Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-21 / 17. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. január 21; Végétért az Olasz Szocialista Párt 33. kongresszusa 0 termel munka legkiválólib képviselői a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának küldöttei között Róma (TASZSZ). Nápoly­ban véget ért az Olasz Szo­cialista Párt 33. kongresszusa. Nenni, a párt titkára és hívei tagadták a kongresszuson a szocialisták és kommunisták akcióegységének szükségessé­gét a munkáért, a szabadság­ért és a demokráciáért foly­tatott politikai harcban; Nenni hívei többséget kap­tak ugyan a kongresszuson, de távolról sem olyat, mint amilyenre számítottak. A kül­döttek 58,3 százaléka szava­zott Nenniék határozati ja­vaslataira. A szocialista párton belüli más irányzatok képviselői hangsúlyozták, hogy Nenni ál­láspontja csak teljes politikai elszigeteltségbe taszíthatja a szocialista pártot és azzal a rendkívüli veszéllyel jár, hogy a párt belesüllyed a refor­mizmus mocsarába. Vecchietti a párt baloldali irányzatának vezetője záró be­szédében kijelentette, hogy a munkásosztály politikai egy­ségéről való lemondás és az az álláspont, hogy az egység csupán a dolgozók legköz­vetlenebb szükségleteiért folytatott szakszervezeti harcban szükséges, nem egyéb, mint a marxizmus megtagadása. Aitflmtfiiiiiiimiiiiiimiitiiittiiiiüiiiiiitimmiiiiiiiiiiiiiir ifí-hafszáz egyetemi hallgató külföldi termelési gyakorlaton A Kulturális Kapcsolatok Intézetében kapott tájékoz­tatás szerint ebben az évben először a kulturális egyez­mények alapján bonyolítjuk le az egyetemi hallgatók cse­re termelési gyakorlatát. Az egyezmények idei munka­tervei előreláthatólag ötszáz- hatszáz magyar egyetemis­tának adnak lehetőséget, hogy kötelező termelési gya­korlatát külföldön végezze. Ugyanennyi külföldi diák jön majd hazánkba termelé­si gyakorlatra. (MTI). Az Unttá kommentálva az Olasz Szocialista Párt mun­káját, megállapítja, hogy e kongresszus véget ért anél­kül, hogy megegyezés jött volna létre az egyes irány­zatok között. Róma (Reuter—AP). Az Olasz Szocialista Párt kong­resszusán alakult 81 tagú központi bizottság több mint három órás ülésén heves vi­ták után 15 tagú pártvezető­ség jött létre kizárólag Nen­ni híveiből. A párt Vecchiet­ti vezette balszámya nem vesz részt a vezetőségben. Az ülésen Nennit ismét a párt főtitkárává választot­Párizs (MTI). Soustelle-nek, az új francia kormányban „az első miniszter mellé dele­gált miniszternek” a hatás­körét kiegészítették. Hivata­los közlés szerint a szaharai körzeték közös szervének kormányfőmegbízottjára ru­házott teendők is Sous>telle-re KOPPENHÁGA (TASZSZ). A dán közvélemény felhábo­rodással fogadta azokat a ter­veket, hogy Dániában tarta­lék raktárakat építenek a nyugatnémet fegyveres erők számára. A békéért és sza­badságért küzdő nők nemzet- közűi ligájának dán csoportja határozatban ítélte el ezeket a terveket. * MOSZKVA (TASZSZ). Kö­rülbelül 29 000 szovjet turista 37 európai, ázsiai, afrikéi és amerikai országban járt az elmúlt évben. Á szovjet dol­gozók első ízben látogattak el az Amerikai Egyesült Álla­mokba, Mexikó, Izland, Bur­Moszkva (MTI). A Szov­jetunió kommunista pártszer­vezetei megválasztották kül­dötteiket a január 27-én kez­dődő XXI. rendkívüli kong­resszusra. A küldöttek között az SZKP Központi Bizottsága vezetői, a helyi pártszerveze­tek legkiválóbb pártmunká­sain kívül ott lesznek majd a tudomány és a termelőmunka hősei, a legismertebb újítók, szállnak át. Soustelle gyakor­latilag teljesen kezében tart­hatja a szaharai kőolajmezők kihasználását, s így olyan kulcspozícióba került, amely