Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-21 / 17. szám
4 SZOLNCI» 1959. január 21. t esz=e végce aranybánya a cibakház! Vörös Csillag Tsz primőr telepéből ? Meg a bundával bélelt nagy-kabátot is áljárja ez a kemény téli szél, ám a cibakháza Vörös Csillag Termelő- szövetkezet irodájába mégse hatódhat be. Annál inkább sem, mert bent gyakorta meghányj ák a nagy öntöttkályhát. így aztán nem csoda, hogy a melegből parázsba csap át a hangulat. Na ehhez hozzájárul jócskán a beszédtéma is. Mármint a primőrtelep helyzete. Merthát amíg más szövetkezet százezreket vág zsebre a kertészeti jövedelemből, ebből az alföldi aranybányából. addig a cibakházi Vörös Csillagban azt is elátkozták már a gazdák, akinek lejében a kertészkedés gondolata megszületett. Hat ünnepi gyertya égne már a primőrtelep születésnapi tortáján, s e hat év közül egy se búcsúzott még ráfizetés nélkül, Idestova 4 millió forintot áldozott már rá a Vörös Csillag, érthető, hogy egyrészük kiábrándult belőle. Azon kívül ugyanis, hogy a 23/1-es Budapesti Építőipari Vállalat- feje tetejére állította a világot, szakképzetlen vagy felelőtlen emberekkel hozta össze mindig balsorsuk. Hát a múlt évben is? Felelős helyről ajánlónak ugyan, de eigy pipadohány nem isok, annyit ha ért az egész ember. Bosszantóan komikus az első termés esete. Háromszáz forintnyi értékű áruval kettőszáz forintérc fogadott fuvarost, a megmaradt piroshasút pedig a piacról hazafelé jövet leeresztette maga és cimborái torkán. Keserű iróniával meséli az elnökhelyettes: — Vendéget sose mertünk a telepre vinni, olyan volt a rendetlenség, hogy félméterenként felbukott az ember j A kertész is- csafe.a borosfUssJ kát tudta, hol van. Vesztettek 1958-ban a primőrtelepen. S amikor már azt hangoztatta a szövetkezeti tagság, akárkinek adják is a kertészetet, de többet egy piculát L se bele, bejött egy ember az! Na, ezt értették, de arra kíváncsiak voltak, mi szél hozta erre. Meg is nézték tetőtől talpig, amikor bejelentette: a rosszhírű kertészetet szeretné rendbe tenni. Az agronómus csak annyit szólt: — Az orra nem piros — fogadjuk fel. Csudálkoztak nagyon, hogy akad olyan tanárember, aki erre vállalkozik. Annyi bizonyos, nem lehet tréíado.'og. mert Simon tanár a feleségét is magával hozta, aki Cserke- szöllőben tanít azóta. Hát így lett Simon Sándor középiskolai tanárból főker- té&z a Vörös Csillagban, a múlt év novemberében. — Aztán mit vállal — kérdezték tőle tervkészítés előtt. — Kétszázezer forintot — felelte hosszas számítgatás után. Célja ugyan megfejelni az összeget, habár a kétszázezerrel is először lesz nyereséges a primőrtelep. A kételkedés ezzel ugyan Két megyében — Szolnokon és Hevesben — dolgozik a szolnoki MÉH vállalat. Az ipar részére fontos — vasat, fémet és egyéb anyagokat gyűjti össze. Tavaly, az első félévben, ha a tervszerűségnél nem csúsznak be hibák, akkor a „Kiváló Vállalat” cím birt v kosai lesznek. Az évvégére azonban kijavították a hibát, amit az év közbeni.elkövettek. Tervüket december elejére teljesítették és az esztendő zárásakor 120 százalékos teljesítésről számolhattak be. Komoly mennyiségű anyagot adtak jz iparnak. Többek között 684 ■■■■■■■■■■■■■■•■■■■I még nem szűnt meg, bár az irodisták mondogatták: látták a diplomáját, lehet mit várni tőle. A legtöbben az első lépésekre figyeltek