljanak változtatni a jelenlegi helyzeten.

— tóth —

Helyreállítót ták a világ első Schi tter-em lékművét

A világ első Schiller-em- lékművét Holvig orosz tiszt és felesége 1813-ban Puhth észt félszigeten emelte. Az emlékművet most eredeti formájában újra felépítették. Az emlékmű talpazatára a következőket írták: ..Friedrich Schiller, Németország dalosának, a múzsák kedvencének emlékezetére, — 1813.” — (Berliner Zeitungból.)

Munkában a szocialista brigád

Csányi János esztergályos pontos és gyors munkájáról nevezetes a brigádban. Mindent rá lehet bízni — mondja brigádvezetője. Munkája és szorgalma dicséretreméltó.

get. Betartjuk a munkalegyeimet és a technológiai előírásokat. Mindezeket a brigád közösen le is ellenőrzi, nem úgy, mint korábban.

— Mást is vállaltunk ezen felül. Szocialista módon akarunk élni. Tudjuk, hogy ez nem megy máról holnapra, de törekszünk rá! Mivel a munkában együtt vagyunk, elsősorban a munkatársi viszony megjavítása az elsődleges.

A társadalmi életben is a becsületesség, az igazmondás, a rendezett családi élet, a szocialista erkölcs irányítja a brigádtagok cselekedetét.

— így szeretnénk és ezért van olyan sürgés-forgás a forgácsolók között. Három hete, elhatároztuk ezt, azóta még nem volt a vállalást sértő esemény, — fejezte be a beszélgetést Mihályi László brigádvezető,

— ab. —

Mádból font veranda előtt kajtatunk el az alsó épülethez. A gazda, Magyar Mihály ott szorgoskodik most ugyanis, kasokat köt a szövetkezetnek. Szép mesterség a kaskötés, dehát Magyar Mihálynak nem ez a szakmája. Földesztergályos, paraszt ember az Alkotmány Termelőszövetkezetben. Most már könnyen mondja:

— Csak egyet sajnálok, elvtársam.

— Na?

— Hogy már kezdettől tagja nem vagyok. Az járt jól, aki először ment, azóta megszedte magát.

Ha nem ismerném a parasztember lélekrajzát, visz- szakérdezhetném; akkor miért pár hónapja gondolta rá magát?

Miért?

Mert olyan nehéz sokszor a haladót követni, s úgy húzza a megszokottság, az „enyémhez” való görcsös ragaszkodás némelyikünket.

Itt van mindjárt Magyar Mihály is.

Megkapta azt a három fiold földet negyvenötben.

Volt Józsefre, a brigád-gyalusára büszke a brigádveze- tó. Jó tanítvány volt, az esztergályos szakvizsgán kiváló eredménnyel végzett.

Tanácstagok a mezőgazdaság átszervezéséért

többen a Petőfi Termelőszövetkezetbe léptek. Most új munkába kezdenek a tanács tagjai. Választókerületenként kisigyűléseket szerveznek, ahol ismertetik a község termelőszövetkezeteinek eredményeit s be-zélnek azokról a lehetőségekről, melyeket a nagyüzemi gazdálkodás nyújt

a parasztságnak. - -------------------| A nagyvárosi népfronthisottságok városfejlesztési ankétjai

ten megbeszélik, hogyan segíthetik a nópfrontbizottsá- gck a nagyvárosi tanácsok városfejlesztési munkáját. A bevezető űőadást Bognár József egyetemi tanár, ország- gyűlési képviselő, a népfront Országos tanácsának tagja mondja.

A szolnoki Járműjavítóban alakult meg a megy« első szocialista brigádja. Cél j kitűzéséről Mihályi Lászlót, í ; 15 fős brigád vezetőjét kér' dezzük:

— N^gylétszámú brigádomban hárman vagyunk párttagok és négy kiszesünk is van — mondja. — Decemberben sokat beszélgettünk t munkaszünetben, ebédidő alatt is, hogy valami újat kellene vinni a vetélkedésbe. Voltak itt az üzemben munkaversenyek, vállalások, de többségük csak úgy volt, hogy szervezték. Az eredmény olyan lett, amilyennek éppen sikerült. őszintén szólva különösebb hatása nem volt.

— Ezen akarunk. most változtatni. Nem beszéltünk senkivel sem, csak a művezetőnkkel, meg az alapszervi titkárunkkal.

— A beszédnek azután az lett a vége, hogy mi magunk meghatároztuk, miként dolgozik és él a brigádunk,

Mihályi László brigádvezető szakmai tudásának átadásával segíti Garamszegi Tibor esztergályost. A kis Tibort munkatársai a KISZ-tagok mintaképének nevezik. Példát mutat a munkában, az udvariasságban, segítőkész séeben.