felér az „első miniszter” név­leges hatalmi helyzetével — mondják párizsi politikai megfigyelők. ma, Izrael, Törökország és Portugália városaiba. * MOSZKVA (MTI). A múlt években a litván állami könyvkiadók több magyar író művét jelentették meg litván nyelven. Még 1951-ben adták közre Petőfi Sándor vá­logatott költeményeinek lit­ván nyelvű fordítását. Ugyan­csak litván nyelven jelent meg a mai magyar elbeszé­lők novelláinak gyűjtemé­nye. 1957-ben jelent meg Gár­donyi Géza: Egri csillagok c. regénye,-, továbbá egy magyar népmesegyűjtemény. Az el­múlt évben két nagyobb re­gényt jelentettek meg a lit­ván könyvkiadók: Illés Béla: A moszkvai kommunisták egyik küldötte például Sz. P, Szolovjov, a moszkvai Ke- mónyfémöntvény Gyár igaz­gatója. Szolovjov a párt régi harcosa részt vett a polgárhá­borúban, s a honvédő háború­ban is. 1953 óta igazgatja a gyárat — s az azóta a legki­válóbb üzemek sorába emel­kedett, termékeit az egész országban és a Szovjetunió határain kívül is jól ismerik. A szverdlovszki kommunis­ták küldötte lesz N. I. Szirom- jatnyikov professzor, a Szov­jetunió hőse. A professzor a honvédő háború egyik legbát­rabb tüzértisztjeként kapta a magas kitüntetést. A békés építés idején tudományos mi­nősítést szerzett magának és ma a Szverdlovszki Műszaki Főiskola professzora. Kárpáti rapszódia című mű­vét és Jókai Mór: Fekete gyémántok című regényét. 1959-ben sor kerül Móricz Zsigmcmd több kis regényé­nek litván nyelvű kiadására. • PÁRIZS (MTI). Párizsban hivatalos helyen közölték, hogy folyamatban van az al­gériai internáltakra vonatko­zó amnesztia-rendelet végre­hajtása. Az úgynevezett „el­osztó táborokban” ötezer sze­mélyt, ezenkívül ezerkétszáz- ezerötszáz infernálótáborok- ban lévő arabot és az anya­országban internált ötszáz algériait érintenének a fe­gyelmi intézkedések. (MTI) ták. (MTI). a legkiválóbb tudósok is. Soustelle hatáskörét kiegészítették Külföldi jelentések Hutátok ! r KEDVES BARÁTAINK! Ünnepre készülünk, s ve­lünk együtt az egész ország. Népünk történelmének egyik leghősibb korszakára, a Ma­gyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójára emlékezik min­den hazáját szerető, becsüle­tes magyar ember. Negyven évvel ezelőtt vet­te kezébe először a hatalmat a magyar munkásosztály, hogy megteremtse az egész nép számára az emberibb, boldogabb életet, a nemzet számára a felemelkedés út­ját és a' fiatalság számára a boldogabb jövendőt. A 25 évig tartó ellenforra­dalom agyonhallgatta vagy rágalmai szennyével piszkí- totta be, igyekezett elhomá­lyosítani a Magyar Tanács- köztársaság emlékét. A mi feladattunk, hogy felismerve jelentőségét, méltó helyre ál­lítsuk nemzeti hagyomá­nyaink sorában az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságot. Ott a helye 1514,1848 sorában, mert ezek harcait tetőzte be és vezette győzelemre. Emlé­ke erősítette a magyar mun­kásosztályt a Horthy-fasiz- mus 25 éve alatt, lelkesítette a nép legjobbjait és éltette a forradalmi erőt. Ma, felszaba­dult új életünkben, a szocia­lizmus építésében felhasznál­juk apáink harcának tapasz­talatait. A 40 év előtti események­nek szemtanúi, harcosai kö­zül még sokan közöttünk él­nek. Szolnok megyének szin­te minden falujában, városá­ban találunk idős elvtársakat, a kommunista mozgalom ve­teránjait, akik resztvettek a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakításában; az első magyar munkáshata­lom, a Magyar Tanácsköztér, saság előkészítésében; a Mun­kás-Paraszt és Katonataná­csoknak, a Vörös Hadsereg­nek, vagy a helyi direktó­riumnak tagjai voltak. Nem lehet nagyszerűbb fel­adat mint ezektől az idős elvtársoktól lejegyezni