fel, amikor rendbe tette a primőrtelepet. Most olyan nagy ott a tisztaság, mintha a parlamentbe lépne az ember. Jött aztán a kettes számú akadálypróba: borissza elődje „jóvoltából” egy árva palánta sem maradt hátra. Karcagból, Mezőtúrról szerezte be a paprikát, salátát, hagymát ismeret tsége révén, sok lótás-futás után. S a garast azzal tette le. hogy január első napjaiban ezer forint értékű primőrárut dobott a piacra. Ilyenre még nem volt példa a Vörös Csillagban. Az összeg nem nagy, a tett igen. Az első tégla a nyereségesség épületében. S az első reménysugár arra, hogy becsületes, szakképzett kertész a kételkedők ellenére is aranybányát tud nyitni a cibakháza Vörös Csillagban. BORZÁK LAJOS vagon vasat, 42 vagon fémet, közel 100 vagon papírt., 724 mázsa tollat, s 1.6 millió forint értékű nyersbőre. Ezt az eredményt még az árrendezés előtt érték el. — Az árrendezés után, mivel több cikk ára emelkedett valamivel könnyebb lesz a munka. A beszerzés viszont még körülményesebb, mert az idei terv nagyrészét a lakóterületek, városok, községek .gyűjtéséből teljesítik. A feladatot úgy oldjáa meg, hogy átszervezik az eddigi munkát. Jobb kapcsolatot teremtenek az iskolákkal, sűrűbben keresik fel a legkisebb községeket is. Megváltozott a dialilmek kölcsönzésének időpontja A Verseghy Könyvtár szolnoki, Kossuth tér 9. sz. alatti kölcsönzőjében a mai naptól kezdve hetenként háromszor 14 és 18.30 óra között lehet diafilmeket kölcsönözni; kedden, csütörtökön és szombaton. Az érdeklődőket több mint ezer — részben színes — ismeretterjesztő és mesefilm várja. Beiratkozási díj: egy évre három forint. Egy heti kölcsöndíj ismeret- terjesztő filmek után 50 fillér, mesefilmek után egy forint. A határidőre vissza nem vitt filmek darabjáért naponta 50 fillér késedelmi díjat kell fizetni. „Újévi ajándék" a spanyol bányászoknak Az új esztendő első napjaiban a spanyol kormány „megajándékozta” a spanyol bányászokat: a vasércbányákban egy órával növelte a munkaidőt. Az intézkedés a spanyol hivatalos közlönyben jelent meg. Galamb bemutató Szolnokon A Szolnoki MÁV Galambszakosztálya az idén is megrendezi szokásos évi bemutatóját. A rendszeresen nagy érdeklődésre számot tartó bemutatóra január hó 31-«i kerül sor a Szolnok városi tanács nagytermében. Kiállításra kerülnek: posta, dísz. röp- és hús-galambok különböző változatai. A galambsport hívei körében máris nagy érdeklődés nyilvánul meg a kiállítás iránt. — APÁK találkozóját rendez január 28-án este Szolnokon a megyei tanács nagytermében több társadalmi szervezettel közösen a TIT. A találkozó előadója dr. Ben- csáth Aladármé az Eötvös Lóránt tudományegyetem lélektani intézetének adjunktusa. Az előadás után az állami zeneiskola hallgatói adnak műsort A nap kél: 723 h-kor, nyugszik: 16,28 h-kor. A hold kél: 13.42 h-kor, nyugszik: 4.14 h-kor. Idöjá rá s jelen tés Várható időjárás: a hőmérséklet az ország középső és keleti részein lényegesen emelkedik. Változó felhőzet, néhány helyen kevés hó, vagy kisebb eső. Mérsékelt, később megélénkülő délnyugati szél. Legmagasabb nappali hőmérséklet: délnyugaton plusz 9 — plusz 12, északkeleten plusz 3, — plusz 6, máshol plusz 6, plusz 9 fok között. (MTI.) — CSÚSZÓSAK az utak, megszaporodtak a lábtörések. Az utóbbi négy nap alatt több mint tíz boka- és láb- töréses sérültet szállítottak a szolnoki kórházba. — TEGNAP Kisújszálláson a Megyei Tanács VB Mező- gazdasági Osztályának rendezésében a termelőszövetkezetek öntözéses brigádvezetői részére 4 napos tanfolyam indult. A karcagi kísérleti intézet szakemberei tájékoztatják a legfontosabb szakkérdésekről a hallgatókat, — ÚJ „MIRELIT’-SZEK- RÉNYT állít üzembe a napokban a szolnoki 121-es csemegebolt. A több mint 50 ezer forintot érő hűtőszekrény segítségével lényegesen bővül a mélyhűtött áruk választéka. — ÚJ 600 MÉTER hosszú bekötőutak építenek az idén Szandaszöllősörí Az útépítésre 450 ezer forintot fordítanak és a tervek szerint november végén adják át a forgalomnak. — NYARFÁSITJÁK a folyók és csatornák partjait. Az idén 19 millió forintot fordít az erdőgazdaság a Vízügyi Igazgatóságtól átvett hullámterek, folyó- és csatorna partok fásítására. — JÁSZTELKEN jártak vasárnap a jászienyszarui Petőfi Tsz tagjai és többen a község egyéni gazdái közül. Meglátogatták a Tolbuchin Tsz-t. Egész napon át beszélgettek a szövetkezeti gazdákkal és tanulmányozták a tsz gazdaságát. — NAGY az érdeklődés Szolnokon, a megyei tanács nagytermében tegnapelőtt megnyitott, » három ’ szput- nyikot bemutató kiállítás iránt. A megnyitó után néhány óra alatt közel 2 ezer látogató tekintette meg a kiállítást. — TÖBB MINT egy kilométer új vezetékkel bővül az idén Törökszentmiklós villanyhálózata. A tanács erre a célra a lakosság társadalmi segítsége mellett, közel 300 ezer forintot fordít a község- fejlesztési alap bevételeiből. — AZ ALCSISZIGETI Állami Gazdaságban tegnap kezdődött a kertészeti brigádvezetők tanfolyama. A tanfolyam hallgatóinak a Kertészeti Főiskola tanárai tartanak előadásokat a kertészeti szakkérdésekből. — „JÁVA” ELNEVEZÉSSEL a közeljövőben új cigaretta kerül forgalomba. Tanácskoznak a kis* ipari szövetkezén tanulók küldöttel Kedden délelőtt az OKISZ székházában tanácskozásra hívták össze a kisipari szövetkezeti tanulók küldötteit. Az értekezlet célja, hogy a kisipari szövetkezetekben szakmát tanuló 8.700 fiatal nevelésének kérdéseit megvitassák, a tanulók elmondják hogyan élnek, dolgoznak,’mik a kívánságaik, hogyan javíthatnák szakkép* zésüket. Jászberényi Sándor, az OKISZ munkaügyi osztályának vezetője a tanulóképzés tapasztalatairól számolt be, majd a fiatalok felszólalása következett. ■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■a •■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Az idén a lakóterületekről gyűjt a MÉH Vállalat IflKUflft 21 Szerda ünres irodába: 8 Mit mondhatnék róla? TiMegnyerő külsejű, intelli- ■ zenkilenc éves, szőke, erős gens megjelenésű idegen. jfiú. Világoskék szemei van- — Simon Sándor vagyok — "nak. Kék szemek, amelyen mondta — a Törökszentmíiik- i meglátszik a hosszú út, a lósi Mezőgazdasági Techni- ! sok szenvedés. Tóth Béla kum tanára. "csak tizenhét éves volt, amimmmmmmmmmmmmmmm [ kUáSoSoU a VizSer£T7n rrk Smost, hogy visszatért, hitet* I lenül, szinte kétségbevonva az erdészek:^ját szavait beszél a két A Szolnok megyei érdé- 5 rettenetes év szenvedéseiről szék úgynevezett biztonsági ! Ez a Jászárokszállási f.u az vizsgát tesznek. Szakbizott- ! szokottbaza’ ság előtt kell beszámolniok! Afrikából. Ezerszer suhogott arról, hogy egy-egy munká-1 me^ette a halasiatok elvégzése során mi-! lyen óvintézkedéseket kell! a mairvar“ foganatosítani. Az abádsza-! ,,ra uul®” lóki, a kisújszállási, a jász-I „Tizenhét éves voltam ak- berényi, a szolnoki és a kun-! kor, nem sokat gondolkoz- szentmártoni erdészet fele- ! tam és sokat mertem. Men- lős beosztásban lévő dolgozói Itek a barátaim, mentem én a bjztonsági vizsgát már le-íis. Velem is azt történt kétették. • ! sőbb, ami ezerkkel és ezrek<^OSct^<^cKS<^OK®C3Sct<ac§ j kel történt. Ausztriából Angjliába vetett a sors: ott ba- Kendeztek a vendeg- • rátáim egy rokonuk révén látóipari felszolgálók • állást kaptak — én az utcán . . ... ,. . . !maradtam. — Papír nélkül jutalékos bérezését ■ szöktem egy másik fiúval A belkereskedelmi minisz-■ Franciaországba, aztán Bel- táriumban a Kereskedelmi és;®lumbaA Ott letartóztattak, Pénzügyi és Vendéglátóipari!‘s™et Angliába toloncoltak Dolgozók Szakszervezetével ] Ak^°r, far megszoktuk «1 egyetértésben rendezték azÍaZ eletet; papir nelkul- bu'* egyetertesben rendeztek az- munka nélkül pénz nélüzemi vendéglátó vállalatok" ./ . ’ dolgozóinak jutalékrendsze-J k^l. Mikor másodszor szokrét. Eszerint a szakképzet-!tünk Franciaországba, egy tebb felszolgáló lényegesen I kis francia városkában, Arasnagyobb jutalékot kap, mint«ban találkoztunk a magyara kevésbe szakképzett. — ■ . (MTI). :rali i Nem tudom már ponto■san, hogy hívták. A korcs- ! mában lépett oda hozzánk, ! anyanyelvűnkön szólított Európa legrégibb színházát "meg és fizetett. Barna ember a dalmáciai Hvar-szigeten ta-;volt 6szülő hajú és feitűnően latjuk. A színhazat 612-ben • már újjáépítették, tehát leg- ■ vic>am. alább a V. században épült. ■ — Igyunk, hiszen csak edA színház ma is játszik. dig tart az élet: egy jó üveg Európa legrégibb színháza LÉGIÓS VOLTAM ALGÉRIÁBAN borig. Igyunk, mindent fizetek! Ejfél körül, amikor már nem sokat tudtunk magunkról, elmondta, hogy a légióban harcol, azért van olyan jó élete. Százezer frankot fogunk kapni havonta — mondotta — és ismét fizetett egy kört. 1957 december 9-én történt ez — ó, az ember jól emlékszik a szomorú dátumokra — s akkor éjfélkor hárman elhatároztuk, hogy megyünk mi is Afrikába. A felkelők csak a mesében léteznek — mondotta a magyar — gyöngyéletetek lesz. Aztán Párizsba mentünk másnap (másodszor voltam Franciaországban, de Párizst csak akkor láttam először), ott a magyar megmutatta a nevezetességeket, elvitt a Pigalle-ba, ahol egyik mulató a másik mellett áll. De a vége felé már nagyon megváltozott a hangja: ránk ordított, hogy most már gyerünk a laktanyába, mert itt a rendőrök már úgyis figyelnek bennünket, papírok nélkül szomorú sors vár ránk. És mentünk, boldogan. Igen, a magyar jól élt: a minden egyes betoborzott új légiós után prémiumot kapott. Öngyilkos gyilkosok Tizenegyedikén léptünk be a laktanya kapuján, ahol egy légiós őr, egy francia katona és egy matróz őrködött: bezárult mögöttünk a kivezető út. Mindenünket elvették és civil ruhánkért öt doboz cigarettát kaptunk. Aztán egy szobára emlékszem, ahol egy bajuszos, merev szemű tiszt furcsa vi- gyorral kérdezte: nejn óhajtjuk e megváltoztatni nevünket? Akkor nem értettem. Később azonban meg tudtam, hogy a légióban minden országból érkeznek bűnözők, gyilkosok és kasz- szafurók, sikkasztok és betörők: ha nem változtatják meg a nevüket, a légió kiadja őket hivatalos körözés esetén. De mindenki megváltoztathatja a nevét. Ezért mondja a légió, hogy kötelékeiben nincsenek bűnözők. Nincsenek, hiszen a régi igazolványok helyébe a légiós könyv lépett, amelyen a bűnöző más néven szerepel. És a mi századunkban is volt két belga gyilkos. Az egyik a feleségét ölte meg, a másik pénzt akart rabolni és közben gyilkolt. De a légiót nem bírták ki. Még nekik is sok volt: öngyilkosok lettek. Nem sokat voltunk Vincen- nesben, ebben a várszerű; rideg laktanyában. Marseillebe mentünk, majd január 2-án elindultunk hajóval Oranba. Algériába — a pokolba. Igen, előtte való napon köszöntött be az új esztendő. Soha, soha olyan szilveszterem még nem volt. Hajnal felé a tisztek termeiben söpörtük ösz- sze, amit ők összetörtek a dóridéban. Felkelők a légió halóján A félelem a hajón kezdődőit. Németek, magyarok. olaszok, spanyolok, görögök, jugoszlávok, csehek utaztunk együtt az ismeretlen sors felé, kicsit bizonytalanul, de talán voltak még közöttünk derűlátóak is. Aztán futva szaladt el mellettünk egy régi légiós magyar és odakiáltotta: — Elfogtunk három felkelőt! Nem értettük, mi történt. Hiszen ez a hajó a légió hajója, itt mi megyünk, hogy kerül ide felkelő. Aztán láttuk, amint nadrágszijjal megkötözött algériaiakat vezettek végig a fedélzeten. — Fegyvert találtak náluk és kézigránátot. Merényletet akartak elkövetni az új légiós szállítmány ellen magán a hajón. Akkor értettük meg először, hová megyünk. Az araboknak semmit sem jelent az élet, ha az ellenségről, a harcról van szó. Hová megyünk, mi vár ránk, ha már a saját hajónkon sem lehetünk biztonságban? Nem énekeltünk tovább. — Oranban aztán azt is megtudtuk, kik fognak vezetni minket. A parancsnok, egy olasz őrnagy rövid szónoklatot tartott: Semmi sem érdekli — üvöltötte —, itt egyedül ő az úr és azt fogja csinálni velünk, amit akar. Hosszú orrú hegyes bakancsa volt, azzal rugdosta a katonákat, ha rosszul állt a sapkájuk, vagy fél- szegen szalutáltak, öreg ősz ember volt ez az őrnagy, akinek már semmit sem jelentett a vér, a halál és a szenvedés. A légiós laktanyában egy idős magyarral is találkoztam. Valami különös izzás volt a szemében. Félrehúzod egy sarokba és fehér igazolványt mutatott fel. — Nekem senki sem parancsol — hörögte — én ölhetek, rabolhatok, üthetek. Látod ezt a fehér igazolványt? Ez a 13-as „demi- brigade’“, „félezred” papírja. Ha ezt felmutatod, nem igazoltathat a katonai járőr, a légió, senki. Tűlünk mindenki fél és én nem félek senkitől. Ez az élet, fiú! — Gyere velünk! Város a szögesdrót mögött Ez a magyar, akiből ilyen vadállat lett, a háború idején Hunyadi páncélos volt, 12 éve szolgált már a légióban, mert 1945-ben folytatni akarta S7. ő külön kis háborúját. Meleg volt Algírban, de én éreztem már, hogy ez a pusztulás melege, ezt nem lehet bimi. Teherautóval indultunk Sidj bel Abbesbe. az egyik sivatagi városkába. Az előző teherautót azonban megtámadták és néhány ember ott maradt a csatában. Ekkor visszarendeltek bennünket és inkább vonaton szállítottak. Előbb azonban kiürítették az egész állomást, nehogy az arabok megtámadhassanak bennünket. A szép, korszerű város gyönyörű pályaudvarát minden oldalon fegyveres őrök vigyázták. A várótermekből kizavart hajlotthátú arabok csendesen várakoztak az utcán. A katonák gyűlölettel és félelemmel méregették őket. Baracs Dénes (Folytatjuk.) t t