— Követelmény most nálunk a terv teljesítésén túl a gépek, szerszámok karbantartása. Fokozzuk az anyagtakarékosságot és a minőséA fűtőházi

KISZ taggyűlésen

A Szolnoki Fűtőház fiataljai ünnepi tagkön yvkicsz tó taggyűlésre gyűltek össze az elmlűt napokban. Meghívták a pártszervezet titkárát, a fűtőház főnökét, Bozsó Imre idős kcmimmfela elvtársat és a Hámán Kató úttörőcsapat néhány tagját.

Az elnöki megnyitó után Farkas elvtárs üzemi KISZ- titkár tartott ünnepi beszámolót.

Megemlékezett a 40 éve alakult ifjúsági szövetségről, a kommunista fiatalok 40 éves harcáról. Ismertette a KISZ-fiatalok termelési eredményeit. A fűtőházi KISZ- fiatalok 1958-ban 525 ezer forint szén- és anyagmegta- karításit értek el. A továbbiakban a tervekről beszélt, A VII. VIT-re úgy készülnek, hogy a vasútállomás és a fűtőház környékét a csomóponti KISZ szervezetek ösz- szsfogva, rendbohozzák, virágokat ültetnek, parkosítják.

A beszámoló után a KISZ tagsági könyv jelentőségéről, a kommunista fiatalok kötelezettségeiről beszélteik a felszólalók. A tagkönyvkiosztás előtt Olajos János úttörő Ar- kágyij Klyesov: Komszomol- igazolvány című versét szavalta.

Ezt követően Bihari LászW> elvtárs, a városi KISZ bizottság titkára kiosztotta az új KISZ tagkönyveket és jó munkát kívánt a KISZ fiataloknak.

......

....................................

Eg

y földcsere

históriája

Jó volt, persze, hogy jó volt. De amazoknak: Horváth Ja-, ninak, Biró Bálintnak, a Bodoroknak az alvégen még jobban ment. A szövetkezetben könnyebben éltek, többhöz jutottak.

Egyik évben az egyik, másik évben a másik szövetkezeti húzott fel takaros lakást az Üjtelepen. Vajúdott már benne régen valami. Sokat beszéltek róla Zsirkával, meg Debrecenivel, a szomszédokkal, de mindig annyiban maradtak: rávárunk emberek.

Cséplés után szakadt meg a nyugalma véglegesen.

Kint szöszmötölt éppen a kapu körül, ahogy nagy port verve bepöfögött az utcába egy vontató, megrakva zsákokkal, Bírónak vitték a. gabonát a tsz-ből. Elfordult mérgesen, hogy ne is lássa. Maga sem tuda, hogy esett,

#7 ma n 7.-óm T" /IA Dá 7 v* n I- ov_

ték a részesedést, mégis ott termett. ' Tizennyolc mázsa búza nyomja annak a padlását. Saját szemével látta.

De nem mozdult volna az istennek se.

Az alkotmánybeliek szóltak neki, a szomszédok.

— Hallod-e Mihály, terjeszkednénk. Nem akarunk a rovásodra lenni, egyezzünk meg komán\. Cseréljünk földet, hadd legyen egy darabba a táblánk. Nekünk a gép úgy kifizető, a te kis parcelládnak úgy is mindegy, hol van.

11 ümmögött, hogy majd

“ látjuk, mit szól az asz- szony.

Pár nap múlva lett kész a válasszál. Vitatta azt előbb nemcsak az asszonnyal, az ismerősökkel is.

— Hát nem mindegy nekem, hogy hol van a kisparnoll.nm __ mrvnAin

— H

anem?

— Ott van az jól, ahol van. \

— Ne légy már kötekedős,] miért nem cserélsz — kezd-\ ték volna rábeszélni újra, de] elvágta a szó útját.

— Nem cserélgetem én, sei ide, se oda, hanem beállnék\ hozzátok, halljátok-e.

Lett nagy meglepődés, ki- \ váltképp, hogy pt meg Deb-\ receni, Zsirka szomszédokI követték.

örömmel vették mindhár-\ mukat, hiszen dolgos embe- \ rek. Ezt meg is mondták aj közgyűlésen. Meg azt is, ki j mennyi vetőmaggal jelent- \ kezzen.

Magyar Mihály kilogramm- ] nyi pontossággal bevitte a 1 búzát, kukoricát, amit kér-] tek. \

Azt mondja, könnyebbített \ magán, s most várja a ta-\ vaszt nagyon, az asszonnyal; együtt, merthát új útra in- \ dúlnak ők ketten akkor.

így esett a tószegi föld-] csere története.

BORZÁK LAJOS =

| A kunmadaras! községi ta- Inács legutóbbi ülésén határ o- [zatct hozott, hogy minden |erejével támogatja a mező- Isazdaság átszervezését. A határozatnak már mutatkoznak fis az első eredményei. A köz- bég határának 70 százaléka 11 agy üzemi s ebben a hónapiban több mint ötvenen választották a község gazdái |közül a szövetkezeteket. Leg! Budapest és a négy megyei j ogú város -1- Debrecen, Mis- i'colc, Pécs, Szeged — nép- li'rcntbizottságainak képviselői január 26-án értekezletet irendeznek a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fzók házában. Az értekezle-