vissza­emlékezéseiket. A legapróbb kis élménymozaik is hasznos és sokatjelentő lehet. Felhí­vással fordulunk megyénk KISZ-fiataljaihoz, keressék fel lakóhelyük idős kommu­nistáit, beszélgessenek velük a 40 év előtt történt esemé­nyekről és gyűjtsenek össze, írjanak le mindent pontosan. Nemcsak a szóbeli hagyo­mányanyag, hanem a tárgyi emlékek felkutatása is na­gyon fontos feladat. Padlások rejtett zugaiban, szekrények mélyén ott hevernek még sárguló papírlapok, régi új­ságok, röpcédulák, plakátok, fényképek, az egykori harcok becses emlékei. Lehet-e dicsőbb kötelessége fiatalságunknak, a munkás- mozgalom régi harcosai re- ményt keltő utódainak, mint résztvenni ebben a munká­ban. Nem könnyű, de szép feladatra vállalkozik az e KISZ szervezet, melynek tag­sága magáévá teszi e felhí­vást. A felkutatott és összegyűj­tött anyagot használjuk fel helyileg és kiállítások formá­jában, de minden esetben hívjuk fel rá a Damjanich Múzeum, a helyi múzeumok, vagy a Szolnok megyei Verseghy Könyvtár figyel­mét, hogy az arra alkalmas anyag az 1959. március 21-én nyíló nagy megyei kiállításon is felhasználható legyen majd. Ezért legkésőbb már­cius 10-ig küldjék be a fenti szervekhez^ ...... KI SZ Szolnok megyei VB a Tanácsköztársaság megünneplésének elő­készítésére alakult operatív bizottsága AFRIKA A FORRONGÓ“ FÖLDRÉSZ Amikor ázsiai gyarmatbiro­dalmuk félreérthetetlenül ki­csúszott a fábuk alól, az im­perialista ' hatalmak teljes erejükkel Afrikára vetették magukat, mint utolsó ments­várukra. „Afrika, a mi nagy reménységünk, talán utolsó reménységünk" — írta tíz év­vel ezelőtt a Daily Mail cí­mű angol konzervatív lap. Az azóta eltelt tíz év ese­ményei kétségtelenül bebizo­nyították, hogy Afrika népei nem óhajtották beváltani a hozzájuk fűzött imperialista reménységeket Évtizedekkel ezelőtt még csak az amerikai ültetvénye­ken dolgozó néger rabszolgák jajszavaiban, a tam- tárnok panaszos pergésében, a nép­dalok fájdalmas akkordjaiban hallatszott az afrikai nép sza­va Ma már nyolc afrikai ál­lam rázta le a gyarmatosítók igáját és vívta ki állami ön­állóságát. E nyolc államon kívül Afrika egész területén, Algírban és Kamerunban, Ugandában és Kenyában, Belga-Kongóban és a portu­gál gyarmatokon egyaránt, a függetlenségért és a szabad­ságért hallatják harci szavu­kat az afrikai népek. Az afrikai kontinens né­peinek harcában kiemelkedő helyet foglal el Afrika néger lakosainak küzdelme. Az Afrikai népek vissza­maradásának alapvető oka az imperialisták gyarmati ural­ma. Köztudomású, hogy ez az uralom szétbomlasztotta Afri­ka hagyományos, sokoldalú gazdaságát és ennek helyét a monokultúra foglalta el. Af­rika ma kizárólag mezőgazda­sági termékeket, ipari nyers­anyagokat és bányakin *r41lit a tők^s v.agyhr'r' nak. Az utóbbi évek folya­mán a gyarmatosító hatalmak hivatalos propagandái a nagy zajt csapott a Néger-Afrika „értékesítését”, „fejlesztését” előirányzó tervek körül. Két­ségtelen — hogy egyes váro­sok modernizálódtak, techni­kailag fejlődtek. Ultramodern háztömbök emelkedtek Dakar központi kereskedő negyeded­ben, képeslapok és illusztrált folyóiratok dicsérik építészeti szépségeit De nem messze tő­lük továbbra Is ott húzódnak a bennszülöttek pléhvel fe­dett viskói. Széles ország­utak épültek, de ezek nyomo­rúságos falvakon vezetnek keresztül. A monopoltőke nem csinál titkot abból, hogy Afrikát igen jelentős stratégiai tá­maszpontnak szánja. Az imperializmus gazda­sági és stratégiai célkitűzé­sei megnyilvánulnak a kül­földi tőkebefektetések meg­oszlásában is. A befekteté­sek legnagyobb részét a gaz­dasági és a katonai szem­pontból jelentős országutak, repülőterek