Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-21 / 17. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. január 21; Végétért az Olasz Szocialista Párt 33. kongresszusa 0 termel munka legkiválólib képviselői a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának küldöttei között Róma (TASZSZ). Nápolyban véget ért az Olasz Szocialista Párt 33. kongresszusa. Nenni, a párt titkára és hívei tagadták a kongresszuson a szocialisták és kommunisták akcióegységének szükségességét a munkáért, a szabadságért és a demokráciáért folytatott politikai harcban; Nenni hívei többséget kaptak ugyan a kongresszuson, de távolról sem olyat, mint amilyenre számítottak. A küldöttek 58,3 százaléka szavazott Nenniék határozati javaslataira. A szocialista párton belüli más irányzatok képviselői hangsúlyozták, hogy Nenni álláspontja csak teljes politikai elszigeteltségbe taszíthatja a szocialista pártot és azzal a rendkívüli veszéllyel jár, hogy a párt belesüllyed a reformizmus mocsarába. Vecchietti a párt baloldali irányzatának vezetője záró beszédében kijelentette, hogy a munkásosztály politikai egységéről való lemondás és az az álláspont, hogy az egység csupán a dolgozók legközvetlenebb szükségleteiért folytatott szakszervezeti harcban szükséges, nem egyéb, mint a marxizmus megtagadása. Aitflmtfiiiiiiimiiiiiimiitiiittiiiiüiiiiiitimmiiiiiiiiiiiiiir ifí-hafszáz egyetemi hallgató külföldi termelési gyakorlaton A Kulturális Kapcsolatok Intézetében kapott tájékoztatás szerint ebben az évben először a kulturális egyezmények alapján bonyolítjuk le az egyetemi hallgatók csere termelési gyakorlatát. Az egyezmények idei munkatervei előreláthatólag ötszáz- hatszáz magyar egyetemistának adnak lehetőséget, hogy kötelező termelési gyakorlatát külföldön végezze. Ugyanennyi külföldi diák jön majd hazánkba termelési gyakorlatra. (MTI). Az Unttá kommentálva az Olasz Szocialista Párt munkáját, megállapítja, hogy e kongresszus véget ért anélkül, hogy megegyezés jött volna létre az egyes irányzatok között. Róma (Reuter—AP). Az Olasz Szocialista Párt kongresszusán alakult 81 tagú központi bizottság több mint három órás ülésén heves viták után 15 tagú pártvezetőség jött létre kizárólag Nenni híveiből. A párt Vecchietti vezette balszámya nem vesz részt a vezetőségben. Az ülésen Nennit ismét a párt főtitkárává választotPárizs (MTI). Soustelle-nek, az új francia kormányban „az első miniszter mellé delegált miniszternek” a hatáskörét kiegészítették. Hivatalos közlés szerint a szaharai körzeték közös szervének kormányfőmegbízottjára ruházott teendők is Sous>telle-re KOPPENHÁGA (TASZSZ). A dán közvélemény felháborodással fogadta azokat a terveket, hogy Dániában tartalék raktárakat építenek a nyugatnémet fegyveres erők számára. A békéért és szabadságért küzdő nők nemzet- közűi ligájának dán csoportja határozatban ítélte el ezeket a terveket. * MOSZKVA (TASZSZ). Körülbelül 29 000 szovjet turista 37 európai, ázsiai, afrikéi és amerikai országban járt az elmúlt évben. Á szovjet dolgozók első ízben látogattak el az Amerikai Egyesült Államokba, Mexikó, Izland, BurMoszkva (MTI). A Szovjetunió kommunista pártszervezetei megválasztották küldötteiket a január 27-én kezdődő XXI. rendkívüli kongresszusra. A küldöttek között az SZKP Központi Bizottsága vezetői, a helyi pártszervezetek legkiválóbb pártmunkásain kívül ott lesznek majd a tudomány és a termelőmunka hősei, a legismertebb újítók, szállnak át. Soustelle gyakorlatilag teljesen kezében tarthatja a szaharai kőolajmezők kihasználását, s így olyan kulcspozícióba került, amely felér az „első miniszter” névleges hatalmi helyzetével — mondják párizsi politikai megfigyelők. ma, Izrael, Törökország és Portugália városaiba. * MOSZKVA (MTI). A múlt években a litván állami könyvkiadók több magyar író művét jelentették meg litván nyelven. Még 1951-ben adták közre Petőfi Sándor válogatott költeményeinek litván nyelvű fordítását. Ugyancsak litván nyelven jelent meg a mai magyar elbeszélők novelláinak gyűjteménye. 1957-ben jelent meg Gárdonyi Géza: Egri csillagok c. regénye,-, továbbá egy magyar népmesegyűjtemény. Az elmúlt évben két nagyobb regényt jelentettek meg a litván könyvkiadók: Illés Béla: A moszkvai kommunisták egyik küldötte például Sz. P, Szolovjov, a moszkvai Ke- mónyfémöntvény Gyár igazgatója. Szolovjov a párt régi harcosa részt vett a polgárháborúban, s a honvédő háborúban is. 1953 óta igazgatja a gyárat — s az azóta a legkiválóbb üzemek sorába emelkedett, termékeit az egész országban és a Szovjetunió határain kívül is jól ismerik. A szverdlovszki kommunisták küldötte lesz N. I. Szirom- jatnyikov professzor, a Szovjetunió hőse. A professzor a honvédő háború egyik legbátrabb tüzértisztjeként kapta a magas kitüntetést. A békés építés idején tudományos minősítést szerzett magának és ma a Szverdlovszki Műszaki Főiskola professzora. Kárpáti rapszódia című művét és Jókai Mór: Fekete gyémántok című regényét. 1959-ben sor kerül Móricz Zsigmcmd több kis regényének litván nyelvű kiadására. • PÁRIZS (MTI). Párizsban hivatalos helyen közölték, hogy folyamatban van az algériai internáltakra vonatkozó amnesztia-rendelet végrehajtása. Az úgynevezett „elosztó táborokban” ötezer személyt, ezenkívül ezerkétszáz- ezerötszáz infernálótáborok- ban lévő arabot és az anyaországban internált ötszáz algériait érintenének a fegyelmi intézkedések. (MTI) ták. (MTI). a legkiválóbb tudósok is. Soustelle hatáskörét kiegészítették Külföldi jelentések Hutátok ! r KEDVES BARÁTAINK! Ünnepre készülünk, s velünk együtt az egész ország. Népünk történelmének egyik leghősibb korszakára, a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójára emlékezik minden hazáját szerető, becsületes magyar ember. Negyven évvel ezelőtt vette kezébe először a hatalmat a magyar munkásosztály, hogy megteremtse az egész nép számára az emberibb, boldogabb életet, a nemzet számára a felemelkedés útját és a' fiatalság számára a boldogabb jövendőt. A 25 évig tartó ellenforradalom agyonhallgatta vagy rágalmai szennyével piszkí- totta be, igyekezett elhomályosítani a Magyar Tanács- köztársaság emlékét. A mi feladattunk, hogy felismerve jelentőségét, méltó helyre állítsuk nemzeti hagyományaink sorában az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságot. Ott a helye 1514,1848 sorában, mert ezek harcait tetőzte be és vezette győzelemre. Emléke erősítette a magyar munkásosztályt a Horthy-fasiz- mus 25 éve alatt, lelkesítette a nép legjobbjait és éltette a forradalmi erőt. Ma, felszabadult új életünkben, a szocializmus építésében felhasználjuk apáink harcának tapasztalatait. A 40 év előtti eseményeknek szemtanúi, harcosai közül még sokan közöttünk élnek. Szolnok megyének szinte minden falujában, városában találunk idős elvtársakat, a kommunista mozgalom veteránjait, akik resztvettek a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakításában; az első magyar munkáshatalom, a Magyar Tanácsköztér, saság előkészítésében; a Munkás-Paraszt és Katonatanácsoknak, a Vörös Hadseregnek, vagy a helyi direktóriumnak tagjai voltak. Nem lehet nagyszerűbb feladat mint ezektől az idős elvtársoktól lejegyezni visszaemlékezéseiket. A legapróbb kis élménymozaik is hasznos és sokatjelentő lehet. Felhívással fordulunk megyénk KISZ-fiataljaihoz, keressék fel lakóhelyük idős kommunistáit, beszélgessenek velük a 40 év előtt történt eseményekről és gyűjtsenek össze, írjanak le mindent pontosan. Nemcsak a szóbeli hagyományanyag, hanem a tárgyi emlékek felkutatása is nagyon fontos feladat. Padlások rejtett zugaiban, szekrények mélyén ott hevernek még sárguló papírlapok, régi újságok, röpcédulák, plakátok, fényképek, az egykori harcok becses emlékei. Lehet-e dicsőbb kötelessége fiatalságunknak, a munkás- mozgalom régi harcosai re- ményt keltő utódainak, mint résztvenni ebben a munkában. Nem könnyű, de szép feladatra vállalkozik az e KISZ szervezet, melynek tagsága magáévá teszi e felhívást. A felkutatott és összegyűjtött anyagot használjuk fel helyileg és kiállítások formájában, de minden esetben hívjuk fel rá a Damjanich Múzeum, a helyi múzeumok, vagy a Szolnok megyei Verseghy Könyvtár figyelmét, hogy az arra alkalmas anyag az 1959. március 21-én nyíló nagy megyei kiállításon is felhasználható legyen majd. Ezért legkésőbb március 10-ig küldjék be a fenti szervekhez^ ...... KI SZ Szolnok megyei VB a Tanácsköztársaság megünneplésének előkészítésére alakult operatív bizottsága AFRIKA A FORRONGÓ“ FÖLDRÉSZ Amikor ázsiai gyarmatbirodalmuk félreérthetetlenül kicsúszott a fábuk alól, az imperialista ' hatalmak teljes erejükkel Afrikára vetették magukat, mint utolsó mentsvárukra. „Afrika, a mi nagy reménységünk, talán utolsó reménységünk" — írta tíz évvel ezelőtt a Daily Mail című angol konzervatív lap. Az azóta eltelt tíz év eseményei kétségtelenül bebizonyították, hogy Afrika népei nem óhajtották beváltani a hozzájuk fűzött imperialista reménységeket Évtizedekkel ezelőtt még csak az amerikai ültetvényeken dolgozó néger rabszolgák jajszavaiban, a tam- tárnok panaszos pergésében, a népdalok fájdalmas akkordjaiban hallatszott az afrikai nép szava Ma már nyolc afrikai állam rázta le a gyarmatosítók igáját és vívta ki állami önállóságát. E nyolc államon kívül Afrika egész területén, Algírban és Kamerunban, Ugandában és Kenyában, Belga-Kongóban és a portugál gyarmatokon egyaránt, a függetlenségért és a szabadságért hallatják harci szavukat az afrikai népek. Az afrikai kontinens népeinek harcában kiemelkedő helyet foglal el Afrika néger lakosainak küzdelme. Az Afrikai népek visszamaradásának alapvető oka az imperialisták gyarmati uralma. Köztudomású, hogy ez az uralom szétbomlasztotta Afrika hagyományos, sokoldalú gazdaságát és ennek helyét a monokultúra foglalta el. Afrika ma kizárólag mezőgazdasági termékeket, ipari nyersanyagokat és bányakin *r41lit a tők^s v.agyhr'r' nak. Az utóbbi évek folyamán a gyarmatosító hatalmak hivatalos propagandái a nagy zajt csapott a Néger-Afrika „értékesítését”, „fejlesztését” előirányzó tervek körül. Kétségtelen — hogy egyes városok modernizálódtak, technikailag fejlődtek. Ultramodern háztömbök emelkedtek Dakar központi kereskedő negyededben, képeslapok és illusztrált folyóiratok dicsérik építészeti szépségeit De nem messze tőlük továbbra Is ott húzódnak a bennszülöttek pléhvel fedett viskói. Széles országutak épültek, de ezek nyomorúságos falvakon vezetnek keresztül. A monopoltőke nem csinál titkot abból, hogy Afrikát igen jelentős stratégiai támaszpontnak szánja. Az imperializmus gazdasági és stratégiai célkitűzései megnyilvánulnak a külföldi tőkebefektetések megoszlásában is. A befektetések legnagyobb részét a gazdasági és a katonai szempontból jelentős országutak, repülőterek és kikötők kiépítésére fordították és alig valami jutott csak iparvállalatok létesítésére. A nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank, létesítésétől egész 1957 júliusáig terjedő időszakban összesen 367 millió dollár kölcsönt nyújtott Afrikának és ebből az összegből 145 millió dollárt fordítottak a közlekedési utak kiépítésére és mindössze kétSUKVOt MAVOt KQ 1914 ■ flá-KiA Worm foNGOl líoftAU "All fde-gm fmohét éliít éJ/é írtndi | Aagft \ Mámét Pertuqii íM spenyoí EB Bt,r* r«5»rucai. ttt.rr_.Ar» □ fuijqttlho Mtomoh mülió doUárt az ipar fejlesztésére. És mégis az a 30 kikötő, amely a Dakartól Dzsi- butiág terjedő tengerparton helyezkedik el, kevesebb forgalmat bonyolít le, mint Rotterdam kikötője egyedül? A gyarmati hatalmak, terveikben, hazug módon, az afrikai népek anyagi élet- körülményeinek megjavítását hirdetik. íme, néhány adat, amely a szépen hangzó tervekkel szemben a valódi állapotokra utal. Belga-Kongóban az összlakosság egy százalékát kitevő nem bennszülött lakosság, (tehát az európaiak és az amerikaiak) a nemzeti jövedelem 46 százaléka fölött rendelkezik. A kongói bennszülött lakosság egy főre eső évi jövedelme 2090 frank, míg egy európainak a jövedelme 131.120 frank, tehát 64-szer több! És hasonló a helyzet Kenyában, ahol a bennszülött alkalmazott havi fizetése 5 százalékát teszi ki az európai fizetésének. Megkapóan egyszerű szavakkal érzékelteti népének tragikus helyzetét Abu May- amna, az ugandai Nemzeti Kongresszus volt titkára: „Elégedetlenek vagyunk életszínvonalunkkal, amely nem haladja meg a legminimáli- sabbat. Szegények vagyunk: sokan közülünk betegek, minden száz gyermek közül 40 nem éri el a 15 éves életkort. Nagyon kevés iskolánk van és azok sem jók, súlyos adókat fizetünk, faji megkülönböztetéssel aláznak meg”. Szavai az összes afrikai elnyomottak érzéseit fejezik ki: „Emberek vagyunk és nem engedelmességre kényMAAOKK I9S8 P független il/nny^ (II «-CI forrni»,Idh /iff ft- A f K 1 tSSil Mnifffi/ Cfn<Sf/tfZo éíJéffr (jjq Rf) * OZVft/CO OVéf/Oéi * _ 5 RS51 feoo/>wtóidig Wl A’^IKAl d/Zécnoh UNto OfAMDlQüfc VAlirOLD 8Atoro*óv.o szerithető állatok. Országunk a világ egyik legszebb területe, napsütötte vidék, tavak és erdők borítják. Földünk gazdag. Elég nagy... és mi elegen vagyunk ahhoz, hogy boldogan éljünk, dolgozzunk és fejlesszük országunkat”. Az alapvető változás Afrikában az utolsó évtizedben nem a technikai fejlődés terén ment végbe, hanem az emberek öntudatának fejlődésében és átalakulásában. A politikai csoportok vezetőinek, az államférfiak nyilatkozataiból megismerjük a különböző pártok programját, célkitűzéseit, Afrika jövőbeni fejlődésével kapcsolatos állásfoglalásaikat. Bármennyire is különböznek egymástól ezek a felfogások, lényegében azonosak, mert Néger-Afrika tömegeinek akaratát, szabadságvágyát tükrözik. Az afrikai államoknak, amelyek politikai függetlenségüket már kivívták, vagy még ennek kivívásáért küzdenek, nehéz harcot kell folytatniuk még gazdasági függetlenségükért, a gazdasági visszamaradottságuk leküzdéséért. A külföldi monopóliumok gazdasági uralma még igen erős. A különböző neokolonia- listák burzsoá elméletei tagadják ezen államok önálló gazdasági fejlődésének és különösen az iparosításnak lehetőségeit. Ezzel szemben a függetlenné vált államok már eddig is jelentős eredményeket értek el a gazdasági fejlődés terén. Néger- Afrikában mind szélesebb körben terjed annak felismerése, hogy önzetlen külföldi segítség kizárólag csak a szocialista tábor országaitól várható. ♦