és kikötők kiépí­tésére fordították és alig va­lami jutott csak iparvállala­tok létesítésére. A nemzet­közi újjáépítési és fejlesz­tési bank, létesítésétől egész 1957 júliusáig terjedő idő­szakban összesen 367 millió dollár kölcsönt nyújtott Af­rikának és ebből az összeg­ből 145 millió dollárt fordí­tottak a közlekedési utak ki­építésére és mindössze két­SUKVOt MAVOt KQ 1914 ■ flá-KiA Worm foNGOl líoftAU "All fde-gm fmohét éliít éJ/é írtndi | Aagft \ Mámét Pertuqii íM spenyoí EB Bt,r* r«5»rucai. ttt.rr_.Ar» □ fuijqttlho Mtomoh mülió doUárt az ipar fejlesz­tésére. És mégis az a 30 ki­kötő, amely a Dakartól Dzsi- butiág terjedő tengerparton helyezkedik el, kevesebb forgalmat bonyolít le, mint Rotterdam kikötője egyedül? A gyarmati hatalmak, ter­veikben, hazug módon, az afrikai népek anyagi élet- körülményeinek megjavítá­sát hirdetik. íme, néhány adat, amely a szépen hangzó tervekkel szemben a valódi állapotokra utal. Belga-Kon­góban az összlakosság egy százalékát kitevő nem benn­szülött lakosság, (tehát az európaiak és az amerikaiak) a nemzeti jövedelem 46 szá­zaléka fölött rendelkezik. A kongói bennszülött lakosság egy főre eső évi jövedelme 2090 frank, míg egy európai­nak a jövedelme 131.120 frank, tehát 64-szer több! És hasonló a helyzet Ke­nyában, ahol a bennszülött alkalmazott havi fizetése 5 százalékát teszi ki az euró­pai fizetésének. Megkapóan egyszerű sza­vakkal érzékelteti népének tragikus helyzetét Abu May- amna, az ugandai Nemzeti Kongresszus volt titkára: „Elégedetlenek vagyunk élet­színvonalunkkal, amely nem haladja meg a legminimáli- sabbat. Szegények vagyunk: sokan közülünk betegek, min­den száz gyermek közül 40 nem éri el a 15 éves élet­kort. Nagyon kevés iskolánk van és azok sem jók, súlyos adókat fizetünk, faji meg­különböztetéssel aláznak meg”. Szavai az összes afrikai elnyomottak érzéseit fejezik ki: „Emberek vagyunk és nem engedelmességre kény­MAAOKK I9S8 P független il/nny^ ­(II «-CI forrni»,Idh /iff ft- A f K 1 tSSil Mnifffi/ Cfn<Sf/tfZo éíJéffr (jjq Rf) * OZVft/CO OVéf/Oéi * _ 5 RS51 feoo/>wtóidig Wl A’^IKAl d/Zécnoh UNto OfAMDlQüfc VAlirOLD 8Atoro*óv.o szerithető állatok. Országunk a világ egyik legszebb terü­lete, napsütötte vidék, tavak és erdők borítják. Földünk gazdag. Elég nagy... és mi elegen vagyunk ahhoz, hogy boldogan éljünk, dolgozzunk és fejlesszük országunkat”. Az alapvető változás Afri­kában az utolsó évtizedben nem a technikai fejlődés te­rén ment végbe, hanem az emberek öntudatának fejlő­désében és átalakulásában. A politikai csoportok veze­tőinek, az államférfiak nyi­latkozataiból megismerjük a különböző pártok program­ját, célkitűzéseit, Afrika jö­vőbeni fejlődésével kapcso­latos állásfoglalásaikat. Bár­mennyire is különböznek egymástól ezek a felfogások, lényegében azonosak, mert Néger-Afrika tömegeinek akaratát, szabadságvágyát tükrözik. Az afrikai államoknak, amelyek politikai független­ségüket már kivívták, vagy még ennek kivívásáért küz­denek, nehéz harcot kell folytatniuk még gazdasági függetlenségükért, a gazda­sági visszamaradottságuk le­küzdéséért. A külföldi mo­nopóliumok gazdasági ural­ma még igen erős. A különböző neokolonia- listák burzsoá elméletei ta­gadják ezen államok önálló gazdasági fejlődésének és különösen az iparosításnak lehetőségeit. Ezzel szemben a függetlenné vált államok már eddig is jelentős ered­ményeket értek el a gazda­sági fejlődés terén. Néger- Afrikában mind szélesebb körben terjed annak felis­merése, hogy önzetlen kül­földi segítség kizárólag csak a szocialista tábor országai­tól várható. ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents